Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag

 


AZ ELMÉLET KISLEXIKONA

A kislexikon elsősorban azokat az elmélethez kapcsolódó kifejezéseket tárgyalja, amelyeknek az elmélet megváltoztatta az eddigi értelmezését, de olyan szavak is be lettek emelve, amelyek ismerete ajánlott az elmélet megértéséhez. Ezek a kapcsolódó kifejezések. A lexikon fejlesztése folyamatos, a kifejezések bevitele jelenleg is folyik.

Színek jelentése: megváltozott értelmezésű elmélethez kapcsolódó elmélet által alkotott kidolgozás alatt

évszámítás

(Elmélethez kapcsolódó kifejezés)

évszámítás:

az évek számbavétele, legalább egy korszakon vagy cikluson belüli folyamatos számlálása egy-egy fontosnak tartott esemény időpontjától. Az évjelölés egy bizonyos év egyértelmű meghatározása datálás céljából, a fejlődés magasabb fokán: az évszámításra alapozva.

1. Események szerint.
Mezopotámiában az okiratok datálása az Akkád-dinasztiától a Hammurabi-dinasztia végéig évnevekkel történt. Az év elnevezésének alapja jelentős vallási és pol. esemény: templomépítés, főpapok beiktatása, városépítés, győztes hadjárat stb. Az évnevek gyűjteményei a dátumlisták. Elámban is évneveket használtak datáláshoz

Az Ószövetségi kor zsidósága is fontos vallási, pol. eseményektől számította az éveket: az Egyiptomból való kivonulástól, az első templom építésétől, a babiloni fogság kezdetétől vagy nagy természeti csapástól.

Az iszlám előtti arab törzsek körében egy-egy sorsdöntő győzelem kivívása, éhínség vagy különösen gazdag terménybetakarítás szolgált az évszámítás alapjául. Ennek nyomai a korai iszlám történelemírásban is fölbukkannak, a népéletben a modern időkig fönnmaradtak.

Kubában 1959-től a keltezést hivatalosan  (megjegyzést segítő és propagatív célzattal) évnevekkel is kiegészítik, pl.: 1983: „Ano del XXX aniversario del Moncada" ('a Moncada XXX. évfordulójának éve') stb.

2. Eponim évek.
Asszíriában a BC II. évezredtől az új-asszír birodalom végéig eponümoszok szerint datáltak. Az uralkodás első évében - gyakran, de nem mindig - az új király lett az eponümosz, majd őt követték évről évre az áll. főtisztviselők, a tartományok helytartói, sőt alkalomszerűen a hadvezérek is. E nevek gyűjteményei az ún. eponümosz-listák.

Görögországban - főként a hellénizmus kora előtt - az évet hivatalosan egy-egy főtisztviselő nevével jelölték. E névjegyzékek - pl. az athéni arkhónoké (BC 683/82 - AD 264/65), a spártai ephoroszoké (BC 754/53 - BC 4. sz.) stb. jórészt csak töredékesen maradtak fönn.

A római évszámítás a konzuli évek hagyományán alapult. Ezek a tisztségviselők BC 222-től III. 15-én, majd később I. 1-én léptek hivatalukba, s az éveket e konzulpárok nevével adták meg a köztársaság korában éppúgy, mint a császárkorban. A hivatalnokneveket a libri magistratuumban hozták nyilvánosságra. A konzulok listája (fasti consulares) BC 509-ben kezdődött, de egy része utólagos rekonstrukció eredménye. nyugaton AD 534, K-en pedig 541 u. már nem neveztek ki konzulokat. Ezt követően az évjelölés szokásos módja nyugaton: post consulatum Paulini; keleten: post consulatum Basilii.

Az iszlámkorból való egyiptomi kopt okmányokon falusi tisztségviselők, keresztény elöljárók, ritkább esetben az éppen hatalmon levő egyiptomi helytartó megnevezésével jelölték az évet.

3. Uralkodási évek.
Egyiptomban az Óbirodalom kora óta a királyok uralkodási éve szerint datáltak.

Babilóniában ezt a kassita dinasztia honosította meg, s ez az évjelölési gyakorlat fönnmaradt egészen a Szeleukida éra bevezetéséig (BC 3. sz.). Izrael és Júda királyai szintén e rendszer szerint datáltak.

A hellénisztikus monarchiákban az uralkodó trónra lépésétől (vagy a társuralkodás kezdetétől) számították az uralkodási éveket.

A római császárok nem számoltak uralkodási éveik szerint, bár Augustus idején történt egy óvatos kísérlet meghonosítására. Ennek ellenére a caesarok uralkodási évei szerint való datálás széles körben elterjedt Arábiában, Bythiniában, Cipruson, Egyiptomban, Palesztinában, Pontuszban és Szíriában.

A kelet-római birodalomban I. Jusztinianosz 537: bevezette a császár uralkodási évei szerint való datálást, s a módszer még ugyanebben az évszázadban teret hódított az európai kancelláriai gyakorlatban.

Nyugat császárai Nagy Károly óta követték ezt a gyakorlatot, eleinte koronázásuktól, a XIV. századtól választásuk napjától számítva éveiket (annus imperii).

A pápák a kora középkorban a bizánci császár uralkodási évei szerint datáltak, ami csak I. Adorján alatt kezdett háttérbe szorulni. 781-1047: fokozatosan kizárólagos lett - a fölszenteléssel vagy a koronázással kezdődő - pontifikális évek (annus pontificatus) szerinti évjelölés. A pápák mindmáig jelölik okirataik keltezésében pápaságuk éveit, de sohasem egyedüli megjelölésként. Pl.: „Kelt ... 1983. január 6-án, Vízkereszt ünnepén, pápaságunk ötödik évében". A 10. sz. óta az érsekekk és püspökök is jelölni kezdték okleveleikben hivataluk éveit. Ez a szokás hazánkban is előfordul a XII. század második felében, sőt még azután is, de sohasem lett általános, éppúgy, mint Lengyelországban. Az Ibériai-félszigeten a VI. század elejétől egészen az újkorig használatban volt az uralkodói évek (annus regni) szerinti datálás.

Magyarországon a XIII. század elején kezdett rendszeressé válni, de szórványosan már a XI-XII. században is előfordult; Imre okiratdatálásának részlete, 1202: „... Regni autem nostri anno sexto".

Lengyelországban csak a XV. század végén honosodott meg a kancelláriai gyakorlatban, és az utolsó Piastokig rendszeresen előforduló kisegítő járuléka a keltezésnek.

4. Indikciók szerint.
Az indikció jelzése az okiratokon I. Jusztinianosz korában lett kötelezővé, s bár használata Bizáncban a birodalom bukásáig fönnmaradt, az egykor olyannyira jelentős évjelölési mód az évszázadok folyamán egyre inkább háttérbe szorult. Nyugati elterjedése az V. században kezdődött. A VI. századtól huzamosabb ideig használta a pápai kancellária. Magyarországon a XII-XIII. századi iratokon a leggyakoribb, de a főpapok és a hiteleshelyek még a XV. században is éltek vele.

Különböző indikció-stílusok léteztek, amiknek használata egyazon helyen is változott időnként. Az oklevél hitelesítő járulékaként - valamely éra szerinti évjelölés mellett is gyakorta föl van tüntetve pl.: anno Domini millesimo centesimo sexagesimo VIII., indictione I (= 1168, indikció 1.).

5. Érák szerint.
A fix időponttól történő évszámítás, amely abszolút évszámot képes nyújtani, a hellénizmus korában kezdett elterjedni. A nagyszámú éra legtöbbje kérészéletűnek bizonyult vagy csak szűk körben használták (pl. Ábrahám-éra, mennybemenetel-éra, szabadkőműves éra stb.). Jelentősége folytán kiemelkedik valamennyi közül a keresztény, vagy Dionysios-féle éra (aera ab Incarnatione Domini). A középkori keltezésekben szokásos formája: Anno ab Incarnatione Domini M.XCI., vagy Anno Domini millesimo CCC XXX tercio. Az Úr megtestesülésének éveit a XVI. századig római számokkal adták meg, attól fogva egyre gyakoribbak, majd kizárólagosak lesznek az arab számok. Ugyanezen időtől fogva a „Domini" kiegészítést sem írják ki mindig.

 

Források: Lenze, O.: Die römische Jahreszahlung. Tübingen, 1909. - Doelger, F.: Das Kaiserjahr der Byzantiner. München, 1949. - Finegan, J.: Handbook of Biblical Chronology. Princeton, 1964. - Grohmann, A.: Arabische Chronologie. Leiden-Köln, 1966. - Bickerman, E. J.: Chronology of the ancient World. London, 1968. - Bev. a m. őstört. kutatásának forrásaiba. Szerk. Hajdú P.-Kristó Gy. Bp., 1980. III:151. - LMA II:2035. - Grotefend, H.: Taschenbuch der Zeitrechnung des deutschen Mittelalters und der Neuzeit. Berlin, 1984. - Szentpétery 1985.

Magyar Katolikus lexikon alapján

 


2019.07.18.139 -

247 év ↭ AD (Anno Domini) ↭ albigensek ↭ anakronizmus ↭ Anonymus ↭ apokrif iratok ↭ aranyszám ↭ arszakida időszámítás ↭ Arszakidák ↭ Attila halálának éve ↭ Augustus császár ↭ avarok ↭ Az 525-ös év konzuljai ↭ Badiny Jós Ferenc ↭ BC (before Christ) ↭ betlehemi csillag ↭ bizánci világéra ↭ bogumilok ↭ Caesar, Julius ↭ census ↭ computus ↭ consul ↭ decemviri ↭ dictator ↭ diocletiánus éra ↭ Dionysius Exiguus ↭ domini ↭ egyházszakadás ↭ egyiptomi naptár ↭ Eltévedt időszámítás elmélete ↭ Eltévedt időszámítás (kiadvány) ↭ epakta ↭ eponim évjegyzés ↭ éra ↭ etióp időszámítás ↭ év ↭ évkezdet ↭ évkezdő nap ↭ évszámítás ↭ Flavius ↭ Fomenko, Anatolij Tyimofejevics ↭ Fomenko elmélete ↭ Gergely-naptár ↭ gesta ↭ Gesta Hungarorum (Anonymus) ↭ Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai) ↭ háromkirályok ↭ Hérodotosz ↭ hét (naptári) ↭ hidzsra ↭ holdfázis ↭ holdfogyatkozás ↭ holdtölte ↭ hó, hónap ↭ hónapok nevei ↭ honfoglalás ↭ hunok ↭ húsvét ↭ húsvéthétfő ↭ húsvéti vita ↭ húsvétszámítás ↭ húsvétvasárnap ↭ időszámítás ↭ idus ↭ Illig, Heribert ↭ imperator ↭ Ince pápa, III. ↭ indikció ↭ Inter Gravissimas ↭ iszlám időszámítás ↭ Jakab ősevangéliuma ↭ Jézus ↭ Jézus-Mani párhuzamok ↭ julián naptár ↭ kalendae ↭ kalendárium ↭ Kálti Márk ↭ katharok ↭ Képes Krónika ↭ kettős honfoglalás ↭ Kézai Simon ↭ Király csillaga ↭ kitalált középkor ↭ kopt időszámítás ↭ kronológia ↭ kronológiai évjelzések ↭ kronológiai sarokpont ↭ László Gyula ↭ Lukács evangéliuma ↭ mágusok ↭ manicheizmus ↭ Mani ↭ Márk evangélista ↭ Máté evangéliuma ↭ mezopotámiai (babiloni) naptár ↭ monumentum ancyranum ↭ nagypéntek ↭ nap ↭ napéjegyenlőség ↭ napjelölés ↭ napkeleti bölcsek ↭ naptár ↭ naptárreformok (történelmi) ↭ népszámlálás ↭ niceai zsinat ↭ nonae ↭ nulladik év ↭ Nyesztor-krónika ↭ örmény időszámítás ↭ pánik időszaka ↭ pártusok ↭ paulikiánusok ↭ Péter evangéliuma ↭ pontifex ↭ precesszió ↭ Quirinius ↭ Regulus ↭ Róma alapításának érája ↭ római naptár (köztársasági) ↭ sötét középkor ↭ szeleukida időszámítás ↭ szkíták ↭ Szoszigenész ↭ Teres Ágoston ↭ Úr ↭ ÚR időszámítása előtt (ÚR/BD) ↭ ÚR időszámítása szerint (ÚR/AD) ↭ Úr napja ↭ Verancsics Antal ↭ világérák ↭ Vízkereszt ↭ zsidó világéra ↭ 

62 63 7 0
 

Első könyv: történelem és kronológia

ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

Rendhagyó utószó

I. Időszámításunk kérdőjelei

II. A valódi időszámításunk

III. A valódi betlehemi csillag

IV. Misztikumok, összefüggések, elemzések, feloldások

V. A valódi Dionysius-i húsvéttábla

VI. Az elnevezés kérdőjelei

VII. A felismerés kora

VIII. Kérdések, válaszok, gondolatok


Harmadik könyv: csillagászat és kronológia

A KRONOLÓGIA SAROKPONTJAI

A nap- és holdfogyatkozásokról

Mezopotámiai kultúrkör fogyatkozásai

A görög olimpiai éra fogyatkozásai

Róma kultúrkörének fogyatkozásai

Az arszakida időszámítás fogyatkozásai


Az elmélet kapcsolódó kifejezései

AZ ELMÉLET KISLEXIKONA

 
STATISZTIKA
TÁRSOLDALAK
ELÉRÉSEK
REGISZTRÁCIÓ

Felhasználónév:

Jelszó:


 

Ma érvényes évszámok


Jelenlegi

:

2020

Etióp

:

2013

Kopt

:

1737

Iszlám

:

1441

Perzsa

:

1399

Zsidó

:

5781

Indiai

:

1942

Bizánci

:

7529

Örmény

:

1468


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Téves évszámok


Jézus születésétől számolt (i.e.7)

TévesHelyes

2027

1780

Arszakida éra

TévesHelyes

2267

2020

Szeleukida éra

TévesHelyes

2332

2085


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Civilizációk téves évszámai


Róma alapításától számolt évek

TévesHelyes

2773

2526

Egyiptomi Nabú-nászir-éra

TévesHelyes

2767

2520

A görög olimpiai éra

TévesHelyes

699 ol. 0 év

634 ol. 0 év


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Fontosabb évszámok


Az újTörténelmi eseményekA régi
ÚR e. 516A görög időszámítás kezdeteBC 776
ÚR e. 252A marathoni csataBC 490
ÚR e. 242A thermopülai csataBC 480
ÚR e. 209A szalamiszi csataBC 449
ÚR e. 190A peloponnészoszi háborúBC 431
ÚR e. 75Nagy Sándor halálaBC 323
ÚR e. 65Szeleukida időszámításBC 312
ÚR/AD 1Arszakida időszámításBC 247
ÚR/AD 175Spartacus rabszolgafelkeléseBC 73
ÚR/AD 203Julius Caesar naptárreformjaBC 45
ÚR/AD 204Julius Caesar halálaBC 44
ÚR/AD 220Római császárkor kezdeteBC 27
ÚR/AD 239Augusztus népszámlálásaBC 08
ÚR/AD 247Mai időszámítás előtti 1. évBC 01
ÚR/AD 248Mai időszámítás szerinti 1. évAD 01
ÚR/AD 531Diocletianus császár ur.AD 284
ÚR/AD 572Niceai zsinatAD 325
ÚR/AD 622Hidzsra (Mohamed futása)ugyanaz
ÚR/AD 642Római Bir. kettészakadásaAD 395
ÚR/AD 700Attila halálaAD 453
ÚR/AD 723Az ókor végeAD 476
ÚR/AD 774Justinianus császár ur.AD 527
ÚR/AD 784Római időszám. megszűnéseAD 537
ÚR/AD 800Nagy Károly megkoronázásaugyanaz

 
 
A könyv címlapja

 

Unsoft.hu


Levél a webmesternek

 
  Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag
  GONDOLGOK
  FORRÁSOK
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Elektro-Tec, Gyöngyös
  Ősmagyar nyelvek
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Heves megyei sakkélet
  Gyöngyösi ENERGIA SC sakkegyesülete
  Meglátások
  Boricsev Oleg
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  A gyöngyösi Ringsted utca oldala
  Évelő növények, évelő virágok
  Dionysius Exiguus latin nyelvű munkái
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Szekeres Sándor: Egyszerű játékok a sakktáblán
  Szkíta Főnix
  The Scythian Phoenix
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Chess Quotes
  Laws of Chess
  Chess piece names
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
  Sakkfigurák nevei más nyelveken
 

Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

és a betlehemi csillag

A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, fájdalmas sebeket szakitva fel a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Megtalálta a valódi betlehemi csillagot, szó lesz a történelmi, a pártus Jézusról, a valós keresztrefeszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora. Talán nem is véltetlen, hogy most íródott meg a könyv - írja - ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek. Ezek alapjait érinti meg ez az írás, új szemléletet adva eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.