Szekeres Sándor:

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS kislexikona...

 


   A kislexikonban három csoportba soroltuk a különböző kifejezéseket, amelyeket színek és betűtípusok segítségével lehet megkülönböztetni. Az első, a legnagyobb csoportban azok az elmélethez kapcsolódó kifejezések kerültek, amelyeknek az elmélet megváltoztatta az eddigi értelmezését illetve a téves kronológia által hozzárendelt évszámot. Megjelenése: megváltozott értelmezésű. A második csoportba azok kerültek, amelyek ismerete ajánlott az elmélet megértéséhez. Megjelenése: elmélethez kapcsolódó. A harmadik, a legkisebb csoportba pedig az elmélet által alkotott kifejezések kerültek. Megjelenése: elmélet által alkotott.

napjelölés

(Elmélethez kapcsolódó kifejezés)

napjelölés:

1. napszámítás: a 24 órás nap hónapon vagy éven belüli helyzetének meghatározása. E célra kialakított számítási módok:

a) római napjelölés. A napokat a hónap 3 nevezetes napjától (ídus, kalendae, nonae) a kezdőnapot is beleértve visszafelé számították. E módszer a középkorban Európábanb általános volt, Németországban a XI, Magyarországon a XIII. századtól kezdett háttérbe szorulni, Aragóniában 1350-ben királyi rendelet szüntette meg.

b) olasz vagy bolognai napjelölés (consuetudo bononiensis). A hónapokat két részre osztották, a hónap első felében (mensis intrans), mely a 31 napos hónapokban 16-ig, a 30 naposokban 15-ig, februárban 14/15-ig terjedt, a napokat előrehaladóan, a hónap második felében (mensis exiens) visszafelé sorszámozták. E módszer a VIII. század körül bukkant föl, és Észak-Itáliából terjedt el Franciországba, Svájcba és Dél-Németországba. Az Ibériai félszigetenen 1350-1550 között gyakori az okleveleken. Magyarországon a XIII. századtól szórványosan éltek vele.

c) a katolikus egyház napjelölése. A liturgikus naptár ünnepei a VII. századtól terjedtek el a napjelölésben. A napot azzal az évszám mellé írt álló illetve mozgó ünneppel jelezték, melyre a kérdéses dátum esett. Ha ettől eltérő napot akartak megjelölni, a hozzá legközelebb eső ünnephez viszonyították előre vagy visszafelé történő utalással. Ilyen kifejezés pl. a vigilia, 'ünnep előtti nap'. Az ilyen keltezések föloldásánál figyelembe veendő, hogy nem minden ünnepet tartottak azonos napon a világegyházban, továbbá országok vagy szerzetesrendek saját ünnepeit is használták napjelölésre. A módszer Bretagne-ból vagy Normandiából eredt. Angliában 850 körül, Lengyelországban 1100 után tűnt föl, s Eu-ban a legnépszerűbb napjelölés lett, csak a XVII. század végén hagytak föl vele. A magyar okleveles gyakorlatban 1250 után hamar kiszorította a római napjelölést. Legtovább a hiteleshelyek őrizték meg. Az egyházi gyakorlatban ünnepélyes megnyilatkozásokon (pápai enciklikák) máig megtalálható.

d) napjelölés cisiojanusszal. A cisiojanusznak (csízió) csak az a fajtája volt keltezésre alkalmas, melyben minden hónapra két verssor, és minden napra egy szótag jutott. Ezért a nem latin csíziók többnyire használhatatlanok voltak. Keltezés során a kérdéses napot tartalmazó hónap hexameteréből azt a szótagot emelték ki, mely a jelölni kívánt nap helyén állt a versben. Rendkívül körülményes volta ellenére 1350 körül elterjedt, s kb. 1600-ig fönnmaradt, főként a német nyelvterület északi és keleti részén, Lengyelországban és Csehországban és Skandináviában.

e) modern napjelölés. A hónap napjait folyamatosan sorszámozza. A módszer semita eredetű, már az ókorban ismerték. Európa nyugati részén valószínűleg a VI. században jelent meg. A meroving-kori okleveleken gyakori, Németországban a 12. sz-tól, Magyarországon az Árpád-korban szórványosan fordult elő. 1250 után folyamatosan terjedt, s a XVII. század végére minden más napjelöléssel szemben uralkodóvá vált.

2. a hét napjainak elnevezése: A hét napjait az egyiptomiak a bolygókról nevezték el. Ezt a hagyományt követte a napok korai keresztény elnevezése is. Minthogy azonban a bolygók a középkorban pogány istenekről vették nevüket, a hét köznapjainak jelölésére már a magyar írásbeliség korai századaiban is inkább az egyház által megfelelőbbnek tartott számozás (pl.: feria secunda = a hét második napja, hétfő) volt a jellemző. A hét első napjának a vasárnapot, az utolsónak a szombatot tekintették. Alább a hét napjainak táblázat:

latin névfordításmagyar névangol névnémet névfrancia névspanyol név
dies Lunae Hold napja hétfő Monday Montag lundi lunes
dies Martis Mars napja kedd Tuesday Dienstag mardi martes
dies Mercuri Merkúr napja szerda Wednesday Mittwoch mercredi miércoles
dies Iovis Jupiter napja csütörtök Thursday Donnerstag jeudi jueves
dies Veneris Vénusz napja péntek Friday Freitag vendredi viernes
dies Saturni Szaturnusz napja szombat Saturday Samstag samedi sábado
dies Solis a Nap napja vasárnap Sunday Sonntag dimanche domingo

 

Források:Knauz 1876. - Aicher, H.: Beiträge zur Geschichte der Tagesbezeichnungen im Mittelalter. Innsbruck, 1912. - Larraugeta, S. A. G.: Cronologia. Edad media. Pamplona, 1976. - Bevezetés a m. őstörténet kutatásának forrásaiban 3. köt. Bp., 1980:151. - Grotefend, H.: Taschenbuch der Zeitrechnung des deutschen Mittelalters und der Neuzeit. Berlin, 1984. -Szentpétery Imre: A kronológia kézikönyve. Bp., 1985.

 

Magyar Katolikus Lexikon és a Wikipédia alapján

 


Utolsó módosítás időpontja: 2019.07.18.2422 -

247 évAD (Anno Domini)albigensekanakronizmusAnonymusapokrif iratokaranyszámArménia (Örményország)arszakida időszámításArszakidákAttila halálának éveAugustus császáravarokAz 525-ös év konzuljai (Probusok)Badiny Jós FerencBC (before Christ)betlehemi csillagbizánci világérabogumilokCaesar, Juliuscensuscomputusconsuldecemviridictatordiocletiánus éraDionysius Exiguusdominiegyházszakadásegyiptomi naptárepaktaeponim évjegyzéséraetióp időszámításévévkezdetévkezdő napévszámításFlaviusFomenko, Anatolij TyimofejevicsFomenko elméleteGergely-naptárgestaGesta Hungarorum (Anonymus)Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai)háromkirályokHérodotoszhét (naptári)hidzsraholdfázisholdfogyatkozásholdtöltehó, hónaphónapok neveihonfoglaláshunokhúsvéthúsvéthétfőhúsvéti vitahúsvétszámításhúsvétvasárnapidőszámításidusIllig, HeribertimperatorInce pápa, III.indikcióInter Gravissimasiszlám időszámításJakab ősevangéliumaJézusJézus-Mani párhuzamokjulián naptárkalendaekalendáriumKálti MárkkatharokKépes Krónikakettős honfoglalásKézai SimonKirály csillagakitalált középkorkopt időszámításkronológiakronológiai évjelzésekkronológiai sarokpontLászló GyulaLukács evangéliumamágusokmanicheizmusManiMárk evangélistaMáté evangéliumamesszaliánusokmezopotámiai (babiloni) naptármonumentum ancyranumnagypénteknapnapéjegyenlőségnapjelölésnapkeleti bölcseknaptárnaptárreformok (történelmi)népszámlálásniceai zsinatnonaenulladik évNyesztor-krónikaörmény időszámításpánik időszakapártusokpaulikiánusokPéter evangéliumapontifexprecesszióQuiriniusRegulusRóma alapításának érájarómai naptársötét középkorszeleukida időszámításszkítákSzoszigenészTeres ÁgostonÚrÚR időszámítása előtt (ÚR/BD)ÚR időszámítása szerint (ÚR/AD)Úr napjaVerancsics AntalvilágérákVízkeresztzsidó világéra

58 69 5 0

 

 

 
ELÉRÉSEK
REGISZTRÁCIÓ
HONLAPTARTALOM

8878/659 | 15

Felhasználónév:

Jelszó:


 

Ma érvényes évszámok


Jelenlegi

:

2024

Etióp

:

2017

Kopt

:

1741

Iszlám

:

1446

Perzsa

:

1403

Zsidó

:

5785

Indiai

:

1946

Bizánci

:

7533

Örmény

:

1472


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Téves évszámok


Jézus születésétől számolt (i.e.7)

TévesHelyes

2031

1784

Arszakida éra

TévesHelyes

2271

2024

Szeleukida éra

TévesHelyes

2336

2089


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Civilizációk téves évszámai


Róma alapításától számolt évek

TévesHelyes

2777

2530

Egyiptomi Nabú-nászir-éra

TévesHelyes

2771

2524

A görög olimpiai éra

TévesHelyes

700 ol. 0 év

635 ol. 0 év


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Fontosabb évszámok


Az újTörténelmi eseményekA régi
ÚR e. 516A görög időszámítás kezdeteBC 776
ÚR e. 252A marathoni csataBC 490
ÚR e. 242A thermopülai csataBC 480
ÚR e. 209A szalamiszi csataBC 449
ÚR e. 190A peloponnészoszi háborúBC 431
ÚR e. 75Nagy Sándor halálaBC 323
ÚR e. 65Szeleukida időszámításBC 312
ÚR/AD 1Arszakida időszámításBC 247
ÚR/AD 175Spartacus rabszolgafelkeléseBC 73
ÚR/AD 203Julius Caesar naptárreformjaBC 45
ÚR/AD 204Julius Caesar halálaBC 44
ÚR/AD 220Római császárkor kezdeteBC 27
ÚR/AD 239Augusztus népszámlálásaBC 08
ÚR/AD 247Mai időszámítás előtti 1. évBC 01
ÚR/AD 248Mai időszámítás szerinti 1. évAD 01
ÚR/AD 531Diocletianus császár ur.AD 284
ÚR/AD 572Niceai zsinatAD 325
ÚR/AD 622Hidzsra (Mohamed futása)ugyanaz
ÚR/AD 642Római Bir. kettészakadásaAD 395
ÚR/AD 700Attila halálaAD 453
ÚR/AD 723Az ókor végeAD 476
ÚR/AD 774Justinianus császár ur.AD 527
ÚR/AD 784Római időszám. megszűnéseAD 537
ÚR/AD 800Nagy Károly megkoronázásaugyanaz

 
 
A könyv címlapja

 

Unsoft.hu


Levél a webmesternek

 
  Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  ENNEAGRAM önismereti rendszer
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Heves megyei sakkélet
  Meglátások
  Ősmagyar nyelvek
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  Szekeres Sándor: Ringsted utca története röviden
  Dionysius Exiguus latin nyelvű munkái
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Unsoft.hu
  Egyszerű játékok a sakktáblán
  Chess Quotes
  Laws of Chess
  Chess piece names
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
  Sakkfigurák nevei más nyelveken
 

Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

és a betlehemi csillag

A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.