AZ ELMÉLET KISLEXIKONA
A kislexikon elsősorban azokat az elmélethez kapcsolódó kifejezéseket tárgyalja, amelyeknek az elmélet megváltoztatta az eddigi értelmezését, de olyan szavak is be lettek emelve, amelyek ismerete ajánlott az elmélet megértéséhez. Ezek a kapcsolódó kifejezések. A lexikon fejlesztése folyamatos, a kifejezések bevitele jelenleg is folyik.
Színek jelentése: megváltozott értelmezésű↭ elmélethez kapcsolódó↭ elmélet által alkotott↭ kidolgozás alatt
betlehemi csillag
(Megváltozott értelmezésű kifejezés, az elmélet alapszintű ismeretét igényli.)
Új értelmezés:
Az elmélet a betlehemi csillagjelenséget két részre bontja. Egyik a Király csillaga, amelyről a Jeruzsálembe érkező napkeleti bölcsek számolnak be. A másik, maga a Betlehemi csillag, ami állítólag mutatta az utat a Gyermekhez, a Királyfihoz. Ebben a részben ezt tárgyaljuk.
Hasonlóan a Király csillagához, Augustus császár BC 8-as népszámlálásához képest 247 évvel később kell keresnünk az eseményt.
A betlehemi csillag a térség bolygójának, a Saturnusnak és az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillagának, a Regulusnak együttállása. A csillagászati esemény ÚR/AD 239. decemberétől ÚR/AD 240. január végéig tart. A legnagyobb közelséget január 10 és 14 között érte el.
Regulus jelentése főember, herceg, királyfi, kis ország királya. Az evangéliumok pedig az áll, hogy a bölcsek királyfit kerestek. Alább jelenség képe, ÚR/AD 240 január 6-án.
(Készült a Stellarium program segítéségével)
A mai, elfogadott álláspont:
A betlehemi csillagjelenségről annyit tudunk - a király csillagáról és a betlehemi csillagról - amit Máté és Jakab ír róla. Az összes többi csak feltételezés, homály és misztikum. A következőket állítják az utat mutató csillagról:
...és ímé a csillag, a melyet napkeleten láttak, előttük megy vala mind addig, a míg odaérvén, megálla a hely fölött, a hol a gyermek vala. (Máté evangéliuma, Ford: Károli Gáspár)
S lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette őket, míg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt. (Máté evangéliuma, Új fordítású biblia)
Ahogy távoztak a mágusok, íme, megpillantották azt a csillagot, mely napkeleten vezette őket, és megállt a barlang felett. (Jakab ősevangéliuma, Ford: Ladocsi Gáspár)
„...s íme, az a csillag, melyet keleten láttak, elvezette őket a barlanghoz, ott állapodott meg a Gyermek feje fölött". (Jakab ősevangéliuma, Ford.:Szepessy Tibor)
A jelenségre - a mai egyes évszám körül - számos elképzelés született. Többek között Szaturnusz-Jupiter és más bolygóegyüttállások, üstökös-elmélet, bolygók felkelése bizonyos csillagképekben, szupernóva felvillanás. Még a sci-fi irodalmat is megihlette. Arthur Clarke A csillag című novelláját szentelte a témának. Talán azért is született ennyiféle elmélet, mert valójában egyik sem illeszkedett elfogadhatóan az evangéliumi leírásokhoz.
Például a témában igazán hitelesnek mondható Magyar Katolikus Lexikon a következőket írja róla:
betlehemi csillag, bölcsek csillaga: A napkeleti bölcsek egy rendkívüli égi jelenségből, „csillag fölkeléséből" ismerték föl a zsidók királyának megszületését, s indultak el, hogy hódoljanak előtte (vö. Mt 2,1-12). E jelet a zsidók nem értették, mert Heródes kérdésére nem Bálaám, hanem Mikeás jövendölésével válaszoltak, s adták meg Betlehemet a születés helyeként. Maga Heródes, mert nem volt zsidó, e kérdésben érthetően tájékoztatlan volt. A csillag pedig, amelyet „fölkelni láttak", újra föltűnt és elvezette a bölcseket a házhoz, ahol a Gyermek volt. -
A racionalista magyarázók szerint Jézus egész gyermekségtörténete Midrás, v. e részlet mítikus elem benne, jóllehet J. Kepler már a 17. sz. elején fölvetette, hogy a betlehemi csillag nem üstökös, hanem a Jupiter-Szaturnusz bolygók konjunkciója lehetett. E két bolygó ui. a földről nézve 20 évenként találkozik, konjunkcióban áll, 258 évenként háromszor egymás után ismétlődik a konjunkció más és más csillagképben, s 794 évenként ugyanabban a csillagképben van hármas konjunkció. Kepler számításai szerint Kr. e. 7: ilyen hármas konjunkció volt a Halak csillagképben. Mivel a Jupitert a kir-ok, a Szaturnuszt a zsidók csillagának tartották, a Halak csillagkép pedig a Jupiter saját csillagháza, a bölcsek egyértelműen következtethettek arra, hogy Zsidóországban egy nagyon jelentős király született.
E föltevést a századunkban megfejtett ékírásos táblák bizonyítják. P. Schnabel pl. 1925: megfejtett egy babilóniai ékírásos táblát, mely évszázadokkal előre jelezte a mondott konjunkciót. A bölcsek tehát előre tudhattak e rendkívüli jelenségről és érthették mint jelet. (Kroll 1985:84. - BL:187.)
| 2019.07.18. | 143 | - |
247 év ↭ AD (Anno Domini) ↭ albigensek ↭ anakronizmus ↭ Anonymus ↭ apokrif iratok ↭ aranyszám ↭ arszakida időszámítás ↭ Arszakidák ↭ Attila halálának éve ↭ Augustus császár ↭ avarok ↭ Az 525-ös év konzuljai ↭ Badiny Jós Ferenc ↭ BC (before Christ) ↭ betlehemi csillag ↭ bizánci világéra ↭ bogumilok ↭ Caesar, Julius ↭ census ↭ computus ↭ consul ↭ decemviri ↭ dictator ↭ diocletiánus éra ↭ Dionysius Exiguus ↭ domini ↭ egyházszakadás ↭ egyiptomi naptár ↭ Eltévedt időszámítás elmélete ↭ Eltévedt időszámítás (kiadvány) ↭ epakta ↭ eponim évjegyzés ↭ éra ↭ etióp időszámítás ↭ év ↭ évkezdet ↭ évkezdő nap ↭ évszámítás ↭ Flavius ↭ Fomenko, Anatolij Tyimofejevics ↭ Fomenko elmélete ↭ Gergely-naptár ↭ gesta ↭ Gesta Hungarorum (Anonymus) ↭ Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai) ↭ háromkirályok ↭ Hérodotosz ↭ hét (naptári) ↭ hidzsra ↭ holdfázis ↭ holdfogyatkozás ↭ holdtölte ↭ hó, hónap ↭ hónapok nevei ↭ honfoglalás ↭ hunok ↭ húsvét ↭ húsvéthétfő ↭ húsvéti vita ↭ húsvétszámítás ↭ húsvétvasárnap ↭ időszámítás ↭ idus ↭ Illig, Heribert ↭ imperator ↭ Ince pápa, III. ↭ indikció ↭ Inter Gravissimas ↭ iszlám időszámítás ↭ Jakab ősevangéliuma ↭ Jézus ↭ Jézus-Mani párhuzamok ↭ julián naptár ↭ kalendae ↭ kalendárium ↭ Kálti Márk ↭ katharok ↭ Képes Krónika ↭ kettős honfoglalás ↭ Kézai Simon ↭ Király csillaga ↭ kitalált középkor ↭ kopt időszámítás ↭ kronológia ↭ kronológiai évjelzések ↭ kronológiai sarokpont ↭ László Gyula ↭ Lukács evangéliuma ↭ mágusok ↭ manicheizmus ↭ Mani ↭ Márk evangélista ↭ Máté evangéliuma ↭ mezopotámiai (babiloni) naptár ↭ monumentum ancyranum ↭ nagypéntek ↭ nap ↭ napéjegyenlőség ↭ napjelölés ↭ napkeleti bölcsek ↭ naptár ↭ naptárreformok (történelmi) ↭ népszámlálás ↭ niceai zsinat ↭ nonae ↭ nulladik év ↭ Nyesztor-krónika ↭ örmény időszámítás ↭ pánik időszaka ↭ pártusok ↭ paulikiánusok ↭ Péter evangéliuma ↭ pontifex ↭ precesszió ↭ Quirinius ↭ Regulus ↭ Róma alapításának érája ↭ római naptár (köztársasági) ↭ sötét középkor ↭ szeleukida időszámítás ↭ szkíták ↭ Szoszigenész ↭ Teres Ágoston ↭ Úr ↭ ÚR időszámítása előtt (ÚR/BD) ↭ ÚR időszámítása szerint (ÚR/AD) ↭ Úr napja ↭ Verancsics Antal ↭ világérák ↭ Vízkereszt ↭ zsidó világéra ↭
Első könyv: történelem és kronológia
III. A valódi betlehemi csillag
IV. Misztikumok, összefüggések, elemzések, feloldások
Harmadik könyv: csillagászat és kronológia
A nap- és holdfogyatkozásokról
Mezopotámiai kultúrkör fogyatkozásai
A görög olimpiai éra fogyatkozásai
Ma érvényes évszámok
Jelenlegi | : | 2020 |
Etióp | : | 2013 |
Kopt | : | 1737 |
Iszlám | : | 1441 |
Perzsa | : | 1399 |
Zsidó | : | 5781 |
Indiai | : | 1942 |
Bizánci | : | 7529 |
Örmény | : | 1468 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Téves évszámok
Jézus születésétől számolt (i.e.7) | |
| Téves | Helyes |
2027 |
1780 |
Arszakida éra | |
| Téves | Helyes |
2267 |
2020 |
Szeleukida éra | |
| Téves | Helyes |
2332 |
2085 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Civilizációk téves évszámai
Róma alapításától számolt évek | |
| Téves | Helyes |
2773 |
2526 |
Egyiptomi Nabú-nászir-éra | |
| Téves | Helyes |
2767 |
2520 |
A görög olimpiai éra | |
| Téves | Helyes |
699 ol. 0 év |
634 ol. 0 év |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Fontosabb évszámok
| Az új | Történelmi események | A régi |
| ÚR e. 516 | A görög időszámítás kezdete | BC 776 |
| ÚR e. 252 | A marathoni csata | BC 490 |
| ÚR e. 242 | A thermopülai csata | BC 480 |
| ÚR e. 209 | A szalamiszi csata | BC 449 |
| ÚR e. 190 | A peloponnészoszi háború | BC 431 |
| ÚR e. 75 | Nagy Sándor halála | BC 323 |
| ÚR e. 65 | Szeleukida időszámítás | BC 312 |
| ÚR/AD 1 | Arszakida időszámítás | BC 247 |
| ÚR/AD 175 | Spartacus rabszolgafelkelése | BC 73 |
| ÚR/AD 203 | Julius Caesar naptárreformja | BC 45 |
| ÚR/AD 204 | Julius Caesar halála | BC 44 |
| ÚR/AD 220 | Római császárkor kezdete | BC 27 |
| ÚR/AD 239 | Augusztus népszámlálása | BC 08 |
| ÚR/AD 247 | Mai időszámítás előtti 1. év | BC 01 |
| ÚR/AD 248 | Mai időszámítás szerinti 1. év | AD 01 |
| ÚR/AD 531 | Diocletianus császár ur. | AD 284 |
| ÚR/AD 572 | Niceai zsinat | AD 325 |
| ÚR/AD 622 | Hidzsra (Mohamed futása) | ugyanaz |
| ÚR/AD 642 | Római Bir. kettészakadása | AD 395 |
| ÚR/AD 700 | Attila halála | AD 453 |
| ÚR/AD 723 | Az ókor vége | AD 476 |
| ÚR/AD 774 | Justinianus császár ur. | AD 527 |
| ÚR/AD 784 | Római időszám. megszűnése | AD 537 |
| ÚR/AD 800 | Nagy Károly megkoronázása | ugyanaz |
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, fájdalmas sebeket szakitva fel a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Megtalálta a valódi betlehemi csillagot, szó lesz a történelmi, a pártus Jézusról, a valós keresztrefeszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora. Talán nem is véltetlen, hogy most íródott meg a könyv - írja - ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek. Ezek alapjait érinti meg ez az írás, új szemléletet adva eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.