A kislexikonban három csoportba soroltuk a különböző kifejezéseket, amelyeket színek és betűtípusok segítségével lehet megkülönböztetni. Az első, a legnagyobb csoportban azok az elmélethez kapcsolódó kifejezések kerültek, amelyeknek az elmélet megváltoztatta az eddigi értelmezését illetve a téves kronológia által hozzárendelt évszámot. Megjelenése: megváltozott értelmezésű
. A második csoportba azok kerültek, amelyek ismerete ajánlott az elmélet megértéséhez. Megjelenése: elmélethez kapcsolódó
. A harmadik, a legkisebb csoportba pedig az elmélet által alkotott kifejezések kerültek. Megjelenése: elmélet által alkotott
.
(Elmélethez kapcsolódó kifejezés)
napjelölés:
1. napszámítás: a 24 órás nap hónapon vagy éven belüli helyzetének meghatározása. E célra kialakított számítási módok:
a) római napjelölés. A napokat a hónap 3 nevezetes napjától (ídus, kalendae, nonae) a kezdőnapot is beleértve visszafelé számították. E módszer a középkorban Európábanb általános volt, Németországban a XI, Magyarországon a XIII. századtól kezdett háttérbe szorulni, Aragóniában 1350-ben királyi rendelet szüntette meg.
b) olasz vagy bolognai napjelölés (consuetudo bononiensis). A hónapokat két részre osztották, a hónap első felében (mensis intrans), mely a 31 napos hónapokban 16-ig, a 30 naposokban 15-ig, februárban 14/15-ig terjedt, a napokat előrehaladóan, a hónap második felében (mensis exiens) visszafelé sorszámozták. E módszer a VIII. század körül bukkant föl, és Észak-Itáliából terjedt el Franciországba, Svájcba és Dél-Németországba. Az Ibériai félszigetenen 1350-1550 között gyakori az okleveleken. Magyarországon a XIII. századtól szórványosan éltek vele.
c) a katolikus egyház napjelölése. A liturgikus naptár ünnepei a VII. századtól terjedtek el a napjelölésben. A napot azzal az évszám mellé írt álló illetve mozgó ünneppel jelezték, melyre a kérdéses dátum esett. Ha ettől eltérő napot akartak megjelölni, a hozzá legközelebb eső ünnephez viszonyították előre vagy visszafelé történő utalással. Ilyen kifejezés pl. a vigilia, 'ünnep előtti nap'. Az ilyen keltezések föloldásánál figyelembe veendő, hogy nem minden ünnepet tartottak azonos napon a világegyházban, továbbá országok vagy szerzetesrendek saját ünnepeit is használták napjelölésre. A módszer Bretagne-ból vagy Normandiából eredt. Angliában 850 körül, Lengyelországban 1100 után tűnt föl, s Eu-ban a legnépszerűbb napjelölés lett, csak a XVII. század végén hagytak föl vele. A magyar okleveles gyakorlatban 1250 után hamar kiszorította a római napjelölést. Legtovább a hiteleshelyek őrizték meg. Az egyházi gyakorlatban ünnepélyes megnyilatkozásokon (pápai enciklikák) máig megtalálható.
d) napjelölés cisiojanusszal. A cisiojanusznak (csízió) csak az a fajtája volt keltezésre alkalmas, melyben minden hónapra két verssor, és minden napra egy szótag jutott. Ezért a nem latin csíziók többnyire használhatatlanok voltak. Keltezés során a kérdéses napot tartalmazó hónap hexameteréből azt a szótagot emelték ki, mely a jelölni kívánt nap helyén állt a versben. Rendkívül körülményes volta ellenére 1350 körül elterjedt, s kb. 1600-ig fönnmaradt, főként a német nyelvterület északi és keleti részén, Lengyelországban és Csehországban és Skandináviában.
e) modern napjelölés. A hónap napjait folyamatosan sorszámozza. A módszer semita eredetű, már az ókorban ismerték. Európa nyugati részén valószínűleg a VI. században jelent meg. A meroving-kori okleveleken gyakori, Németországban a 12. sz-tól, Magyarországon az Árpád-korban szórványosan fordult elő. 1250 után folyamatosan terjedt, s a XVII. század végére minden más napjelöléssel szemben uralkodóvá vált.
2. a hét napjainak elnevezése: A hét napjait az egyiptomiak a bolygókról nevezték el. Ezt a hagyományt követte a napok korai keresztény elnevezése is. Minthogy azonban a bolygók a középkorban pogány istenekről vették nevüket, a hét köznapjainak jelölésére már a magyar írásbeliség korai századaiban is inkább az egyház által megfelelőbbnek tartott számozás (pl.: feria secunda = a hét második napja, hétfő) volt a jellemző. A hét első napjának a vasárnapot, az utolsónak a szombatot tekintették. Alább a hét napjainak táblázat:
latin név | fordítás | magyar név | angol név | német név | francia név | spanyol név |
---|---|---|---|---|---|---|
dies Lunae | Hold napja | hétfő | Monday | Montag | lundi | lunes |
dies Martis | Mars napja | kedd | Tuesday | Dienstag | mardi | martes |
dies Mercuri | Merkúr napja | szerda | Wednesday | Mittwoch | mercredi | miércoles |
dies Iovis | Jupiter napja | csütörtök | Thursday | Donnerstag | jeudi | jueves |
dies Veneris | Vénusz napja | péntek | Friday | Freitag | vendredi | viernes |
dies Saturni | Szaturnusz napja | szombat | Saturday | Samstag | samedi | sábado |
dies Solis | a Nap napja | vasárnap | Sunday | Sonntag | dimanche | domingo |
Források:Knauz 1876. - Aicher, H.: Beiträge zur Geschichte der Tagesbezeichnungen im Mittelalter. Innsbruck, 1912. - Larraugeta, S. A. G.: Cronologia. Edad media. Pamplona, 1976. - Bevezetés a m. őstörténet kutatásának forrásaiban 3. köt. Bp., 1980:151. - Grotefend, H.: Taschenbuch der Zeitrechnung des deutschen Mittelalters und der Neuzeit. Berlin, 1984. -Szentpétery Imre: A kronológia kézikönyve. Bp., 1985.
Magyar Katolikus Lexikon és a Wikipédia alapján
Utolsó módosítás időpontja: 2019.07.18. | 2422 | - |
247 év ↭ AD (Anno Domini) ↭ albigensek ↭ anakronizmus ↭ Anonymus ↭ apokrif iratok ↭ aranyszám ↭ Arménia (Örményország) ↭ arszakida időszámítás ↭ Arszakidák ↭ Attila halálának éve ↭ Augustus császár ↭ avarok ↭ Az 525-ös év konzuljai (Probusok) ↭ Badiny Jós Ferenc ↭ BC (before Christ) ↭ betlehemi csillag ↭ bizánci világéra ↭ bogumilok ↭ Caesar, Julius ↭ census ↭ computus ↭ consul ↭ decemviri ↭ dictator ↭ diocletiánus éra ↭ Dionysius Exiguus ↭ domini ↭ egyházszakadás ↭ egyiptomi naptár ↭ epakta ↭ eponim évjegyzés ↭ éra ↭ etióp időszámítás ↭ év ↭ évkezdet ↭ évkezdő nap ↭ évszámítás ↭ Flavius ↭ Fomenko, Anatolij Tyimofejevics ↭ Fomenko elmélete ↭ Gergely-naptár ↭ gesta ↭ Gesta Hungarorum (Anonymus) ↭ Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai) ↭ háromkirályok ↭ Hérodotosz ↭ hét (naptári) ↭ hidzsra ↭ holdfázis ↭ holdfogyatkozás ↭ holdtölte ↭ hó, hónap ↭ hónapok nevei ↭ honfoglalás ↭ hunok ↭ húsvét ↭ húsvéthétfő ↭ húsvéti vita ↭ húsvétszámítás ↭ húsvétvasárnap ↭ időszámítás ↭ idus ↭ Illig, Heribert ↭ imperator ↭ Ince pápa, III. ↭ indikció ↭ Inter Gravissimas ↭ iszlám időszámítás ↭ Jakab ősevangéliuma ↭ Jézus ↭ Jézus-Mani párhuzamok ↭ julián naptár ↭ kalendae ↭ kalendárium ↭ Kálti Márk ↭ katharok ↭ Képes Krónika ↭ kettős honfoglalás ↭ Kézai Simon ↭ Király csillaga ↭ kitalált középkor ↭ kopt időszámítás ↭ kronológia ↭ kronológiai évjelzések ↭ kronológiai sarokpont ↭ László Gyula ↭ Lukács evangéliuma ↭ mágusok ↭ manicheizmus ↭ Mani ↭ Márk evangélista ↭ Máté evangéliuma ↭ messzaliánusok ↭ mezopotámiai (babiloni) naptár ↭ monumentum ancyranum ↭ nagypéntek ↭ nap ↭ napéjegyenlőség ↭ napjelölés ↭ napkeleti bölcsek ↭ naptár ↭ naptárreformok (történelmi) ↭ népszámlálás ↭ niceai zsinat ↭ nonae ↭ nulladik év ↭ Nyesztor-krónika ↭ örmény időszámítás ↭ pánik időszaka ↭ pártusok ↭ paulikiánusok ↭ Péter evangéliuma ↭ pontifex ↭ precesszió ↭ Quirinius ↭ Regulus ↭ Róma alapításának érája ↭ római naptár ↭ sötét középkor ↭ szeleukida időszámítás ↭ szkíták ↭ Szoszigenész ↭ Teres Ágoston ↭ Úr ↭ ÚR időszámítása előtt (ÚR/BD) ↭ ÚR időszámítása szerint (ÚR/AD) ↭ Úr napja ↭ Verancsics Antal ↭ világérák ↭ Vízkereszt ↭ zsidó világéra ↭
Összegyűjtött GONDOLATOK fórumai | |
Őshonos őstörténet kérdései... | ✍🏻 Esküdt (24.11.01.) |
Változások és újdonságok... | ✍🏻 SzekeresS (24.10.16.) |
Fogyatkozásoktól a delta-T-ig... | ✍🏻 SzekeresS (24.10.16.) |
Pártus Jézus és egyéb furcsaságok... | ✍🏻 SzekeresS (23.10.09.) |
Az ELMÉLETRŐL röviden, tömören... | ✍🏻 Annonym (23.10.07.) |
Az eltévesztett időszámítás kérdései... | ✍🏻 SzekeresS (23.10.06.) |
Ma érvényes évszámok
Jelenlegi | : | 2024 |
Etióp | : | 2017 |
Kopt | : | 1741 |
Iszlám | : | 1446 |
Perzsa | : | 1403 |
Zsidó | : | 5785 |
Indiai | : | 1946 |
Bizánci | : | 7533 |
Örmény | : | 1472 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Téves évszámok
Jézus születésétől számolt (i.e.7) | |
Téves | Helyes |
2031 |
1784 |
Arszakida éra | |
Téves | Helyes |
2271 |
2024 |
Szeleukida éra | |
Téves | Helyes |
2336 |
2089 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Civilizációk téves évszámai
Róma alapításától számolt évek | |
Téves | Helyes |
2777 |
2530 |
Egyiptomi Nabú-nászir-éra | |
Téves | Helyes |
2771 |
2524 |
A görög olimpiai éra | |
Téves | Helyes |
700 ol. 0 év |
635 ol. 0 év |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Fontosabb évszámok
Az új | Történelmi események | A régi |
ÚR e. 516 | A görög időszámítás kezdete | BC 776 |
ÚR e. 252 | A marathoni csata | BC 490 |
ÚR e. 242 | A thermopülai csata | BC 480 |
ÚR e. 209 | A szalamiszi csata | BC 449 |
ÚR e. 190 | A peloponnészoszi háború | BC 431 |
ÚR e. 75 | Nagy Sándor halála | BC 323 |
ÚR e. 65 | Szeleukida időszámítás | BC 312 |
ÚR/AD 1 | Arszakida időszámítás | BC 247 |
ÚR/AD 175 | Spartacus rabszolgafelkelése | BC 73 |
ÚR/AD 203 | Julius Caesar naptárreformja | BC 45 |
ÚR/AD 204 | Julius Caesar halála | BC 44 |
ÚR/AD 220 | Római császárkor kezdete | BC 27 |
ÚR/AD 239 | Augusztus népszámlálása | BC 08 |
ÚR/AD 247 | Mai időszámítás előtti 1. év | BC 01 |
ÚR/AD 248 | Mai időszámítás szerinti 1. év | AD 01 |
ÚR/AD 531 | Diocletianus császár ur. | AD 284 |
ÚR/AD 572 | Niceai zsinat | AD 325 |
ÚR/AD 622 | Hidzsra (Mohamed futása) | ugyanaz |
ÚR/AD 642 | Római Bir. kettészakadása | AD 395 |
ÚR/AD 700 | Attila halála | AD 453 |
ÚR/AD 723 | Az ókor vége | AD 476 |
ÚR/AD 774 | Justinianus császár ur. | AD 527 |
ÚR/AD 784 | Római időszám. megszűnése | AD 537 |
ÚR/AD 800 | Nagy Károly megkoronázása | ugyanaz |
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.