Szekeres Sándor:

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS kislexikona...

 


   A kislexikonban három csoportba soroltuk a különböző kifejezéseket, amelyeket színek és betűtípusok segítségével lehet megkülönböztetni. Az első, a legnagyobb csoportban azok az elmélethez kapcsolódó kifejezések kerültek, amelyeknek az elmélet megváltoztatta az eddigi értelmezését illetve a téves kronológia által hozzárendelt évszámot. Megjelenése: megváltozott értelmezésű. A második csoportba azok kerültek, amelyek ismerete ajánlott az elmélet megértéséhez. Megjelenése: elmélethez kapcsolódó. A harmadik, a legkisebb csoportba pedig az elmélet által alkotott kifejezések kerültek. Megjelenése: elmélet által alkotott.

Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai)

(Megváltozott értelmezésű kifejezés, az elmélet alapszintű ismeretét igényli.)

Új értelmezés:

A gesta az elmélet egyik alapforrása, amelyben megmaradtak a pártus időszámításban értelmezett évszámok, a hunok bejövetele 700-ban és a magyarok bejövetele 872-ban. Ezek a számok adták az inspirációt az Eltévedt időszámítás elméletéhez.

Eredetileg a Kézai és Kálti-féle krónikák évszámainak összefüggései voltak az elsődleges bizonyítékok arra, hogy mai időszámításunk a pártusok érája. A betlehemi csillag beazonosítása után már csak annak a megerősítése lett a feladata, hogy Kézai évszámait az egykori pártus birodalom i.e. 247-ben kezdődött időszámításában kell értelmezni.

A krónikákat, főleg Kézaiét, rengeteg kritika érte. Érthetetlen indulati kirohanások legtöbbször eszmei értékük lejáratására irányultak, de akadt olyan is, aki póriasan az elégetésükre tett javaslatot. Egy nemzetközi történész-kongresszuson megjelent hazai tanulmányban egy történész Kézai művét fantasztikus koholmánynak, és íróját félművelt fantasztának állította be. Ennek hatására Sebestyén László egy könyvet írt, Kézai Simon védelmében címmel. Az elmélet feltételezése szerint, pontosan a pártus évszámok jelenléte váltotta ki a kritikai rohamot.

Az elmélet bizonyítása kapcsán kifejezetten szerencsésnek mondható a Kézai Simon krónikájának léte és szakmai szempontból elvetett tartalma.

Kézai másolatában megmaradtak az általa jelzett különböző forrásokból származó egyedi dátumozási formák, míg a többinél a későbbi kódexmásolók átfogalmazták az évszámok megnevezéseit és megváltoztatták az számokat is.

Az elmélet szerint Kézai gestájának forrásai minden krónikánk ősei, mint ahogyan a hivatalos álláspont is állította egy ideig.

A mai, elfogadott álláspont:

Kézai Simon: Gesta Hunnorum et Hungarorum  - azaz, 'A hunok és magyarok viselt dolgai' -  1283–1285 körül keletkezhetett. Eredeti kézirata nem ismert, két másolatának, melyek alapján a XVIII. században kiadták, nyoma veszett.

Gesta Hunnorum et Hungarorum igen fontos történeti forrásunk, időrendben a második fennmaradt magyar történeti mű. Kézai Simon mester IV. László királynak ajánlott művét, saját vallomása szerint, olasz, francia és német krónikákból szedegette össze, de ezeknél sokkal szabadabban használta a magyar krónikákat. Elkészültét azért teszik 1282-85 közé, mert a hódtavi csata (1282) még megemlíttetik benne, az 1285. évi tatárbetörés azonban már nem.

A krónika maga négy főrészre oszlik: Előbeszéd-re; a négy könyvből álló Első könyv-re (a hunok történetei eredetüktől Attila haláláig és birodalmuk felbomlásáig); a Második könyv-re (a magyarok története bejövetelüktől 1282-ig); végezetül, pedig a Függelék-re. A műben a hunok történetét - hősi énekek anyagára, a már korábban elkészült ún. hun krónikára és külföldön szerzett ismeretekre támaszkodva - a vélt hun-magyar azonosság alapján történelmünk részévé formálta. Kézai hevesen megtámadta írásában Jordanest a magyarok eredetéről költött meséje miatt, ő maga pedig Scythia leírásában már a XIII. századbeli utazók elbeszéléseit is használta. Eléggé letisztult nézetei nem voltak, de érdeme, hogy történeteit jól szerkesztette, művészien kidolgozta.

Kézai egyetlen középkori kézirata sem maradt korunkra, a ma ismertek csak másolatok. Első ízben Kollár Ferenc Ádám, a bécsi császári könyvtár igazgatója értekezett róla, 1766-ban. Hozzá Zsámboki János történetírónk könyvtárával együtt jutott hártya-kódex formájában. Címét, Simonis de Keza Chronicum Hungaricum elegans opusculum, a zsámboki könyvtár 1636-ban elhunyt őre, Tengnagel adta. Ezen kívül a XVIII. században volt a krónikának egy hártyára írott kódexe, egyik példánya Kosa Jenő ferencrendi szerzetes birtokában, másik az Eszterházy család kismartoni könyvtárában. Mindkét példánynak csak másolata van ma már, az utóbbinak kettő: egyik Hevenesi Gábor másolata 1701-ből, a másik 1705-ből való, s a XIX. században a marosvásárhelyi Teleki könyvtárban őrizték. A krónika első két kiadása a Kosa-féle kódexből, Horányi Elek gondozásában, Bécsben jelent meg 1782-ben, illetve még ugyanazon évben Budán is. A harmadik, szövegében az előzőeknél jobb kiadást a Hevenesi által készített másolatból Podhadraczky József rendezte sajtó alá, 1833-ban Budán. 1849-ben, St. Gallenben Endlicher István László Monumentáiban is szerepelt Kézai krónikája. Magyar nyelven való első megjelentetője Szabó Károly volt, 1862-ben Pesten. Az ő fordításából úgy tűnik, hogy Kézai lényegében a magyarul érző olvasóknak írt.

Kézai Gestájának hamar nagy híre lett, főképpen, mert azt hitték, hogy minden krónikánk őse. Kikezdte a kritika is, főleg a huntörténet, a magyar hunhagyomány miatt. Domanovszky Sándor, krónikaszakértő és Kézai-ismerő állítása szerint: a hun história eredeti alakját nem Kézai tartotta fenn, s a krónikának Kézai előtt egy bővebb szövegezésének is lennie kellett. Kézai ezt megrövidítette, kivonatolta. Következtetése: az ősforrás közvetlenül Kézai kora előtt, V. István idejében zárult. Györffy György szerint a Kézai Gestát Ákos nembéli Ákos mester írta, aki pedig ekkor a királyi kancellárián volt. Otto Lorenz (1871), Madzsar Imre, majd Györffy György abból indult ki, hogy a hun-krónika írója közvetlenül ismerte Anyonymus Gesta Hungarorumát. Györffy következtetése: "a hun-magyar krónika nem más, mint egy elején és végén kibővített Gesta Hungarorum. Anonymusnak nincsen olyan Attilára vonatkozó mondata, amely a hun történetben fel ne volna lelhető. Kézai Gestája közvetlen kivonata az 1272 körül írt hun-magyar krónikának". Ugyanakkor a nemesi nemzetbe emelkedés kapuit más irányban keresték: Anonymus a nyugatellenes és a keleti elemeket látta szívesen a nemesi nemzetben, Kézai Simon a nyugati vendégek érdemeinél időzött.

Forrás: Megyessy Csaba: Kézai Simon mester, vitatott krónikásunk (Múlt-kor)

 


Utolsó módosítás időpontja: 2019.07.18.2059 -

247 évAD (Anno Domini)albigensekanakronizmusAnonymusapokrif iratokaranyszámArménia (Örményország)arszakida időszámításArszakidákAttila halálának éveAugustus császáravarokAz 525-ös év konzuljai (Probusok)Badiny Jós FerencBC (before Christ)betlehemi csillagbizánci világérabogumilokCaesar, Juliuscensuscomputusconsuldecemviridictatordiocletiánus éraDionysius Exiguusdominiegyházszakadásegyiptomi naptárepaktaeponim évjegyzéséraetióp időszámításévévkezdetévkezdő napévszámításFlaviusFomenko, Anatolij TyimofejevicsFomenko elméleteGergely-naptárgestaGesta Hungarorum (Anonymus)Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai)háromkirályokHérodotoszhét (naptári)hidzsraholdfázisholdfogyatkozásholdtöltehó, hónaphónapok neveihonfoglaláshunokhúsvéthúsvéthétfőhúsvéti vitahúsvétszámításhúsvétvasárnapidőszámításidusIllig, HeribertimperatorInce pápa, III.indikcióInter Gravissimasiszlám időszámításJakab ősevangéliumaJézusJézus-Mani párhuzamokjulián naptárkalendaekalendáriumKálti MárkkatharokKépes Krónikakettős honfoglalásKézai SimonKirály csillagakitalált középkorkopt időszámításkronológiakronológiai évjelzésekkronológiai sarokpontLászló GyulaLukács evangéliumamágusokmanicheizmusManiMárk evangélistaMáté evangéliumamesszaliánusokmezopotámiai (babiloni) naptármonumentum ancyranumnagypénteknapnapéjegyenlőségnapjelölésnapkeleti bölcseknaptárnaptárreformok (történelmi)népszámlálásniceai zsinatnonaenulladik évNyesztor-krónikaörmény időszámításpánik időszakapártusokpaulikiánusokPéter evangéliumapontifexprecesszióQuiriniusRegulusRóma alapításának érájarómai naptársötét középkorszeleukida időszámításszkítákSzoszigenészTeres ÁgostonÚrÚR időszámítása előtt (ÚR/BD)ÚR időszámítása szerint (ÚR/AD)Úr napjaVerancsics AntalvilágérákVízkeresztzsidó világéra

58 69 5 0

 

 

Összegyűjtött GONDOLATOK fórumai

Őshonos őstörténet kérdései... ✍🏻 cartwright (23.12.12.)
Pártus Jézus és egyéb furcsaságok... ✍🏻 SzekeresS (23.10.09.)
Az ELMÉLETRŐL röviden, tömören... ✍🏻 Annonym (23.10.07.)
Az eltévesztett időszámítás kérdései... ✍🏻 SzekeresS (23.10.06.)
Fogyatkozásoktól a delta-T-ig... ✍🏻 SzekeresS (23.09.25.)
Változások és újdonságok... ✍🏻 SzekeresS (23.09.15.)

 
ELÉRÉSEK
REGISZTRÁCIÓ
HONLAPTARTALOM

8222/439 | 17

Felhasználónév:

Jelszó:


 

Ma érvényes évszámok


Jelenlegi

:

2024

Etióp

:

2016

Kopt

:

1740

Iszlám

:

1445

Perzsa

:

1402

Zsidó

:

5784

Indiai

:

1945

Bizánci

:

7532

Örmény

:

1472


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Téves évszámok


Jézus születésétől számolt (i.e.7)

TévesHelyes

2031

1784

Arszakida éra

TévesHelyes

2271

2024

Szeleukida éra

TévesHelyes

2335

2088


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Civilizációk téves évszámai


Róma alapításától számolt évek

TévesHelyes

2777

2530

Egyiptomi Nabú-nászir-éra

TévesHelyes

2771

2524

A görög olimpiai éra

TévesHelyes

700 ol. 0 év

635 ol. 0 év


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Fontosabb évszámok


Az újTörténelmi eseményekA régi
ÚR e. 516A görög időszámítás kezdeteBC 776
ÚR e. 252A marathoni csataBC 490
ÚR e. 242A thermopülai csataBC 480
ÚR e. 209A szalamiszi csataBC 449
ÚR e. 190A peloponnészoszi háborúBC 431
ÚR e. 75Nagy Sándor halálaBC 323
ÚR e. 65Szeleukida időszámításBC 312
ÚR/AD 1Arszakida időszámításBC 247
ÚR/AD 175Spartacus rabszolgafelkeléseBC 73
ÚR/AD 203Julius Caesar naptárreformjaBC 45
ÚR/AD 204Julius Caesar halálaBC 44
ÚR/AD 220Római császárkor kezdeteBC 27
ÚR/AD 239Augusztus népszámlálásaBC 08
ÚR/AD 247Mai időszámítás előtti 1. évBC 01
ÚR/AD 248Mai időszámítás szerinti 1. évAD 01
ÚR/AD 531Diocletianus császár ur.AD 284
ÚR/AD 572Niceai zsinatAD 325
ÚR/AD 622Hidzsra (Mohamed futása)ugyanaz
ÚR/AD 642Római Bir. kettészakadásaAD 395
ÚR/AD 700Attila halálaAD 453
ÚR/AD 723Az ókor végeAD 476
ÚR/AD 774Justinianus császár ur.AD 527
ÚR/AD 784Római időszám. megszűnéseAD 537
ÚR/AD 800Nagy Károly megkoronázásaugyanaz

 
 
A könyv címlapja

 

Unsoft.hu


Levél a webmesternek

 
  Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  ENNEAGRAM önismereti rendszer
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Heves megyei sakkélet
  Meglátások
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  Szekeres Sándor: Ringsted utca története röviden
  Dionysius Exiguus latin nyelvű munkái
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Unsoft.hu
  Egyszerű játékok a sakktáblán
  Chess Quotes
  Laws of Chess
  Chess piece names
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
  Sakkfigurák nevei más nyelveken
 
 

Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

és a betlehemi csillag

A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.