Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag

Új értelmezés:

Az elméletben több információ is változik a pártusokkal kapcsolatban. Egyrészt a birodalom kronológiai helye, másrészt az egyetemes európai kultúrában betöltött szerepük is, az eddig ismerthez képest.

* * *

Az elmélet egyik kardinális állítása, hogy a mai időszámításunk valójában a pártusok időszámítása, amelyet a birodalmuk megalapításától számolnak.

Ez alapján a megalapítás évszáma nem i.e. 247, hanem a mai éra első éve, azaz ÚR/AD 1.

A birodalom utolsó királya pedig - IV. Artabanosz - 247+224 = ÚR/AD 471-ig uralkodott.

Így a pártusok, vagyis az arszakidák birodalma ÚR/AD 1-től ÚR/AD 471-ig állt fenn.

A fenti képen a téves időskálán elhelyezkedő pártus birodalom 471 éves időtartama. A lenti képen pedig helyes elrendezéssel látható, 247 évvel eltolva.

* * *

A következő hipotézis előzményét még Badiny Jós Ferenctől ismerte meg az olvasó közönség. A professzor elmélyült, részletes elemzés után, állította több írásában, hogy Jézus pártus herceg volt. Anyja pedig Magdalai Mária a pártus királyi család rokonságához tartozott.

Az elméletben a következő kérdésben merül fel újra a feltételezés:

Ha a pártus időszámítás neve az Úr időszámítása és Jézus előneve valamint megszólítása is Úr volt, akkor Jézus pártus származású volt? Sőt: pártus királyfi vagy herceg, hiszen maguk a napkeleti bölcsek azonosították születésekor a Királyfi csillagával, azaz a Regulussal?

A különböző evangéliumi párbeszédek elemzése alapján - Keresztelő János, Simon Péter, Nátánaél, Herodes Antipasz és Pilátus - kimondható, hogy Jézus magasrangú, nagy tiszteletet övező személyiséggel rendelkezett. Egy példa a könyvből:

János evangéliuma leírja Pilátus reakcióját az "Isten Fia" hallatán:

Pilátus az "Isten Fia" hallatán jöhetett rá, hogy a megvádolt ember egy magasrangú pártus személy, akiknél az egyik megszokott cím lehetett a megnevezés. Belátta, hogy nem lenne bölcs dolog a tömeg nyomására kivégezni. Heródes Antipasz talán ismerve az igazságot, egyértelműen elhatárolódott attól, hogy bármilyen lépést tegyen a kivégzés ügyében, sőt díszes ruhába öltöztette, állítólag.

Ezek alapján az elmélet válasza arra kérdésre, hogy Jézus pártus királyi család tagja lehetett-e, egyértelműen igen. Pilátus azért tett meg mindent, hogy elkerülje kivégzését, mivel diplomáciai feszültséghez vezetett volna a birodalmak között.

* * *

A mai, elfogadott álláspont:

A pártusok – vagy parthusok, párthusok – a szkíta népek, közelebbről a szakák közé tartoztak, s magukat avaroknak nevezték. A perzsák, a görögök és a rómaiak daha (daha; δααι, δαοι; dahae ), abioi (αβιοι ), - aparnoi (απαρνοι ), - apasziakai (απασιακαι ), - parnoi (παρνοι ), stb. névvel is illették őket.

Az óperzsa birodalomban létezett egy Párthava nevű tartomány, amely a birodalom egyik adófizető kerülete volt. Hérodotosz mint az I. Dareios alatti, XVI. adófizető kerületről ír a pártusokról. Az óperzsa birodalom bukása után a pártusok Nagy Sándor uralma, később pedig a Szeleukidák fennhatósága alá tartoztak.

A Kaszpi-tenger és az Aral-tó közötti sztyeppéken nomád életet folytató parnik, vagy parnok meghódítják a hajdani Parthia nevű adókerületet, majd fokozatosan kiszorítják a Szeleukidákat és saját királyságot hoznak létre az Arszakidák vezetése alatt, ami a mindenkori királyok neve lett. A dahák vagy dáák törzséből származó parnik nevüket valójában erről az óperzsa országrészről kapták.

A pártusok lovasnépének harcászatában a könnyűlovas íjászoké volt a fő szerep. Hadművészetük magas szintű volt, a honfoglaló magyarokéhoz hasonló könnyűlovas harcmodort és hadicseleket alkalmaztak.

A parthusok hivatalos, udvari nyelve a középiráni nyelvek közé tartozó pahlavi volt, a szogd egyik észak-iráni nyelvjárása. A parthusnak nevezett nyelv az óperzsa nyelvet váltotta fel, és a nyelvészek a középperzsa nyelv előfutárának tartják. Kevés fennmaradt nyelvemléke közül az érme- és sziklafeliratok jelentősek.

Birodalmuk egykor Elő-Ázsiától az Eufráteszen át a Gangeszig és a Kaszpi-tengertől az Indiai-óceánig terjedt, körülbelül a mai Irán területén. Vagyis a pártus birodalom magja a Kaszpi-tengertől délkeletre volt, fővárosa Hekatompülosz, a mai Sahrud. Egy másik fővárosukat is ismerjük a Tigris folyó mellett, neve Ktésziphón.

A pártusok a szeleukida birodalomhoz tartoztak, amelytől Arszakes vezetésével - BC 250 körül - sikerült visszanyerniök a függetlenségüket. Ő alapította meg a pártusok Arszakida-birodalmát, amely BC 248-tól Ad 224-ig történelmi szerepet játszott. Fénykorukat I. Mitridátész alatt (BC 171-137) érték el, aki az Eufráteszig előrenyomult, szíriai területeket foglalt el. Uralkodása alatt egész Irán és Mezopotámia a pártusok birodalmához tartozott. Ekkor a pártusok birodalma Róma legfélelmetesebb ellenfelei lett, és a különleges harcmodorukkal sorra érték el a sikereiket.

Évszázadokon keresztül elkeseredett harcot folytattak egymással például Arménia birtoklásáért is. Nyílt összeütközésre azonban csak BC 92-ben került sor, amikor VI. Mitridátész ellen három háborút is viseltek a rómaiak ellen, BC 89-65 között. BC 55-ben Crassus támadta meg őket, de Surentől, II. Orodes (57-37) fővezérétől, Carrhae mellett vereséget szenvedett és maga is odaveszett. A döntő csapást végül Pompeius mérte rájuk.

A pártusok birodalma szinte állandó küzdelmek árán BC 247-től AD 224-ig, a Szasszanidák uralomra jutásáig tudott fennmaradni.

Forrás: Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos; Magyar nagylexikon XIV. Főszerk. Bárány Lászlóné. Bp. 2002.; Magyar Katolikus Lexikon; Keresztyén bibliai lexikon.

1. A naptárreform problémája

2. A sötét középkor problémája

3. Összefoglaló megállapítások

1. A megoldás keresése

2. A krónikák titkai

a) A középkori krónikák és szövegezésük

b) A Kézai-krónika évszámai

c) A Képes Krónika évszámainak titka

d) Kapcsolat a krónikák számai között

e) Ellenpróbák: Anonymus és a Tárih-i Üngürüsz

3. A valódi időszámításunk

a) Az időszámítás neve

b) Az időszámítás elterjedése

c) Az összetévesztés egyéb nyomai

4. A sötét középkor keletkezése

5. Összefoglaló megállapítások

1. A népszámlálás éve

2. A betlehemi csillag a forrásokban

3. A népszámlálás valódi éve

4. A király csillaga

5. A betlehemi csillag

6. A születésnap és a betlehemi csillag

7. Kérdések és válaszok

8. Összefoglaló megállapítások

1. Sötét középkor nélkül

a) A hígított korszak szindróma

b) A helyretett időskála évszámai

2. A keresztrefeszítés éve

3. Az etióp időszámítás

4. A koptok időszámítása

5. Az iszlám időszámítás

6. Az örmény időszámítás

7. A világérák és a konzuli évek

8. A kettős honfoglalás

9. A szökőévek illeszkedéséről

10. A szénizotópos kormeghatározás problémái

11. Összefoglaló megállapítások

1. Álláspontok, amit ma ismerünk

2. Elsőkörös megoldáskeresés

3. Elemzés és újratervezés

a) Elemzés

b) Az újratervezés

c) Az 532-es ciklus

d) Az első Krisztus utáni évszám hitelessége

e) Ifjabb Probus konzuli éve

f) A nulla anakronizmusa

g) Átszerkesztés: tízedik vagy tizenharmadik?

h) A Cirill-tábláról

4. A Diocletianus éra rejtélye

5. Összefoglaló megállapítások

1. A rebellis gondolat

2. Kik voltak a napkeleti bölcsek?

3. Az emberiség pedig lassan felnő...

4. Hitetlen Tamás és valódi kora

5. Összefoglaló megállapítások

1. A pánik kora és következményei

2. A krónikák évjegyzése

3. A torinói lepel kora

4. Összefoglaló megállapítások

1. A 247 kérdései és válaszai

2. Miért pont 247 évet ment hátra a római kor?

3. Korai kultúrérák eltérései

4. A helyretett kronológia

5. Megoldatlan kérdések köre

6. Összefoglaló megállapítások

1. Az agyagtáblák adatai

2. A babiloni naptár

3. Az évszám és az időszámítás neve

4. Az arszakida időszámítás napfogyatkozása

5. Az arszakida időszámítás holdfogyatkozása

6. Az ékírásos táblák és az évszám

A nap- és holdfogyatkozásokról

A tárgyalt fogyatkozások táblázatai

Mezopotámiai fogyatkozások

A görög olimpiai éra fogyatkozásai

Róma kultúrkörének fogyatkozásai

A görög korszak évszámai

A római korszak, ősidőktől a császárság koráig

Róma császárkorának évszámai

A kora középkor évszámai

A Kárpát-medence kronológiája

Irodalmi források

Számítástechnikai programok