A kislexikonban három csoportba soroltuk a különböző kifejezéseket, amelyeket színek és betűtípusok segítségével lehet megkülönböztetni. Az első, a legnagyobb csoportban azok az elmélethez kapcsolódó kifejezések kerültek, amelyeknek az elmélet megváltoztatta az eddigi értelmezését illetve a téves kronológia által hozzárendelt évszámot. Megjelenése: megváltozott értelmezésű
. A második csoportba azok kerültek, amelyek ismerete ajánlott az elmélet megértéséhez. Megjelenése: elmélethez kapcsolódó
. A harmadik, a legkisebb csoportba pedig az elmélet által alkotott kifejezések kerültek. Megjelenése: elmélet által alkotott
.
(Elmélethez kapcsolódó kifejezés)
Attól függően, hogy a naptárhasználat az évet melyik nappal kiindulva és melyikkel lezárva tekinti időmérési egységének, különböző stilusokról beszélünk az időszámításban. A keresztény naptárt használó Európában a középkor folyamán hatféle évkezdő nap, azaz hatféle stilus volt elterjedt.
1) nagy régiségű évkezdet; még a római holdnaptár bevezetésének korára megy vissza. Évkezdő napként használták már az ókori Rómában is, és ezt a jellegét a Julius Caesar-féle naptárreform tovább erősítette. A keresztények viszont eleinte mellőzték, mert pogány szokást láttak benne. Miután később hozzákötötték „az Úr körülmetélésének” ünnepét (circumcisio Domini), ez az egyházi körök számára is elfogadható évkezdetté tette. Fokozatosan hódított teret, általánosan elterjedtté csak a XIII-XIV. századra vált Európában.
2) Stilus nativitatis vagy karácsonyi évkezdet: A kora középkor századaiban a leginkább elterjedt évkezdő nap az Úr születésének napja (nativitas Domini), azaz december 25., karácsony napja volt, s Magyarországon is egészen sokáig, a XVI. századig előfordult évkezdetként. Használatának idejéből az év utolsó hetének évszámaival találkozva fontos számolni azzal, hogy ilyenkor – tudniillik december utolsó napjaiban – az adott évnek éppenséggel az első, és nem az utolsó napjairól van szó.
3) Stilus annuntiationis: Az évet Krisztus földi létének kezdetétől (Annuntiatio Mariae) indító, a kezdőnapot március 25-re helyező számítás. A keresztény naptárban jelentőséget először a krisztusi érát megalkotó Dionysius Exiguusnál kapott, aki a feltámadás napjaként (húsvétvasárnapként) valószínűsítette. Korábbi egyházi nézetek – nem függetlenül a tavaszi napéjegyenlőséghez közeli napokhoz kötődő változatos vallási kultuszoktól – március 25-hez igyekeztek kötni Jézus születését, illetve halála napját is. Ez az évszámítás Itáliában volt elterjedt, ahol kétféle használati módja ismert. A firenzei változat (calculus Florentinus) esetében az évszám a március 25. és december 31. közötti évszakaszban egyezik meg a stilus communis (a január 1-jei évkezdet) rendszerében kezelt évvel, míg a pisai számításnál (calculus Pisanus) ez az egyezés január 1. és március 24. között érvényes.
4) Március 1-jei évkezdet: Az ókori Róma legrégibb, parasztkalendáriumi jellegű naptára óta előforduló évkezdet, amelynek emléke hosszú ideig fennmaradt a rómaiaknál a január 1-jére átkerülő évkezdet mellett is. A középkorban a frankok ugyancsak alkalmazták, vélhetően rendszeres tavaszi gyűléseikkel összefüggésben. Gyakorlata legtartósabbnak Velencében bizonyult, ahol 1797-ig, a köztársaság fennállásának végéig használatban maradt. Ismerete a Magyar Királyságban elsősorban a velencei befolyásnak kitett dalmáciai városokban mutatható ki.
5) Stilus paschalis vagy húsvéti évkezdet: Elsősorban a középkori Franciaországot jellemző gyakorlat, amelyet ezért mos Gallicus, illetve mos Gallicanus névvel is említenek. Az évhatárok a húsvéti mozgó ünnephez kapcsolódnak, ami miatt az év indulása az egymást követő években más-más napokra esik, az évek nem azonos számú napokból állnak, bizonyos dátumok pedig mindezek miatt egy évben vagy kétszer is előfordulnak, vagy egyáltalán nem jelentkeznek. Ha ugyanazon keltezésű napi dátum az év során kétszer is előfordul, akkor a megkülönböztethetőség érdekében a „húsvét előtti” és a „húsvét utáni” kitételeknek nagy a jelentőségük. Magyarországi használatára példa nem ismert.
6) Szeptember 1-jei évkezdet: A bizánci világérában a teremtés napjaként az időszámítás kezdőnapja, a naptári évjelölésben pedig fordulónap. Bizáncban és az ortodox kereszténységhez tartozó térségekben használatos, de a bizánci terjeszkedés révén átmenetileg Dél-Itáliában is alkalmazták. Magyarországi gyakorlata nem jelentkezett.
Forrás: Történelem segédtudományai honlap
Utolsó módosítás időpontja: 2019.07.18. | 2437 | - |
247 év ↭ AD (Anno Domini) ↭ albigensek ↭ anakronizmus ↭ Anonymus ↭ apokrif iratok ↭ aranyszám ↭ Arménia (Örményország) ↭ arszakida időszámítás ↭ Arszakidák ↭ Attila halálának éve ↭ Augustus császár ↭ avarok ↭ Az 525-ös év konzuljai (Probusok) ↭ Badiny Jós Ferenc ↭ BC (before Christ) ↭ betlehemi csillag ↭ bizánci világéra ↭ bogumilok ↭ Caesar, Julius ↭ census ↭ computus ↭ consul ↭ decemviri ↭ dictator ↭ diocletiánus éra ↭ Dionysius Exiguus ↭ domini ↭ egyházszakadás ↭ egyiptomi naptár ↭ epakta ↭ eponim évjegyzés ↭ éra ↭ etióp időszámítás ↭ év ↭ évkezdet ↭ évkezdő nap ↭ évszámítás ↭ Flavius ↭ Fomenko, Anatolij Tyimofejevics ↭ Fomenko elmélete ↭ Gergely-naptár ↭ gesta ↭ Gesta Hungarorum (Anonymus) ↭ Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai) ↭ háromkirályok ↭ Hérodotosz ↭ hét (naptári) ↭ hidzsra ↭ holdfázis ↭ holdfogyatkozás ↭ holdtölte ↭ hó, hónap ↭ hónapok nevei ↭ honfoglalás ↭ hunok ↭ húsvét ↭ húsvéthétfő ↭ húsvéti vita ↭ húsvétszámítás ↭ húsvétvasárnap ↭ időszámítás ↭ idus ↭ Illig, Heribert ↭ imperator ↭ Ince pápa, III. ↭ indikció ↭ Inter Gravissimas ↭ iszlám időszámítás ↭ Jakab ősevangéliuma ↭ Jézus ↭ Jézus-Mani párhuzamok ↭ julián naptár ↭ kalendae ↭ kalendárium ↭ Kálti Márk ↭ katharok ↭ Képes Krónika ↭ kettős honfoglalás ↭ Kézai Simon ↭ Király csillaga ↭ kitalált középkor ↭ kopt időszámítás ↭ kronológia ↭ kronológiai évjelzések ↭ kronológiai sarokpont ↭ László Gyula ↭ Lukács evangéliuma ↭ mágusok ↭ manicheizmus ↭ Mani ↭ Márk evangélista ↭ Máté evangéliuma ↭ messzaliánusok ↭ mezopotámiai (babiloni) naptár ↭ monumentum ancyranum ↭ nagypéntek ↭ nap ↭ napéjegyenlőség ↭ napjelölés ↭ napkeleti bölcsek ↭ naptár ↭ naptárreformok (történelmi) ↭ népszámlálás ↭ niceai zsinat ↭ nonae ↭ nulladik év ↭ Nyesztor-krónika ↭ örmény időszámítás ↭ pánik időszaka ↭ pártusok ↭ paulikiánusok ↭ Péter evangéliuma ↭ pontifex ↭ precesszió ↭ Quirinius ↭ Regulus ↭ Róma alapításának érája ↭ római naptár ↭ sötét középkor ↭ szeleukida időszámítás ↭ szkíták ↭ Szoszigenész ↭ Teres Ágoston ↭ Úr ↭ ÚR időszámítása előtt (ÚR/BD) ↭ ÚR időszámítása szerint (ÚR/AD) ↭ Úr napja ↭ Verancsics Antal ↭ világérák ↭ Vízkereszt ↭ zsidó világéra ↭
Összegyűjtött GONDOLATOK fórumai | |
Őshonos őstörténet kérdései... | ✍🏻 Esküdt (24.11.01.) |
Változások és újdonságok... | ✍🏻 SzekeresS (24.10.16.) |
Fogyatkozásoktól a delta-T-ig... | ✍🏻 SzekeresS (24.10.16.) |
Pártus Jézus és egyéb furcsaságok... | ✍🏻 SzekeresS (23.10.09.) |
Az ELMÉLETRŐL röviden, tömören... | ✍🏻 Annonym (23.10.07.) |
Az eltévesztett időszámítás kérdései... | ✍🏻 SzekeresS (23.10.06.) |
Ma érvényes évszámok
Jelenlegi | : | 2024 |
Etióp | : | 2017 |
Kopt | : | 1741 |
Iszlám | : | 1446 |
Perzsa | : | 1403 |
Zsidó | : | 5785 |
Indiai | : | 1946 |
Bizánci | : | 7533 |
Örmény | : | 1472 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Téves évszámok
Jézus születésétől számolt (i.e.7) | |
Téves | Helyes |
2031 |
1784 |
Arszakida éra | |
Téves | Helyes |
2271 |
2024 |
Szeleukida éra | |
Téves | Helyes |
2336 |
2089 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Civilizációk téves évszámai
Róma alapításától számolt évek | |
Téves | Helyes |
2777 |
2530 |
Egyiptomi Nabú-nászir-éra | |
Téves | Helyes |
2771 |
2524 |
A görög olimpiai éra | |
Téves | Helyes |
700 ol. 0 év |
635 ol. 0 év |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Fontosabb évszámok
Az új | Történelmi események | A régi |
ÚR e. 516 | A görög időszámítás kezdete | BC 776 |
ÚR e. 252 | A marathoni csata | BC 490 |
ÚR e. 242 | A thermopülai csata | BC 480 |
ÚR e. 209 | A szalamiszi csata | BC 449 |
ÚR e. 190 | A peloponnészoszi háború | BC 431 |
ÚR e. 75 | Nagy Sándor halála | BC 323 |
ÚR e. 65 | Szeleukida időszámítás | BC 312 |
ÚR/AD 1 | Arszakida időszámítás | BC 247 |
ÚR/AD 175 | Spartacus rabszolgafelkelése | BC 73 |
ÚR/AD 203 | Julius Caesar naptárreformja | BC 45 |
ÚR/AD 204 | Julius Caesar halála | BC 44 |
ÚR/AD 220 | Római császárkor kezdete | BC 27 |
ÚR/AD 239 | Augusztus népszámlálása | BC 08 |
ÚR/AD 247 | Mai időszámítás előtti 1. év | BC 01 |
ÚR/AD 248 | Mai időszámítás szerinti 1. év | AD 01 |
ÚR/AD 531 | Diocletianus császár ur. | AD 284 |
ÚR/AD 572 | Niceai zsinat | AD 325 |
ÚR/AD 622 | Hidzsra (Mohamed futása) | ugyanaz |
ÚR/AD 642 | Római Bir. kettészakadása | AD 395 |
ÚR/AD 700 | Attila halála | AD 453 |
ÚR/AD 723 | Az ókor vége | AD 476 |
ÚR/AD 774 | Justinianus császár ur. | AD 527 |
ÚR/AD 784 | Római időszám. megszűnése | AD 537 |
ÚR/AD 800 | Nagy Károly megkoronázása | ugyanaz |
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.