AZ ELMÉLET KISLEXIKONA
A kislexikon elsősorban azokat az elmélethez kapcsolódó kifejezéseket tárgyalja, amelyeknek az elmélet megváltoztatta az eddigi értelmezését, de olyan szavak is be lettek emelve, amelyek ismerete ajánlott az elmélet megértéséhez. Ezek a kapcsolódó kifejezések. A lexikon fejlesztése folyamatos, a kifejezések bevitele jelenleg is folyik.
Színek jelentése: megváltozott értelmezésű↭ elmélethez kapcsolódó↭ elmélet által alkotott↭ kidolgozás alatt
évszámítás
(Elmélethez kapcsolódó kifejezés)
évszámítás:
az évek számbavétele, legalább egy korszakon vagy cikluson belüli folyamatos számlálása egy-egy fontosnak tartott esemény időpontjától. Az évjelölés egy bizonyos év egyértelmű meghatározása datálás céljából, a fejlődés magasabb fokán: az évszámításra alapozva.
1. Események szerint.
Mezopotámiában az okiratok datálása az Akkád-dinasztiától a Hammurabi-dinasztia végéig évnevekkel történt. Az év elnevezésének alapja jelentős vallási és pol. esemény: templomépítés, főpapok beiktatása, városépítés, győztes hadjárat stb. Az évnevek gyűjteményei a dátumlisták. Elámban is évneveket használtak datáláshoz
Az Ószövetségi kor zsidósága is fontos vallási, pol. eseményektől számította az éveket: az Egyiptomból való kivonulástól, az első templom építésétől, a babiloni fogság kezdetétől vagy nagy természeti csapástól.
Az iszlám előtti arab törzsek körében egy-egy sorsdöntő győzelem kivívása, éhínség vagy különösen gazdag terménybetakarítás szolgált az évszámítás alapjául. Ennek nyomai a korai iszlám történelemírásban is fölbukkannak, a népéletben a modern időkig fönnmaradtak.
Kubában 1959-től a keltezést hivatalosan (megjegyzést segítő és propagatív célzattal) évnevekkel is kiegészítik, pl.: 1983: „Ano del XXX aniversario del Moncada" ('a Moncada XXX. évfordulójának éve') stb.
2. Eponim évek.
Asszíriában a BC II. évezredtől az új-asszír birodalom végéig eponümoszok szerint datáltak. Az uralkodás első évében - gyakran, de nem mindig - az új király lett az eponümosz, majd őt követték évről évre az áll. főtisztviselők, a tartományok helytartói, sőt alkalomszerűen a hadvezérek is. E nevek gyűjteményei az ún. eponümosz-listák.
Görögországban - főként a hellénizmus kora előtt - az évet hivatalosan egy-egy főtisztviselő nevével jelölték. E névjegyzékek - pl. az athéni arkhónoké (BC 683/82 - AD 264/65), a spártai ephoroszoké (BC 754/53 - BC 4. sz.) stb. jórészt csak töredékesen maradtak fönn.
A római évszámítás a konzuli évek hagyományán alapult. Ezek a tisztségviselők BC 222-től III. 15-én, majd később I. 1-én léptek hivatalukba, s az éveket e konzulpárok nevével adták meg a köztársaság korában éppúgy, mint a császárkorban. A hivatalnokneveket a libri magistratuumban hozták nyilvánosságra. A konzulok listája (fasti consulares) BC 509-ben kezdődött, de egy része utólagos rekonstrukció eredménye. nyugaton AD 534, K-en pedig 541 u. már nem neveztek ki konzulokat. Ezt követően az évjelölés szokásos módja nyugaton: post consulatum Paulini; keleten: post consulatum Basilii.
Az iszlámkorból való egyiptomi kopt okmányokon falusi tisztségviselők, keresztény elöljárók, ritkább esetben az éppen hatalmon levő egyiptomi helytartó megnevezésével jelölték az évet.
3. Uralkodási évek.
Egyiptomban az Óbirodalom kora óta a királyok uralkodási éve szerint datáltak.
Babilóniában ezt a kassita dinasztia honosította meg, s ez az évjelölési gyakorlat fönnmaradt egészen a Szeleukida éra bevezetéséig (BC 3. sz.). Izrael és Júda királyai szintén e rendszer szerint datáltak.
A hellénisztikus monarchiákban az uralkodó trónra lépésétől (vagy a társuralkodás kezdetétől) számították az uralkodási éveket.
A római császárok nem számoltak uralkodási éveik szerint, bár Augustus idején történt egy óvatos kísérlet meghonosítására. Ennek ellenére a caesarok uralkodási évei szerint való datálás széles körben elterjedt Arábiában, Bythiniában, Cipruson, Egyiptomban, Palesztinában, Pontuszban és Szíriában.
A kelet-római birodalomban I. Jusztinianosz 537: bevezette a császár uralkodási évei szerint való datálást, s a módszer még ugyanebben az évszázadban teret hódított az európai kancelláriai gyakorlatban.
Nyugat császárai Nagy Károly óta követték ezt a gyakorlatot, eleinte koronázásuktól, a XIV. századtól választásuk napjától számítva éveiket (annus imperii).
A pápák a kora középkorban a bizánci császár uralkodási évei szerint datáltak, ami csak I. Adorján alatt kezdett háttérbe szorulni. 781-1047: fokozatosan kizárólagos lett - a fölszenteléssel vagy a koronázással kezdődő - pontifikális évek (annus pontificatus) szerinti évjelölés. A pápák mindmáig jelölik okirataik keltezésében pápaságuk éveit, de sohasem egyedüli megjelölésként. Pl.: „Kelt ... 1983. január 6-án, Vízkereszt ünnepén, pápaságunk ötödik évében". A 10. sz. óta az érsekekk és püspökök is jelölni kezdték okleveleikben hivataluk éveit. Ez a szokás hazánkban is előfordul a XII. század második felében, sőt még azután is, de sohasem lett általános, éppúgy, mint Lengyelországban. Az Ibériai-félszigeten a VI. század elejétől egészen az újkorig használatban volt az uralkodói évek (annus regni) szerinti datálás.
Magyarországon a XIII. század elején kezdett rendszeressé válni, de szórványosan már a XI-XII. században is előfordult; Imre okiratdatálásának részlete, 1202: „... Regni autem nostri anno sexto".
Lengyelországban csak a XV. század végén honosodott meg a kancelláriai gyakorlatban, és az utolsó Piastokig rendszeresen előforduló kisegítő járuléka a keltezésnek.
4. Indikciók szerint.
Az indikció jelzése az okiratokon I. Jusztinianosz korában lett kötelezővé, s bár használata Bizáncban a birodalom bukásáig fönnmaradt, az egykor olyannyira jelentős évjelölési mód az évszázadok folyamán egyre inkább háttérbe szorult. Nyugati elterjedése az V. században kezdődött. A VI. századtól huzamosabb ideig használta a pápai kancellária. Magyarországon a XII-XIII. századi iratokon a leggyakoribb, de a főpapok és a hiteleshelyek még a XV. században is éltek vele.
Különböző indikció-stílusok léteztek, amiknek használata egyazon helyen is változott időnként. Az oklevél hitelesítő járulékaként - valamely éra szerinti évjelölés mellett is gyakorta föl van tüntetve pl.: anno Domini millesimo centesimo sexagesimo VIII., indictione I (= 1168, indikció 1.).
5. Érák szerint.
A fix időponttól történő évszámítás, amely abszolút évszámot képes nyújtani, a hellénizmus korában kezdett elterjedni. A nagyszámú éra legtöbbje kérészéletűnek bizonyult vagy csak szűk körben használták (pl. Ábrahám-éra, mennybemenetel-éra, szabadkőműves éra stb.). Jelentősége folytán kiemelkedik valamennyi közül a keresztény, vagy Dionysios-féle éra (aera ab Incarnatione Domini). A középkori keltezésekben szokásos formája: Anno ab Incarnatione Domini M.XCI., vagy Anno Domini millesimo CCC XXX tercio. Az Úr megtestesülésének éveit a XVI. századig római számokkal adták meg, attól fogva egyre gyakoribbak, majd kizárólagosak lesznek az arab számok. Ugyanezen időtől fogva a „Domini" kiegészítést sem írják ki mindig.
Források: Lenze, O.: Die römische Jahreszahlung. Tübingen, 1909. - Doelger, F.: Das Kaiserjahr der Byzantiner. München, 1949. - Finegan, J.: Handbook of Biblical Chronology. Princeton, 1964. - Grohmann, A.: Arabische Chronologie. Leiden-Köln, 1966. - Bickerman, E. J.: Chronology of the ancient World. London, 1968. - Bev. a m. őstört. kutatásának forrásaiba. Szerk. Hajdú P.-Kristó Gy. Bp., 1980. III:151. - LMA II:2035. - Grotefend, H.: Taschenbuch der Zeitrechnung des deutschen Mittelalters und der Neuzeit. Berlin, 1984. - Szentpétery 1985.
Magyar Katolikus lexikon alapján
| 2019.07.18. | 139 | - |
247 év ↭ AD (Anno Domini) ↭ albigensek ↭ anakronizmus ↭ Anonymus ↭ apokrif iratok ↭ aranyszám ↭ arszakida időszámítás ↭ Arszakidák ↭ Attila halálának éve ↭ Augustus császár ↭ avarok ↭ Az 525-ös év konzuljai ↭ Badiny Jós Ferenc ↭ BC (before Christ) ↭ betlehemi csillag ↭ bizánci világéra ↭ bogumilok ↭ Caesar, Julius ↭ census ↭ computus ↭ consul ↭ decemviri ↭ dictator ↭ diocletiánus éra ↭ Dionysius Exiguus ↭ domini ↭ egyházszakadás ↭ egyiptomi naptár ↭ Eltévedt időszámítás elmélete ↭ Eltévedt időszámítás (kiadvány) ↭ epakta ↭ eponim évjegyzés ↭ éra ↭ etióp időszámítás ↭ év ↭ évkezdet ↭ évkezdő nap ↭ évszámítás ↭ Flavius ↭ Fomenko, Anatolij Tyimofejevics ↭ Fomenko elmélete ↭ Gergely-naptár ↭ gesta ↭ Gesta Hungarorum (Anonymus) ↭ Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai) ↭ háromkirályok ↭ Hérodotosz ↭ hét (naptári) ↭ hidzsra ↭ holdfázis ↭ holdfogyatkozás ↭ holdtölte ↭ hó, hónap ↭ hónapok nevei ↭ honfoglalás ↭ hunok ↭ húsvét ↭ húsvéthétfő ↭ húsvéti vita ↭ húsvétszámítás ↭ húsvétvasárnap ↭ időszámítás ↭ idus ↭ Illig, Heribert ↭ imperator ↭ Ince pápa, III. ↭ indikció ↭ Inter Gravissimas ↭ iszlám időszámítás ↭ Jakab ősevangéliuma ↭ Jézus ↭ Jézus-Mani párhuzamok ↭ julián naptár ↭ kalendae ↭ kalendárium ↭ Kálti Márk ↭ katharok ↭ Képes Krónika ↭ kettős honfoglalás ↭ Kézai Simon ↭ Király csillaga ↭ kitalált középkor ↭ kopt időszámítás ↭ kronológia ↭ kronológiai évjelzések ↭ kronológiai sarokpont ↭ László Gyula ↭ Lukács evangéliuma ↭ mágusok ↭ manicheizmus ↭ Mani ↭ Márk evangélista ↭ Máté evangéliuma ↭ mezopotámiai (babiloni) naptár ↭ monumentum ancyranum ↭ nagypéntek ↭ nap ↭ napéjegyenlőség ↭ napjelölés ↭ napkeleti bölcsek ↭ naptár ↭ naptárreformok (történelmi) ↭ népszámlálás ↭ niceai zsinat ↭ nonae ↭ nulladik év ↭ Nyesztor-krónika ↭ örmény időszámítás ↭ pánik időszaka ↭ pártusok ↭ paulikiánusok ↭ Péter evangéliuma ↭ pontifex ↭ precesszió ↭ Quirinius ↭ Regulus ↭ Róma alapításának érája ↭ római naptár (köztársasági) ↭ sötét középkor ↭ szeleukida időszámítás ↭ szkíták ↭ Szoszigenész ↭ Teres Ágoston ↭ Úr ↭ ÚR időszámítása előtt (ÚR/BD) ↭ ÚR időszámítása szerint (ÚR/AD) ↭ Úr napja ↭ Verancsics Antal ↭ világérák ↭ Vízkereszt ↭ zsidó világéra ↭
Első könyv: történelem és kronológia
III. A valódi betlehemi csillag
IV. Misztikumok, összefüggések, elemzések, feloldások
Harmadik könyv: csillagászat és kronológia
A nap- és holdfogyatkozásokról
Mezopotámiai kultúrkör fogyatkozásai
A görög olimpiai éra fogyatkozásai
Ma érvényes évszámok
Jelenlegi | : | 2020 |
Etióp | : | 2013 |
Kopt | : | 1737 |
Iszlám | : | 1441 |
Perzsa | : | 1399 |
Zsidó | : | 5781 |
Indiai | : | 1942 |
Bizánci | : | 7529 |
Örmény | : | 1468 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Téves évszámok
Jézus születésétől számolt (i.e.7) | |
| Téves | Helyes |
2027 |
1780 |
Arszakida éra | |
| Téves | Helyes |
2267 |
2020 |
Szeleukida éra | |
| Téves | Helyes |
2332 |
2085 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Civilizációk téves évszámai
Róma alapításától számolt évek | |
| Téves | Helyes |
2773 |
2526 |
Egyiptomi Nabú-nászir-éra | |
| Téves | Helyes |
2767 |
2520 |
A görög olimpiai éra | |
| Téves | Helyes |
699 ol. 0 év |
634 ol. 0 év |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Fontosabb évszámok
| Az új | Történelmi események | A régi |
| ÚR e. 516 | A görög időszámítás kezdete | BC 776 |
| ÚR e. 252 | A marathoni csata | BC 490 |
| ÚR e. 242 | A thermopülai csata | BC 480 |
| ÚR e. 209 | A szalamiszi csata | BC 449 |
| ÚR e. 190 | A peloponnészoszi háború | BC 431 |
| ÚR e. 75 | Nagy Sándor halála | BC 323 |
| ÚR e. 65 | Szeleukida időszámítás | BC 312 |
| ÚR/AD 1 | Arszakida időszámítás | BC 247 |
| ÚR/AD 175 | Spartacus rabszolgafelkelése | BC 73 |
| ÚR/AD 203 | Julius Caesar naptárreformja | BC 45 |
| ÚR/AD 204 | Julius Caesar halála | BC 44 |
| ÚR/AD 220 | Római császárkor kezdete | BC 27 |
| ÚR/AD 239 | Augusztus népszámlálása | BC 08 |
| ÚR/AD 247 | Mai időszámítás előtti 1. év | BC 01 |
| ÚR/AD 248 | Mai időszámítás szerinti 1. év | AD 01 |
| ÚR/AD 531 | Diocletianus császár ur. | AD 284 |
| ÚR/AD 572 | Niceai zsinat | AD 325 |
| ÚR/AD 622 | Hidzsra (Mohamed futása) | ugyanaz |
| ÚR/AD 642 | Római Bir. kettészakadása | AD 395 |
| ÚR/AD 700 | Attila halála | AD 453 |
| ÚR/AD 723 | Az ókor vége | AD 476 |
| ÚR/AD 774 | Justinianus császár ur. | AD 527 |
| ÚR/AD 784 | Római időszám. megszűnése | AD 537 |
| ÚR/AD 800 | Nagy Károly megkoronázása | ugyanaz |
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, fájdalmas sebeket szakitva fel a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Megtalálta a valódi betlehemi csillagot, szó lesz a történelmi, a pártus Jézusról, a valós keresztrefeszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora. Talán nem is véltetlen, hogy most íródott meg a könyv - írja - ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek. Ezek alapjait érinti meg ez az írás, új szemléletet adva eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.