Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag

Új értelmezés:

Az elmélet szerint a sötét középkor csak a kronológia által, papíron létrehozott, kb. ötszáz éves időszak. Valójában soha nem létezett.

Amikor a pánik időszakában, XIII/XIV század fordulóján Dionysius munkáiban a már bevezetett pártus időszámítás egyes évszámához rendelték Jézus korát, az egész római korszakot, a hozzá kapcsolódó eseményekkel együtt 247 évvel korábbra tették, mint ahol valójában történt. Mellékhatásként elkerülhetetlenül létrejött a sötét középkor időszaka.

A római kor és a valós történelem közé 247 üres, történelem nélküli év került. Az alábbi kép a ma elfogadott történelmi korszakokat ábrázolja. Jól látható az üres évek sávja, ami Rómát és egyúttal az egész ókort, időben hátrébb tolta.

Ezen az ábrán pedig a valóban megtörtént korok elhelyezkedése látható egymáshoz képest.

A következő ábra felső részében látható a hibás összeillesztésű időskála, ahol jól látható a három különböző rész, a hátracsúsztatott római kor, a 247 üres évet tartalmazó sötét középkor szakasza. Alatta pedig az időskála valós, helyes elrendezése.

A beszúrt évek természtesen nem maradtak üresen. A római korszak kapcsolatrendszerére úgy kell tekinteni, mint egy rendkívül szerteágazó, bonyolultan összefonódó, együtt létező egészre. Ezért magával vonszolta a valós 247 évből a hozzá szervesen kapcsolódó eseményeket is, részben kitöltve az üres éveket. Ugyanakkor jó néhány esemény ott maradt a valós korban.

Ha egy liter leveshez hozzáöntünk még egy liter vizet, akkor lesz két liter híg valamink. Ez történt a korszakkal is, amikor hozzáadtak 247 évet, felhígult. Itt azt mondják rá, hogy besötétedett.

Az alábbi két ábra szemlélteti a sötét középkoros évekkel megtoldott kronológia eseménysorát, illetve sötét középkor nélküli normál eseménysort. A felső ábrán jól látható a két eseményben gazdag rész között a megritkult, forrásszegény időszak. Itt szokatlanul kevés írott és régészeti emléket találtak. A meglévő dokumentumok óriási hányadát minősítették hamisítványnak.

Az alsó ábrán már elfogadható az események eloszlása, és megszűnik az úgynevezett forráshiány. A kb. feleannyi időre a meglévő dokumentum és régészeti lelet elfogadható mennyiségű háttéranyagot biztosíthat.

A mai, elfogadott álláspont:

sötét vagy korai középkor: történészi szempontból az európai történelem AD 476 és AD 1000 közötti forráshiányos időszaka

Maga a középkor elnevezés a XV. századi humanistáktól származik. A sötét középkor elnevezést csak a XVIII. században, a felvilágosodás idején ragasztották a 476-tól 1000-ig tartó időszakra. Tény, hogy az európai történelemnek ennek a szakaszáról rendkívül gyér az ismeretanyagunk.

Mind az írott emlékekben, mind a régészeti leletekben egy törés keletkezett a megelőző és a következő évszázadokhoz képest. Mintha Európában erre a két-háromszáz évre generációk elfelejtettek volna minden tudást. A római fejlett írásbelisége és keresztény írásbeliség gyakorlatilag megszűnik, eltűnt. Egyetlen irodalmi vagy történelmi mű vagy szerző neve nem maradt fent.

Nem építkeztek, nem találhatóak ebből a korból származó épületek, romok. Ugyanez a helyzet a földben fellelhető régészeti leleteknél. A korabeli pénzérmék, és egyéb vastárgyak feltűnő hiánya a jellemző a korábbi évszázadokhoz képest. A kézműipar elsatnyul, alig-alig termel valami maradandót. A kereskedelem, az áruszállítás megszűnik.

Ugyanígy eltűnik maga a népesség is, városokkal együtt az egyes vidékekről. Az elnéptelenedést járványokkal, és a lakosság falvakba történő kiköltözésével próbálják magyarázni, ahol az igénytelen életmód miatt maga a kultúra is elsatnyul. Nevek nincsenek ebből a korból, csupán a pápák és császárok jóval későbbi évszázadokban összeállított listáját ismerjük.

Nagy Károly Karoling rövid érájában ugyan ismét felpezsdül az élet, de csak hősi legendák keletkeznek, amit rendszerint az utókor ébreszt, mint például az Arthur-mondakört. Halála után eltűnik birodalma és újra sötét lesz Európában majd száz éven át.

Ma már a történészek sokkal árnyaltabban fogalmaznak a sötét középkor-ról. Igyekeznek kiemelni, jelentőséget adni a csekély mennyiségű, de felismerhető halvány fejlődésnek a társadalmi élet minden területén.

1. A naptárreform problémája

2. A sötét középkor problémája

3. Összefoglaló megállapítások

1. A megoldás keresése

2. A krónikák titkai

a) A középkori krónikák és szövegezésük

b) A Kézai-krónika évszámai

c) A Képes Krónika évszámainak titka

d) Kapcsolat a krónikák számai között

e) Ellenpróbák: Anonymus és a Tárih-i Üngürüsz

3. A valódi időszámításunk

a) Az időszámítás neve

b) Az időszámítás elterjedése

c) Az összetévesztés egyéb nyomai

4. A sötét középkor keletkezése

5. Összefoglaló megállapítások

1. A népszámlálás éve

2. A betlehemi csillag a forrásokban

3. A népszámlálás valódi éve

4. A király csillaga

5. A betlehemi csillag

6. A születésnap és a betlehemi csillag

7. Kérdések és válaszok

8. Összefoglaló megállapítások

1. Sötét középkor nélkül

a) A hígított korszak szindróma

b) A helyretett időskála évszámai

2. A keresztrefeszítés éve

3. Az etióp időszámítás

4. A koptok időszámítása

5. Az iszlám időszámítás

6. Az örmény időszámítás

7. A világérák és a konzuli évek

8. A kettős honfoglalás

9. A szökőévek illeszkedéséről

10. A szénizotópos kormeghatározás problémái

11. Összefoglaló megállapítások

1. Álláspontok, amit ma ismerünk

2. Elsőkörös megoldáskeresés

3. Elemzés és újratervezés

a) Elemzés

b) Az újratervezés

c) Az 532-es ciklus

d) Az első Krisztus utáni évszám hitelessége

e) Ifjabb Probus konzuli éve

f) A nulla anakronizmusa

g) Átszerkesztés: tízedik vagy tizenharmadik?

h) A Cirill-tábláról

4. A Diocletianus éra rejtélye

5. Összefoglaló megállapítások

1. A rebellis gondolat

2. Kik voltak a napkeleti bölcsek?

3. Az emberiség pedig lassan felnő...

4. Hitetlen Tamás és valódi kora

5. Összefoglaló megállapítások

1. A pánik kora és következményei

2. A krónikák évjegyzése

3. A torinói lepel kora

4. Összefoglaló megállapítások

1. A 247 kérdései és válaszai

2. Miért pont 247 évet ment hátra a római kor?

3. Korai kultúrérák eltérései

4. A helyretett kronológia

5. Megoldatlan kérdések köre

6. Összefoglaló megállapítások

1. Az agyagtáblák adatai

2. A babiloni naptár

3. Az évszám és az időszámítás neve

4. Az arszakida időszámítás napfogyatkozása

5. Az arszakida időszámítás holdfogyatkozása

6. Az ékírásos táblák és az évszám

A nap- és holdfogyatkozásokról

A tárgyalt fogyatkozások táblázatai

Mezopotámiai fogyatkozások

A görög olimpiai éra fogyatkozásai

Róma kultúrkörének fogyatkozásai

A görög korszak évszámai

A római korszak, ősidőktől a császárság koráig

Róma császárkorának évszámai

A kora középkor évszámai

A Kárpát-medence kronológiája

Irodalmi források

Számítástechnikai programok