Az őshonos őstörténetünkről szóló fejezet fóruma.
(Listázva: : 12-1 )
Fordított sorrendben |
Szomor | 12. | 2022.01.01. 06:49 |
Tisztelt Szekeres Úr! Említ egy forrást, amire több helyen hivatkozik, de nem találja. A törökkori hadviselés hadi logisztikáját elemzőmunkáról van szó. Érdeklődöm, hogy időközben sikerrel járt-e keresése? Válasz: szekeress (2022.01.14. 06:09) Kedves Szomor! Köszönöm érdeklődését. Sajnos nem. Igaz, eléggé lekötöttek az elmélettel kapcsolatos egyéb kutatások. Remélem előbb-utóbb csak meglesz az író és a forrás. | ||
Szomor | 11. | 2021.01.24. 20:09 |
Egy megjegyzés az Ammianus Marcellinus csatakiáltása című részhez: Ha valakit saruval, csizmával azonosítanak, az sértés. Megdobálni vele szintén. Mintha lemarházná az illetőt. | ||
szekeress | 10. | 2020.10.26. 08:07 |
Tisztelt Vadon József! Köszönöm a feltevéseit. A válaszokat a hozzászólásába fűztem be. Üdvözlettel: Szekeres Sándor | ||
➤ Vadon József hozzászólása |
Vadon József | 9. | 2020.10.25. 19:35 |
Tisztelt Szekeres Sándor! Vizsgálódásaim során teljes mértékben azonos álláspontra jutottam, miszerint a magyar nyelvet nem a beérkező pusztai népek hozták be, Árpádék semmiképpen sem hozhatták a számarányuk miatt, ezt antropológusok (Dr. Fóthi Erzsébet), régészek és a legújabb archeogenetikai kutatások (Neparáczki) eredményei is megerősítik. A beérkező harcos pásztornépek alkották a mindenkori uralkodóosztályt, nemességet. Pár dologra szeretném azonban felhívni a figyelmét, ami talán teljesebbé teheti a valódi őstörténetünkről alkotott képet. 1./ Grover S. Krantz antroplógus: Az európai nyelvek földrajzi kialakulása könyvében leírja, hogy a magyar nyelv újkőkori nyelv, amely a Kárpát-medencében alakult ki. A földművelés megjelenése előtt a finn nyelvek innen terjedtek el északi, észak-keleti irányba. Innen a nyelvi kapcsolat a finn népekkel. Ők azonban idővel teljesen más népekkel keveredtek, mint mi. 2./ A földművelés hatására erőteljesen növekedett a Kárpát-medence népesség, így i.e. 5. évezredtől a Kárpát-medencéből erős népesség kiáramlás indult el keleti irányba. Tehát az innen kiáramló népesség egyik vagy fő összetevőjét adhatta annak az európai jellegű népességnek, amelyik benépesítve az eurázsiai pusztát egészen Kínáig terjeszkedett. Minél keletebbre terjeszkedtek, annál több volt a keveredés a helyi lakossággal. A visszaáramlás az ujguroktól indulhatott, mint azt az alábbiak mutatják. 3./ Thury József turkológus, Vámbéry Ármin tanítványának írása: "A magyarok eredete, vándorlása és őshazája". Ebben az írásban korabeli kínai, perzsa és bizánzi történetírók írásaira alapozva leírja, hogy az Ujgurok (Hungnu-k - Hunok) a török népek ősei. Belőlük szakadtak le az idők során egyes török csoportok, amelyek a vezetőjük neve alapján lettek ismertek. Kínai és ujgur korabeli írások alapján az i.sz. 1. évszázadban váltak ketté az ujgurok on-ujgur (onogur) és tokuz-ujgur részre. Utóbbi helyben maradt, előbbi nyugatra, az Irtis folyó vidékére telepedett, majd idővel tovább terjeszkedtek nyugat felé, mígnem eltűntek a keleti történetírók elől. A 300-as évektől viszont több hullámban feltűntek az európiak látókörébe mint hunok, majd avarok és onugorok-magyarok. A magyar elnevezésről. A török népeknél gyakori a Madsar, Madjar név. A török népek az adott törzset jellemzően egy jelentős vezetőjükről nevezték el. Jelenleg is több helyen megtalálhatő a Madjar nemzetség név a török területeken (pl. Kazakhsztán). A magyar elnevezésünk így érkezett be Árpádékkal, mint a vezér törzs neve. Tisztelettel: Vadon József Válasz: szekeress (2020.10.26. 07:52) Köszönöm. Pontonként válaszolnék feltevéseire: 1. ponthoz: Ilyen elemzésbe és megállapításokba szándékosan nem mentem bele. Ezek az események időben olyan távolságokba vannak, hogy nem számottevőek az őshonos származásunk vonalában. A finn nyelv 29 hangot használ, a mai magyar 44-t. Az egykori, egynyelvű élettér tehát maximum 29 hangot használhatott. Ez pedig az ősnyelvi állapot lehetett, és valószínűleg akkor sem voltunk egy élettérben, különben a genetikánkban jelentkeznie kellene. 2. ponthoz: Véleményem szerint ilyen mértékű keleti irányú kiáramlás nem életszerű. Legfeljebb a mai Ukrajna területére tevődött ki, mint ahogyan genetika is bizonyítja az ukrán rokonsági vonalat. Az orosz vidék benépesedése inkább a Turáni-alföldön keresztül történhetett, mint ahogyan a Kínáig terjedő térség is. 3. ponthoz: Elnézést kérek, itt egy kicsit erős leszek. Ha mi, itt, őshonosak vagyunk és a hódítók idegen származású, idegen nyelvű katonanépek voltak, akkor nem mindegy honnan jöttek és milyen nyelven beszéltek? A | ||
anevelo | 8. | 2020.10.23. 06:25 |
Nyelvöröklés és genetika: nem tudom mennyire ismerős a témában, de a nyelvi származásra lehetne-e ugyanazt a logikai vonalat alkalmazni, mint ahogyan kikövetkeztették, hogy az ember Etiópiából származik? A magyar nyelv igen előkelő helyen lenne. Más: figyelemre méltó vonal az európai nyelvek névelőinek elemzése a Wikipédián. A wikipediás oldala: Határozatlan és határozott névelők az európai nyelvekben Ahhoz képest, hogy hivatalosan 895-ben | ||
magtudin | 7. | 2020.10.22. 08:15 |
A Tarih-i Üngürüsz is bizonyítja, hogy a Kárpát-medence mindig a mi népcsoportjainkkal volt tele. A szkíta-hun-magyar azonosság éppen úgy igaz, mint a Kárpát-medencei őshonosságunk, emellett természetesen vannak rokon szkíta nemzetek keleten is. A szkíta-hun-magyar egy és ugyanazon nép, kár tagadni, s ráfogni, hogy ezek csak hasonlóak. | ||
borona | 6. | 2020.09.22. 16:15 |
Idézet Dr. Nagy Sándor
A téma kapcsán egy beszélgetésben felmerült kritikaként, hogy a magyarban nincs jelen a víz ilyen alakja. Ott, akkor mindjárt találtunk párat. Idővel aztán szépen gyarapodott ágasbogas szóbokraival együtt: Kb. amire emlékszem, de bizonyára akad még pár... | ||
4zet55 | 5. | 2019.06.01. 13:15 |
Az alább olvasható beírás eredetileg nem ide történt, hanem az Eltévedt időszámítás megfelelő fejezetéhez. Azonban igen hasznos információt adott e könyv Kik vagyunk? részéhez, ezért beemeltem ide. Talán felfedi magát a beíró (4zet55), hogy forrásként megnevezhessem. Köszönöm! 'volohok' Tehát ezen az úton is arra a következtetésre jutunk, hogy a "ravennai székhelyű Római Birodalom" stb. | ||
Tudatlan | 4. | 2014.05.07. 21:15 |
Lenne néhány kérdésem: -Van-e valamilyen nyoma annak hogy a X-XI. században az őshonos lakosság más nyelven beszélt mint az elit, vagyis a nemesség? -A tatárjárásig az elit még tudott a magyar ősökről, nyelvükről. Julianus barát küldetése is ezt bizonyítja. A nemesség (honfoglalók) beolvadása, türk nyelvének és emlékének a teljes felejtése nem-e a tatárjárás elittelenítésének tulajdonítható, vagy az Árpád ház kihalásának? -Ha, a nemességet a honfoglalók alkották, akkor a keveredés ellenére az ő génjeiknek nem kellene több ázsiai részt tartalmaznia? -Vizsgálták-e nagyobb mintán a Kárpát medence lakosságának, köztük a magyarság európai eredetét a gének alapján, és ha igen, mi az eredmény? Egy szuszra ennyi, elnézést a kérdésömlesztésért. Válasz: szekeress (2014.05.08. 09:03) Akkor sorbavéve: -Van-e valamilyen nyoma annak hogy a X-XI. században az őshonos lakosság más nyelven beszélt mint az elit, vagyis a nemesség? Csak közvetett, hiszen ha lenne el is döntené a kérdést, de az leledzik pár. Példák, teljesség igénye nélkül: 1. László Gyula kettős honfoglalás elmélete, mivel a magyar helynevek már Árpádék előtt itt voltak. 2. A már említett Türkia elnevezés, ami létező nyelv és népesség, valamint a türk tolmács Bizáncban. 3. A latin nyelv hivatalos formájú használata. Az eredeti nyelvük (türk) nem jöhetett szóba, ezért az európai elit nyelvét vették fel. Mivel a magyar csak az egyike volt (lehetett) az itt élő meghódított népeknek, fel sem merült, hogy használják. Pedig, ha valaki megtanult írni, valamennyi általa ismert nyelven képes írni, legfeljebb a helyesírása nem lesz akadémiai. -A tatárjárásig az elit még tudott a magyar ősökről, nyelvükről. Julianus barát küldetése is ezt bizonyítja. A nemesség (honfoglalók) beolvadása, türk nyelvének és emlékének a teljes felejtése nem-e a tatárjárás elittelenítésének tulajdonítható, vagy az Árpád ház kihalásának? Igen-igen, a tatárjárás „elittelenítése” volt a ludas. A régészet is jelzi, hogy a XIII. századtól kezdve az temetők az addigi két tipusú csontrendszere homogénné vált. A nemesség többsége a tatárjárás utáni időponttól jegyzi magát. A források szerint a mongolok kb 90 százalékát kiirtották a korábbi vezető rétegnek, és az őshonos népességből egészítették ki a nemesi réteget, hogy működőképes legyen az ország. -Ha, a nemességet a honfoglalók alkották, akkor a keveredés ellenére az ő génjeiknek nem kellene több ázsiai részt tartalmaznia? Valószínű, erre én is gondoltam, de ilyen vizsgálat szerintem fel sem merült. -Vizsgálták-e nagyobb mintán a Kárpát medence lakosságának, köztük a magyarság európai eredetét a gének alapján, és ha igen, mi az eredmény? Több ilyen volt, talán most is folyik, mivel ez a tudományág még igencsak fejlődésben van. Pl Seminó, Czeizel az elfogadhatóak, de fellelhetőek az interneten különböző zagyva sületlenségek is. Válasz: szekeress (2014.05.08. 11:01) Még valami: ahhoz, hogy egy bejövő nyelv beolvassza a honfoglaláskori Kárpát-medence kb. 1.5-2 milliós lakosságának nyelveit, saccolva 400 ezres egynyelvű népességnek kellett volna beérkeznie. Ezzel az a gond, hogy akkor és ott nem tudott ennyi ember bejönni. Egyszerűen lehetetlen. Ez matematikán alapuló egyszerű logisztika. Még a középkori hadjáratok létszámát sem tudta 120-140 ezer fölé emelni a kor legnagyobb világhatalmának számító török birodalom. A források megemlítik, hogy Várna környékéről elindítottak egy 160 ezres sereget, ami 50-60 km (mérföld) után szétesett az ellátás összeomlása miatt (a 3. napon). Honfoglalás idején még kevesebb lehetett ez a szám. Sajnos van egy tragikus ellenpélda is a nyelvi honfoglalás lehetetlenségére, az 1771-es torgut exodus. A szerencsétleneknek bemesélték, hogy Dzsungáriából származnak. 250-300 ezren indultak el a több ezer kilométeres útnak, más forrás szerint 400 ezren. Ráadásul nem is annyira ellenséges körülmények között. Kb. 60 ezren érkeztek meg - más forrás szerint 80 ezer - legyengülve, nyomorogva, miközben az összes állatuk elpusztult az úton. Nem hogy hazát tudtak volna foglalni, ők szorultak segítségre. Ugyanakkor: a finnugor nyelvelmélet abből indult ki, hogy a magyar nyelv a honfoglalással került a Kárpát-medencébe. Nem ártana újragondolni. | ||
Tudatlan | 3. | 2014.05.05. 20:57 |
Egy kérdés: Julianus barát hogyan tudott magyarul beszélni a Magna Hungáriában maradt magyarokkal, ha azok Árpád magyarjaival voltak rokonságban, akik a fenti írás szerint nem magyarul beszéltek? Válasz: szekeress (2014.05.06. 08:28) Jó kérdés! Vajon milyen nyelven beszéltek Magna Hungáriában? Ha csak egy szóval kellene válaszolnom, azt mondanám: türkül. Kicsit bővebben: valamilyen elfeledett, vagy talán ma is élő türk nyelvjárásban (arrafelé most is úgy beszélnek). Honnan veszem a türköt? Ebben az időben Türkiának, más forrás szerint Unkurijjának nevezték az országot. László Gyulára hivatkozva: a Bizáncban járó magyar főurak türk tolmácsot kértek. Juliánuszt a magyar király küldi keletre, ősei megtalálására. Az a magyar király, aki a honfoglalás idején még türkül beszélő vezető réteg leszármazottja. Feltehetőleg őket kerestette meg vele. Egyébként sehol nincs leírva, hogy azok a bizonyos „magyari” vagy „hungari” népek valójában milyen nyelven beszéltek. Csak arról volt szó, hogy megértették egymást. Juliánuszról is csak azt tudjuk, hogy latinul tudott, de pl. Konstantinápolyban latinnak gondolt beszédet már nem értette. Feltehetőleg azért mert görög volt. ...és hogy kerül ide a Hungária megnevezés? Belegondolt már valaki, hogy mai történelemtanítás szerint kb. 380-tól kb 60-70 évig itt élő, nyomot sem hagyó hunok után nevezik el egy 450 évvel később bejött népet? 450 év! A népi, vagy történeti emlékezet valóban nagyon mély, de azért ennyi év után felidézni valamit, szerintem nem megy. Egy képzelt életkép a honfoglalás korából: a magyar urak mennek ki nyugatra és megkérdik őket: ...és hogyhogy a Magna? A finnugor népek közül még mindig mi vagyunk a legtöbben. Hogy-hogy nem találjuk a Kárpát-medencéhez képest ’magna’ méretű területet? Azért mert valójában a ma is a türk népek által lakott területről van szó, a Turáni-alföld környéke, és az valóban „magna” a Kárpát-medencéhez képest. Pl. Kazahsztán 9-dik legnagyobb ország még ma is. | ||
szzoli | 2. | 2010.06.18. 07:01 |
Kik vagyunk? Én is ezt kérdezem magamtól...Szeretnék kérdezni...Tehát, ha jól sejtem a jászok az alánoktól az alánok a szarmatáktól származnak, akik ugye már régen itt éltek, élnek a Kárpátok közt. Azt értem, hogy minket mindenki Iránba akar tolni, hiszen végül is onnan eredünk, viszont azt nem értem miért mindenki csak a tatárjáráshoz köti idejövetelünk! Nem lehet, hogy sokkal hamarabb érkeztünk ide? Ja és nem értem, hogy a viharban felejtettünk el "jászul" 50-100 év alatt, ha mi valóban a tatárok elől menekülve csöppentünk ide? És még valami: Minden jász magáénak érzi a jászkürt legendáját, de hivatalosan senki nem köti hozzánk, hiszen akkor kb. 300 évvel nem tudnának elszámolni a történelmünkben. Most a jászkürt a miénk, vagy csak etetjük a népet? Zoli Jászberényből Válasz: szekeress (2010.06.21. 14:53) Üdvözlöm Kedves Zoltán! Értem és én is látom a problémát. Valóban, mit keres ott Lehel (Lél) vezér kürtje, ha 1200 körül jöttek be a jászok és hogyan veszthették el nyelvüket, származástudatukat 50-100 év alatt nyom és népi emlékezet nélkül. A hivatalos történetírás azért szállított egy jó nagy, ellentmondásos marhaságot. Erre csak egy válasz lehet: sehogy és Lél vezér idejében is itt éltek. Sőt: a római korban a Jászság területén a yazig (Jászok??) nép élt az 1-2 századtól. A hivatalos finnugor származáselmélet szerint, azok hogy lehetnének a magyarul gyönyörűen beszélő jászok, mert mi ugye 895-ben jöttünk be…. Azok csak alánok lehetnek vagy akárkik de magyarok nem. Isten őrizz!!! A jászok, véleményem szerint ugyanúgy őshonosak a Kárpát-medencébe mint a palócok, matyók, stb.stb. A magyar nyelv mindig is itt élt, őseinkkel együtt… | ||
Mellár Mihály | 1. | 2010.06.04. 09:34 |
Sanyikám, ez csodálatos! Faltam a betűket, hízott a májam amíg olvastam könyved befejezô részét. Gratulálok!!! Nem csak megalapozott, hanem gyönyörűen is van megfogalmazva! De akkor miért hagytad, hogy nyitott kaput döngessek? Azért arra nem gondoltam, hogy mi lennénk a sclavi, pedig ... SZKLavi - SZéKeLY itt volt elôttünk és én ilyen tipusú szófejtéssel foglakozom, sôt, most, hogy ez felmerült úgy rémlik, hogy valahol már olvastam errôl, valaki már fejtegette, hogy a székely szó a szegény(paraszt) változata. A voloh pedig lehet a volk egy tájdivatos változata, tehát a (német) 'nép', melynek területére tolódótt a Nyugat-római birodalom súlypontja. Üdv Mihály | ||
(Listázva: : 12-1 )
Fordított sorrendben |
a) A középkori krónikák és szövegezésük
c) A Képes Krónika évszámainak titka
d) Kapcsolat a krónikák számai között
e) Ellenpróbák: Anonymus és a Tárih-i Üngürüsz
c) Az összetévesztés egyéb nyomai
III. A valódi betlehemi csillag
IV. Misztikumok, összefüggések, elemzések, feloldások
a) A hígított korszak szindróma
b) A helyretett időskála évszámai
7. A világérák és a konzuli évek
9. A szökőévek illeszkedéséről
V. A valódi Dionysius-i húsvéttábla
1. Álláspontok, amit ma ismerünk
d) Az első Krisztus utáni évszám hitelessége
g) Átszerkesztés: tízedik vagy tizenharmadik?
VI. Az Úr megnevezés párhuzama
2. Kik voltak a napkeleti bölcsek?
3. Az emberiség pedig lassan felnő...
VIII. Kérdések, válaszok, gondolatok
A KÉPES KRÓNIKA ZAVAROS ÉVSZÁMAI
A PÁRTUS IDŐSZÁMÍTÁS FOGYATKOZÁSAI
3. Az évszám és az időszámítás neve
4. Az arszakida időszámítás napfogyatkozása
A nap- és holdfogyatkozásokról
A tárgyalt fogyatkozások táblázatai
1. Puransagale napfogyatkozása
2. II. Artaxerxes napfogyatkozása
A görög olimpiai éra fogyatkozásai
1. Archilochus napfogyatkozása
2. A halüszi csata napfogyatkozása
3. A görög-perzsa háborúk napfogyatkozásai
Róma kultúrkörének fogyatkozásai
1. C. M. Rutilus és T. M. Torquatus fogyatkozása
2. Gaugamélai csata holdfogyatkozása
5. A pydnai csata holdfogyatkozása
7. Heródes halálának holdfogyatkozása
8. Cornelius és Messala napfogyatkozása
10. A pannóniai lázadás holdfogyatkozása
13. A Vespasianusok kettős fogyatkozásai
16. Hadrianus és Salinator napfogyatkozása
17. Tiberianus és Dione napfogyatkozása
20. Fogyatkozás Mezopotámiában
21. Fogyatkozás júniusban, Úrnapján
22. Szent Jeromos napfogyatkozása
23. Arcadius és Honorius napfogyatkozása
24. Alarik napfogyatkozása (forráshiányos)
TÉVIDŐ - az eltévedt időszámítás blogja...
ŐSHONOS ŐSTÖRTÉNET: KIK VAGYUNK?
Tömören az őshonos őstörténetről
1. A genetikai származásunk és rokonaink
2. A letelepedettek és a hatalmi réteg
3. A nyelvi honfoglalás problémája
247 év ↭ AD (Anno Domini) ↭ albigensek ↭ anakronizmus ↭ Anonymus ↭ apokrif iratok ↭ aranyszám ↭ arszakida időszámítás ↭ Arszakidák ↭ Attila halálának éve ↭ Augustus császár ↭ avarok ↭ Az 525-ös év konzuljai ↭ Badiny Jós Ferenc ↭ BC (before Christ) ↭ betlehemi csillag ↭ bizánci világéra ↭ bogumilok ↭ Caesar, Julius ↭ census ↭ computus ↭ consul ↭ decemviri ↭ dictator ↭ diocletiánus éra ↭ Dionysius Exiguus ↭ domini ↭ egyházszakadás ↭ egyiptomi naptár ↭ Eltévedt időszámítás elmélete ↭ Eltévedt időszámítás (kiadvány) ↭ epakta ↭ eponim évjegyzés ↭ éra ↭ etióp időszámítás ↭ év ↭ évkezdet ↭ évkezdő nap ↭ évszámítás ↭ Flavius ↭ Fomenko, Anatolij Tyimofejevics ↭ Fomenko elmélete ↭ Gergely-naptár ↭ gesta ↭ Gesta Hungarorum (Anonymus) ↭ Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai) ↭ háromkirályok ↭ Hérodotosz ↭ hét (naptári) ↭ hidzsra ↭ holdfázis ↭ holdfogyatkozás ↭ holdtölte ↭ hó, hónap ↭ hónapok nevei ↭ honfoglalás ↭ hunok ↭ húsvét ↭ húsvéthétfő ↭ húsvéti vita ↭ húsvétszámítás ↭ húsvétvasárnap ↭ időszámítás ↭ idus ↭ Illig, Heribert ↭ imperator ↭ Ince pápa, III. ↭ indikció ↭ Inter Gravissimas ↭ iszlám időszámítás ↭ Jakab ősevangéliuma ↭ Jézus ↭ Jézus-Mani párhuzamok ↭ julián naptár ↭ kalendae ↭ kalendárium ↭ Kálti Márk ↭ katharok ↭ Képes Krónika ↭ kettős honfoglalás ↭ Kézai Simon ↭ Király csillaga ↭ kitalált középkor ↭ kopt időszámítás ↭ kronológia ↭ kronológiai évjelzések ↭ kronológiai sarokpont ↭ László Gyula ↭ Lukács evangéliuma ↭ mágusok ↭ manicheizmus ↭ Mani ↭ Márk evangélista ↭ Máté evangéliuma ↭ mezopotámiai (babiloni) naptár ↭ monumentum ancyranum ↭ nagypéntek ↭ nap ↭ napéjegyenlőség ↭ napjelölés ↭ napkeleti bölcsek ↭ naptár ↭ naptárreformok (történelmi) ↭ népszámlálás ↭ niceai zsinat ↭ nonae ↭ nulladik év ↭ Nyesztor-krónika ↭ örmény időszámítás ↭ pánik időszaka ↭ pártusok ↭ paulikiánusok ↭ Péter evangéliuma ↭ pontifex ↭ precesszió ↭ Quirinius ↭ Regulus ↭ Róma alapításának érája ↭ római naptár (köztársasági) ↭ sötét középkor ↭ szeleukida időszámítás ↭ szkíták ↭ Szoszigenész ↭ Teres Ágoston ↭ Úr ↭ ÚR időszámítása előtt (ÚR/BD) ↭ ÚR időszámítása szerint (ÚR/AD) ↭ Úr napja ↭ Verancsics Antal ↭ világérák ↭ Vízkereszt ↭ zsidó világéra ↭
KÉZAI SIMON:
MAGYAROK KRÓNIKÁJA
KÁLTI MÁRK:
KÉPES KRÓNIKA (CHRONICON PICTUM)
ANONYMUS:
GESTA HUNGARORUM
Blaskovics József:
Tarih-i Üngürüsz
Blaskovics József:
Az 1740. évi Névtelen MAGYAR TÖRTÉNET, Macar Tárihi vagyis Madzsar Tárihi
Farkas János Nepomuk:
Csíki Székely Krónika
Einhard:
Nagy Károly császár élete
Rogerius mester :
Siralmas Ének (1243)
Grandpierre K. Endre-Grandpierre Attila:
Földalatti krónikáink különös története
Földes Péter:
ANONYMUS TITKOS KÖZLÉSEI
Hahn István:
Naptári rendszerek és időszámítás
Ponori Thewrewk Aurél:
Napfogyatkozások és a történelem
Kertész István:
Ókori napfogyatkozások
Barlai Katalin:
A naptárkészítés problémái
Schramm Judit:
A naptár
Gáspár Róbert:
A caesari naptárreform és a szaktudósok
Virág Attila:
Az ellentmondásos naptárreform
Hetesi Zsolt:
Hogyan jött létre jelenlegi naptárunk?
Publius Ovidius Naso:
Római naptár, a Fasti (részletek)
Szentpétery Imre:
CHRONOLOGIA. A közép- és újkori időszámítás vázlata
Rákos Péter:
Minden gimnazista tudja...
Pecze László:
A „marha, marha” csatakiáltás
László Gyula:
A kettős honfoglalásról
Harmatta János:
A magyar honfoglalás írásos kútfői
Gáspár Róbert - Mészáros Anita:
Az uráli nyelvcsalád népességének genetikája a mitokondriális DNS vizsgálatok alapján
MAGYAR TUDOMÁNY cikke:
Genetika és (magyar) őstörténet
Grover S. Krantz:
Az európai nyelvek földrajzi kialakulása
Radics Géza:
EREDETÜNK és ŐSHAZÁNK
Radics Géza:
Kiegészítő gondolatok az Eredetünk és őshazánk című tanulmányhoz
Tóth Imre:
Magyar őstörténet
Marjalaki Kiss Lajos:
Történeti Tanulmányok
Cser Ferenc-Darai Lajos:
MAGYAR FOLYTONOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
Cser Ferenc:
Gyökerek
Tábori László:
Egy alig ismert ókori világbirodalom: Párthia
Bakay Kornél:
A Kárpát-medence őstörténete
Bakay Kornél:
Őstörténet-kutatásunk jelen állapotáról
Bakay Kornél:
A székelyek eredete
Bakay Kornél:
Etnikai és hatalmi viszonyok a Kárpát-medencében a VIII-IX. században
Bakay Kornél:
A kihirdetett magyar őstörténet alkonya
Bakay Kornél:
Népünk eredete és Kárpát-medencei állama
Bakay Kornél:
A magyarság múltja és jövendője a Kárpát medencében
Timaru-Kast Sándor:
KELTA MAGYAROK, MAGYAR KELTÁK
Dr. Nagy Sándor:
A magyar nép kialakulásának története
DIONYSIUS - EREDETI LATIN NYELVEN
✎ Olvasói hozzászólások | szekeress (2022.02.03.) |
✎ Szerzői megjegyzések, hírek, újdonságok | A szerző (2022.02.02.) |
✎ Őshonos őstörténet: KIK VAGYUNK? | Szomor (2022.01.14.) |
TÉVIDŐ - az eltévedt időszámítás blogja... | |
Online könyvrendelés... | |
Ma érvényes évszámok
Jelenlegi | : | 2022 |
Etióp | : | 2014 |
Kopt | : | 1738 |
Iszlám | : | 1443 |
Perzsa | : | 1401 |
Zsidó | : | 5782 |
Indiai | : | 1944 |
Bizánci | : | 7530 |
Örmény | : | 1470 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Téves évszámok
Jézus születésétől számolt (i.e.7) | |
Téves | Helyes |
2029 |
1782 |
Arszakida éra | |
Téves | Helyes |
2269 |
2022 |
Szeleukida éra | |
Téves | Helyes |
2333 |
2086 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Civilizációk téves évszámai
Róma alapításától számolt évek | |
Téves | Helyes |
2775 |
2528 |
Egyiptomi Nabú-nászir-éra | |
Téves | Helyes |
2769 |
2522 |
A görög olimpiai éra | |
Téves | Helyes |
699 ol. 2 év |
634 ol. 2 év |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Fontosabb évszámok
Az új | Történelmi események | A régi |
ÚR e. 516 | A görög időszámítás kezdete | BC 776 |
ÚR e. 252 | A marathoni csata | BC 490 |
ÚR e. 242 | A thermopülai csata | BC 480 |
ÚR e. 209 | A szalamiszi csata | BC 449 |
ÚR e. 190 | A peloponnészoszi háború | BC 431 |
ÚR e. 75 | Nagy Sándor halála | BC 323 |
ÚR e. 65 | Szeleukida időszámítás | BC 312 |
ÚR/AD 1 | Arszakida időszámítás | BC 247 |
ÚR/AD 175 | Spartacus rabszolgafelkelése | BC 73 |
ÚR/AD 203 | Julius Caesar naptárreformja | BC 45 |
ÚR/AD 204 | Julius Caesar halála | BC 44 |
ÚR/AD 220 | Római császárkor kezdete | BC 27 |
ÚR/AD 239 | Augusztus népszámlálása | BC 08 |
ÚR/AD 247 | Mai időszámítás előtti 1. év | BC 01 |
ÚR/AD 248 | Mai időszámítás szerinti 1. év | AD 01 |
ÚR/AD 531 | Diocletianus császár ur. | AD 284 |
ÚR/AD 572 | Niceai zsinat | AD 325 |
ÚR/AD 622 | Hidzsra (Mohamed futása) | ugyanaz |
ÚR/AD 642 | Római Bir. kettészakadása | AD 395 |
ÚR/AD 700 | Attila halála | AD 453 |
ÚR/AD 723 | Az ókor vége | AD 476 |
ÚR/AD 774 | Justinianus császár ur. | AD 527 |
ÚR/AD 784 | Római időszám. megszűnése | AD 537 |
ÚR/AD 800 | Nagy Károly megkoronázása | ugyanaz |
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.