Összegyűjtött GONDOLATOK...

SzekeresS (2023.05.22. 16:42)

Az elmélet  I. Az eltévesztett időszámítás című fejezete kiegészült, mind tartalmában, mind szerkezetében. 

SzekeresS (2023.04.12. 10:28)

Az elmélet II. A valódi betlehemi csillag című fejezete egy új résszel frissült,  "7. Az együttállások gyakoriságáról" címmel. Az új rész a betlehemi jelenségkör együttállásainak gyakoriságát és a forrásokban leírt feltételeknek megfelelő előfordulását vizsgálja.

SzekeresS (2023.04.09. 11:28)

Az elmélet III. MISZTIKUMOK ÉS FELOLDÁSOK című fejezetének a "8. A világérák és a konzuli évek" része frissült.
Az új bekezdések (a 19. oldalon) az egymást váltó időszámítások, 247 éves elcsúszás nélküli, valós történetét mutatja be, pár mondatban kitérve arra, hogy mi történt volna a Jézus születésétől számolt éra bevezetése nélkül.

SzekeresS (2023.03.31. 05:05)

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS elméletét hat fejezetre bontottuk, a további kutatási eredmények közzétételének és az anyag követhetőségének megkönnyítése érdekében.

A fejezetek:

I. Az eltévesztett időszámítás
II. A valódi betlehemi csillag
III. Misztikumok és feloldások
IV. A históriai fogyatkozások és a delta-t szerepe (külön fórum)
V. Elemzések és összefüggések
VI. A felismerés kora (külön fórum)

A végére kiemeltük az elmélet BEFEJEZŐ GONDOLATOK című részét.

Hetedikként egy új őstörténeti vonal is felkerült "Az újragondolt ŐSTÖRTÉNET" címen, amelyhez két fórumtémát is csatoltunk.

SzekeresS (2023.03.26. 10:57)

A korábbi Őshonos őstörténet: Kik vagyunk? című rész jelentősen új arcot kapott. Maga az alapgondolat, a tartalom és a szerkezet is megváltozott, kibővült. Ezért új nevet kellett adni a fejezetnek. Az új cím: Az újragondolt ŐSTÖRTÉNET. Ezen a néven találja meg az Olvasó a honlapon. A felső menüben továbbra is az ŐSTÖRT... feliratú gomb vezet az őstörténeti oldalra.

Az új tanulmány kivonata:

A tanulmány elsődleges célja, hogy rámutasson az Árpád-féle nyelvi honfoglalás logisztikai problémájára, és cáfolja kivitelezhetőségét. Az elemzés a hadi logisztikára építve, a késő középkori török hadjáratok létszámaira támaszkodik. Ezek alapján a vonuló seregek nem tudtak túllépni kb. kétszázezres létszámot az ellátási problémák miatt. Az ettől nagyobb létszámú hadjáratok rövid idő múlva összeomlottak. Ebből kifolyólag a korukra jellemző korlátot sem Árpád népe, sem az őket megelőző hódító népek nem haladhatták meg. A hódítókként fellépők pedig aligha tudták nyelvileg beolvasztani az itt élő, tízszeres létszámú őshonos népességet. Az elmélet rámutat arra, hogy e korlátok miatt a nagy tömegű népesség csak terjeszkedni tud, illetve tudott. A magyarul beszélő népesség pedig őshonos a Kárpát-medencében, nyelvével együtt. A ma magyarnak nevezett nyelv itt alakult ki. A tanulmány néhány példával rámutat a Kárpát-medencei őshonosságunk honfoglalás előtti nyomaira, és megpróbálja megtalálni a hódítók valódi őshazáját.

Az újragondolt őstörténethez két fórum is kapcsolódik. Az Őshonos őstörténet kérdései... című, és a Miért csak a magyar magyaráz... című oldal.