Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag

 


AZ ELMÉLET KISLEXIKONA

A kislexikon elsősorban azokat az elmélethez kapcsolódó kifejezéseket tárgyalja, amelyeknek az elmélet megváltoztatta az eddigi értelmezését, de olyan szavak is be lettek emelve, amelyek ismerete ajánlott az elmélet megértéséhez. Ezek a kapcsolódó kifejezések. A lexikon fejlesztése folyamatos, a kifejezések bevitele jelenleg is folyik.

Színek jelentése: megváltozott értelmezésű elmélethez kapcsolódó elmélet által alkotott kidolgozás alatt

Gergely-naptár

(Megváltozott értelmezésű kifejezés, az elmélet alapszintű ismeretét igényli.)

Új értelmezés:

A Gergely pápa által elrendelt naptári reform egy, addig észrevétlen rendellenességre mutatott rá. A két tavaszpont között eltelt valós időt tropikus évnek nevezik. A Julián-naptár éve kb. 11 perccel hosszabb, mint a valós, azaz a tropikus év. A kettő közti különbség 128,2 év alatt egy nappá növekszik.

A pápa tíz napot korrigált, ami 1282 évnek felel meg. A két naptárreform között viszont 1627 év telt el, ami 345-el több. Ha a két dátum között valóban 1627 év telt volna el, akkor 12-13 napot kellett volna módosítania. Ennek ellenére a naptárunk a helyére került. Kérdés, hogy honnan került elő majdnem három napnak megfelelő többlet év? Az ábrán látható 345 évnyi többlet az időszámítás pontosságában kétkedők egyik bizonyítéka.

* * *

Nincs leírás, hogy a caesari naptárreform évében mikorra esett a napéjegyenlőség napja. Reformok során úgy fogalmaznak róla, hogy visszatették 21-re. A régi római naptárban több, hiteles forrás szerint egyértelműen március 25-re esett. Akkor 21 vagy 25?

Ellentmondást feloldandó, nézzük meg, mi történt a Caesar-i naptárreform során:

Szoszigenész utasítást kapott, hogy a három hónappal elcsúszott köztársasági naptárat igazítsa ki. A római ünnepek kerüljenek vissza a megszokott helyükre. Vezessen be egy új naptári rendszert, ami ott is tartja őket. A 90 napos betoldásával visszatette a napéjegyenlőséget a naptár szerinti helyére. A források szerint ez március 25. Majd az egész köztársasági naptárat, ahol ez 25-re esett volna, kidobta.

Bevezette a ma Julián-naptárnak ismert rendszert. A hónapok nevei ugyanazok maradtak, de a szeszélyesen változó napszámú évek és hónapok helyett egy stabil rendszert vezetett be. Az évek és a hónapok is azonos hosszúságúak lettek, a szökőév kivételével.

Augustus császár megbontotta ezt a szabályosságot és a Sextilius hónapot átkeresztelte a saját nevére, majd februárból elvett egy napot és a 30 napos augusztushoz tette, de csak az átnevezés évében okozott egy napos csúszást, a következő évben visszaállt minden a rendes kerékvágásba.

A levezetés:
Január elseje még azonos volt a régi római naptárral, de a vége már nem. Az új január két nappal hosszabb volt, mint a régi. Az új február szintén két nappal hosszabb volt a réginél (itt még 30 napos a szökőnap miatt). Ez azt jelenti, hogy március már négy nappal később kezdődött. Az a nap - a tavaszpont napja - ami korábban március 25-re esett volna, most négy nappal előrébb került, azaz pontosan 21-re. Ide tette vissza a tavaszpontot tíz nap eltörlésével XIII. Gergely pápa.

A kérdés megerősítve tér vissza: miért volt elég a tíz nap?

* * *

Az elmélet vitatja azt az érvelést, hogy az Augustus által kihagyott három szökőnap miatt a 13 napos elcsúszás tényleges mértéke csak tíz napra rúgott.

A kérdéses plusz három szökőnap be lett iktatva a naptárreform óta eltelt első 37 év alatt, kihagyása csak naptári rendszer akkori elcsúszását állította vissza, de az 1282 év alatti tíz napos csúszás idejét nem befolyásolta.

Ezt igazolja a niceai zsinat dokumentumaiban talált információ, mely szerint a napéjegyenlőség három nappal van elcsúszva március 21-től. Ha a szóban forgó három plusz szökőnap bennmaradt volna a naptárban, a niceai zsinat idején nem tapasztaltak volna eltérést és a napéjegyenlőség pontosan 21-ére esett volna. Az évenkénti kb. 11 perces eltérés i.e. 45 és i.u. 325 között tulajdonképpen eltüntette volna a három napot. Az évek összegei:

3x128 év = 384 év
45 + 325 = 370 év

A 14 évnyi különbség körülbelül két és fél óra, ami lényegtelen eltérés lett volna az akkori csillagászati ismeretek mellett.

A mai, elfogadott álláspont:

A csillagászati időnél évi 11 perc 14 másodperc többletet mutató julianus naptár sok száz év alatt a XVI. század végére már több mint 10 napos csúszásba került. A tridenti zsinaton döntöttek a beavatkozás szükségességéről. Az egyház különösen abban volt érdekelt, hogy a naptár pontosan mutassa a Húsvét idejét, amelynek meghatározásában a tavaszi napéjegyenlőség eredetileg március 21-re eső napja jelentette a kiindulást. Ám a XVI. század végére a napéjegyenlőség ideje már előrejött március 10-re. XIII. Gergely pápa 1578-ban egy nemzetközi bizottságot hatalmazott fel a reform kidolgozására, amely egy olasz orvos és csillagász, Aloysius Lilius javaslatait tette magáévá, és bocsátotta az európai udvarok és egyházi körök véleményezésére. A reform végleges formába öntését Christophorus Clavius német jezsuita matematikus, csillagász végezte el. A pápa a naptárreformot 1582. február 24-én kiadott bullájában rendelte el.

Az intézkedések részben az addig előállt csúszás kiigazítását szolgálták, részben pedig a julianus naptár olyan megváltoztatását, hogy a későbbiekben kiiktathatóvá vagy legalábbis csillapíthatóvá váljék a beavatkozásra okot adó hiba forrása. A pápa rendelete értelmében 1582. október 4., csütörtök után másnap október 15-i pénteki napot kellett írni. Ezzel letudottnak tekintették és „leírták” a julianus naptár által fölöslegesen mutatott 10 napot, s a naptár ismét szinkronba került a csillagászati idővel.

A kiigazítás mértékét az határozta meg, hogy a Julius Caesar reformja óta eltelt 1626 évben a napnyi eltérést okozó 128 éves hibaciklus csaknem 13-szor pörgött le, ám az Augustus-kori 3 szökőnap-kihagyás miatt a csúszás tényleges mértéke mégis csak 10 napra rúgott.

A hiba elhárítása érdekében a reform kimondja, hogy a továbbiakban a 100-as végű években csak akkor kell megtartani a szökőnapot, ha az év maradék nélkül osztható 400-zal, így pl. 1600-ban és 2000-ben. Elmaradt viszont a szökőév 1700-ban, 1800-ban és 1900-ban. Ezzel a szökőévek addigi szabályos négyéves ritmusa megbomlott, s a Gergely-naptár minden 400 évben tartalmaz 3 nyolcéves szökőévciklust is. Könnyen belátható, hogy ha a julianus naptár egynapos csúszása 128 év alatt áll elő, akkor egészen pontosan nem 400 évből, hanem (3x128=) 384 évből kellett volna 3 szökőnapot kiiktatni. Ám mert a 400 éves ciklust igen egyszerű kezelni, ezért e gyakorlati megfontolás érdekében a 384 évet felkerekítették, s minden 400 évben meghagytak 16 olyan évet (400-384=16), amely továbbra is produkálja az évi 11 perc 14 másodperces csúszást. 800 évben már 32 ilyen év van, 1600 évben 64, míg 3200 évben 128 esztendő. Mindebből az következik, hogy az egynapos csúszás eredetileg 128 éves ciklusideje a Gergely-naptárban 3200 éves ciklusidővé lassul, így az 1 fölösleges nap problémája csak 4782-ben fog újra előállni. Feltehetőleg akkor majd egyszer az aktuális ciklus 400-zal osztható évéből is ki kell a szökőnapot iktatni.  

  

Elterjedése:

A XIII. Gergely pápa nevéhez kötődő reform elterjedésének egyik oldalról nem kedvezett, hogy Európa a vallásháborúk korát élte, illetve hogy a hódító oszmán-török hatalom terjeszkedésének csúcspontjához volt közel. Mindkét tényező nagy területeken sokáig gátolta a reform gyakorlatba ültetését. Másrészt viszont a római egyházhoz hű ibériai királyságok (Spanyolország és Portugália) azonnal elfogadva a reformot, azt a földrajzi felfedezések révén messze Európán túl is rögtön be lehetett vezetni. A kijelölt naptárindító napon, 1582. október 15-én Itália, Spanyolország, Portugália és Lengyelország követte a pápai kezdeményezést, de gyorsan csatlakozott hozzá Franciaország és Bajorország is.

Magyarország hivatalosan 1588-ben tért át az új naptárra, bár a protestánsok lakta vidékeken vonakodva és csak évtizedek múltán fogadták el az új gyakorlatot. A protestáns német területek jobbára csak a XVII. század során kezdték használni a Gergely-naptárt, Anglia pedig a XVIII. század közepén. Oroszország és a balkáni térség államai csak az első világháború alatt, illetve az azt követő években tértek át a gregorianus naptár alkalmazására.

  

Az áttérés ideje néhány országban:
OrszágJulián naptár utolsó napjaGergely-naptár első napja
Itália1582. okt. 4.1582. okt. 15.
Spanyolország1582. okt. 4.1582. okt. 15.
Portugália1582. okt. 4.1582. okt. 15.
Lengyelország1582. okt. 4.1582. okt. 15.
Franciaország1582. dec. 9.1582. dec. 20.
Bajorország1583. okt. 5.1583. okt. 16.
Ausztria1584. jan. 6.1584. jan. 17.
Németország1700. febr. 18.1700. márc. 1.
Norvégia1700. febr. 18.1700. márc. 1.
Dánia1700. febr. 18.1700. márc. 1.
Nagy-Britannia1752. szept. 2.1752. szept. 14.
Svédország1753. febr. 17.1753. márc. 1.
Finnország1753. febr. 17.1753. márc. 1.
Bulgária1916. márc. 31.1916. ápr. 14.
Oroszország1918. jan. 31.1918. febr. 14.
Szerbia1919. jan. 18.1919. febr. 1.
Románia1919. jan. 18.1919. febr. 1.
Görögország1924. márc. 9.1924. márc. 23.

Forrás: Történelem segédtudományai honlap és a Wikipédia

 


2019.07.18.130 -

247 év ↭ AD (Anno Domini) ↭ albigensek ↭ anakronizmus ↭ Anonymus ↭ apokrif iratok ↭ aranyszám ↭ arszakida időszámítás ↭ Arszakidák ↭ Attila halálának éve ↭ Augustus császár ↭ avarok ↭ Az 525-ös év konzuljai ↭ Badiny Jós Ferenc ↭ BC (before Christ) ↭ betlehemi csillag ↭ bizánci világéra ↭ bogumilok ↭ Caesar, Julius ↭ census ↭ computus ↭ consul ↭ decemviri ↭ dictator ↭ diocletiánus éra ↭ Dionysius Exiguus ↭ domini ↭ egyházszakadás ↭ egyiptomi naptár ↭ Eltévedt időszámítás elmélete ↭ Eltévedt időszámítás (kiadvány) ↭ epakta ↭ eponim évjegyzés ↭ éra ↭ etióp időszámítás ↭ év ↭ évkezdet ↭ évkezdő nap ↭ évszámítás ↭ Flavius ↭ Fomenko, Anatolij Tyimofejevics ↭ Fomenko elmélete ↭ Gergely-naptár ↭ gesta ↭ Gesta Hungarorum (Anonymus) ↭ Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai) ↭ háromkirályok ↭ Hérodotosz ↭ hét (naptári) ↭ hidzsra ↭ holdfázis ↭ holdfogyatkozás ↭ holdtölte ↭ hó, hónap ↭ hónapok nevei ↭ honfoglalás ↭ hunok ↭ húsvét ↭ húsvéthétfő ↭ húsvéti vita ↭ húsvétszámítás ↭ húsvétvasárnap ↭ időszámítás ↭ idus ↭ Illig, Heribert ↭ imperator ↭ Ince pápa, III. ↭ indikció ↭ Inter Gravissimas ↭ iszlám időszámítás ↭ Jakab ősevangéliuma ↭ Jézus ↭ Jézus-Mani párhuzamok ↭ julián naptár ↭ kalendae ↭ kalendárium ↭ Kálti Márk ↭ katharok ↭ Képes Krónika ↭ kettős honfoglalás ↭ Kézai Simon ↭ Király csillaga ↭ kitalált középkor ↭ kopt időszámítás ↭ kronológia ↭ kronológiai évjelzések ↭ kronológiai sarokpont ↭ László Gyula ↭ Lukács evangéliuma ↭ mágusok ↭ manicheizmus ↭ Mani ↭ Márk evangélista ↭ Máté evangéliuma ↭ mezopotámiai (babiloni) naptár ↭ monumentum ancyranum ↭ nagypéntek ↭ nap ↭ napéjegyenlőség ↭ napjelölés ↭ napkeleti bölcsek ↭ naptár ↭ naptárreformok (történelmi) ↭ népszámlálás ↭ niceai zsinat ↭ nonae ↭ nulladik év ↭ Nyesztor-krónika ↭ örmény időszámítás ↭ pánik időszaka ↭ pártusok ↭ paulikiánusok ↭ Péter evangéliuma ↭ pontifex ↭ precesszió ↭ Quirinius ↭ Regulus ↭ Róma alapításának érája ↭ római naptár (köztársasági) ↭ sötét középkor ↭ szeleukida időszámítás ↭ szkíták ↭ Szoszigenész ↭ Teres Ágoston ↭ Úr ↭ ÚR időszámítása előtt (ÚR/BD) ↭ ÚR időszámítása szerint (ÚR/AD) ↭ Úr napja ↭ Verancsics Antal ↭ világérák ↭ Vízkereszt ↭ zsidó világéra ↭ 

62 63 7 0
 

Első könyv: történelem és kronológia

ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

Rendhagyó utószó

I. Időszámításunk kérdőjelei

II. A valódi időszámításunk

III. A valódi betlehemi csillag

IV. Misztikumok, összefüggések, elemzések, feloldások

V. A valódi Dionysius-i húsvéttábla

VI. Az elnevezés kérdőjelei

VII. A felismerés kora

VIII. Kérdések, válaszok, gondolatok


Harmadik könyv: csillagászat és kronológia

A KRONOLÓGIA SAROKPONTJAI

A nap- és holdfogyatkozásokról

Mezopotámiai kultúrkör fogyatkozásai

A görög olimpiai éra fogyatkozásai

Róma kultúrkörének fogyatkozásai

Az arszakida időszámítás fogyatkozásai


Az elmélet kapcsolódó kifejezései

AZ ELMÉLET KISLEXIKONA

 
STATISZTIKA
TÁRSOLDALAK
ELÉRÉSEK
REGISZTRÁCIÓ

Felhasználónév:

Jelszó:


 

Ma érvényes évszámok


Jelenlegi

:

2020

Etióp

:

2013

Kopt

:

1737

Iszlám

:

1441

Perzsa

:

1399

Zsidó

:

5781

Indiai

:

1942

Bizánci

:

7529

Örmény

:

1468


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Téves évszámok


Jézus születésétől számolt (i.e.7)

TévesHelyes

2027

1780

Arszakida éra

TévesHelyes

2267

2020

Szeleukida éra

TévesHelyes

2332

2085


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Civilizációk téves évszámai


Róma alapításától számolt évek

TévesHelyes

2773

2526

Egyiptomi Nabú-nászir-éra

TévesHelyes

2767

2520

A görög olimpiai éra

TévesHelyes

699 ol. 0 év

634 ol. 0 év


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Fontosabb évszámok


Az újTörténelmi eseményekA régi
ÚR e. 516A görög időszámítás kezdeteBC 776
ÚR e. 252A marathoni csataBC 490
ÚR e. 242A thermopülai csataBC 480
ÚR e. 209A szalamiszi csataBC 449
ÚR e. 190A peloponnészoszi háborúBC 431
ÚR e. 75Nagy Sándor halálaBC 323
ÚR e. 65Szeleukida időszámításBC 312
ÚR/AD 1Arszakida időszámításBC 247
ÚR/AD 175Spartacus rabszolgafelkeléseBC 73
ÚR/AD 203Julius Caesar naptárreformjaBC 45
ÚR/AD 204Julius Caesar halálaBC 44
ÚR/AD 220Római császárkor kezdeteBC 27
ÚR/AD 239Augusztus népszámlálásaBC 08
ÚR/AD 247Mai időszámítás előtti 1. évBC 01
ÚR/AD 248Mai időszámítás szerinti 1. évAD 01
ÚR/AD 531Diocletianus császár ur.AD 284
ÚR/AD 572Niceai zsinatAD 325
ÚR/AD 622Hidzsra (Mohamed futása)ugyanaz
ÚR/AD 642Római Bir. kettészakadásaAD 395
ÚR/AD 700Attila halálaAD 453
ÚR/AD 723Az ókor végeAD 476
ÚR/AD 774Justinianus császár ur.AD 527
ÚR/AD 784Római időszám. megszűnéseAD 537
ÚR/AD 800Nagy Károly megkoronázásaugyanaz

 
 
A könyv címlapja

 

Unsoft.hu


Levél a webmesternek

 
  Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag
  GONDOLGOK
  FORRÁSOK
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Elektro-Tec, Gyöngyös
  Ősmagyar nyelvek
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Heves megyei sakkélet
  Gyöngyösi ENERGIA SC sakkegyesülete
  Meglátások
  Boricsev Oleg
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  A gyöngyösi Ringsted utca oldala
  Évelő növények, évelő virágok
  Dionysius Exiguus latin nyelvű munkái
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Szekeres Sándor: Egyszerű játékok a sakktáblán
  Szkíta Főnix
  The Scythian Phoenix
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Chess Quotes
  Laws of Chess
  Chess piece names
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
  Sakkfigurák nevei más nyelveken
 

Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

és a betlehemi csillag

A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, fájdalmas sebeket szakitva fel a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Megtalálta a valódi betlehemi csillagot, szó lesz a történelmi, a pártus Jézusról, a valós keresztrefeszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora. Talán nem is véltetlen, hogy most íródott meg a könyv - írja - ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek. Ezek alapjait érinti meg ez az írás, új szemléletet adva eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.