A kislexikonban három csoportba soroltuk a különböző kifejezéseket, amelyeket színek és betűtípusok segítségével lehet megkülönböztetni.
Az első, a legnagyobb csoportban azok az elmélethez kapcsolódó kifejezések kerültek, amelyeknek az elmélet megváltoztatta az eddigi értelmezését illetve a téves kronológia által hozzárendelt évszámot. Megjelenése: megváltozott értelmezésű
. A második csoportba azok kerültek, amelyek ismerete ajánlott az elmélet megértéséhez. Megjelenése: elmélethez kapcsolódó
. A harmadik, a legkisebb csoportba pedig az elmélet által alkotott kifejezések kerültek. Megjelenése: elmélet által alkotott
. A negyedik szín a kidolgozás alatt álló kifejezéseket jelzi, ha van olyan. Megjelenése: kidolgozás alatt
. A lexikon fejlesztése folyamatos, a kifejezések bevitele jelenleg is folyik.
(Elmélethez kapcsolódó kifejezés)
éra (latinul aera, görögül epocha)
I. Az évszámításhoz választott általánosan elismert kiindulópont, általában nevezetes történeti esemény.
II. az érából kiinduló korszak. A történelem folyamán használt érak politikai, vallási és tudományos név alá csoportosíthatók:
a) politikai érak:
Róma alapításának érája. Marcus Terentius Varro (BC 116-27) számítása szerint a 6. olimpiász 3. évében (BC. 753) IV. 21: kezdődött.
A Szeleukida érat a gázai ütközet után Szeleukosz Nikátor (BC 312-281) vezette be, de Babilonban BC 311. Niszan 1-jén, Judeában BC 312/11 őszén vagy tavaszán kezdődött. A zsidók Kr. e. 142 tavaszától átmenetileg Simon főpap hivatalba lépésétől számolták az éveket.
Az Arszakida éra. I. Arszak (Arszakész) BC 247-ben kiáltotta ki magát királlyá. Ez az esztendő lett a pártusok időszámításának, az Arszakida-érának a kezdete. Megkoronázására valójában BC 231. évben került sor, uralmának kezdetét azonban az BC 247. esztendőtől számolta.
b) vallási érak:
Indiában a párhuzamosan használt érak közül 1957. III-ban tették hivatalossá a Saka érat, melyet AD 78-tól számítanak. Sri Lanka és Nepál is ezt használja.
A buddhisták Buddha halálától (BC 544/43) számolják az időt. Kultikus célokra és a magánéletben több kelet-ázsiai ország (Japán, Thaiföld, Vietnam) az 1980-as években is használta.
A mohamedán éra AD 622: kezdődik a hidzsrával. Jemenben, a Perzsa-öböl emirátusaiban és Szaúd-Arábiában ez a hivatalos éra. Algéria, Egyiptom, Jordánia, Líbia, Marokkó, Szíria és Tunézia területén a hivatalos keresztény éra mellett a vallási és magánéletben gyakori
A Diocletianus-éra kezdete a AD 284. VIII. 29. A keresztényüldözés emlékére a pogány eredetű éra Aera Martyrum néven vált népszerűvé a keresztények lakta keleten. Az 1980-as években Dél-Afrika, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Szudán és Uganda kopt keresztényei használták.
Világérakat AD a III. századtól szentírási alapon számítottak a világ teremtésétől különböző kezdőpontokkal. A bizánci éra BDC 5509. IX. 1., az alexandriai BC 5493. IX. 1., a zsidó éra BC 3761. X. 7. kezdőponttal számítja az éveket. A bizánci éra 1253 után is tovább élt, Oroszországban Nagy Péter cár 1700-ban szüntette meg. Az alexandriai éraval főként a bizánci történetírók számoltak. A zsidó éra AD a X. században vált általánossá, az 1980-as években Izraelben és a szórványban élő zsidó közösségekben használatos.
A keresztény éra, az Aera ab Incarnatione Domini Krisztus születése évével kezdődik, melyet Dionysius Exiguus OSB a római éra 754. évére számított. Elsőként Cassiodorus és Sevillai Szt Izidor használta. Franciaországbann a VIII., Németországban a IX. században datáltak e szerint magánokleveleket. Pápai okiratokon XIII. János (965-72) idejében jelent meg. 1180-ban a tarragonai zsinat nyilvános okiratokon kötelezővé tette használatát, de Kasztília csak 1383, Portugália 1420-ban vette át. Bizánc számára nem lett hivatalossá. A XVIII. század végén D. Petavius SJ javaslatára angol történészek kiterjesztették a keresztény érat a Krisztus születése előtti évek számítására is. Használata a XX. század végén világszerte szinte kizárólagos. Ahol más érat is számon tartanak, gyakori a kettős datálás.
c) tudományos érak:
Az olimpiai éra, melyet Timaiosz vagy Erathosztenész kezdeményezett, a hellénizmus korában vált általánossá és maradt meg a keresztény időkig, de a polgári életben nem terjedt el. Kezdete BC 776. VII. 1: az első olimpiász 1. éve. Miután Theodósziosz cs. AD 393-ban megszüntette az olimpiai játékokat, áttértek az indikciók szerinti számításra.
Nabu-Naszír éraját a BC V-IV. században egyiptomi csillagászok dolgozták ki. Kezdete a trónralépése,III. században szűnt meg.
A Julián érat J. J. Scaliger dolgozta ki. 7980 éves ciklus, kezdete BC 4713. I. 1., és évekre való fölosztás nélkül folyamatosan számolja a napokat AD 3267. XII. 31-ig, az éra végéig. E datálási forma a XIX. század óta a csillagászatban, kronológiában és a rokon tudományágakban nélkülözhetetlen. A julián dátummal kapcsolatos számításokhoz számítógépes programokat is használnak.
Források: Kalmár Gy.: A kelet ókori népeinek világérairól. Bp., 1934. - Ginzel, F. K.: Handbuch d. matemathischen u. technischen Chronologie. Leipzig, 1958. - Szelesnyikov, S. I.: Wieviel Monde hat ein Jahr? Kleine Kalenderkunde. Leipzig-Jena-Berlin, 1981. - Zemanek, H.: Kalender und Chronologie. München, 1981. - Jakubinyi 1998:31.
Magyar Katolikus Lexikon alapján
2019.07.18. | 280 | - |
247 év ↭ AD (Anno Domini) ↭ albigensek ↭ anakronizmus ↭ Anonymus ↭ apokrif iratok ↭ aranyszám ↭ arszakida időszámítás ↭ Arszakidák ↭ Attila halálának éve ↭ Augustus császár ↭ avarok ↭ Az 525-ös év konzuljai ↭ Badiny Jós Ferenc ↭ BC (before Christ) ↭ betlehemi csillag ↭ bizánci világéra ↭ bogumilok ↭ Caesar, Julius ↭ census ↭ computus ↭ consul ↭ decemviri ↭ dictator ↭ diocletiánus éra ↭ Dionysius Exiguus ↭ domini ↭ egyházszakadás ↭ egyiptomi naptár ↭ Eltévedt időszámítás elmélete ↭ Eltévedt időszámítás (kiadvány) ↭ epakta ↭ eponim évjegyzés ↭ éra ↭ etióp időszámítás ↭ év ↭ évkezdet ↭ évkezdő nap ↭ évszámítás ↭ Flavius ↭ Fomenko, Anatolij Tyimofejevics ↭ Fomenko elmélete ↭ Gergely-naptár ↭ gesta ↭ Gesta Hungarorum (Anonymus) ↭ Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai) ↭ háromkirályok ↭ Hérodotosz ↭ hét (naptári) ↭ hidzsra ↭ holdfázis ↭ holdfogyatkozás ↭ holdtölte ↭ hó, hónap ↭ hónapok nevei ↭ honfoglalás ↭ hunok ↭ húsvét ↭ húsvéthétfő ↭ húsvéti vita ↭ húsvétszámítás ↭ húsvétvasárnap ↭ időszámítás ↭ idus ↭ Illig, Heribert ↭ imperator ↭ Ince pápa, III. ↭ indikció ↭ Inter Gravissimas ↭ iszlám időszámítás ↭ Jakab ősevangéliuma ↭ Jézus ↭ Jézus-Mani párhuzamok ↭ julián naptár ↭ kalendae ↭ kalendárium ↭ Kálti Márk ↭ katharok ↭ Képes Krónika ↭ kettős honfoglalás ↭ Kézai Simon ↭ Király csillaga ↭ kitalált középkor ↭ kopt időszámítás ↭ kronológia ↭ kronológiai évjelzések ↭ kronológiai sarokpont ↭ László Gyula ↭ Lukács evangéliuma ↭ mágusok ↭ manicheizmus ↭ Mani ↭ Márk evangélista ↭ Máté evangéliuma ↭ mezopotámiai (babiloni) naptár ↭ monumentum ancyranum ↭ nagypéntek ↭ nap ↭ napéjegyenlőség ↭ napjelölés ↭ napkeleti bölcsek ↭ naptár ↭ naptárreformok (történelmi) ↭ népszámlálás ↭ niceai zsinat ↭ nonae ↭ nulladik év ↭ Nyesztor-krónika ↭ örmény időszámítás ↭ pánik időszaka ↭ pártusok ↭ paulikiánusok ↭ Péter evangéliuma ↭ pontifex ↭ precesszió ↭ Quirinius ↭ Regulus ↭ Róma alapításának érája ↭ római naptár (köztársasági) ↭ sötét középkor ↭ szeleukida időszámítás ↭ szkíták ↭ Szoszigenész ↭ Teres Ágoston ↭ Úr ↭ ÚR időszámítása előtt (ÚR/BD) ↭ ÚR időszámítása szerint (ÚR/AD) ↭ Úr napja ↭ Verancsics Antal ↭ világérák ↭ Vízkereszt ↭ zsidó világéra ↭
a) A középkori krónikák és szövegezésük
c) A Képes Krónika évszámainak titka
d) Kapcsolat a krónikák számai között
e) Ellenpróbák: Anonymus és a Tárih-i Üngürüsz
c) Az összetévesztés egyéb nyomai
III. A valódi betlehemi csillag
IV. Misztikumok, összefüggések, elemzések, feloldások
a) A hígított korszak szindróma
b) A helyretett időskála évszámai
7. A világérák és a konzuli évek
9. A szökőévek illeszkedéséről
V. A valódi Dionysius-i húsvéttábla
1. Álláspontok, amit ma ismerünk
d) Az első Krisztus utáni évszám hitelessége
g) Átszerkesztés: tízedik vagy tizenharmadik?
VI. Az Úr megnevezés párhuzama
2. Kik voltak a napkeleti bölcsek?
3. Az emberiség pedig lassan felnő...
VIII. Kérdések, válaszok, gondolatok
A KÉPES KRÓNIKA ZAVAROS ÉVSZÁMAI
A PÁRTUS IDŐSZÁMÍTÁS FOGYATKOZÁSAI
3. Az évszám és az időszámítás neve
4. Az arszakida időszámítás napfogyatkozása
A nap- és holdfogyatkozásokról
A tárgyalt fogyatkozások táblázatai
1. Puransagale napfogyatkozása
2. II. Artaxerxes napfogyatkozása
A görög olimpiai éra fogyatkozásai
1. Archilochus napfogyatkozása
2. A halüszi csata napfogyatkozása
3. A görög-perzsa háborúk napfogyatkozásai
Róma kultúrkörének fogyatkozásai
1. C. M. Rutilus és T. M. Torquatus fogyatkozása
2. Gaugamélai csata holdfogyatkozása
5. A pydnai csata holdfogyatkozása
7. Heródes halálának holdfogyatkozása
8. Cornelius és Messala napfogyatkozása
10. A pannóniai lázadás holdfogyatkozása
13. A Vespasianusok kettős fogyatkozásai
16. Hadrianus és Salinator napfogyatkozása
17. Tiberianus és Dione napfogyatkozása
20. Fogyatkozás Mezopotámiában
21. Fogyatkozás júniusban, Úrnapján
22. Szent Jeromos napfogyatkozása
23. Arcadius és Honorius napfogyatkozása
24. Alarik napfogyatkozása (forráshiányos)
TÉVIDŐ - az eltévedt időszámítás blogja...
ŐSHONOS ŐSTÖRTÉNET: KIK VAGYUNK?
Tömören az őshonos őstörténetről
1. A genetikai származásunk és rokonaink
2. A letelepedettek és a hatalmi réteg
3. A nyelvi honfoglalás problémája
247 év ↭ AD (Anno Domini) ↭ albigensek ↭ anakronizmus ↭ Anonymus ↭ apokrif iratok ↭ aranyszám ↭ arszakida időszámítás ↭ Arszakidák ↭ Attila halálának éve ↭ Augustus császár ↭ avarok ↭ Az 525-ös év konzuljai ↭ Badiny Jós Ferenc ↭ BC (before Christ) ↭ betlehemi csillag ↭ bizánci világéra ↭ bogumilok ↭ Caesar, Julius ↭ census ↭ computus ↭ consul ↭ decemviri ↭ dictator ↭ diocletiánus éra ↭ Dionysius Exiguus ↭ domini ↭ egyházszakadás ↭ egyiptomi naptár ↭ Eltévedt időszámítás elmélete ↭ Eltévedt időszámítás (kiadvány) ↭ epakta ↭ eponim évjegyzés ↭ éra ↭ etióp időszámítás ↭ év ↭ évkezdet ↭ évkezdő nap ↭ évszámítás ↭ Flavius ↭ Fomenko, Anatolij Tyimofejevics ↭ Fomenko elmélete ↭ Gergely-naptár ↭ gesta ↭ Gesta Hungarorum (Anonymus) ↭ Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai) ↭ háromkirályok ↭ Hérodotosz ↭ hét (naptári) ↭ hidzsra ↭ holdfázis ↭ holdfogyatkozás ↭ holdtölte ↭ hó, hónap ↭ hónapok nevei ↭ honfoglalás ↭ hunok ↭ húsvét ↭ húsvéthétfő ↭ húsvéti vita ↭ húsvétszámítás ↭ húsvétvasárnap ↭ időszámítás ↭ idus ↭ Illig, Heribert ↭ imperator ↭ Ince pápa, III. ↭ indikció ↭ Inter Gravissimas ↭ iszlám időszámítás ↭ Jakab ősevangéliuma ↭ Jézus ↭ Jézus-Mani párhuzamok ↭ julián naptár ↭ kalendae ↭ kalendárium ↭ Kálti Márk ↭ katharok ↭ Képes Krónika ↭ kettős honfoglalás ↭ Kézai Simon ↭ Király csillaga ↭ kitalált középkor ↭ kopt időszámítás ↭ kronológia ↭ kronológiai évjelzések ↭ kronológiai sarokpont ↭ László Gyula ↭ Lukács evangéliuma ↭ mágusok ↭ manicheizmus ↭ Mani ↭ Márk evangélista ↭ Máté evangéliuma ↭ mezopotámiai (babiloni) naptár ↭ monumentum ancyranum ↭ nagypéntek ↭ nap ↭ napéjegyenlőség ↭ napjelölés ↭ napkeleti bölcsek ↭ naptár ↭ naptárreformok (történelmi) ↭ népszámlálás ↭ niceai zsinat ↭ nonae ↭ nulladik év ↭ Nyesztor-krónika ↭ örmény időszámítás ↭ pánik időszaka ↭ pártusok ↭ paulikiánusok ↭ Péter evangéliuma ↭ pontifex ↭ precesszió ↭ Quirinius ↭ Regulus ↭ Róma alapításának érája ↭ római naptár (köztársasági) ↭ sötét középkor ↭ szeleukida időszámítás ↭ szkíták ↭ Szoszigenész ↭ Teres Ágoston ↭ Úr ↭ ÚR időszámítása előtt (ÚR/BD) ↭ ÚR időszámítása szerint (ÚR/AD) ↭ Úr napja ↭ Verancsics Antal ↭ világérák ↭ Vízkereszt ↭ zsidó világéra ↭
KÉZAI SIMON:
MAGYAROK KRÓNIKÁJA
KÁLTI MÁRK:
KÉPES KRÓNIKA (CHRONICON PICTUM)
ANONYMUS:
GESTA HUNGARORUM
Blaskovics József:
Tarih-i Üngürüsz
Blaskovics József:
Az 1740. évi Névtelen MAGYAR TÖRTÉNET, Macar Tárihi vagyis Madzsar Tárihi
Farkas János Nepomuk:
Csíki Székely Krónika
Einhard:
Nagy Károly császár élete
Rogerius mester :
Siralmas Ének (1243)
Grandpierre K. Endre-Grandpierre Attila:
Földalatti krónikáink különös története
Földes Péter:
ANONYMUS TITKOS KÖZLÉSEI
Hahn István:
Naptári rendszerek és időszámítás
Ponori Thewrewk Aurél:
Napfogyatkozások és a történelem
Kertész István:
Ókori napfogyatkozások
Barlai Katalin:
A naptárkészítés problémái
Schramm Judit:
A naptár
Gáspár Róbert:
A caesari naptárreform és a szaktudósok
Virág Attila:
Az ellentmondásos naptárreform
Hetesi Zsolt:
Hogyan jött létre jelenlegi naptárunk?
Publius Ovidius Naso:
Római naptár, a Fasti (részletek)
Szentpétery Imre:
CHRONOLOGIA. A közép- és újkori időszámítás vázlata
Rákos Péter:
Minden gimnazista tudja...
Pecze László:
A „marha, marha” csatakiáltás
László Gyula:
A kettős honfoglalásról
Harmatta János:
A magyar honfoglalás írásos kútfői
Gáspár Róbert - Mészáros Anita:
Az uráli nyelvcsalád népességének genetikája a mitokondriális DNS vizsgálatok alapján
MAGYAR TUDOMÁNY cikke:
Genetika és (magyar) őstörténet
Grover S. Krantz:
Az európai nyelvek földrajzi kialakulása
Radics Géza:
EREDETÜNK és ŐSHAZÁNK
Radics Géza:
Kiegészítő gondolatok az Eredetünk és őshazánk című tanulmányhoz
Tóth Imre:
Magyar őstörténet
Marjalaki Kiss Lajos:
Történeti Tanulmányok
Cser Ferenc-Darai Lajos:
MAGYAR FOLYTONOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
Cser Ferenc:
Gyökerek
Tábori László:
Egy alig ismert ókori világbirodalom: Párthia
Bakay Kornél:
A Kárpát-medence őstörténete
Bakay Kornél:
Őstörténet-kutatásunk jelen állapotáról
Bakay Kornél:
A székelyek eredete
Bakay Kornél:
Etnikai és hatalmi viszonyok a Kárpát-medencében a VIII-IX. században
Bakay Kornél:
A kihirdetett magyar őstörténet alkonya
Bakay Kornél:
Népünk eredete és Kárpát-medencei állama
Bakay Kornél:
A magyarság múltja és jövendője a Kárpát medencében
Timaru-Kast Sándor:
KELTA MAGYAROK, MAGYAR KELTÁK
Dr. Nagy Sándor:
A magyar nép kialakulásának története
DIONYSIUS - EREDETI LATIN NYELVEN
✎ Olvasói hozzászólások | szekeress (2022.02.03.) |
✎ Szerzői megjegyzések, hírek, újdonságok | A szerző (2022.02.02.) |
✎ Őshonos őstörténet: KIK VAGYUNK? | Szomor (2022.01.14.) |
TÉVIDŐ - az eltévedt időszámítás blogja... | |
Online könyvrendelés... | |
Ma érvényes évszámok
Jelenlegi | : | 2022 |
Etióp | : | 2014 |
Kopt | : | 1738 |
Iszlám | : | 1443 |
Perzsa | : | 1401 |
Zsidó | : | 5782 |
Indiai | : | 1944 |
Bizánci | : | 7530 |
Örmény | : | 1470 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Téves évszámok
Jézus születésétől számolt (i.e.7) | |
Téves | Helyes |
2029 |
1782 |
Arszakida éra | |
Téves | Helyes |
2269 |
2022 |
Szeleukida éra | |
Téves | Helyes |
2333 |
2086 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Civilizációk téves évszámai
Róma alapításától számolt évek | |
Téves | Helyes |
2775 |
2528 |
Egyiptomi Nabú-nászir-éra | |
Téves | Helyes |
2769 |
2522 |
A görög olimpiai éra | |
Téves | Helyes |
699 ol. 2 év |
634 ol. 2 év |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Fontosabb évszámok
Az új | Történelmi események | A régi |
ÚR e. 516 | A görög időszámítás kezdete | BC 776 |
ÚR e. 252 | A marathoni csata | BC 490 |
ÚR e. 242 | A thermopülai csata | BC 480 |
ÚR e. 209 | A szalamiszi csata | BC 449 |
ÚR e. 190 | A peloponnészoszi háború | BC 431 |
ÚR e. 75 | Nagy Sándor halála | BC 323 |
ÚR e. 65 | Szeleukida időszámítás | BC 312 |
ÚR/AD 1 | Arszakida időszámítás | BC 247 |
ÚR/AD 175 | Spartacus rabszolgafelkelése | BC 73 |
ÚR/AD 203 | Julius Caesar naptárreformja | BC 45 |
ÚR/AD 204 | Julius Caesar halála | BC 44 |
ÚR/AD 220 | Római császárkor kezdete | BC 27 |
ÚR/AD 239 | Augusztus népszámlálása | BC 08 |
ÚR/AD 247 | Mai időszámítás előtti 1. év | BC 01 |
ÚR/AD 248 | Mai időszámítás szerinti 1. év | AD 01 |
ÚR/AD 531 | Diocletianus császár ur. | AD 284 |
ÚR/AD 572 | Niceai zsinat | AD 325 |
ÚR/AD 622 | Hidzsra (Mohamed futása) | ugyanaz |
ÚR/AD 642 | Római Bir. kettészakadása | AD 395 |
ÚR/AD 700 | Attila halála | AD 453 |
ÚR/AD 723 | Az ókor vége | AD 476 |
ÚR/AD 774 | Justinianus császár ur. | AD 527 |
ÚR/AD 784 | Római időszám. megszűnése | AD 537 |
ÚR/AD 800 | Nagy Károly megkoronázása | ugyanaz |
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.