Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag

 


AZ ELMÉLET KISLEXIKONA

A kislexikonban három csoportba soroltuk a különböző kifejezéseket, amelyeket színek és betűtípusok segítségével lehet megkülönböztetni.

Az első, a legnagyobb csoportban azok az elmélethez kapcsolódó kifejezések kerültek, amelyeknek az elmélet megváltoztatta az eddigi értelmezését illetve a téves kronológia által hozzárendelt évszámot. Megjelenése: megváltozott értelmezésű. A második csoportba azok kerültek, amelyek ismerete ajánlott az elmélet megértéséhez. Megjelenése: elmélethez kapcsolódó. A harmadik, a legkisebb csoportba pedig az elmélet által alkotott kifejezések kerültek. Megjelenése: elmélet által alkotott. A negyedik szín a kidolgozás alatt álló kifejezéseket jelzi, ha van olyan. Megjelenése: kidolgozás alatt. A lexikon fejlesztése folyamatos, a kifejezések bevitele jelenleg is folyik.

napjelölés

(Elmélethez kapcsolódó kifejezés)

napjelölés:

1. napszámítás: a 24 órás nap hónapon vagy éven belüli helyzetének meghatározása. E célra kialakított számítási módok:

a) római napjelölés. A napokat a hónap 3 nevezetes napjától (ídus, kalendae, nonae) a kezdőnapot is beleértve visszafelé számították. E módszer a középkorban Európábanb általános volt, Németországban a XI, Magyarországon a XIII. századtól kezdett háttérbe szorulni, Aragóniában 1350-ben királyi rendelet szüntette meg.

b) olasz vagy bolognai napjelölés (consuetudo bononiensis). A hónapokat két részre osztották, a hónap első felében (mensis intrans), mely a 31 napos hónapokban 16-ig, a 30 naposokban 15-ig, februárban 14/15-ig terjedt, a napokat előrehaladóan, a hónap második felében (mensis exiens) visszafelé sorszámozták. E módszer a VIII. század körül bukkant föl, és Észak-Itáliából terjedt el Franciországba, Svájcba és Dél-Németországba. Az Ibériai félszigetenen 1350-1550 között gyakori az okleveleken. Magyarországon a XIII. századtól szórványosan éltek vele.

c) a katolikus egyház napjelölése. A liturgikus naptár ünnepei a VII. századtól terjedtek el a napjelölésben. A napot azzal az évszám mellé írt álló illetve mozgó ünneppel jelezték, melyre a kérdéses dátum esett. Ha ettől eltérő napot akartak megjelölni, a hozzá legközelebb eső ünnephez viszonyították előre vagy visszafelé történő utalással. Ilyen kifejezés pl. a vigilia, 'ünnep előtti nap'. Az ilyen keltezések föloldásánál figyelembe veendő, hogy nem minden ünnepet tartottak azonos napon a világegyházban, továbbá országok vagy szerzetesrendek saját ünnepeit is használták napjelölésre. A módszer Bretagne-ból vagy Normandiából eredt. Angliában 850 körül, Lengyelországban 1100 után tűnt föl, s Eu-ban a legnépszerűbb napjelölés lett, csak a XVII. század végén hagytak föl vele. A magyar okleveles gyakorlatban 1250 után hamar kiszorította a római napjelölést. Legtovább a hiteleshelyek őrizték meg. Az egyházi gyakorlatban ünnepélyes megnyilatkozásokon (pápai enciklikák) máig megtalálható.

d) napjelölés cisiojanusszal. A cisiojanusznak (csízió) csak az a fajtája volt keltezésre alkalmas, melyben minden hónapra két verssor, és minden napra egy szótag jutott. Ezért a nem latin csíziók többnyire használhatatlanok voltak. Keltezés során a kérdéses napot tartalmazó hónap hexameteréből azt a szótagot emelték ki, mely a jelölni kívánt nap helyén állt a versben. Rendkívül körülményes volta ellenére 1350 körül elterjedt, s kb. 1600-ig fönnmaradt, főként a német nyelvterület északi és keleti részén, Lengyelországban és Csehországban és Skandináviában.

e) modern napjelölés. A hónap napjait folyamatosan sorszámozza. A módszer semita eredetű, már az ókorban ismerték. Európa nyugati részén valószínűleg a VI. században jelent meg. A meroving-kori okleveleken gyakori, Németországban a 12. sz-tól, Magyarországon az Árpád-korban szórványosan fordult elő. 1250 után folyamatosan terjedt, s a XVII. század végére minden más napjelöléssel szemben uralkodóvá vált.

2. a hét napjainak elnevezése: A hét napjait az egyiptomiak a bolygókról nevezték el. Ezt a hagyományt követte a napok korai keresztény elnevezése is. Minthogy azonban a bolygók a középkorban pogány istenekről vették nevüket, a hét köznapjainak jelölésére már a magyar írásbeliség korai századaiban is inkább az egyház által megfelelőbbnek tartott számozás (pl.: feria secunda = a hét második napja, hétfő) volt a jellemző. A hét első napjának a vasárnapot, az utolsónak a szombatot tekintették. Alább a hét napjainak táblázat:

latin névfordításmagyar névangol névnémet névfrancia névspanyol név
dies Lunae Hold napja hétfő Monday Montag lundi lunes
dies Martis Mars napja kedd Tuesday Dienstag mardi martes
dies Mercuri Merkúr napja szerda Wednesday Mittwoch mercredi miércoles
dies Iovis Jupiter napja csütörtök Thursday Donnerstag jeudi jueves
dies Veneris Vénusz napja péntek Friday Freitag vendredi viernes
dies Saturni Szaturnusz napja szombat Saturday Samstag samedi sábado
dies Solis a Nap napja vasárnap Sunday Sonntag dimanche domingo

 

Források:Knauz 1876. - Aicher, H.: Beiträge zur Geschichte der Tagesbezeichnungen im Mittelalter. Innsbruck, 1912. - Larraugeta, S. A. G.: Cronologia. Edad media. Pamplona, 1976. - Bevezetés a m. őstörténet kutatásának forrásaiban 3. köt. Bp., 1980:151. - Grotefend, H.: Taschenbuch der Zeitrechnung des deutschen Mittelalters und der Neuzeit. Berlin, 1984. -Szentpétery Imre: A kronológia kézikönyve. Bp., 1985.

 

Magyar Katolikus Lexikon és a Wikipédia alapján

 


2019.07.18.238 -

247 év ↭ AD (Anno Domini) ↭ albigensek ↭ anakronizmus ↭ Anonymus ↭ apokrif iratok ↭ aranyszám ↭ arszakida időszámítás ↭ Arszakidák ↭ Attila halálának éve ↭ Augustus császár ↭ avarok ↭ Az 525-ös év konzuljai ↭ Badiny Jós Ferenc ↭ BC (before Christ) ↭ betlehemi csillag ↭ bizánci világéra ↭ bogumilok ↭ Caesar, Julius ↭ census ↭ computus ↭ consul ↭ decemviri ↭ dictator ↭ diocletiánus éra ↭ Dionysius Exiguus ↭ domini ↭ egyházszakadás ↭ egyiptomi naptár ↭ Eltévedt időszámítás elmélete ↭ Eltévedt időszámítás (kiadvány) ↭ epakta ↭ eponim évjegyzés ↭ éra ↭ etióp időszámítás ↭ év ↭ évkezdet ↭ évkezdő nap ↭ évszámítás ↭ Flavius ↭ Fomenko, Anatolij Tyimofejevics ↭ Fomenko elmélete ↭ Gergely-naptár ↭ gesta ↭ Gesta Hungarorum (Anonymus) ↭ Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai) ↭ háromkirályok ↭ Hérodotosz ↭ hét (naptári) ↭ hidzsra ↭ holdfázis ↭ holdfogyatkozás ↭ holdtölte ↭ hó, hónap ↭ hónapok nevei ↭ honfoglalás ↭ hunok ↭ húsvét ↭ húsvéthétfő ↭ húsvéti vita ↭ húsvétszámítás ↭ húsvétvasárnap ↭ időszámítás ↭ idus ↭ Illig, Heribert ↭ imperator ↭ Ince pápa, III. ↭ indikció ↭ Inter Gravissimas ↭ iszlám időszámítás ↭ Jakab ősevangéliuma ↭ Jézus ↭ Jézus-Mani párhuzamok ↭ julián naptár ↭ kalendae ↭ kalendárium ↭ Kálti Márk ↭ katharok ↭ Képes Krónika ↭ kettős honfoglalás ↭ Kézai Simon ↭ Király csillaga ↭ kitalált középkor ↭ kopt időszámítás ↭ kronológia ↭ kronológiai évjelzések ↭ kronológiai sarokpont ↭ László Gyula ↭ Lukács evangéliuma ↭ mágusok ↭ manicheizmus ↭ Mani ↭ Márk evangélista ↭ Máté evangéliuma ↭ mezopotámiai (babiloni) naptár ↭ monumentum ancyranum ↭ nagypéntek ↭ nap ↭ napéjegyenlőség ↭ napjelölés ↭ napkeleti bölcsek ↭ naptár ↭ naptárreformok (történelmi) ↭ népszámlálás ↭ niceai zsinat ↭ nonae ↭ nulladik év ↭ Nyesztor-krónika ↭ örmény időszámítás ↭ pánik időszaka ↭ pártusok ↭ paulikiánusok ↭ Péter evangéliuma ↭ pontifex ↭ precesszió ↭ Quirinius ↭ Regulus ↭ Róma alapításának érája ↭ római naptár (köztársasági) ↭ sötét középkor ↭ szeleukida időszámítás ↭ szkíták ↭ Szoszigenész ↭ Teres Ágoston ↭ Úr ↭ ÚR időszámítása előtt (ÚR/BD) ↭ ÚR időszámítása szerint (ÚR/AD) ↭ Úr napja ↭ Verancsics Antal ↭ világérák ↭ Vízkereszt ↭ zsidó világéra ↭ 

62 63 7 0
 

 

TARTALOMJEGYZÉK

AZ ELMÉLET

Bevezetés

I. Időszámításunk kérdőjelei

II. A valódi időszámításunk

III. A valódi betlehemi csillag

IV. Misztikumok, összefüggések, elemzések, feloldások

V. A valódi Dionysius-i húsvéttábla

VI. Az Úr megnevezés párhuzama

VII. A felismerés kora

VIII. Kérdések, válaszok, gondolatok

Utószó

AZ ELMÉLET ÉRDEKESSÉGEI

A KÉPES KRÓNIKA ZAVAROS ÉVSZÁMAI

MÁRCIUS 21 VAGY MÁRCIUS 25

A HÚSVETTÁBLA ELLENTMONDÁSAI

A VALLÁSALAPÍTÓK PÁRHUZAMAI

A PÁRTUS IDŐSZÁMÍTÁS FOGYATKOZÁSAI

A KRONOLÓGIA SAROKPONTJAI

A nap- és holdfogyatkozásokról

A tárgyalt fogyatkozások táblázatai

Mezopotámiai fogyatkozások

A görög olimpiai éra fogyatkozásai

Róma kultúrkörének fogyatkozásai


ÖSSZEHASONLÍTÓ KRONOLÓGIA

 

FORRÁSJEGYZÉK

 


 

KÖNYVBEN NEM SZEREPLŐ ANYAGOK

TÉVIDŐ - az eltévedt időszámítás blogja...

ŐSHONOS ŐSTÖRTÉNET: KIK VAGYUNK?

AZ ELMÉLET KISLEXIKONA

247 évAD (Anno Domini)albigensekanakronizmusAnonymusapokrif iratokaranyszámarszakida időszámításArszakidákAttila halálának éveAugustus császáravarokAz 525-ös év konzuljaiBadiny Jós FerencBC (before Christ)betlehemi csillagbizánci világérabogumilokCaesar, Juliuscensuscomputusconsuldecemviridictatordiocletiánus éraDionysius Exiguusdominiegyházszakadásegyiptomi naptárEltévedt időszámítás elméleteEltévedt időszámítás (kiadvány)epaktaeponim évjegyzéséraetióp időszámításévévkezdetévkezdő napévszámításFlaviusFomenko, Anatolij TyimofejevicsFomenko elméleteGergely-naptárgestaGesta Hungarorum (Anonymus)Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai)háromkirályokHérodotoszhét (naptári)hidzsraholdfázisholdfogyatkozásholdtöltehó, hónaphónapok neveihonfoglaláshunokhúsvéthúsvéthétfőhúsvéti vitahúsvétszámításhúsvétvasárnapidőszámításidusIllig, HeribertimperatorInce pápa, III.indikcióInter Gravissimasiszlám időszámításJakab ősevangéliumaJézusJézus-Mani párhuzamokjulián naptárkalendaekalendáriumKálti MárkkatharokKépes Krónikakettős honfoglalásKézai SimonKirály csillagakitalált középkorkopt időszámításkronológiakronológiai évjelzésekkronológiai sarokpontLászló GyulaLukács evangéliumamágusokmanicheizmusManiMárk evangélistaMáté evangéliumamezopotámiai (babiloni) naptármonumentum ancyranumnagypénteknapnapéjegyenlőségnapjelölésnapkeleti bölcseknaptárnaptárreformok (történelmi)népszámlálásniceai zsinatnonaenulladik évNyesztor-krónikaörmény időszámításpánik időszakapártusokpaulikiánusokPéter evangéliumapontifexprecesszióQuiriniusRegulusRóma alapításának érájarómai naptár (köztársasági)sötét középkorszeleukida időszámításszkítákSzoszigenészTeres ÁgostonÚrÚR időszámítása előtt (ÚR/BD)ÚR időszámítása szerint (ÚR/AD)Úr napjaVerancsics AntalvilágérákVízkeresztzsidó világéra

 


 

FORRÁSMUNKÁK GYŰJTEMÉNYE

Középkori krónikák


KÉZAI SIMON:
    MAGYAROK KRÓNIKÁJA

KÁLTI MÁRK:
    KÉPES KRÓNIKA (CHRONICON PICTUM)

ANONYMUS:
    GESTA HUNGARORUM

Blaskovics József:
    Tarih-i Üngürüsz

Blaskovics József:
    Az 1740. évi Névtelen MAGYAR TÖRTÉNET, Macar Tárihi vagyis Madzsar Tárihi

Farkas János Nepomuk:
    Csíki Székely Krónika

Einhard:
    Nagy Károly császár élete

Rogerius mester :
    Siralmas Ének (1243)

Grandpierre K. Endre-Grandpierre Attila:
    Földalatti krónikáink különös története

Földes Péter:
    ANONYMUS TITKOS KÖZLÉSEI

Időszámítások és naptárak

Őstörténetünkhöz

DIONYSIUS - EREDETI LATIN NYELVEN

 


 

 

 

 
 
STATISZTIKA
TÁRSOLDALAK
ELÉRÉSEK
REGISZTRÁCIÓ

Felhasználónév:

Jelszó:


 

Ma érvényes évszámok


Jelenlegi

:

2022

Etióp

:

2014

Kopt

:

1738

Iszlám

:

1443

Perzsa

:

1401

Zsidó

:

5782

Indiai

:

1944

Bizánci

:

7530

Örmény

:

1470


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Téves évszámok


Jézus születésétől számolt (i.e.7)

TévesHelyes

2029

1782

Arszakida éra

TévesHelyes

2269

2022

Szeleukida éra

TévesHelyes

2333

2086


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Civilizációk téves évszámai


Róma alapításától számolt évek

TévesHelyes

2775

2528

Egyiptomi Nabú-nászir-éra

TévesHelyes

2769

2522

A görög olimpiai éra

TévesHelyes

699 ol. 2 év

634 ol. 2 év


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Fontosabb évszámok


Az újTörténelmi eseményekA régi
ÚR e. 516A görög időszámítás kezdeteBC 776
ÚR e. 252A marathoni csataBC 490
ÚR e. 242A thermopülai csataBC 480
ÚR e. 209A szalamiszi csataBC 449
ÚR e. 190A peloponnészoszi háborúBC 431
ÚR e. 75Nagy Sándor halálaBC 323
ÚR e. 65Szeleukida időszámításBC 312
ÚR/AD 1Arszakida időszámításBC 247
ÚR/AD 175Spartacus rabszolgafelkeléseBC 73
ÚR/AD 203Julius Caesar naptárreformjaBC 45
ÚR/AD 204Julius Caesar halálaBC 44
ÚR/AD 220Római császárkor kezdeteBC 27
ÚR/AD 239Augusztus népszámlálásaBC 08
ÚR/AD 247Mai időszámítás előtti 1. évBC 01
ÚR/AD 248Mai időszámítás szerinti 1. évAD 01
ÚR/AD 531Diocletianus császár ur.AD 284
ÚR/AD 572Niceai zsinatAD 325
ÚR/AD 622Hidzsra (Mohamed futása)ugyanaz
ÚR/AD 642Római Bir. kettészakadásaAD 395
ÚR/AD 700Attila halálaAD 453
ÚR/AD 723Az ókor végeAD 476
ÚR/AD 774Justinianus császár ur.AD 527
ÚR/AD 784Római időszám. megszűnéseAD 537
ÚR/AD 800Nagy Károly megkoronázásaugyanaz

 
 
A könyv címlapja

 

Unsoft.hu


Levél a webmesternek

 
  Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag
  GONDOLGOK
  FORRÁSOK
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  ENNEAGRAM önismereti rendszer
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Elektro-Tec, Gyöngyös
  Ősmagyar nyelvek
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Heves megyei sakkélet
  Gyöngyösi ENERGIA SC sakkegyesülete
  Meglátások
  Boricsev Oleg
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  A gyöngyösi Ringsted utca oldala
  Évelő növények, évelő virágok
  Dionysius Exiguus latin nyelvű munkái
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Szekeres Sándor: Egyszerű játékok a sakktáblán
  Szkíta Főnix
  The Scythian Phoenix
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Chess Quotes
  Laws of Chess
  Chess piece names
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
  Sakkfigurák nevei más nyelveken
 

Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

és a betlehemi csillag

A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.