Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag

Az Eltévedt időszámítás elmélete nem előzmény nélküli. Az elméletet több hasonló elgondolás inspirálta. Igaz, pont ellenkező hatással, mivel egyik sem mutatott fel elfogadhatóan életszerű megoldást.

Ez a kételkedés indított el egy másféle megoldás keresésére, tagadva a fantomévek betoldását. Az elmélet által talált megoldás szerint valójában egy másik, létező időszámítás lett bevezetve, amiről azt gondolták, hogy Jézus születésétől számolják.

Ugyanakkor az időszámítás problémájának létezését erősíti meg, hogy számos kutató indult el különböző irányokban, különböző megoldásokkal színesítve az összeesküvés-elméletek amúgy is bő tárházát.

A hozzáértők mindig is látták a sötét középkor és az időszámításunk rendellenességeit. Az elmúlt idők során újra és újra felvetették a témát, de szellemi táptalajra nem találtak és elsorvadt a kezdeményezésük.

A hivatalos történelemtudomány képviselői általában megelégedettek a probléma által borzolt felszínt könnyedén elsimító magyarázatokkal. Senki sem akart, vagy nem mert mélyebbre hatolni. A mai napig struccpolitikát folytatnak, illetve fejrázásos állapotban rögzült mondanivalójuk.

A kitartóbb, jobbára műkedvelő kutatók különböző utakon járva próbálták feloldani, magyarázni az időszámítás anomáliáját.

A következőkben nézzük át az ismertebb elméleteket, rövid tömörséggel, csak a leglényegesebb információra hagyatkozva, mindenféle véleményezés nélkül:

Heribert Illig elmélete, a Kitalált középkor:

A kitalált középkor elmélete volt talán a legsikeresebb az összes többi között. Heribert Illig német író és könyvkiadó nevéhez fűződik, aki szerint az időszámításunk szerinti 614–911 közötti évek nem léteztek - 297 fantomév - és minden erre a korszakra dátumozott esemény máskor következett be, vagy meg sem történt, az ekkor élt személyek pedig vagy máskor éltek, vagy kitalált alakok.

Anatolij Fomenko elmélete, az Új kronológia:

Kisebb ismertsége miatt bővebben szólunk szó róla.

Fomenko több ezer évet tüntet el, azt állítva, hogy az emberiség írott története még 1500 éves sincs, valamikor a i. sz. 800-as években kezdődött, ezután van kétszáz éves megszakítás, ezekről az esztendőkről ebben a rendszerben nem tudunk semmit, majd 1000-től vannak ismét pontosabb forrásai a történésekről. Az Új kronológia egybevonja az ókort és a középkort, történelmi szereplőket és városokat is. Így például szerinte Jézus személye több személy összevonásából jött létre, aki 1152-ben született és 1185-ben lett keresztre feszítve a Boszporusznál. Hasonló módon összevonja Jeruzsálem, Róma és Trója városát és történelmét.

Fomenko a matematikai statisztikát használja a hasonmások felfedezésére. Ha a hasonlóság adott sorrenden belül esik, akkor azonos eseményről, szereplőről vagy helységről beszélhetünk. Ezen fejtegetésekből úgy véli, hogy az ókori Róma és a középkori Róma történelme ugyanaz, mivel magas hasonlóságot mutat. A csillagászati számítások legtöbbjét megbízhatatlannak tartja, mivel a beszámolók vagy hibásak, vagy nem létező eseményekről számolnak be.

Hunnivári Zoltán elmélete, a Hungár naptár:

Hunnivári Zoltán elmélete szerint az időszámításunk 961-től és 1149-ig tartó időszaka nem létezik - 198 fantomév - és hasonlóan Illig elméletéhez, az ide datált események sem történtek meg. Ennek megfelelően 198 többlet történelem, azaz kitalált történelem került be a mai kronológiába. A történelem 961 előtti eseményei valóban megtörténtek, csak 198 évvel hátrébb kerültek. A történelem 1149 utáni eseményei pedig rendben vannak.

Több kitalált középkor elméletét támogató oldal is létrejött, kidolgozva saját, bizonyításnak szánt példáit, amit egyelőre csak említés szintjén tárgyalunk. Például Tóth Gyula Szkítiától Maghrebig című, részletes elemzésekkel tarkított blogja. Vagy a legutoljára nyitott, Lohonyai Miklós Mihály Időoperáció című blogja, ahol már 220 év betoldását feltételezi a szerző.

Amit általánosan el lehet mondani a felsorolt elméletekről: ahány szerző, annyi fantomév. A különböző évszámú fantomévek kapcsán idézzük ide Fuhrmann professzorról szóló bekezdések egyikét, amelyben a különböző kora középkori okmányok hamisításáról volt szó:

A lényeg: Fuhrmann beszédében említett úgynevezett várakozás idők hossza elég nagy szórást mutat a sötét középkor időszakán belül. Ezek szerint az események elcsúszása nem azonos mértékű. Az eltévedt időszámítás ugyan egységesen 247 évet feltételez, de a hamisnak ítélt okmányok eltérő várakozási ideje azt sugallja, hogy más érték is előfordulhat a zavaros korszakban, amit az elmélet is lehetségesnek tart.

Az egyes elméletek megoldásával kapcsolatban felmerül az a kérdés, hogy a szerzőik miért oda valószínűsítették a fantomkort, ahová éppen tették?

A kérdéssel párhuzamosan nézzük meg, hogy az egyes időszámításokat mikortól kezdték el élesben használni.

Lássunk néhány példát, hogy érthetőbbé tegyük a gondolatot: az iszlám és a kopt időszámítást lényegében valós első évtől számolják, így történelmi eseményeiket valós időben tudták dátumozni. Hasonlóan a szeleukidában, illetve az arszakidában is. Azonban a világ teremtésétől számolt érákat kizárt, hogy valós első évtől tudták volna jegyezni, érthető okoknál fogva. Ezeket egységesen a VIII. század végétől írják, egy, akkor megállapított évszámtól.

Ezekben az időszámításokban, a világérákban a valós idejű dátumozás a VIII. század végén kezdődött. Az ettől korábbi eseményeket utólag, más dátumozású források alapján kellett beemelni a kronológiájukba. A forrásoktól függően, vagy sikerült a valós helyére iktatni, vagy nem. Ha egyáltalán felmerült ilyen szándék.

Hasonló az eset a mai időszámításunk esetében is, annak ellenére, hogy az eredeti, pártus időszámítás valós első évtől indult. A korai időkben csak az egykori pártus birodalom területén használták. A hivatalos bevezetése jóval az 1053-as egyházszakadás után történt, és a források alapján ez 1150 utánra tehető. Ezt igazolja, hogy III. István - 1162-1172 - királyságának idejét a Kézai krónikában még uralkodói évjegyzésben írták le. Az európai jegyzésének jeleit, forrásait pedig a XIII. század utáni átszámítások során gyakorlatilag eltörölték. Nagyon kevés évszám maradt meg. Például Kézai évszámai, illetve olyan elfogadott évszámok, mint például Nagy Károly és korának évszámai.

Konzekvenciák:

Fomenko körülbelül 800-tól tartja megtörténtnek a kronológiában lejegyzett eseményeket. Körülbelül ekkortól kezdték valós időben használni a világérákat, köztük a bizáncit, amit az orosz területeken - Fomenko kultúrterületén - még 1699-ig jegyeztek. Nagy Péter cár ekkor cserélte le a mai időszámításunkra. Azt hiszem, hogy egy a sok közül időszámítás kezdetéhez kötni az emberi történelem kezdetét, mert a korábbi eseményeket utólag illesztették bele, kissé abszurd gondolat.

Hunnivári Zoltán pedig 1150-től tartja érvényesnek a mai időszámításunk kronológiáját. Vagyis szintén a valós használatba vételének idejétől. Ebben az egyben hasonlít Fomenko erőteljes huszárvágásokkal tarkított extrém megoldásához.

Illig megoldása kicsit más. A fantomkorának végét - a 911-es évet - oda teszi, ahová az Eltévedt időszámítás elmélete a zavaros sötét középkor végét, körülbelüli értékkel elhelyezi.

Ide kötődik egy érdekes történet. Amikor kész lett a könyv első kiadása, megírtam Hunnivárinak, amit találtam. Egy rövid mondattal válaszolt:

Akkor fel sem tűnt és eltelt egy kis idő, amikor felfigyeltem rá, hogy valóban érdekes, ahogyan a két kutató - Illig és Hunnivári - egymástól függetlenül, pontosan egyforma távolságra határozta meg saját fantoméveinek számát a pártus időszámítás induló évszámához képest...

Másik érdekesség, hogy amikor 247 évvel hátravitték a római kort, akkor ugyanennyi történelem nélküli évet hoztak létre. A kronológiával foglalkozók pedig az üres éveket feltöltötték, méghozzá az utána következő, valós történelmű 247 évből.

A Illig és Hunnivári egymástól teljesen független fantomkorainak összege pedig:

198+297= 495 év

A két kutató mintha körbelőtte volna a megoldást jelentő évszámot, az arszakida időszámításhoz tartozó 247 évet. Ha egy fórumban lennénk, azt írnám, hogy biztosan összeesküdtek...