AZ ELMÉLET KISLEXIKONA
A kislexikon elsősorban azokat az elmélethez kapcsolódó kifejezéseket tárgyalja, amelyeknek az elmélet megváltoztatta az eddigi értelmezését, de olyan szavak is be lettek emelve, amelyek ismerete ajánlott az elmélet megértéséhez. Ezek a kapcsolódó kifejezések. A lexikon fejlesztése folyamatos, a kifejezések bevitele jelenleg is folyik.
Színek jelentése: megváltozott értelmezésű↭ elmélethez kapcsolódó↭ elmélet által alkotott↭ kidolgozás alatt
Dionysius Exiguus
(Megváltozott értelmezésű kifejezés, az elmélet alapszintű ismeretét igényli.)
Új értelmezés:
Az elmélet a IV. fejezetet szentelte a témának, A valódi Dionysius-i húsvéttábla címmel. Ezért itt csak az alábbi megállapítások kerülnek ismertetésre:
Róma alapításának 754. éve a téves kronológiában, a mai időszámításunk első éve. Dionysius személyében megtaláltuk azt a legkorábbi forrást, amely Augustus császár korát az arszakida időszámítás 1-es évszámához helyezi.
Munkáiban azonban nem Augustus korának helyét határozza meg, hanem Diocletianus uralkodásának első évét teszi - tévesen - a kopt időszámítás 1. évéhez, egyúttal a mai időszámításunk 284-k évéhez.
Az elmélet szerint Dionysius Exiguus húsvéttáblája egy XIII. századi beavatkozás terméke. A létrehozásához szükséges ismeretanyag csak ekkor állt rendelkezésre, a korábbi elkészítése egyszerűen anakronizmus lett volna. A beavatkozást kikényszerítő események pedig ekkor következtek be, ami a pánik időszakához vezetett.
Az egész az egyházszakadás után kezdődhetett, amikor igény támad egy jól használható időszámításra. Ezt az Anno Domini bevezetésű, Krisztus születésétől gondolt időszámításban találták meg.
Majd felfedeztek valamit, és az a valami igencsak kellemetlen lehetett a keresztény kultúrára, mert a pánik kora után kiigazítják a táblát és leteszik olyan korba, ahol ebben a formában semmi keresnivalója.
Miért volt erre szükség? Mit akartak elérni azzal, hogy Jézus születését a pártus időszámítás egyes évszámához tették, majd alkottak hozzá egy húsvéttáblát, szövegekkel és talán Dionysiussal együtt? Miért nem volt jó akkor, amikor valójában történt?
A kérdéssorra a teljes elmélet próbál választ keresni.
A mai, elfogadott álláspont:
Dionysius Exiguus (Dobrudzsa, 470 körül – Róma, 544 körül) kora középkori latin keresztény író, jogász, kronológus.
Elsősorban a kronológia területén végzett vizsgálataival vált híressé. Ő volt az első személy, aki Jézus Krisztus születésének feltéltelezett időpontjától számította az éveket.
Kis Szkítiának - Scitia Minor - nevezett tartományban született, emiatt ragasztották rá a „kis szkíta” jelzőt. Krisztus után 496 környékén érkezik Rómába és itt is hal meg. Tanult teológusként elismertséget szerez a kánonjogi és keresztény irodalmi munkáival.
Különösen jelentősek kronológiai írásai: Liber de paschate, Argumenta paschalia, Epistulae de ratione pascae. Az akkori pápa, I. János (vagy I. Geláz) 525-ben (ifjabb Probus konzuli évében) bízza meg őt a húsvét idejének kiszámításával, amikor is az Alexandriai Szent Cirill Diocletinus éra 247. évéig, azaz 531-ig tartó húsvéti táblázatát még 95 évre tovább vezette.
Ebben a táblázatban, szakított az elődeinek szokásával, hogy a hitetlen és keresztényüldöző Diocletianus trónra lépésétől számolják az éveket. Közölte, hogy a továbbiakban „az Úr megtestesülésének” évétől, latinul „ab incarnatione Domini” számolja az éveket, vagyis a Krisztus születésétől indulva.
A táblázatában Úr Jézus születésétől számított 532. év a Diocletianusi éra 248. évével azonos. Ezzel Jézus születésének évét Róma alapításának 754. évéhez kötötte, de néhány évvel elszámította magát. Az, hogy valójában hogyan jutott el eddig az adatig, a mai napig nem ismeretes.
További munkái: latinra fordította Szent Pakhomiosz életrajzát, Nüsszai Szent Gergelynek Az ember teremtése című munkáját, Alexandriai Kürillosz 17., 45. és 46. levelét, valamint Proklosz konstantinápolyi pátriárka Tomus ad Armenos című iratát. Több joggyűjteményt is szerkesztett. Tevékenységének csúcsaként ő állította össze az apostoli kánonok, zsinati határozatok és dekretálisok első, átfogó gyűjteményét. Ez a gyűjteménye, a Collectio Dionysiana máig a kánonjog alapja.
Források: Vanyó László: Ókeresztény írók lexikona - Magyar Nagylexikon. 1988 - Britannica Hungarica Világenciklopédia - Magyar Katolikus Lexikon.
| 2019.07.18. | 66 | - |
247 év ↭ AD (Anno Domini) ↭ albigensek ↭ anakronizmus ↭ Anonymus ↭ apokrif iratok ↭ aranyszám ↭ arszakida időszámítás ↭ Arszakidák ↭ Attila halálának éve ↭ Augustus császár ↭ avarok ↭ Az 525-ös év konzuljai ↭ Badiny Jós Ferenc ↭ BC (before Christ) ↭ betlehemi csillag ↭ bizánci világéra ↭ bogumilok ↭ Caesar, Julius ↭ census ↭ computus ↭ consul ↭ decemviri ↭ dictator ↭ diocletiánus éra ↭ Dionysius Exiguus ↭ domini ↭ egyházszakadás ↭ egyiptomi naptár ↭ Eltévedt időszámítás elmélete ↭ Eltévedt időszámítás (kiadvány) ↭ epakta ↭ eponim évjegyzés ↭ éra ↭ etióp időszámítás ↭ év ↭ évkezdet ↭ évkezdő nap ↭ évszámítás ↭ Flavius ↭ Fomenko, Anatolij Tyimofejevics ↭ Fomenko elmélete ↭ Gergely-naptár ↭ gesta ↭ Gesta Hungarorum (Anonymus) ↭ Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai) ↭ háromkirályok ↭ Hérodotosz ↭ hét (naptári) ↭ hidzsra ↭ holdfázis ↭ holdfogyatkozás ↭ holdtölte ↭ hó, hónap ↭ hónapok nevei ↭ honfoglalás ↭ hunok ↭ húsvét ↭ húsvéthétfő ↭ húsvéti vita ↭ húsvétszámítás ↭ húsvétvasárnap ↭ időszámítás ↭ idus ↭ Illig, Heribert ↭ imperator ↭ Ince pápa, III. ↭ indikció ↭ Inter Gravissimas ↭ iszlám időszámítás ↭ Jakab ősevangéliuma ↭ Jézus ↭ Jézus-Mani párhuzamok ↭ julián naptár ↭ kalendae ↭ kalendárium ↭ Kálti Márk ↭ katharok ↭ Képes Krónika ↭ kettős honfoglalás ↭ Kézai Simon ↭ Király csillaga ↭ kitalált középkor ↭ kopt időszámítás ↭ kronológia ↭ kronológiai évjelzések ↭ kronológiai sarokpont ↭ László Gyula ↭ Lukács evangéliuma ↭ mágusok ↭ manicheizmus ↭ Mani ↭ Márk evangélista ↭ Máté evangéliuma ↭ mezopotámiai (babiloni) naptár ↭ monumentum ancyranum ↭ nagypéntek ↭ nap ↭ napéjegyenlőség ↭ napjelölés ↭ napkeleti bölcsek ↭ naptár ↭ naptárreformok (történelmi) ↭ népszámlálás ↭ niceai zsinat ↭ nonae ↭ nulladik év ↭ Nyesztor-krónika ↭ örmény időszámítás ↭ pánik időszaka ↭ pártusok ↭ paulikiánusok ↭ Péter evangéliuma ↭ pontifex ↭ precesszió ↭ Quirinius ↭ Regulus ↭ Róma alapításának érája ↭ római naptár (köztársasági) ↭ sötét középkor ↭ szeleukida időszámítás ↭ szkíták ↭ Szoszigenész ↭ Teres Ágoston ↭ Úr ↭ ÚR időszámítása előtt (ÚR/BD) ↭ ÚR időszámítása szerint (ÚR/AD) ↭ Úr napja ↭ Verancsics Antal ↭ világérák ↭ Vízkereszt ↭ zsidó világéra ↭
Első könyv: történelem és kronológia
III. A valódi betlehemi csillag
IV. Misztikumok, összefüggések, elemzések, feloldások
V. A valódi Dionysius-i húsvéttábla
VI. Az Úr megnevezés párhuzamai
Második könyv: a múlt újraírt évszámai
A nap- és holdfogyatkozásokról
A tárgyalt fogyatkozások táblázatai
A görög olimpiai éra fogyatkozásai
Róma kultúrkörének fogyatkozásai
A PÁRTUS IDŐSZÁMÍTÁS FOGYATKOZÁSAI
A KÉPES KRÓNIKA ZAVAROS ÉVSZÁMAI
Ma érvényes évszámok
Jelenlegi | : | 2021 |
Etióp | : | 2013 |
Kopt | : | 1737 |
Iszlám | : | 1442 |
Perzsa | : | 1400 |
Zsidó | : | 5781 |
Indiai | : | 1943 |
| : | 7529 | |
Örmény | : | 1469 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Téves évszámok
Jézus születésétől számolt (i.e.7) | |
| Téves | Helyes |
2028 |
1781 |
Arszakida éra | |
| Téves | Helyes |
2268 |
2021 |
Szeleukida éra | |
| Téves | Helyes |
2332 |
2085 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Civilizációk téves évszámai
Róma alapításától számolt évek | |
| Téves | Helyes |
2774 |
2527 |
Egyiptomi Nabú-nászir-éra | |
| Téves | Helyes |
2768 |
2521 |
A görög olimpiai éra | |
| Téves | Helyes |
699 ol. 1 év |
634 ol. 1 év |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Fontosabb évszámok
| Az új | Történelmi események | A régi |
| ÚR e. 516 | A görög időszámítás kezdete | BC 776 |
| ÚR e. 252 | A marathoni csata | BC 490 |
| ÚR e. 242 | A thermopülai csata | BC 480 |
| ÚR e. 209 | A szalamiszi csata | BC 449 |
| ÚR e. 190 | A peloponnészoszi háború | BC 431 |
| ÚR e. 75 | Nagy Sándor halála | BC 323 |
| ÚR e. 65 | Szeleukida időszámítás | BC 312 |
| ÚR/AD 1 | Arszakida időszámítás | BC 247 |
| ÚR/AD 175 | Spartacus rabszolgafelkelése | BC 73 |
| ÚR/AD 203 | Julius Caesar naptárreformja | BC 45 |
| ÚR/AD 204 | Julius Caesar halála | BC 44 |
| ÚR/AD 220 | Római császárkor kezdete | BC 27 |
| ÚR/AD 239 | Augusztus népszámlálása | BC 08 |
| ÚR/AD 247 | Mai időszámítás előtti 1. év | BC 01 |
| ÚR/AD 248 | Mai időszámítás szerinti 1. év | AD 01 |
| ÚR/AD 531 | Diocletianus császár ur. | AD 284 |
| ÚR/AD 572 | Niceai zsinat | AD 325 |
| ÚR/AD 622 | Hidzsra (Mohamed futása) | ugyanaz |
| ÚR/AD 642 | Római Bir. kettészakadása | AD 395 |
| ÚR/AD 700 | Attila halála | AD 453 |
| ÚR/AD 723 | Az ókor vége | AD 476 |
| ÚR/AD 774 | Justinianus császár ur. | AD 527 |
| ÚR/AD 784 | Római időszám. megszűnése | AD 537 |
| ÚR/AD 800 | Nagy Károly megkoronázása | ugyanaz |
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, fájdalmas sebeket szakitva fel a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Megtalálta a valódi betlehemi csillagot, szó lesz a történelmi, a pártus Jézusról, a valós keresztrefeszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora. Talán nem is véltetlen, hogy most íródott meg a könyv - írja - ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek. Ezek alapjait érinti meg ez az írás, új szemléletet adva eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.