Visszalépés a Főoldalra
TARTALOM
ELMÉLET ANYAGA
ELMÉLET, egyszerűen
FÓRUMOK
   
 
<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>

  
      Nyomtatható változat    Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez!


Szekeres SándorTéma : Az eltévedt időszámítás elmélete
 

X. Függelék


Eltévedt időszámítás
1. Kronológia
      A görög korszak évszámai
      A római korszak, ősidőktől a császárság koráig
      Róma császárkorának évszámai
      Kora középkor évszámai
2. Forrásjegyzék
3.Számítástechnikai programok
4.Tartalmi felépítés

 

 

Kronológia

 

Baloldalon a ma érvényes évszámok, jobboldalon, vastagon kiemelve az Úr időszámítása szerinti évek. Középen, a saját időszámítás szerinti évek vannak feltüntetve, ha ismert.

 

A görög korszak évszámai

 

 

I. e. 1194-1184

 

Úr e. 947-937

A trójai háború hagyományos időpontja

I. e. 1100 körül

 

Úr e. 900 körül

A vaskorszak kezdete Göröghonban

I. e X. század

 

Úr e. VIII. század

Spárta alapítás

I. e VIII. század

 

Úr e. VI. század

Athénban megszűnik a királyi hatalom, a társadalom élére a nemzetiségi arisztokrácia kerül.

I. e 776

 

Úr e. 529

Az első olümpiai verseny, amelyről írásos feljegyzés maradt, később a görög időszámítás támpontja a halüszi csata napfogyatkozása alapján, ami most 261 évvel előbbre kerül. (Úr 515-re?)

I. e. 754

 

Úr e. 507

A spártai ephoroszok listájának kezdete.

I. e. 683

 

Úr e. 436

Az arkhónok választásának kezdetei Athénban az arisztokrácia köréből

I. e. 621

 

Úr e. 374

Drakón arkhón működése, az athéni jog rögzítése írásban

I. e.594

 

Úr e. 347

Szolón arkhónsága, az adósrabszolgák felszabadítása, teherlerázás

I. e. 585

 

Úr e. 324

A halüszi csata. Kronológiai sarokpont. Az új időpont az Úr e. 324. 05. 23-i napfogyatkozással megerősítve.

I. e.530

 

Úr e. 283

Spárta létrehozza a peloponnészoszi szövetséget

I. e.508

 

Úr e. 261

Kleiszthenész reformjainak kezdete és szerződés Athén és Perzsia között

I. e.500-493

 

Úr e. 253-246

Ión városok fölkelése

I. e. 492-448

 

Úr e. 245-201

Görög-perzsa háborúk kora

I. e.495-452 körül

 

Úr e. 248-205

I. Alexandrosz uralkodása Macedóniában

I. e.492

 

Úr e. 245

Mardoniosz perzsa hadvezér sikertelen hadjárata Hellasz ellen, de meghódítja Trákiát

I. e. 490

 

Úr e. 243

A maratoni csata.

I. e.483/482

 

Úr e. 236/235

Themisztoklész arkhónsága.

I. e. 480

 

Úr e. 241.

I. Xerxész vesztes hadjárata; csata Thermopülainál és Szalamisznál tengeri ütközet; Hérodotosz elveszett napfogyatkozása Úr e. 241. június 15-én

I. e. 478/477

 

Úr e. 231/230

Déloszi (attikai-tengeri) szövetség kialakulása.

I. e. 471

 

Úr e. 224

Themisztoklészt cserépszavazással (obulus) száműzik.

I. e. 468 körül

 

Úr e. 221 körül

Kimón győzelme az Eurümedón folyónál.

 

I. e. 464

 

Úr e. 217

Földrengés Spártában, nagy helóta felkelés, a harmadik messzéniai háború (458-ig. Úr e. 211-ig )

I. e. 461

 

Úr e. 214

Ephialtészt meggyilkolják politikai ellenfelei

I. e.454

 

Úr e. 207

Az athéni flotta megsemmisülése Egyiptomnál

I. e. 449

 

Úr e. 208. 03.13

Artaxerxesz szalamiszi csatája. Hérodotosz másik elveszett napfogyatkozása, Úr e. 208. 03. 13-án

I. e. 449/448

 

Úr e. 201/200

Békekötés a perzsák és a görögök között, a Kalliász-féle béke

I. e  5. század közepe

 

Úr e. III. század körül

Periklész virágkora Athénban

I. e. 445

 

Úr e. 198

Athén és Spárta között harmincéves (Periklész-féle) béke

I. e. 431-404

 

Úr e. 184-157

Peloponnészoszi háború Az új időpont Úr e. 190. március 14-i napfogyatkozással megerősítve

I. e. 429

 

182

Periklész halála

I. e. 421

 

Úr e. 174

Nikiász-féle béke Athén és Spárta között ötven évre (de 414-re {Úr e. 167-re} véget ér).

 

I. e. 412

 

Úr e. 165

Spárta pénzügyi segítséget kapott a perzsáktól

I. e. 405-367

 

Úr e. 158-120

I.Dionüszosz Szirakuza türannosza a szicíliai görögök egyesítésére törekszik; Szicília birtoklásáért harcol a karthágóiak ellen

I. e. 404

 

Úr e. 157

Athén kapitulációja

I. e. 404-403

 

Úr e. 157-156

Harminc zsarnok uralma Athénban

I. e. 403-401

 

Úr e. 156-154

Demokrácia visszaállítása Attikában

I. e. 401-400

 

Úr e. 154-153

Az ifjabb Kürosz lázadása

I. e. 399

 

Úr e. 152

Szókratészt halálra ítélik

I. e. 395

 

Úr e. 148

Korinthoszi háború kezdete. Spárta és perzsa támogatású Athén, Théba, Korinthosz, Argosz között

.

I. e. 387

 

Úr e. 140

Békekötés Spárta és Perzsia között

I. e. 378

 

Úr e. 131

Athén létrehozza a második tengeri szövetségét

I. e. 371

 

Úr e. 124

Leuktrai csata.

 

I. e. 362

 

Úr e. 115

Matineiai ütközet.

I. e. 357-355

 

Úr e. 110-108

Háború Athén és szövetségesei között.

I. e. 359-336

 

Úr e. 112-89

II. Philipposz uralma Macedóniában.

I. e. 338

 

Úr e. 91

A khairóneiai ütközet

I. e. 337

 

Úr e. 90

Korinthoszi szövetség megalakulása

I. e. 336-323

 

Úr e. 89-76

Nagy Sándor uralkodása

I. e. 334

 

Úr e. 87

Granikoszi csata

I. e. 333

 

Úr e. 86

Isszoszi csata

I. e. 332

 

Úr e. 85

Nagy Sándor meghódítja Szíriát, Föníciát és Egyiptomot

I. e. 331

 

Úr e. 84

Gaugamélai csata, Nagy Sándor felveszi az Ázsia királya címet

I. e. 326

 

Úr e. 79

Az indiai hadjárat

I. e. 324

 

Úr e. 77

Szuzai menyegző

I. e. 323

 

Úr e. 76

Nagy Sándor 33 évesen meghal

I. e. 323-301

 

Úr e. 76-54

Diadokhoszok (örökösök) háborúinak kora

 

 

I. e. 315

 

Úr e. 68

Szeleukosz Nikotór győzelme, a szeleukida időszámítás kezdete I. e. 312/11 (Úr 66).

 

I. e. 301-30

 

Úr e. 54-217

A Ptolemaiosz dinasztia uralkodása

I. e. 247-221

 

Úr e. 1-Úr 25

III. Ptolemaiosz Eurgetész uralkodása

I. e. 215

 

Úr 32

Róma-ellenes szövetség a karthágói Hannibál és a macedón V. Philipposz (Fülöp) között

I. e. 215-205

 

Úr 32-42

Az első macedón háború

I. e. 205/4-192

 

Úr 42-55

Nábisz türannisza Spártában, a helóták egyenjogúvá tétele a spártaiakkal..

I. e. 200-197

 

Úr 47-50

A második macedón háború.

I. e. 171-168

 

Úr 76-79

A harmadik macedón háború

I. e. 168

 

Úr 79

Püdnai csatában a rómaiak megsemmisítik a macedón birodalmat

I. e. 54-30

 

Úr 193-217

VIII Kleopátra uralkodása

I. e. 30

 

Úr 217

Kleopátra halálával az utolsó hellenisztikus monarchia, Egyiptom elbukik, a hellenisztikus korszak vége.

 

  

A római korszak, ősidőktől a császárság koráig

 

 

I. e. 10.sz .

 

Úr e. 8. sz

Első települések a Palatínuson

I. e. 9.sz.

 

Úr e. 7.sz

Települések a Capitolium-, Esquilinus-, Quirinalis- és a Viminalis-dombon

I. e. 8.sz.

 

Úr e. 6.sz

A Tiberis-folyó menti dombok települései Róma néven egyesülnek.

I. e. 753

AUC. 1

Úr e. 506

Róma alapításának éve a legenda szerint

I. e. 750–510

 

Úr e. 503-263

A monda szerinti hét király időszaka

I. e. 510

AUC. 244

Úr e. 263

Az utolsó etruszk király, Tarquinius Superbus elűzése, a mondabeli királykor vége. A római köztársaság és Karthágó közötti (1) szerződés: a Földközi-tenger nyugati medencéjében a kereskedés monopóliumát elismeri Róma, a rómaiak és szövetségesei sértetlenségét a punok.

I. e. 498–493

 

Úr e. 251-246

A latin háborúk végén Róma elismeri a latin városok autonómiáját

I. e. 494

 

Úr e. 247

Kivonulás a Szent-hegyre (Mons Sacer: az Aventinus), a néptribunusi intézmény létrehozása. A plebejus hadsereg megszervezése

I. e. 451–449

 

Úr e. 204-202

A decemvírek bizottságot alakítanak a tizenkét táblás törvény létrehozására

I. e. 406–396

AUC. 348-358

Úr e. 159-149

Utolsó háború Veii ellen, a rómaiak elfoglalják és lerombolják a várost. Lehetséges az északi terjeszkedés. Megindul a gallok, samnisok népvándorlása.

I. e. 387

 

Úr e. 140

A gallok betörése Itáliába; Brennus elfoglalja és megsarcolja Rómát. (Vae victis! Jaj a legyőzötteknek!)

I. e. 380-tól

 

Úr e. 133-tól

Erős falgyűrű, az újjáépített város hét dombja (Róma) köré

 

I. e. 367

 

Úr e. 120

A Licinius–Sextius-féle földtörvény, mely kedvez a plebejusoknak. Minden hivatal elérhető a plebejus felső réteg számára (dictator censor,  praetor. papi tisztségek)

I. e. 354

 

Úr e. 107

Római–samnis szövetség a gallok ellen és a szomszédok féken tartására

I. e. 343–341

 

Úr e. 96-94

Az első samnis háború, római győzelem

I. e. 340–338

AUC. 414-416

Úr e. 93-91

A latin háború

I. e. 326–304

AUC. 428-450

Úr e. 79-55

A második samnis háború; I. e. 321 / Úr e. 74 római vereség a caudiumi hágónál. „Szégyeniga” alatt vonulhatnak el

 

I. e. 326

 

Úr e. 79

Poetelius törvénye: az adósrabszolgaság megszüntetése Rómában

I. e. 312

AUC. 442

Úr e. 65

Appius Claudius cenzorsága. Az első vízvezeték és a capuai országút (Via Appia) építése

I. e. 306

 

Úr e. 59

Róma és Karthágó közötti (3) szerződés

 

I. e. 298–290

 

Úr e. 51-43

A harmadik samnis háború, római győzelem (a samnis, etruszk, kelta, sabin, lucanus, umber szövetség tagjait külön-külön győzi le). I. e. 295 / AUC 459 / Úr e. 48 béke az etruszkokkal.

 

I. e. 287

 

Úr e. 40

Hortensius törvénye. A népgyűlés határozatai azonos rangra emelkednek a szenátus határozataival (leges), a patriciusok összeolvadnak a gazdagabb plebejusokkal, kialakul az új uralkodó osztály, a nobilitas.

 

I. e. 285–282

 

Úr e. 38-35

A kelták elleni harcokkal Róma biztosítja uralmát Közép-Itáliában.

I. e. 282–272

 

Úr e. 35-25

Róma és Tarentum háborúja, amelybe beavatkozik az epirusi király, Pyrrhus

 

I. e. 279–272

AUC. 475-482

Úr e. 33-25

Háború Pürrhosz ellen, „pürroszi győzelem” Ausculumnál. Róma győzelme. Harci szövetség Róma és Karthágó között. Tarentum kapitulációja.

 

I. e. 265

AUC. 489

Úr e. 18

Az etruszk Volsinii elfoglalása. Róma befejezi Itália meghódítását

 

 

I. e. 264–241

AUC. 490-513

 Úr e.17-Úr u. 6

Az első pun háború; a római hajóhad győz a Mylaenál, Economusnál és Aegatusnál. Karthágó lemond Szicíliáról, így az első római provincia lett.

 

I. e. 248

 

Úr e. 1

Az arszakida időszámítás előtti első év

I. e. 247

 

Úr u. 1

Az arszakida időszámítás első éve

I. e. 240

 

Úr u. 7

Az etióp időszámítás első éve.  III Ptolemaios naptárreformja, ahol először fogalmazódik meg a szökőnap. Az etiópok időszámításába nem kerültek be a fantomkor fiktív évei.

I. e. 238

 

Úr u. 10

Szardíniát Rómához csatolják, Korzikát elfoglalják

I. e. 229–228

 

Úr u. 19-20

Az első illír háború, a tengeri kalózkodás megszüntetése

I. e. 219

 

Úr u. 29

A második illír háború

I. e. 218–202

 

Úr u. 30-46

A második pun háború

I. e. 216

AUC. 538

Úr u. 32

A cannaei csatában a római történelem legsúlyosabb veresége Hannibáltól

 

I. e. 211

AUC. 543

Úr u. 37

 „Hannibal ante portas”

 

I. e. 202

AUC. 552

Úr u. 46

Római győzelem a zamai csatában (202). Karthago lemond Hispaniáról, hadisarcot fizet

 

I. e. 215–205

AUC. 539-549

Úr u. 33-43

Az első makedón háború

I. e. 210

AUC. 544

Úr u. 38

Szicília Rómáé (Szürakuszai és Agrigentum meghódításával)

 

I. e. 200–197

AUC. 554-557

Úr u. 48-51

A második makedón háború. A római agresszió a Földközi-tenger keleti térségében. Római győzelem a künoszkefalai ütközetben

I. e. 192–188

 

Úr u. 56-60

A szír (Szeleukida) háború III.Antiokhosz ellen. Róma győzelme a magnesziai csatában. Az apameiai békével Róma a Földközi-tenger keleti medencéjének ura

I. e. 171–168

AUC. 583-586

Úr u. 77-80

A harmadik makedón háború. Római győzelem a püdnai csatában. Makedóniát római tartománnyá szervezik

I. e. 154

 

Úr u. 94

A luzitánok és a keltibérek felkelése Viriatus vezetésével

I. e. 149–146

AUC. 605-608

Úr u. 99-102

A harmadik pun háború, Karthágó lerombolása (Cato: „Ceterum censeo Carthaginem esse delendam”) és bevetése sóval. Africa provincia.

I. e. 146

 

Úr u. 102

Korinthosz lerombolása és Görögország meghódítása

I. e. 136–132

 

Úr u. 112-116

Az első szicíliai rabszolgafelkelés Eunus vezetésével

I. e. 134–133

 

Úr u. 114-115

Scipio meghódítja Numantiát (Hispánia), amely 154 óta a Viriatus vezette szabadságharc központja

I. e. 133

 

Úr u. 115

Tiberius Gracchus tribunátusa. A latifundiumok felosztására irányuló demokratikus népmozgalom kezdete. III.Attalosz végrendeletében Rómára hagyja Pergamont

I. e. 132–130

 

Úr u. 116-117

Arisztonikosz felkelése Pergamonban

I. e. 123–122

 

Úr u. 125-126

Gaius Gracchus tribunátusa. Az agrártövény felújítása, mozgalmát leverik

 

I. e. 113–101

 

Úr u. 135-147

Háború a germán kimberek és teutonok ellen, sorozatos vereségek. Marius hadseregreformja (104) után sikeres visszavágások (102 és 101-ben)

 

I. e. 111–105

 

Úr u. 137-143

Jugurtha numídiai király elleni háború, római kudarcok, majd Marius befejezi a háborút (106); a királyt kiadják Sullának (105). A jugurthai birodalom keleti részéből: Numidia provincia

I. e. 91

 

Úr u. 157

Livius Drusus Minor a gracchusi tervek felújítása, őt is meggyilkolják

 

I. e. 91–89

 

Úr u. 157-159

Szövetséges háború, megkapják a polgárjogot (lex Plautia Papiria).

I. e. 88–84

 

Úr u. 160-164

Az első háború Mithridatész pontusi király ellen Kisázsiában és Görögországban (a polgárháborúk kezdete)

 

 

I. e. 88

AUC. 666

Úr u. 160

Epheszoszi éjszaka: 80000 római lemészárlása Kis-Ázsiában. Sulla sikeres (optimaták) államcsínye, seregével elfoglalja Rómát.

 

I. e. 87–82

 

Úr u. 161-166

Marius híveinek (a néppártiak) uralma

 

I. e. 83–82

 

Úr u. 165-166

A második mithridatészi háború

 

I. e. 82–79

 

Úr u. 166-169

Sulla diktatúrája, az elítéltek listájának kifüggesztése (proscriptio). Végül önként lemond a hatalomról, visszavonul, 78 / 676 / 178-ban meghal.

I. e. 77–71

 

Úr u. 171-177

Pompeius küzdelmei a Marius-pártiakkal Hispániában

I. e. 74–64

 

Úr u. 174-184

A harmadik mithridatészi háború. Lucullus ellen fellázad a hadsereg, a szenátus visszahívja (68-ban); Pompeius vezetésével Róma győz.

I. e. 73–71

AUC. 681-683

Úr u. 175-177

A Spartacus-féle rabszolgafelkelés. Crassus és Pompeius végül győznek.

I. e. 70

AUC. 684

Úr u. 178

Crassus és Pompeius consulsága, Sulla törvényeit érvénytelenítik (tribunusi hatalom; bírói poszton senatori, lovagi osztozás az utánuk következő censussal; a plebiscitumok törvényerejűek).

I. e. 67–64

 

Úr u. 181-184

Pompeius befejezi a tengeri kalózok elleni hadjáratot; győz keleten és új rendet hoz: új provinciák (Pontus, Szíria és Cilicia) és cliens államok.

I. e. 63–62

 

Úr u. 185-186

Catilina-féle összeesküvés, Cicero leleplezi.

I. e. 60

AUC. 694

Úr u. 188

Az első triumvirátus: Pompeius, Caesar és Crassus

I. e. 58–50

 

Úr u. 190-198

Caesar Galliai hadjárata

I. e. 49–45

AUC. 705-709

Úr u. 199-203

Caesar polgárháborúja a Róma feletti hatalomért. 49/ 705/199 január 10-én átkel a Rubicon folyón (alea iacta est).

I. e. 48

AUC. 706

Úr u. 200

Pompeius veresége Pharszalosznál, Egyiptomba menekül, megölik.

I. e. 47

AUC. 707

Úr u. 201

Caesar győz a pontusi Pharnakész felett („Veni, vidi, vici” – jöttem, láttam, győztem).

I. e. 45

AUC. 709

Úr u. 203

Caesar győz Mundánál Pompeius fiai felett, egyeduralmának kezdete. Örökös dictator, imperator. Juliánus naptár bevezetésének éve.

I. e. 44

AUC. 710

Úr u. 204

Caesart március idusán meggyilkolják. Örököse Caius Octavianus, a későbbi Augusztus császár.

I. e. 43

AUC. 711

Úr u. 205

A második triumvirátus: Antonius, Lepidus, Octavianus

I. e. 39–36

AUC. 715-718

Úr u. 209-212

A triumvirek egyezsége Sextus Pompeiusszal, majd összefogásuk ellene

 

I. e. 31

AUC. 723

Úr u. 217

Az actiumi tengeri ütközet; Octavianus egyeduralma. 30-ban (Úr 217-ben) Alexandria elfoglalása, Antonius és Kleopátra (36-tól, Úr 223-tól házasok) öngyilkos lesz. Egyiptom római provincia. A császárság kora kezdődik, s tart 476-ig (Úr 723-ig)

 

 

Róma császárkorának évszámai

 

 

I. e. 27

AUC. 727

Úr u. 221

A principátus bevezetése. Octavianus egyeduralkodó a köztársaság leplében, aki formálisan helyreállítja a köztársaságot, valójában minden fontos magisztrátust egyesít személyében (imperator, proconsul, princeps senatus, tribunus plebis, pontifex maximus és egy új méltóság, amelyről a korszak a nevét kapja: princeps populi Romani; hatalmának alapja imperium maius és a tribunicia potestas) majd felveszi az Augustus nevet. Augustus külpolitikájának alapgondolata a Pax Romana.

 

I. e. 27–I. u. 6-ig

AUC. 727-759

Úr u. 221-254

Az első időszakban hódító jellegű háborúk (Hispania teljes meghódítása; Alpesek keleti vidéke, Pannonia provincia,  Germania provincia alapítása)

I. e. 18

 

Úr u. 230

Az erkölcsök törvényi szabályozása

I. e. 17

 

Úr u. 231

Róma századévi ünnepségei; általános világbéke kihirdetése (pax Augusta)

I. e. 13–9

 

Úr u. 235-239

Agrippa és/majd Tiberius leigázzák a pannonokat. Kialakul a Duna–Eufrátesz határvonal

I. e. 9

 

Úr u. 239

A Békeoltár (Ara pacis Augustae) fölszentelése a Mars-mezőn

I. e. 8-4

AUC. 745-749

Úr u. 239-243

Jézus születésének valószínűsíthető évei (napfogyatkozás alapján Úr 240)

I. e. 4-2

AUC.749-751

 Úr u.243-245

Heródes halálának valószínűsíthető évei (holdfogyatkozás alapján Úr 242)

I. e. 1

AUC. 753

 Úr u. 247

A Krisztus előtti időszámítás első éve

I. u. 1

AUC. 754

Úr u.  248

Augusztus uralkodásának 30. éve, amihez Krisztus utáni 1-t rendelték.

I.sz.. 4.

 

Úr u. 251

A sorra elhalt lehetséges utódok helyett Tiberiust adoptálja Augusztus, így jelöli követőjévé.

I.sz.. 6–14

 

Úr u. 253-261

Védekező háborúk: pannóniai és illyr lázadás; teutoburgi vereség a germánoktól. Augustus halála, istenné avatása. Katonalázadások (pannóniai és rajnai légiók) 14-ben (Úr 261-ben).

I.sz.. 14–37

AUC. 767-790

Úr u. 261-284

Augusztus halála. A Julius–Claudius-dinasztia (68-ig). Tiberius császár lett (szenátusi határozattal).

I.sz.. 14

AUC. 757

Úr u. 261

A comitiák megszüntetése, a népet megfosztják tisztviselő-megválasztási jogaitól, a szenátusra ruházzák azt.

I.sz.. 25

AUC. 745

Úr u. 272

Jézus Krisztus kereszthalála

I.sz.. 37

AUC. 757

Úr u. 284

Péter és Márk Jeruzsálemből elindul Rómába, vagyis mártírok útjára lépnek! Az egyiptomi kopt időszámítás első éve, azaz a mártírok éve. A koptok időszámítása nem tartalmaz fantoméveket.

 

 

I.sz.. 37–41

 

Úr u. 284-288

Caligula ugyan a néppel választatja a tisztviselőket, de megkezdi a principátus hellenisztikus (keleti) jellegű istenkirálysággá alakítását (Caesar és Isten). Megölik Caligulát.

 

I.sz.. 41–54

 

Úr u. 288-301

Claudius az augustusi hagyományokhoz tér vissza. A rendezett közigazgatás mellett kiépülnek udvari hivatalok (benne felszabadított rabszolgái nagy szerepével). Felesége gyilkolja meg (Agrippina) fia érdekében.

I.sz.. 54–68

 

Úr u. 301-315

Néró boldog évekkel kezd, majd cezarománia, legyilkoltatja környezetét, rokonságát. Végül öngyilkos lett.

I.sz.. 59

AUC. 812

Úr u. 306

Néró anyjának, Agrippinának halála

I.sz.. 68–69

 

Úr u. 315-316

A négy császár éve (Galba, Vitellius, Otho és Vespasianus).

I.sz.. 69–96

 

Úr u. 316-343

A Flavius-dinasztia

I.sz.. 69–79

AUC. 822-832

Úr u. 316-326

Vespasianus uralkodása

I.sz.. 70

AUC. 823

Úr u. 317

A zsidók 66-tól tartó felkelésének leverése, Vespasianus fia, Titusz elfoglalja Jeruzsálemet

I.sz.. 79–81

AUC. 832-834

Úr u. 326-328

Titus uralkodása alatt kitör a Vezúv (79, Úr 326), eltemeti Pompejit, Stabiaet, Herculaneumot

 

 

I.sz.. 81–96

AUC. 834-849

Úr u. 328-343

Domitianus uralkodása; kezdeti népszerűsége despotizmusba csap át: Dominus et Deus címet követel magának; végül palotaforradalom során meggyilkolják. A skót határfal megépítése (i.sz. 84, Úr 331).

I.sz.. 96–192

AUC. 849-945

Úr u. 343-439

Az adoptált császárok kora: dinasztikus elv helyett az örökbefogadás érvényesült

I.sz.. 98

AUC. 851

Úr u. 345

Nerva princeps a szenátus által, testőrségi lázadás után örökbe fogadja (97, Úr 344) Traianust.

I.sz.. 98–117

AUC. 851-870

Úr u. 345-364

Az első provinciai eredetű, utolsó római hódító császár. A dákok leigázója Dacia provincia. Arabia provincia. Armenia, Assyria és Mesopotamia provincia létrehozása. A Római Birodalom elérte legnagyobb kiterjedését.

 

I.sz.. 117–138

AUC. 870-891

Úr u. 364-385

Hadrianus feladja a keleti hódításokat, békepolitikát követ. Kiépül a limes (határ) vonala. A császári bürokrácia kiépítése. A közigazgatást az utazó császár ellenőrzi. A zsidók Bar Kochba-felkelésének Hadrianus Jeruzsálem elfoglalásával vet véget.

 

 

I.sz.. 138–161

AUC. 891-914

Úr u. 385-408

Békés politikáját folytatja Antoninus Pius.

 

 

I.sz.. 161–180

AUC. 914-933

Úr u. 408-427

Marcus Antonius filozófus-császár 169-ig (Úr 416-ig) Verusszal, örökbefogadás révén „testvérével” uralkodott, kettős császárság. Állandó harcokban kell védenie a birodalmat a pártusoktól, hatalmas pestisjárvány készteti békére, majd a germán markomannokkal szemben védekezik. Megkezdődik a hanyatlás fia alatt, aki társuralkodója 176-tól (Úr 423-tól), s akivel a dinasztikus elv érvényesül.

 

I.sz.. 180–192

 

Úr u. 427-439

Commodus Hercules és Mithrasz megtestesülésének képzeli magát, cezaromániás, akivel palotaforradalom végez.

 

I.sz.. 193

AUC. 946

Úr u. 440

A második négy császár éve, közülük Septimus Severus kerekedik felül (Pannoniából), és dinasztiát alapít: 193–235, (Úr 440-482).

I.sz.. 193–211

AUC. 946-964

Úr u. 440-458

Septimus Severus ötéves polgárháborút követően a parthusok ellen győztes hadjáratot vezet (198, Úr 445). A határőrségből a szenátust háttérbe szorító erő válik. Megszüntetik az adóbérlést és Róma ill. Itália előjogait. Fiai: Caracalla 198-tól (Úr 445-től) első társuralkodója, Geta 209-től Úr 456-tól) a második, de őt megöleti bátyja. 211–217-ben (Úr 458-464-ben) Caracalla császár egyeduralkodó.

 

 

I.sz.. 212

AUC. 965

Úr u. 459

Constitutio Antoniniana: egységes jog: megadja a teljes római polgárjogot a provinciák minden szabad lakosának. Harc a Rajnánál az alemannokkal, az Euphrátesznél a parthusokkal; megölik a császárt, Macrinus rövid uralkodása után Caracalla unokaöccsét, a szír napisten papját: Heliogabalust kiáltják császárrá.

I.sz.. 218–222

AUC. 971-975

Úr u. 465-469

Heliogabalus időszakában Baál-kultusz Rómában és nagyanyja befolyása. A testőrgárda végez velük.

I.sz.. 222–235

AUC. 975-988

Úr u. 469-482

Severus Alexander következik, akit anyja irányít. Parthus (231 Úr 478) és markomann (232 Úr 479) harcok után végez velük a fellázadt hadsereg Mainzban.

 

 

I.sz.. 235–305

AUC. 988-1058

Úr u. 482-552

A katonacsászárok időszaka: kipróbált helyi hadvezérek, akiket a hadsereg tesz császárrá, majd rövid uralkodás után rendszerint megölik.

 

I.sz.. 235–238

AUC. 988-991

Úr u. 482-485

Maximinus Thrax, legyőzi az alemannokat. A parthusokat legyőzi az Újperzsa Birodalom, a Szászánidák, már ők fenyegetnek, betörnek Metopotámiába 237-ben (Úr 484-ben).

I.sz.. 238–244

AUC. 991-997

Úr u. 485-491

Az afrikai helytartót, I. Gordianus kiáltották ki császárnak, de fiával együtt megölték, azért 14 éves unokája, III.Gordianus lett az uralkodó, aki leverte Thraxot, a perzsákat gót segédcsapatokkal meg tudta állítani (i.sz. 237 Úr 484).

I.sz.. 244–249

AUC. 997-1002

Úr u. 491-496

Philippus Arabs békét kötött a perzsákkal, de alulmaradt

I.sz.. 249–251

AUC. 1002-1004

Úr u. 496-498

Deciusszal szemben; aki az első keresztényüldözés elrendelője (250), s elesett a gótokkal vívott harcokban.

I.sz.. 251–253

AUC. 1004-1006

Úr u. 498-500

Trebonianus Gallus békét kötött velük.

I.sz.. 253–260

AUC. 1006-1013

Úr u. 500-507

Valerianus folytatja a védekezést keleten, fiát (Gallienust) a nyugati területek társuralkodójává teszi. Apja Észak-Afrikában fogságba esik.

I.sz.. 260–268

AUC. 1013-1021

Úr u. 507-515

Gallienus hadseregreformot vezet be. Sikeresen harcol a germánok ellen, de az egyes tartományok legiói vezéreiket kiáltják ki császárnak (253–268 a harminc zsarnok uralma).

 

I.sz.. 268–325

AUC. 1021-1078

Úr u. 515-572

Megkezdődik az illír császárok kora.

 

I.sz.. 268–270

AUC. 1021-1023

Úr u. 515-517

II. Claudius győz az alemannok, majd a gótok ellen, de a pestis végez vele.

 

I.sz.. 270–275

AUC. 1023-1028

Úr u. 517-522

Aurelianus császár helyreállítja a birodalom egységét; Dominus et Deus (UR és Isten) címet vesz fel, és bevezeti az államvallássá tett császárkultusszal összefonódó napkultuszt. Sol invictus: a legyőzhetetlen Nap.

I.sz.. 275–276

AUC. 1028-1029

Úr u. 522-523

Tacitus császár.

 

I.sz.. 276–282

AUC. 1029-1035

Úr u. 523-529

Probus követi, megerősíti a dunai és rajnai határvédvonalat.

 

I.sz.. 282–284

AUC. 1029-1031

Úr u. 529-531

Carus győztes harcokat vív a perzsákkal, de fiaival együtt meggyilkolják őket.

I.sz.. 284–305

AUC. 1031-1058

Úr u. 531-552

Diocletianus birodalmi reformja, decentralizációval könnyít a birodalmi közigazgatás terhein. Tetrarchiát hoz létre (két augustus, két caesar), övé a kelet rész Nicomedia központtal. Róma nem császári székváros többé, a szenátus elveszti minden befolyását. 297-ben (Úr 544-ben) 12 közigazgatási körzetre osztja a birodalmat, és 101 provinciára. Abszolutisztikus monarchia lett a birodalom: dominatus (istencsászár, uralkodói öltözettel és császári tanáccsal); alattvalókkal, röghöz és korporációkhoz kötött hadsereget ellátó „néppel”. 304–305-ben (Úr 551-552-ben) az utolsó nagy keresztényüldözés. 305-ben (Úr 552-ben) augustustársával együtt lemondanak. A tetrarchia összeomlik a társcsászárok közti háborúval. A britanniai légiók jelöltje a kereszt jelével győz 312-ben (Úr 559-ben).

 

 

I.sz.. 313

 

Úr u. 560

Milánói edictum, melyben Constantinus és uralkodótársa, Licinius engedélyezik a keresztények szabad vallásgyakorlását.

I.sz.. 324–337

 

Úr u. 571-584

Nagy Constantinus egyeduralkodó (totius orbis imperator)

I.sz.. 325

AUC. 1078

Úr u. 572

Niceai zsinat a császár elnökletével a keresztény püspökök első egyetemes zsinata. Arius követőit eretneknek minősítik, jóllehet a germánok az ő hitét veszik fel.

I.sz.. 328–373

AUC. 1081-1126

Úr u. 575-620

Athanasius alexandriai püspök harca az arianizmus ellen

I.sz.. 330

AUC. 1083

Úr u. 577

Byzantiumból Constantinopolis (Konstantinápoly) néven a pogány Róma keresztény ellenpárja, a birodalom fővárosa lett. Tökéletesíti az abszolutisztikus államot, jellemzőek a keleti ceremóniák, a bürokrácia. Fej- és földadó bevezetése, elkülönült katonai és polgári hatalom, kötelező öröklődő szakmák a polgároknál. Értékálló aranyvaluta veretése.

I.sz.. 337–361

AUC. 1084-1114

Úr u. 584-608

II.Constantinus győzött az örökségért folytatott testvérharcban, egyeduralkodó lett. Az egyház számára kötelező az arianizmus. Utódja unokaöccse, akivel kihal a dinasztia, s aki, mivel ragaszkodik a pogány vallásokhoz és kultuszokhoz, a hitehagyott melléknevet kapja.

 

I.sz.. 361–363

AUC. 1114-1116

Úr u. 608-610

Julianus Apostata. Követője, Jovianus elveszíti Armeniát

 

I.sz.. 341–383

AUC. 1116-1136

Úr u. 588-630

Wulfila püspök keresztény hitre téríti a gótokat, lefordítja nekik a Bibliát

 

I.sz.. 364–375

AUC. 1128

Úr u. 611-622

I. Valentinianust az udvar emeli császárrá, testvérét (Valens) pedig ő teszi társuralkodóvá. Helyreállítják a rajnai határvonalat és a britanniai Hadrianus-falat

I.sz.. 375 körül

AUC. 1128 körül

Úr u. 622 körül

A hunok elpusztítják a keleti gótok dél-oroszországi birodalmát. Megindul a népvándorlás. A Kárpát medencében megjelennek a László Gyula kettős honfoglalás elméletében említett korai avarok első hullámai.

 

 

 

I.sz.. 375–378

AUC. 1128-1131

Úr u. 622-625

Valens követi bátyját, majd miután elvész a hadrianopoliszi csatában Gratianus követi őt. Szigorú törvények a pogányok és eretnekek ellen.

 

I.sz.. 378–383

AUC. 1131-1136

Úr u. 625-630

A 376-os (Úr 623-os) letelepítési szerződéssel a birodalomba költözött vizigótok fellázadnak. 379-ben (Úr 626-ban) keleti társuralkodója I.Theodosius. Az osztrogótok Pannóniában, a vizigótok Makedóniában telepednek le. A korai avarok megjelenése a Kárpát medencében. (László Gyula)

I.sz.. 375

AUC. 1128

Úr u. 622

Mohamed futása, a hidzsra. Az iszlám időszámítás első éve. Ez az éra sem tartalmaz fantoméveket.

I.sz.. 380

AUC. 1133

Úr u. 627

Thesszalonikéi ediktum betiltja az arianizmust keleten, az athanaszianizmus válik államvallássá..

 

 

I.sz.. 391

AUC. 1144

Úr u. 638

A kereszténység válik államvallássá, betiltanak minden pogány kultuszt.

 

I.sz.. 392

AUC. 1145

Úr u. 639

Arbogasr, Theodosius frank hadvezére megöli II.Valentinianust. Eugeniust a nyugati területek császárává nevezik ki. Visszahozzák a pogány kultuszokat.

I.sz.. (379–) 394–395

AUC. 1147-1148

Úr u. 641-642

Nagy Theodosius egyeduralkodó. I. Theodosius halálát követően a Római Birodalom végleg két részre oszlik.

I.sz.. 404-től

AUC. 1157-től

Úr u. 651-től

A nyugati rész központja Ravenna

 

 

I.sz.. 408–450

AUC. 1161-1203

Úr u. 655-697

II.Theodosius, keletrómai császár, székhelyét hatalmas erődítménnyé építi (412–439 Úr 659-686 ), a római jog első kodifikációja fűződik nevéhez (Codex Theodosianus).

 

I.sz.. 410

AUC. 1163

Úr u. 657

Alarik vízigót vezér kirabolja Rómát

 

I.sz.. 425 körül

AUC. 1176

Úr u. 673 körül

A Kárpát-medencei központtal létrejön a hun birodalom. A griffes-indás avarok megjelenése a Kárpát medencében (László Gyula)

I.sz.. 434–453

AUC. 1187-1206

Úr u. 681-700

Attila hatalmas hun birodalma

 

I.sz.. 451

AUC. 1204

Úr u. 698

Catalaunumi csata. A következő évben Attila Rómáig vonul, ami kérdésessé teszi Aëtius állítólagos catalaunumi  győzelmét.

I.sz.. 453

AUC. 1206

Úr u. 700

Attila halála A hun birodalom belső hatalmi harcok miatt szétesik. A Kárpát medence történelme a továbbiakban avar korszaknak tekinthető.

 

I.sz.. 455

AUC. 1208

Úr u. 702

Meggyilkolják III.Valentinianus császárt, aki féltékenységből előző évben megölette Aetiust. Geiserich vandáljai kifosztják Rómát.

 

I.sz.. 476

AUC. 1229

Úr u. 723

Odoaker germán vezér lemondatja Romulus Augustulust, az utolsó nyugatrómai császárt. Az ókor vége, a középkor kezdete.

 

 

 Kora középkor évszámai

 

 

I.sz.. 474-491

 

Úr u. 721-738

Zénon, bizánci császár uralkodása

I.sz.. 489

 

Úr u. 736

Zénon Itáliára szabadítja Theodorichot, aki megveri Odoakert Isonzónál. Odoaker bezárkózik Ravenna várába, két év múlva Theodorich megöleti. Itália a keleti gót birodalom része.

 

I.sz.. 493-526

 

Úr u. 738-773

Theodorich itáliai uralma

I. sz.. 491-518

 

Úr u. 736-765

I. Anastasius uralkodása

I.sz..527

AUC. 1280

Úr u. 774

Justinianus trónra lép

 

I.sz. 537

AUC. 1290

Úr u. 784

Justinianus eltörli a consuli hivatalt, a hivatalnokok sorára alapuló (eponim) római időszámítás jegyzésének alapja megszűnik.

 

I.sz. 565

 

Úr u. 812

Justianus halála

 

I.sz.. 565-900

A fantomkor

Úru. 812-900

A tisztázandó korszak. Ez a szakasz 247 évvel meghosszabbodott azzal, hogy Krisztus születését Úr 1-re helyezték. Lehetségesnek tartom hogy az ide tartozó minden történelmi személy valós, csak éppen a korban játszott szerepük jelentősége csökken, illetve kissé módosul. Illig humorával játszva: nem Nagy Károly lesz, hanem csak Karesz. Nem volna meglepetés, ha Justianus idejében is találnának egy Karol nevű kisebb fejedelmet a frank területen. Mivel a pápai listák és a bizánci császárok sora folyamatos, valószínűleg néhány forrás nélkülit valóban törölni kell. Következzék még néhány, feltehetőleg valós évszám.

 

 

Mindkettőben: Úr u. 862

Árpád népének első megjelenései a Kárpát-medencében és a környező területeken.

 

 

Mindkettőben: Úr u. 895

Árpád népének végleges betelepedése a Kárpát-medencébe. Körülbelül innen, pontosnak tekinthető az európai történelem időskálája.

 

 

Mindkettőben: Úr u. 960

Létrejön a Német-Római birodalom. Ottót császárrá koronázzák.

 

 

Mindkettőben: Úr u. 1054

Végleges egyházszakadás a római és az ortodox egyház között.

 

 

Mindkettőben: Úr u. 1071

A szeldzsuk törökök legyőzik a bizánci hadakat Manzikertnél, mire Kis-Ázsia elvész. A normannok megszerzik az utolsó itáliai birtokokat is.

 

 

Mindkettőben: Úr u. 1096

Megindulnak a keresztes háborúk a Szentföld felszabadítására.

 

 


 

 

Forrásjegyzék

 


A könyvhöz felhasznált irodalom és a csillagászati programok felsorolása.

 

A MAGYAROK KRÓNIKÁJA, Bp, Officina Nova, (1995)

ALFÖLDI ANDRÁS

Magyarország népei és a Római birodalom, Máriabesnyő,  Attraktor, 2004

ANONYMUS: 

Magyarok krónikája (Pais Dezső fordítása)

AZ EMBERISÉG KRÓNIKÁJA, Bp, Officina Nova, (1990)

BLASKOVICS JÓZSEF PROF. DR:

A magyarok története (Tarihi Üngürüsz)

BOTOS LÁSZLÓ (főszerkesztő)

Magyarságtudományi tanulmányok, Bp, HUN-Idea, 2008

CZEIZEL ENDRE, DR.

A magyarság genetikája Budapest, Galenus Kiadó, 2003

CSATÓ-JEMNITZ-GUNST-MÁRKUS

Egyetemes történelmi kronológia, Bp., Tankönyvkiadó, 1981

CSER FERENC

Gyökerek, Melbourne, Magánkiadás, 2000

CSER FERENC-DARAI LAJOS

Magyar folytonosság a Kárpát-medencében

FORISEK PÉTER

Censorinus és műve a De die natali

FRIEDRICH KLÁRA:

Kárpát-medencei birtoklevelünk a rovásírás (2008)

GÁSPÁR RÓBERT:

A caesari naptárreform és a szaktudósok

Gáspár Róbert, Mészáros Anita

Az uráli nyelvcsalád népességének genetikája a mitokondriális DNS vizsgálatok alapján

(Interneten fellelhető dolgozat, pdf formátum)

GHIRSMANN R.:

Az ókori Irán, Médek, perzsák, párthusok, Gondolat 1985.

GÖRÖG TÖRTÉNETÍRÓK, Bp., Európa, 1988

GYÖRKÖSY ALAJOS

Latin-magyar szótár, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989

GYÖRKÖSY ALAJOS

Magyar-latin szótár, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989

HAHN ISTVÁN:

Naptári rendszerek és időszámítás Bp., Filum, 1998

HARMATTA JÁNOS:

A magyar honfoglalás írásos kútfői

HEGYI- KERTÉSZ-NÉMETH-SARKADY

Görög történelem, Bp., Osiris, 2002

HÉRODOTOSZ

A görög–perzsa háború. Gondolat, Budapest, 1967.

HETESI ZSOLT

Hogyan jött létre jelenlegi naptárunk?

HETESI ZSOLT

Kimaradt-e bármennyi év az időszámítás során?

HUNNIVÁRI ZOLTÁN:

Hungár naptár

HUNNIVÁRI ZOLTÁN:

Forradalom a kronológiában.

ILLIG, HERIBERT

Kitalált középkor, Bp., Allprint, 2002

ILLIG, HERIBERT – WEISSGERBER, KLAUS

Magyarok a kitalált középkorban Bp., Allprint, 2003

LUFT ULRICH

Istenek szentek, démonok Egyiptomban. Kairosz Kiadó, 2003.

JOHNSON S. J.

Eclipses, past and future (1874)

KÁLTI MÁRK: 

Képes Krónika

KÁKOSI LÁSZLÓ-VARGA EDITH

Egy évezred a Nílus völgyében, Bp., Gondolat, 1970

KERTÉSZ ISTVÁN

Ókori napfogyatkozások

KÉZAI SIMON

A hunok és magyarok viselt dolgai (Szabó Károly fordítása)

LACZA TIHAMÉR

Az ókor emlékezete, Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2004

LAJDI PÉTER

honlapjáról kölcsönöztem a magyar rovásírás képeit.

LÁSZLÓ GYULA:

„Emlékezzünk a régiekről…” A Kárpát-medenece egykori népeinek története és a magyar honfoglalás. Budapest, 1979

LÁSZLÓ GYULA:

Régészeti tanulmányok. Budapest,1997

LÁSZLÓ GYULA:

A "kettős honfoglalás". Budapest, 1978

LÁSZLÓ GYULA:

Őseinkről Budapest, Gondolat, 1989

LÁSZLÓ GYULA:

A honfoglalókról. Diószegi Vilmos emlékének. Budapest, 1973

LÁSZLÓ GYULA:

Múltunkról utódainknak I.-II. Budapest, Püski Kiadó, 1999.

Magyar Katolikus Lexikon

Internetes kísérleti változat. (http://lexikon.katolikus.hu/)

Magyar Tudomány

2008./10. 1204. oldal

MAHLER EDE

Ókori egyiptom, Bp., MTA kiadása, 1909

MARTON VERONIKA:

A pártusok története (2008)

MARTON VERONIKA :

I. András király korabeli imák 2006, Matrona

Mesterházy Zsolt

A magyar őstörténet kincsestára,  Magyar Ház, Budapest,1998

NYESZTOR

Orosz krónikák orosz nyelvű változata.

im Werden Verlag, Moszkva-Augsburg 2003

NEWTON R. R.

Mediaval Chronicles and the Rotation of the Earth (1972)

OVIDIUS P. NASO

Római naptár (Fasti), Bp., Helikon, 1986

PALLAS NAGYLEXIKON

PAP GÁBOR

A héj támadása a mag ellen. In :Kitalált Középkor, 2002

PLINIUS, CAIUS, SECUNDUS

Természettudományának 2. könyve Gábli Cecília fordításában

PLINIUS, C. SECUNDUS

Természet históriája, Téka sorozat, Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1973.

PONORI THEWREWK AURÉL

Napfogyatkozások és a történelem

RADICS GÉZA

Eredetünk és Őshazánk, magánkiadás, 2006.

SCHALK GYULA:

Idők–korok–naptárak, (1993.)

SEBESTYÉN GYULA

Rovás és rovásírás (Mesterművek sorozat) Bp., Tinta Könyvkiadó, 2002

STEPHENSON F. RICHÁRD

Historial eclipses and Earth’s rotation, Cambridge Press, 1997

SZÁNTAI LAJOS

előadásai a Dobogó, a Mitikus magyar történelem sorozatában

SZÁSZ BÉLA

A hunok története, Bp.,  Szabad Tér, 1994

SZENT BIBLIA  (Ford: Károli Gáspár)

SZENTPÉTERY IMRE

Chronologia. A közép- és újkori időszámítás vázlata

SZOMBATHY GYULA – LÁSZLÓ GYULA

Magyarrá lett keleti népek, Bp., Panoráma, 1988

THIERRY AMADÉ

Attila történelme, Bp., Komár Gábor, 2001

TÓTH GYULA 

A magyar krónikák és a kitalált középkor

TÓTH IMRE 

Magyar őstörténet, Budapest, Fríg Kiadó, 2009.

VARGA GÉZA

A magyarság jelképei, Bp., Írástörténeti Kutató Intézet, 1999

VÉKONY GÁBOR

A székely írás, Bp., Nap Kiadó, 2004

 


 

Számítástechnikai programok

 

A könyvben felhasznált csillagászati adatokat és képeket a következő számítástechnikai programok, illetve internetes oldalak segítségével készültek:

 

Napéjegyenlőségi adatok:

Seasons Release 1.0 napéjegyenlőség és napforduló számító program
Copyright (C) 2002- prof. Elisabetta Toffetti (Italy)

 

Napfogyatkozások adatai és képei:

EmapWin  napfogyatkozás szimuláló program.  (1.21 verzió   2000.04.15)
Copyright (C) 2000  Shinobu Takesako
Email: takesako@mrj.biglobe.ne.jp
Honlap: http://www2c.biglobe.ne.jp/~takesako

 

Holdfázisok:

Moontool for Windows holdfázis szimuláló program. (2.0 verzió, March MIM)
Készítő: John Walker
Honlap: http://www.fourmilab.ch

 

A nap- holdfogyatkozások adatai a NASA oldalán megtalálhatóak.

Holdfogyatkozások: http://eclipse.gsfc.nasa.gov/lunar.html
Napfogyatkozások: http://eclipse.gsfc.nasa.gov/solar.html

 

Az ellenőrző csillagászati szimulációk a Stellarium, magyar nyelvű asztronómiai szimulátor program segítségével készültek.

Copyright © 2000-2008 Stellarium Developers
Honlap: http://stellarium.org/wiki/index.php/Main_Page

 

 


 

Tartalmi felépítés

I. Bevezető

 

II. Az elmélet alapjai

     A sötét középkor problémája

     A naptárreform problémája

     Egy vita: március 21 vagy március 25?

     Mikor élt Julius Caesar?

     Kétség és vélemény

 

III. Évszámok titkai

    A magyar középkori krónikák és szövegezésük

    A Kézai-krónika évszámai

    Anonymus krónikájának évszámai

    A Képes Krónika évszámainak titka

    Kitérő a Tarih-i Üngürüsz krónikájához

    Egyéb időszámítások

    Pártusok és a Kárpát-medence népei

    Hunok bejövetele vagy Attila halála?

    A pártusok időszámításának neve és a rovásírás

   Honfoglalás-kori időszámítások

 

IV. Az Úr időszámítása és a fantomkor

    Az új időszámítás megjelenése a Kárpát-medencében

    A fantom évek keletkezése

    A szökőévek találkozása

    A helyes(nek vélt) időskálák évszámai

    A fantomkor kérdéses elemei

 

V. Fantomévek nélkül

    Az iszlám időszámítás

    A koptok időszámítása és Jézus születési éve

    Az etióp naptár

    A szökőévek léptetési rendszere

    A kettős honfoglalás

    A Kárpát-medence története

 

VI. A nap- és holdfogyatkozások

    Az arszakida időszámítás napfogyatkozása

    A tárgyalt fogyatkozások táblázata

    Puransagale napfogyatkozása

    Archilochus napfogyatkozása

    A halüszi csata napfogyatkozása

    A görög-perzsa háborúk napfogyatkozásai

    Peloponnészoszi háború napfogyatkozása

    II. Artaxerxes napfogyatkozása

    C. M. Rutilus és T. M. Torquatus fogyatkozása

    Gaugamélai csata holdfogyatkozása

    Szippar földjének napfogyatkozása

   Seleucos és Antiochus napfogyatkozása

    Szardíniai napfogyatkozás

    Afrikai napfogyatkozás

    A pydnai csata holdfogyatkozása

    Cicero halála

    Húsvéti krónika fogyatkozása

    Heródes halálának holdfogyatkozása

    Cornelius és Messala napfogyatkozása

    Augustus császár halála

    Pannóniai lázadás holdfogyatkozása

    Jézus kereszthalála

    Agrippina halála

    A Vespasianusok kettős fogyatkozásai

    Apollonius fogyatkozása

    Nerva császár halála

    Hadrianus és Salinator napfogyatkozása

    Tiberianus és Dione napfogyatkozása

    Úrnapi fogyatkozások

    Úrnap és földrengés

    Fogyatkozás Mezopotámiában

    Fogyatkozás júniusban, Úrnapján

    Szent Jeromos napfogyatkozása

    Arcadius és Honorius napfogyatkozása

    Alarik napfogyatkozása

    Marciano fogyatkozása

    Theodosius és Abundantius napfogyatkozása

 

VII. Összefoglalás

 

VIII. Kik vagyunk?

 
Függelékek
 

F.1. Kronológia

    A görög korszak évszámai

    A római korszak, ősidőktől a császárság koráig

    Róma császárkorának évszámai

    Kora középkor évszámai

 

F. 2. Időszámítások, naptárak, reformok

     Naptárak és reformok

        Egyiptomi naptár és reformjai

        A canopusi dekrétum: III. Ptolemaiosz naptárreformja

     Római naptár és reformjai

        Caesar naptári reformja

        A Gergely-féle naptárreform

     Időszámítások

        Eponim évek szerinti keltezés

        Uralkodói évek szerinti keltezés

        Indictio ciklusok

        Az olimpiai évszámítás

        Krisztus születése szerinti időszámítás

 

F.3. Jegyzetek

 

F.4. Irodalomjegyzék

 

 

 

 

 

Szekeres Sándor


  
    Nyomtatható változat    Küldd el ismerősödnek ezt a cikket! Szólj hozzá ehhez a cikkhez!

Sz:webmester
Idő:2010.06.04.
Olv.:639
Cimkék:

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>
 
    

  
 
 
    

   
 

Eddigi hozzászólások:

A cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára =>


Hozzászóló neve: SzekeresSCikkek 305. hozzászólásaIdeje: 2015.07.16. 03:53  

Kedves Ilona!

Elnézést kérek a kései válaszért és köszönöm a jókívánságokat. 

A 100(104) évet tartalmazó fejezet szám-zsonglőrködéseivel én csak egyetlen dolgot szerettem volna bizonyítani: azt, hogy Kálti másolói/alkotói észrevették, hogy Kézai évszámai nem Jézus születése szerinti időszámításban értendők. 
Ezért megpróbálták átszámítani – ami észrevehetően nem sikerült, pl. Atilla 123 éves életkora nem éppen életszerű. Így került bele a 100/104-es szám. Az érték lényegtelen, a szándék felismerésén van a hangsúly. 

A lényeg: a mai időszámításunk a pártus birodalom Arszakida időszámítása, de a mai kronológiát megalkotók ennek az időszámításnak az 1. évéhez Augusztus császár korát rendelték, 247 évvel korábbra. Pont. A kronológiát építőknek ezért óhatatlanul szembe kellett találkozniuk egy hiányos korszakkal, problémás (állítólagos hamis) okiratokkal, Gergely pápa fura 10 napjával.

Nincs csalás, nincs hamisítás, nincs kitalált középkor, kapitális tévedés van. Akkora, hogy kilóg a történelemkönyvekből, csak senki sem akarja észrevenni. Nem bántásként írom, de például Ön is a hamisítási szenzáció szemszögéből olvasta az elméleteket.

Senki sem meri felvállalni a ’bocs, tévedtünk’ kijelentést, inkább tanítják tovább a sületlenségeket kérdéses időszakról, köztük a honfoglalásunk lehetetlenségeit is. De ez egy másik történet.


Hozzászóló neve: Ilona VendégkéntCikkek 304. hozzászólásaIdeje: 2015.06.20. 11:45  

Kedves Sándor!

Tóth Gyula honlapját végigolvasva jutottam el ide. Fantasztikus, ahogyan ő, és Ön is igyekszik rendet vágni az ellentmondó adatok dzsungelében, ki, ki saját ötletes módszere szerint. Odaát épp egy kis csillagászati támogatás hiányzott volna, ami itt viszont megvan. A végeredményét olvasva viszont némi csalódás fogott el, mert elveszni láttam a kiindulása idején felhasznált: Atilla halála és Árpád bejövetele közötti 100(104) évet. Holott a Jusztíniánusz által megszüntetett konzuli hivatal és római időszámítás ideje táján érkeztek Árpádék 800-ban. Pont eltűnne a homályos kor. István ideje alatti dokumentum-pusztítás alkalmat adhatott arra, hogy tévedésből vagy szándékosan mégse az Arsakida időszámítás legyen újra bevezetve. Itt egy időtörésre nyílik lehetőség (Atilla halálától Istvánig törölhető, újraírható történelem). Tóth Gyula eredményei magyarázhatnák, hogy miként került az Arsakida időszámítás a Római Birodalomba, s talán azt is, miért kellett a homály.

További eredményes munkát kívánok!


Hozzászóló neve: eMeS VendégkéntCikkek 25. hozzászólásaIdeje: 2010.03.01. 13:30  
Vendég_10-esnek:
Több van ebben az elméletben, hogy gúnyolódj rajta. Bárcsak én találtam volna ki.
Gratulálok a teljesítményéhez.

Hozzászóló neve: SzekeresSCikkek 15. hozzászólásaIdeje: 2009.09.28. 12:43  
Köszönöm a hozzászólásodat!
Ritkán jönnek.

Az arabok, kínaiak, japánok maradnak a helyükön. Csak a római kor jön előre és a hozzá kapcsolt történelem. Valószínű, hogy az ír kolostorok is ott maradnak a helyükön.
Lassan le kell cserélnem a cikket, mivel eléggé túlhaladtam a bizonyításokkal.

Nem a rovásíráson van a hangsúly, és nem a kialakulásának helyén.
Szerintem elég nehézmegnyugtatóan bizonyítani, hogy hol alakult ki. Fönícia területén sok lelet megmaradt, az éghajlat és anyaguk miatt.
Ha északabbra volt (keletebbre-nyugatabbra, mindegy) a keletkezés helye, akkor az ott lévő íráshoz használt anyagok (bőr, fa) és az éghajlat miatt nagyon kevés lelet maradhatott meg.

(és igen, a fő véletlenül hangzik így): ezt nem értem.:)))

Hozzászóló neve: Vendég_10Cikkek 14. hozzászólásaIdeje: 2009.09.27. 09:35  
szkeptikus lehetsz, de már megbocsáss, nagy okosságodban, hova rakod az arabok, kínaiak, japánok történelmét. Mert biz nekik a hiányzó évek éppenséggel meg vannak. Vagy az ír kolostorok dokumentumait. Lehet, hogy nálunk máshogy telik az idő... Pártus - párt... Kína - kín etc.
tudományos fantasztikumnak érdekes lenne.

2 dolgot próbálj kérlek megjegyezni:
-a sztyeppe a népek olvasztótégeje
-a rovásírás a főnícia írásból ered(és igen, a fő véletlenül hangzik így)

Hozzászóló neve: Vendég_06Cikkek 9. hozzászólásaIdeje: 2009.04.09. 19:32  
Én is valami hasonló gondolatra jutottam, mégpedig, hogy egy közel 300 éves eltolódású időszámítás párhuzamos krónikáiból,- ami még ártatlanul keletkezett,- dolgoztak az ezt észrevevők, és ezt minimális "kiigazítással" saját hasznukra fordították. Történetesen a nagyobb évszámmal bíró, ugyanazt a dicső történetet elmesélő leírás főszereplőjét(pl.Attilát) átnevezték, és így gyártottak dicső "frank" történelmet, megszüntetve ezzel a hun-magyar folytonosságot, két legyet ütve egy csapásra.
De ennyire nem ástam bele magam - le a kalappal!

Hozzászóló neve: Vendég_02Cikkek 4. hozzászólásaIdeje: 2008.11.28. 18:39  
Szuper !!!
Mint abszolút laikus, de a történelem iránt érdeklődő, pont ebben az évben olvastam el több, a témával foglalkozó művet. Az időcsúszás felismeréséért és a "kezdőrúgásért" H.Illig urat feltétlen elismerés illeti, de eddig az Ön álltal előadottak tünnek a legéletszerűbbnek. Az összeesküvés elméletekkel szemben, az emberi tévedések és kényelemszeretet mindíg megbízhatóbban igazolódnak. Érdeklődve várom a továbbiakat.

Hozzászóló neve: SzekeresSCikkek 3. hozzászólásaIdeje: 2008.10.13. 20:10  
Köszönöm!
Szerintem 1. lesz, csak Róma akkor a pun háborúk korát járta.

Hozzászóló neve: Vendég_01Cikkek 2. hozzászólásaIdeje: 2008.10.13. 16:48  
gratulálok, én is számoltam,gondolkodtam,-2006-hasonlo eredményt kaptam, szuper látni.köszi.kérdés ezek után hol a zéropont,ki hiteles-mint tudjuk a történelmet a nyertesek írják-de talán nem is fontos,lényeg az elmélet,törekvés a megértésre.

 
    

   
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.
Ne feledd: azok a szavak, amelyekkel minősítesz valakit, többet mondanak rólad, mint akiről beszélsz!
Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)

Extra mosolyok:
(Egérrel megfogva behelyezhetőek a szövegbe.)

Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
Ez a programok által bevitt veszélyes tartalmak beírásának megelőzésére szolgál.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)



 
    

 
Generálás ideje: 0.07 mp 

Mottó:

A tévedés be nem ismerése a megoldástól való elfordulással egyenlő és csak árt mindenkinek. Az idő pedig olyan mint víz, előbb-utóbb a felszínre dobja, ami nem oda való.

(Nemtom)


Kezelők
 BEMUTATKOZÁS
 LEXIKON

Online könyvrendelés
Fotóalbumok
Linkek, társoldalak Honlap statisztika

Keresés honlapon


Felhasználónév:

Jelszó:


Téma bevezető és tartalma

Az eltévedt időszámítás elmélete
Az elmélet szerint a mai időszámításunk az egykori pártus birodalom keletkezésétől számított éra, amelyet egy - ma már magyarnak számító - félreértett kifejezés miatt terjedt el.



Ma érvényes évszámok

Jelenlegi:2017
Etióp:2010
Kopt:1734
Iszlám:1438
Perzsa:1396
Zsidó:5778
Indiai:1939
Bizánci:7526
Örmény:1465

Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

Eltévedt évszámok

Jézus születésétől számolt
TévesHelyes
20241777
Arszakida éra
TévesHelyes
22642017
Szeleukida éra
TévesHelyes
23292082
Róma alapításának érája
TévesHelyes
27702523
Nabú-nászir-éra
TévesHelyes
27642517
Olimpiai éra
TévesHelyes
698 ol. 1 év633 ol. 1 év

Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

Információk
 
Ugrás_a_cikk_oldalára

 

Unsoft.hu


Levél a webmesternek


Egyiptomi kopt naptár

Etióp naptár

Iszlám naptár

Honlapok
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Eltévedt időszámítás
  Mocsáry Évelőkertészet
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Elektro-Tec, Gyöngyös
  Ősmagyar nyelvek
  Meglátások
  Eurochess
  Hevessakk
  Agriasakk
  Boricsev Oleg
  Mellár Mihály: Kitalált a kitalált középkor az...
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Tomory Gábor Néptánciskola
  Borostyán Néptáncegyüttes
  Csibészke Néptáncegyüttes
  Mákvirág Néptáncegyüttes
  A gyöngyösi Ringsted utca oldala
  Évelő növények, évelő virágok
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Egyszerű játékok a sakktáblán
  Szkíta Főnix
  The Scythian Phoenix

Statisztika
Te vagy itt a(z)
2495298
látogató!
Ma  169,
ebben a hónapban
23528 látogató volt.
Jelenleg
1 regisztrált tag
és 49 vendég olvas minket.

Üdvözlöm oldalamon!

Oldalt eddig 2495298 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:133
Látogatók összesen 617 alkalommal szóltak a fórum 9 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
LL.kedõ
Gondol-f
enteje
trilla
Teupoko

Mai legolvasottabbak
Tarih-i Üngürüsz  (5)
A magyar nép őstörténete  (4)
III. Évszámok titkai  (3)
A TÖRTÉNELMI RÉTESTÉSZTA - újragyúrva  (3)
A TÖRTÉNELMI RÉTESTÉSZTA nyújtása, avagy a töltelék dátumok titkai  (3)
HA ILLIGNEK IGAZA VAN...  (3)
Történeti Tanulmányok  (3)
1. Bevezető  (2)
VI. Eltévedt időszámítás csillagászati bizonyítása  (2)
IV. Az Úr időszámítása és a fantomkor  (2)