Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS kislexikona...

Új értelmezés:

Péter apokrif evangéliuma hosszabban és sokkal részletesebben számol be a feltámadás körülményeiről és a tartalma is más, mint a négy szinoptikus evangéliumé. Talán nem is véletlen, hogy az apokrifok közé került

Az elmélet erre a forrásra támaszkodva értelmezi újra a keresztrefeszítés eseményeit, realista nézőpontból szemlélve az eseményeket, azzal következtetéssel, hogy aki feltámadt, az nem halt meg és továbbélte életét.

Péter apokrifjában leírt eseménysorban felfedezhető egy politikai ok-okozati vonal, ami abba az irányba mutat, hogy a kor meghatározó vezetői mindent megtettek pártus Jézus kimentéséért.

Az ok pedig valószínűleg egy birodalmi érdek. Kerülni kellett Róma és a pártus birodalom közti bármilyen diplomáciai feszültség létrejöttét.

A mai, elfogadott álláspont:

A Péter evangéliuma, vagy a Péter szerint evangélium (ógörögül: κατά Πέτρον ευαγγέλιον) egy újszövetségi apokrif irat.

A mű – melynek keletkezési idejét a 2. század végére teszik – ismert volt a korai egyházatyák előtt, de később elveszett. 

Péter evangéliuma Újszövetségi apokrifus evangélium, amelyből 1886-ban találtak töredékeket Felső-Egyiptomban. Az evangéliumi töredék Pilátus kézmosásával kezdődik, majd elbeszéli Jézus elítélését, halálát. Feltámadását sajátos módon ábrázolja. A kézirattöredék a feltámadott Úrnak a Genezáret-tavánál történt megjelenésével zárul. A Péter evangéliuma a négy kánonikus evangélium anyagának a továbbfejlesztése. Természetesen nagyon sok ponton eltér az evangéliumok tárgyszerű leírásaitól (pl. a vándorló és beszélő Krisztus-kereszt, amely gnosztikus kereszt-spekulációkkal mutat rokonságot). A legfeltűnőbb azonban az, hogy az evangélium minden egyes kijelentésének olyan sajátos mellékíze van, amely már idegen az Újszövetségtől. Erősen apologetikai élű. Ami a kánonikus evangéliumakban még csak egészen a tudósítások peremén jelentkezett, az itt most a középpontban áll. Ezt a célt szolgálják a fantasztikus csodatörténetek is. Jézus feltámadását a pogány katonák és a zsidó vezetők is saját szemükkel láthatják. Jézus halála nem a világ bűneiért elviselt halál. Mindezek a vonások alapján nem lehet ugyan még a Péter evangélium teológiáját kifejezetten gnosztikus teológiának minősíteni, de mindenképpen érzékelhető az, hogy a gnoszticizmus irányába nyitott.

Forrás: Gecse Gusztáv – Horváth Henrik: Bibliai kislexikon, (1984) Benyik György. Az újszövetségi szentírás I–II. (1995); Keresztyén bibliai lexikon