Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS kislexikona...

Új értelmezés:

Az elméletben két összehasonlításban szerepel. Az első, ahol a bizonyítás tárgya a krónika évszámainak származtatása Kézai Simon két évszámából. A két évszám a 700 és a 872, amiből a Kálti-krónikában 445 és 677 lesz az indikció-ciklus alapján.

Az egyes mondatokban szerepelő fura évszámok, pedig a Kézai-évszámok különbségéből (872-700=172) származnak. A mondatokban szereplő évszámok összege több esetben pontosan 172.

A példák:

A hunok Pannóniába jövetele után 72 évvel hal meg Attila. Attila halálának 100. esztendejében jöttek másodszor a magyarok.

Összeadva: 100+72= 172

A cesumauri ütközettől Attila királyságáig egy év folyt el, uralkodott pedig Attila negyvenhárom esztendeig, a vezérséget bírta öt esztendeig, élt százhuszonhárom esztendeig…

Összeadva: 1+43+5+123= 172

További részletek: III./ 1. A középkori krónikák titkai

* * *

A második bizonyítási vonalban az évszámok szabatossága, szabályossága kap szerepet.

A valódi Úr Jézus Krisztusről szóló fejezetben A pánik kezdete és következményei című utolsó részében, az úgynevezett "pánik korszakának" idejét segít behatárolni.

A krónika évszámainak szabályosságában a kérdéses korszakban, 1190-1212 közötti időszakban egy szakadás van A krónika elejétől a végéig egy szabályos formulával vezetnek be minden évszámot. Ez a '...Urunk ... esztendejében... forma'. A szakadásban, a feltételezett pánik időszakának évjegyzéseinél négy évszámot találunk. Ezek:

az Úr 1190. esztendejében május...
Urunk 1200. esztendejében, november...,
az 1201. esztendőben május...;
az Úr 1212. esztendejében;

A négy évszámból csak egy szabályos. Ezután folytatódik a szabályos formula a krónika végéig.

Oka következő:

Európa katolikus rendjei megkapták Rómától az utasítást, hogy ezentúl az évjegyzést a megadott formában kell használni. A régi iratok évjegyzését pedig ki kell javítani...

Az utasítás idejét figyelembe véve, három korszakra bontható az adott időszak. Van egy jelen, amikor megkapták az utasítást. Van egy múlt, amit majd módosítani kell és van egy jövő, ami épp akkor kezdődött.

A jövővel nincs gond, innentől jön az új forma. A múlttal sincs gond, ha újra előveszik, átírják. A jelen viszont problémás...

Van, aki már az új formában írja, mert tud róla. Van, aki a régivel, mert nem tud róla. Ráadásul ez már nem az átírandó múlt, hanem a helyes formulával írt jövő tartománya... Ami ekkor régi formában íródik, jó eséllyel úgy is marad.

A Képes Krónika megírásának idejében már nem volt szokásban a dátumok átszövegezése, ezért meghagyták az eredeti alakot.

A mai, elfogadott álláspont:

Képes Krónika, Bécsi Krónika, Bécsi Képes Krónika: (latinul: Chronicon Pictum) 1358-60 körül befejezett latin nyelvű magyar történeti krónika, mely I. (Nagy) Lajos (ur. 1342-82) koronázásáig (1342. VII.) követi az eseményeket.

A Nagy Lajos könyvtárából fennmaradt két hiteles darab egyike. A királyi tulajdonos voltát bizonyítja alakja és címere (még lengyel címer nélkül) a kódex első lapján. Szerzőjének Kálti Márk fehérvári őrkanonokot tartották, amit az újabb kutatások kétségbevonnak.

Díszítése a visegrádi királyi könyvfestőműhely csodálatosan gazdag alkotása. A készítőinek azonosítására tett kísérletek a munkát a pictor illetve cimerariusként említett Hertul mesternek és fiának, Miklósnak, illetve Medgyesi Miklósnak tulajdonítják. Az Anjouk királyi könyvfestő műhelyének illuminátorait azonban személy szerint nem ismerjük (a kódexek festőit miniátornak vagy illuminátornak nevezték, nem pictornak, főleg nem cimerariusnak). Hertul mester készíthetett falképeket, oltárképeket a visegrádi vagy a diósgyőri palotában, a címerfestő a lovagi tornák címerpajzsainak díszét.

A krónikát 147 iniciálé és miniatúra díszíti. A középkor magyar történelem, művészet és művelődéstörténet pótolhatatlan forrásműve. Írása a hazánkban a XIV. században szokásos folyóírás, írójának valószínűleg a forrásművéből származó rövidítések föloldásaiban nem volt gyakorlata. 86 fejezetre tagolását forrásai adják: a hun történet, a honfoglalás története, a nemzetségek összeírása, a magyar törzsszövetség hadjáratai, az első királyok gesztája, (Szt) István király élete, (Szt) László király gesztája, (Könyves) Kálmán és fia, II. István és gesztája, II. Géza kora, rövid följegyzések a XII-XIII. század királyairól, a névtelen minorita előadása III. András uralkodásáról és az Anjouk Magyarországra kerüléséről, I. Károly Róbert uralkodásáról a havasalföldi hadjáratig.

A magyar műkincsek tömegével együtt Bécsben őrizték, ezért a szakirodalomban Bécsi Krónikának is nevezték. 1933-ban a bécsi Udvari Könyvtárból került az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonába.

Magyar Katolikus Lexikon alapján