Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS elmélete

Az elmélet összevont, aktuális tartalomjegyzéke

I. AZ ELTÉVESZTETT IDŐSZÁMÍTÁS

Kivonat: Az elmélet bizonyítani kívánja, hogy a mai időszámításunk az arszakida időszámítás, amelyet egy jóhiszemű félreértés miatt vezetett be a nyugat-római kereszténység, körülbelül az 1100-as évek végén. A félreértés oka az 1100-as éveket jegyző időszámítás nevében szereplő Úr (Domini) kifejezés, ami miatt Úr Jézus születésétől számolt időszámításnak gondolták az egykori pártus birodalom éráját. Az időszámításunk valójában I. Arszak uralomra kerülésétől számítódik. Következménye egy tévesen összeállított kronológia és jónéhány történelmi rejtély, mivel a félreértés miatt az indulási évhez Augustus császár kora került. A művelettel a római kor és a hozzá kapcsolódó valamennyi ókori esemény 247 évet hátrébb tolódott, törvényszerűen létrehozva benne a sötét középkort. Bizonyítja, hogy az időszámítás bevezetése után az eredeti, pártus érában írt évszámokat átszámolták, majd átnevezték a XIII. századtól használt alakra. Az elmélet előzménye két, korábbi kutatási szinten álló kiadvány, a 2009-ben megjelent „Eltévedt időszámítás” és a 2021-ben kiadott „Eltévedt időszámítás és a betlehemi csillag”. Az eredeti szándék az „eltévesztett” jelző volt, amely pontosan azt adja vissza, hogy mi történt az időszámításunkkal.

BEVEZETÉS

A) IDŐSZÁMÍTÁSUNK KÉRDŐJELEI

1. A naptárreform problémája

2. Március 21 vagy március 25?

3. A sötét középkor problémája

4. Összefoglaló megállapítások

B) A VALÓDI IDŐSZÁMÍTÁSUNK

1. A megoldás keresése

2. A krónikák titkai

a) A középkori krónikák és szövegezésük

b) A Kézai-krónika évszámai

c) A Képes Krónika évszámai

d) Kapcsolat a krónikák évszámai között

e) A Képes Krónika zavaros évszámai

f) Ellenpróbák: Anonymus és a Tárih-i Üngürüsz

3. Az eltévesztés okai

a) Az időszámítás neve

b) Az összetévesztés jele

4. Az időszámítás elterjedése

5. Összefoglaló megállapítások

6. Mi történt és hogyan tovább?

FORRÁSJEGYZÉK

Irodalmi források

Számítástechnikai programok

ÖSSZEVONT TARTALOMJEGYZÉK

II. MISZTIKUMOK ÉS FELOLDÁSOK

Kivonat: Az elmélet számos misztifikált történelmi rejtély megoldását találta meg a helyretett kronológiában. A sötét középkor keletkezésének logikus magyarázatával kezdünk. Igazolni kívánjuk a helyretett időskálát különböző csillagászati események segítségével. Folytatva a világ teremtésétől számolt időszámítások és a konzuli évek kapcsolatával. Itt kerül sor a betlehemi csillagnak nevezett jelenségkört vizsgálatára. Megkeressük Augustus császár népszámlálásának évét 247 évvel később, és bemutatjuk új évszámnál talált két csillagászati jelenséget. Az evangéliumokban lejegyzett Király csillagát és a Betlehemi csillagnak nevezett jelenséget. Elemezzük és válasz próbálunk adni a misztikumok közé sorolható születésnap lehetséges dátumaira és felmerülő kérdéseire. Majd a különböző érák, az etióp, a kopt, az örmény, és az iszlám időszámítások kezdetének helyretételére kerül sor. Valamint új szemléletet adunk a kettős honfoglalásnak és a hun és avar korszak kapcsolatára. Utoljára az alexandriai könyvtár pusztulásának ellentmondásait vesszük górcső alá.

ELŐZŐ RÉSZ MEGÁLLAPÍTÁSAI

MISZTIKUMOK ÉS FELOLDÁSOK

1. A sötét középkor keletkezése

2. A helyretett időskála csillagászati eseményei

3. A világérák és a konzuli évek

4. A betlehemi csillag jelenségköre

a) A népszámlálás éve

b) A betlehemi csillag a forrásokban

c) A népszámlálás valódi éve

d) A király csillaga

e) A betlehemi csillag

f) A születésnap és a betlehemi csillag

g) Az együttállások gyakoriságáról

h) Kérdések és válaszok

5. A keresztrefeszítés éve

6. Az etióp időszámítás

7. A koptok időszámítása

8. Az iszlám időszámítás

9. Az örmény időszámítás

10. A kettős honfoglalás

11. Az alexandriai könyvtár pusztulása

12. Előzetes kronológiai támpontok

FORRÁSJEGYZÉK

Irodalmi források

Számítástechnikai programok

ÖSSZEVONT TARTALOMJEGYZÉK

III. A HISTÓRIAI FOGYATKOZÁSOK ÉS A DELTA-T SZEREPE

Kivonat: Ebben a fejezetben a történelemben leírt csillagászati jelenségeket kutatjuk. A kutatás számos csillagászati eseményt társított történelmi eseménnyel, 247 évvel később, igazolva vele több történelmi dátumot. Ugyanakkor rámutat az ismert szakmai körök kutatásainak problémájára. A téves kronológia miatt csak extrém deltaT értékek segítségével tudták csak társítani a históriai megfigyeléseket a csillagászati eseményekkel, így is csak megközelítőleg a feléhez találtak megfelelőt. Oka, hogy a csillagászati események meglehetősek ritkák, főleg ha adott helyhez és időponthoz kapcsolódnak. A közelmúltban és a jelenben mért, valós deltaT értékek pedig nem igazolják ezeket az extrém értékeket. Az elmélet a helyes kronológiában nulla közeli értékkel jelentősen több eseménytársítást talált. Grafikonok és ábrák segítségével mutatjuk be a téves és a helyes idejű megfigyeléseket, és a deltaT alakulását.

ELŐZŐ RÉSZEK MEGÁLLAPÍTÁSAI

A HISTÓRIAI FOGYATKOZÁSOK ÉS A DELTA-T SZEREPE

1. Bevezető

2. A fogyatkozásokról

a) Nap- és a holdfogyatkozások típusai

b) A fogyatkozások folyamata

c) A szároszról

d) Mi is az a deltaT?

3. A szakmai ismertető konzekvenciái

4. A deltaT kutatása és jelenlegi értékei

5. A deltaT hatása a fogyatkozásokra

6. A deltaT és 247 üres év

7. Históriai fogyatkozások és megfigyeléseik

a) A tárgyalt fogyatkozások táblázata

b) A történelmi forrásokról

c) A helyes és a téves évek deltaT értékeinek összehasonlítása

d) Helyes idejű megfigyelések és fogyatkozásaik

e) Téves idejű megfigyelések és fogyatkozásaik

f) Kihagyott fogyatkozások

8. Gondolatok

FORRÁSJEGYZÉK

Irodalmi források

Számítástechnikai programok

ÖSSZEVONT TARTALOMJEGYZÉK

IV. ELEMZÉSEK ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEK

Kivonat: A fejezet a válaszra váró fontosabb kérdéseket, problémákat, összefüggéseket elemzi és próbál rendet tenni a 247 évet hátracsúszott időszak okozta anomáliákban. A hátracsúszott 247 év helyének behatárolásával kezdünk a sötét középkor elemzésével. Magyarázatot keresünk a szökőévek néggyel osztható évszámhoz kerülésének. Kérdésfelvetésként tárgyaljuk a szénizotópos kormeghatározás problémáit a téves kronológiában. Elemezzük és bizonyítjuk a Dionysius-i húsvéttábla utólagos módosítását és megpróbáljuk behatárolni annak időpontját. Hipotetikus választ adunk a Diocletianus éra rejtélyére. Elemezzük a társelméletek kapcsolódásait az Eltévedt időszámításhoz. Választ adunk több 247-el kapcsolatos kérdésre, és a helyretett kronológiának adunk egy vizuális keretet.

ELŐZŐ RÉSZEK MEGÁLLAPÍTÁSAI

ELEMZÉSEK ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEK

1. A kronológia sötét középkora

a) Sötét középkor és az üres, történelem nélküli évek határai

b) Üres évek statisztikai anomáliái

c) Az üres évek tartalma

d) Az üres évek kronológiája

e) Következtetések a sötét középkorról

2. A szökőévek illeszkedéséről

3. A szénizotópos kormeghatározás problémái

4. A valódi Dionysius-i húsvéttábla

a) Álláspontok, amit ma ismerünk

b) Elsőkörös megoldáskeresés

c) Elemzés és újratervezés

d) Az 532-es ciklus

e) Az első Krisztus utáni évszám hitelessége

f) Ifjabb Probus konzuli éve

g) A nulla anakronizmusa

h) Átszerkesztés: tizedik vagy tizenharmadik?

i) A Cirill-tábláról

j) Gondolatok és kérdések

5. A Diocletianus éra rejtélye

6. A társelméletek kapcsolódásai

7. A 247 kérdései és válaszai

8. A helyretett kronológia

FORRÁSJEGYZÉK

Irodalmi források

Számítástechnikai programok

ÖSSZEVONT TARTALOMJEGYZÉK

V. A FELISMERÉS KORA

Kivonatok: I. Az első bizonyítási vonal abból indul ki, hogy a pártus időszámítás nevében szereplő Úr (Domini) szó és Jézus megszólításának Úr (Domini) szava azonos tőről fakad. Az Úr szó párhuzama és egyéb életrajzi adatok alapján feltételezi, hogy Jézus anyai ágon előkelő, pártus származású volt. Jézus vitathatatlan tekintélye ebből a tényből ered. Feltételezi, és igazolni szándékozik az evangéliumi írásokon keresztül, hogy Pilátus és környezete menteni próbálta Jézust, ráadásul sikerrel. A keresztrefeszítést túlélő Jézus visszatér a pártusok, azaz Úr országába, ahonnan később Hitetlen Tamást elküldi Indiába.

II. A második bizonyítási vonal bemutatja azokat az életrajzi párhuzamokat, amelyek Jézus és a körülbelül kétszáz évvel később élt pártus származású próféta, Mani életét furcsa mód összekötik. Ismerteti a nemrég előkerült Próféta pecsétjét és a pecsét feliratának saját olvasatát.

III. A harmadik bizonyítási vonalon beazonosítja a mai időszámításunk hivatalos bevezetésének valós idejét és a címben szereplő felismerés korát, valamint leírja magának a felismerésnek a következményeit. A felismerésen azt az impulzust érti az elmélet, ami kiváltotta a korabeli keresztény hatalom új időszámítás bevezetése utáni pánikszerű intézkedéseit.

ÁTVEZETŐ GONDOLATOK

A FELISMERÉSEK MARGÓJÁRA

I. AZ ÚR MEGNEVEZÉS PÁRHUZAMA

1. A rebellis gondolat

2. Kik voltak a napkeleti bölcsek?

3. Az emberiség lassan felnő...

4. Hitetlen Tamás és valódi kora

5. Összefoglaló megállapítások

II. A VALLÁSALAPÍTÓK PÁRHUZAMAI

1. Mani és a manicheizmus

2. Az életrajzi adatok párhuzamai

3. A próféta pecsétjének felirata

4. A próféta pecsétjének saját olvasata

5. Összefoglaló megállapítások

III. A FELISMERÉS KORA

1. A pánik kezdete és következményei

2. A pánik ideje és a krónikák évjegyzése

3. A torinói lepel kora

4. Összefoglaló megállapítások

BEFEJEZŐ GONDOLATOK

FORRÁSJEGYZÉK

Irodalmi források

Számítástechnikai programok

ÖSSZEVONT TARTALOMJEGYZÉK