Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag

 


AZ ELMÉLET KISLEXIKONA

A kislexikon elsősorban azokat az elmélethez kapcsolódó kifejezéseket tárgyalja, amelyeknek az elmélet megváltoztatta az eddigi értelmezését, de olyan szavak is be lettek emelve, amelyek ismerete ajánlott az elmélet megértéséhez. Ezek a kapcsolódó kifejezések. A lexikon fejlesztése folyamatos, a kifejezések bevitele jelenleg is folyik.

Színek jelentése: megváltozott értelmezésű elmélethez kapcsolódó elmélet által alkotott kidolgozás alatt

kettős honfoglalás

(Megváltozott értelmezésű kifejezés, az elmélet alapszintű ismeretét igényli.)

Új értelmezés:

Az elmélet szerint az avarok és a hunok ugyanaz a nép. A Kárpát-medencei hun és avar korszak eseményei a plusz 247 év nélkül egymáshoz képest igen érdekesen alakulnak. A hun korszak évszámai a római korhoz vannak kötve, így 247 évvel előrébb jönnek. Az avar kor viszont a régészet által van a 670-es évszámhoz rendelve, így marad a helyén az arszakida időskálán.

 

Az avar korszak időrendjéről mindmáig lezáratlan tudományos vita folyik. László Gyula szerint a következő időbeli szakaszokra bontható:

I.sz. 568-től számolják a Kárpát-medencei jelenlétüket, növényi jelképek (akantusz) és keskeny íj jellemez.

I.sz. 630-tól a Donig terjedő korai fejedelemség kora.

I.sz. 670-től kései avarok kora, griffes-indás veretek és széles íj jellemez.

 

Az összehasonlításban szereplő hun korszak eseményei pedig a követezőek:

I.sz. 375-380 körül indul el a népvándorlás korai hulláma, amit a korai hunok megjelenésének neveznek.

I.sz. 425 körül teszik át székhelyüket az Attila hunjai a Duna-Tisza közé, és alakul ki a hun birodalom.

I.sz. 453 Attila halálának éve.

 

A két korszak eseményeit a plusz 247 üres évet tartalmazó idővonalon ábrázolva a következőképpen helyezkednek el:

 

A következő ábrán a teljes hun korszak 247 évvel tolódik el a mai kor felé.

Az áthelyezett hun-korszak eseményei pontosan egybeesnek a Kárpát-medence avar korszakának eseményeivel.

 

 

A temetők méretében meglévő óriási különbség a griffes-indás népesség javára a történelmi iratokban nyomtalan olyan népvándorlási hullám régészeti bizonyítéka, amely sokszorosan meghaladja a történelemben határozott nyomot hagyó magyar honfoglalás méretét, és sűrűn kitölti a településre alkalmas területeket.

Ennek magyarázata pedig az lehet, hogy ez a népvándorlási hullám azonos a hunok i.sz. 425 körüli, méretében a Római Birodalmat is megrendítő bevonulásával a Kárpát-medencébe.

László Gyula aggasztó körülménynek jelzi, hogy az i.sz. 425 utáni fejedelmi sírokat megtalálták ugyan, de a hun közemberek sírjait nem. Ezt a temetkezési szokásokkal, illetve a rövid, 20-30 éves ideiglenes ittléttel próbál magyarázni Ez téves gondolatmenet, több oknál fogva. Egyrészt, ha a közemberek között az urnatemetkezés volt szokásban, akkor azok is fellelhetőek lennének. Másrészt, ez egy emberöltő, ennyi idő alatt a lakosságnak nagy része természetes okokból adódóan is kicserélődik, azokat pedig itt kellett eltemetni.

Priszkosz, görög követként Attila táborában találkozik egy volt görög hadifogollyal, akit felszabadítanak, megnősítik, és gyermekei születnek. A hunok tábora felé vezető útról leírja, hogy Attila letér egy közeli faluba, ahol elveszi az egyik vezető lányát. Ezek a példák inkább azt mutatják, ez a nép tartósan rendezkedett be a Kárpát-medencében. Véleményem szerint a hun közemberek sírjai ott vannak a 670-es évek utáni régészeti leletekben.

Egy érdekes dologra hívja fel a figyelmet László Gyula a bocsai avar fejedelem sírjának bemutatásakor azzal, hogy kiemeli a viselet hun jellegét.

Az avarokról pedig szó sem esik középkori krónikáinkban. Domanovszky Sándor szerint krónikáink hun története valójában avar történelem. De ez lehet fordítva is, az avar történelem tulajdonképpen a hun korszak történelme.

Azt azonban hiba lenne kijelenteni, hogy mégiscsak mi lennénk a hunok leszármazottai. László Gyula a Kárpát-medencei magyar korszak kezdetét ugyan jó kétszáz évvel hátrébb helyezte, rést ütve az eddigi merev finnugor szemléleten, de szakítani azzal nem tudott. Korának tudománypolitikai viszonyai mellett egyszerűen nem lett volna lehetősége rá.

A bő kétszáz éves visszalépés kiegészült a hunok korának 247 éves előrelépésével, ami annyit jelent, hogy a magyarság már a rómaiak korában a Kárpát-medencében tartózkodott, és nem biztos, hogy itt meg kell állni.

 

A mai, elfogadott álláspont:

kettős honfoglalás: elmélet, mely szerint a IX. század végén betelepülő magyar törzsek a Kárpát-medencében finnugor, azaz magyar nyelven beszélő népességet találtak, a hét törzs érkezését tehát meg kellett előznie egy előző honfoglalásnak.

kettős honfoglalás elmélete jóval László Gyula (1940-es években megsejtett és az 1980-as években kifejtett) elmélete előtt, már a középkorban megfogalmazódott.

1. Anonymus 1200 körül a Gesta Hungarorumban a székelyekről mint Attila király népéről írt. 1282-83: Kálti Márk Képes Krónikájában a hun-magyar rokonságot ismertette, a hunok, azaz a magyarok már az V. században megjelentek a Kárpát-medencében („Az Úr megtestesülésétől számított 677-ben, száznégy évvel Attila magyar király halála után ... miként a rómaiak krónikájában meg van írva, a magyarok másodszor jöttek ki Scythiából").

2. Az ó-orosz Nyesztor-krónika Kijev-Rusznál átvonuló fehér és fekete ugorokról (magyarokról) írt, évszámhoz nem köthetően. Nagy Szulejmán (ur. 1520-66) udvari emberének, Mahmúd kergyümánnak (tolmácsának) Tarih-i-Ungurusa ('Magyarok története') Hunor népének nyelvéről közölt adatai igazolják László Gyula elméletét, aki két ősi (eddig nem kutatott) nyelvjárás létét is föltételezte.

3. A XIX-XX. század kutatói közül marjalaki Kis Lajos, Simonyi Dezső és Nagy Géza is foglalkoztak a kettős honfoglalás lehetőségével. Marjalaki Kis a szkítákban, illetve a szarmatákban vélte föllelni az első honfoglalásban résztvevő magyarokat. Simonyi szerint az avarok előtt, az V. századi bolgárokkal együtt érkeztek magyarok a Kárpát-medencébe. Nagy Géza a VII. századra tette a magyarság első megjelenését a Kárpát-medencében (László Gyulához hasonlóan). 

4. A kettős honfoglalás elméletét erősíti a tény, hogy a 670-es években beköltöző népességet ugyanúgy onogurnak (on, 'tíz', ogur, 'nyíl') nevezték a nyugat európai krónikák, mint ahogy a magyarság neve is számos európai nyelvben (Ungar, venger, ungaro, hongrois, Hungary) e szóból vezethető le. Az avarokról szóló tudósítások egyikében, II. (Német) Lajos (ur. 843-876) német-római császár 860-ban kelt oklevelében fölbukkant az ungar név korai német alakja, a wangar. 

5. László Gyula elméletének igazolására az említett írott források mellett régészeti, embertani és nyelvi érvek tömegét sorakoztatja föl, de fölhasználja más tudományok képviselőinek (Kniezsa István, Csallány Dezső, Szőke Béla, Lipták Péter) eredményeit is.

6. A kettős honfoglalás elméletét a hazai urbánusok elutasították, de érveit cáfolni nem tudták. A kutatásoknak választ kell adniuk olyan kérdésekre, mint:

a) hogyan lehetséges, hogy a IX. századi végén betelepülők a honfoglalás idejét megérő avar tömbökre nem telepedtek rá, temetőik elválnak, ugyanakkor a hely-, földrajzi- és dülőnevek kevés kivétellel finnugor eredetűek? Az avar és a korai magyar temetők kistájanként is, országrészenként is kiegészítik egymást, az idegen (pl. a szláv) sírok elkülönülnek azoktól.

b) A IX-XIII. századi arab, perzsa és bizánci források a magyarokat török fajú és nyelvű népként (turk, badzsgird, básgird, básgirt, baskirt) említették, amit megerősít az is, hogy a betelepülő hét törzsből csak a Nyék és Megyer törzsnek van finnugor neve; a többi öt törzs, illetve a csatlakozó kazár-kabarok, majd a beáramló török fajú és nyelvű úz, besenyő, kun elemek jelentős nyelvi túlsúlya mellett miként lehetséges, hogy a magyarság ma finnugor nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszél, és nem valamilyen török nyelvet?

c) Mi az oka annak, hogy az avarság jelenléte az egy (föltételezett) Várkony helynéven kívül nem mutatható ki (más népektől eltérően, pl. szlávoktól, dél-erdélyi bolgár-törököktől)? 

Források: Czeglédy Károly: Nomád népek vándorlása Napkelettől Napnyugatig. Bp., 1969. (Kőrösi Csoma Kiskvtár) - M. őstört. tanulm-ok. Uo., 1977. (László Gyula: Kovrat kagán fiainak tört-éhez. Megjegyzések a kettős honfoglalás forrásainak értelmezéséhez.) - The Cambridge History of Islam. Ed. P. M. Holt, Ann K. S. Lampton, Bernard Lewis. Cambridge, 1980. - Képes Krónika. Bp., 1986. - László Gyula: Őseinkről. Tanulm-ok. Bp., 1990. - Anonymus: Gesta Hungarorum. Béla kir. névtelen jegyzőjének kv-e a m-ok tetteiről. Békéscsaba, 1996. - Terdzüman, Mahmud: Nagy Szülejmán udvari emberének m. krónikája: a Tarik-i Ungurus és kritikája. Ford. Hazai György. Bp., 1996. -- Szádeczky-Kardoss Samu: Az avar tört. forrásai 357-től 806-ig. Uo., 1998. (Magyar Őstört. Kvtár)

 

Magyar Katolikus Lexikon alapján.

 

 


2019.07.18.213 -

247 év ↭ AD (Anno Domini) ↭ albigensek ↭ anakronizmus ↭ Anonymus ↭ apokrif iratok ↭ aranyszám ↭ arszakida időszámítás ↭ Arszakidák ↭ Attila halálának éve ↭ Augustus császár ↭ avarok ↭ Az 525-ös év konzuljai ↭ Badiny Jós Ferenc ↭ BC (before Christ) ↭ betlehemi csillag ↭ bizánci világéra ↭ bogumilok ↭ Caesar, Julius ↭ census ↭ computus ↭ consul ↭ decemviri ↭ dictator ↭ diocletiánus éra ↭ Dionysius Exiguus ↭ domini ↭ egyházszakadás ↭ egyiptomi naptár ↭ Eltévedt időszámítás elmélete ↭ Eltévedt időszámítás (kiadvány) ↭ epakta ↭ eponim évjegyzés ↭ éra ↭ etióp időszámítás ↭ év ↭ évkezdet ↭ évkezdő nap ↭ évszámítás ↭ Flavius ↭ Fomenko, Anatolij Tyimofejevics ↭ Fomenko elmélete ↭ Gergely-naptár ↭ gesta ↭ Gesta Hungarorum (Anonymus) ↭ Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai) ↭ háromkirályok ↭ Hérodotosz ↭ hét (naptári) ↭ hidzsra ↭ holdfázis ↭ holdfogyatkozás ↭ holdtölte ↭ hó, hónap ↭ hónapok nevei ↭ honfoglalás ↭ hunok ↭ húsvét ↭ húsvéthétfő ↭ húsvéti vita ↭ húsvétszámítás ↭ húsvétvasárnap ↭ időszámítás ↭ idus ↭ Illig, Heribert ↭ imperator ↭ Ince pápa, III. ↭ indikció ↭ Inter Gravissimas ↭ iszlám időszámítás ↭ Jakab ősevangéliuma ↭ Jézus ↭ Jézus-Mani párhuzamok ↭ julián naptár ↭ kalendae ↭ kalendárium ↭ Kálti Márk ↭ katharok ↭ Képes Krónika ↭ kettős honfoglalás ↭ Kézai Simon ↭ Király csillaga ↭ kitalált középkor ↭ kopt időszámítás ↭ kronológia ↭ kronológiai évjelzések ↭ kronológiai sarokpont ↭ László Gyula ↭ Lukács evangéliuma ↭ mágusok ↭ manicheizmus ↭ Mani ↭ Márk evangélista ↭ Máté evangéliuma ↭ mezopotámiai (babiloni) naptár ↭ monumentum ancyranum ↭ nagypéntek ↭ nap ↭ napéjegyenlőség ↭ napjelölés ↭ napkeleti bölcsek ↭ naptár ↭ naptárreformok (történelmi) ↭ népszámlálás ↭ niceai zsinat ↭ nonae ↭ nulladik év ↭ Nyesztor-krónika ↭ örmény időszámítás ↭ pánik időszaka ↭ pártusok ↭ paulikiánusok ↭ Péter evangéliuma ↭ pontifex ↭ precesszió ↭ Quirinius ↭ Regulus ↭ Róma alapításának érája ↭ római naptár (köztársasági) ↭ sötét középkor ↭ szeleukida időszámítás ↭ szkíták ↭ Szoszigenész ↭ Teres Ágoston ↭ Úr ↭ ÚR időszámítása előtt (ÚR/BD) ↭ ÚR időszámítása szerint (ÚR/AD) ↭ Úr napja ↭ Verancsics Antal ↭ világérák ↭ Vízkereszt ↭ zsidó világéra ↭ 

62 63 7 0
 

TARTALOMJEGYZÉK

 

AZ ELMÉLET ANYAGA

Bevezetés

I. Időszámításunk kérdőjelei

II. A valódi időszámításunk

III. A valódi betlehemi csillag

IV. Misztikumok, összefüggések, elemzések, feloldások

V. A valódi Dionysius-i húsvéttábla

VI. Az Úr megnevezés párhuzama

VII. A felismerés kora

VIII. Kérdések, válaszok, gondolatok

Utószó

AZ ELMÉLET ÉRDEKESSÉGEI

A KÉPES KRÓNIKA ZAVAROS ÉVSZÁMAI

MÁRCIUS 21 VAGY MÁRCIUS 25

A HÚSVETTÁBLA ELLENTMONDÁSAI

A VALLÁSALAPÍTÓK PÁRHUZAMAI

A PÁRTUS IDŐSZÁMÍTÁS FOGYATKOZÁSAI

A KRONOLÓGIA SAROKPONTJAI

A nap- és holdfogyatkozásokról

A tárgyalt fogyatkozások táblázatai

Mezopotámiai fogyatkozások

A görög olimpiai éra fogyatkozásai

Róma kultúrkörének fogyatkozásai


ÖSSZEHASONLÍTÓ KRONOLÓGIA

 

FORRÁSJEGYZÉK

 


 

KÖNYVBEN NEM SZEREPLŐ ANYAGOK

TÉVIDŐ - az eltévedt időszámítás blogja...

ŐSHONOS ŐSTÖRTÉNET: KIK VAGYUNK?

AZ ELMÉLET KISLEXIKONA

 


 

A HONLAPON MEGTALÁLHATÓ FORRÁSMUNKÁK

A középkori krónikák elérhető fordításai és kommentárjaik

Időszámításokat, naptári rendszereket és kialakulásukat leíró oldalak

Őstörténetünkről szóló cikkek, könyvek oldalai

DIONYSIUS - EREDETI LATIN NYELVEN

 


 

 

 

 

A fórumokhoz regisztráció nélkül is hozzá lehet szólni, egy tetszőleges azonosító és email megadásával.

A fórum címe Ut. hozzászólás Beíró neve Db
OLVASÓI HOZZÁSZÓLÁSOK 2021.09.16.szekeress13
SZERZŐI MEGJEGYZÉSEK, HÍREK, ÚJDONSÁGOK 2021.08.23.A szerző17
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS elméletéhez 2021.06.12.szekeress21
Őshonos őstörténet: KIK VAGYUNK? 2021.01.24.Szomor11


Hozzászólások száma: 62 db
 
 
STATISZTIKA
TÁRSOLDALAK
ELÉRÉSEK
REGISZTRÁCIÓ

Felhasználónév:

Jelszó:


 

Ma érvényes évszámok


Jelenlegi

:

2021

Etióp

:

2014

Kopt

:

1738

Iszlám

:

1442

Perzsa

:

1400

Zsidó

:

5782

Indiai

:

1943

Bizánci:

7530

Örmény

:

1469


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Téves évszámok


Jézus születésétől számolt (i.e.7)

TévesHelyes

2028

1781

Arszakida éra

TévesHelyes

2268

2021

Szeleukida éra

TévesHelyes

2333

2086


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Civilizációk téves évszámai


Róma alapításától számolt évek

TévesHelyes

2774

2527

Egyiptomi Nabú-nászir-éra

TévesHelyes

2768

2521

A görög olimpiai éra

TévesHelyes

699 ol. 1 év

634 ol. 1 év


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Fontosabb évszámok


Az újTörténelmi eseményekA régi
ÚR e. 516A görög időszámítás kezdeteBC 776
ÚR e. 252A marathoni csataBC 490
ÚR e. 242A thermopülai csataBC 480
ÚR e. 209A szalamiszi csataBC 449
ÚR e. 190A peloponnészoszi háborúBC 431
ÚR e. 75Nagy Sándor halálaBC 323
ÚR e. 65Szeleukida időszámításBC 312
ÚR/AD 1Arszakida időszámításBC 247
ÚR/AD 175Spartacus rabszolgafelkeléseBC 73
ÚR/AD 203Julius Caesar naptárreformjaBC 45
ÚR/AD 204Julius Caesar halálaBC 44
ÚR/AD 220Római császárkor kezdeteBC 27
ÚR/AD 239Augusztus népszámlálásaBC 08
ÚR/AD 247Mai időszámítás előtti 1. évBC 01
ÚR/AD 248Mai időszámítás szerinti 1. évAD 01
ÚR/AD 531Diocletianus császár ur.AD 284
ÚR/AD 572Niceai zsinatAD 325
ÚR/AD 622Hidzsra (Mohamed futása)ugyanaz
ÚR/AD 642Római Bir. kettészakadásaAD 395
ÚR/AD 700Attila halálaAD 453
ÚR/AD 723Az ókor végeAD 476
ÚR/AD 774Justinianus császár ur.AD 527
ÚR/AD 784Római időszám. megszűnéseAD 537
ÚR/AD 800Nagy Károly megkoronázásaugyanaz

 
 
A könyv címlapja

 

Unsoft.hu


Levél a webmesternek

 
  Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag
  GONDOLGOK
  FORRÁSOK
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  ENNEAGRAM önismereti rendszer
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Elektro-Tec, Gyöngyös
  Ősmagyar nyelvek
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Heves megyei sakkélet
  Gyöngyösi ENERGIA SC sakkegyesülete
  Meglátások
  Boricsev Oleg
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  A gyöngyösi Ringsted utca oldala
  Évelő növények, évelő virágok
  Dionysius Exiguus latin nyelvű munkái
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Szekeres Sándor: Egyszerű játékok a sakktáblán
  Szkíta Főnix
  The Scythian Phoenix
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Chess Quotes
  Laws of Chess
  Chess piece names
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
  Sakkfigurák nevei más nyelveken
 

Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

és a betlehemi csillag

A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.