Visszalépés a Főoldalra
TARTALOM
ELMÉLET ANYAGA
ELMÉLET, egyszerűen
FÓRUMOK
   
 
<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>

  
      Nyomtatható változat    Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez!


Szekeres SándorTéma : Az eltévedt időszámítás elmélete
 

VI. Eltévedt időszámítás csillagászati bizonyítása


Bevezető

  Egy igen komoly bizonyíték lenne az elmélet igazolására, ha az arszakidák időszámításának egy adott évszámához köthető csillagászati eseményt, a mai, polgári időszámítás szerint ugyanabban az évben találnánk meg.


Az arszakida időszámítás napfogyatkozása


(Részlet az Eltévedt időszámítás című könyvből)

   
  Az eltévedt időszámítás elméletének különleges igazolása található a British Múzeumban őrzött két ékírásos agyagtáblán, amelyeken ugyanazon évnek az eseményeit jegyezték fel.
    A British Múzeum BM 34034 és a BM 45745 számú agyagtáblái alapján, F. R. Stephenson Historical eclipses and Earth’s rotation című könyvében bemutat egy mezopotámiai napfogyatkozást.
  "SE 175, [király] Arsaces, [hónap XII2]. 29-én, 24 fokkal [kb. 96 perccel] a napkeltét követően, a napfogyatkozás kezdődött, a délnyugati oldalon, [?] [Ven] us, Merkúr, és a szokásos csillagok láthatóak, a Jupiter és a Mars, amelyek ekkor láthatatlanok voltak, látható a napfogyatkozáskor [?]."[84] [85]
   A szeleukida időszámítás 175. évére jelzett esemény az i. e. 136. április 15-i napfogyatkozással lett azonosítva. Az évszám megközelítőleg illeszkedik, és az SE 175-ös év az időszámítás előtti 136/137-es évnek felel meg. A fogyatkozás sávja jól láthatóan áthalad az egykori Mezopotámia területén. A napfogyatkozás kora reggeli időpontban kezdődött, így megfelel az ókori leírásnak. Azonban az kizárható, hogy áprilisi hónap közepén volt a korabeli mezopotámiai év utolsó hónapjának utolsó napja. Az ekkor használt naptárban az év rendszerint a tavaszi napéjegyenlőség (március 20/21) körüli időpontban kezdődött. Az április 15.-i dátum a következő babiloni év első hónapon belüli időpontjának felelne meg.

 

Az i.e. 136. április 15-i napfogyatkozás ábrája

 

   Ezt az eltérést az egykori csillagászok hozzá nem értésére sem lehet ráfogni. Több száz, vagy ezer évig folyamatosan végzett pontos megfigyelések leírásai nem ezt mutatják. Nem ezt mutatja a XI. században megreformált mai perzsa naptár sem, amelyet az óriási mennyiségű megfigyelés során megalapozott tudás segítségével alakítottak ki. A naptár számottevő hibája állítólag 2 millió év múlva fog jelentkezni, szemben a Gergely-naptár 4-8 ezer évével.
Az egykori babiloni naptár hagyományos évének hónapjai következőképpen alakultak:

A babiloni naptári év tizenkét hónapjának adatai

 I

Niszannu

30 nap

II

Ajaru

29 nap

III

Simanu

30 nap

IV

Du'uzu

29 nap

V

Abu

30 nap

VI

Ululu

29 nap

VII

Tasritu

30 nap

VIII

Arahsamna

29 nap

IX

Kislimu

30 nap

X

Tebetu

29 nap

XI

Sabatu

30 nap

XII

Addaru

29 nap

    A szökőévekben plusz egy hónapot illesztettek be, vagy a VI. hónap után, amit második Ululu-ként neveztek és 29 (30) napos volt, vagy a XII. hónap után második Addaru-ként, ami 30 (29) napos volt.[85]  

   Babilonban ekkor az i. e. 5. század elején bevezetett tizenkilenc éves ciklust használták, amelyben hét szökőhónap volt, a 3., 6., 8., 11., 14., 17. és a 19. évben. A 17. évben két Ululu hónap volt, a többiben pedig két Addaru. A ciklus eredményeképpen az első hónap (Niszannu) első napja soha nem távolodott el a tavaszponttól.

A babiloni naptár 19 éves ciklusának táblázata

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

 

 

A

 

 

A

 

A

 

 


11

12

13

14

15

16

17

18

19

A

 

 

A

 

 

U

 

A

 

     A szökőhónapot minden esetben az uralkodó jelölte ki, természetesen a tudósainak tanácsára, és rendszerint az előző hónapban. A szökőhónapok változó beillesztésével a mezopotámiai naptár egyfajta mozgó jelleget kapott. Az egész rendszer legfontosabb feladata az évkezdet meghatározása volt. A naptári év első napját minél közelebb akarták helyezni, illetve tudni a tavaszi napéjegyenlőséghez. Az ideális esetben az első hónap, a Niszannu tizenötödike – a telihold napja - a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltére esett. [85].

  A következő táblázat a 19 éves ciklus évkezdeteinek elcsúszását tartalmazza, napokban kifejezve. Az első év nulláról indul, és a ciklus végén, a 19. év után ismét nulla lesz. Ha az első évnek március 21-e az első napja, akkor csak a nyolcadik évnél lépi túl a kívánatos dátumot. A ciklus többi éve jóval 21-e előtt kezdődik. A táblázatból látható, hogy a szökőévek úgy vannak elhelyezve, hogy abban az évben az évkezdet megközelítse a napéjegyenlőség időpontját.

A babiloni naptár évkezdeteinek elcsúszása cikluson belül

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

-11

-22

-3

-14

-25

-6

-17

2

-9

-20


11

12

13

14

15

16

17

18

19

-1

-12

-23

-4

-15

-26

-8

-19

0

  Ha az agyagtáblákon 2. Addaru hónap 29. napja szerepel, akkor az i.e. 136-ra eső babiloni évkezdet április 16/17-re esett.

   Az i.e. 136. év cikluson belüli éve pedig csak egy 2. Addaru szökőhónapot tartalmazó év lehet, azaz a 3, 6, 9, 11, 14, vagy a 19 közül az egyik. A legkedvezőbb esetben, ha a 136-os év a 19-es sorszámú a ciklusban, a legkorábbi évkezdet április 17-e lehet, ami ellentmond a babilóniai naptár tavaszi napéjegyenlőség március 21-hez kötött kezdetének. Ekkor a 16. évben közelíti meg legjobban 20/21-i dátumot, de ott is két nappal később, 22/23-án következik be. A többi szökőévben még jobban eltávolodik a dátum a napéjegyenlőség időpontjától. Egy normál esztendőben pedig májusra is kitolódna egyik-másik évkezdet. Ezek alapján belátható, hogy az i.e. 136. év április 15-e nem lehet 2. Addaru hónap 29. napja.

      Visszatérve az agyagtáblák tartalmához, a BM 45745 számú tábla fordításában[86] megtalálható „Arsaces” neve. Mivel egy időszámítás lett elnevezve az Arszakidák dinasztiájáról, ajánlatos megvizsgálni azt a lehetőséget, hogy a 175-ös évszám valójában a róluk elnevezett időskálán van értelmezve. A könyv témája szerint a mai időszámításunk az Arszakidák időskálája, ezért magától értetődik, hogy a 175. évi napfogyatkozást a maiban kell keresni, és található is egy, a kérdéses időpont közelében, igaz egy évvel korábban, i.sz. 174. február 19-én, de ezen kívül semmi más nem szól ellene.

   A helyszín Mezopotámia, és kora reggeli időpontban kezdődött a fogyatkozás. A szöveg fordítása ugyan 2. Addaru 29. napjára jelzi, de az ékírásos szövegek fordításánál jelen van a külső körülményeket is számításba vevő szubjektivitás. Véleményem szerint ez egy normál Addaru hónap lesz.

 Az i.sz. 174. február 19-i napfogyatkozás

 

      Ha ez a normál XII. (Addaru) hónap 29. napja, akkor a rá következő második Addaru hónap után, pontosan március 20/21-re esik a Niszannu hónap első napja, és egyúttal a fentebb említett „ideális eset” következik be, hogy a Niszannu 15. napján telihold van. Ebben az esetben a szóban forgó 175-ös év a cikluson belül vagy a tizenegyes vagy a tizenkilences sorszámú lehetett.
  Annak a kérdésnek az eldöntéséhez, hogy az új jelölt eleget tesz-e a kívánalmaknak, az ékírásos agyagtáblák többi adatának elemzésére is szükség van. A következők olvashatóak, illetve értelmezhetőek az ékírással írt táblákról:

1.  24 fokkal a napkeltét követően, a napfogyatkozás kezdődött;

2.  a Vénusz, Merkúr, és a szokásos csillagok láthatóak;

3.  a Jupiter és a Mars, ekkor láthatatlan időszakukban voltak,

     és  láthatóvá váltak napfogyatkozáskor [86] ;

   Az első pont fok-nak nevezett babiloni egysége körülbelül négy perces időtartam[87], ami azt jelenti, hogy a fogyatkozás kb. másfél órával (96 perccel) a napfelkelte után kezdődött.
  A második pont, feltehetőleg a napfelkelte előtti égbolt állapotát jelzi. A babiloni csillagászok gyakran fel szokták tüntetni a fényesebb csillagok jelenlétét is, és a „szokásos” szó valószínűleg azt jelentheti, hogy ilyenek nem voltak láthatóak.
  A harmadik pont „láthatatlan időszak” kifejezése pedig vagy a horizont alatti állapotot, vagy a nappali égbolton való tartózkodást jelentheti.
   A két szóban forgó fogyatkozás folyamatának összehasonlítása érdekes megállapításokhoz vezet. A napfogyatkozások modellezése a Stellárium csillagászati program segítségével történt. A következő két ábrán a napfelkeltei állapotok láthatóak.

Az i.e. 136. április 15-i napfelkelte.

   A fenti ábrán, az i.e. 136-os évnél a napfelkelte előtt csak a Mars bolygót láthatta egy rövid ideig az egykori csillagászpap. A szövegben említett Jupiter, Merkúr és a Vénusz bolygó itt még a horizont alatt van.
   A lenti ábrán, a 174-es évben, már jóval napkelte előtt látható volt a Vénusz és a Merkúr is, és fényesebb csillag sincs a közelben, pontosan úgy, ahogyan az egykori csillagnéző lejegyezte a fordítás szerint.

Az i.sz. 174. február 19.-i napfelkelte

    A két napfelkelte ideje között több mint egy óra különbség van, a februári és az áprilisi időpontok miatt. Az ábrákon az egységes világidővel (UT) vannak feltüntetve az időpontok. Az akkori helyi idő 3-4 órával lehetett több.
    A napfogyatkozások kezdetét ábrázolja a következő két kép. A szimuláció során a napfogyatkozás sávját figyelembe véve, egy valószínűsíthető hely lett beállítva. A valós észlelési idő ettől húsz-negyven perccel is eltérhet, mindkét évnél.

Az i.e. 136. április 15-i napfogyatkozás kezdete

   A fenti ábra alapján, az i.e. 136. évi eseménynél a napkelte és a fogyatkozás kezdete között körülbelül 3 óra és 20 perc telt el. 

    A lenti ábra alapján, az isz. 174-es évnél ugyanez körülbelül 2 óra és 10 perc. A forrás 96 percet jelez, amihez az észlelési idő eltéréseit figyelembe véve, a 174-es év fogyatkozása esik közelebb.

Az isz. 174. február 19-i napfogyatkozás kezdete

   A legnagyobb fedés közeli állapotot vizsgálva további érdekes következtetések vonhatók le. Az alábbi ábra a vitatott 136-os év napfogyatkozását mutatja a teljes takarás közeli helyzetben.

Az i.e. 136. április 15.-i napfogyatkozás ábrája

   A négy bolygó valóban ott van a képen, de a Merkúr és Mars láthatósága megkérdőjelezhető. A Merkúr napközeli helyzete miatt elvékonyodott sarlóját a teljes fogyatkozás pillanataiban nem biztos, hogy észlelni lehetett. A Mars fényereje pedig jól láthatóan még kisebb volt. Az ábrán minél nagyobb az égitestet jelölő kör, annál nagyobb a látszólagos fényessége.
   A szimulációból nem lehet megállapítani azt, hogy a fogyatkozás mekkora elsötétedést okozott, illetve milyen fényességű égitestek váltak ekkor láthatóvá. Hiányos ismereteink ellenére, a Vénusz valóban látható lehetett, de a Nap mellett tartózkodó Jupiterről csak pontosabb számítások után lehet véleményt mondani, ugyanis a napkorona környékén mutatja a program. Az ábrával kapcsolatban a program készítői a szimuláció kisebb pontatlanságait is elképzelhetőnek tartják, és jelezték is a mellékelt leírásban.

   Összefoglalva elmondható, hogy az időszámítás előtti 136. április 15-i napfogyatkozás itt megismert folyamata nem illeszkedik az ékírásos szövegben leírtakhoz. A bolygók másképp jelennek meg, mint ahogyan a korabeli csillagász lejegyezte. 

     Az arszakida időskála 174. február 19-i napfogyatkozása időben körülbelül ugyanakkor éri el a teljes fedést, mint az előző fogyatkozás, de egy órával később kezdődik. Több ábrán kell bemutatni, hogy látható legyen mindegyik itt szereplő égitest.

Az i.sz. 174. február 19-i napfogyatkozás ábrája 1.

   A fenti ábra szerint lehet, hogy újra láthatóvá vált a Merkúr és a Vénusz az egykori szemlélő számára. Ugyanazt a pillanatot ábrázolja még a lenti kép is, csak az égbolt másik felét, ahol megjelent a másik három ismert bolygó. Az Uránusz ekkor még ismeretlen volt. A Mars és a Jupiter itt távolabb volt a Naptól, és nagyobb felülettel fordultak a Föld felé, és így láthatók lehettek a fogyatkozás alatt. A Szaturnusz is ott van a képen, de a látszólagos fényességét kisebbnek jelzi a program a Marsénál. Vagy nem látta az akkor élt csillagászpap, vagy az erről szóló szöveg a tábla sérült részén szerepel.

Az isz. 174. február 19-i napfogyatkozás ábrája 2.

   A két fogyatkozás részleteinek összehasonlítása alapján ki lehet jelenteni, hogy a kettő közül az isz. 174. évi napfogyatkozás folyamata felel meg az ékírásos forrásokban leírtaknak, egyúttal a mai és az arszakida időskála azonossága is igazolódni látszik.

  A BM 45745 és a BM 34034 számú agyagtáblák hátoldalának töredezett szövegrészében is olvasható egy utalás holdfogyatkozásra, amelyet valamelyik hónap 15. napjának éjszakáján figyelt meg az egykori szemlélő. Az ékírásos szöveget többféle értelmezéssel idézik az egyes szerzők, olykor a beazonosított fogyatkozáshoz igazítva a jelentésüket, amit talán nem is szabad felróni nékik. 
 A BM 45745 agyagtáblán csak egy 15-i nappal kapcsolatos töredékes szövegrészlet található:

A 15-én éjszaka a Hold felkeltét és napnyugtát 8 fok 40 ' felhők,.. nem tudtam nézni, valamennyi ne [m ...] 15 fokos éjszakai maximális fázis…, amikor kezdett világossá…, hogy elszámolni az éjszakai 18 fok keletről északra és nyugati [...] ott állt, a többi a bolygók nem álltak ott ….3 és fél könyök előtt Alfa Lib volt háttérbe szorította a ... [88]

    Itt nincs szó konkrétan holdfogyatkozásról, de a „15 fokos éjszakai maximális fázis,… amikor kezdett világossá” szövegrészt egy halvány utalásként figyelembe lehet venni. Ha eltekintünk ettől, akkor azt sem lehet tudni, hogy melyik hónapról van szó.

A BM 34034 tábla hátoldalán már határozott utalást lehet találni F. R. Stephenson könyvének 188. oldalán:

   (SE) 175 év XIII/2 hónap 15-én…… Amikor az α-Cor tetőzött, holdfogyatkozás, attól a dél-keleti oldalán. 18 (?) fokkal az éjszaka... 7 ujjnyit.  Egy (?) beruval napkelte előtt [89]

   [BM 34034 (= LBAT 1285), Rev. 17-23; ford.: Huber, p 69]

 

    A hónap csak egy feltétezett adat, mint ahogyan az α-Cor (Vadászebek csillagkép?) is. A szerző valószínűleg hozzá akarta illeszteni az i.e. 136. évi napfogyatkozáshoz a dátumot. A beru a fokhoz hasonló babiloni mértékegység és harminc fokkal egyenlő (egy fok kb. négy perc), ami így két órának felel meg.
   Az isz. 174. évben csak egy holdfogyatkozás volt, augusztus 29-ról 30-ra virradó éjjelen, és teljes. Előtte pedig isz. 173. március 17-én, de nem volt látható a kérdéses területről. A babiloni napról tudni kell, hogy napnyugtától napnyugtáig tartott. A napok beazonosítása során ezt számításba kell venni.  

  A 174. augusztus 30-i teljes holdfogyatkozás adatai a NASA honlapjáról, az egyetemes időben megadva (UT). A babiloni helyi idő körülbelül három-négy órával több.

Belépés a félárnyékba

:

isz. 174. augusztus 30. 00. 01

Belépés a teljes árnyékba

:

isz. 174. augusztus 30. 00. 58

Teljes fedés ideje

:

isz. 174. augusztus 30. 02. 14

Kilépés a teljes árnyékból

:

isz. 174. augusztus 30. 04. 08

Kilépés a félárnyékból

:

isz. 174. augusztus 30. 05. 06

  A baloldali ábra a holdfogyatkozás kezdetét szemlélteti, a jobboldali pedig a fogyatkozó Hold lenyugvása előtti percekben készült.

         

   A napkelte az egyetemes idő (UT) szerint körülbelül 02.00-kor következett be. A megfigyelés helyének bizonytalansága miatt, a helyi idő szerint 500 és 600 között lehetett. Mivel ugyanazt a tetszőleges időt kell hozzáadni mindegyik adathoz, talán nem is fontos.
   A képek alján lévő időpontokból látható, hogy a holdfogyatkozás kezdete és a napkelte között kb. két óra telt el, azaz egy beru, ahogyan BM 34034-es tábla ékírásos szövegének fordításában szerepel.
    A napfogyatkozás alapján 175. év Addaru hónap 29. napja 174. év február 18/19-vel esik egybe, azaz február 18-i napnyugtától február 19-i napnyugtáig tart. Ennek megfelelően kiszámolva, augusztus 29/30-a Ululu 15-re esik, a forrásban szereplő dátumnak megfelelően.

A két fogyatkozás helye a babiloni naptárban

    Egy apró módosítás azonban bekerült a naptárba. A második Addaru hónapot 30 naposra jelzik, de abból, hogy az uralkodó rendelte el az előző hónapban a beszúrását, feltételezhető, hogy nem mindig tartották be, és hol 30, hol 29 napos volt attól függően, hogyan lehetett pontosabban újhold napjára illeszteni a hónap elejét. Itt a második Addaru 29 naposként lett figyelembe véve. A harminc napos Addaru II. esetén Ululu 14-re esne az augusztus 30-i holdfogyatkozás.
   A február 19-e utáni következő újhold március 20-án 18.30 körül következett be. Feltehetőleg éltek azzal a lehetőséggel, hogy 21-re tegyék az évkezdetet. A tavaszi napéjegyenlőség ebben az évben március 21.  22.13 –kor következett be, az egyetemes idő szerint.

   A holdfogyatkozások a naptár jellegéből adódóan, rendszerint a hónap közepén következnek be, 15-e körül. A napfogyatkozások pedig az újholdhoz igazodó hónap kezdetekor, azaz elseje környékén.
   Stephenson könyvében az i.e. 136. április 1-i holdfogyatkozást rendeli ide. A mintegy 70 %-os fedést elérő részleges fogyatkozás napkelte előtt körülbelül másfél órával kezdődött, ami nincs egy beru, azaz két óra. A Szaturnusz bolygó jól látható volt ekkor, de az agyagtáblán nem található róla adat, pedig a babiloni csillagászpap feltehetőleg lejegyezte volna. Szembetűnő különbség ugyan nincs a 136-os és a 174-es év holdfogyatkozásai között, de az utóbbi mégis pontosabban illeszkedik az agyagtáblán lejegyzett folyamathoz.
  A bizonyítások eddig arra irányultak, hogy melyik év fogyatkozása felel meg jobban a leírásnak, ami után mindig marad egy kis kétség, hogy mégis a kevésbé illeszkedő a megoldás. Az agyagtáblák azonban egyszerűen nem készülhettek az i.e. 136-os évben. A táblán együtt szereplő 175-ös év és az Arsaces név kizárja ezt a lehetőséget.
   Két Arsaces nevű uralkodót ismer a história, akik közül az első i.e. 247-211, a második i.e. 211-185 között uralkodott. Ekkor már egyik sem élt. Ezért a szeleukida éra 175. éve és az Arsaces név között nincs logikai kapcsolat. Stephenson könyvében tévesen társítja az évszámot a szeleukida időszámításhoz.[107] Az agyagtáblán található Arsaces név csak az időskála nevét jelentheti.
   A mezopotámiai területek i.e. 136-ban már valóban a pártus birodalomhoz tartoztak, de ekkor I. Mitridatész volt a király, és ez a 111. év az arszakidák érájában. A mai értelemben vett arszakida időszámítás 175. évének az i.e. 72 felel meg, és a források szerint Szinatrukész uralkodott. A babiloni részen a 72-es év körül, i.e. 61. szeptember 9-én, és i.e. 79. március 17-én volt nagyobb fedésű fogyatkozás, de egyik sem volt teljes azon a részen, így az agyagtáblák fogyatkozásai nem kapcsolhatók az i.e. 72-es évhez, de kétszáz évnyi távolságban sem található megfelelő napfogyatkozás.

A csillagászati feljegyzéseket tartalmazó agyagtábla a British Múzeumból.

 Az eddig leírtak alapján kijelenthető, hogy a British Múzeum BM 45745 és a BM 34034 számú agyagtáblái a mai időszámításunk 174. évében bekövetkezett nap- és holdfogyatkozás leírását tartalmazzák.

   Az pedig teljességgel kizárható, hogy a babiloni papok Jézus Krisztus születésétől számolt években dátumozták volna agyagtábláikat, és ismereteink szerint nincs más időszámítás, ami ekkor indult volna a folyamközi részen.[109]

    Az agyagtábla adatai szerint az i.sz. 174. március 21-i Nisannu elsejével már a 176-os évébe lépett a babiloni naptár arszakida időszámítása. Arra a kérdésre, hogy miért van 21 hónap különbség a feltételezés szerint ugyanannak az időszámításnak két vonala között, nehéz megnyugtató választ adni. Három, hat vagy kilenc hónapos eltérés a különböző évkezdetek átszámítása során létrejöhetett, de a plusz egy évre még keresni kell a magyarázatot.

   Az alábbi kép a szóban forgó agyagtáblát ábrázolja. Jól láthatóak a sérülések, amelyek igencsak megnehezíthették a fordítók dolgát. Nem elképzelhetetlen, hogy a hiányzó évek titka itt rejtőzik valahol.

 

Az agyagtáblák fordításakor volt egy kisebb bizonytalanság az évszámok körül. A fordítás kommentárjában leírják, hogy először csak a 75-ös évszámban voltak bizonyosak, és az 1-es számot később azonosították. Vajon az a 75-ös is az volt-e, vagy pedig csak azért 175, mert 136 és 175 összege egyenlő 311-el, ami a szeleukida időszámítás kezdő éve. A 174-nél viszont hiányzott volna egy év.

 

Fontos információ az agyagtáblán szereplő évszámhoz:

  Az évszámot (arszakida időskála 175. éve) a BM 34034 számú, holdfogyatkozást leíró agyagtábla tartalmazza, ami most az időszámításunk szerinti 174. augusztus harmincadika.
  Mivel az évváltás a mi időszámításunk szerint 174. márciusában volt, így a február 19.-i napfogyatkozás (BM 45745 számú agyagtábla) még az előző évhez tartozik, ami pedig az arszakida időskála 174. éve. Alább az ábra.

  Az évszám így tulajdonképpen egyezik. Az eltérés az agyagtábla éve és a mai időszámítás között (kb. 173..márciusa - 174 január 1.) csak kilenc hónap, ami  a különböző évkezdetek közti átváltások során jöhetett létre.

2010. június 12.

 

 

2009. július 25.

Szekeres Sándor

 

Jegyzetek

[84]  SE 175, month XII2.-The 29th, solar eclipse. When it began on the south-west side, in 18 deg daytime in the morning it became entirely total (TIL ma TIL ti gar AN). (It began) at 24 deg after sunnse. [BM 34034 (= LBAT 1285), Rev. 24-28; trans Hunger- (1995).] (F. R. Stephenson: Historical eclipses and Earth’s rotation. 129 oldal)

[85] SE 175, [king] Arsaces, [month XII2]. The 29th, at 24 deg after sunrise, solar eclipse; when it began on the south and west side, [...] [Ven]us, Mercury and the Normal stars were visible; Jupiter and Mars, which were in their period of invisibility, were visible in its eclipse [...] it threw off (the shadow) from west and south to north and east; 35 deg onset, maximal phase and clearing; in its eclipse, the north wind hich was set [to the west? side blew ...]. [BM 45745 (= LBAT 429), Rev. 13'-15'; trans.. Sachs és  Hunger  Ill, p. 185.] (F. R. Stephenson: Historical eclipses and Earth’s rotation. 129-130 oldal)

[86] [BM 45745 (= LBAT 429), Rev. 13'-15'; trans.. Sachs és  Hunger  Ill, p. 185.]

[87] Magyar Katolikus Lexikon ide vonatkozó részei.

[88]  Night of the 15th, moonrise to sunset 8 degrees 40’ clouds, I did not watch; all ni[ght…] 15 degrees of  night maximal phase; when it began to clear, it cleared in 18 degrees of night from east to north and west […] stood there, the remainder of the planets did not stand there; 3 ½ cubits in front of Alfa Lib it was eclipsed at…  F.R. Stephenson and J.M. Steele, Astronomical Dating of Babylonian Texts Describing the Total Solar Eclipse of s.e. 175. 55-69 oldal, (57 oldal)

[89] Year 175 (SE) month XIII/2 15 moon rise to sunset When a Cor culminated, lunar eclipse,beginning on the south-east side. In 18 (?) deg of night it made 7 fingers. At 1 (?) beru before sunrise. [BM 34034 (=LBAT 1285), Rev. 17-23; fordította.: Huber, p 69] F. R. Stephenson: Historical eclipses and Earth’s rotation. 188. oldal.

[107] F. R. Stephenson: Historical eclipses and Earth’s rotation. 64-68, 129-131, 136-137 oldal

[109] Ezek után két valószerűtlen esetben vonható kétségbe, hogy a mai időszámításunk az arszakida időszámítás. Első, ha valamennyi csillagászati program hibásan számolja ki a napfogyatkozásokat, mellesleg a NASA is. A második, ha az ékírásos agyagtáblák fordítása teljes egészében téves.  

 

© Copyright: Szekeres Sándor 2009.

Szekeres Sándor


  
    Nyomtatható változat    Küldd el ismerősödnek ezt a cikket! Szólj hozzá ehhez a cikkhez!

Sz:webmester
Idő:2010.02.20.
Olv.:560
Cimkék:

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>
 
    

  
 
 
    

   
 

Eddigi hozzászólások:

A cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára =>


Hozzászóló neve: Kismiska VendégkéntCikkek 115. hozzászólásaIdeje: 2010.11.03. 05:56  
Ez igen. Óriási durranás lehetne, ha egy hozzáértő médiavitéz felfedezné. Próbálta már elérni a történettel valamelyiket?

Hozzászóló neve: SzekeresSCikkek 88. hozzászólásaIdeje: 2010.09.16. 15:18  
Köszönöm!

A bemutatók:

A Powerpoint bemutatókat csak az előadásokhoz készítettem.
(Végül is termékbemutató.)
Megfontolom, hogy eltávolítsam, vagy áthelyezem egy másik honlapra, hogy ne zavarjon be.

A kódolás:
Ez valóban lemaradt. Köszönöm hogy szólt. A
'META http-equiv=Content-Type content="text/html; charset=windows-1250"' tettem be, mint minden oldalamra. Lehet, hogy át kellene állni az univerzálisra.

Hozzászóló neve: Dixtroy VendégkéntCikkek 87. hozzászólásaIdeje: 2010.09.16. 13:15  
A tanulmány tartalma érdekfeszítő, tetszik.
A külalak olykor egészen tragikus. A csicsás powerpointok vizuális effektjei teljesen elviszik a figyelmet, az ilyen megoldasok inkabb illenek valami teleshop termekbemutatohoz, mint ilyen komolysagu muhoz, velemenyem szerint.
Ami komolyabb problemat jelent, az oldalak kodolasainak rendezetlensege, az ekezetes karaktereket nem/rosszul jeleniti meg. Javaslom minden html oldalanak head tagjaba tegye bele az alabbi ket sort, ugyanis ez elmaradt (remelem a bongeszo helyesen jeleniti meg):

<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
<meta http-equiv="Content-Language" content="hu">
es a szovegszerkesztovel kodolja at unicodera (UTF-8), Bovebben:
http://www.cs.bme.hu/~egmont/utf8/

Hozzászóló neve: SzekeresSCikkek 67. hozzászólásaIdeje: 2010.07.20. 10:22  
Nem olyan könnyű a nagytekintélyű grémium figyelmét magunkra irányítani a mai - érdekközpontú szemlélet miatt - elbátortalanodott tudományos világban. Igyekszem, reménykedem...

Hozzászóló neve: FanThomas VendégkéntCikkek 66. hozzászólásaIdeje: 2010.07.12. 15:38  
Azt nem állítom, hogy a napfogyatkozás leírása teljes egészében meggyőzött, de ezt jó lenne a szaktudósok elé tárni, mert ha igaz, akkor eltévedtünk az időben.

Hozzászóló neve: SzekeresSCikkek 55. hozzászólásaIdeje: 2010.06.20. 07:44  
A 'nem akarom tudni mert összezavarodom' állásponttal nem lehet mit kezdeni, de erről szól a portál egyik mottója is.

Hozzászóló neve: Hithű VendégkéntCikkek 54. hozzászólásaIdeje: 2010.06.15. 13:48  
Jézus kétezer évvel ezelőtt élt, szakemberek feltételezése szerint, Jézus i.e. 7-6 körül születhetett. Amiről pedig maga beszél, azt lehetetlen igazolni, akárhogy csűri csavarja

Hozzászóló neve: SzekeresSCikkek 53. hozzászólásaIdeje: 2010.06.12. 15:23  
Az előző hozzászólás bekerült a cikk végére, egy segítő ábrával.

Hozzászóló neve: SzekeresSCikkek 48. hozzászólásaIdeje: 2010.05.31. 06:54  
Agyagtáblákkal azért nem ilyen egyszerű a helyzet:
Az évszámot (Arszakida időskála 175. éve) a 34034 számú, holdfogyatkozást leíró tábla tartalmazza, ami most i.sz. 174. augusztus 30.-a.
Az évváltás a mi időszámításunk szerint 174. március 20-21-én volt, így a február 19.-i napfogyatkozás (45745 számú agyagtábla) még az előző évhez tartozik, ami az Arszakida időskála 174. éve.
Az évszám tulajdonképpen egyezik.

Hozzászóló neve: Vargand VendégkéntCikkek 27. hozzászólásaIdeje: 2010.03.09. 06:03  
Nagyon tetszik a tanulmánya!

Hozzászóló neve: dr. tóth VendégkéntCikkek 20. hozzászólásaIdeje: 2010.02.24. 05:38  
csak ámulok és ...
Valaki felfigyelt már erre?

 
    

   
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.
Ne feledd: azok a szavak, amelyekkel minősítesz valakit, többet mondanak rólad, mint akiről beszélsz!
Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)

Extra mosolyok:
(Egérrel megfogva behelyezhetőek a szövegbe.)

Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
Ez a programok által bevitt veszélyes tartalmak beírásának megelőzésére szolgál.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)



 
    

 
Generálás ideje: 0.04 mp 

Mottó:

A tévedés be nem ismerése a megoldástól való elfordulással egyenlő és csak árt mindenkinek. Az idő pedig olyan mint víz, előbb-utóbb a felszínre dobja, ami nem oda való.

(Nemtom)


Kezelők
 BEMUTATKOZÁS
 LEXIKON

Online könyvrendelés
Fotóalbumok
Linkek, társoldalak Honlap statisztika

Keresés honlapon


Felhasználónév:

Jelszó:


Téma bevezető és tartalma

Az eltévedt időszámítás elmélete
Az elmélet szerint a mai időszámításunk az egykori pártus birodalom keletkezésétől számított éra, amelyet egy - ma már magyarnak számító - félreértett kifejezés miatt terjedt el.



Ma érvényes évszámok

Jelenlegi:2017
Etióp:2010
Kopt:1734
Iszlám:1438
Perzsa:1396
Zsidó:5778
Indiai:1939
Bizánci:7526
Örmény:1465

Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

Eltévedt évszámok

Jézus születésétől számolt
TévesHelyes
20241777
Arszakida éra
TévesHelyes
22642017
Szeleukida éra
TévesHelyes
23292082
Róma alapításának érája
TévesHelyes
27702523
Nabú-nászir-éra
TévesHelyes
27642517
Olimpiai éra
TévesHelyes
698 ol. 1 év633 ol. 1 év

Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

Információk
 
Ugrás_a_cikk_oldalára

 

Unsoft.hu


Levél a webmesternek


Egyiptomi kopt naptár

Etióp naptár

Iszlám naptár

Honlapok
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Eltévedt időszámítás
  Mocsáry Évelőkertészet
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Elektro-Tec, Gyöngyös
  Ősmagyar nyelvek
  Meglátások
  Eurochess
  Hevessakk
  Agriasakk
  Boricsev Oleg
  Mellár Mihály: Kitalált a kitalált középkor az...
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Tomory Gábor Néptánciskola
  Borostyán Néptáncegyüttes
  Csibészke Néptáncegyüttes
  Mákvirág Néptáncegyüttes
  A gyöngyösi Ringsted utca oldala
  Évelő növények, évelő virágok
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Egyszerű játékok a sakktáblán
  Szkíta Főnix
  The Scythian Phoenix

Statisztika
Te vagy itt a(z)
2495260
látogató!
Ma  131,
ebben a hónapban
23490 látogató volt.
Jelenleg
0 regisztrált tag
és 20 vendég olvas minket.

Üdvözlöm oldalamon!

Oldalt eddig 2495260 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:133
Látogatók összesen 617 alkalommal szóltak a fórum 9 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
LL.kedõ
Gondol-f
enteje
trilla
Teupoko

Mai legolvasottabbak
Tarih-i Üngürüsz  (4)
A magyar nép őstörténete  (4)
III. Évszámok titkai  (3)
A TÖRTÉNELMI RÉTESTÉSZTA nyújtása, avagy a töltelék dátumok titkai  (3)
VI. Eltévedt időszámítás csillagászati bizonyítása  (2)
IV. Az Úr időszámítása és a fantomkor  (2)
Bemutatkozás  (2)
CHRONOLOGIA. A közép- és újkori időszámítás vázlata  (2)
A TÖRTÉNELMI RÉTESTÉSZTA - újragyúrva  (2)
Kitalált történelem  (2)