AZ ELMÉLET KISLEXIKONA
A kislexikon elsősorban azokat az elmélethez kapcsolódó kifejezéseket tárgyalja, amelyeknek az elmélet megváltoztatta az eddigi értelmezését, de olyan szavak is be lettek emelve, amelyek ismerete ajánlott az elmélet megértéséhez. Ezek a kapcsolódó kifejezések. A lexikon fejlesztése folyamatos, a kifejezések bevitele jelenleg is folyik.
Színek jelentése: megváltozott értelmezésű↭ elmélethez kapcsolódó↭ elmélet által alkotott↭ kidolgozás alatt
pártusok
(Megváltozott értelmezésű kifejezés, az elmélet alapszintű ismeretét igényli.)
Új értelmezés:
Az elméletben több információ is változik a pártusokkal kapcsolatban. Egyrészt a birodalom kronológiai helye, másrészt az egyetemes európai kultúrában betöltött szerepük is, az eddig ismerthez képest.
* * *
Az elmélet egyik kardinális állítása, hogy a mai időszámításunk valójában a pártusok időszámítása, amelyet a birodalmuk megalapításától számolnak.
Ez alapján a megalapítás évszáma nem i.e. 247, hanem a mai éra első éve, azaz ÚR/AD 1.
A birodalom utolsó királya pedig - IV. Artabanosz - 247+224 = ÚR/AD 471-ig uralkodott.
Így a pártusok, vagyis az arszakidák birodalma ÚR/AD 1-től ÚR/AD 471-ig állt fenn.
A fenti képen a téves időskálán elhelyezkedő pártus birodalom 471 éves időtartama. A lenti képen pedig helyes elrendezéssel látható, 247 évvel eltolva.
* * *
A következő hipotézis előzményét még Badiny Jós Ferenctől ismerte meg az olvasó közönség. A professzor elmélyült, részletes elemzés után, állította több írásában, hogy Jézus pártus herceg volt. Anyja pedig Magdalai Mária a pártus királyi család rokonságához tartozott.
Az elméletben a következő kérdésben merül fel újra a feltételezés:
Ha a pártus időszámítás neve az Úr időszámítása és Jézus előneve valamint megszólítása is Úr volt, akkor Jézus pártus származású volt? Sőt: pártus királyfi vagy herceg, hiszen maguk a napkeleti bölcsek azonosították születésekor a Királyfi csillagával, azaz a Regulussal?
A különböző evangéliumi párbeszédek elemzése alapján - Keresztelő János, Simon Péter, Nátánaél, Herodes Antipasz és Pilátus - kimondható, hogy Jézus magasrangú, nagy tiszteletet övező személyiséggel rendelkezett. Egy példa a könyvből:
János evangéliuma leírja Pilátus reakcióját az "Isten Fia" hallatán:
A zsidók pedig így feleltek: „Van egy olyan törvényünk, amely szerint meg kell halnia, mert Isten Fiának nevezte magát!”
Amikor ezt Pilátus meghallotta, nagyon megijedt.
Visszament a helytartói palotába, és újra megkérdezte Jézustól: „Honnan való vagy te?”...
...Ettől kezdve Pilátus igyekezett őt szabadon engedni, de a zsidó vezetők így kiáltoztak: „Ha szabadon engeded, nem vagy a császár barátja!...”
János 19:6-12
Pilátus az "Isten Fia" hallatán jöhetett rá, hogy a megvádolt ember egy magasrangú pártus személy, akiknél az egyik megszokott cím lehetett a megnevezés. Belátta, hogy nem lenne bölcs dolog a tömeg nyomására kivégezni. Heródes Antipasz talán ismerve az igazságot, egyértelműen elhatárolódott attól, hogy bármilyen lépést tegyen a kivégzés ügyében, sőt díszes ruhába öltöztette, állítólag.
Ezek alapján az elmélet válasza arra kérdésre, hogy Jézus pártus királyi család tagja lehetett-e, egyértelműen igen. Pilátus azért tett meg mindent, hogy elkerülje kivégzését, mivel diplomáciai feszültséghez vezetett volna a birodalmak között.
* * *
A mai, elfogadott álláspont:
A pártusok – vagy parthusok, párthusok – a szkíta népek, közelebbről a szakák közé tartoztak, s magukat avaroknak nevezték. A perzsák, a görögök és a rómaiak daha (daha; δααι, δαοι; dahae ), abioi (αβιοι ), - aparnoi (απαρνοι ), - apasziakai (απασιακαι ), - parnoi (παρνοι ), stb. névvel is illették őket.
Az óperzsa birodalomban létezett egy Párthava nevű tartomány, amely a birodalom egyik adófizető kerülete volt. Hérodotosz mint az I. Dareios alatti, XVI. adófizető kerületről ír a pártusokról. Az óperzsa birodalom bukása után a pártusok Nagy Sándor uralma, később pedig a Szeleukidák fennhatósága alá tartoztak.
A Kaszpi-tenger és az Aral-tó közötti sztyeppéken nomád életet folytató parnik, vagy parnok meghódítják a hajdani Parthia nevű adókerületet, majd fokozatosan kiszorítják a Szeleukidákat és saját királyságot hoznak létre az Arszakidák vezetése alatt, ami a mindenkori királyok neve lett. A dahák vagy dáák törzséből származó parnik nevüket valójában erről az óperzsa országrészről kapták.
A pártusok lovasnépének harcászatában a könnyűlovas íjászoké volt a fő szerep. Hadművészetük magas szintű volt, a honfoglaló magyarokéhoz hasonló könnyűlovas harcmodort és hadicseleket alkalmaztak.
A parthusok hivatalos, udvari nyelve a középiráni nyelvek közé tartozó pahlavi volt, a szogd egyik észak-iráni nyelvjárása. A parthusnak nevezett nyelv az óperzsa nyelvet váltotta fel, és a nyelvészek a középperzsa nyelv előfutárának tartják. Kevés fennmaradt nyelvemléke közül az érme- és sziklafeliratok jelentősek.
Birodalmuk egykor Elő-Ázsiától az Eufráteszen át a Gangeszig és a Kaszpi-tengertől az Indiai-óceánig terjedt, körülbelül a mai Irán területén. Vagyis a pártus birodalom magja a Kaszpi-tengertől délkeletre volt, fővárosa Hekatompülosz, a mai Sahrud. Egy másik fővárosukat is ismerjük a Tigris folyó mellett, neve Ktésziphón.
A pártusok a szeleukida birodalomhoz tartoztak, amelytől Arszakes vezetésével - BC 250 körül - sikerült visszanyerniök a függetlenségüket. Ő alapította meg a pártusok Arszakida-birodalmát, amely BC 248-tól Ad 224-ig történelmi szerepet játszott. Fénykorukat I. Mitridátész alatt (BC 171-137) érték el, aki az Eufráteszig előrenyomult, szíriai területeket foglalt el. Uralkodása alatt egész Irán és Mezopotámia a pártusok birodalmához tartozott. Ekkor a pártusok birodalma Róma legfélelmetesebb ellenfelei lett, és a különleges harcmodorukkal sorra érték el a sikereiket.
Évszázadokon keresztül elkeseredett harcot folytattak egymással például Arménia birtoklásáért is. Nyílt összeütközésre azonban csak BC 92-ben került sor, amikor VI. Mitridátész ellen három háborút is viseltek a rómaiak ellen, BC 89-65 között. BC 55-ben Crassus támadta meg őket, de Surentől, II. Orodes (57-37) fővezérétől, Carrhae mellett vereséget szenvedett és maga is odaveszett. A döntő csapást végül Pompeius mérte rájuk.
A pártusok birodalma szinte állandó küzdelmek árán BC 247-től AD 224-ig, a Szasszanidák uralomra jutásáig tudott fennmaradni.
Forrás: Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos; Magyar nagylexikon XIV. Főszerk. Bárány Lászlóné. Bp. 2002.; Magyar Katolikus Lexikon; Keresztyén bibliai lexikon.
| 2019.07.18. | 540 | - |
247 év ↭ AD (Anno Domini) ↭ albigensek ↭ anakronizmus ↭ Anonymus ↭ apokrif iratok ↭ aranyszám ↭ arszakida időszámítás ↭ Arszakidák ↭ Attila halálának éve ↭ Augustus császár ↭ avarok ↭ Az 525-ös év konzuljai ↭ Badiny Jós Ferenc ↭ BC (before Christ) ↭ betlehemi csillag ↭ bizánci világéra ↭ bogumilok ↭ Caesar, Julius ↭ census ↭ computus ↭ consul ↭ decemviri ↭ dictator ↭ diocletiánus éra ↭ Dionysius Exiguus ↭ domini ↭ egyházszakadás ↭ egyiptomi naptár ↭ Eltévedt időszámítás elmélete ↭ Eltévedt időszámítás (kiadvány) ↭ epakta ↭ eponim évjegyzés ↭ éra ↭ etióp időszámítás ↭ év ↭ évkezdet ↭ évkezdő nap ↭ évszámítás ↭ Flavius ↭ Fomenko, Anatolij Tyimofejevics ↭ Fomenko elmélete ↭ Gergely-naptár ↭ gesta ↭ Gesta Hungarorum (Anonymus) ↭ Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai) ↭ háromkirályok ↭ Hérodotosz ↭ hét (naptári) ↭ hidzsra ↭ holdfázis ↭ holdfogyatkozás ↭ holdtölte ↭ hó, hónap ↭ hónapok nevei ↭ honfoglalás ↭ hunok ↭ húsvét ↭ húsvéthétfő ↭ húsvéti vita ↭ húsvétszámítás ↭ húsvétvasárnap ↭ időszámítás ↭ idus ↭ Illig, Heribert ↭ imperator ↭ Ince pápa, III. ↭ indikció ↭ Inter Gravissimas ↭ iszlám időszámítás ↭ Jakab ősevangéliuma ↭ Jézus ↭ Jézus-Mani párhuzamok ↭ julián naptár ↭ kalendae ↭ kalendárium ↭ Kálti Márk ↭ katharok ↭ Képes Krónika ↭ kettős honfoglalás ↭ Kézai Simon ↭ Király csillaga ↭ kitalált középkor ↭ kopt időszámítás ↭ kronológia ↭ kronológiai évjelzések ↭ kronológiai sarokpont ↭ László Gyula ↭ Lukács evangéliuma ↭ mágusok ↭ manicheizmus ↭ Mani ↭ Márk evangélista ↭ Máté evangéliuma ↭ mezopotámiai (babiloni) naptár ↭ monumentum ancyranum ↭ nagypéntek ↭ nap ↭ napéjegyenlőség ↭ napjelölés ↭ napkeleti bölcsek ↭ naptár ↭ naptárreformok (történelmi) ↭ népszámlálás ↭ niceai zsinat ↭ nonae ↭ nulladik év ↭ Nyesztor-krónika ↭ örmény időszámítás ↭ pánik időszaka ↭ pártusok ↭ paulikiánusok ↭ Péter evangéliuma ↭ pontifex ↭ precesszió ↭ Quirinius ↭ Regulus ↭ Róma alapításának érája ↭ római naptár (köztársasági) ↭ sötét középkor ↭ szeleukida időszámítás ↭ szkíták ↭ Szoszigenész ↭ Teres Ágoston ↭ Úr ↭ ÚR időszámítása előtt (ÚR/BD) ↭ ÚR időszámítása szerint (ÚR/AD) ↭ Úr napja ↭ Verancsics Antal ↭ világérák ↭ Vízkereszt ↭ zsidó világéra ↭
Első könyv: történelem és kronológia
III. A valódi betlehemi csillag
IV. Misztikumok, összefüggések, elemzések, feloldások
Harmadik könyv: csillagászat és kronológia
A nap- és holdfogyatkozásokról
Mezopotámiai kultúrkör fogyatkozásai
A görög olimpiai éra fogyatkozásai
Ma érvényes évszámok
Jelenlegi | : | 2021 |
Etióp | : | 2013 |
Kopt | : | 1737 |
Iszlám | : | 1442 |
Perzsa | : | 1399 |
Zsidó | : | 5781 |
Indiai | : | 1942 |
Bizánci | : | 7529 |
Örmény | : | 1469 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Téves évszámok
Jézus születésétől számolt (i.e.7) | |
| Téves | Helyes |
2028 |
1781 |
Arszakida éra | |
| Téves | Helyes |
2268 |
2021 |
Szeleukida éra | |
| Téves | Helyes |
2332 |
2085 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Civilizációk téves évszámai
Róma alapításától számolt évek | |
| Téves | Helyes |
2774 |
2527 |
Egyiptomi Nabú-nászir-éra | |
| Téves | Helyes |
2768 |
2521 |
A görög olimpiai éra | |
| Téves | Helyes |
699 ol. 1 év |
634 ol. 1 év |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Fontosabb évszámok
| Az új | Történelmi események | A régi |
| ÚR e. 516 | A görög időszámítás kezdete | BC 776 |
| ÚR e. 252 | A marathoni csata | BC 490 |
| ÚR e. 242 | A thermopülai csata | BC 480 |
| ÚR e. 209 | A szalamiszi csata | BC 449 |
| ÚR e. 190 | A peloponnészoszi háború | BC 431 |
| ÚR e. 75 | Nagy Sándor halála | BC 323 |
| ÚR e. 65 | Szeleukida időszámítás | BC 312 |
| ÚR/AD 1 | Arszakida időszámítás | BC 247 |
| ÚR/AD 175 | Spartacus rabszolgafelkelése | BC 73 |
| ÚR/AD 203 | Julius Caesar naptárreformja | BC 45 |
| ÚR/AD 204 | Julius Caesar halála | BC 44 |
| ÚR/AD 220 | Római császárkor kezdete | BC 27 |
| ÚR/AD 239 | Augusztus népszámlálása | BC 08 |
| ÚR/AD 247 | Mai időszámítás előtti 1. év | BC 01 |
| ÚR/AD 248 | Mai időszámítás szerinti 1. év | AD 01 |
| ÚR/AD 531 | Diocletianus császár ur. | AD 284 |
| ÚR/AD 572 | Niceai zsinat | AD 325 |
| ÚR/AD 622 | Hidzsra (Mohamed futása) | ugyanaz |
| ÚR/AD 642 | Római Bir. kettészakadása | AD 395 |
| ÚR/AD 700 | Attila halála | AD 453 |
| ÚR/AD 723 | Az ókor vége | AD 476 |
| ÚR/AD 774 | Justinianus császár ur. | AD 527 |
| ÚR/AD 784 | Római időszám. megszűnése | AD 537 |
| ÚR/AD 800 | Nagy Károly megkoronázása | ugyanaz |
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, fájdalmas sebeket szakitva fel a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Megtalálta a valódi betlehemi csillagot, szó lesz a történelmi, a pártus Jézusról, a valós keresztrefeszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora. Talán nem is véltetlen, hogy most íródott meg a könyv - írja - ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek. Ezek alapjait érinti meg ez az írás, új szemléletet adva eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.