A kislexikonban három csoportba soroltuk a különböző kifejezéseket, amelyeket színek és betűtípusok segítségével lehet megkülönböztetni. Az első, a legnagyobb csoportban azok az elmélethez kapcsolódó kifejezések kerültek, amelyeknek az elmélet megváltoztatta az eddigi értelmezését illetve a téves kronológia által hozzárendelt évszámot. Megjelenése: megváltozott értelmezésű
. A második csoportba azok kerültek, amelyek ismerete ajánlott az elmélet megértéséhez. Megjelenése: elmélethez kapcsolódó
. A harmadik, a legkisebb csoportba pedig az elmélet által alkotott kifejezések kerültek. Megjelenése: elmélet által alkotott
.
(Megváltozott értelmezésű kifejezés, az elmélet alapszintű ismeretét igényli.)
Új értelmezés:
Az elmélet szerint az avarok és a hunok ugyanaz a nép. Csak a hunok történelme téves kronológiában 247 évet hátrább került, míg az avarok korát a régészet jelölte ki.
A két korszak eseményeit a plusz 247 üres évet tartalmazó idővonalon ábrázolva a következőképpen helyezkednek el:
A következő ábrán a teljes hun korszak 247 évvel tolódik el a mai kor felé.
Az áthelyezett hun-korszak eseményei pontosan egybeesnek a Kárpát-medence avar korszakának eseményeivel. Az avarokról pedig szó sem esik középkori krónikáinkban. Domanovszky Sándor szerint krónikáink hun története valójában avar történelem. De ez lehet fordítva is, az avar történelem tulajdonképpen a hun korszak történelme.
Bővebben lásd: III/4. Sötét középkor nélkül című fejezet kettős honfoglalásról szóló részét.
A mai, elfogadott álláspont:
„Avarok, harcias lovas nép, mely a középkor elején nagy hatalmat alapított Keleti-Európában. Általánosan elfogadott nézet szerint az avarok az uralaltáji nyelvcsalád török ágához tartoztak és külsejükre, szokásaikra és erkölcseikre nézve a hunokra emlékeztettek. Az avarok néven jelölték őket mind a bizanci, mind a latin irók. Valószinüen több rokon törzs egyesüléséből alakultak, amint több ágra is oszoltak, nevezetesen a var-(uar) s a chun-avarokra, mely törzsek ugyanilyen nevü vezéreiktől kapták nevüket. Avarok neve alatt különben kétféle népséget kell megkülönböztetni, úgymint a ma is élő avarokat s a népvándorláskorabelieket.”
Pallas Nagylexikon alapján
A „korai” és a „kései avarok”
A török nyelvet beszélő avarok 567/568-ban érkeztek a Kárpát-medencébe, a „sztyeppei országútról”, valahonnan Belső-Ázsiából más népek által űzve. A korai időszakban erőteljes terjeszkedést folytattak a térségben. Bizánc is adó megfizetésére kényszerül, amit a 626. évi sikertelen avar hadjáratig évente mintegy kétszázezer aranysolidusba kerül. A korai Avar Kaganátus, a 630-as években már az Enns-től a Donig terjeszkedett. Innentől kezdve katonai erje és befolyása folyamtosan gyengül.
Körülbelül a 670-es éveket követően nagyobb változás figyelhető meg a Kárpát-medence régészeti anyagában, illetve a leletek elterjedésében. Az elfogadott vélekedés szerint új jellegű leletek a kései avaroktól származnak. A régészetben ezt "griffes-indás" hagyatéknak is nevezik, mivel fő díszítőelemeik a griff és az inda volt. A históriai tudomány egy új, történelmi forrásokkal meg nem erősített betelepedési hullámot feltételez.
A késő avar kori betelepülésre az óorosz őskrónikában - másképpen a Nyesztor-krónika - is találunk utalást, ahol Hérakleiosz idején vonultak a fehér ugrok - 610–641 - azaz a kései avarok, majd Oleg idején - 879–912 - a fekete ugrok, vagyis Árpád népe.
László Gyula szerint változásokat kiváltó nagyszámú népcsoport a magyarság első csoportjaival azonosítható. Szerinte a később megjelenő Árpád magyarjainál is hasonló köznépi temetőkép jelenik meg (jelenleg a számos keltezhetetlen temető mellett, csak a későbbi nagytemetők leletanyaga keltezhető), továbbá azt is tapasztalta, hogy a "kései avarok" és a honfoglalók szállásterületei kiegészítik egymást. Ezt nyelvészeti alapon (földrajzi nevek etimológiája) és a régészeti leletanyag elemzésével próbálta bizonyítani, de eredményeit és feltételezéseit több tudós erősen vitatja.
László Gyula: Múltunkról utódainknak I-II., Bp, 1999,; Erdély története Bp, 1986.
Utolsó módosítás időpontja: 2019.07.24. | 2716 | - |
247 év ↭ AD (Anno Domini) ↭ albigensek ↭ anakronizmus ↭ Anonymus ↭ apokrif iratok ↭ aranyszám ↭ Arménia (Örményország) ↭ arszakida időszámítás ↭ Arszakidák ↭ Attila halálának éve ↭ Augustus császár ↭ avarok ↭ Az 525-ös év konzuljai (Probusok) ↭ Badiny Jós Ferenc ↭ BC (before Christ) ↭ betlehemi csillag ↭ bizánci világéra ↭ bogumilok ↭ Caesar, Julius ↭ census ↭ computus ↭ consul ↭ decemviri ↭ dictator ↭ diocletiánus éra ↭ Dionysius Exiguus ↭ domini ↭ egyházszakadás ↭ egyiptomi naptár ↭ epakta ↭ eponim évjegyzés ↭ éra ↭ etióp időszámítás ↭ év ↭ évkezdet ↭ évkezdő nap ↭ évszámítás ↭ Flavius ↭ Fomenko, Anatolij Tyimofejevics ↭ Fomenko elmélete ↭ Gergely-naptár ↭ gesta ↭ Gesta Hungarorum (Anonymus) ↭ Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai) ↭ háromkirályok ↭ Hérodotosz ↭ hét (naptári) ↭ hidzsra ↭ holdfázis ↭ holdfogyatkozás ↭ holdtölte ↭ hó, hónap ↭ hónapok nevei ↭ honfoglalás ↭ hunok ↭ húsvét ↭ húsvéthétfő ↭ húsvéti vita ↭ húsvétszámítás ↭ húsvétvasárnap ↭ időszámítás ↭ idus ↭ Illig, Heribert ↭ imperator ↭ Ince pápa, III. ↭ indikció ↭ Inter Gravissimas ↭ iszlám időszámítás ↭ Jakab ősevangéliuma ↭ Jézus ↭ Jézus-Mani párhuzamok ↭ julián naptár ↭ kalendae ↭ kalendárium ↭ Kálti Márk ↭ katharok ↭ Képes Krónika ↭ kettős honfoglalás ↭ Kézai Simon ↭ Király csillaga ↭ kitalált középkor ↭ kopt időszámítás ↭ kronológia ↭ kronológiai évjelzések ↭ kronológiai sarokpont ↭ László Gyula ↭ Lukács evangéliuma ↭ mágusok ↭ manicheizmus ↭ Mani ↭ Márk evangélista ↭ Máté evangéliuma ↭ messzaliánusok ↭ mezopotámiai (babiloni) naptár ↭ monumentum ancyranum ↭ nagypéntek ↭ nap ↭ napéjegyenlőség ↭ napjelölés ↭ napkeleti bölcsek ↭ naptár ↭ naptárreformok (történelmi) ↭ népszámlálás ↭ niceai zsinat ↭ nonae ↭ nulladik év ↭ Nyesztor-krónika ↭ örmény időszámítás ↭ pánik időszaka ↭ pártusok ↭ paulikiánusok ↭ Péter evangéliuma ↭ pontifex ↭ precesszió ↭ Quirinius ↭ Regulus ↭ Róma alapításának érája ↭ római naptár ↭ sötét középkor ↭ szeleukida időszámítás ↭ szkíták ↭ Szoszigenész ↭ Teres Ágoston ↭ Úr ↭ ÚR időszámítása előtt (ÚR/BD) ↭ ÚR időszámítása szerint (ÚR/AD) ↭ Úr napja ↭ Verancsics Antal ↭ világérák ↭ Vízkereszt ↭ zsidó világéra ↭
Összegyűjtött GONDOLATOK fórumai | |
Őshonos őstörténet kérdései... | ✍🏻 Esküdt (24.11.01.) |
Változások és újdonságok... | ✍🏻 SzekeresS (24.10.16.) |
Fogyatkozásoktól a delta-T-ig... | ✍🏻 SzekeresS (24.10.16.) |
Pártus Jézus és egyéb furcsaságok... | ✍🏻 SzekeresS (23.10.09.) |
Az ELMÉLETRŐL röviden, tömören... | ✍🏻 Annonym (23.10.07.) |
Az eltévesztett időszámítás kérdései... | ✍🏻 SzekeresS (23.10.06.) |
Ma érvényes évszámok
Jelenlegi | : | 2024 |
Etióp | : | 2017 |
Kopt | : | 1741 |
Iszlám | : | 1446 |
Perzsa | : | 1403 |
Zsidó | : | 5785 |
Indiai | : | 1946 |
Bizánci | : | 7533 |
Örmény | : | 1472 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Téves évszámok
Jézus születésétől számolt (i.e.7) | |
Téves | Helyes |
2031 |
1784 |
Arszakida éra | |
Téves | Helyes |
2271 |
2024 |
Szeleukida éra | |
Téves | Helyes |
2336 |
2089 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Civilizációk téves évszámai
Róma alapításától számolt évek | |
Téves | Helyes |
2777 |
2530 |
Egyiptomi Nabú-nászir-éra | |
Téves | Helyes |
2771 |
2524 |
A görög olimpiai éra | |
Téves | Helyes |
700 ol. 0 év |
635 ol. 0 év |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Fontosabb évszámok
Az új | Történelmi események | A régi |
ÚR e. 516 | A görög időszámítás kezdete | BC 776 |
ÚR e. 252 | A marathoni csata | BC 490 |
ÚR e. 242 | A thermopülai csata | BC 480 |
ÚR e. 209 | A szalamiszi csata | BC 449 |
ÚR e. 190 | A peloponnészoszi háború | BC 431 |
ÚR e. 75 | Nagy Sándor halála | BC 323 |
ÚR e. 65 | Szeleukida időszámítás | BC 312 |
ÚR/AD 1 | Arszakida időszámítás | BC 247 |
ÚR/AD 175 | Spartacus rabszolgafelkelése | BC 73 |
ÚR/AD 203 | Julius Caesar naptárreformja | BC 45 |
ÚR/AD 204 | Julius Caesar halála | BC 44 |
ÚR/AD 220 | Római császárkor kezdete | BC 27 |
ÚR/AD 239 | Augusztus népszámlálása | BC 08 |
ÚR/AD 247 | Mai időszámítás előtti 1. év | BC 01 |
ÚR/AD 248 | Mai időszámítás szerinti 1. év | AD 01 |
ÚR/AD 531 | Diocletianus császár ur. | AD 284 |
ÚR/AD 572 | Niceai zsinat | AD 325 |
ÚR/AD 622 | Hidzsra (Mohamed futása) | ugyanaz |
ÚR/AD 642 | Római Bir. kettészakadása | AD 395 |
ÚR/AD 700 | Attila halála | AD 453 |
ÚR/AD 723 | Az ókor vége | AD 476 |
ÚR/AD 774 | Justinianus császár ur. | AD 527 |
ÚR/AD 784 | Római időszám. megszűnése | AD 537 |
ÚR/AD 800 | Nagy Károly megkoronázása | ugyanaz |
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.