Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS elmélete

A napkeleti bölcsek feltehetőleg csillagjósok is voltak, ezért röviden ejtsünk szót az asztrológiai csillaghagyományról. Az asztrológia a Nap, a Hold és a bolygók mozgását, együttállását tanulmányozza az égbolt csillagképeiben. Elfogadott története szerint az i. e. VIII. században alakult ki a napkeleti Mezopotámia és Babilónia területén. Művelői a papság köréből kerültek ki, akik egy adott időpontban bekövetkezett esemény alakulását próbálták meghatározni a különböző égitestek állásából és mozgásából. A tudománytörténet szerint a mai csillagászat alapjai is innen származnak. Egyiptomon és Görögországon keresztül került be az európai köztudatba, magával hozva a Mezopotámiában kialakult csillagok és csillagképek neveit, legtöbbször tükörfordítással. Nem vizsgálva az asztrológia hitelességét, igazságtartalmát, nekünk a napkeleti bölcsek szavainak megfelelő vagy ahhoz hasonlító asztrológiai csillageseményeket kell keresnünk.

A következőkben egy képsorozatot nézünk végig, amely a Stellarium csillagászati program segítségével készült. A helyszín Jeruzsálemtől keletre, és a keleti égboltot látjuk, minden képen hajnali négy óra van. Az első kép a 239. december 3-i égboltot mutatja. Az utolsó 239. december 30-i állapot. Minden képhez tartozik egy-egy rövid szöveg, ami a kép alján olvasható. A képek navigálása a bal- illetve a jobboldalon látható nyilak segítségével lehet, a kép alatt látható körökre kattintva pedig az ahhoz a naphoz tartozó képhez ugorhatunk.

 .

Jeruzsálemtől keletre vagyunk és a keleti égboltot látjuk magunk előtt, 239. december harmadika, hajnali négy óra van. Keletre nézve ezt az égboltot láthatták maguk előtt az egykori napkeleti bölcsek.

239. december 3.

A király csillaga a csillaghagyomány szerint a Jupiter. Ahhoz, hogy a királynak fia szülessen, egy női jeggyel kell találkoznia, például a Vénusszal. Az 1. évszám körüli együttállások a férfi jegyű Szaturnusz és a Mars bolygókkal inkább konfliktusok vagy szövetségek előjelei.

239. december 4.

... és a horizonton feltűnik a Jupiter bolygó, a király csillaga.

239. december 5.

A források nagy fényességű jelenségről beszélnek, ami szinte elhomályosította a többi csillagot.

239. december 6.

A Vénusz a Nap és a Hold után a harmadik legnagyobb látszólagos fényességű égitest az égbolton.

239. december 7.

A Jupiter az ötödik a fényességi sorban, itt viszonylag halványabb fázisában van, de még mindig fényesebb a legfényesebb valódi csillagtól, a Szíriusztól.

239. december 8.

Jakab ősevangéliumának leírása ennek a két, nagy látszólagos fényességű égitest együttállására utalhat.

239. december 9.

A Jupiter emelkedőben, a Vénusz süllyedőben a horizonthoz képest.

239. december 10.

Időnként fel-fel tűnik a Hold is, de más bolygó nem zavarja meg a "találkát".

239. december 11.

A két bolygó látszólagosan egyre közelebb kerül egymáshoz.

239. december 12.

Továbbra sincs más bolygó a közelben.

239. december 13.

Együttállás közeli állapot.

239. december 14.

Az együttállás napja. Ezt az eseményt értelmezték úgy a mágusok, hogy a királynak gyermeke, illetve királyfi fog születni.

239. december 15.

A két bolygó lassan eltávolodik a látszólagos találkozásuk után.

239. december 16.

A híradások úgy közvetítik felénk, hogy látták a király csillagát, de feltehetőleg csillagjósként folyamatosan követték az égbolt eseményeit. Bizonyára tudták, ismerték az égitestek mozgásának szabályait a kor ismereteihez képest. Heródessel történő találkozásukat nem biztos, hogy betervezték, hisz a források szerint ő hívatta őket.

 

 

239. december 18.

A Jupiter továbbra is emelkedőben, a Vénusz pedig süllyedőben a horizonthoz képest. Ezt a mozgást megőrzik a hónap végéig.

239. december 19.

A Jupiter továbbra is emelkedőben, a Vénusz pedig süllyedőben a horizonthoz képest. Ezt a mozgást megőrzik a hónap végéig.

239. december 20.

A Jupiter továbbra is emelkedőben, a Vénusz pedig süllyedőben a horizonthoz képest. Ezt a mozgást megőrzik a hónap végéig.

239. december 21.

A Jupiter továbbra is emelkedőben, a Vénusz pedig süllyedőben a horizonthoz képest. Ezt a mozgást megőrzik a hónap végéig.

239. december 22.

A Jupiter továbbra is emelkedőben, a Vénusz pedig süllyedőben a horizonthoz képest. Ezt a mozgást megőrzik a hónap végéig.

239. december 23.

A Jupiter továbbra is emelkedőben, a Vénusz pedig süllyedőben a horizonthoz képest. Ezt a mozgást megőrzik a hónap végéig.

239. december 24.

A Jupiter továbbra is emelkedőben, a Vénusz pedig süllyedőben a horizonthoz képest. Ezt a mozgást megőrzik a hónap végéig.

239. december 25.

A Jupiter továbbra is emelkedőben, a Vénusz pedig süllyedőben a horizonthoz képest. Ezt a mozgást megőrzik a hónap végéig.

239. december 26.

A Jupiter továbbra is emelkedőben, a Vénusz pedig süllyedőben a horizonthoz képest. Ezt a mozgást megőrzik a hónap végéig.

239. december 27.

A Jupiter továbbra is emelkedőben, a Vénusz pedig süllyedőben a horizonthoz képest. Ezt a mozgást megőrzik a hónap végéig.

239. december 28.

A Jupiter továbbra is emelkedőben, a Vénusz pedig süllyedőben a horizonthoz képest. Ezt a mozgást megőrzik a hónap végéig.

239. december 29.

A Jupiter továbbra is emelkedőben, a Vénusz pedig süllyedőben a horizonthoz képest. Ezt a mozgást megőrzik a hónap végéig.

239. december 30.

A képsorozat utolsó képe, ahol a Vénusz lassan eltűnik a horizont alatt.

❮ ❯

Most pedig lépjünk tovább az evangéliumi írásokból ismert misztikumhoz, a gyermek királyfi születési helyét megmutató betlehemi csillaghoz.

Máté evangéliuma és Jakab ősevangéliuma a betlehemi csillagról szóló mondataikban a következőket állítja a csillagról, kétféle fordításban:

Biztos, hogy a napkeletről jött bölcsek nem akkor látták meg a csillagot, amikor kijöttek Heródestől, ahogyan azt az evangéliumok sugallják nekünk, hiszen nappal lehetett. A mágusok bizonyára már akkor is tudták, hogy milyen csillagesemények fognak bekövetkezni, amikor Heródes fogadta őket. Látták a Jupiter együttállását és látták a ma betlehemi csillagnak nevezett jelenség bekövetkeztét is, amiről beszámolhattak Heródes színe előtt. Abban is biztosak lehetünk, hogy a gyermeket nem a betlehemi csillag útmutatása alapján, hanem egyszerű kérdezősködés után találták meg. Az útmutató betlehemi csillagnak más szerepe lehetett, ami végül is különleges misztériumához vezetett. Titokzatosságát csak fokozta az időszámításunk hibája.

A következőkben egy újabb képsorozatot nézünk végig, amely a Stellarium csillagászati program segítségével készült. A helyszín Jeruzsálemtől keletre és a nyugati égboltot látjuk, minden képen hajnali négy óra van. Az első kép a 239. december 31-i égboltot mutatja. Az utolsó pedig a 240. január 29-i állapot. Itt is tartozik minden képhez egy-egy rövid szöveg, ami a kép alján olvasható. A képek navigálása a bal- illetve a jobboldalon látható nyilak segítségével lehet, a kép alatt látható körökre kattintva pedig az ahhoz a naphoz tartozó képhez ugorhatunk.

 

Jeruzsálemtől keletre vagyunk és a nyugati égboltot látjuk magunk előtt, 239. december 31, hajnali négy óra van. Nyugat felé nézve ezt az égboltot láthatták maguk előtt a gyermeket kereső napkeleti bölcsek.

 

 

240. január 1.

240 január elseje van. Abban a korban ennek a napnak még nem volt különösebb jelentősége. Szokványos nap lehetett. A kép tetején már látható egy csillagpár. Az égbolton lévő csillagképek alapján a felső egy bolygó lesz.

240. január 2.

Lám, a bolygó a Szaturnusz, amelynek fontos szerep jut. Flaviustól tudjuk, hogy ennek a területnek, Judeának csillaga. Feltehetőleg ezért kapcsolták össze az i. e. 7-es évszámnál Jupiterrel, tévesen.

240. január 3.

Még különlegesebb a Szaturnusz alatt látható csillag, ami az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, az éjszakai égbolt fényesebb csillagai közé tartozó Regulus.

240. január 4.

A latin Regulus szónak jelentése van, mégpedig kis ország királya, királyfi, herceg illetve főember. Emlékezzünk vissza, kit is kerestek a napkeletről jött bölcsek? Királyfit! Regulust!

240. január 5.

A térség csillaga, a Szaturnusz együttáll a Királyfi csillagával! A szakirodalom szerint a Regulus csillag nevének sumer és babiloni gyökerei vannak. Az ókori rómaiak „stella regia”-nak, azaz királyi csillagnak nevezték.

240. január 6.

Íme a betlehemi csillag, a Szaturnusz és a Regulus együttállása, konstellációja Vízkereszt napján, Jézus Krisztus eredeti születésnapjának tartott január hatodikán. Pontosan 247 évvel későbbi január hatodikán, mint ahová a mai kronológia Augustus császár népszámlálását teszi.

240. január 7.

Vízkeresztkor, azaz az epifánia – „epiphania Domini”, az „Úr megjelenése” – néven ismert napon, Jézus Krisztus megjelenésének ünnepén. Jézus a születésnapján jelent meg Jordánnál, Keresztelő (Bemerítő) Jánosnál.

240. január 8.

A keleti egyházakban még nagyon sokáig nem különült el Jézus születésének és a napkeleti bölcsek látogatásának megünneplése.

240. január 9.

Kérdés, hogy hogyan mutathatta a csillagpár az utat a gyermekhez? A válasz az, hogy sehogy. Fizikai képtelenség. Ez már a misztérium, a titokzatos mese világa. Az égbolt egy jelensége sem tud rámutatni egy konkrét földi helyszínre.

240. január 10.

A két égitest együttállását értelmezhették úgy a mágusok, hogy Izraelben született egy királyi utód. Valahol. Azután kérdezősködtek: Hol van a zsidók királya, a ki megszületett? - ahogyan Máté evangéliumában áll.

240. január 11.

Arra sincs megbízható információ, hogy a születése után hány nappal találták meg őket a bölcsek, és az hol volt. Lukács phatné-nak nevezi a helyet, mely egyszerre jelent barlangot, istállót és szabad ég alatti etetőhelyet, jászolt

240. január 12.

Annyit tudunk még a bölcsekről, hogy miután átadták ajándékaikat, visszatértek hazájukba, de más úton, elkerülve Heródes udvarát. Hozzáfűzve, azt a gondolatot, hogy úgy tűnik, mintha csak ezért jöttek volna, hogy találkozzanak. Erről majd később.

240. január 13.

A konstelláció még hosszú ideig fennállt, mivel a Szaturnusz lassúbb látszólagos mozgású a többi bolygónál a Naptól való távolsága miatt és itt csak a bolygó helye változik, a csillagé nem. Az együttállás körülbelül most érte el csúcspontját.

 

I.
 
A MAI IDŐSZÁMÍTÁSUNK AZ EGYKORI PÁRTUS BIRODALOM ARSZAKIDA IDŐSZÁMÍTÁSA!
 

240. január 15.

II.
 
A NEVE AZ ÚR IDŐSZÁMÍTÁSA ILLETVE AZ ARSZAKIDA IDŐSZÁMÍTÁS
 

240. január 16.

III.
 
EREDETI ÍRÁSOS ALAKJA: ÚR 240. ÉVÉBEN...
 

240. január 17.

IV.
 
ÚJABB ÍRÁSOS ALAK: URUNK MEGTESTESÜLÉSÉNEK 240. ÉVÉBEN
 

240. január 18.

V.
 
MAI ÍRÁSOS FORMA: A POLGÁRI IDŐSZÁMÍTÁS 240. ÉVÉBEN
 

240. január 19.

VI.
 
JÉZUS AZ ÚR 239/240-ES ÉVVÁLTÁS IDEJÉN SZÜLETETT!
 

240. január 20.

VII.
 
FELTEHETŐLEG 239. DECEMBER 25-E ÉS 240. JANUÁR 6-A KÖZÖTT.
 

240. január 21.

VIII.
 
AKKOR, AMIKOR A KIRÁLYFI CSILLAGA EGYÜTTÁLL A SZATURNUSSZAL!
 

240. január 22.

IX.
 
AHOL EREDETILEG IS ÜNNEPELTÉK SZÜLETÉSÉT!
 

240. január 23.

X.
 
KARÁCSONYTÓL VÍZKERESZTIG TARTÓ IDŐSZAKBAN.
 

240. január 24.

XI.
 
A RÓMAI KORSZAK 247 ÉVVEL KÖZELEBB KERÜL HOZZÁNK.
 

240. január 25.

XII.
 
ÉS EZZEL EGYÜTT MINDEN RÓMAI-KORI ESEMÉNY.
 

240. január 26.

XIII.
 
AUGUSTUS CSÁSZÁR 239-BEN RENDELTE EL A NÉPSZÁMLÁLÁSÁT.
 

240. január 27.

XIV.
 
A SÖTÉT KÖZÉPKOR 247 ÉVVEL RÖVIDEBB, DE VILÁGOSABB LESZ!
 

240. január 28.

XV.
 
A JELENNEK MONDHATÓ 1000-ES ÉVEK TÖRTÉNELME PEDIG NEM VÁLTOZIK.
 

240. január 29.

A képsorozat utolsó képe. A konstelláció még hosszú ideig fennállt, mivel a Szaturnusz lassúbb látszólagos mozgású a többi bolygónál a Naptól való távolsága miatt és itt csak a bolygó helye változik, a csillagé nem.

❮ ❯