Az ELMÉLET fórumoldalai:

Összegyűjtött GONDOLATOK...

 
 

...az őstörténetünkről, az eltévesztett időszámításról és egyéb kapcsolódó érdekességekről ...

 Különböző közösségi felületeken és a modern kor elérési eszközein keresztül gyakran szólítanak meg ismerősök vagy éppen érdeklődő ismeretlenek. Felteszik kérdéseiket, vagy csak elmondják gondolataikat, majd mindenki megy tovább a saját kis univerzumában. Jellemző ezekre a valós vagy éteri találkozásokra, hogy elillan a tartalmuk, vagy olyan fórumoldalakon tárolódnak, amik nem igazán működnek a jelenünk kollektív információs felületekre épülő világában.

 Pedig az itt felvetődő gondolatok, ötletek nagyon sokszor hordoznak valami fontosat, valami érdekeset, valami inspirálót, amelyekből nem egyet építettem be az elméletekbe. Ezek a feledésre ítélt rövid beszélgetések találhatóak itt, témánkénti bontásban. A párbeszédek nem feltétlenül időrendben követik egymást, jellemzően a mondanivaló kapcsolatát tartottam szem előtt.

 Valamennyi téma megtoldható egy újabb gondolattal vagy kérdéssel, regisztráció nélkül. Egy tetszőleges felhasználónév és email megadása elegendő. A témák csökkenő időrendben követik egymást.



Az eltévesztett időszámítás kérdései... Sanktgeorg (22.09.28.) ÚJ
Őshonos őstörténet kérdései... SzekeresS (22.09.27.) ÚJ
Pártus Jézus és egyéb furcsaságok... zsuzsa (22.09.26.) ÚJ
Miért csak a magyar magyaráz... Kártyás (22.08.31.)
Fogyatkozásoktól a delta-T-ig... Albert (22.08.08.)

 

Miért csak a magyar magyaráz...

...és egyéb kérdések a magyar nyelv Kárpát-medencei őshonosságáról. De miért is magyarázunk: mert abban az időben, amikor a magyaráz szó keletkezett, a magyar-nak mondott hódító, akinek el kellett mondani valamit, türk, vagyis török nyelvű volt. Jelentése így: mond el neki törökül. Idővel a török nyelvű népesség úgymond elfogyott illetve nyelvét vesztve lassan beolvadt. A kifejezés viszont megőrződött és a szókincsünk részévé vált érthetően elmond jelentéssel. Állítólag egyedülálló, a világ nyelveinek egyikében sincs hasonló szóhasználat.


Kártyás (2022.08.31. 17:16)

Nyelvöröklés és genetika: nem tudom mennyire ismerős a témában, de a nyelvi származásra lehetne-e ugyanazt a logikai vonalat alkalmazni, mint ahogyan  kikövetkeztették, hogy az ember Etiópiából származik? A magyar nyelv igen előkelő helyen lenne.


Válasz: SzekeresS (2022.08.31. 18:02)

Igen, ismerem a gondolatmenetet és egyetértek.

Más: figyelemre méltó vonal az európai nyelvek névelőinek elemzése a Wikipédián. A wikipediás oldala: Határozatlan és határozott névelők az európai nyelvekben


Ahhoz képest, hogy hivatalosan 895-ben jöttünk be, vagy az újabb elgondolások szerint jó néhány évvel előtte, igen érdekes a névelők elterjedésének szinezete a térképen.

   

Vadon József (2020.10.25. 19:35)

Tisztelt Szekeres Sándor!

Vizsgálódásaim során teljes mértékben azonos álláspontra jutottam, miszerint a magyar nyelvet nem a beérkező pusztai népek hozták be, Árpádék semmiképpen sem hozhatták a számarányuk miatt, ezt antropológusok (Dr. Fóthi Erzsébet), régészek és a legújabb archeogenetikai kutatások (Neparáczki) eredményei is megerősítik. A beérkező harcos pásztornépek alkották a mindenkori uralkodóosztályt, nemességet.

Pár dologra szeretném azonban felhívni a figyelmét, ami talán teljesebbé teheti a valódi őstörténetünkről alkotott képet.

1./ Grover S. Krantz antroplógus: Az európai nyelvek földrajzi kialakulása könyvében leírja, hogy a magyar nyelv újkőkori nyelv, amely a Kárpát-medencében alakult ki. A földművelés megjelenése előtt a finn nyelvek innen terjedtek el északi, észak-keleti irányba. Innen a nyelvi kapcsolat a finn népekkel. Ők azonban idővel teljesen más népekkel keveredtek, mint mi.

2./ A földművelés hatására erőteljesen növekedett a Kárpát-medence népesség, így i.e. 5. évezredtől a Kárpát-medencéből erős népesség kiáramlás indult el keleti irányba. Tehát az innen kiáramló népesség egyik vagy fő összetevőjét adhatta annak az európai jellegű népességnek, amelyik benépesítve az eurázsiai pusztát egészen Kínáig terjeszkedett. Minél keletebbre terjeszkedtek, annál több volt a keveredés a helyi lakossággal. A visszaáramlás az ujguroktól indulhatott, mint azt az alábbiak mutatják.

3./ Thury József turkológus, Vámbéry Ármin tanítványának írása: "A magyarok eredete, vándorlása és őshazája". Ebben az írásban korabeli kínai, perzsa és bizánzi történetírók írásaira alapozva leírja, hogy az Ujgurok (Hungnu-k - Hunok) a török népek ősei. Belőlük szakadtak le az idők során egyes török csoportok, amelyek a vezetőjük neve alapján lettek ismertek. Kínai és ujgur korabeli írások alapján az i.sz. 1. évszázadban váltak ketté az ujgurok on-ujgur (onogur) és tokuz-ujgur részre. Utóbbi helyben maradt, előbbi nyugatra, az Irtis folyó vidékére telepedett, majd idővel tovább terjeszkedtek nyugat felé, mígnem eltűntek a keleti történetírók elől. A 300-as évektől viszont több hullámban feltűntek az európiak látókörébe mint hunok, majd avarok és onugorok-magyarok. A magyar elnevezésről. A török népeknél gyakori a Madsar, Madjar név. A török népek az adott törzset jellemzően egy jelentős vezetőjükről nevezték el. Jelenleg is több helyen megtalálhatő a Madjar nemzetség név a török területeken (pl. Kazakhsztán). A magyar elnevezésünk így érkezett be Árpádékkal, mint a vezér törzs neve.

Tisztelettel:

Vadon József


Válasz: SzekeresS (2020.10.26. 07:52)

Köszönöm. Pontonként válaszolnék feltevéseire:

1. ponthoz: Ilyen elemzésbe és megállapításokba szándékosan nem mentem bele. Ezek az események időben olyan távolságokba vannak, hogy nem számottevőek az őshonos származásunk vonalában. A finn nyelv 29 hangot használ, a mai magyar 44-t. Az egykori, egynyelvű élettér tehát maximum 29 hangot használhatott. Ez pedig az ősnyelvi állapot lehetett, és valószínűleg akkor sem voltunk egy élettérben, különben a genetikánkban jelentkeznie kellene.

2. ponthoz: Véleményem szerint ilyen mértékű keleti irányú kiáramlás nem életszerű. Legfeljebb a mai Ukrajna területére tevődött ki, mint ahogyan genetika is bizonyítja az ukrán rokonsági vonalat. Az orosz vidék benépesedése inkább a Turáni-alföldön keresztül történhetett, mint ahogyan a Kínáig terjedő térség is.

3. ponthoz: Elnézést kérek, itt egy kicsit erős leszek. Ha mi, itt, őshonosak vagyunk és a hódítók idegen származású, idegen nyelvű katonanépek voltak, akkor nem mindegy honnan jöttek és milyen nyelven beszéltek? A Tömören az őshonos őstörténetről című fejezet 5. pontjában feltett kérdésre adott képzelt feltételezésben, akik a szovjet őshazából jöttek, nem mindegy melyik tagország nyelvét beszéltek és melyik szovjet köztársaságból jöttek?
Mint ahogy itt sem követhető, hogy melyik katona honnan jött, úgy Attila népénél és Árpád népénél sem lesz megállapítható, hogy melyik türk népcsoportból származnak harcosai a sok közül. Az valószínű, hogy a magyar volt a legtöbb, mint a szovjeteknél az orosz, de nem mindegy? Ugyanez felállítható a tatárjárásra, a török hódításra és az osztrák uralomra is. A honnan is jöttünk keletről kérdést egyszer és mindenkorra törölni kellene a származási történetünkből.

   

borona (2020.09.22. 16:15)

Idézet Dr. Nagy Sándor A magyar nép kialakulásának története című művének végszavából:

Nem hagyhatom megemlítés nélkül azt sem, hogy a legősibb sumir nyelvben a folyóvíznek a neve "a" volt. Ez a név van nemcsak a négy nagy folyónknak (Duna, Tisza, Dráva, Száva) nevében, hanem körülbelül még 40 folyónak vagy pataknak a nevében van meg ma is. Ez pedig azt jelenti, hogy a névadó őslakosság ott sumir nyelvű volt és az is maradt. Például ilyen nevűek Rába, Rábca, Lajta, Pinka, Zala, Kerka, Mura, Zsitva, Galga, Zagyva, Tarna, Rima, Bódva, Borsova, Iza, Béga, Nera stb.

A téma kapcsán egy beszélgetésben felmerült kritikaként, hogy a magyarban nincs jelen a víz ilyen alakja.

Ott, akkor mindjárt találtunk párat. Idővel aztán szépen gyarapodott ágasbogas szóbokraival együtt:
abál, apad, ár, árad, aszal, aszály, árok, ázik, áztat, tócsa, pocsolya...

Kb. amire emlékszem, de bizonyára akad még pár...

   

Tudatlan (2014.05.07. 21:15)

Lenne néhány kérdésem:
-Van-e valamilyen nyoma annak hogy a X-XI. században az őshonos lakosság más nyelven beszélt mint az elit, vagyis a nemesség?
-A tatárjárásig az elit még tudott a magyar ősökről, nyelvükről. Julianus barát küldetése is ezt bizonyítja. A nemesség (honfoglalók) beolvadása, türk nyelvének és emlékének a teljes felejtése nem-e a tatárjárás elittelenítésének tulajdonítható, vagy az Árpád ház kihalásának?
-Ha, a nemességet a honfoglalók alkották, akkor a keveredés ellenére az ő génjeiknek nem kellene több ázsiai részt tartalmaznia?
-Vizsgálták-e nagyobb mintán a Kárpát medence lakosságának, köztük a magyarság európai eredetét a gének alapján, és ha igen, mi az eredmény?

Egy szuszra ennyi, elnézést a kérdésömlesztésért.


Válasz: SzekeresS (2014.05.08. 09:03)

Akkor sorbavéve:

-Van-e valamilyen nyoma annak hogy a X-XI. században az őshonos lakosság más nyelven beszélt mint az elit, vagyis a nemesség?

Csak közvetett, hiszen ha lenne el is döntené a kérdést, de az leledzik pár. Példák, teljesség igénye nélkül:

1. László Gyula kettős honfoglalás elmélete, mivel a magyar helynevek már Árpádék előtt itt voltak.

2. A már említett Türkia elnevezés, ami létező nyelv és népesség, valamint a türk tolmács Bizáncban.

3. A latin nyelv hivatalos formájú használata. Az eredeti nyelvük (türk) nem jöhetett szóba, ezért az európai elit nyelvét vették fel. Mivel a magyar csak az egyike volt (lehetett) az itt élő meghódított népeknek, fel sem merült, hogy használják. Pedig, ha valaki megtanult írni, valamennyi általa ismert nyelven képes írni, legfeljebb a helyesírása nem lesz akadémiai.

-A tatárjárásig az elit még tudott a magyar ősökről, nyelvükről. Julianus barát küldetése is ezt bizonyítja. A nemesség (honfoglalók) beolvadása, türk nyelvének és emlékének a teljes felejtése nem-e a tatárjárás elittelenítésének tulajdonítható, vagy az Árpád ház kihalásának?

Igen-igen, a tatárjárás „elittelenítése” volt a ludas. A régészet is jelzi, hogy a XIII. századtól kezdve az temetők az addigi két tipusú csontrendszere homogénné vált. A nemesség többsége a tatárjárás utáni időponttól jegyzi magát. A források szerint a mongolok kb 90 százalékát kiirtották a korábbi vezető rétegnek, és az őshonos népességből egészítették ki a nemesi réteget, hogy működőképes legyen az ország.

-Ha, a nemességet a honfoglalók alkották, akkor a keveredés ellenére az ő génjeiknek nem kellene több ázsiai részt tartalmaznia?

Valószínű, erre én is gondoltam, de ilyen vizsgálat szerintem fel sem merült.

-Vizsgálták-e nagyobb mintán a Kárpát medence lakosságának, köztük a magyarság európai eredetét a gének alapján, és ha igen, mi az eredmény?

Több ilyen volt, talán most is folyik, mivel ez a tudományág még igencsak fejlődésben van. Pl Seminó, Czeizel az elfogadhatóak, de fellelhetőek az interneten különböző zagyva sületlenségek is.


Válasz: SzekeresS (2014.05.08. 11:01)

Még valami: ahhoz, hogy egy bejövő nyelv beolvassza a honfoglaláskori Kárpát-medence kb. 1.5-2 milliós lakosságának nyelveit, saccolva 400 ezres egynyelvű népességnek kellett volna beérkeznie. Ezzel az a gond, hogy akkor és ott nem tudott ennyi ember bejönni. Egyszerűen lehetetlen. Ez matematikán alapuló egyszerű logisztika. Még a középkori hadjáratok létszámát sem tudta 120-140 ezer fölé emelni a kor legnagyobb világhatalmának számító török birodalom. A források megemlítik, hogy Várna környékéről elindítottak egy 160 ezres sereget, ami 50-60 km (mérföld) után szétesett az ellátás összeomlása miatt (a 3. napon). Honfoglalás idején még kevesebb lehetett ez a szám.

Ha viszont csak 120 ezren jöttek be, akkor mindenképp elvesztették nyelvüket, lásd a bolgár beolvadást. Ezt a beolvadást nyakon lehetett csípni, mivel a bolgár a szláv nyelvcsaládba tartozik. A magyarnál azonban nincs ilyen nyelvrokonság - nem ártana szétnézni Európa egyéb rokontalan nyelvei között. Az sem változtat a lényegen, ha ugyanazon a nyelven beszéltek volna a honfoglalók, mint az itt élők: a magyar nyelv őshonos a Kárpát-medencében.

Sajnos van egy tragikus ellenpélda is a nyelvi honfoglalás lehetetlenségére, az 1771-es torgut exodus. A szerencsétleneknek bemesélték, hogy Dzsungáriából származnak. 250-300 ezren indultak el a több ezer kilométeres útnak, más forrás szerint 400 ezren. Ráadásul nem is annyira ellenséges körülmények között.

Kb. 60 ezren érkeztek meg - más forrás szerint 80 ezer - legyengülve, nyomorogva, miközben az összes állatuk elpusztult az úton. Nem hogy hazát tudtak volna foglalni, ők szorultak segítségre.

Ugyanakkor: a finnugor nyelvelmélet abből indult ki, hogy a magyar nyelv a honfoglalással került a Kárpát-medencébe. Nem ártana újragondolni.

   

Tudatlan (2014.05.05. 20:57)

Egy kérdés: Julianus barát hogyan tudott magyarul beszélni a Magna Hungáriában maradt magyarokkal, ha azok Árpád magyarjaival voltak rokonságban, akik a fenti írás szerint nem magyarul beszéltek?


Válasz: SzekeresS (2014.05.06. 08:28)

Jó kérdés! Vajon milyen nyelven beszéltek Magna Hungáriában? Ha csak egy szóval kellene válaszolnom, azt mondanám: türkül. Kicsit bővebben: valamilyen elfeledett, vagy talán ma is élő türk nyelvjárásban (arrafelé most is úgy beszélnek).

Honnan veszem a türköt? Ebben az időben Türkiának, más forrás szerint Unkurijjának nevezték az országot. László Gyulára hivatkozva: a Bizáncban járó magyar főurak türk tolmácsot kértek. Juliánuszt a magyar király küldi keletre, ősei megtalálására. Az a magyar király, aki a honfoglalás idején még türkül beszélő vezető réteg leszármazottja. Feltehetőleg őket kerestette meg vele.

Egyébként sehol nincs leírva, hogy azok a bizonyos „magyari” vagy „hungari” népek valójában milyen nyelven beszéltek. Csak arról volt szó, hogy megértették egymást. Juliánuszról is csak azt tudjuk, hogy latinul tudott, de pl. Konstantinápolyban latinnak gondolt beszédet már nem értette. Feltehetőleg azért mert görög volt.

...és hogy kerül ide a Hungária megnevezés? Belegondolt már valaki, hogy mai történelemtanítás szerint kb. 380-tól kb 60-70 évig itt élő, nyomot sem hagyó hunok után nevezik el egy 450 évvel később bejött népet? 450 év! A népi, vagy történeti emlékezet valóban nagyon mély, de azért ennyi év után felidézni valamit, szerintem nem megy.

Egy képzelt életkép a honfoglalás korából: a magyar urak mennek ki nyugatra és megkérdik őket:
- Kik vagytok, honnan jöttetek?
- Magyarok vagyunk és innen a szomszédból, Avarból. Elfoglaltuk és most már Unkurijjának hívjuk.
- Magyar? Az mi fán terem. Unkuríjja? A fenét! Ti olyanok vagytok, mint a hunok, 450 éve jártak itt. Na, legyetek inkább hungarok.
- Ááá, nem-nem, mi magyarok akarunk lenni.
- Kuss legyen, hungarok vagytok és kész!

...és hogyhogy a Magna? A finnugor népek közül még mindig mi vagyunk a legtöbben. Hogy-hogy nem találjuk a Kárpát-medencéhez képest ’magna’ méretű területet?

Azért mert valójában a ma is a türk népek által lakott területről van szó, a Turáni-alföld környéke, és az valóban „magna” a Kárpát-medencéhez képest. Pl. Kazahsztán 9-dik legnagyobb ország még ma is.

   

 

 

 

 

 
 
ELÉRÉSEK
REGISZTRÁCIÓ
HONLAPTARTALOM

13886/639 | R0/V17

Felhasználónév:

Jelszó:


 

Ma érvényes évszámok


Jelenlegi

:

2022

Etióp

:

2015

Kopt

:

1739

Iszlám

:

1443

Perzsa

:

1401

Zsidó

:

5783

Indiai

:

1944

Bizánci

:

7531

Örmény

:

1470


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Téves évszámok


Jézus születésétől számolt (i.e.7)

TévesHelyes

2029

1782

Arszakida éra

TévesHelyes

2269

2022

Szeleukida éra

TévesHelyes

2334

2087


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Civilizációk téves évszámai


Róma alapításától számolt évek

TévesHelyes

2775

2528

Egyiptomi Nabú-nászir-éra

TévesHelyes

2769

2522

A görög olimpiai éra

TévesHelyes

699 ol. 2 év

634 ol. 2 év


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Fontosabb évszámok


Az újTörténelmi eseményekA régi
ÚR e. 516A görög időszámítás kezdeteBC 776
ÚR e. 252A marathoni csataBC 490
ÚR e. 242A thermopülai csataBC 480
ÚR e. 209A szalamiszi csataBC 449
ÚR e. 190A peloponnészoszi háborúBC 431
ÚR e. 75Nagy Sándor halálaBC 323
ÚR e. 65Szeleukida időszámításBC 312
ÚR/AD 1Arszakida időszámításBC 247
ÚR/AD 175Spartacus rabszolgafelkeléseBC 73
ÚR/AD 203Julius Caesar naptárreformjaBC 45
ÚR/AD 204Julius Caesar halálaBC 44
ÚR/AD 220Római császárkor kezdeteBC 27
ÚR/AD 239Augusztus népszámlálásaBC 08
ÚR/AD 247Mai időszámítás előtti 1. évBC 01
ÚR/AD 248Mai időszámítás szerinti 1. évAD 01
ÚR/AD 531Diocletianus császár ur.AD 284
ÚR/AD 572Niceai zsinatAD 325
ÚR/AD 622Hidzsra (Mohamed futása)ugyanaz
ÚR/AD 642Római Bir. kettészakadásaAD 395
ÚR/AD 700Attila halálaAD 453
ÚR/AD 723Az ókor végeAD 476
ÚR/AD 774Justinianus császár ur.AD 527
ÚR/AD 784Római időszám. megszűnéseAD 537
ÚR/AD 800Nagy Károly megkoronázásaugyanaz

 
 
A könyv címlapja

 

Unsoft.hu


Levél a webmesternek

 
  Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag
  GONDOLGOK
  FORRÁSOK
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  ENNEAGRAM önismereti rendszer
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Elektro-Tec, Gyöngyös
  Ősmagyar nyelvek
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Heves megyei sakkélet
  Gyöngyösi ENERGIA SC sakkegyesülete
  Meglátások
  Boricsev Oleg
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  A gyöngyösi Ringsted utca oldala
  Évelő növények, évelő virágok
  Dionysius Exiguus latin nyelvű munkái
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Szekeres Sándor: Egyszerű játékok a sakktáblán
  Szkíta Főnix
  The Scythian Phoenix
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Chess Quotes
  Laws of Chess
  Chess piece names
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
  Sakkfigurák nevei más nyelveken
 
 

Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

és a betlehemi csillag

A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.