Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag

nagy egyházszakadás vagy kelet–nyugati egyházszakadás (görögül: skizma) a középkori keresztény egyház keleti és a nyugati felének évszázados eltávolodásának végső stádiuma, az 1054-ben történt végleges kettéválása, amelynek következményeként kialakult a római katolikus és az ortodox vagy másként a keleti keresztény egyház. 

 

1054. július 16-án közösítette ki IX. Leó pápa küldöttsége Kerulariosz Mihály konstantinápolyi pátriárkát, a Bizánci Birodalom legfőbb egyházi méltóságát, miután az nem volt hajlandó elismerni a pápai főséget és a nyugati zsinatok határozatait. Mivel Mihály maga mögött tudhatta Bizánc támogatását, még ezen a napon ő is exkommunikálta (kiátkozta) a pápai követeket, így a kereszténység egy nyugati katolikus és egy keleti ortodox részre szakadt.

Az 1054 előtti egyház egy és oszthatatlan testnek számított, de a valóságban az ellentétek gyökerei már a Római Birodalom megtérése óta a mélyben rejtőztek. A császárok korában Kelet és Nyugat eltérő arculata szükségszerűen megjelent az egyházszervezetben is, vagyis a városiasodott, hellenisztikus szellemű keleti rész mindig is eltért a romanizált nyugatitól. A keleti birodalomrélszben a nagyvárosok pátriárkái közel azonos ranggal vezették az egyházat, ez utóbbit hívták később autokefáliának. Nyugat története másként alakult: Szent Péter hagyománya nyomán Róma már a negyedik században kinyilatkoztatta főségét a többi vezetővel szemben.

A különbségekből eredő hitviták végigkísérték az egység évszázadait. A IX. század második felétől a keresztény egyház keleti és nyugati fele nyílt rivalizálásba kezdett. Mindkettő a másik rovására próbált híveket és természetesen területet szerezni a változó Európában. A keleti pátriárka és a pápa mindeközben egymás térítéseit úgy igyekeztek annullálni és eretneknek nevezték a másik gyakorlatát. A hatalmi vetélkedésnek induló vita tekintélybeli kérdéssé fajult, mely aztán 1054. július 16-án kettészakította az egyházat.

A skizma, vagy skizmatikus kifejezés jelentése, hogy nem az igaz hit szellemében fogant tanítás. A viták során kialakult különbségeket tehát a felek úgy kezelték, mint a másik eltévelyedéseit. A skizma nem volt egyedülálló eset a kereszténység történetében, ugyanis hasonló eljárás alá kerültek többek között az ariánusok, a nesztoriánusok, vagy a monofiziták is. Az ortodoxia és a nyugati kereszténység ellentéte azonban politikai eredetű volt, ahol a több évszázados ellentétek csak ürügyként szolgáltak.

A vita végkifejlete során a lehető legszerencsétlenebbül alakult, amiért a római küldöttség és Kerulariosz Mihály pátriárka személyesen is felelősek voltak: egyfelől, Mihály a tárgyalások során elzárkózott mindenféle kompromisszum elől, és mindent megtett vendégei bosszantására, például a latin rítusú egyházak bezáratása. A pápai legátusok sem voltak alkalmasabbnak a tárgyalásra, már az első perctől kezdve Róma főségét demonstrálva akartak eljárni, emellett egy levélben minősíthetetlen jelzőkkel illették az ortodox pátriárkát. A sértődés és a feszültség odáig fajult, hogy a bíborosok 1054. július 16-án, a délutáni misét követően a Hagia Sophia székesegyház főoltárára helyezték a Kerularioszt kiközösítő pápai bullát, majd hazatértek. Bár a kiátkozás csak a bizánci főpapot érintette, a népszerű vezető maga mellé állította az egész birodalmat, és exkommunikálta (kiátkozta) nem csak a legátusokat, de a pápát és az egész nyugati egyházat is.

Tarján M. Tamás : 1054. július 16. Egyházszakadás a katolikusok és ortodoxok között (RUBICONLINE) alapján

 

1. A naptárreform problémája

2. A sötét középkor problémája

3. Összefoglaló megállapítások

1. A megoldás keresése

2. A krónikák titkai

a) A középkori krónikák és szövegezésük

b) A Kézai-krónika évszámai

c) A Képes Krónika évszámainak titka

d) Kapcsolat a krónikák számai között

e) További kapcsolat a krónikák évszámai között

f) A 323-as évszámhoz kapcsolódó módosítások

g) Ellenpróbák: Anonymus és a Tárih-i Üngürüsz

h) Összefoglalás

3. A valódi időszámításunk

a) Az időszámítás neve

b) Az időszámítás elterjedése

c) Az összetévesztés egyéb nyomai

4. A sötét középkor keletkezése

5. Összefoglaló megállapítások

1. A népszámlálás éve

2. A betlehemi csillag a forrásokban

3. A népszámlálás valódi éve

4. A király csillaga

5. A betlehemi csillag

6. A születésnap és a betlehemi csillag

7. Kérdések és válaszok

8. Összefoglaló megállapítások

1. Sötét középkor nélkül

a) A hígított korszak szindróma

b) A helyretett időskála évszámai

2. A keresztrefeszítés éve

3. Az etióp időszámítás

4. A koptok időszámítása

5. Az iszlám időszámítás

6. Az örmény időszámítás

7. A világérák és a konzuli évek

8. A kettős honfoglalás

9. A szökőévek illeszkedéséről

10. A szénizotópos kormeghatározás problémái

11. Összefoglaló megállapítások

1. Álláspontok, amit ma ismerünk

2. Elsőkörös megoldáskeresés

3. Elemzés és újratervezés

a) Elemzés

b) Az újratervezés

c) Az 532-es ciklus

d) Az első Krisztus utáni évszám hitelessége

e) Ifjabb Probus konzuli éve

f) A nulla anakronizmusa

g) Átszerkesztés: tízedik vagy tizenharmadik?

h) A Cirill-tábláról

4. A Diocletianus éra rejtélye

5. Összefoglaló megállapítások

1. A rebellis gondolat

2. Kik voltak a napkeleti bölcsek?

3. Az emberiség pedig lassan felnő...

4. Máni és a manicheizmus

5. Életrajzi adatok párhuzamai

6. A próféta pecsétjének felirata

7. Hitetlen Tamás és valódi kora

8. Összefoglaló megállapítások

1. A pánik kora és következményei

2. A krónikák évjegyzése

3. A torinói lepel kora

4. Összefoglaló megállapítások

1. A 247 kérdései és válaszai

2. A 247 csillagászati igazolása

3. Korai kultúrérák eltérései

4. A helyretett kronológia

5. Megoldatlan kérdések köre

6. Összefoglaló megállapítások

7. Lezáró gondolatok

A honfoglalás kérdőjelei

Tömören az őshonos őstörténetről

Kik vagyunk?

1. A genetikai származásunk és rokonaink

2. A letelepedettek és a hatalmi réteg

3. A nyelvi honfoglalás problémája

4. Morzsák a Kárpát-medencéből

5. Hon(t)foglalókról

A nap- és holdfogyatkozások kialakulásáról

A tárgyalt fogyatkozások táblázatai

A fogyatkozások táblázata

1. Puransagale napfogyatkozása

2. II. Artaxerxes napfogyatkozása

3. Szippar földjének napfogyatkozása

4. Seleucos és Antiochus napfogyatkozása

A fogyatkozások táblázata

1. Archilochus napfogyatkozása

2. A halüszi csata napfogyatkozása

3. A görög-perzsa háborúk napfogyatkozásai

4. Peloponnészoszi háború napfogyatkozása

5. Húsvéti krónika fogyatkozása

A fogyatkozások táblázata

1. C. M. Rutilus és T. M. Torquatus fogyatkozása

2. Gaugamélai csata holdfogyatkozása

3. Szardíniai napfogyatkozás

4. Afrikai napfogyatkozás

5. A pydnai csata holdfogyatkozása

6. Cicero halála

7. Heródes halálának holdfogyatkozása

8. Cornelius és Messala napfogyatkozása

9. Augustus császár halála

10. Pannóniai lázadás holdfogyatkozásav

11. Jézus keresztrefeszítése

12. Agrippina halála

13. A Vespasianusok kettős fogyatkozásai

14. Apollonius fogyatkozása

15. Nerva császár halála

16. Hadrianus és Salinator napfogyatkozása

17. Tiberianus és Dione napfogyatkozása

18. Úrnapi fogyatkozások

19. Úrnap és földrengés

20. Fogyatkozás Mezopotámiában

21. Fogyatkozás júniusban, Úrnapján

22. Szent Jeromos napfogyatkozása

23. Arcadius és Honorius napfogyatkozása

24. Alarik napfogyatkozása (forráshiányos)

25. Marciano fogyatkozása (forráshiányos)

26. Theodosius és Abundantius napfogyatkozása

1. Az agyagtáblák adatai

2. A babiloni naptár

3. Az évszám és az időszámítás neve

4. Az arszakida időszámítás napfogyatkozása

5. Az arszakida időszámítás holdfogyatkozása

6. Az ékírásos táblák és az évszám

1. A húsvéttáblázat

2. Argumenta Paschalia

3. Liber de Paschate

4. Epistola Proterii ad Leonem papam

5. Epistola Dionysii de Ratione Pascha

A görög korszak évszámai

A római korszak, ősidőktől a császárság koráig

Róma császárkorának évszámai

Kora középkor évszámai

A Kárpát-medence kronológiája

Irodalmi források

Számítástechnikai programok