Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS kislexikona...

Heribert Illig  ( Vohenstrauß ,  1947 –) német germanista, rendszeranalitikus, a „Zeitensprünge” folyóirat alapító szerkesztője és a  gräfelfingi   Mantis-Verlag  nevű kiadóvállalat vezetője. Az ún. „ fantomidő-hipotézis ” vagy népszerűbb nevén a „ kitalált középkor ” elméletének ismert támogatója. Történelmi elméleteit a történészek nagy része elutasítja.

llig az 1998-ban kiadott „Kitalált középkor” című munkájában azt állítja, hogy a 614 és 911 közötti mintegy 300 év „soha nem létezett”. Ezen állításnak messzemenő következményei vannak nemcsak az európai, hanem az iszlám történelmet illetően is, s emellett nagyon fontos magyar vonatkozásai is vannak.

Állításait Illig főleg a korabeli építészeti és tárgyi bizonyítékok hiányára alapítja. Szerinte a kor tárgyi leletei más időszakokból származnak és e kor történelmi személyiségek mindegyike – beleértve Nagy Károlyt is – egyszerű koholmány. Bár mások támogatják az elméletet – például Hans-Ulrich Niemitz, Christoph Marx, Angelika Müller, Uwe Topper, és Manfred Zeller – mégis a legtöbb történész csak egyszerű képzelgésnek tartja, s a hivatkozott bizonyítékok többségét elvetik. Ennek következtében a „fantomidő-hipotézis”-t egyelőre áltudománynak tartják.

Illig elméletének másik alapja az a gondolat, hogy a Gergely-naptár 1582-ben való elfogadásakor a korábbi julián naptárhoz képest 10 nap korrekció elegendő volt ahhoz, hogy a naptári idő és a csillagászati idő szinkronba kerüljön. Viszont - feltéve, hogy a julián naptár bevezetése és a Gergely-féle naptárreform időpontja közötti időtartam ténylegesen eltelt - a Gergely-féle naptárreform idejére a julián naptárnak már 13 nappal kellett volna "előrébb járnia", mint a csillagászati idő - figyelemmel arra, hogy a julián-naptár 1000 év alatt, mintegy 8 napot "siet" -, így 13 nap korrekcióra lett volna szükség. Az a tény, hogy a 10 napos korrekció elegendőnek bizonyult igazolja, hogy ténylegesen nem kb. 1600, hanem csak mintegy 1300 év telt el a két időpont között. Ezen eltérés kiküszöbölése érdekében XIII. Gergely pápa utasítására 1582. október 4-ének másnapja október 15-e lett. (Ez az oka annak is, hogy az októberi forradalom – 1917. október 25. – november 7-én történt, mivel a keleti ortodox világ az orosz bolsevik hatalomátvételig nem fogadta el ezt a naptárváltást.)

A Wikipédia Heribert Illig szócikkének alapján