Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag

 


AZ ELMÉLET KISLEXIKONA

A kislexikon elsősorban azokat az elmélethez kapcsolódó kifejezéseket tárgyalja, amelyeknek az elmélet megváltoztatta az eddigi értelmezését, de olyan szavak is be lettek emelve, amelyek ismerete ajánlott az elmélet megértéséhez. Ezek a kapcsolódó kifejezések. A lexikon fejlesztése folyamatos, a kifejezések bevitele jelenleg is folyik.

Színek jelentése: megváltozott értelmezésű elmélethez kapcsolódó elmélet által alkotott kidolgozás alatt

húsvétszámítás

(Elmélethez kapcsolódó kifejezés)

húsvétszámítás (latinul computus paschalis): a húsvét dátumának kijelölése.

Húsvét ünnepe mozgó ünnep, azaz minden évben más időpontra esik. A dátuma körüli húsvéti vitára a niceai zsinat tett pontot. A római húsvétszámítás szerint az ünnep a tavaszi napéjegyenlőséget (III. 21.) követő holdtölte utáni vasárnapon van, legkorábban III. 22-én, legkésőbb IV. 25-én. A keleti egyházakban a húsvétszámításban megmaradt a julián naptárnál.

Története. A tavaszi telehold idejét eredetileg megfigyeléssel állapították meg mind a zsidók, mind az őskeresztények. A zsidók az első tavaszi hónap, a Niszan kezdetét, a tavaszi napéjegyenlőség előtti új holdsarló megjelenését különös gonddal figyelték. Az ettől számított 14. napon (holdtöltekor) volt a készületi nap legnagyobb ünnepük, a pészah előtt. Jézus egy ilyen pészah ünnep készületi napjának kora délutánján, Niszan 14: halt meg. Halála évében ez a készületi nap péntekre esett, pészah ünnepe szombaton volt. A készületi napon este 6 órától már tiltották a temetést is, ezért kellett sietni Jézus sírbatételével. Föltámadása az ünnep utáni hét első napján, Niszan 16: vasárnap történt. A ker. húsvét dátumában így Niszan 14. napja alapvető szerepet játszik.

Már az ősegyházakban többféle nézet volt arról, hogy mikor kell a húsvétot ünnepelni. Egyesek Jézus föltámadásának napját, a vasárnapot akarták megülni. Mások ragaszkodtak a keresztrefeszítés napjához, a Niszan 14-éhez (a 14-es szám latin neve után ezek a quartodecimanusok). A pápák határozottan ellenezték véleményüket. A zsidókkal egyidőben ünneplő keresztények között az is előfordult, hogy a tavaszi napéjegyenlőség előtt megünnepelték húsvétjukat (gör. elnevezésük szerint ők a protopaszkhisták). Kr. u. 70. u. ugyanis már a zsidók időszámítása sem a megfigyelésen alapult, így előfordult, hogy Niszan 14. megelőzte a tavaszi napéjegyenlőséget.

A II. század vége felé Kisázsia quartodecimanus nézetet valló egyházától eltérően a legtöbb egyház (Alexandria, Jeruzsálem, Róma) a 14-ét követő vasárnapon ünnepelte húsvétot, függetlenül a hónap dátumától. A 3. században mindinkább ez erősödött, míg végül a húsvétszámítást a niceai zsinat 325: döntötte el. Előírta az egységes vasárnapi ünneplést, azaz húsvét ünnepeként a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapot jelölte meg. Kimondta, hogy a keresztények a húsvétot mindenütt ugyanazon a napon ünnepeljék, és ez semmiképp ne történjék a tavaszi napéjegyenlőség előtt. A napéjegyenlőség dátumát márc. 21-ben határozták meg, a hozzá tartozó Niszan 14., vagyis holdtölte kiszámítása az alexandriai püspökök feladata volt. A rendelkezés egészen a Gergely-féle naptárreformig biztosította a húsvét egységes megünneplését a kereszténységen belül. A niceai zsinat az általános rendelkezésen túl nem adott meg pontos szabályokat; rendelkezése szerint tisztán matematikai eljárássá vált a húsvétszámítás, és adminisztratívvá a meghatározása. A computus ecclesiasticus a matematikai kronológia módszerét használja.

Alexandriai Cirill a Niszan 14., vagyis a húsvéti holdtölte idejét egy ciklusos számítási módszerrel határozta meg. Ez azon a tapasztalaton alapul, hogy 235 holdhónap csaknem pontosan 19 napévvel egyezik meg, vagyis a holdfázisok 19 évenként az évnek ugyanazon a napján megismétlődnek. A különbség oly kicsi, hogy kb. 300 évig nem okoz semmi zavart. 300 év után azonban már jelentkezik 1 nap különbség, mert 235 holdciklus valamivel hosszabb, mint 19 napév. 300 év alatt a ciklikusan számított holdfázisok (pl. holdtölte) a hold valós korához képest késésben vannak. Ez azt jelentette, hogy a hold valódi fázisához (korához) képest a kort jelölő epakta késésben volt. Ezt az epakta csökkentésével korrigálni kell.

Az általánosan elterjedt nézet, mely szerint a pápai naptárreform azért vált szükségessé, hogy a tropikus napévet pontosabban határozzák meg, nem állja meg a helyét. A julián naptár és a Gergely-naptár eltérése még ma is csak 14 nap, s egy ilyen módon „pontatlan", hosszabb napév a mezőgazdaságban még nem okozna semmi zavart, mert az időjárás ingadozásai ezt az időszakot bőven túllépik. Nagy zavar keletkezik azonban a húsvét kiszámításában, ha a ciklikusan számított holdtölte és a valódi időpontja nagyon eltér egymástól, pl. ha a számított a valódi holdtölténél későbbi időpontra esik. A helyzet rendezését hozó reform kidolgozásával Aloigi Giglio, humanista nevén Lilius veronai orvost bízták meg. Lilius idejében a napéjegyenlőség március 11-én volt. A ciklikusan számított telehold a valódi után, általában három nappal később következett. Az alexandriai módszerrel számított epakták még megfeleltek a VI. században is, mivel Dionysius Exiguus római apát, aki 532-ben készített 95 évre előre húsvétszámítási táblázatot, már egy nappal visszatolta az alexandriai püspökök epaktáit.

XIII. Gergely pápa (ur. 1572-85) idejére már háromszor kellett volna a 300 évenkénti eltolódást figyelembe venni. Ez nem történt meg, és emiatt, továbbá a tropikus napévnél már 10 nappal hosszabb julián év miatt már szinte áttekinthetetlen zűrzavar volt a húsvétszámításban. A feladat az volt, hogy olyan számítási mód szülessen, mely szerint a ciklikus holdtölte a valódival a lehető legjobban egybeesik, soha nem jut magára a napéjegyenlőség napjára, és nem is előzi azt meg. Lilius a századik évek közül csak a 400-zal oszthatókat hagyta meg szökőévnek, korrigálta az év hosszát, s így elérte, hogy a napéjegyenlőség nem hátrált többé, hanem III. 21-én maradt. A Meton-ciklusban a 300 évenként föllépő eltolódást ugyancsak „szöktetéssel", az epakták alkalmas megváltoztatásával szüntette meg. Korrigálta az epaktákat a 300-zal osztható években és a 400-zal osztható szökőévekben is. Nincs epaktákra vonatkozó korrekció viszont a 3-mal és 4-gyel is osztható századokban (ilyen pl. a 2400.), mert akkor a két ellentétes javítás éppen semlegesíti egymást. Lilius az 1800-as évtől kezdődően egy 2500 éves ciklust vezetett be. Ez idő alatt hétszer egymás után 300 éves korrekció követi egymást, a 8. javítás az időszak végén, 400 év múlva következik be. Ez jobb közelítést jelent, mint ha csak 300 évenként korrigálnánk. A tropikus év és a szinodikus hónap akkori ismert értékei elég pontosak voltak egy jó ciklus fölállításához. A mai, pontosabb értékekkel se lehetne jobb eredményt elérni a ciklusszámításban.

Egyes teológusoktól mind a keleti, mind a nyugati egyházakban nem áll távol az a gondolat, hogy a húsvét időpontját a csillagászati telehold idejével határozzák meg. A hold mozgásának szabálytalanságai miatt azonban egyáltalán nem biztos, hogy pontosabbá válna a húsvétszámítás, paradox és quartodecimanus húsvétok ugyanúgy előfordulhatnának. Lehetne azonban a húsvét dátumát valamelyik áprilisi vasárnapra rögzíteni. Így megszűnne a különbség az ortodox, kopt, katolikus stb. egyházak húsvéti dátumai közt. Ez megfelelne a niceai zsinat célkitűzéseinek is.

A húsvét dátumának kiszámításában ma is XIII. Gergely pápa 1582-ben kiadott Inter gravissimas kezdetű bullája az irányadó. Az eljárás elég körülményes, ezért a latin nyelvű Missale Romanum és a Breviarium Romanum kötetei tartalmazzák a húsvétok előre kiszámolt dátumait. A latin nyelvű szöveg a II. vatikáni zsinat utáni, nemzeti nyelvekre lefordított misekönyvekben már nincs benne.

A csillagászati megfigyeléseket egy adott helyen végzik, és az adott helyhez adott helyi idő tartozik. Az újhold sarlója más-más helyi időben látható Jeruzsálemben, mint Rómában. A viták elkerülésére a Gergely-naptár a húsvétszámításban nem használ kitüntetett helyet, meridiánt, ellentétben a csillagászati számításokkal. Ha nincs kitüntetett meridián, akkor csak a ciklusos számítás jelenthet megoldást.  

 

Források:Kövesligethy Radó: Matematikai és csillagászati földrajz. Bp., 1899. - Astronomische Nachrichten 1933:247. sz. - Zeitschrift für katholische Theologie 1955:3. sz. - Teres Ágoston: Biblia és csillagászat. Bp., 1994. - J. Casanovas SJ közlése, A magyar katolikus Lexikon alapján (P.B.K.)

 


2019.07.18.181 -

247 év ↭ AD (Anno Domini) ↭ albigensek ↭ anakronizmus ↭ Anonymus ↭ apokrif iratok ↭ aranyszám ↭ arszakida időszámítás ↭ Arszakidák ↭ Attila halálának éve ↭ Augustus császár ↭ avarok ↭ Az 525-ös év konzuljai ↭ Badiny Jós Ferenc ↭ BC (before Christ) ↭ betlehemi csillag ↭ bizánci világéra ↭ bogumilok ↭ Caesar, Julius ↭ census ↭ computus ↭ consul ↭ decemviri ↭ dictator ↭ diocletiánus éra ↭ Dionysius Exiguus ↭ domini ↭ egyházszakadás ↭ egyiptomi naptár ↭ Eltévedt időszámítás elmélete ↭ Eltévedt időszámítás (kiadvány) ↭ epakta ↭ eponim évjegyzés ↭ éra ↭ etióp időszámítás ↭ év ↭ évkezdet ↭ évkezdő nap ↭ évszámítás ↭ Flavius ↭ Fomenko, Anatolij Tyimofejevics ↭ Fomenko elmélete ↭ Gergely-naptár ↭ gesta ↭ Gesta Hungarorum (Anonymus) ↭ Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai) ↭ háromkirályok ↭ Hérodotosz ↭ hét (naptári) ↭ hidzsra ↭ holdfázis ↭ holdfogyatkozás ↭ holdtölte ↭ hó, hónap ↭ hónapok nevei ↭ honfoglalás ↭ hunok ↭ húsvét ↭ húsvéthétfő ↭ húsvéti vita ↭ húsvétszámítás ↭ húsvétvasárnap ↭ időszámítás ↭ idus ↭ Illig, Heribert ↭ imperator ↭ Ince pápa, III. ↭ indikció ↭ Inter Gravissimas ↭ iszlám időszámítás ↭ Jakab ősevangéliuma ↭ Jézus ↭ Jézus-Mani párhuzamok ↭ julián naptár ↭ kalendae ↭ kalendárium ↭ Kálti Márk ↭ katharok ↭ Képes Krónika ↭ kettős honfoglalás ↭ Kézai Simon ↭ Király csillaga ↭ kitalált középkor ↭ kopt időszámítás ↭ kronológia ↭ kronológiai évjelzések ↭ kronológiai sarokpont ↭ László Gyula ↭ Lukács evangéliuma ↭ mágusok ↭ manicheizmus ↭ Mani ↭ Márk evangélista ↭ Máté evangéliuma ↭ mezopotámiai (babiloni) naptár ↭ monumentum ancyranum ↭ nagypéntek ↭ nap ↭ napéjegyenlőség ↭ napjelölés ↭ napkeleti bölcsek ↭ naptár ↭ naptárreformok (történelmi) ↭ népszámlálás ↭ niceai zsinat ↭ nonae ↭ nulladik év ↭ Nyesztor-krónika ↭ örmény időszámítás ↭ pánik időszaka ↭ pártusok ↭ paulikiánusok ↭ Péter evangéliuma ↭ pontifex ↭ precesszió ↭ Quirinius ↭ Regulus ↭ Róma alapításának érája ↭ római naptár (köztársasági) ↭ sötét középkor ↭ szeleukida időszámítás ↭ szkíták ↭ Szoszigenész ↭ Teres Ágoston ↭ Úr ↭ ÚR időszámítása előtt (ÚR/BD) ↭ ÚR időszámítása szerint (ÚR/AD) ↭ Úr napja ↭ Verancsics Antal ↭ világérák ↭ Vízkereszt ↭ zsidó világéra ↭ 

62 63 7 0
 

Első könyv: történelem és kronológia

ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

Rendhagyó utószó

I. Időszámításunk kérdőjelei

II. A valódi időszámításunk

III. A valódi betlehemi csillag

IV. Misztikumok, összefüggések, elemzések, feloldások

V. A valódi Dionysius-i húsvéttábla

VI. Az elnevezés kérdőjelei

VII. A felismerés kora

VIII. Kérdések, válaszok, gondolatok


Harmadik könyv: csillagászat és kronológia

A KRONOLÓGIA SAROKPONTJAI

A nap- és holdfogyatkozásokról

Mezopotámiai kultúrkör fogyatkozásai

A görög olimpiai éra fogyatkozásai

Róma kultúrkörének fogyatkozásai

Az arszakida időszámítás fogyatkozásai


Az elmélet kapcsolódó kifejezései

AZ ELMÉLET KISLEXIKONA

 
STATISZTIKA
TÁRSOLDALAK
ELÉRÉSEK
REGISZTRÁCIÓ

Felhasználónév:

Jelszó:


 

Ma érvényes évszámok


Jelenlegi

:

2020

Etióp

:

2013

Kopt

:

1737

Iszlám

:

1441

Perzsa

:

1399

Zsidó

:

5781

Indiai

:

1942

Bizánci

:

7529

Örmény

:

1468


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Téves évszámok


Jézus születésétől számolt (i.e.7)

TévesHelyes

2027

1780

Arszakida éra

TévesHelyes

2267

2020

Szeleukida éra

TévesHelyes

2332

2085


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Civilizációk téves évszámai


Róma alapításától számolt évek

TévesHelyes

2773

2526

Egyiptomi Nabú-nászir-éra

TévesHelyes

2767

2520

A görög olimpiai éra

TévesHelyes

699 ol. 0 év

634 ol. 0 év


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Fontosabb évszámok


Az újTörténelmi eseményekA régi
ÚR e. 516A görög időszámítás kezdeteBC 776
ÚR e. 252A marathoni csataBC 490
ÚR e. 242A thermopülai csataBC 480
ÚR e. 209A szalamiszi csataBC 449
ÚR e. 190A peloponnészoszi háborúBC 431
ÚR e. 75Nagy Sándor halálaBC 323
ÚR e. 65Szeleukida időszámításBC 312
ÚR/AD 1Arszakida időszámításBC 247
ÚR/AD 175Spartacus rabszolgafelkeléseBC 73
ÚR/AD 203Julius Caesar naptárreformjaBC 45
ÚR/AD 204Julius Caesar halálaBC 44
ÚR/AD 220Római császárkor kezdeteBC 27
ÚR/AD 239Augusztus népszámlálásaBC 08
ÚR/AD 247Mai időszámítás előtti 1. évBC 01
ÚR/AD 248Mai időszámítás szerinti 1. évAD 01
ÚR/AD 531Diocletianus császár ur.AD 284
ÚR/AD 572Niceai zsinatAD 325
ÚR/AD 622Hidzsra (Mohamed futása)ugyanaz
ÚR/AD 642Római Bir. kettészakadásaAD 395
ÚR/AD 700Attila halálaAD 453
ÚR/AD 723Az ókor végeAD 476
ÚR/AD 774Justinianus császár ur.AD 527
ÚR/AD 784Római időszám. megszűnéseAD 537
ÚR/AD 800Nagy Károly megkoronázásaugyanaz

 
 
A könyv címlapja

 

Unsoft.hu


Levél a webmesternek

 
  Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag
  GONDOLGOK
  FORRÁSOK
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Elektro-Tec, Gyöngyös
  Ősmagyar nyelvek
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Heves megyei sakkélet
  Gyöngyösi ENERGIA SC sakkegyesülete
  Meglátások
  Boricsev Oleg
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  A gyöngyösi Ringsted utca oldala
  Évelő növények, évelő virágok
  Dionysius Exiguus latin nyelvű munkái
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Szekeres Sándor: Egyszerű játékok a sakktáblán
  Szkíta Főnix
  The Scythian Phoenix
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Chess Quotes
  Laws of Chess
  Chess piece names
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
  Sakkfigurák nevei más nyelveken
 

Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

és a betlehemi csillag

A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, fájdalmas sebeket szakitva fel a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Megtalálta a valódi betlehemi csillagot, szó lesz a történelmi, a pártus Jézusról, a valós keresztrefeszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora. Talán nem is véltetlen, hogy most íródott meg a könyv - írja - ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek. Ezek alapjait érinti meg ez az írás, új szemléletet adva eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.