Szekeres Sándor:

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS kislexikona...

 


   A kislexikonban három csoportba soroltuk a különböző kifejezéseket, amelyeket színek és betűtípusok segítségével lehet megkülönböztetni. Az első, a legnagyobb csoportban azok az elmélethez kapcsolódó kifejezések kerültek, amelyeknek az elmélet megváltoztatta az eddigi értelmezését illetve a téves kronológia által hozzárendelt évszámot. Megjelenése: megváltozott értelmezésű. A második csoportba azok kerültek, amelyek ismerete ajánlott az elmélet megértéséhez. Megjelenése: elmélethez kapcsolódó. A harmadik, a legkisebb csoportba pedig az elmélet által alkotott kifejezések kerültek. Megjelenése: elmélet által alkotott.

húsvétszámítás

(Elmélethez kapcsolódó kifejezés)

húsvétszámítás (latinul computus paschalis): a húsvét dátumának kijelölése.

Húsvét ünnepe mozgó ünnep, azaz minden évben más időpontra esik. A dátuma körüli húsvéti vitára a niceai zsinat tett pontot. A római húsvétszámítás szerint az ünnep a tavaszi napéjegyenlőséget (III. 21.) követő holdtölte utáni vasárnapon van, legkorábban III. 22-én, legkésőbb IV. 25-én. A keleti egyházakban a húsvétszámításban megmaradt a julián naptárnál.

Története. A tavaszi telehold idejét eredetileg megfigyeléssel állapították meg mind a zsidók, mind az őskeresztények. A zsidók az első tavaszi hónap, a Niszan kezdetét, a tavaszi napéjegyenlőség előtti új holdsarló megjelenését különös gonddal figyelték. Az ettől számított 14. napon (holdtöltekor) volt a készületi nap legnagyobb ünnepük, a pészah előtt. Jézus egy ilyen pészah ünnep készületi napjának kora délutánján, Niszan 14: halt meg. Halála évében ez a készületi nap péntekre esett, pészah ünnepe szombaton volt. A készületi napon este 6 órától már tiltották a temetést is, ezért kellett sietni Jézus sírbatételével. Föltámadása az ünnep utáni hét első napján, Niszan 16: vasárnap történt. A ker. húsvét dátumában így Niszan 14. napja alapvető szerepet játszik.

Már az ősegyházakban többféle nézet volt arról, hogy mikor kell a húsvétot ünnepelni. Egyesek Jézus föltámadásának napját, a vasárnapot akarták megülni. Mások ragaszkodtak a keresztrefeszítés napjához, a Niszan 14-éhez (a 14-es szám latin neve után ezek a quartodecimanusok). A pápák határozottan ellenezték véleményüket. A zsidókkal egyidőben ünneplő keresztények között az is előfordult, hogy a tavaszi napéjegyenlőség előtt megünnepelték húsvétjukat (gör. elnevezésük szerint ők a protopaszkhisták). Kr. u. 70. u. ugyanis már a zsidók időszámítása sem a megfigyelésen alapult, így előfordult, hogy Niszan 14. megelőzte a tavaszi napéjegyenlőséget.

A II. század vége felé Kisázsia quartodecimanus nézetet valló egyházától eltérően a legtöbb egyház (Alexandria, Jeruzsálem, Róma) a 14-ét követő vasárnapon ünnepelte húsvétot, függetlenül a hónap dátumától. A 3. században mindinkább ez erősödött, míg végül a húsvétszámítást a niceai zsinat 325: döntötte el. Előírta az egységes vasárnapi ünneplést, azaz húsvét ünnepeként a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapot jelölte meg. Kimondta, hogy a keresztények a húsvétot mindenütt ugyanazon a napon ünnepeljék, és ez semmiképp ne történjék a tavaszi napéjegyenlőség előtt. A napéjegyenlőség dátumát márc. 21-ben határozták meg, a hozzá tartozó Niszan 14., vagyis holdtölte kiszámítása az alexandriai püspökök feladata volt. A rendelkezés egészen a Gergely-féle naptárreformig biztosította a húsvét egységes megünneplését a kereszténységen belül. A niceai zsinat az általános rendelkezésen túl nem adott meg pontos szabályokat; rendelkezése szerint tisztán matematikai eljárássá vált a húsvétszámítás, és adminisztratívvá a meghatározása. A computus ecclesiasticus a matematikai kronológia módszerét használja.

Alexandriai Cirill a Niszan 14., vagyis a húsvéti holdtölte idejét egy ciklusos számítási módszerrel határozta meg. Ez azon a tapasztalaton alapul, hogy 235 holdhónap csaknem pontosan 19 napévvel egyezik meg, vagyis a holdfázisok 19 évenként az évnek ugyanazon a napján megismétlődnek. A különbség oly kicsi, hogy kb. 300 évig nem okoz semmi zavart. 300 év után azonban már jelentkezik 1 nap különbség, mert 235 holdciklus valamivel hosszabb, mint 19 napév. 300 év alatt a ciklikusan számított holdfázisok (pl. holdtölte) a hold valós korához képest késésben vannak. Ez azt jelentette, hogy a hold valódi fázisához (korához) képest a kort jelölő epakta késésben volt. Ezt az epakta csökkentésével korrigálni kell.

Az általánosan elterjedt nézet, mely szerint a pápai naptárreform azért vált szükségessé, hogy a tropikus napévet pontosabban határozzák meg, nem állja meg a helyét. A julián naptár és a Gergely-naptár eltérése még ma is csak 14 nap, s egy ilyen módon „pontatlan", hosszabb napév a mezőgazdaságban még nem okozna semmi zavart, mert az időjárás ingadozásai ezt az időszakot bőven túllépik. Nagy zavar keletkezik azonban a húsvét kiszámításában, ha a ciklikusan számított holdtölte és a valódi időpontja nagyon eltér egymástól, pl. ha a számított a valódi holdtölténél későbbi időpontra esik. A helyzet rendezését hozó reform kidolgozásával Aloigi Giglio, humanista nevén Lilius veronai orvost bízták meg. Lilius idejében a napéjegyenlőség március 11-én volt. A ciklikusan számított telehold a valódi után, általában három nappal később következett. Az alexandriai módszerrel számított epakták még megfeleltek a VI. században is, mivel Dionysius Exiguus római apát, aki 532-ben készített 95 évre előre húsvétszámítási táblázatot, már egy nappal visszatolta az alexandriai püspökök epaktáit.

XIII. Gergely pápa (ur. 1572-85) idejére már háromszor kellett volna a 300 évenkénti eltolódást figyelembe venni. Ez nem történt meg, és emiatt, továbbá a tropikus napévnél már 10 nappal hosszabb julián év miatt már szinte áttekinthetetlen zűrzavar volt a húsvétszámításban. A feladat az volt, hogy olyan számítási mód szülessen, mely szerint a ciklikus holdtölte a valódival a lehető legjobban egybeesik, soha nem jut magára a napéjegyenlőség napjára, és nem is előzi azt meg. Lilius a századik évek közül csak a 400-zal oszthatókat hagyta meg szökőévnek, korrigálta az év hosszát, s így elérte, hogy a napéjegyenlőség nem hátrált többé, hanem III. 21-én maradt. A Meton-ciklusban a 300 évenként föllépő eltolódást ugyancsak „szöktetéssel", az epakták alkalmas megváltoztatásával szüntette meg. Korrigálta az epaktákat a 300-zal osztható években és a 400-zal osztható szökőévekben is. Nincs epaktákra vonatkozó korrekció viszont a 3-mal és 4-gyel is osztható századokban (ilyen pl. a 2400.), mert akkor a két ellentétes javítás éppen semlegesíti egymást. Lilius az 1800-as évtől kezdődően egy 2500 éves ciklust vezetett be. Ez idő alatt hétszer egymás után 300 éves korrekció követi egymást, a 8. javítás az időszak végén, 400 év múlva következik be. Ez jobb közelítést jelent, mint ha csak 300 évenként korrigálnánk. A tropikus év és a szinodikus hónap akkori ismert értékei elég pontosak voltak egy jó ciklus fölállításához. A mai, pontosabb értékekkel se lehetne jobb eredményt elérni a ciklusszámításban.

Egyes teológusoktól mind a keleti, mind a nyugati egyházakban nem áll távol az a gondolat, hogy a húsvét időpontját a csillagászati telehold idejével határozzák meg. A hold mozgásának szabálytalanságai miatt azonban egyáltalán nem biztos, hogy pontosabbá válna a húsvétszámítás, paradox és quartodecimanus húsvétok ugyanúgy előfordulhatnának. Lehetne azonban a húsvét dátumát valamelyik áprilisi vasárnapra rögzíteni. Így megszűnne a különbség az ortodox, kopt, katolikus stb. egyházak húsvéti dátumai közt. Ez megfelelne a niceai zsinat célkitűzéseinek is.

A húsvét dátumának kiszámításában ma is XIII. Gergely pápa 1582-ben kiadott Inter gravissimas kezdetű bullája az irányadó. Az eljárás elég körülményes, ezért a latin nyelvű Missale Romanum és a Breviarium Romanum kötetei tartalmazzák a húsvétok előre kiszámolt dátumait. A latin nyelvű szöveg a II. vatikáni zsinat utáni, nemzeti nyelvekre lefordított misekönyvekben már nincs benne.

A csillagászati megfigyeléseket egy adott helyen végzik, és az adott helyhez adott helyi idő tartozik. Az újhold sarlója más-más helyi időben látható Jeruzsálemben, mint Rómában. A viták elkerülésére a Gergely-naptár a húsvétszámításban nem használ kitüntetett helyet, meridiánt, ellentétben a csillagászati számításokkal. Ha nincs kitüntetett meridián, akkor csak a ciklusos számítás jelenthet megoldást.  

 

Források:Kövesligethy Radó: Matematikai és csillagászati földrajz. Bp., 1899. - Astronomische Nachrichten 1933:247. sz. - Zeitschrift für katholische Theologie 1955:3. sz. - Teres Ágoston: Biblia és csillagászat. Bp., 1994. - J. Casanovas SJ közlése, A magyar katolikus Lexikon alapján (P.B.K.)

 


Utolsó módosítás időpontja: 2019.07.18.3052 -

247 évAD (Anno Domini)albigensekanakronizmusAnonymusapokrif iratokaranyszámArménia (Örményország)arszakida időszámításArszakidákAttila halálának éveAugustus császáravarokAz 525-ös év konzuljai (Probusok)Badiny Jós FerencBC (before Christ)betlehemi csillagbizánci világérabogumilokCaesar, Juliuscensuscomputusconsuldecemviridictatordiocletiánus éraDionysius Exiguusdominiegyházszakadásegyiptomi naptárepaktaeponim évjegyzéséraetióp időszámításévévkezdetévkezdő napévszámításFlaviusFomenko, Anatolij TyimofejevicsFomenko elméleteGergely-naptárgestaGesta Hungarorum (Anonymus)Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai)háromkirályokHérodotoszhét (naptári)hidzsraholdfázisholdfogyatkozásholdtöltehó, hónaphónapok neveihonfoglaláshunokhúsvéthúsvéthétfőhúsvéti vitahúsvétszámításhúsvétvasárnapidőszámításidusIllig, HeribertimperatorInce pápa, III.indikcióInter Gravissimasiszlám időszámításJakab ősevangéliumaJézusJézus-Mani párhuzamokjulián naptárkalendaekalendáriumKálti MárkkatharokKépes Krónikakettős honfoglalásKézai SimonKirály csillagakitalált középkorkopt időszámításkronológiakronológiai évjelzésekkronológiai sarokpontLászló GyulaLukács evangéliumamágusokmanicheizmusManiMárk evangélistaMáté evangéliumamesszaliánusokmezopotámiai (babiloni) naptármonumentum ancyranumnagypénteknapnapéjegyenlőségnapjelölésnapkeleti bölcseknaptárnaptárreformok (történelmi)népszámlálásniceai zsinatnonaenulladik évNyesztor-krónikaörmény időszámításpánik időszakapártusokpaulikiánusokPéter evangéliumapontifexprecesszióQuiriniusRegulusRóma alapításának érájarómai naptársötét középkorszeleukida időszámításszkítákSzoszigenészTeres ÁgostonÚrÚR időszámítása előtt (ÚR/BD)ÚR időszámítása szerint (ÚR/AD)Úr napjaVerancsics AntalvilágérákVízkeresztzsidó világéra

58 69 5 0

 

 

Összegyűjtött GONDOLATOK fórumai

Őshonos őstörténet kérdései... ✍🏻 cartwright (23.12.12.)
Pártus Jézus és egyéb furcsaságok... ✍🏻 SzekeresS (23.10.09.)
Az ELMÉLETRŐL röviden, tömören... ✍🏻 Annonym (23.10.07.)
Az eltévesztett időszámítás kérdései... ✍🏻 SzekeresS (23.10.06.)
Fogyatkozásoktól a delta-T-ig... ✍🏻 SzekeresS (23.09.25.)
Változások és újdonságok... ✍🏻 SzekeresS (23.09.15.)

 
ELÉRÉSEK
REGISZTRÁCIÓ
HONLAPTARTALOM

8399/616 | 7

Felhasználónév:

Jelszó:


 

Ma érvényes évszámok


Jelenlegi

:

2024

Etióp

:

2016

Kopt

:

1740

Iszlám

:

1445

Perzsa

:

1402

Zsidó

:

5784

Indiai

:

1945

Bizánci

:

7532

Örmény

:

1472


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Téves évszámok


Jézus születésétől számolt (i.e.7)

TévesHelyes

2031

1784

Arszakida éra

TévesHelyes

2271

2024

Szeleukida éra

TévesHelyes

2335

2088


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Civilizációk téves évszámai


Róma alapításától számolt évek

TévesHelyes

2777

2530

Egyiptomi Nabú-nászir-éra

TévesHelyes

2771

2524

A görög olimpiai éra

TévesHelyes

700 ol. 0 év

635 ol. 0 év


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Fontosabb évszámok


Az újTörténelmi eseményekA régi
ÚR e. 516A görög időszámítás kezdeteBC 776
ÚR e. 252A marathoni csataBC 490
ÚR e. 242A thermopülai csataBC 480
ÚR e. 209A szalamiszi csataBC 449
ÚR e. 190A peloponnészoszi háborúBC 431
ÚR e. 75Nagy Sándor halálaBC 323
ÚR e. 65Szeleukida időszámításBC 312
ÚR/AD 1Arszakida időszámításBC 247
ÚR/AD 175Spartacus rabszolgafelkeléseBC 73
ÚR/AD 203Julius Caesar naptárreformjaBC 45
ÚR/AD 204Julius Caesar halálaBC 44
ÚR/AD 220Római császárkor kezdeteBC 27
ÚR/AD 239Augusztus népszámlálásaBC 08
ÚR/AD 247Mai időszámítás előtti 1. évBC 01
ÚR/AD 248Mai időszámítás szerinti 1. évAD 01
ÚR/AD 531Diocletianus császár ur.AD 284
ÚR/AD 572Niceai zsinatAD 325
ÚR/AD 622Hidzsra (Mohamed futása)ugyanaz
ÚR/AD 642Római Bir. kettészakadásaAD 395
ÚR/AD 700Attila halálaAD 453
ÚR/AD 723Az ókor végeAD 476
ÚR/AD 774Justinianus császár ur.AD 527
ÚR/AD 784Római időszám. megszűnéseAD 537
ÚR/AD 800Nagy Károly megkoronázásaugyanaz

 
 
A könyv címlapja

 

Unsoft.hu


Levél a webmesternek

 
  Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  ENNEAGRAM önismereti rendszer
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Heves megyei sakkélet
  Meglátások
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  Szekeres Sándor: Ringsted utca története röviden
  Dionysius Exiguus latin nyelvű munkái
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Unsoft.hu
  Egyszerű játékok a sakktáblán
  Chess Quotes
  Laws of Chess
  Chess piece names
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
  Sakkfigurák nevei más nyelveken
 
 

Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

és a betlehemi csillag

A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.