Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag

 


AZ ELMÉLET KISLEXIKONA

A kislexikon elsősorban azokat az elmélethez kapcsolódó kifejezéseket tárgyalja, amelyeknek az elmélet megváltoztatta az eddigi értelmezését, de olyan szavak is be lettek emelve, amelyek ismerete ajánlott az elmélet megértéséhez. Ezek a kapcsolódó kifejezések. A lexikon fejlesztése folyamatos, a kifejezések bevitele jelenleg is folyik.

Színek jelentése: megváltozott értelmezésű elmélethez kapcsolódó elmélet által alkotott kidolgozás alatt

iszlám időszámítás

(Megváltozott értelmezésű kifejezés, az elmélet alapszintű ismeretét igényli.)

Új értelmezés:

Az iszlám időszámítás kezdete, a hidzsra, Mohamednek Mekkából Medinába történő menekülésének (hidzsra) időpontja.

A mi éránkra való átszámítása meglehetősen bonyolult, mivel tisztán holdéveket számolnak, egy holdév 10-11 nappal rövidebb egy napévnél, amelyek így 354 vagy 355 naposak. A lényeg: a kezdetét jelentő hidzsra az Úr időszámításában és a mai hivatalos időszámításban is 622. július 16-án, egy újholdnapon történt.

Az ÚR/AD 622. évének a mai időszámításban az i.sz. 375. éve felel meg, és ez idő tájt hoznak szigorú törvényeket, az úgynevezett pogányok és az eretnekek ellen. Az iszlám időszámítás kezdő dátuma így azonos korba kerül az arianizmussal. A kereszténység változatai közül talán az arianizmus hasonlít legjobban az iszlám tanításaihoz.

Jelenleg több iszlám államban is használatban van ez az időszámítás. Van ahol egyeduralkodó jelleggel, és van ahol a polgári időszámítással együtt.

 

A mai, elfogadott álláspont:

622. július 16-a volt a hidzsra első évében Muharram hónap legelső napja; ez tekinthető az iszlám időszámítás kezdőpontjának, amit sokan tévesen Mohamed híres „futásával” azonosítanak. Valójában a hidzsra mint esemény – tehát a próféta kivonulása – csak két hónappal később, 622 szeptemberében történt, Omár kalifa (ur. 634-644) azonban 639-ben július 16-át tette meg a muszlim kalendárium origójának.

Mohamed próféta az iszlám szent iratai szerint az 570-es esztendőben, a Mekka környékén élő kurajs törzs egyik szegényebb nemzetségében látta meg a napvilágot. Az édesapa már a gyermek érkezése előtt elhunyt, majd hat esztendős korában a vallásalapító édesanyját is elveszítette, így nagybátyja, Abu Tálib gyámsága alá került. Apja testvére mellett Mohamed hamarosan beletanult a pásztorkodásba, elsajátította a kereskedelem fortélyait, így húsz esztendősen egy módos özvegy, Khadidzsa szolgálatába szegődött. A fiatalember hamarosan feleségül is vette az asszonyt, ezáltal biztos egzisztenciát szerzett, és Mekka elismert polgára lett. Tehetségének köszönhetően maga is komoly hasznot húzott a városon áthaladó Tömjénút forgalmából, és karavánjaival Szíria, Palesztina, sőt, Abesszínia területét is bejárta. Ezek az utazások nem csak anyagi értelemben hoztak gazdagságot Mohamed számára, ugyanis vándorlásai során megismerte a keresztény és zsidó vallás tanításait, amelyek gyökeres változást indítottak el lelkében. A tehetős kereskedő tépelődő, visszahúzódó emberré vált, mind többet elmélkedett vallási kérdéseken, közben pedig egyre gyakrabban tapasztalt jósálmokat és látomásokat.

Az iszlám iratok szerint Mohamed isteni elhívatása a férfi 40 esztendős korában következett be, amikor Gábriel arkangyal utasítására a Híra-hegy egyik barlangjába vonult, és lejegyezte a Korán első szúráit. Ez az esemény választóvonalnak bizonyult a férfi életében, ugyanis visszatérése után prédikálni kezdett Mekkában. Mohamed élesen kritizálta a vallási élet kiüresedését, a kegyetlen törzsi erkölcsöket – például a vérbosszút –, valamint a gazdag kereskedők önzését, és egy olyan közösséget épített, melynek hitelvei számos ponton kapcsolódtak a zsidó és keresztény tanításokhoz. A férfi egyetlen isten, Allah tiszteletét hirdette, jámborságot, alamizsnaosztást, valamint rendszeres imát és rituális tisztálkodást várt el követőitől, és rövid időn belül összetartó kommunát kovácsolt. Ez a változás félelemmel töltötte el a mekkai kereskedelmi-politikai élet vezetőit – akiket prédikációival Mohamed már korábban magára haragított –, és hosszú távon konfliktust gerjesztett a városban.

Az új vallás követői és a helyi elit között húzódó feszültségről a 615. évi első kivonulás is tanúskodik, ekkor ugyanis a hívek egy csoportja a próféta tanácsára a Vörös-tenger afrikai partvidékére, az Akszúmi Királyságba menekült. Maga Mohamed ekkor még Mekkában maradt, ám nagybátyja, Abu Tálib 619-ben bekövetkező halála után ő is komoly veszélybe került, az új nemzetségfő ugyanis nem vette pártfogásába. A vallásalapítót kiközösítés és halál fenyegette, így három évvel később kénytelen volt távozni a városból.

Az egyesek által – mint kiderült, tévesen – 622. július 16-ára datált hidzsra, vagyis a kivonulás a közhiedelemmel ellentétben nem egy nap alatt ment végbe, tehát „Mohamed futására” sohasem került sor. Az iszlám közösség több hullámban települt át Mekkából a mintegy 300 kilométerrel északabbra fekvő Jathrib városába, ahol az egymással torzsalkodó nemzetségek békebíróként fogadták maguk közé Mohamedet. A település, mely utóbb „ a próféta városa”, azaz a Medina nevet vette fel, megfelelő színteret szolgáltatott a vallásalapító számára, hogy az általa megálmodott rendet a gyakorlatban is megvalósítsa.

Az iszlám tanítások kiforratlanságát jelzi, hogy a térségben nagy számban élő zsidóság megnyerése érdekében Mohamed kezdetben több számukra kedvező intézkedést hozott – például a szombati ünnepnap, vagy az ásura böjt esetében –, igaz, amikor belátta, hogy nem tudja őket megnyerni szándékainak, fegyverrel fordult ellenük. A medinai események előrevetítették az arab világbirodalom létrejöttét, hiszen az iszlám tanításai alapján megszülető teokratikus államban megszűnt a belső torzsalkodás és a törzsek egy közös cél megvalósításának – legelőször Mekka elfoglalásának – érdekében összpontosították erejüket. Nem véletlen, hogy a muszlim időszámítás kezdetét utóbb nem a próféta születéséhez, vagy a Híra-hegyen történt eseményekhez, hanem a Medinába való kivonulás, a hidzsra évéhez kötötték.

Mohamed tehát az iszlám állam megalapítása után jelentős katonai erőre tett szert, amit legelőször szülővárosa, Mekka meghódítására akart felhasználni. A következő évek során portyázó harcosai ellenőrzésük alá vonták a Tömjénutat, majd 624-ben, Badr kútjánál súlyos vereséget mértek a mekkaiak seregére. A háború ezután még több fordulatot vett, ám a vallásalapító 628-ra elérte, hogy híveivel a Kába-kőhöz zarándokolhasson, alig egy évvel később pedig gyakorlatilag vérontás nélkül foglalhatta el szülővárosát. Egykori ellenfelei – köztük Amr ibn al-Ász, Egyiptom majdani meghódítója és Khalid ibn al-Walid, „Allah kardja” – ezután sorra hűséget esküdtek Mohamednek, aki a következő években az Arab-félsziget törzseinek jelentős részét beolvasztotta államalakulatába.

A hidzsra, melyet az utókor menekülésként festett le, utóbb egy dicsőséges bevonuláshoz vezetett, a 631-ben meghirdetett dzsihád, a „szent háború” pedig már előrevetítette az iszlám világbirodalom születését. Amikor Omár kalifa 639-ben – hét évvel Mohamed halála után – 622. július 16-át nyilvánította a muszlim naptár első napjának, az Allah nevében harcoló arabok már Szíriát, Egyiptomot, valamint Örményországot is meghódították, és diadalmasan nyomultak előre a Perzsa Birodalom megbuktatására.

Tarján M. Tamás: 622. július 16. „Mohamed futása” – az iszlám időszámítás kezdete (RUBICONLINE) alapján

 


2019.08.06.140 -

247 év ↭ AD (Anno Domini) ↭ albigensek ↭ anakronizmus ↭ Anonymus ↭ apokrif iratok ↭ aranyszám ↭ arszakida időszámítás ↭ Arszakidák ↭ Attila halálának éve ↭ Augustus császár ↭ avarok ↭ Az 525-ös év konzuljai ↭ Badiny Jós Ferenc ↭ BC (before Christ) ↭ betlehemi csillag ↭ bizánci világéra ↭ bogumilok ↭ Caesar, Julius ↭ census ↭ computus ↭ consul ↭ decemviri ↭ dictator ↭ diocletiánus éra ↭ Dionysius Exiguus ↭ domini ↭ egyházszakadás ↭ egyiptomi naptár ↭ Eltévedt időszámítás elmélete ↭ Eltévedt időszámítás (kiadvány) ↭ epakta ↭ eponim évjegyzés ↭ éra ↭ etióp időszámítás ↭ év ↭ évkezdet ↭ évkezdő nap ↭ évszámítás ↭ Flavius ↭ Fomenko, Anatolij Tyimofejevics ↭ Fomenko elmélete ↭ Gergely-naptár ↭ gesta ↭ Gesta Hungarorum (Anonymus) ↭ Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai) ↭ háromkirályok ↭ Hérodotosz ↭ hét (naptári) ↭ hidzsra ↭ holdfázis ↭ holdfogyatkozás ↭ holdtölte ↭ hó, hónap ↭ hónapok nevei ↭ honfoglalás ↭ hunok ↭ húsvét ↭ húsvéthétfő ↭ húsvéti vita ↭ húsvétszámítás ↭ húsvétvasárnap ↭ időszámítás ↭ idus ↭ Illig, Heribert ↭ imperator ↭ Ince pápa, III. ↭ indikció ↭ Inter Gravissimas ↭ iszlám időszámítás ↭ Jakab ősevangéliuma ↭ Jézus ↭ Jézus-Mani párhuzamok ↭ julián naptár ↭ kalendae ↭ kalendárium ↭ Kálti Márk ↭ katharok ↭ Képes Krónika ↭ kettős honfoglalás ↭ Kézai Simon ↭ Király csillaga ↭ kitalált középkor ↭ kopt időszámítás ↭ kronológia ↭ kronológiai évjelzések ↭ kronológiai sarokpont ↭ László Gyula ↭ Lukács evangéliuma ↭ mágusok ↭ manicheizmus ↭ Mani ↭ Márk evangélista ↭ Máté evangéliuma ↭ mezopotámiai (babiloni) naptár ↭ monumentum ancyranum ↭ nagypéntek ↭ nap ↭ napéjegyenlőség ↭ napjelölés ↭ napkeleti bölcsek ↭ naptár ↭ naptárreformok (történelmi) ↭ népszámlálás ↭ niceai zsinat ↭ nonae ↭ nulladik év ↭ Nyesztor-krónika ↭ örmény időszámítás ↭ pánik időszaka ↭ pártusok ↭ paulikiánusok ↭ Péter evangéliuma ↭ pontifex ↭ precesszió ↭ Quirinius ↭ Regulus ↭ Róma alapításának érája ↭ római naptár (köztársasági) ↭ sötét középkor ↭ szeleukida időszámítás ↭ szkíták ↭ Szoszigenész ↭ Teres Ágoston ↭ Úr ↭ ÚR időszámítása előtt (ÚR/BD) ↭ ÚR időszámítása szerint (ÚR/AD) ↭ Úr napja ↭ Verancsics Antal ↭ világérák ↭ Vízkereszt ↭ zsidó világéra ↭ 

62 63 7 0
 

Első könyv: történelem és kronológia

ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

Rendhagyó utószó

I. Időszámításunk kérdőjelei

II. A valódi időszámításunk

III. A valódi betlehemi csillag

IV. Misztikumok, összefüggések, elemzések, feloldások

V. A valódi Dionysius-i húsvéttábla

VI. Az elnevezés kérdőjelei

VII. A felismerés kora

VIII. Kérdések, válaszok, gondolatok


Harmadik könyv: csillagászat és kronológia

A KRONOLÓGIA SAROKPONTJAI

A nap- és holdfogyatkozásokról

Mezopotámiai kultúrkör fogyatkozásai

A görög olimpiai éra fogyatkozásai

Róma kultúrkörének fogyatkozásai

Az arszakida időszámítás fogyatkozásai


Az elmélet kapcsolódó kifejezései

AZ ELMÉLET KISLEXIKONA

 
STATISZTIKA
TÁRSOLDALAK
ELÉRÉSEK
REGISZTRÁCIÓ

Felhasználónév:

Jelszó:


 

Ma érvényes évszámok


Jelenlegi

:

2020

Etióp

:

2013

Kopt

:

1737

Iszlám

:

1441

Perzsa

:

1399

Zsidó

:

5781

Indiai

:

1942

Bizánci

:

7529

Örmény

:

1468


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Téves évszámok


Jézus születésétől számolt (i.e.7)

TévesHelyes

2027

1780

Arszakida éra

TévesHelyes

2267

2020

Szeleukida éra

TévesHelyes

2332

2085


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Civilizációk téves évszámai


Róma alapításától számolt évek

TévesHelyes

2773

2526

Egyiptomi Nabú-nászir-éra

TévesHelyes

2767

2520

A görög olimpiai éra

TévesHelyes

699 ol. 0 év

634 ol. 0 év


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Fontosabb évszámok


Az újTörténelmi eseményekA régi
ÚR e. 516A görög időszámítás kezdeteBC 776
ÚR e. 252A marathoni csataBC 490
ÚR e. 242A thermopülai csataBC 480
ÚR e. 209A szalamiszi csataBC 449
ÚR e. 190A peloponnészoszi háborúBC 431
ÚR e. 75Nagy Sándor halálaBC 323
ÚR e. 65Szeleukida időszámításBC 312
ÚR/AD 1Arszakida időszámításBC 247
ÚR/AD 175Spartacus rabszolgafelkeléseBC 73
ÚR/AD 203Julius Caesar naptárreformjaBC 45
ÚR/AD 204Julius Caesar halálaBC 44
ÚR/AD 220Római császárkor kezdeteBC 27
ÚR/AD 239Augusztus népszámlálásaBC 08
ÚR/AD 247Mai időszámítás előtti 1. évBC 01
ÚR/AD 248Mai időszámítás szerinti 1. évAD 01
ÚR/AD 531Diocletianus császár ur.AD 284
ÚR/AD 572Niceai zsinatAD 325
ÚR/AD 622Hidzsra (Mohamed futása)ugyanaz
ÚR/AD 642Római Bir. kettészakadásaAD 395
ÚR/AD 700Attila halálaAD 453
ÚR/AD 723Az ókor végeAD 476
ÚR/AD 774Justinianus császár ur.AD 527
ÚR/AD 784Római időszám. megszűnéseAD 537
ÚR/AD 800Nagy Károly megkoronázásaugyanaz

 
 
A könyv címlapja

 

Unsoft.hu


Levél a webmesternek

 
  Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag
  GONDOLGOK
  FORRÁSOK
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Elektro-Tec, Gyöngyös
  Ősmagyar nyelvek
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Heves megyei sakkélet
  Gyöngyösi ENERGIA SC sakkegyesülete
  Meglátások
  Boricsev Oleg
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  A gyöngyösi Ringsted utca oldala
  Évelő növények, évelő virágok
  Dionysius Exiguus latin nyelvű munkái
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Szekeres Sándor: Egyszerű játékok a sakktáblán
  Szkíta Főnix
  The Scythian Phoenix
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Chess Quotes
  Laws of Chess
  Chess piece names
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
  Sakkfigurák nevei más nyelveken
 

Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

és a betlehemi csillag

A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, fájdalmas sebeket szakitva fel a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Megtalálta a valódi betlehemi csillagot, szó lesz a történelmi, a pártus Jézusról, a valós keresztrefeszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora. Talán nem is véltetlen, hogy most íródott meg a könyv - írja - ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek. Ezek alapjait érinti meg ez az írás, új szemléletet adva eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.