Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag

Új értelmezés:

Az elméletben a történetíró kora változik de nem 247 évvel. Történeteiben több napfogyatkozásról ad leírást, amit Hérodotosz elveszett fogyatkozásainak jellemez a tudomány, mivel nyoma sincs az adott korban.

Az elmélet megtalálta ezeket a fogyatkozásokat, amelyeket a Mellékletek 'A nap- és holdfogyatkozások' című fejezetének, 3-4-5. része tárgyalja. Alább a történelmi események és a hozzájuk tartozó, elcsúszott fogyatkozások ábrája (az eredeti kép és hozzátartozó szöveg a 5. Peloponnészoszi háború rész végén).

A csúszás ideje tehát nem 247, hanem csak 240 év. Oka a össze nem kapcsolódó korszakok kronológiai szinkronizálásában keresendő. Ez bizony pontosításra szorul, de erről szól az egész elmélet.

A 240 éves elcsúszást figyelem véve Hérodotosz élete a következőképpen alakul:

Született: 484-240 = BC 244 körül
Meghalt : 425-240 = BC 185 körül

 

A mai, elfogadott álláspont:

Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, görög történetíró.  (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, BC 484 körül – Thurioi, BC 425 körül)

Hérodotosz az első ismert történész, aki rendszerszerűen gyűjtötte az anyagait, lehetőség szerint ellenőrizte forrásait és jól felépített, élénk szövegben fogalmazta meg kutatásának eredményeit. Cicero a „történelem atyjának” (pater historiae) nevezte el. Azt is feljegyezte róla, hogy számtalan történetet (innumerabiles fabulae) ismert és adott elő. Egyetlen fennmaradt, kilenc kötetes művének, amit magyarul Történelem címen ismerünk, eredeti címe Hisztoriai. Ez a korabeli ógörög nyelven „kutatások”-at jelentett, a görög-perzsa háborúk előzményeit és történetét tárta fel. E mű címéből keletkezett a historia latin szó, amit számtalan mai nyelv átvett.

A mű négy perzsa király története:

II. vagy Nagy Kürosz, i. e. 557-530: 1 könyv;
II. Kambüszész, i. e. 530-522: 2. könyv és a 3. könyv egy része;
I. Dareiosz, i. e. 521-486: a 3. könyv fennmaradó része, valamint a 4., 5., 6. könyvek;
I. Xerxész, i. e. 486-479: 7., 8., és 9. könyvek.

A mű szerkezetében követi az írásbeliség előtti hagyományokat, amelyeket Homérosz műveiből is ismerünk, miszerint a szerző a történet egy-egy jelentős fejleményéhez vezető úton egy sor kisebb epizódot ad elő, majd a jelentős esemény leírása után visszafelé haladva újra áthalad a kisebb epizódokon. Ez a technika a történet memorizálását és így a művek fennmaradását tette lehetővé már az írás feltalálása előtt. Hasonló ősi módszer, amikor a szerző a fő történetben kisebb, bizonyos fokig önálló történeteket helyez el. Hérodotosz művének ez az eredeti belső szerkezete nem felel meg az alexandriai tudósok által később kreált 9 kötetes beosztásnak.

Homéroszhoz hasonlóan sokat merített a hagyományos, szóban fennmaradt és terjesztett mondák anyagából, a vándor-énekesek szövegeiből. Ezek a mesés elemek mellett gyakran tartalmaztak valós földrajzi, történelmi és antropológiai tényeket, amiket Hérodotosz szórakoztató formában összegzett.

Hérodotosz nagy erénye, hogy igyekezett elhatárolni magát a mítoszoktól, s azokat, mint a nem tudományos dolgokat legfeljebb ironikusan tárgyalja. Határozottan elhatárolja saját tapasztalatait és a másoktól hallottakat. Ez a korábbi néprajzi és történeti irodalommal szemben komoly újítás volt; tulajdonképpen a forráskritika kezdetéről is beszélhetünk. Ma már nyilvánvaló tévedései ellenére a modern tudomány különböző ágai Hérodotosz sok közlését – köztük olyanokat is, amelyeket korábban a képzelet szüleményének tartottak – hitelesítette.

Ilyen az a mellékes megjegyzése, hogy főníciai hajósok Afrika körül hajózva, nyugati irányba haladva, a Napot jobb oldalukon látták. Ez a déli féltekén valóban így van, és bizonyíték arra, hogy az említett utakra valóban sor kerülhetett.

Hasonlóképpen beszámol, másoktól hallottak alapján, egy furcsa, Perzsia indiai tartományaiban élő, róka-nagyságú, szőrmés hangyáról, ami aranyat kapar ki a földből. Ezt a bizarr felvetést is valószínűsítették modern kutatások, miszerint a Kasmír aranyban gazdag földjén élő mormoták által az alagútjaikból kidobott földet a helyi törzsek arany-gyűjtögetői hagyományosan átvizsgálják arany után kutatva.

Az általa átvett mesés elemek miatt azonban modern kutatói közül néhányan, az úgynevezett „Liar school", „hazug-iskola" szerint Hérodotosz sok más mellett utazásairól sem állított igazat, és tulajdonképpen szobatudós volt, ezért a „hazugságok atyjának" nevezték őt. Kortársainak és az ókori klasszikusoknak egy része is lebecsülte teljesítményét. Thuküdidész komolytalannak tartotta. Plutarkhosz egészen odáig ment, hogy rosszindulattal, szándékos ferdítéssel vádolta, de valószínűleg azért, mert az ő szülőföldjét, Boiótiát a perzsa háborúkban betöltött kétes szerepének megfelelően hátrányosan ábrázolta.

Az ókor gondolkodói azonban nagy többségükben elismerték művét. Ő volt az egyike azon kevés prózaíróknak, akiket a híres alexandriai filológusok kiadtak és magyaráztak.

Források: Világirodalmi lexikon (1975); Magyar nagylexikon (1999); Castiglione László: Az ókor nagyjai (1978); Falus Róbert: Az ókori görög irodalom története, (1964)

1. A naptárreform problémája

2. A sötét középkor problémája

3. Összefoglaló megállapítások

1. A megoldás keresése

2. A krónikák titkai

a) A középkori krónikák és szövegezésük

b) A Kézai-krónika évszámai

c) A Képes Krónika évszámainak titka

d) Kapcsolat a krónikák számai között

e) További kapcsolat a krónikák évszámai között

f) A 323-as évszámhoz kapcsolódó módosítások

g) Ellenpróbák: Anonymus és a Tárih-i Üngürüsz

h) Összefoglalás

3. A valódi időszámításunk

a) Az időszámítás neve

b) Az időszámítás elterjedése

c) Az összetévesztés egyéb nyomai

4. A sötét középkor keletkezése

5. Összefoglaló megállapítások

1. A népszámlálás éve

2. A betlehemi csillag a forrásokban

3. A népszámlálás valódi éve

4. A király csillaga

5. A betlehemi csillag

6. A születésnap és a betlehemi csillag

7. Kérdések és válaszok

8. Összefoglaló megállapítások

1. Sötét középkor nélkül

a) A hígított korszak szindróma

b) A helyretett időskála évszámai

2. A keresztrefeszítés éve

3. Az etióp időszámítás

4. A koptok időszámítása

5. Az iszlám időszámítás

6. Az örmény időszámítás

7. A világérák és a konzuli évek

8. A kettős honfoglalás

9. A szökőévek illeszkedéséről

10. A szénizotópos kormeghatározás problémái

11. Összefoglaló megállapítások

1. Álláspontok, amit ma ismerünk

2. Elsőkörös megoldáskeresés

3. Elemzés és újratervezés

a) Elemzés

b) Az újratervezés

c) Az 532-es ciklus

d) Az első Krisztus utáni évszám hitelessége

e) Ifjabb Probus konzuli éve

f) A nulla anakronizmusa

g) Átszerkesztés: tízedik vagy tizenharmadik?

h) A Cirill-tábláról

4. A Diocletianus éra rejtélye

5. Összefoglaló megállapítások

1. A rebellis gondolat

2. Kik voltak a napkeleti bölcsek?

3. Az emberiség pedig lassan felnő...

4. Máni és a manicheizmus

5. Életrajzi adatok párhuzamai

6. A próféta pecsétjének felirata

7. Hitetlen Tamás és valódi kora

8. Összefoglaló megállapítások

1. A pánik kora és következményei

2. A krónikák évjegyzése

3. A torinói lepel kora

4. Összefoglaló megállapítások

1. A 247 kérdései és válaszai

2. A 247 csillagászati igazolása

3. Korai kultúrérák eltérései

4. A helyretett kronológia

5. Megoldatlan kérdések köre

6. Összefoglaló megállapítások

7. Lezáró gondolatok

A honfoglalás kérdőjelei

Tömören az őshonos őstörténetről

Kik vagyunk?

1. A genetikai származásunk és rokonaink

2. A letelepedettek és a hatalmi réteg

3. A nyelvi honfoglalás problémája

4. Morzsák a Kárpát-medencéből

5. Hon(t)foglalókról

A nap- és holdfogyatkozások kialakulásáról

A tárgyalt fogyatkozások táblázatai

A fogyatkozások táblázata

1. Puransagale napfogyatkozása

2. II. Artaxerxes napfogyatkozása

3. Szippar földjének napfogyatkozása

4. Seleucos és Antiochus napfogyatkozása

A fogyatkozások táblázata

1. Archilochus napfogyatkozása

2. A halüszi csata napfogyatkozása

3. A görög-perzsa háborúk napfogyatkozásai

4. Peloponnészoszi háború napfogyatkozása

5. Húsvéti krónika fogyatkozása

A fogyatkozások táblázata

1. C. M. Rutilus és T. M. Torquatus fogyatkozása

2. Gaugamélai csata holdfogyatkozása

3. Szardíniai napfogyatkozás

4. Afrikai napfogyatkozás

5. A pydnai csata holdfogyatkozása

6. Cicero halála

7. Heródes halálának holdfogyatkozása

8. Cornelius és Messala napfogyatkozása

9. Augustus császár halála

10. Pannóniai lázadás holdfogyatkozásav

11. Jézus keresztrefeszítése

12. Agrippina halála

13. A Vespasianusok kettős fogyatkozásai

14. Apollonius fogyatkozása

15. Nerva császár halála

16. Hadrianus és Salinator napfogyatkozása

17. Tiberianus és Dione napfogyatkozása

18. Úrnapi fogyatkozások

19. Úrnap és földrengés

20. Fogyatkozás Mezopotámiában

21. Fogyatkozás júniusban, Úrnapján

22. Szent Jeromos napfogyatkozása

23. Arcadius és Honorius napfogyatkozása

24. Alarik napfogyatkozása (forráshiányos)

25. Marciano fogyatkozása (forráshiányos)

26. Theodosius és Abundantius napfogyatkozása

1. Az agyagtáblák adatai

2. A babiloni naptár

3. Az évszám és az időszámítás neve

4. Az arszakida időszámítás napfogyatkozása

5. Az arszakida időszámítás holdfogyatkozása

6. Az ékírásos táblák és az évszám

1. A húsvéttáblázat

2. Argumenta Paschalia

3. Liber de Paschate

4. Epistola Proterii ad Leonem papam

5. Epistola Dionysii de Ratione Pascha

A görög korszak évszámai

A római korszak, ősidőktől a császárság koráig

Róma császárkorának évszámai

Kora középkor évszámai

A Kárpát-medence kronológiája

Irodalmi források

Számítástechnikai programok