Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag

Attól függően, hogy a naptárhasználat az évet melyik nappal kiindulva és melyikkel lezárva tekinti időmérési egységének, különböző stilusokról beszélünk az időszámításban. A keresztény naptárt használó Európában a középkor folyamán hatféle évkezdő nap, azaz hatféle stilus volt elterjedt. 

1) nagy régiségű évkezdet; még a római holdnaptár bevezetésének korára megy vissza. Évkezdő napként használták már az ókori Rómában is, és ezt a jellegét a Julius Caesar-féle naptárreform tovább erősítette. A keresztények viszont eleinte mellőzték, mert pogány szokást láttak benne. Miután később hozzákötötték „az Úr körülmetélésének” ünnepét (circumcisio Domini), ez az egyházi körök számára is elfogadható évkezdetté tette. Fokozatosan hódított teret, általánosan elterjedtté csak a XIII-XIV. századra vált Európában. 

2) Stilus nativitatis vagy karácsonyi évkezdet: A kora középkor századaiban a leginkább elterjedt évkezdő nap az Úr születésének napja (nativitas Domini), azaz december 25., karácsony napja volt, s Magyarországon is egészen sokáig, a XVI. századig előfordult  évkezdetként. Használatának idejéből az év utolsó hetének évszámaival találkozva fontos számolni azzal, hogy ilyenkor – tudniillik december utolsó napjaiban – az adott évnek éppenséggel az első, és nem az utolsó napjairól van szó.

3) Stilus annuntiationis: Az évet Krisztus földi létének kezdetétől (Annuntiatio Mariae) indító, a kezdőnapot március 25-re helyező számítás. A keresztény naptárban jelentőséget először a krisztusi érát megalkotó Dionysius Exiguusnál kapott, aki a feltámadás napjaként (húsvétvasárnapként) valószínűsítette. Korábbi egyházi nézetek – nem függetlenül a tavaszi napéjegyenlőséghez közeli napokhoz kötődő változatos vallási kultuszoktól – március 25-hez igyekeztek kötni Jézus születését, illetve halála napját is. Ez az évszámítás Itáliában volt elterjedt, ahol kétféle használati módja ismert. A firenzei változat (calculus Florentinus) esetében az évszám a március 25. és december 31. közötti évszakaszban egyezik meg a stilus communis (a január 1-jei évkezdet) rendszerében kezelt évvel, míg a pisai számításnál (calculus Pisanus) ez az egyezés január 1. és március 24. között érvényes. 

4) Március 1-jei évkezdet: Az ókori Róma legrégibb, parasztkalendáriumi jellegű naptára óta előforduló évkezdet, amelynek emléke hosszú ideig fennmaradt a rómaiaknál a január 1-jére átkerülő évkezdet mellett is. A középkorban a frankok ugyancsak alkalmazták, vélhetően rendszeres tavaszi gyűléseikkel összefüggésben. Gyakorlata legtartósabbnak Velencében bizonyult, ahol 1797-ig, a köztársaság fennállásának végéig használatban maradt. Ismerete a Magyar Királyságban elsősorban a velencei befolyásnak kitett dalmáciai városokban mutatható ki. 

5) Stilus paschalis vagy húsvéti évkezdet: Elsősorban a középkori Franciaországot jellemző gyakorlat, amelyet ezért mos Gallicus, illetve mos Gallicanus névvel is említenek. Az évhatárok a húsvéti mozgó ünnephez kapcsolódnak, ami miatt az év indulása az egymást követő években más-más napokra esik, az évek nem azonos számú napokból állnak, bizonyos dátumok pedig mindezek miatt egy évben vagy kétszer is előfordulnak, vagy egyáltalán nem jelentkeznek. Ha ugyanazon keltezésű napi dátum az év során kétszer is előfordul, akkor a megkülönböztethetőség érdekében a „húsvét előtti” és a „húsvét utáni” kitételeknek nagy a jelentőségük. Magyarországi használatára példa nem ismert. 

6) Szeptember 1-jei évkezdet: A bizánci világérában a teremtés napjaként az időszámítás kezdőnapja, a naptári évjelölésben pedig fordulónap. Bizáncban és az ortodox kereszténységhez tartozó térségekben használatos, de a bizánci terjeszkedés révén átmenetileg Dél-Itáliában is alkalmazták. Magyarországi gyakorlata nem jelentkezett.

Forrás: Történelem segédtudományai honlap

1. A naptárreform problémája

2. A sötét középkor problémája

3. Összefoglaló megállapítások

1. A megoldás keresése

2. A krónikák titkai

a) A középkori krónikák és szövegezésük

b) A Kézai-krónika évszámai

c) A Képes Krónika évszámainak titka

d) Kapcsolat a krónikák számai között

e) Ellenpróbák: Anonymus és a Tárih-i Üngürüsz

3. A valódi időszámításunk

a) Az időszámítás neve

b) Az időszámítás elterjedése

c) Az összetévesztés egyéb nyomai

4. A sötét középkor keletkezése

5. Összefoglaló megállapítások

1. A népszámlálás éve

2. A betlehemi csillag a forrásokban

3. A népszámlálás valódi éve

4. A király csillaga

5. A betlehemi csillag

6. A születésnap és a betlehemi csillag

7. Kérdések és válaszok

8. Összefoglaló megállapítások

1. Sötét középkor nélkül

a) A hígított korszak szindróma

b) A helyretett időskála évszámai

2. A keresztrefeszítés éve

3. Az etióp időszámítás

4. A koptok időszámítása

5. Az iszlám időszámítás

6. Az örmény időszámítás

7. A világérák és a konzuli évek

8. A kettős honfoglalás

9. A szökőévek illeszkedéséről

10. A szénizotópos kormeghatározás problémái

11. Összefoglaló megállapítások

1. Álláspontok, amit ma ismerünk

2. Elsőkörös megoldáskeresés

3. Elemzés és újratervezés

a) Elemzés

b) Az újratervezés

c) Az 532-es ciklus

d) Az első Krisztus utáni évszám hitelessége

e) Ifjabb Probus konzuli éve

f) A nulla anakronizmusa

g) Átszerkesztés: tízedik vagy tizenharmadik?

h) A Cirill-tábláról

4. A Diocletianus éra rejtélye

5. Összefoglaló megállapítások

1. A rebellis gondolat

2. Kik voltak a napkeleti bölcsek?

3. Az emberiség pedig lassan felnő...

4. Hitetlen Tamás és valódi kora

5. Összefoglaló megállapítások

1. A pánik kora és következményei

2. A krónikák évjegyzése

3. A torinói lepel kora

4. Összefoglaló megállapítások

1. A 247 kérdései és válaszai

2. Miért pont 247 évet ment hátra a római kor?

3. Korai kultúrérák eltérései

4. A helyretett kronológia

5. Megoldatlan kérdések köre

6. Összefoglaló megállapítások

1. Az agyagtáblák adatai

2. A babiloni naptár

3. Az évszám és az időszámítás neve

4. Az arszakida időszámítás napfogyatkozása

5. Az arszakida időszámítás holdfogyatkozása

6. Az ékírásos táblák és az évszám

A nap- és holdfogyatkozásokról

A tárgyalt fogyatkozások táblázatai

Mezopotámiai fogyatkozások

A görög olimpiai éra fogyatkozásai

Róma kultúrkörének fogyatkozásai

A görög korszak évszámai

A római korszak, ősidőktől a császárság koráig

Róma császárkorának évszámai

A kora középkor évszámai

A Kárpát-medence kronológiája

Irodalmi források

Számítástechnikai programok