<<< Előző cikkhez | Következő cikkhez >>> |
Hetesi Zsolt | Téma : Időszámítások és naptárak | |
Hogyan jött létre jelenlegi naptárunk? |
Rövid naptártörténet Napjainkban többféle okból is megnőtt az érdeklődés a naptárkészítés kérdései iránt. Ezek közül most kettőt említek meg: sokunk emlékszik még arra a vitára, mely a második évezred kezdőpontja körül zajlott. Mostanában pedig egy német kutató, Heribert Illig, elmélete nyomán - miszerint a kora középkor jelentős része, 297 év, fikció és utólagos hamisítás révén került be a történelembe - került ismét a figyelem középpontjába az időszámítás. A naptárkészítéssel és csillagászati időszámítással foglakozó tudományt a csillagászaton belül kronológiának nevezik. Ahhoz, hogy megérthessük, mit is állít Illig úr, illetve cáfolni tudjuk elméletének naptárt és időszámítást érintő kérdéseit - melyek egyébként az egész elméletet tarthatatlanná teszik - meg kell ismernünk a kronológia fogalmait és a naptárkészítés menetét. 1. Az időszámítás alapelemei Mindenki tudja, hogy éveinket Jézus születésétől számítjuk, éránk kezdete a Kr. u. 1. év. Sokan talán azzal is tisztában vannak, hogy ebben nem egészen pontos időszámításunk, hiszen a kutatások szerint Krisztus valószínűleg Kr. e. 7-ben született. Az időszámításunk kezdetét kitűző eseményt Dionysius Exiguus apát megfelelő forrásadatok hiányában csak ekkora hibával tudta meghatározni. Ám ezt azóta az egész világ átvette, így a módosításra nincs lehetőség, hiszen zavart keltene, de nem is szükséges. Ám egy éra, egy kezdőpont csak akkor határoz meg egy későbbi időpontot, ha a kiindulópont és a kifejezni kívánt időpont távolságát az időszalagon mennyiségileg kifejezzük. Az idő mérését a történelem során mindig valamilyen periodikus jelenségre igyekeztek visszavezetni. A keresztény éra tehát csak akkor lesz időszámítás is, ha meghatározunk időegységeket is, hogy jelezzék az eltelt időt az éra kezdetétől, Kr. u. 1-től. Az idő mérését általában csillagászati jelenségek periodikus ismétlődéséhez kapcsolták a történelmi népek is, és ez ma is így van. Jellemző a Nap és Hold, ritkábban más égitestek (Jupiter, Vénusz) látszólagos mozgása, valamint a Föld tengely körüli forgása. Ezekből erednek az idősszámítás elemei és mértékegységei: a nap, a hónap, az év és a hét. Az égitestek mozgásának időtartama és a belőlük képzett mértékegységek egymással maradék nélkül nem oszthatók - például egy csillagászati pontosságú év hossza sem adható meg egész számú napokban (365,242199 nap). Ámde a kalendárium újévének mindig január elsején 0h-kor kell kezdődnie, nem lehetnek tört napok a naptárban! Így hát az időszámítás kénytelen kikerekíteni és a fennmaradó tört-egységeket, és mikor összegyűlik belőlük elég, egész egységgé összeolvasztani. A nap mellett a természeti népek szintén észrevették a Hold fázisváltozásainak periodikus jellegét. Azt az időtartamot, mely alatt a Hold egy földkörüli keringést elvégez, holdhónapnak nevezzük. A holdhónap is többféle lehet. Számunkra csak a szinodikus holdhónap a fontos, melynek azt az időtartamot hívjuk, mialatt a Hold egy meghatározott fázisba újra eljut. Például újholdtól újholdig, vagy teleholdtól teleholdig 1 szinodikus holdhónap telik el. Napokban kifejezve ez 29,530589 nap, vagy 29 nap 12h 44m 2s,8.3 A kronológia az újholdon nem a csillagászati újholdat érti, ami nem más, mint a Nap-Hold együttállás, hanem az újhold sarlójának feltűnését, mivel a történelmi népek is csak ezt tudták megfigyelni, nem pedig a csillagászati újholdat, mely a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. A holdhónapok sem végződhetnek tört napokban, így a gyakorlatban vagy 29, vagy 30 naposak. Több holdhónap hosszának számításakor a gyakorlatban 29.5 naposnak szokás venni őket. A mi naptárunk hónapjai eredetükben ugyan holdhónapok, de ma már semmi közük a Hold járásához, az év 12 egyenetlen, 28/29, 30 és 31 napos hónapra van felosztva. A napév az az időtartam, ami alatt a Nap a Földet az ekliptika mentén körbemenve látszólag megkerüli, a valóságban pedig, amíg a Föld a Napot egyszer megkerüli. Az ekliptika mentén az égen 12 csillagkép foglal helyet, ezt zodiákusnak, vagy állatövnek is mondják, mert általában állatokról elnevezett csillagképek ezek. Ezekben a Nap nyugatról keletre évente egyszer látszólag körbejár. Az ekliptika nem más, mint a Nap látszólagos pályája az égbolton, azaz a Föld Nap körüli keringési síkjának az égbolttal alkotott metszete. Ha kivetítjük az égboltra a földi egyenlítőt is, akkor az ekliptika és ez a kivetített égi egyenlítő egymással 23? 27' szöget zárnak be, a Föld tengelyferdesége miatt. Abban a két pontban, ahol az ekliptika és az égi egyenlítő metszi egymást, tartózkodik a Nap a tavaszi és őszi napéjegyenlőség napján4. Ezeknek neve tavasz-, illetve őszpont. Számunkra a napév azon megfogalmazása érdekes, melyben a Nap tavaszponttól tavaszpontig jut el. Ez a tropikus év, hossza napban kifejezve 365,242199 nap, azaz 365 nap 5h 48m 46s. Azok a naptárak, melyek csak a Hold járását veszik tekintetbe, a lunáris naptárak. Ilyen például a mohamedán naptár, ebben 12 holdhónap van, ez rövidebb is, mint a tropikus év, hiszen 12?29,5 csak 354 napot ad ki. Azok a naptárak, melyekben holdhónapok vannak, de valahogyan egyeztetnek a Nap járása szerinti tropikus évhez is, a luniszoláris naptárak. Ilyen például a zsidó naptár. Tulajdonképpen a mi naptárunk sem tiszta szoláris naptár, mely csak a Nap járását és a tropikus évet veszi figyelembe, hiszen a húsvét ünnepe a Hold járásához köthető, és ez lunáris elemet hoz be naptárunkba. A naptárkészítés problémája a mi kultúránkat tekintve kettős: egyrészt a tavaszi napéjegyenlőség napját meghatározott dátumon kell tartani - ez jelenleg március 21 - és garantálni kell, hogy március mindig tavasszal legyen. E kettős cél együtt is megfogalmazható: olyan naptárat kell konstruálni, mely átlagosan nagyon jól megközelíti a valódi tropikus év 365,242199 napos hosszát! Hétfő dies Lunae = a Hold napja Kedd dies Martis = a Mars napja Szerda dies Mercurii = a Merkúr napja Csütörtök dies Iovis = a Jupiter napja Péntek dies Veneris = a Vénusz napja Szombat dies Saturni = a Szaturnusz napja Vasárnap dies Solis = a Nap napja Érdemes megjegyezni, hogy a magyar nevek nem ezeket a mitológiai elemeket őrzik, hanem általában szláv eredetűek, és a hétben elfoglalt helyre utalnak. Hétfő = a hét feje (szlávban ponyégyélnyik, jelentése ua.) Kedd = a kettedikből (szlávban vtornyik = második) Szerda = szlávból, ahol a szreda közepet jelent Csütörtök = szlávból, ahol a csétvjerg negyediket jelent Péntek = szlávból, ahol a pjátnyicá ötödiket jelent Szombat = a zsidó sabbatból, szlávban is Vasárnap = vásár-nap, a szlávban voszkreszényje = feltámadás 2. Naptárunk kialakulása A római naptár Ennek az eltérésnek az orvoslására 1582 október 4-e után 15-ét írtak, de csütörtök után péntek következett, a heti napok tehát folyamatosak maradtak. A tropikus évvel való kiegyenlítést pedig az új szöktetési szabály megalkotása hozta meg: ezentúl a százas (két nullával végződő) évek csak akkor lesznek szökőévek, ha négyszázzal is oszthatók. Egy négyszáz éves Gergely-ciklus 303?365 + 97?366 = 146097 napból áll. Ezzel az átlagos gregorián-év hossza már 365,2425 nap lett, ami a tropikus évnél 26s-al hosszabb, egy nap lemaradás kb. 3322 év alatt keletkezne. A Julián-év kezdetben 10, majd 1700-tól 11, ... , jelenleg 13 nappal eltér a gregorián-naptártól, az eltérés legközelebb 2100-ban növekszik újra 1 nappal. Azt kell tehát megjegyeznünk, hogy Kr. e. 1 december 31-e után nem 0. január elseje jött, hanem Kr. u. 1. január elseje, azaz a történelmi időszalagon Kr. e. 1. és Kr. u. 1. között csak egy évnyi hosszúságegység van, és nem kettő, mint egy számegyenesen. Ha így számolunk, eredményünk korrekt lesz. Megjegyezzük, hogy a fenti, kronológiai időszalag mellett létezik a csillagászati időszalag is, melyen az 1. évet a 0. év előzi meg, azt pedig a -1. év és így tovább. Ha tehát a kronológiai évből meg akarjuk kapni a csillagászati évet, úgy a Krisztus előtti évek nagyságát eggyel kisebbíteni kell, és negatív előjelet téve eléjük, megkapjuk a csillagászati időszalag szerinti évet. Pl. a Kr. e. 7. esztendő a csillagászati időskálán a -6. évnek felel meg. A zsidó naptár és világéra A Talmud megalkotásának korában10 már ismert volt, de csak a középkorban terjedt el a zsidó világéra, mely az éveket Kr. e. 3761 őszétől számítja. Tehát ezen éra első éve Kr. e. 3761 őszétől 3760 őszéig tartott.11 Ez az érakezdet valószínűleg teljesen önkényes kortani föltevésen alapul, nevezetesen azon, hogy Kr. e. 3761-ben a zsidó újév első napja (=Tisri 1.) vasárnapra esett, a holdsarló hétfőn tűnt fel. Jelenleg a zsidó világéra 5763. évét írjuk egészen 2003. szeptember 25-ig. Szeptember 26-án újhold van, a zsidó hónapok pedig újholdkor kezdődnek, mivel holdhónapok. Mivel a zsidóság igen régóta napnyugtától napnyugtáig számítja a napokat, szeptember 26-án este új holdhónap veszi kezdetét, mely egyben az 5764. esztendő első napja is a zsidó világéra szerint. A mohamedán naptár és éra Jelenleg a mohamedán éra 1424. évében járunk, mely 2003. március 4-én este vette kezdetét. A Szeleukida-éra kiindulópontja Kr. e. 312. ősze, ekkor aratott győzelmet Szeleukosz Nikator szíriai és Ptolemaiosz Szótér egyiptomi király Gázánál Demetriosz Poliorkétész felett. Az éra első éve tehát Kr. e. 312 őszétől 311 őszig tartott. Így Kr. u. 1. = Szeleukida-éra 312/3. éve. Ez az éra volt használatos Szíriában és a szomszédos országokban a Krisztus előtti és utáni századokban egészen a középkorig, és a szír monofizita egyházi naptárban máig is alkalmazzák. A bizonyíték hiánya nem a hiány bizonyítéka Kitalált-e a középkor? A könyv egyébként további kronológiai tévedéseket is tartalmaz, Dionysius Exiguus számításával, valamint Jézus születésének évével kapcsolatban, ám ezekre itt nincs mód kitérni. Megjegyzések: 1: Egy kört egy év alatt téve meg. 2: Valójában ez nem pontosan igaz. A Nap nem egyenletes sebességgel jár körbe az égbolton az ekliptika mentén. Ennek főképpen az az oka, hogy valójában a Föld kering a Nap körül, és ez a keringés nem egyenletes sebességű mozgás. Ennek a keringésnek a következménye a Nap látszólagos évi mozgása az ekliptika mentén, mely az előbbiekből következően nem lesz egyenletes. A nap hossza így tehát hol kisebb, hol nagyobb 24 óránál. Az átlag azonban 24 óra. További okok is közrejátszanak a jelenség kialakulásában, de ezek nem olyan jelentősek. 3: Ez is csak középérték, mivel a Hold is ellipszispályán kering a Föld körül. 4: Ezek a metszéspontok nem fix helyzetűek. A Föld forgástengelye ugyanis lassan precesszál, azaz a földtengely egy kúppalást mentén mozog körbe, egy teljes kört kb.26 000 év alatt téve meg. A precesszió a tavaszpont elmozdulását is eredményezi, mely szintén 26 000 év alatt ér vissza kiindulópontjába. Ezen elmozdulás a Nap látszólagos évi mozgásával ellentétes irányú, a tavaszpont mintegy elébe siet a Napnak. 5: A mostani elrendezés Augustus császár beavatkozása miatt alakult ki. A római naptár szerinti ötödik (a mostani naptárban hetedik) hónapot Caesar halála után, iránta való tiszteletből júliusnak nevezték el. Ez 31 napos hónap volt. Augustus magáról nevezte el a következő - a római naptár szerinti hatodik, a mai rendszer szerinti nyolcadik - hónapot, és nem akarván lemaradni Caesar mögött, azt is 31 hónapossá tette, úgy, hogy 1 napot levett februárból, így az 28/29 napos lett. Az augusztus után következő szeptembert 30 napossá tette (Caesarnál az 31 napos volt), és így tovább kellett cserélgetni a hónapok utolsó napjait az esztendő végéig. Ezzel a Caesar által elgondolt szimmetria kissé felborult. 6: 2.87 nap 7: Tulajdonképpen a zsinat alatt sem március 21-re esett, hanem 20-ra. Így a tényleges eltérés 10 nap volt. 8: A ciklust első leírója után Metón-ciklusnak nevezik. Alapja az alábbi: a görög Metóntól eredeztetik annak felismerését, hogy 19 tropikus év elmúltával a Hold fényváltozásai az év ugyanazon napjára esnek. Ez a 19 éves ciklus, vagy Metón-ciklus, melynek segítségével a nap- és holdév közötti különbség kiegyenlíthető. A kb. 29,5 napos holdhónapok következtében felváltva 30 és 29 napos holdhónapokat szokás venni, 19 holdév alatt 228 holdhónapot kapunk. Ehhez hét 30 napos szökőhónapot hozzáadva, valamint hozzáadva a ciklusba eső négy Julianus-szökőnapot, összesen 6726 + 210+4 = 6940 napot kapunk. Ez nagyjából 1 nappal több, mint 19 tropikus év, így a ciklus végén 1 napot el kell hagyni (holdugrás, saltus lunae) 9: A zsidó ünnepek egy része nem eshet a hét bármely napjára, így egyes zsidó hónapok hosszát 1 nappal rövidítik, vagy 1 nappal hosszabbítják, ez érthető módon, befolyásolja az év hosszát is. 10: Krisztus előtt és után 500 évet magában foglaló nagyjából ezer éves időszak, melyben kikristályosodott, amjd végül írásba foglaltatott a zsidó tanítás. 11: A zsidó évkezdet egy őszi holdhónapra, Tisri 1-re esik. 12: Szöktetési rendszer kétféle is használatos a mohamedán naptárban. Az egyik a török, ahol minden 8. év szökőév, a másik az arab, ahol a 2., 5., 7., 10., 13., 16., 18., 21., 24., 26., és 29. év szökőév egy 30 éves ciklusban. 13: Illignek akadt egy magyar követője is, Hunnivári Zoltán, aki Hungár Naptár címmel írt egy nagyon hasonló tartalmú könyvet. (Transtrading kiadása Bp. 2002) A két kutató elmélete pontosan ugyanarra a gondolatmenetre épül, ám végkövetkeztetéseik különböznek, ami legalábbis meglepő. 14: Illig, Heribert: Kitalált középkor. AllPrint 2002 Második kiadás 15: Magyarán, a napóra oszlopának árnyéka szeptember 23-án, a császár születésnapján a békeoltárra esik. 16: Ez Illig könyvének jegyzete. Utal Bleicke: Augustus. Eine Biographie c. művére. p. 516. 17: Ginzel: Hdb. Der Chronol. III. 217. Idézi: Szentpétery Imre: A kronológia kézikönyve. Bp. 1985 Könyvértékesítő Vállalat p. 21. 18: Székely I: Krisztus születésének éve, és a keresztény időszámítás. Bp, 1922 SzIT p 182. 19: 235 szinodikus holdhónap egyenlő 19 Julián-évvel, 1h 52m 22s,3 eltéréssel. Lásd még a 8. sz. jegyzetet is. 20: Kr. u. 253. január 1. 21: Ennek az az oka, hogy hétféle nap van, és a közönséges év azzal a nappal ér véget, amellyel kezdődött is - tehát a következő év egy heti nappal később kezdődik. Ha nem lenne szöktetés, akkor 7 év múlva ugyanahhoz a dátumhoz ugyanaz a heti nap esne. Könnyű belátni, hogy a Julián-szöktetés miatt 28 év múlva kerülnek ugyanazon dátumok mellé ugyanazon heti napok vissza. Ez a 28 éves ciklus a nap-kör. 22: Augustus korában zavar támadt a rendszerben, de a hibát orvosolták, méghozzá úgy, hogy nem támadt eltérés, számolhatunk Caesar korától négyévente szökőévekkel. Tehát minden negyedik év szökőév 1582-ig. Onnantól a százasok nem azok, kivéve ha 400-al is oszthatók. 23: Ha belegondolunk az ellenérv akkor is jó marad, ha azt a megoldást választjuk az időszalag átszabása során, hogy éveink számát 614-ig 297-el csökkentjük. Ezzel a megoldással jelenleg 1706-ot írnánk, de a szökőévek ekkor sem lennének folytonosak, mert jövőre (1707) szökőév lesz. Ebből visszaszámolva Kr. e. 46. lenne szökőév, 45 nem. 24: Kivéve az indictiót. Ajánlott irodalom Forrás: Az MCSE csillagászattörténeti portálja ( http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/ ) Eredeti oldal linkje: http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/egyetemes_na ptartortenet_es_kronologia/20080408_hogyan_jott_letre_jelenlegi_naptarunk.html
|
Hetesi Zsolt
<<< Előző cikkhez | Következő cikkhez >>> |
Eddigi hozzászólások: |
A cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára => |
Ma érvényes évszámok
Jelenlegi | : | 2024 |
Etióp | : | 2017 |
Kopt | : | 1741 |
Iszlám | : | 1445 |
Perzsa | : | 1403 |
Zsidó | : | 5785 |
Indiai | : | 1946 |
Bizánci | : | 7533 |
Örmény | : | 1472 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Téves évszámok
Jézus születésétől számolt (i.e.7) | |
Téves | Helyes |
2031 |
1784 |
Arszakida éra | |
Téves | Helyes |
2271 |
2024 |
Szeleukida éra | |
Téves | Helyes |
2336 |
2089 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Civilizációk téves évszámai
Róma alapításától számolt évek | |
Téves | Helyes |
2777 |
2530 |
Egyiptomi Nabú-nászir-éra | |
Téves | Helyes |
2771 |
2524 |
A görög olimpiai éra | |
Téves | Helyes |
700 ol. 0 év |
635 ol. 0 év |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Fontosabb évszámok
Az új | Történelmi események | A régi |
ÚR e. 516 | A görög időszámítás kezdete | BC 776 |
ÚR e. 252 | A marathoni csata | BC 490 |
ÚR e. 242 | A thermopülai csata | BC 480 |
ÚR e. 209 | A szalamiszi csata | BC 449 |
ÚR e. 190 | A peloponnészoszi háború | BC 431 |
ÚR e. 75 | Nagy Sándor halála | BC 323 |
ÚR e. 65 | Szeleukida időszámítás | BC 312 |
ÚR/AD 1 | Arszakida időszámítás | BC 247 |
ÚR/AD 175 | Spartacus rabszolgafelkelése | BC 73 |
ÚR/AD 203 | Julius Caesar naptárreformja | BC 45 |
ÚR/AD 204 | Julius Caesar halála | BC 44 |
ÚR/AD 220 | Római császárkor kezdete | BC 27 |
ÚR/AD 239 | Augusztus népszámlálása | BC 08 |
ÚR/AD 247 | Mai időszámítás előtti 1. év | BC 01 |
ÚR/AD 248 | Mai időszámítás szerinti 1. év | AD 01 |
ÚR/AD 531 | Diocletianus császár ur. | AD 284 |
ÚR/AD 572 | Niceai zsinat | AD 325 |
ÚR/AD 622 | Hidzsra (Mohamed futása) | ugyanaz |
ÚR/AD 642 | Római Bir. kettészakadása | AD 395 |
ÚR/AD 700 | Attila halála | AD 453 |
ÚR/AD 723 | Az ókor vége | AD 476 |
ÚR/AD 774 | Justinianus császár ur. | AD 527 |
ÚR/AD 784 | Római időszám. megszűnése | AD 537 |
ÚR/AD 800 | Nagy Károly megkoronázása | ugyanaz |
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.