Összegyűjtött GONDOLATOK...

Sándor Krisztián (2024.07.29. 10:42)

Az olümpiai játékok Kr.e. 776- Kr. u. 393. -ig, négyévente voltak. 

776+393=1169, illetve 1168, mert hát átlépjük  Krisztus vonalat 1168 = 292*4, minden stimmel. Ja, nem. I. Theodosius Kr.u. 391.-ben betiltotta az Olimpiai játékokat, mert kereszténység, de két év múlva azért volt egy utolsó, 393.-ban pedig államvallássá lett  akereszténység és végleg betiltatta,  úgyhogy 394.-ben végleg betiltatta. Ugyan arról az utolsóról semmit nem tudunk, mert az utolsó feljegyzett olimpia 261.-ben volt, bár még száz év múlva is tudnak versenyekről, az akkor 361 lenne? A wiki szerint II. Theodosius a biztonság kedvéért 435.-ben is betiltotta, vagy csak törvénybe foglalta elődei intézkedéseit, ami 438.-ban jelent meg. Nem akarnak passzolni ezek a számok, pedig az olimpiák remek fogódzók lettek volna.

Olümpiai játékok – Wikipédia (wikipedia.org)

Válasz: SzekeresS (2024.07.30. 15:58)

Igen, sajnos. Az olimpiai időszámítás kezdetének megállapítása hasonló Róma időszámításának kiszámításához. Egy bizonytalan rámutatás, ahogy Hahn István megjegyezte, csak tudománytörténeti érdekesség. Kezdetben az olimpiákat a győztesek nevével azonosították. Később sorszámozták, Timaiosz majd Eratoszthenész. A római korszakhoz kötődő évszámoknál segítséget adtak, de a problémát okozó sötét középkor létrejötte előtt törölték a játékokat. Néhány csillagászati jelenséget, amit olimpiai érában jegyeztek le, azért beemeltem a könyvbe.

Sándor Krisztián (2024.06.10. 17:52)

Sokszor olyan tényként kezeljük, hogy hét napos hetek szerint élünk, mintha mindez mindig így lett volna. Annyit tudunk, hogy a sumérok alakították ki a perceket, az órákat, a napokat, a hónapokat, a naptárat Kr.e. IV-III. ezred és a zsidók teremtés története a hetet, a szombatjuk mindenki szombatja, kivéve az északiakat.

Ez valóban így lenne? 

A suméroknál nem volt a nap és a hónap között egység, egyes epaktákat nevesítettek, de nem volt hét napos csoport ciklusuk.

Az egyiptomiak Kr.e. III. ezredben már 4*7 napos hónapokat alkottak, de ott sem voltak aanapoknak nevei.

A hét nálunk hétfővel kezdődik, a keresztényeknél vasárnap, a perzsáknál sánbe.

"A hétnapos időciklust hivatalosan Nagy Konstantin császár vezette be 321-ben." (wiki) És addig? Tudjuk, hogy Krisztus pénteken halt meg, et resurrexit tertia die, tehát feltámadt hétfőn vasárnap, mert van ott egy kis trükközés a napnyugtával kezdődő napkezdet számítással.

Mit lehet tudni a hét napjainak elnevezésének alakulásáról? Lehet ennek hatása az időszámításra? Mikor egy nép "átvesz" napneveket, azt miért teszi? Pontosan mióta létezik a hetes ciklus az egyes népeknél? Az északiak, akik nem éppen csillagászok ez idő tájt,  hogyhogy bolygókról nevezik el, a perzsák meg akik igen, besorszámozzák?

Válasz: SzekeresS (2024.06.10. 19:58)

Kedves Krisztián!

Csak röviden, és nem biztos, hogy a feltett kérdésekre kap választ...
Mióta is használhatjuk a hetes beosztást? Fogalmunk sincs. Szerintem, amióta számolni tudunk.

A holdhónap ciklusa az ősidőben is adott volt - magyarul a hónap = holdnap, azaz hónap, amit hó-ként is használunk, ami rövidsége miatt megjegyezhető és követhető volt, még a történelem előtti időkben is.
A négy holdfázis kb hét napos változása szintén látványosan követhető volt mindenki számára, és már választ is kaptunk, hogy mióta használhatták őseink a hetet. Ősidőktől...

Az érdekes tény, hogy a nyelvünkben ho(ld)nap és hét megnevezés érdekesen passzol annak jelentéséhez, míg más nyelveken - úgy tudom - ez nem jellemző.
Pl mi volt előbb, a hetes szám és abból lett naptári hét elnevezés, vagy épp fordítva, a naptári hét után lett elnevezve a hetes szám. Asszem, ez megválaszolhatatlan... Maradjunk is ennyiben...

Azt, hogy hol használták és hol nem a hetes beosztást, nehéz megállapítani.
Pl a rómaiak a kalendra épülő napszámításuk ellenére a hetes beosztás használták, méghozzá a heti piacokat (nundinus) tartották ott, és egyúttal pihenőnapokat is.
Nyelvészek biztos kiátkoznak érte, de szerintem innét származhat a vasárnapunk jelentése: a vásár napja.
Szóval Konstantin nem egy új dolgot vezetett be, hanem egy meglévőt állandósított.

Ebből kiindulva, szerintem nem tudni, hogy a sumérok használták-e a hetedik napi piac- és pihenőnapot... Én legalábbis nem tudom.

Az, hogy az egyes népek nap elnevezési hagyományuk honnan ered, asszem, ez is olyan ismeretanyag, ami nem igazán meghatározó dolog az eltévedt időszámítás elméleténél.

Ennek tanulmányozását szintén mellőztem...

SzekeresS (2023.09.15. 11:08)

Egy új megoldás került a honlapra Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS tömören címmel. 
Az oldal tömören mutatja be az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS elméletét. A részletesebb bizonyításokat csak a fontosabb és érzékenyebb bizonyításoknál vezetünk le. Az egyéb következtetéseket tömören, kivonatolva közöljük. A részletes elemzéseket az elmélet megfelelő fejezetében találja meg az Olvasó. A fejezeteket itt rendhagyó módon, I-II. - IV. - III. - V. sorrendben tárgyaljuk, kiegészítve a megértést segítő rövid összegzésekkel.

SzekeresS (2023.07.07. 23:44)

Az elmélet anyaga a 2008-as létrejötte óta számos új résszel gyarapodott, és jelenleg is folyamatosan fejlődik. Az új információk által több megállapítást kellett újrafogalmazni, illetve újraértelmezni. A kezdetek óta több jelentéktelennek tűnő információmorzsa nőtte ki magát komplett részként, illetve fejezetként. Az új fejezetek miatt pedig magától értetődően már sokadszor kellett az egész elmélet aktuális felépítését újratervezni. A jelenlegi állapot szerint öt nagyobb, tematikus fejezetre van bontva. Ami egyedi benne, hogy nem fontos sorszám alapján követni. Bizonyos szabadságot ad a tematikus bontásuk. Ezek a következők:

I. Eltévesztett időszámítás
II. Misztikumok és feloldások 
III. A históriai fogyatkozások és a delta-T szerepe
IV. Elemzések és összefüggések
V. A felismerés kora

Az eddigi második fejezet, A valódi betlehemi csillag bekerült a Misztikumok és feloldások című részbe. A betlehemi csillagról szóló rész az elmélet első kiadásában nem szerepelt. Egyik oka, hogy a szaktudósok nem tekintik hiteles forrásnak a bibliai írásokat. Ezért bölcsebbnek láttam mellőzni. A másik oka, hogy a kutatás során azokat vettem előre, amelyeken keresztül, úgymond egzakt módon bizonyítható az elmélet.

A szentírásoknak erősen szubjektív a megítélése, ami talán érthető is. A külön fejezetként szereplő rész fogadtatása igazolta az első körös mellőzését. Nagyon gyakran találkoztam egyféle rugalmatlansággal, amikor az ezzel kapcsolatos elemzéseket közzétettem, még a szaktudósok köréből is. A belső meggyőződés valahogy nem engedi másképp látni, láttatni, ami a hitéletünk részévé vált. Úgy sem, hogy egy racionális eseményszemlélet szerint írtam le a történéséket.

Ráadásul néhány bizonyítás ismertetését megelőzte, mint például a sötét középkor keletkezése, ami a hitelesség rovására ment.  Megjegyzem, hogy nem Jézus születési idejét akartam megtalálni. Nem az volt a cél. Az elméletet akartam, illetve akarom bizonyítani, a következő megállapítások szerint:

1. Augustus kora hátrament 247 évet.
2. Ha létezett a betlehemi csillag, akkor az is.
3. Ezért megpróbáltam megkeresni 247 évvel később.
4. Ahol találtam egy hasonlóan értelmezhető jelenségkört.

A megtalált 247 évet eltolódott események sorában nem a betlehemi csillag állt az élen. Ekkor már számos példát találtam. Sokadik volt a sorban. Csak a második kiadásba került be, annak második fejezeteként. Úgy gondolva, hogy ez fog majd a legnagyobbat szólni, de nem lett igazam, mert egy igen erős belső tabu védi a misztikus történetet. Ezért bekerült a misztikumok közé, ahová való, és ahol egy lett a sok közül.

SzekeresS (2023.07.07. 13:57)

Az elmélet anyaga a 2008-as létrejötte óta számos új résszel gyarapodott, és jelenleg is folyamatosan fejlődik. Az új információk által több megállapítást kellett újrafogalmazni, illetve újraértelmezni. A kezdetek óta több jelentéktelennek tűnő információmorzsa nőtte ki magát komplett részként, illetve fejezetként. Az új fejezetek miatt pedig magától értetődően már sokadszor kellett az egész elmélet aktuális felépítését újratervezni. A jelenlegi állapot szerint öt nagyobb, tematikus fejezetre van bontva. Ami egyedi benne, hogy nem fontos sorszám alapján követni. Bizonyos szabadságot ad a tematikus bontásuk.

A megismerés folyamata három lépcsőfokra lett bontva, amit ajánlatos követni. Az első elsajátítandó fejezet természetesen az I. Eltévesztett időszámítás című rész. Ez minden további fejezet megértéséhez nélkülözhetetlen.

A II. - III. - IV. fejezet esetében már nincs ilyen szigorú megkötés, bármelyiket kihagyható, vagy éppen előre vehető. Ha mégis szükség lesz valamilyen információra valamelyik fejezetből, rendszerint utalást kapunk rá.

A V. fejezethez már szükség van bizonyos fejezetek ismeretére. Kiváltképp a II. Misztikumok és feloldások és az IV. Elemzések és összefüggések című fejezetekre.

SzekeresS (2023.05.22. 16:42)

Az elmélet  I. Az eltévesztett időszámítás című fejezete kiegészült, mind tartalmában, mind szerkezetében. 

SzekeresS (2023.04.12. 10:28)

Az elmélet II. A valódi betlehemi csillag című fejezete egy új résszel frissült,  "7. Az együttállások gyakoriságáról" címmel. Az új rész a betlehemi jelenségkör együttállásainak gyakoriságát és a forrásokban leírt feltételeknek megfelelő előfordulását vizsgálja.

SzekeresS (2023.04.09. 11:28)

Az elmélet III. MISZTIKUMOK ÉS FELOLDÁSOK című fejezetének a "8. A világérák és a konzuli évek" része frissült.
Az új bekezdések (a 19. oldalon) az egymást váltó időszámítások, 247 éves elcsúszás nélküli, valós történetét mutatja be, pár mondatban kitérve arra, hogy mi történt volna a Jézus születésétől számolt éra bevezetése nélkül.

SzekeresS (2023.03.31. 05:05)

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS elméletét hat fejezetre bontottuk, a további kutatási eredmények közzétételének és az anyag követhetőségének megkönnyítése érdekében.

A fejezetek:

I. Az eltévesztett időszámítás
II. A valódi betlehemi csillag
III. Misztikumok és feloldások
IV. A históriai fogyatkozások és a delta-t szerepe (külön fórum)
V. Elemzések és összefüggések
VI. A felismerés kora (külön fórum)

A végére kiemeltük az elmélet BEFEJEZŐ GONDOLATOK című részét.

Hetedikként egy új őstörténeti vonal is felkerült "Az újragondolt ŐSTÖRTÉNET" címen, amelyhez két fórumtémát is csatoltunk.

SzekeresS (2023.03.26. 10:57)

A korábbi Őshonos őstörténet: Kik vagyunk? című rész jelentősen új arcot kapott. Maga az alapgondolat, a tartalom és a szerkezet is megváltozott, kibővült. Ezért új nevet kellett adni a fejezetnek. Az új cím: Az újragondolt ŐSTÖRTÉNET. Ezen a néven találja meg az Olvasó a honlapon. A felső menüben továbbra is az ŐSTÖRT... feliratú gomb vezet az őstörténeti oldalra.

Az új tanulmány kivonata:

A tanulmány elsődleges célja, hogy rámutasson az Árpád-féle nyelvi honfoglalás logisztikai problémájára, és cáfolja kivitelezhetőségét. Az elemzés a hadi logisztikára építve, a késő középkori török hadjáratok létszámaira támaszkodik. Ezek alapján a vonuló seregek nem tudtak túllépni kb. kétszázezres létszámot az ellátási problémák miatt. Az ettől nagyobb létszámú hadjáratok rövid idő múlva összeomlottak. Ebből kifolyólag a korukra jellemző korlátot sem Árpád népe, sem az őket megelőző hódító népek nem haladhatták meg. A hódítókként fellépők pedig aligha tudták nyelvileg beolvasztani az itt élő, tízszeres létszámú őshonos népességet. Az elmélet rámutat arra, hogy e korlátok miatt a nagy tömegű népesség csak terjeszkedni tud, illetve tudott. A magyarul beszélő népesség pedig őshonos a Kárpát-medencében, nyelvével együtt. A ma magyarnak nevezett nyelv itt alakult ki. A tanulmány néhány példával rámutat a Kárpát-medencei őshonosságunk honfoglalás előtti nyomaira, és megpróbálja megtalálni a hódítók valódi őshazáját.

Az újragondolt őstörténethez két fórum is kapcsolódik. Az Őshonos őstörténet kérdései... című, és a Miért csak a magyar magyaráz... című oldal.