AZ ELMÉLET KISLEXIKONA
A kislexikon elsősorban azokat az elmélethez kapcsolódó kifejezéseket tárgyalja, amelyeknek az elmélet megváltoztatta az eddigi értelmezését, de olyan szavak is be lettek emelve, amelyek ismerete ajánlott az elmélet megértéséhez. Ezek a kapcsolódó kifejezések. A lexikon fejlesztése folyamatos, a kifejezések bevitele jelenleg is folyik.
Színek jelentése: megváltozott értelmezésű↭ elmélethez kapcsolódó↭ elmélet által alkotott↭ kidolgozás alatt
julián naptár
(Megváltozott értelmezésű kifejezés, az elmélet alapszintű ismeretét igényli.)
Új értelmezés:
Az elméletben a bevezetésének időpontja változik. Az egész római korral együtt előrejön 247 évet:
A 445 napos, zűrzavar utolsó éve:
-45+247 = ÚR/AD 202.
A julián naptár bevezetésének időpontja:
-44+247 = ÚR/AD 203. január 1.
Caesar meggyilkolásának éve:
-43+247 = ÚR/AD 204. március 15.
Az évek átszámításának módszeréről az elmélet kislexikonának nulladik év című cikkében talál további információt az Olvasó.
A mai, elfogadott álláspont:
julián naptár: az ókori római holdnaptárt fölváltó szoláris naptár.
Szoszigenész alexandriai csillagász dolgozta ki. A naptár a nevét Julius Caesarról kapta, aki teljhatalmú konzulként Kr. u. 46-ban elrendelte bevezetését. Ekkor már három hónappal tért el a természetes évtől a naptári év. A kettő úgy került összhangba, hogy II. 23. után 23 napot, november és december közé 67 napot iktattak be. Így a Róma alapítása utáni 708. év Kr. e. 47. okt. 13-tól 46. dec. 31-ig tartott, 445 napos volt, és a zűrzavar utolsó évének nevezték (latinul annus confusionis ultimus). Az év kezdő hónapja január lett, melynek első napján léptek hivatalba Kr. e. 153 óta a római konzulok.
A 365,25 napnak vett trópikus évet a naptár négy éves ciklussal közelítette oldotta meg: három 365 napos évet egy 366 napos szökőévnek (lat. annus bissextus) kellett követnie. A szökőnap (lat. dies intercalaris) a március kalendaeja előtti 6. nap elé, azaz febr. 24-re került. A mai naptár is ezt őrzi. A január és azt követően minden második hónap 31 napos, február 29, a többi hónap 30 napos.
Kr. e. 44-ben Julius Caesar születése hónapját (az addigi Quintilist) júliusnak nevezték el. A szöktetési szabály helytelen értelmezése folytán a Caesar meggyilkolását követő 36 évben nem 9, hanem 12 szőkőnapot iktattak be. A hibát Augustus császár egy rendelettel küszöbölte ki, és a három nap 12 éves szökőév nélküli szakasszal kihagyásra került.
A nyolcadik hónapot a korábbi Sextilist önmagáról nevezte el, s megtoldotta egy nappal, amit februártól vett el. Hogy emiatt ne legyen egymás mellett három 31 napos hónap, szeptembertől decemberig a napok számát 31-ről 30-ra, ill. 30-ról 31-re igazította. A naptár szerkezete azóta változatlan.
A naptár Rómában és a birodalom nyugati részében Kr. e. 45. I. 1: lépett életbe. Egyiptomban Kr. e. 26, Asia prov-ban Kr. e. 9. körül tértek át használatára. Galenustól tudjuk, hogy Kr. u. 150 körül már számos nép, Kr. u. a III. században a görög nyelvű keleti provinciák többsége használta. A középkori Európa népei a kereszténység fölvételével vették át a naptárt (húsvétszámítás), de Skandinávia már a viking időkben ismerte.
A naptár egy éve azonban 11 perc 13,92 mp-cel, tehát 0,0078 nappal hosszabb a tropikus évnél, ezért 128 évenként 1 nap eltolódás keletkezik. Emiatt vált szükségessé 1582-ben a Gergely-naptár bevezetése. Azóta a julián naptár polgári használata háttérbe szorult, de egyes országok csak a XX. században hagyták el (1924-ben Szíria, 1926-ben Románia.)
Oroszországban a cári időkben a julián naptár polgári és egyházi naptár volt. 1917 után a szovjet állam áttért a gregorián naptár használatára, az Orosz Ortodox Egyház azonban megmaradt a régi (nem javított) naptár használata mellett.
Források: Pallas XII:1001. - Schalk Gyula: Idők - Korok - Naptárak. Naptártörténet és naptárszerkesztés. Bp., 1993. - Jakubinyi 1998:11., Magyar Katolikus Lexikon
| 2019.07.18. | 133 | - |
247 év ↭ AD (Anno Domini) ↭ albigensek ↭ anakronizmus ↭ Anonymus ↭ apokrif iratok ↭ aranyszám ↭ arszakida időszámítás ↭ Arszakidák ↭ Attila halálának éve ↭ Augustus császár ↭ avarok ↭ Az 525-ös év konzuljai ↭ Badiny Jós Ferenc ↭ BC (before Christ) ↭ betlehemi csillag ↭ bizánci világéra ↭ bogumilok ↭ Caesar, Julius ↭ census ↭ computus ↭ consul ↭ decemviri ↭ dictator ↭ diocletiánus éra ↭ Dionysius Exiguus ↭ domini ↭ egyházszakadás ↭ egyiptomi naptár ↭ Eltévedt időszámítás elmélete ↭ Eltévedt időszámítás (kiadvány) ↭ epakta ↭ eponim évjegyzés ↭ éra ↭ etióp időszámítás ↭ év ↭ évkezdet ↭ évkezdő nap ↭ évszámítás ↭ Flavius ↭ Fomenko, Anatolij Tyimofejevics ↭ Fomenko elmélete ↭ Gergely-naptár ↭ gesta ↭ Gesta Hungarorum (Anonymus) ↭ Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai) ↭ háromkirályok ↭ Hérodotosz ↭ hét (naptári) ↭ hidzsra ↭ holdfázis ↭ holdfogyatkozás ↭ holdtölte ↭ hó, hónap ↭ hónapok nevei ↭ honfoglalás ↭ hunok ↭ húsvét ↭ húsvéthétfő ↭ húsvéti vita ↭ húsvétszámítás ↭ húsvétvasárnap ↭ időszámítás ↭ idus ↭ Illig, Heribert ↭ imperator ↭ Ince pápa, III. ↭ indikció ↭ Inter Gravissimas ↭ iszlám időszámítás ↭ Jakab ősevangéliuma ↭ Jézus ↭ Jézus-Mani párhuzamok ↭ julián naptár ↭ kalendae ↭ kalendárium ↭ Kálti Márk ↭ katharok ↭ Képes Krónika ↭ kettős honfoglalás ↭ Kézai Simon ↭ Király csillaga ↭ kitalált középkor ↭ kopt időszámítás ↭ kronológia ↭ kronológiai évjelzések ↭ kronológiai sarokpont ↭ László Gyula ↭ Lukács evangéliuma ↭ mágusok ↭ manicheizmus ↭ Mani ↭ Márk evangélista ↭ Máté evangéliuma ↭ mezopotámiai (babiloni) naptár ↭ monumentum ancyranum ↭ nagypéntek ↭ nap ↭ napéjegyenlőség ↭ napjelölés ↭ napkeleti bölcsek ↭ naptár ↭ naptárreformok (történelmi) ↭ népszámlálás ↭ niceai zsinat ↭ nonae ↭ nulladik év ↭ Nyesztor-krónika ↭ örmény időszámítás ↭ pánik időszaka ↭ pártusok ↭ paulikiánusok ↭ Péter evangéliuma ↭ pontifex ↭ precesszió ↭ Quirinius ↭ Regulus ↭ Róma alapításának érája ↭ római naptár (köztársasági) ↭ sötét középkor ↭ szeleukida időszámítás ↭ szkíták ↭ Szoszigenész ↭ Teres Ágoston ↭ Úr ↭ ÚR időszámítása előtt (ÚR/BD) ↭ ÚR időszámítása szerint (ÚR/AD) ↭ Úr napja ↭ Verancsics Antal ↭ világérák ↭ Vízkereszt ↭ zsidó világéra ↭
Első könyv: történelem és kronológia
III. A valódi betlehemi csillag
IV. Misztikumok, összefüggések, elemzések, feloldások
Harmadik könyv: csillagászat és kronológia
A nap- és holdfogyatkozásokról
Mezopotámiai kultúrkör fogyatkozásai
A görög olimpiai éra fogyatkozásai
Ma érvényes évszámok
Jelenlegi | : | 2020 |
Etióp | : | 2013 |
Kopt | : | 1737 |
Iszlám | : | 1441 |
Perzsa | : | 1399 |
Zsidó | : | 5781 |
Indiai | : | 1942 |
Bizánci | : | 7529 |
Örmény | : | 1468 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Téves évszámok
Jézus születésétől számolt (i.e.7) | |
| Téves | Helyes |
2027 |
1780 |
Arszakida éra | |
| Téves | Helyes |
2267 |
2020 |
Szeleukida éra | |
| Téves | Helyes |
2332 |
2085 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Civilizációk téves évszámai
Róma alapításától számolt évek | |
| Téves | Helyes |
2773 |
2526 |
Egyiptomi Nabú-nászir-éra | |
| Téves | Helyes |
2767 |
2520 |
A görög olimpiai éra | |
| Téves | Helyes |
699 ol. 0 év |
634 ol. 0 év |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Fontosabb évszámok
| Az új | Történelmi események | A régi |
| ÚR e. 516 | A görög időszámítás kezdete | BC 776 |
| ÚR e. 252 | A marathoni csata | BC 490 |
| ÚR e. 242 | A thermopülai csata | BC 480 |
| ÚR e. 209 | A szalamiszi csata | BC 449 |
| ÚR e. 190 | A peloponnészoszi háború | BC 431 |
| ÚR e. 75 | Nagy Sándor halála | BC 323 |
| ÚR e. 65 | Szeleukida időszámítás | BC 312 |
| ÚR/AD 1 | Arszakida időszámítás | BC 247 |
| ÚR/AD 175 | Spartacus rabszolgafelkelése | BC 73 |
| ÚR/AD 203 | Julius Caesar naptárreformja | BC 45 |
| ÚR/AD 204 | Julius Caesar halála | BC 44 |
| ÚR/AD 220 | Római császárkor kezdete | BC 27 |
| ÚR/AD 239 | Augusztus népszámlálása | BC 08 |
| ÚR/AD 247 | Mai időszámítás előtti 1. év | BC 01 |
| ÚR/AD 248 | Mai időszámítás szerinti 1. év | AD 01 |
| ÚR/AD 531 | Diocletianus császár ur. | AD 284 |
| ÚR/AD 572 | Niceai zsinat | AD 325 |
| ÚR/AD 622 | Hidzsra (Mohamed futása) | ugyanaz |
| ÚR/AD 642 | Római Bir. kettészakadása | AD 395 |
| ÚR/AD 700 | Attila halála | AD 453 |
| ÚR/AD 723 | Az ókor vége | AD 476 |
| ÚR/AD 774 | Justinianus császár ur. | AD 527 |
| ÚR/AD 784 | Római időszám. megszűnése | AD 537 |
| ÚR/AD 800 | Nagy Károly megkoronázása | ugyanaz |
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, fájdalmas sebeket szakitva fel a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Megtalálta a valódi betlehemi csillagot, szó lesz a történelmi, a pártus Jézusról, a valós keresztrefeszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora. Talán nem is véltetlen, hogy most íródott meg a könyv - írja - ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek. Ezek alapjait érinti meg ez az írás, új szemléletet adva eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.