A kislexikonban három csoportba soroltuk a különböző kifejezéseket, amelyeket színek és betűtípusok segítségével lehet megkülönböztetni. Az első, a legnagyobb csoportban azok az elmélethez kapcsolódó kifejezések kerültek, amelyeknek az elmélet megváltoztatta az eddigi értelmezését illetve a téves kronológia által hozzárendelt évszámot. Megjelenése: megváltozott értelmezésű
. A második csoportba azok kerültek, amelyek ismerete ajánlott az elmélet megértéséhez. Megjelenése: elmélethez kapcsolódó
. A harmadik, a legkisebb csoportba pedig az elmélet által alkotott kifejezések kerültek. Megjelenése: elmélet által alkotott
.
(Elmélethez kapcsolódó kifejezés)
A hét a mesterségesen szerkesztett, a Nap és a Hold járásától független időegységek közül a legfontosabb. Az égitestek mozgásától való függetlenségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy egyetlen naptári rendszerben sem látták szükségesnek az éveket és a hónapokat egyeztetni a hetekkel. A hetek megszakítás nélkül követik egymást, keresztezik a hónapok és évek határait.
A hét kialakulása
A hét kialakulásának is megvannak az előzményei. A holdfázisok közül az újhold és a telihold mellett jól megfigyelhető és időben rögzíthető az első és utolsó negyed is. Így lehetőség nyílt a holdhónap kettő, illetve négy részre osztására. Egy-egy ilyen szakasz 29,5:4, azaz kb. 7 napra tehető, megvolt az alapja egy hét napból álló időegység kialakításának. Babilóniában valóban megfigyelték és nyilvántartották az újhold (arhu) mellett a holdtölte napját (umu sappattu), és megvolt a mágikus jelentősége minden hónap hetedik napjának is (szibutu), amelyen semmilyen új munkába nem volt szabad belefogni. Ez a hetes szám vallási és naptári jelentőségét igazolja, de egy folyamatos hétnapos ciklus feltételezésére nem szolgáltatnak alapot.
A héthez hasonló időegységek ismeretesek egyes kereskedő népeknél is; náluk gyakori a 7-8 napból álló periódus, melynek meghatározott napján, a vásárnapon a szomszédos települések lakói áruik cseréjére gyűlnek össze. Mezopotámia legrégebbi lakóinak ötnapos vásárhete volt. Az ókori Egyiptom naptárrendszerében tíznapos szakaszok, ún. dekádok szerepeltek. Történetileg jelentőssé vált a rómaiak nyolcnapos vásárhete, a nundinae („kilenc nap”, a két határnap beszámításával), amelynek utolsó, nyolcadik napját jogszolgáltatásra, közérdekű közlések tételére, hirdetmények kifüggesztésére is felhasználták. Minden év első napja egy nundinae első napja is volt, az év utolsó nundinae periódus pedig csonka maradt.
A nálunk használatos hét a zsidó vallásból öröklődött. Az ismert teremtéstörténet szerint az Úr hat nap alatt teremtette a világot, a hetedik napon pedig megpihent (sabbath héberül annyit tesz: pihenni), ezért e napot megszentelte és pihenőnapnak rendelte az emberek számára. Ez a hetednapos ünnep elszakadt a Hold járásától, megszakítatlan sorozatban következett egymásra. Azt sajnos nem tudni, van-e kapcsolat a babiloni szibutu, umu sappattu napok és az ószövetségi sabbat között. Azt azonban a bibliakutatás valószínűsítette, hogy a teremtéstörténet hét napos tagolása az Egyiptomból való kivándorlást követően a babiloni periódus elfogadását célozta.
A babilóniai asztrológusok úgy hitték, hogy a hét égitest – Hold, Merkúr, Vénusz, Nap, Mars, Jupiter, Szaturnusz (az ókorban az Uránuszt, a Neptunuszt és a Plútót még nem ismerték) –, amelyekről azt tartották, a mozdulatlanul álló Föld körül keringenek, isteni lények, akik befolyásolják a földi eseményeket. Ez a hit kombinálódott a napok számításának már létező rendszerével – a számok egybeesése nyilván elősegítette ezt –, és feltételezték, hogy keringése közben mindegyik bolygó valamelyik nap első órájának a „kormányzója”, és ennélfogva az adott napnak is neki kell adni a nevét.
A Közel-Kelet országai Nagy Sándor hódításainak eredményeként közvetlen kapcsolatba kerültek a Nyugattal, s a keleti hiedelmek és babonás elképzelések elkezdtek átszivárogni a Mediterráneum nyugati partjaira. Ennek eredményeként a babiloni hét ismertté vált Görögországban és Itáliában, de ennek használata kezdetben valószínűleg csak az asztrológia híveinek körére korlátozódott. Az egyetlen változás az volt, hogy a babiloni istenek és istennők nevét a megfelelő helyi istenekével helyettesítették. Ez a rendszer fokozatosan egyre népszerűbbé vált, s Nagy Konstantin 321-ben hivatalosan is a naptár alapjává tette.
Források:Gavin Betts: Latin nyelvkönyv, Akadémiai Kiadó, Budapest 1996. p.142
Hahn István: Naptári rendszerek és időszámítás, Gondolat Kiadó, Budapest, 1993.
Polányi Imre: Az ókori világ története, Tankönyvkiadó, Budapest, 1973.
Utolsó módosítás időpontja: 2019.07.18. | 2497 | - |
247 év ↭ AD (Anno Domini) ↭ albigensek ↭ anakronizmus ↭ Anonymus ↭ apokrif iratok ↭ aranyszám ↭ Arménia (Örményország) ↭ arszakida időszámítás ↭ Arszakidák ↭ Attila halálának éve ↭ Augustus császár ↭ avarok ↭ Az 525-ös év konzuljai (Probusok) ↭ Badiny Jós Ferenc ↭ BC (before Christ) ↭ betlehemi csillag ↭ bizánci világéra ↭ bogumilok ↭ Caesar, Julius ↭ census ↭ computus ↭ consul ↭ decemviri ↭ dictator ↭ diocletiánus éra ↭ Dionysius Exiguus ↭ domini ↭ egyházszakadás ↭ egyiptomi naptár ↭ epakta ↭ eponim évjegyzés ↭ éra ↭ etióp időszámítás ↭ év ↭ évkezdet ↭ évkezdő nap ↭ évszámítás ↭ Flavius ↭ Fomenko, Anatolij Tyimofejevics ↭ Fomenko elmélete ↭ Gergely-naptár ↭ gesta ↭ Gesta Hungarorum (Anonymus) ↭ Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai) ↭ háromkirályok ↭ Hérodotosz ↭ hét (naptári) ↭ hidzsra ↭ holdfázis ↭ holdfogyatkozás ↭ holdtölte ↭ hó, hónap ↭ hónapok nevei ↭ honfoglalás ↭ hunok ↭ húsvét ↭ húsvéthétfő ↭ húsvéti vita ↭ húsvétszámítás ↭ húsvétvasárnap ↭ időszámítás ↭ idus ↭ Illig, Heribert ↭ imperator ↭ Ince pápa, III. ↭ indikció ↭ Inter Gravissimas ↭ iszlám időszámítás ↭ Jakab ősevangéliuma ↭ Jézus ↭ Jézus-Mani párhuzamok ↭ julián naptár ↭ kalendae ↭ kalendárium ↭ Kálti Márk ↭ katharok ↭ Képes Krónika ↭ kettős honfoglalás ↭ Kézai Simon ↭ Király csillaga ↭ kitalált középkor ↭ kopt időszámítás ↭ kronológia ↭ kronológiai évjelzések ↭ kronológiai sarokpont ↭ László Gyula ↭ Lukács evangéliuma ↭ mágusok ↭ manicheizmus ↭ Mani ↭ Márk evangélista ↭ Máté evangéliuma ↭ messzaliánusok ↭ mezopotámiai (babiloni) naptár ↭ monumentum ancyranum ↭ nagypéntek ↭ nap ↭ napéjegyenlőség ↭ napjelölés ↭ napkeleti bölcsek ↭ naptár ↭ naptárreformok (történelmi) ↭ népszámlálás ↭ niceai zsinat ↭ nonae ↭ nulladik év ↭ Nyesztor-krónika ↭ örmény időszámítás ↭ pánik időszaka ↭ pártusok ↭ paulikiánusok ↭ Péter evangéliuma ↭ pontifex ↭ precesszió ↭ Quirinius ↭ Regulus ↭ Róma alapításának érája ↭ római naptár ↭ sötét középkor ↭ szeleukida időszámítás ↭ szkíták ↭ Szoszigenész ↭ Teres Ágoston ↭ Úr ↭ ÚR időszámítása előtt (ÚR/BD) ↭ ÚR időszámítása szerint (ÚR/AD) ↭ Úr napja ↭ Verancsics Antal ↭ világérák ↭ Vízkereszt ↭ zsidó világéra ↭
Összegyűjtött GONDOLATOK fórumai | |
Őshonos őstörténet kérdései... | ✍🏻 Esküdt (24.11.01.) |
Változások és újdonságok... | ✍🏻 SzekeresS (24.10.16.) |
Fogyatkozásoktól a delta-T-ig... | ✍🏻 SzekeresS (24.10.16.) |
Pártus Jézus és egyéb furcsaságok... | ✍🏻 SzekeresS (23.10.09.) |
Az ELMÉLETRŐL röviden, tömören... | ✍🏻 Annonym (23.10.07.) |
Az eltévesztett időszámítás kérdései... | ✍🏻 SzekeresS (23.10.06.) |
Ma érvényes évszámok
Jelenlegi | : | 2024 |
Etióp | : | 2017 |
Kopt | : | 1741 |
Iszlám | : | 1446 |
Perzsa | : | 1403 |
Zsidó | : | 5785 |
Indiai | : | 1946 |
Bizánci | : | 7533 |
Örmény | : | 1472 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Téves évszámok
Jézus születésétől számolt (i.e.7) | |
Téves | Helyes |
2031 |
1784 |
Arszakida éra | |
Téves | Helyes |
2271 |
2024 |
Szeleukida éra | |
Téves | Helyes |
2336 |
2089 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Civilizációk téves évszámai
Róma alapításától számolt évek | |
Téves | Helyes |
2777 |
2530 |
Egyiptomi Nabú-nászir-éra | |
Téves | Helyes |
2771 |
2524 |
A görög olimpiai éra | |
Téves | Helyes |
700 ol. 0 év |
635 ol. 0 év |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Fontosabb évszámok
Az új | Történelmi események | A régi |
ÚR e. 516 | A görög időszámítás kezdete | BC 776 |
ÚR e. 252 | A marathoni csata | BC 490 |
ÚR e. 242 | A thermopülai csata | BC 480 |
ÚR e. 209 | A szalamiszi csata | BC 449 |
ÚR e. 190 | A peloponnészoszi háború | BC 431 |
ÚR e. 75 | Nagy Sándor halála | BC 323 |
ÚR e. 65 | Szeleukida időszámítás | BC 312 |
ÚR/AD 1 | Arszakida időszámítás | BC 247 |
ÚR/AD 175 | Spartacus rabszolgafelkelése | BC 73 |
ÚR/AD 203 | Julius Caesar naptárreformja | BC 45 |
ÚR/AD 204 | Julius Caesar halála | BC 44 |
ÚR/AD 220 | Római császárkor kezdete | BC 27 |
ÚR/AD 239 | Augusztus népszámlálása | BC 08 |
ÚR/AD 247 | Mai időszámítás előtti 1. év | BC 01 |
ÚR/AD 248 | Mai időszámítás szerinti 1. év | AD 01 |
ÚR/AD 531 | Diocletianus császár ur. | AD 284 |
ÚR/AD 572 | Niceai zsinat | AD 325 |
ÚR/AD 622 | Hidzsra (Mohamed futása) | ugyanaz |
ÚR/AD 642 | Római Bir. kettészakadása | AD 395 |
ÚR/AD 700 | Attila halála | AD 453 |
ÚR/AD 723 | Az ókor vége | AD 476 |
ÚR/AD 774 | Justinianus császár ur. | AD 527 |
ÚR/AD 784 | Római időszám. megszűnése | AD 537 |
ÚR/AD 800 | Nagy Károly megkoronázása | ugyanaz |
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.