A kislexikon elsősorban azokat az elmélethez kapcsolódó kifejezéseket tárgyalja, amelyeknek az elmélet megváltoztatta az eddigi értelmezését, de olyan szavak is be lettek emelve, amelyek ismerete ajánlott az elmélet megértéséhez. Ezek a kapcsolódó kifejezések. A lexikon fejlesztése folyamatos, a kifejezések bevitele jelenleg is folyik.
Színek jelentése: megváltozott értelmezésű↭ elmélethez kapcsolódó↭ elmélet által alkotott↭ kidolgozás alatt
(Elmélethez kapcsolódó kifejezés)
Naptár-nak nevezzük a napok nyilvántartásának rendszereit, valamilyen elv alapján, adott művelődési fokon. A naptárak általában a Nap csillagok közötti mozgásán, az (évszakok) és a Hold fázisváltozásain alapulnak. A naptárak rendszere történelmi koronként és földrajzilag eltérő, gyakran kapcsolható a helyi társadalom vallásának rendszeréhez. Nyomtatott változata a kalendárium.
Hahn István a következőket írja a Naptári rendszerek és időszámítás című művében:
Az idő mérésének igénye egyidős a gondolkodásra képes emberrel. Természetes időegységek voltak a nappalok és éjszakák rendszeres és mindenki számára föltűnő váltakozása, a növények és a természet rendszeres megújulása, és pusztulása, a Hold feltűnésének, nyugvásának, és alakjának változása. Ezeknek az ismétlődő jelenségeknek legfontosabb tulajdonsága a ciklikusságuk volt, és többé-kevésbé szabályos, kiismerhető időtartamuk. Közös tulajdonságuk még, hogy alapvetően befolyásolták az emberek mindennapi életritmusát egészen a modern időkig. Ezen időközök határozták meg munkájukat, öltözködésüket, pihenésüket, ünnepeiket, szokásaikat – azaz egész életüket. (Az élet ritmusa és időszemlélete gyakorlatilag az ipari forradalom idejéig nem változott jelentős mértékben az ókor óta: alapvetően a ló és az ökör vontatta szekerek és a gyaloglás határozta meg a szárazföldi utazást, az életvitel sebességét. A középkori és kora újkori hadseregek gyakran rosszabb menetidőket tudtak felmutatni, mint a köztársaságkori római hadsereg. A tengeri szállítás jelentős mértékben fejlődött a közel 2000 év alatt, de a kezdeti hajógőzgépekig szintén az evezőktől és a vitorláktól függött a hajók sebessége. Igazán jelentős változást az életvitelbe és az időszemléletbe a 19. századi vasút és közlekedési forradalom, illetve a második világháború utáni rohamos technikai fejlődés hozott. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert csak ezen újabb generációk életvitele, ritmusa és időszemlélete különbözik a korábbi korokétól. Leegyszerűsítve, a neolit letelepedett emberének időszemlélete és fogalma közelebb áll a 17-18. század európai parasztjáéhoz, mint ugyanezen földművelő életvitele, időfogalma a ma élő európai átlagemberéhez.)
A sok évszázados megfigyelések és a nemzedékek egymásutánisága elvezetett azon felismerésekhez, hogy például hány nap telik el, míg a Hold alakja megváltozik, majd ismét eléri korábbi méretét, nagyjából hány napnak kell eltelnie, míg a növények újra kizöldülnek, illetve termést hoznak. Persze ezek a megfigyelések függtek a megfigyelő közösség földrajzi elhelyezkedésétől: a nappalok és éjszakák váltakozása fontosabb és közvetlenül volt érzékelhető a mérsékelt övi és a trópusi embercsoportoknak, mint a Sarkkörön élőknek. A Nap járásának megfigyelése fontosabb volt az élelemtermelő, letelepedett emberi közösségeknek, mint a Hold megfigyelése, mert a termés és a mezőgazdasági munkák idejét a nappalok hosszának váltakozása határozta meg. A Hold változásai azonban könnyebben megfigyelhetők és szembetűnőbbek voltak, mint a napfordulók és napéjegyenlőségek idejének meghatározása.
A rendszeres, letelepedett, földművelő közösségek és a főleg állattenyésztéssel foglalkozó népek, törzsek számára azonban már nem volt elég a pusztán tapasztalati úton, történő időszámítás, a földdel kapcsolatos időszakos munkák, a rendelkezésre álló vetőmag és egyéb készletekkel való gazdálkodás megkövetelte a pontosabb időszámítás és naptárrendszert. Az első (ismert) naptárak ezért a nagy folyam menti civilizációk között születtek meg. Ezek a naptárak, ha kezdetlegesek is voltak, általában egy a területre jellemző ciklikusság miatt alakult ki: a tapasztalati úton korábban megismert áradással kapcsolatos nagy közös munkák megszervezését segítették. Ezek a munkák voltak azok, melyek szintén megkövetelték annak a társadalmi rétegnek a kiválását, mely a korábbi tapasztalatok nyomán képes lesz a pontosabb előrejelzésre, az írás kialakulásával pedig már rögzíteni is tudja tapasztalatait. A mindennapos észlelés helyébe ezeken a területeken (Egyiptom, Mezopotámia, India) lép először szintre a már tudományosnak tekinthető igény a naptárkészítésre, a korban lehetséges pontosságú számításokkal, korai matematikai és csillagászati megfigyelésekkel.
Források:Hahn István: Naptári rendszerek és időszámítás, 1998. Magyar Katolikus Lexikon
2019.07.18. | 201 | - |
247 év ↭ AD (Anno Domini) ↭ albigensek ↭ anakronizmus ↭ Anonymus ↭ apokrif iratok ↭ aranyszám ↭ arszakida időszámítás ↭ Arszakidák ↭ Attila halálának éve ↭ Augustus császár ↭ avarok ↭ Az 525-ös év konzuljai ↭ Badiny Jós Ferenc ↭ BC (before Christ) ↭ betlehemi csillag ↭ bizánci világéra ↭ bogumilok ↭ Caesar, Julius ↭ census ↭ computus ↭ consul ↭ decemviri ↭ dictator ↭ diocletiánus éra ↭ Dionysius Exiguus ↭ domini ↭ egyházszakadás ↭ egyiptomi naptár ↭ Eltévedt időszámítás elmélete ↭ Eltévedt időszámítás (kiadvány) ↭ epakta ↭ eponim évjegyzés ↭ éra ↭ etióp időszámítás ↭ év ↭ évkezdet ↭ évkezdő nap ↭ évszámítás ↭ Flavius ↭ Fomenko, Anatolij Tyimofejevics ↭ Fomenko elmélete ↭ Gergely-naptár ↭ gesta ↭ Gesta Hungarorum (Anonymus) ↭ Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai) ↭ háromkirályok ↭ Hérodotosz ↭ hét (naptári) ↭ hidzsra ↭ holdfázis ↭ holdfogyatkozás ↭ holdtölte ↭ hó, hónap ↭ hónapok nevei ↭ honfoglalás ↭ hunok ↭ húsvét ↭ húsvéthétfő ↭ húsvéti vita ↭ húsvétszámítás ↭ húsvétvasárnap ↭ időszámítás ↭ idus ↭ Illig, Heribert ↭ imperator ↭ Ince pápa, III. ↭ indikció ↭ Inter Gravissimas ↭ iszlám időszámítás ↭ Jakab ősevangéliuma ↭ Jézus ↭ Jézus-Mani párhuzamok ↭ julián naptár ↭ kalendae ↭ kalendárium ↭ Kálti Márk ↭ katharok ↭ Képes Krónika ↭ kettős honfoglalás ↭ Kézai Simon ↭ Király csillaga ↭ kitalált középkor ↭ kopt időszámítás ↭ kronológia ↭ kronológiai évjelzések ↭ kronológiai sarokpont ↭ László Gyula ↭ Lukács evangéliuma ↭ mágusok ↭ manicheizmus ↭ Mani ↭ Márk evangélista ↭ Máté evangéliuma ↭ mezopotámiai (babiloni) naptár ↭ monumentum ancyranum ↭ nagypéntek ↭ nap ↭ napéjegyenlőség ↭ napjelölés ↭ napkeleti bölcsek ↭ naptár ↭ naptárreformok (történelmi) ↭ népszámlálás ↭ niceai zsinat ↭ nonae ↭ nulladik év ↭ Nyesztor-krónika ↭ örmény időszámítás ↭ pánik időszaka ↭ pártusok ↭ paulikiánusok ↭ Péter evangéliuma ↭ pontifex ↭ precesszió ↭ Quirinius ↭ Regulus ↭ Róma alapításának érája ↭ római naptár (köztársasági) ↭ sötét középkor ↭ szeleukida időszámítás ↭ szkíták ↭ Szoszigenész ↭ Teres Ágoston ↭ Úr ↭ ÚR időszámítása előtt (ÚR/BD) ↭ ÚR időszámítása szerint (ÚR/AD) ↭ Úr napja ↭ Verancsics Antal ↭ világérák ↭ Vízkereszt ↭ zsidó világéra ↭
III. A valódi betlehemi csillag
IV. Misztikumok, összefüggések, elemzések, feloldások
A nap- és holdfogyatkozásokról
Mezopotámiai kultúrkör fogyatkozásai
A görög olimpiai éra fogyatkozásai
Ma érvényes évszámok
Jelenlegi | : | 2021 |
Etióp | : | 2013 |
Kopt | : | 1737 |
Iszlám | : | 1442 |
Perzsa | : | 1399 |
Zsidó | : | 5781 |
Indiai | : | 1942 |
Bizánci | : | 7529 |
Örmény | : | 1469 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Téves évszámok
Jézus születésétől számolt (i.e.7) | |
Téves | Helyes |
2028 |
1781 |
Arszakida éra | |
Téves | Helyes |
2268 |
2021 |
Szeleukida éra | |
Téves | Helyes |
2332 |
2085 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Civilizációk téves évszámai
Róma alapításától számolt évek | |
Téves | Helyes |
2774 |
2527 |
Egyiptomi Nabú-nászir-éra | |
Téves | Helyes |
2768 |
2521 |
A görög olimpiai éra | |
Téves | Helyes |
699 ol. 1 év |
634 ol. 1 év |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Fontosabb évszámok
Az új | Történelmi események | A régi |
ÚR e. 516 | A görög időszámítás kezdete | BC 776 |
ÚR e. 252 | A marathoni csata | BC 490 |
ÚR e. 242 | A thermopülai csata | BC 480 |
ÚR e. 209 | A szalamiszi csata | BC 449 |
ÚR e. 190 | A peloponnészoszi háború | BC 431 |
ÚR e. 75 | Nagy Sándor halála | BC 323 |
ÚR e. 65 | Szeleukida időszámítás | BC 312 |
ÚR/AD 1 | Arszakida időszámítás | BC 247 |
ÚR/AD 175 | Spartacus rabszolgafelkelése | BC 73 |
ÚR/AD 203 | Julius Caesar naptárreformja | BC 45 |
ÚR/AD 204 | Julius Caesar halála | BC 44 |
ÚR/AD 220 | Római császárkor kezdete | BC 27 |
ÚR/AD 239 | Augusztus népszámlálása | BC 08 |
ÚR/AD 247 | Mai időszámítás előtti 1. év | BC 01 |
ÚR/AD 248 | Mai időszámítás szerinti 1. év | AD 01 |
ÚR/AD 531 | Diocletianus császár ur. | AD 284 |
ÚR/AD 572 | Niceai zsinat | AD 325 |
ÚR/AD 622 | Hidzsra (Mohamed futása) | ugyanaz |
ÚR/AD 642 | Római Bir. kettészakadása | AD 395 |
ÚR/AD 700 | Attila halála | AD 453 |
ÚR/AD 723 | Az ókor vége | AD 476 |
ÚR/AD 774 | Justinianus császár ur. | AD 527 |
ÚR/AD 784 | Római időszám. megszűnése | AD 537 |
ÚR/AD 800 | Nagy Károly megkoronázása | ugyanaz |
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, fájdalmas sebeket szakitva fel a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Megtalálta a valódi betlehemi csillagot, szó lesz a történelmi, a pártus Jézusról, a valós keresztrefeszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora. Talán nem is véltetlen, hogy most íródott meg a könyv - írja - ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek. Ezek alapjait érinti meg ez az írás, új szemléletet adva eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.