A kislexikonban három csoportba soroltuk a különböző kifejezéseket, amelyeket színek és betűtípusok segítségével lehet megkülönböztetni.
Az első, a legnagyobb csoportban azok az elmélethez kapcsolódó kifejezések kerültek, amelyeknek az elmélet megváltoztatta az eddigi értelmezését illetve a téves kronológia által hozzárendelt évszámot. Megjelenése: megváltozott értelmezésű
. A második csoportba azok kerültek, amelyek ismerete ajánlott az elmélet megértéséhez. Megjelenése: elmélethez kapcsolódó
. A harmadik, a legkisebb csoportba pedig az elmélet által alkotott kifejezések kerültek. Megjelenése: elmélet által alkotott
. A negyedik szín a kidolgozás alatt álló kifejezéseket jelzi, ha van olyan. Megjelenése: kidolgozás alatt
. A lexikon fejlesztése folyamatos, a kifejezések bevitele jelenleg is folyik.
(Megváltozott értelmezésű kifejezés, az elmélet alapszintű ismeretét igényli.)
Új értelmezés:
Mivel az evangéliumokon és a keresztény hagyományon kívül semmiféle más forrásra nem támaszkodhatunk, ezért a következő levezetés hipotézisként kezelendő:
A Vízkereszt napja természetesen nem kapcsolódik Jézus születéstörténetéhez. A hagyomány szerint a harmincadik évükbe lépett férfiak láthattak el csak térítői feladatokat. Feltehetőleg ennek megfelelő életkor betöltésekor járult a Jordán folyóhoz, Keresztelő vagy Bemerítő János elé.
Az elmélet szerint Jézus ÚR/AD 239/240-ben született, így ez az időpont ÚR/AD 269. január 6-án lehetett.
Fontos megjegyezni: a születéskör és bemerítés dátumai - január 6, december 25 - valamilyen módon mégiscsak megmaradtak egy ismeretlen forrásnak vagy a szájhagyománynak köszönhetően. A betlehemi csillag eseménysora pedig megerősíti, igazolja ezeket az időpontokat.
A mai, elfogadott álláspont:
A vízkereszt, más néven háromkirályok vagy epifánia egy keresztény ünnep, amelyet általában január 6-án ünnepelnek, ám a római katolikus egyházban sok helyen a legközelebbi vasárnapra tolják el az egyházi ünneplését. A nyugati kereszténység minden évben ekkor emlékezik meg a napkeleti bölcsekről - a hagyomány szerint a nevük: Gáspár, Menyhért és Boldizsár. Ezeknek a neveknek mind január 6-án van a névnapja. A keleti keresztény egyházak Jézusnak a Jordán folyóban Keresztelő Szent János által való megkeresztelkedését ünneplik ezen a napon. (Az ónaptárat használó keleti keresztény egyházak a Gergely-naptár szerinti január 19-én tartják, mivel a Julianus-naptár jelenleg 13 nap késésben van a Gergely-naptárhoz képest.) Vízkereszt ünnepe a „karácsonyi tizenketted" (tizenkét napos ünneplés) utolsó napja és a farsang kezdete.
Az epifánia a görög epiphaneia, επιφάνεια szóból ered, amelynek jelentése „megjelenés" (a φάινω „megjelenni, feltűnni" igéből). Ezen a napon a nyugati egyházakban három eseményt ünnepelnek: a napkeleti bölcsek vagy a hagyomány szerint háromkirályok (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) látogatását a gyermek Jézusnál, Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban, valamint az általa véghezvitt első csodát a kánai menyegzőn. Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, s ebből a hívek hazavihetnek valamennyit.
Története:
Epiphaneia ünnepét a 4. században tartották meg elsőként a korai keresztény egyházak. Január 6-án először Jézus születésnapját, karácsonyt ünnepelték. E mellé vették még Jézusnak a Jordán folyóban való megkeresztelkedését, valamint első csodatételét is, amikor a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta. Eképpen vált Jézus háromféle evangéliumi „megjelenése", megnyilvánulása az ünnep tanításává. A Római Birodalom területén december 24-25-én tartott szaturnália és Mithrász-ünnepségek miatt azonban a karácsony átkerült a december 25-i időpontra, és ezután a január 6-i ünnep új jelentést kapott. A katolikus egyházban elsősorban a háromkirályok tiszteletének, a keleti keresztény egyházakban pedig Krisztus megkeresztelkedésének az ünnepévé vált.
A keleti egyházak és a katolikus egyház egyaránt a vízkereszt ünnepétől szentelik meg a vizet. A katolikus egyház csak a középkortól alakította ki ezt a hagyományát. Egy másik katolikus hagyomány szerint a papok fából készült keresztet dobtak a vízbe, majd a hívők a vízbe ugrottak érte.
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon és a Wikipédia
2019.07.18. | 246 | - |
247 év ↭ AD (Anno Domini) ↭ albigensek ↭ anakronizmus ↭ Anonymus ↭ apokrif iratok ↭ aranyszám ↭ arszakida időszámítás ↭ Arszakidák ↭ Attila halálának éve ↭ Augustus császár ↭ avarok ↭ Az 525-ös év konzuljai ↭ Badiny Jós Ferenc ↭ BC (before Christ) ↭ betlehemi csillag ↭ bizánci világéra ↭ bogumilok ↭ Caesar, Julius ↭ census ↭ computus ↭ consul ↭ decemviri ↭ dictator ↭ diocletiánus éra ↭ Dionysius Exiguus ↭ domini ↭ egyházszakadás ↭ egyiptomi naptár ↭ Eltévedt időszámítás elmélete ↭ Eltévedt időszámítás (kiadvány) ↭ epakta ↭ eponim évjegyzés ↭ éra ↭ etióp időszámítás ↭ év ↭ évkezdet ↭ évkezdő nap ↭ évszámítás ↭ Flavius ↭ Fomenko, Anatolij Tyimofejevics ↭ Fomenko elmélete ↭ Gergely-naptár ↭ gesta ↭ Gesta Hungarorum (Anonymus) ↭ Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai) ↭ háromkirályok ↭ Hérodotosz ↭ hét (naptári) ↭ hidzsra ↭ holdfázis ↭ holdfogyatkozás ↭ holdtölte ↭ hó, hónap ↭ hónapok nevei ↭ honfoglalás ↭ hunok ↭ húsvét ↭ húsvéthétfő ↭ húsvéti vita ↭ húsvétszámítás ↭ húsvétvasárnap ↭ időszámítás ↭ idus ↭ Illig, Heribert ↭ imperator ↭ Ince pápa, III. ↭ indikció ↭ Inter Gravissimas ↭ iszlám időszámítás ↭ Jakab ősevangéliuma ↭ Jézus ↭ Jézus-Mani párhuzamok ↭ julián naptár ↭ kalendae ↭ kalendárium ↭ Kálti Márk ↭ katharok ↭ Képes Krónika ↭ kettős honfoglalás ↭ Kézai Simon ↭ Király csillaga ↭ kitalált középkor ↭ kopt időszámítás ↭ kronológia ↭ kronológiai évjelzések ↭ kronológiai sarokpont ↭ László Gyula ↭ Lukács evangéliuma ↭ mágusok ↭ manicheizmus ↭ Mani ↭ Márk evangélista ↭ Máté evangéliuma ↭ mezopotámiai (babiloni) naptár ↭ monumentum ancyranum ↭ nagypéntek ↭ nap ↭ napéjegyenlőség ↭ napjelölés ↭ napkeleti bölcsek ↭ naptár ↭ naptárreformok (történelmi) ↭ népszámlálás ↭ niceai zsinat ↭ nonae ↭ nulladik év ↭ Nyesztor-krónika ↭ örmény időszámítás ↭ pánik időszaka ↭ pártusok ↭ paulikiánusok ↭ Péter evangéliuma ↭ pontifex ↭ precesszió ↭ Quirinius ↭ Regulus ↭ Róma alapításának érája ↭ római naptár (köztársasági) ↭ sötét középkor ↭ szeleukida időszámítás ↭ szkíták ↭ Szoszigenész ↭ Teres Ágoston ↭ Úr ↭ ÚR időszámítása előtt (ÚR/BD) ↭ ÚR időszámítása szerint (ÚR/AD) ↭ Úr napja ↭ Verancsics Antal ↭ világérák ↭ Vízkereszt ↭ zsidó világéra ↭
a) A középkori krónikák és szövegezésük
c) A Képes Krónika évszámainak titka
d) Kapcsolat a krónikák számai között
e) Ellenpróbák: Anonymus és a Tárih-i Üngürüsz
c) Az összetévesztés egyéb nyomai
III. A valódi betlehemi csillag
IV. Misztikumok, összefüggések, elemzések, feloldások
a) A hígított korszak szindróma
b) A helyretett időskála évszámai
7. A világérák és a konzuli évek
9. A szökőévek illeszkedéséről
V. A valódi Dionysius-i húsvéttábla
1. Álláspontok, amit ma ismerünk
d) Az első Krisztus utáni évszám hitelessége
g) Átszerkesztés: tízedik vagy tizenharmadik?
VI. Az Úr megnevezés párhuzama
2. Kik voltak a napkeleti bölcsek?
3. Az emberiség pedig lassan felnő...
VIII. Kérdések, válaszok, gondolatok
A KÉPES KRÓNIKA ZAVAROS ÉVSZÁMAI
A PÁRTUS IDŐSZÁMÍTÁS FOGYATKOZÁSAI
3. Az évszám és az időszámítás neve
4. Az arszakida időszámítás napfogyatkozása
A nap- és holdfogyatkozásokról
A tárgyalt fogyatkozások táblázatai
1. Puransagale napfogyatkozása
2. II. Artaxerxes napfogyatkozása
A görög olimpiai éra fogyatkozásai
1. Archilochus napfogyatkozása
2. A halüszi csata napfogyatkozása
3. A görög-perzsa háborúk napfogyatkozásai
Róma kultúrkörének fogyatkozásai
1. C. M. Rutilus és T. M. Torquatus fogyatkozása
2. Gaugamélai csata holdfogyatkozása
5. A pydnai csata holdfogyatkozása
7. Heródes halálának holdfogyatkozása
8. Cornelius és Messala napfogyatkozása
10. A pannóniai lázadás holdfogyatkozása
13. A Vespasianusok kettős fogyatkozásai
16. Hadrianus és Salinator napfogyatkozása
17. Tiberianus és Dione napfogyatkozása
20. Fogyatkozás Mezopotámiában
21. Fogyatkozás júniusban, Úrnapján
22. Szent Jeromos napfogyatkozása
23. Arcadius és Honorius napfogyatkozása
24. Alarik napfogyatkozása (forráshiányos)
TÉVIDŐ - az eltévedt időszámítás blogja...
ŐSHONOS ŐSTÖRTÉNET: KIK VAGYUNK?
Tömören az őshonos őstörténetről
1. A genetikai származásunk és rokonaink
2. A letelepedettek és a hatalmi réteg
3. A nyelvi honfoglalás problémája
247 év ↭ AD (Anno Domini) ↭ albigensek ↭ anakronizmus ↭ Anonymus ↭ apokrif iratok ↭ aranyszám ↭ arszakida időszámítás ↭ Arszakidák ↭ Attila halálának éve ↭ Augustus császár ↭ avarok ↭ Az 525-ös év konzuljai ↭ Badiny Jós Ferenc ↭ BC (before Christ) ↭ betlehemi csillag ↭ bizánci világéra ↭ bogumilok ↭ Caesar, Julius ↭ census ↭ computus ↭ consul ↭ decemviri ↭ dictator ↭ diocletiánus éra ↭ Dionysius Exiguus ↭ domini ↭ egyházszakadás ↭ egyiptomi naptár ↭ Eltévedt időszámítás elmélete ↭ Eltévedt időszámítás (kiadvány) ↭ epakta ↭ eponim évjegyzés ↭ éra ↭ etióp időszámítás ↭ év ↭ évkezdet ↭ évkezdő nap ↭ évszámítás ↭ Flavius ↭ Fomenko, Anatolij Tyimofejevics ↭ Fomenko elmélete ↭ Gergely-naptár ↭ gesta ↭ Gesta Hungarorum (Anonymus) ↭ Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai) ↭ háromkirályok ↭ Hérodotosz ↭ hét (naptári) ↭ hidzsra ↭ holdfázis ↭ holdfogyatkozás ↭ holdtölte ↭ hó, hónap ↭ hónapok nevei ↭ honfoglalás ↭ hunok ↭ húsvét ↭ húsvéthétfő ↭ húsvéti vita ↭ húsvétszámítás ↭ húsvétvasárnap ↭ időszámítás ↭ idus ↭ Illig, Heribert ↭ imperator ↭ Ince pápa, III. ↭ indikció ↭ Inter Gravissimas ↭ iszlám időszámítás ↭ Jakab ősevangéliuma ↭ Jézus ↭ Jézus-Mani párhuzamok ↭ julián naptár ↭ kalendae ↭ kalendárium ↭ Kálti Márk ↭ katharok ↭ Képes Krónika ↭ kettős honfoglalás ↭ Kézai Simon ↭ Király csillaga ↭ kitalált középkor ↭ kopt időszámítás ↭ kronológia ↭ kronológiai évjelzések ↭ kronológiai sarokpont ↭ László Gyula ↭ Lukács evangéliuma ↭ mágusok ↭ manicheizmus ↭ Mani ↭ Márk evangélista ↭ Máté evangéliuma ↭ mezopotámiai (babiloni) naptár ↭ monumentum ancyranum ↭ nagypéntek ↭ nap ↭ napéjegyenlőség ↭ napjelölés ↭ napkeleti bölcsek ↭ naptár ↭ naptárreformok (történelmi) ↭ népszámlálás ↭ niceai zsinat ↭ nonae ↭ nulladik év ↭ Nyesztor-krónika ↭ örmény időszámítás ↭ pánik időszaka ↭ pártusok ↭ paulikiánusok ↭ Péter evangéliuma ↭ pontifex ↭ precesszió ↭ Quirinius ↭ Regulus ↭ Róma alapításának érája ↭ római naptár (köztársasági) ↭ sötét középkor ↭ szeleukida időszámítás ↭ szkíták ↭ Szoszigenész ↭ Teres Ágoston ↭ Úr ↭ ÚR időszámítása előtt (ÚR/BD) ↭ ÚR időszámítása szerint (ÚR/AD) ↭ Úr napja ↭ Verancsics Antal ↭ világérák ↭ Vízkereszt ↭ zsidó világéra ↭
KÉZAI SIMON:
MAGYAROK KRÓNIKÁJA
KÁLTI MÁRK:
KÉPES KRÓNIKA (CHRONICON PICTUM)
ANONYMUS:
GESTA HUNGARORUM
Blaskovics József:
Tarih-i Üngürüsz
Blaskovics József:
Az 1740. évi Névtelen MAGYAR TÖRTÉNET, Macar Tárihi vagyis Madzsar Tárihi
Farkas János Nepomuk:
Csíki Székely Krónika
Einhard:
Nagy Károly császár élete
Rogerius mester :
Siralmas Ének (1243)
Grandpierre K. Endre-Grandpierre Attila:
Földalatti krónikáink különös története
Földes Péter:
ANONYMUS TITKOS KÖZLÉSEI
Hahn István:
Naptári rendszerek és időszámítás
Ponori Thewrewk Aurél:
Napfogyatkozások és a történelem
Kertész István:
Ókori napfogyatkozások
Barlai Katalin:
A naptárkészítés problémái
Schramm Judit:
A naptár
Gáspár Róbert:
A caesari naptárreform és a szaktudósok
Virág Attila:
Az ellentmondásos naptárreform
Hetesi Zsolt:
Hogyan jött létre jelenlegi naptárunk?
Publius Ovidius Naso:
Római naptár, a Fasti (részletek)
Szentpétery Imre:
CHRONOLOGIA. A közép- és újkori időszámítás vázlata
Rákos Péter:
Minden gimnazista tudja...
Pecze László:
A „marha, marha” csatakiáltás
László Gyula:
A kettős honfoglalásról
Harmatta János:
A magyar honfoglalás írásos kútfői
Gáspár Róbert - Mészáros Anita:
Az uráli nyelvcsalád népességének genetikája a mitokondriális DNS vizsgálatok alapján
MAGYAR TUDOMÁNY cikke:
Genetika és (magyar) őstörténet
Grover S. Krantz:
Az európai nyelvek földrajzi kialakulása
Radics Géza:
EREDETÜNK és ŐSHAZÁNK
Radics Géza:
Kiegészítő gondolatok az Eredetünk és őshazánk című tanulmányhoz
Tóth Imre:
Magyar őstörténet
Marjalaki Kiss Lajos:
Történeti Tanulmányok
Cser Ferenc-Darai Lajos:
MAGYAR FOLYTONOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
Cser Ferenc:
Gyökerek
Tábori László:
Egy alig ismert ókori világbirodalom: Párthia
Bakay Kornél:
A Kárpát-medence őstörténete
Bakay Kornél:
Őstörténet-kutatásunk jelen állapotáról
Bakay Kornél:
A székelyek eredete
Bakay Kornél:
Etnikai és hatalmi viszonyok a Kárpát-medencében a VIII-IX. században
Bakay Kornél:
A kihirdetett magyar őstörténet alkonya
Bakay Kornél:
Népünk eredete és Kárpát-medencei állama
Bakay Kornél:
A magyarság múltja és jövendője a Kárpát medencében
Timaru-Kast Sándor:
KELTA MAGYAROK, MAGYAR KELTÁK
Dr. Nagy Sándor:
A magyar nép kialakulásának története
DIONYSIUS - EREDETI LATIN NYELVEN
✎ Olvasói hozzászólások | szekeress (2022.02.03.) |
✎ Szerzői megjegyzések, hírek, újdonságok | A szerző (2022.02.02.) |
✎ Őshonos őstörténet: KIK VAGYUNK? | Szomor (2022.01.14.) |
TÉVIDŐ - az eltévedt időszámítás blogja... | |
Online könyvrendelés... | |
Ma érvényes évszámok
Jelenlegi | : | 2022 |
Etióp | : | 2014 |
Kopt | : | 1738 |
Iszlám | : | 1443 |
Perzsa | : | 1401 |
Zsidó | : | 5782 |
Indiai | : | 1944 |
Bizánci | : | 7530 |
Örmény | : | 1470 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Téves évszámok
Jézus születésétől számolt (i.e.7) | |
Téves | Helyes |
2029 |
1782 |
Arszakida éra | |
Téves | Helyes |
2269 |
2022 |
Szeleukida éra | |
Téves | Helyes |
2333 |
2086 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Civilizációk téves évszámai
Róma alapításától számolt évek | |
Téves | Helyes |
2775 |
2528 |
Egyiptomi Nabú-nászir-éra | |
Téves | Helyes |
2769 |
2522 |
A görög olimpiai éra | |
Téves | Helyes |
699 ol. 2 év |
634 ol. 2 év |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Fontosabb évszámok
Az új | Történelmi események | A régi |
ÚR e. 516 | A görög időszámítás kezdete | BC 776 |
ÚR e. 252 | A marathoni csata | BC 490 |
ÚR e. 242 | A thermopülai csata | BC 480 |
ÚR e. 209 | A szalamiszi csata | BC 449 |
ÚR e. 190 | A peloponnészoszi háború | BC 431 |
ÚR e. 75 | Nagy Sándor halála | BC 323 |
ÚR e. 65 | Szeleukida időszámítás | BC 312 |
ÚR/AD 1 | Arszakida időszámítás | BC 247 |
ÚR/AD 175 | Spartacus rabszolgafelkelése | BC 73 |
ÚR/AD 203 | Julius Caesar naptárreformja | BC 45 |
ÚR/AD 204 | Julius Caesar halála | BC 44 |
ÚR/AD 220 | Római császárkor kezdete | BC 27 |
ÚR/AD 239 | Augusztus népszámlálása | BC 08 |
ÚR/AD 247 | Mai időszámítás előtti 1. év | BC 01 |
ÚR/AD 248 | Mai időszámítás szerinti 1. év | AD 01 |
ÚR/AD 531 | Diocletianus császár ur. | AD 284 |
ÚR/AD 572 | Niceai zsinat | AD 325 |
ÚR/AD 622 | Hidzsra (Mohamed futása) | ugyanaz |
ÚR/AD 642 | Római Bir. kettészakadása | AD 395 |
ÚR/AD 700 | Attila halála | AD 453 |
ÚR/AD 723 | Az ókor vége | AD 476 |
ÚR/AD 774 | Justinianus császár ur. | AD 527 |
ÚR/AD 784 | Római időszám. megszűnése | AD 537 |
ÚR/AD 800 | Nagy Károly megkoronázása | ugyanaz |
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.