AZ ELMÉLET KISLEXIKONA
A kislexikon elsősorban azokat az elmélethez kapcsolódó kifejezéseket tárgyalja, amelyeknek az elmélet megváltoztatta az eddigi értelmezését, de olyan szavak is be lettek emelve, amelyek ismerete ajánlott az elmélet megértéséhez. Ezek a kapcsolódó kifejezések. A lexikon fejlesztése folyamatos, a kifejezések bevitele jelenleg is folyik.
Színek jelentése: megváltozott értelmezésű↭ elmélethez kapcsolódó↭ elmélet által alkotott↭ kidolgozás alatt
honfoglalás
(Elmélethez kapcsolódó kifejezés)
honfoglalás: (hagyományos elmélet)
A Kárpát-medencének a honfoglaló magyar törzsszövetség népe által 895-900 között történt birtokbavétele. A hadjárat előkészítése bizonyára az e tájat bejárt, azt földerítő, föltérképező kereskedők révén történt.
862: Az első magyar csapatok ekkor jelentek meg mint Karlmann K-i frank (Ostmark) határgróf szövetségesei, aki föllázadt apja, Német Lajos (ur. 843-876) keleti frank király ellen.
881: a kabarokkal együtt harcoltak Bécs alatt a magyar uralom ellen lázadó Szvatopluk (ur. 870-894) morva fejedelem (határgróf ?) szövetségeseként a keleti frankok ellen.
882: a Duna tájékán egy magyar király (vsz. kende v. künde) magához hívatta és megajándékozta Metód szerzetest.
886-889: Levedi (vajda?) fősége alatt VII. (Bíborbanszületett) Konstantin (ur. 919-953) bizánci császár szerint a m-ok a Don folyó és az Azovi-tenger vidékén, Levédiában 3 évig együtt éltek a kazárokkal.
889 táján, a (II. ?) besenyő-magyar háború után a m-ok Levédiától nyugatra, a Dnyeper és Dnyeszter vidékére, Etelközbe vonultak, ahol örök szövetségként vérszerződést kötöttek a 108 nemzetséget képviselő 4 szabir, 2 onogur és egy kabar törzs vezérei; a Jenő törzs vezére Kond, a Kér törzs vezére Tétény (a 2 onogur törzs), a Keszi törzs vezére Huba (a kabar törzs), a Kürt-Gyarmat törzs vezére Ond, a Megyer törzs vezére Árpád, a Nyék törzs vezére Előd, a Tarján törzs vezére Tas. A besenyők és úzok háborgatásainak kitett magyar törzsszöv. a jobban védhető, katonai erejükben a frank háborúkban szétzilált (rokonnép) avarok földjének birtokba vételét határozták el.
892: Karintiai Arnulf (ur. 887-899) keleti frank király szövetségeseként háborúztak Szvatopluk morva fejedelem ellen.
894: Bizánc szövetségében az Árpád fia Levente vezette Megyer és Keszi törzsbeli sereg az Al-Dunánál taktikázó csatározásokkal gyengítette Simeon bolgár kán csapatait, akivel a szöv-et megszegő bizánciak különbékét kötöttek. Szvatopluk a keleti frankok ellen ismét szövetséget kötött a magyarokkal (fehér ló mondája), akik a Dunántúlon portyáztak, amikor Szvatopluk meghalt.
895 tavaszán a törzsszövetség Árpád vezette főserege a Vereckei-hágón át a Kárpát-medencébe nyomulva megszállták a Felső-Tisza vidékét, majd a bolgár fennhatóság alatti Alföldet, akik Levente hadjárata után e peremvidékükön nem tudtak ellenállni. Közben (bolgár vagy bizánci biztatásra), az úzok elől menekülő besenyők megtámadták a magyarok etelközi, a haderő túlnyomó részének távolléte miatt nehezen védhető szállásait. A magyarok, Simeon bolgár kán seregeitől is támadva, állataik nagy részét hátrahagyva menekültek Erdélybe, miközben egy-két nemzetség valószínűleg elpusztult, de 7 magyar és 3 kabar törzs eljutott a Kárpát-medencébe. Erdélynek a Marostól északra fekvő részét foglalták el, a bolgár uralom alatt álló Dél-Erdély birtokbavétele ezután fokozatosan történt.
897: a Kárpát-medence népeinek egy része a magyarok elől Bulgáriába települt.
898: a bajorok egyezséget kötöttek a Pannóniát megszálló magyarokkal a keresztény lakosság védelmére. Arnulf keleti frank király és a császár biztatására és szövetségében
899: kb. 5000 főnyi magyar had vonult észak-Itáliába, végigdúlta Lombardiát, Mivel 899. XII. 8: Arnulf császár (ur. 896-899) meghalt, a vele kötött szövetség megszűnt, és az Itáliából visszatérő és az Alföldről előnyomuló magyarok elfoglalták a Kárpát-medence nyugati részét, a volt Pannoniát, az időközben fejedelemmé választott Árpád vezetésével megütköztek a Pannóniát megszállni akaró morvákkal, s elfoglalták azok Nyitra vidéki hódításait.
900 nyarán követeket küldtek IV. (Gyermek) Lajos (ur. 900-911) keleti frank király udvarába, hogy békével biztosítsák Pannónia birtoklását, de elutasították őket. Az év végére a magyarok a Kárpát-medence egész területét birtokba vették.
902: fölszámolták Nagymoráviát, kiépítették a gyepűelvét.
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon alapján
| 2019.07.18. | 248 | - |
247 év ↭ AD (Anno Domini) ↭ albigensek ↭ anakronizmus ↭ Anonymus ↭ apokrif iratok ↭ aranyszám ↭ arszakida időszámítás ↭ Arszakidák ↭ Attila halálának éve ↭ Augustus császár ↭ avarok ↭ Az 525-ös év konzuljai ↭ Badiny Jós Ferenc ↭ BC (before Christ) ↭ betlehemi csillag ↭ bizánci világéra ↭ bogumilok ↭ Caesar, Julius ↭ census ↭ computus ↭ consul ↭ decemviri ↭ dictator ↭ diocletiánus éra ↭ Dionysius Exiguus ↭ domini ↭ egyházszakadás ↭ egyiptomi naptár ↭ Eltévedt időszámítás elmélete ↭ Eltévedt időszámítás (kiadvány) ↭ epakta ↭ eponim évjegyzés ↭ éra ↭ etióp időszámítás ↭ év ↭ évkezdet ↭ évkezdő nap ↭ évszámítás ↭ Flavius ↭ Fomenko, Anatolij Tyimofejevics ↭ Fomenko elmélete ↭ Gergely-naptár ↭ gesta ↭ Gesta Hungarorum (Anonymus) ↭ Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai) ↭ háromkirályok ↭ Hérodotosz ↭ hét (naptári) ↭ hidzsra ↭ holdfázis ↭ holdfogyatkozás ↭ holdtölte ↭ hó, hónap ↭ hónapok nevei ↭ honfoglalás ↭ hunok ↭ húsvét ↭ húsvéthétfő ↭ húsvéti vita ↭ húsvétszámítás ↭ húsvétvasárnap ↭ időszámítás ↭ idus ↭ Illig, Heribert ↭ imperator ↭ Ince pápa, III. ↭ indikció ↭ Inter Gravissimas ↭ iszlám időszámítás ↭ Jakab ősevangéliuma ↭ Jézus ↭ Jézus-Mani párhuzamok ↭ julián naptár ↭ kalendae ↭ kalendárium ↭ Kálti Márk ↭ katharok ↭ Képes Krónika ↭ kettős honfoglalás ↭ Kézai Simon ↭ Király csillaga ↭ kitalált középkor ↭ kopt időszámítás ↭ kronológia ↭ kronológiai évjelzések ↭ kronológiai sarokpont ↭ László Gyula ↭ Lukács evangéliuma ↭ mágusok ↭ manicheizmus ↭ Mani ↭ Márk evangélista ↭ Máté evangéliuma ↭ mezopotámiai (babiloni) naptár ↭ monumentum ancyranum ↭ nagypéntek ↭ nap ↭ napéjegyenlőség ↭ napjelölés ↭ napkeleti bölcsek ↭ naptár ↭ naptárreformok (történelmi) ↭ népszámlálás ↭ niceai zsinat ↭ nonae ↭ nulladik év ↭ Nyesztor-krónika ↭ örmény időszámítás ↭ pánik időszaka ↭ pártusok ↭ paulikiánusok ↭ Péter evangéliuma ↭ pontifex ↭ precesszió ↭ Quirinius ↭ Regulus ↭ Róma alapításának érája ↭ római naptár (köztársasági) ↭ sötét középkor ↭ szeleukida időszámítás ↭ szkíták ↭ Szoszigenész ↭ Teres Ágoston ↭ Úr ↭ ÚR időszámítása előtt (ÚR/BD) ↭ ÚR időszámítása szerint (ÚR/AD) ↭ Úr napja ↭ Verancsics Antal ↭ világérák ↭ Vízkereszt ↭ zsidó világéra ↭
Első könyv: történelem és kronológia
III. A valódi betlehemi csillag
IV. Misztikumok, összefüggések, elemzések, feloldások
Harmadik könyv: csillagászat és kronológia
A nap- és holdfogyatkozásokról
Mezopotámiai kultúrkör fogyatkozásai
A görög olimpiai éra fogyatkozásai
Ma érvényes évszámok
Jelenlegi | : | 2021 |
Etióp | : | 2013 |
Kopt | : | 1737 |
Iszlám | : | 1442 |
Perzsa | : | 1399 |
Zsidó | : | 5781 |
Indiai | : | 1942 |
Bizánci | : | 7529 |
Örmény | : | 1469 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Téves évszámok
Jézus születésétől számolt (i.e.7) | |
| Téves | Helyes |
2028 |
1781 |
Arszakida éra | |
| Téves | Helyes |
2268 |
2021 |
Szeleukida éra | |
| Téves | Helyes |
2332 |
2085 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Civilizációk téves évszámai
Róma alapításától számolt évek | |
| Téves | Helyes |
2774 |
2527 |
Egyiptomi Nabú-nászir-éra | |
| Téves | Helyes |
2768 |
2521 |
A görög olimpiai éra | |
| Téves | Helyes |
699 ol. 1 év |
634 ol. 1 év |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Fontosabb évszámok
| Az új | Történelmi események | A régi |
| ÚR e. 516 | A görög időszámítás kezdete | BC 776 |
| ÚR e. 252 | A marathoni csata | BC 490 |
| ÚR e. 242 | A thermopülai csata | BC 480 |
| ÚR e. 209 | A szalamiszi csata | BC 449 |
| ÚR e. 190 | A peloponnészoszi háború | BC 431 |
| ÚR e. 75 | Nagy Sándor halála | BC 323 |
| ÚR e. 65 | Szeleukida időszámítás | BC 312 |
| ÚR/AD 1 | Arszakida időszámítás | BC 247 |
| ÚR/AD 175 | Spartacus rabszolgafelkelése | BC 73 |
| ÚR/AD 203 | Julius Caesar naptárreformja | BC 45 |
| ÚR/AD 204 | Julius Caesar halála | BC 44 |
| ÚR/AD 220 | Római császárkor kezdete | BC 27 |
| ÚR/AD 239 | Augusztus népszámlálása | BC 08 |
| ÚR/AD 247 | Mai időszámítás előtti 1. év | BC 01 |
| ÚR/AD 248 | Mai időszámítás szerinti 1. év | AD 01 |
| ÚR/AD 531 | Diocletianus császár ur. | AD 284 |
| ÚR/AD 572 | Niceai zsinat | AD 325 |
| ÚR/AD 622 | Hidzsra (Mohamed futása) | ugyanaz |
| ÚR/AD 642 | Római Bir. kettészakadása | AD 395 |
| ÚR/AD 700 | Attila halála | AD 453 |
| ÚR/AD 723 | Az ókor vége | AD 476 |
| ÚR/AD 774 | Justinianus császár ur. | AD 527 |
| ÚR/AD 784 | Római időszám. megszűnése | AD 537 |
| ÚR/AD 800 | Nagy Károly megkoronázása | ugyanaz |
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, fájdalmas sebeket szakitva fel a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Megtalálta a valódi betlehemi csillagot, szó lesz a történelmi, a pártus Jézusról, a valós keresztrefeszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora. Talán nem is véltetlen, hogy most íródott meg a könyv - írja - ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek. Ezek alapjait érinti meg ez az írás, új szemléletet adva eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.