AZ ELMÉLET KISLEXIKONA
A kislexikonban három csoportba soroltuk a különböző kifejezéseket, amelyeket színek és betűtípusok segítségével lehet megkülönböztetni.
Az első, a legnagyobb csoportban azok az elmélethez kapcsolódó kifejezések kerültek, amelyeknek az elmélet megváltoztatta az eddigi értelmezését illetve a téves kronológia által hozzárendelt évszámot. Megjelenése: megváltozott értelmezésű
. A második csoportba azok kerültek, amelyek ismerete ajánlott az elmélet megértéséhez. Megjelenése: elmélethez kapcsolódó
. A harmadik, a legkisebb csoportba pedig az elmélet által alkotott kifejezések kerültek. Megjelenése: elmélet által alkotott
. A negyedik szín a kidolgozás alatt álló kifejezéseket jelzi, ha van olyan. Megjelenése: kidolgozás alatt
. A lexikon fejlesztése folyamatos, a kifejezések bevitele jelenleg is folyik.
julián naptár
(Megváltozott értelmezésű kifejezés, az elmélet alapszintű ismeretét igényli.)
Új értelmezés:
Az elméletben a bevezetésének időpontja változik. Az egész római korral együtt előrejön 247 évet:
A 445 napos, zűrzavar utolsó éve:
-45+247 = ÚR/AD 202.
A julián naptár bevezetésének időpontja:
-44+247 = ÚR/AD 203. január 1.
Caesar meggyilkolásának éve:
-43+247 = ÚR/AD 204. március 15.
Az évek átszámításának módszeréről az elmélet kislexikonának nulladik év című cikkében talál további információt az Olvasó.
A mai, elfogadott álláspont:
julián naptár: az ókori római holdnaptárt fölváltó szoláris naptár.
Szoszigenész alexandriai csillagász dolgozta ki. A naptár a nevét Julius Caesarról kapta, aki teljhatalmú konzulként Kr. u. 46-ban elrendelte bevezetését. Ekkor már három hónappal tért el a természetes évtől a naptári év. A kettő úgy került összhangba, hogy II. 23. után 23 napot, november és december közé 67 napot iktattak be. Így a Róma alapítása utáni 708. év Kr. e. 47. okt. 13-tól 46. dec. 31-ig tartott, 445 napos volt, és a zűrzavar utolsó évének nevezték (latinul annus confusionis ultimus). Az év kezdő hónapja január lett, melynek első napján léptek hivatalba Kr. e. 153 óta a római konzulok.
A 365,25 napnak vett trópikus évet a naptár négy éves ciklussal közelítette oldotta meg: három 365 napos évet egy 366 napos szökőévnek (lat. annus bissextus) kellett követnie. A szökőnap (lat. dies intercalaris) a március kalendaeja előtti 6. nap elé, azaz febr. 24-re került. A mai naptár is ezt őrzi. A január és azt követően minden második hónap 31 napos, február 29, a többi hónap 30 napos.
Kr. e. 44-ben Julius Caesar születése hónapját (az addigi Quintilist) júliusnak nevezték el. A szöktetési szabály helytelen értelmezése folytán a Caesar meggyilkolását követő 36 évben nem 9, hanem 12 szőkőnapot iktattak be. A hibát Augustus császár egy rendelettel küszöbölte ki, és a három nap 12 éves szökőév nélküli szakasszal kihagyásra került.
A nyolcadik hónapot a korábbi Sextilist önmagáról nevezte el, s megtoldotta egy nappal, amit februártól vett el. Hogy emiatt ne legyen egymás mellett három 31 napos hónap, szeptembertől decemberig a napok számát 31-ről 30-ra, ill. 30-ról 31-re igazította. A naptár szerkezete azóta változatlan.
A naptár Rómában és a birodalom nyugati részében Kr. e. 45. I. 1: lépett életbe. Egyiptomban Kr. e. 26, Asia prov-ban Kr. e. 9. körül tértek át használatára. Galenustól tudjuk, hogy Kr. u. 150 körül már számos nép, Kr. u. a III. században a görög nyelvű keleti provinciák többsége használta. A középkori Európa népei a kereszténység fölvételével vették át a naptárt (húsvétszámítás), de Skandinávia már a viking időkben ismerte.
A naptár egy éve azonban 11 perc 13,92 mp-cel, tehát 0,0078 nappal hosszabb a tropikus évnél, ezért 128 évenként 1 nap eltolódás keletkezik. Emiatt vált szükségessé 1582-ben a Gergely-naptár bevezetése. Azóta a julián naptár polgári használata háttérbe szorult, de egyes országok csak a XX. században hagyták el (1924-ben Szíria, 1926-ben Románia.)
Oroszországban a cári időkben a julián naptár polgári és egyházi naptár volt. 1917 után a szovjet állam áttért a gregorián naptár használatára, az Orosz Ortodox Egyház azonban megmaradt a régi (nem javított) naptár használata mellett.
Források: Pallas XII:1001. - Schalk Gyula: Idők - Korok - Naptárak. Naptártörténet és naptárszerkesztés. Bp., 1993. - Jakubinyi 1998:11., Magyar Katolikus Lexikon
| 2019.07.18. | 282 | - |
247 év ↭ AD (Anno Domini) ↭ albigensek ↭ anakronizmus ↭ Anonymus ↭ apokrif iratok ↭ aranyszám ↭ arszakida időszámítás ↭ Arszakidák ↭ Attila halálának éve ↭ Augustus császár ↭ avarok ↭ Az 525-ös év konzuljai ↭ Badiny Jós Ferenc ↭ BC (before Christ) ↭ betlehemi csillag ↭ bizánci világéra ↭ bogumilok ↭ Caesar, Julius ↭ census ↭ computus ↭ consul ↭ decemviri ↭ dictator ↭ diocletiánus éra ↭ Dionysius Exiguus ↭ domini ↭ egyházszakadás ↭ egyiptomi naptár ↭ Eltévedt időszámítás elmélete ↭ Eltévedt időszámítás (kiadvány) ↭ epakta ↭ eponim évjegyzés ↭ éra ↭ etióp időszámítás ↭ év ↭ évkezdet ↭ évkezdő nap ↭ évszámítás ↭ Flavius ↭ Fomenko, Anatolij Tyimofejevics ↭ Fomenko elmélete ↭ Gergely-naptár ↭ gesta ↭ Gesta Hungarorum (Anonymus) ↭ Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai) ↭ háromkirályok ↭ Hérodotosz ↭ hét (naptári) ↭ hidzsra ↭ holdfázis ↭ holdfogyatkozás ↭ holdtölte ↭ hó, hónap ↭ hónapok nevei ↭ honfoglalás ↭ hunok ↭ húsvét ↭ húsvéthétfő ↭ húsvéti vita ↭ húsvétszámítás ↭ húsvétvasárnap ↭ időszámítás ↭ idus ↭ Illig, Heribert ↭ imperator ↭ Ince pápa, III. ↭ indikció ↭ Inter Gravissimas ↭ iszlám időszámítás ↭ Jakab ősevangéliuma ↭ Jézus ↭ Jézus-Mani párhuzamok ↭ julián naptár ↭ kalendae ↭ kalendárium ↭ Kálti Márk ↭ katharok ↭ Képes Krónika ↭ kettős honfoglalás ↭ Kézai Simon ↭ Király csillaga ↭ kitalált középkor ↭ kopt időszámítás ↭ kronológia ↭ kronológiai évjelzések ↭ kronológiai sarokpont ↭ László Gyula ↭ Lukács evangéliuma ↭ mágusok ↭ manicheizmus ↭ Mani ↭ Márk evangélista ↭ Máté evangéliuma ↭ mezopotámiai (babiloni) naptár ↭ monumentum ancyranum ↭ nagypéntek ↭ nap ↭ napéjegyenlőség ↭ napjelölés ↭ napkeleti bölcsek ↭ naptár ↭ naptárreformok (történelmi) ↭ népszámlálás ↭ niceai zsinat ↭ nonae ↭ nulladik év ↭ Nyesztor-krónika ↭ örmény időszámítás ↭ pánik időszaka ↭ pártusok ↭ paulikiánusok ↭ Péter evangéliuma ↭ pontifex ↭ precesszió ↭ Quirinius ↭ Regulus ↭ Róma alapításának érája ↭ római naptár (köztársasági) ↭ sötét középkor ↭ szeleukida időszámítás ↭ szkíták ↭ Szoszigenész ↭ Teres Ágoston ↭ Úr ↭ ÚR időszámítása előtt (ÚR/BD) ↭ ÚR időszámítása szerint (ÚR/AD) ↭ Úr napja ↭ Verancsics Antal ↭ világérák ↭ Vízkereszt ↭ zsidó világéra ↭
TARTALOMJEGYZÉK
AZ ELMÉLET
a) A középkori krónikák és szövegezésük
c) A Képes Krónika évszámainak titka
d) Kapcsolat a krónikák számai között
e) Ellenpróbák: Anonymus és a Tárih-i Üngürüsz
c) Az összetévesztés egyéb nyomai
III. A valódi betlehemi csillag
IV. Misztikumok, összefüggések, elemzések, feloldások
a) A hígított korszak szindróma
b) A helyretett időskála évszámai
7. A világérák és a konzuli évek
9. A szökőévek illeszkedéséről
V. A valódi Dionysius-i húsvéttábla
1. Álláspontok, amit ma ismerünk
d) Az első Krisztus utáni évszám hitelessége
g) Átszerkesztés: tízedik vagy tizenharmadik?
VI. Az Úr megnevezés párhuzama
2. Kik voltak a napkeleti bölcsek?
3. Az emberiség pedig lassan felnő...
VIII. Kérdések, válaszok, gondolatok
AZ ELMÉLET ÉRDEKESSÉGEI
A KÉPES KRÓNIKA ZAVAROS ÉVSZÁMAI
A PÁRTUS IDŐSZÁMÍTÁS FOGYATKOZÁSAI
3. Az évszám és az időszámítás neve
4. Az arszakida időszámítás napfogyatkozása
A nap- és holdfogyatkozásokról
A tárgyalt fogyatkozások táblázatai
1. Puransagale napfogyatkozása
2. II. Artaxerxes napfogyatkozása
A görög olimpiai éra fogyatkozásai
1. Archilochus napfogyatkozása
2. A halüszi csata napfogyatkozása
3. A görög-perzsa háborúk napfogyatkozásai
Róma kultúrkörének fogyatkozásai
1. C. M. Rutilus és T. M. Torquatus fogyatkozása
2. Gaugamélai csata holdfogyatkozása
5. A pydnai csata holdfogyatkozása
7. Heródes halálának holdfogyatkozása
8. Cornelius és Messala napfogyatkozása
10. A pannóniai lázadás holdfogyatkozása
13. A Vespasianusok kettős fogyatkozásai
16. Hadrianus és Salinator napfogyatkozása
17. Tiberianus és Dione napfogyatkozása
20. Fogyatkozás Mezopotámiában
21. Fogyatkozás júniusban, Úrnapján
22. Szent Jeromos napfogyatkozása
23. Arcadius és Honorius napfogyatkozása
24. Alarik napfogyatkozása (forráshiányos)
KÖNYVBEN NEM SZEREPLŐ ANYAGOK
TÉVIDŐ - az eltévedt időszámítás blogja...
ŐSHONOS ŐSTÖRTÉNET: KIK VAGYUNK?
Tömören az őshonos őstörténetről
1. A genetikai származásunk és rokonaink
2. A letelepedettek és a hatalmi réteg
3. A nyelvi honfoglalás problémája
247 év ↭ AD (Anno Domini) ↭ albigensek ↭ anakronizmus ↭ Anonymus ↭ apokrif iratok ↭ aranyszám ↭ arszakida időszámítás ↭ Arszakidák ↭ Attila halálának éve ↭ Augustus császár ↭ avarok ↭ Az 525-ös év konzuljai ↭ Badiny Jós Ferenc ↭ BC (before Christ) ↭ betlehemi csillag ↭ bizánci világéra ↭ bogumilok ↭ Caesar, Julius ↭ census ↭ computus ↭ consul ↭ decemviri ↭ dictator ↭ diocletiánus éra ↭ Dionysius Exiguus ↭ domini ↭ egyházszakadás ↭ egyiptomi naptár ↭ Eltévedt időszámítás elmélete ↭ Eltévedt időszámítás (kiadvány) ↭ epakta ↭ eponim évjegyzés ↭ éra ↭ etióp időszámítás ↭ év ↭ évkezdet ↭ évkezdő nap ↭ évszámítás ↭ Flavius ↭ Fomenko, Anatolij Tyimofejevics ↭ Fomenko elmélete ↭ Gergely-naptár ↭ gesta ↭ Gesta Hungarorum (Anonymus) ↭ Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai) ↭ háromkirályok ↭ Hérodotosz ↭ hét (naptári) ↭ hidzsra ↭ holdfázis ↭ holdfogyatkozás ↭ holdtölte ↭ hó, hónap ↭ hónapok nevei ↭ honfoglalás ↭ hunok ↭ húsvét ↭ húsvéthétfő ↭ húsvéti vita ↭ húsvétszámítás ↭ húsvétvasárnap ↭ időszámítás ↭ idus ↭ Illig, Heribert ↭ imperator ↭ Ince pápa, III. ↭ indikció ↭ Inter Gravissimas ↭ iszlám időszámítás ↭ Jakab ősevangéliuma ↭ Jézus ↭ Jézus-Mani párhuzamok ↭ julián naptár ↭ kalendae ↭ kalendárium ↭ Kálti Márk ↭ katharok ↭ Képes Krónika ↭ kettős honfoglalás ↭ Kézai Simon ↭ Király csillaga ↭ kitalált középkor ↭ kopt időszámítás ↭ kronológia ↭ kronológiai évjelzések ↭ kronológiai sarokpont ↭ László Gyula ↭ Lukács evangéliuma ↭ mágusok ↭ manicheizmus ↭ Mani ↭ Márk evangélista ↭ Máté evangéliuma ↭ mezopotámiai (babiloni) naptár ↭ monumentum ancyranum ↭ nagypéntek ↭ nap ↭ napéjegyenlőség ↭ napjelölés ↭ napkeleti bölcsek ↭ naptár ↭ naptárreformok (történelmi) ↭ népszámlálás ↭ niceai zsinat ↭ nonae ↭ nulladik év ↭ Nyesztor-krónika ↭ örmény időszámítás ↭ pánik időszaka ↭ pártusok ↭ paulikiánusok ↭ Péter evangéliuma ↭ pontifex ↭ precesszió ↭ Quirinius ↭ Regulus ↭ Róma alapításának érája ↭ római naptár (köztársasági) ↭ sötét középkor ↭ szeleukida időszámítás ↭ szkíták ↭ Szoszigenész ↭ Teres Ágoston ↭ Úr ↭ ÚR időszámítása előtt (ÚR/BD) ↭ ÚR időszámítása szerint (ÚR/AD) ↭ Úr napja ↭ Verancsics Antal ↭ világérák ↭ Vízkereszt ↭ zsidó világéra ↭
FORRÁSMUNKÁK GYŰJTEMÉNYE
KÉZAI SIMON:
MAGYAROK KRÓNIKÁJA
KÁLTI MÁRK:
KÉPES KRÓNIKA (CHRONICON PICTUM)
ANONYMUS:
GESTA HUNGARORUM
Blaskovics József:
Tarih-i Üngürüsz
Blaskovics József:
Az 1740. évi Névtelen MAGYAR TÖRTÉNET, Macar Tárihi vagyis Madzsar Tárihi
Farkas János Nepomuk:
Csíki Székely Krónika
Einhard:
Nagy Károly császár élete
Rogerius mester :
Siralmas Ének (1243)
Grandpierre K. Endre-Grandpierre Attila:
Földalatti krónikáink különös története
Földes Péter:
ANONYMUS TITKOS KÖZLÉSEI
Hahn István:
Naptári rendszerek és időszámítás
Ponori Thewrewk Aurél:
Napfogyatkozások és a történelem
Kertész István:
Ókori napfogyatkozások
Barlai Katalin:
A naptárkészítés problémái
Schramm Judit:
A naptár
Gáspár Róbert:
A caesari naptárreform és a szaktudósok
Virág Attila:
Az ellentmondásos naptárreform
Hetesi Zsolt:
Hogyan jött létre jelenlegi naptárunk?
Publius Ovidius Naso:
Római naptár, a Fasti (részletek)
Szentpétery Imre:
CHRONOLOGIA. A közép- és újkori időszámítás vázlata
Rákos Péter:
Minden gimnazista tudja...
Pecze László:
A „marha, marha” csatakiáltás
László Gyula:
A kettős honfoglalásról
Harmatta János:
A magyar honfoglalás írásos kútfői
Gáspár Róbert - Mészáros Anita:
Az uráli nyelvcsalád népességének genetikája a mitokondriális DNS vizsgálatok alapján
MAGYAR TUDOMÁNY cikke:
Genetika és (magyar) őstörténet
Grover S. Krantz:
Az európai nyelvek földrajzi kialakulása
Radics Géza:
EREDETÜNK és ŐSHAZÁNK
Radics Géza:
Kiegészítő gondolatok az Eredetünk és őshazánk című tanulmányhoz
Tóth Imre:
Magyar őstörténet
Marjalaki Kiss Lajos:
Történeti Tanulmányok
Cser Ferenc-Darai Lajos:
MAGYAR FOLYTONOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
Cser Ferenc:
Gyökerek
Tábori László:
Egy alig ismert ókori világbirodalom: Párthia
Bakay Kornél:
A Kárpát-medence őstörténete
Bakay Kornél:
Őstörténet-kutatásunk jelen állapotáról
Bakay Kornél:
A székelyek eredete
Bakay Kornél:
Etnikai és hatalmi viszonyok a Kárpát-medencében a VIII-IX. században
Bakay Kornél:
A kihirdetett magyar őstörténet alkonya
Bakay Kornél:
Népünk eredete és Kárpát-medencei állama
Bakay Kornél:
A magyarság múltja és jövendője a Kárpát medencében
Timaru-Kast Sándor:
KELTA MAGYAROK, MAGYAR KELTÁK
Dr. Nagy Sándor:
A magyar nép kialakulásának története
DIONYSIUS - EREDETI LATIN NYELVEN
| ✎ Olvasói hozzászólások | gazda (2022.06.20.) |
| ✎ Szerzői megjegyzések, hírek, újdonságok | A szerző (2022.02.02.) |
| ✎ Őshonos őstörténet: KIK VAGYUNK? | Szomor (2022.01.14.) |
| TÉVIDŐ - az eltévedt időszámítás blogja... | |
| Online könyvrendelés... | |
Ma érvényes évszámok
Jelenlegi | : | 2022 |
Etióp | : | 2014 |
Kopt | : | 1738 |
Iszlám | : | 1443 |
Perzsa | : | 1401 |
Zsidó | : | 5782 |
Indiai | : | 1944 |
Bizánci | : | 7530 |
Örmény | : | 1470 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Téves évszámok
Jézus születésétől számolt (i.e.7) | |
| Téves | Helyes |
2029 |
1782 |
Arszakida éra | |
| Téves | Helyes |
2269 |
2022 |
Szeleukida éra | |
| Téves | Helyes |
2333 |
2086 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Civilizációk téves évszámai
Róma alapításától számolt évek | |
| Téves | Helyes |
2775 |
2528 |
Egyiptomi Nabú-nászir-éra | |
| Téves | Helyes |
2769 |
2522 |
A görög olimpiai éra | |
| Téves | Helyes |
699 ol. 2 év |
634 ol. 2 év |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Fontosabb évszámok
| Az új | Történelmi események | A régi |
| ÚR e. 516 | A görög időszámítás kezdete | BC 776 |
| ÚR e. 252 | A marathoni csata | BC 490 |
| ÚR e. 242 | A thermopülai csata | BC 480 |
| ÚR e. 209 | A szalamiszi csata | BC 449 |
| ÚR e. 190 | A peloponnészoszi háború | BC 431 |
| ÚR e. 75 | Nagy Sándor halála | BC 323 |
| ÚR e. 65 | Szeleukida időszámítás | BC 312 |
| ÚR/AD 1 | Arszakida időszámítás | BC 247 |
| ÚR/AD 175 | Spartacus rabszolgafelkelése | BC 73 |
| ÚR/AD 203 | Julius Caesar naptárreformja | BC 45 |
| ÚR/AD 204 | Julius Caesar halála | BC 44 |
| ÚR/AD 220 | Római császárkor kezdete | BC 27 |
| ÚR/AD 239 | Augusztus népszámlálása | BC 08 |
| ÚR/AD 247 | Mai időszámítás előtti 1. év | BC 01 |
| ÚR/AD 248 | Mai időszámítás szerinti 1. év | AD 01 |
| ÚR/AD 531 | Diocletianus császár ur. | AD 284 |
| ÚR/AD 572 | Niceai zsinat | AD 325 |
| ÚR/AD 622 | Hidzsra (Mohamed futása) | ugyanaz |
| ÚR/AD 642 | Római Bir. kettészakadása | AD 395 |
| ÚR/AD 700 | Attila halála | AD 453 |
| ÚR/AD 723 | Az ókor vége | AD 476 |
| ÚR/AD 774 | Justinianus császár ur. | AD 527 |
| ÚR/AD 784 | Római időszám. megszűnése | AD 537 |
| ÚR/AD 800 | Nagy Károly megkoronázása | ugyanaz |
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.