Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag

Új értelmezés:

Az elmélet elfogadja azt az álláspontot, miszerint a diocletiánus éra és a kopt éra évszámai azonosak, de csak azok. A napok, hónapok rendszere azonban más.

Míg a koptok naptárában a hónapok neve, rendszere, évkezdete az egyiptomi és az etióp naptárral állnak rokonságban, addig a diocletianus érában hónapok a birodalmi, azaz a julián naptár szerint vannak megadva. Ne feledjük, mind a koptok, mind a diocletinus érája Jézus születése után 44 évvel indult. Lásd a kopt időszámítás szócikkét és fejezetét a könyvben.

Kérdés, hogyan lehet azonos Jézus születése után 44 évvel induló Mártírok érájával, a 200 évvel később született Diocletianusról elnevezett éra? A megoldáshoz vezető nyom a két éra dátumjegyzései közti különbség.

Alább az Alexandriai Cirill húsvéttáblájának kezdősora, a diocletianusi 229. év teliholdjának napja és húsvétvasárnapja. Felül a julián naptár szerinti szövegezés, alul pedig a kopt naptár szerinti. Ez ugyanaz a nap.

A megoldás: a niceai zsinaton rendezték a húsvéti ünnepek problémáját. A zsinat határozata alapján az alexandriai pátriárka feladata volt a húsvét időpontjának meghatározása és közlése püspöktársaival. Alexandriában viszont az egyiptomi/kopt naptár hónapszerkezete szerint számolták és állapították meg a húsvét időpontjait.

Ahhoz, hogy a római birodalomban értelmezni tudják a dátumot, át kellett alakítani a Julián-naptár hónapjaira, napjaira. Minden kopt naptári napnak van egy julián megfelelője. A megfeleltetés során - például a Cirill-féle táblában - év maradt a kopt időszámítás éve, a hónapok, a napok pedig a Julián naptári változata.

Az alábbi táblázatokban jól láthatóak az összetartozó napok, hónapok. Jobbra a diocletiánus év szerkezete. Ez az év szintén szeptembertől szeptemberig tart, ugyanúgy, mint a kopt év. A szökőnap helyét viszont a Julián-naptárból örökölte (vastagon szedve), így került itt is néggyel osztható számhoz.

A diocletiánus éra használata csak a niceai zsinat után kezdődhetett az egységes húsvétszámítás elrendelésével. Valószínűleg soha nem használták folyamatos időszámításként. A diocletiánus név csak azt jelzi, hogy a napok a birodalmi naptár szerint vannak jelölve. Miért épp Diocletianus? Erről nincs információ, egyelőre ez egy megfejtendő rejtély.

A diocletiánus éra a két naptár összehangolásának praktikus eszköze lehetett. Például a húsvét napját közölték a püspökök felé vagy a levelezésben, de semmi másra nem használták.

A mai, elfogadott álláspont:

A diocletiánus éra tulajdonképpen azonos a koptok időszámításával. A római császárkor kései szakaszának megújítását hozó Diocletianus császár (AD 284 - AD 305) hatalomra kerülése lett éra indító évszáma. Ebben az érában a kezdőpontot AD 284. augusztus 29. jelenti.

Az elfogadott álláspont szerint azért kapta a diocletiánus nevet, mert a császár uralkodásának idejében indult keresztényüldözéseknek akartak emléket állítani. Emiatt ezt az érát a mártírok érájának (aera martyrum) is szokás nevezni.

Alkalmazása birodalom szerte elterjedt volt; Etiópiában és Egyiptomban a kopt keresztények máig használják. A VIII. századig Nyugat-Európa naptárhasználati gyakorlatára elsősorban ez az éra volt a jellemző, és csak a Karoling frank korszak idején szorult háttérbe a Jézus Krisztus születésétől kiinduló időszámítással szemben.

Forrás: Történelem segédtudományai honlap

1. A naptárreform problémája

2. A sötét középkor problémája

3. Összefoglaló megállapítások

1. A megoldás keresése

2. A krónikák titkai

a) A középkori krónikák és szövegezésük

b) A Kézai-krónika évszámai

c) A Képes Krónika évszámainak titka

d) Kapcsolat a krónikák számai között

e) Ellenpróbák: Anonymus és a Tárih-i Üngürüsz

3. A valódi időszámításunk

a) Az időszámítás neve

b) Az időszámítás elterjedése

c) Az összetévesztés egyéb nyomai

4. A sötét középkor keletkezése

5. Összefoglaló megállapítások

1. A népszámlálás éve

2. A betlehemi csillag a forrásokban

3. A népszámlálás valódi éve

4. A király csillaga

5. A betlehemi csillag

6. A születésnap és a betlehemi csillag

7. Kérdések és válaszok

8. Összefoglaló megállapítások

1. Sötét középkor nélkül

a) A hígított korszak szindróma

b) A helyretett időskála évszámai

2. A keresztrefeszítés éve

3. Az etióp időszámítás

4. A koptok időszámítása

5. Az iszlám időszámítás

6. Az örmény időszámítás

7. A világérák és a konzuli évek

8. A kettős honfoglalás

9. A szökőévek illeszkedéséről

10. A szénizotópos kormeghatározás problémái

11. Összefoglaló megállapítások

1. Álláspontok, amit ma ismerünk

2. Elsőkörös megoldáskeresés

3. Elemzés és újratervezés

a) Elemzés

b) Az újratervezés

c) Az 532-es ciklus

d) Az első Krisztus utáni évszám hitelessége

e) Ifjabb Probus konzuli éve

f) A nulla anakronizmusa

g) Átszerkesztés: tízedik vagy tizenharmadik?

h) A Cirill-tábláról

4. A Diocletianus éra rejtélye

5. Összefoglaló megállapítások

1. A rebellis gondolat

2. Kik voltak a napkeleti bölcsek?

3. Az emberiség pedig lassan felnő...

4. Hitetlen Tamás és valódi kora

5. Összefoglaló megállapítások

1. A pánik kora és következményei

2. A krónikák évjegyzése

3. A torinói lepel kora

4. Összefoglaló megállapítások

1. A 247 kérdései és válaszai

2. Miért pont 247 évet ment hátra a római kor?

3. Korai kultúrérák eltérései

4. A helyretett kronológia

5. Megoldatlan kérdések köre

6. Összefoglaló megállapítások

1. Az agyagtáblák adatai

2. A babiloni naptár

3. Az évszám és az időszámítás neve

4. Az arszakida időszámítás napfogyatkozása

5. Az arszakida időszámítás holdfogyatkozása

6. Az ékírásos táblák és az évszám

A nap- és holdfogyatkozásokról

A tárgyalt fogyatkozások táblázatai

Mezopotámiai fogyatkozások

A görög olimpiai éra fogyatkozásai

Róma kultúrkörének fogyatkozásai

A görög korszak évszámai

A római korszak, ősidőktől a császárság koráig

Róma császárkorának évszámai

A kora középkor évszámai

A Kárpát-medence kronológiája

Irodalmi források

Számítástechnikai programok