Tweet
M:2021.11.10. 13:11
A múlt újraírt évszámai
…ha jó az út, amin jársz, szembe fog jönni a megoldás…
Összehasonlító kronológia
Baloldalon, vastagon kiemelve az ÚR/AD időszámítása szerinti évek, jobboldalon a mai téves kronológia évszámai. Középen, a saját időszámítás szerinti évek vannak feltüntetve, ha ismert. A vastagon szedett szöveg a história fontosabb eseményei.
| Úr. e. 947-937 | I. e. 1194-1184 |
| A trójai háború hagyományos időpontja. | |
| Úr. e. 900 körül | I. e. 1100 körül |
| A vaskorszak kezdete Göröghonban. | |
| Úr. e. VIII. század | I. e X. század |
| Spárta alapítása | |
| Úr. e. VI. század | I. e VIII. század |
| Athénban megszűnik a királyi hatalom, a társadalom élére a nemzetiségi arisztokrácia kerül. | |
| Úr. e. 529 | I. e 776 |
| Az első olümpiai verseny, amelyről írásos feljegyzés maradt, később a görög időszámítás támpontja a halüszi csata napfogyatkozása alapján, ami most 261 évvel előbbre kerül. (Úr. 515-re?) | |
| Úr. e. 507 | I. e. 754 |
| A spártai ephoroszok listájának kezdete. | |
| Úr. e. 436 | I. e. 683 |
| Az arkhónok választásának kezdetei Athénban az arisztokrácia köréből. | |
| Úr. e. 374 | I. e. 621 |
| Drakón arkhón működése, az athéni jog rögzítése írásban. | |
| Úr. e. 347 | I. e.594 |
| Szolón arkhónsága, az adósrabszolgák felszabadítása, teherlerázás. | |
| Úr. e. 324 | I. e. 585 |
| A halüszi csata. Kronológiai sarokpont. Az új időpont az Úr. e. 324. 05. 23-i napfogyatkozással megerősítve. | |
| Úr. e. 283 | I. e.530 |
| Spárta létrehozza a peloponnészoszi szövetséget. | |
| Úr. e. 261 | I. e.508 |
| Kleiszthenész reformjainak kezdete, és szerződés Athén és Perzsia között. | |
| Úr. e. 253-246 | I. e.500-493 |
| Ión városok fölkelése. | |
| Úr. e. 245-201 | I. e. 492-448 |
| Görög-perzsa háborúk kora. | |
| Úr. e. 248-205 | I. e.495-452 körül |
| I. Alexandrosz uralkodása Macedóniában. | |
| Úr. e. 245 | I. e.492 |
| Mardoniosz perzsa hadvezér sikertelen hadjárata Hellasz ellen, de meghódítja Trákiát | |
| Úr. e. 243 | I. e. 490 |
| A maratoni csata. | |
| Úr. e. 236/235 | I. e.483/482 |
| Themisztoklész arkhónsága. | |
| Úr. e. 241. | I. e. 480 |
| I. Xerxész vesztes hadjárata; csata Thermopülainál és Szalamisznál tengeri ütközet; Hérodotosz elveszett napfogyatkozása Úr. e. 241. június 15-én. | |
| Úr. e. 231/230 | I. e. 478/477 |
| Déloszi (attikai-tengeri) szövetség kialakulása. | |
| Úr. e. 224 | I. e. 471 |
| Themisztoklészt cserépszavazással (obulus) száműzik. | |
| Úr. e. 221 körül | I. e. 468 körül |
| Kimón győzelme az Eurümedón folyónál. | |
| Úr. e. 217 | I. e. 464 |
| Földrengés Spártában, nagy helóta felkelés, a harmadik messzéniai háború (458-ig. Úr. e. 211-ig ) | |
| Úr. e. 214 | I. e. 461 |
| Ephialtészt meggyilkolják politikai ellenfelei. | |
| Úr. e. 207 | I. e.454 |
| Az athéni flotta megsemmisülése Egyiptomnál. | |
| Úr. e. 208. 03.13 | I. e. 449 |
| Artaxerxesz szalamiszi csatája. Hérodotosz másik elveszett napfogyatkozása, Úr. e. 208. 03. 13-án | |
| Úr. e. 201/200 | I. e. 449/448 |
| Békekötés a perzsák és a görögök között, a Kalliász-féle béke. | |
| Úr. e. III. század körül | I. e 5. század közepe |
| Periklész virágkora Athénban. | |
| Úr. e. 198 | I. e. 445 |
| Athén és Spárta között harmincéves (Periklész-féle) béke. | |
| Úr. e. 184-157 | I. e. 431-404 |
| Peloponnészoszi háború Az új időpont Úr. e. 190. március 14-i napfogyatkozással megerősítve. | |
| Úr. e. 182 | I. e. 429 |
| Periklész halála. | |
| Úr. e. 174 | I. e. 421 |
| Nikiász-féle béke Athén és Spárta között ötven évre (de 414-re {Úr. e. 167-re} véget ér) | |
| Úr. e. 165 | I. e. 412 |
| Spárta pénzügyi segítséget kapott a perzsáktól. | |
| Úr. e. 158-120 | I. e. 405-367 |
| I.Dionüszosz Szirakuza türannosza a szicíliai görögök egyesítésére törekszik; Szicília birtoklásáért harcol a karthágóiak ellen | |
| Úr. e. 157 | I. e. 404 |
| Athén kapitulációja. | |
| Úr. e. 157-156 | I. e. 404-403 |
| Harminc zsarnok uralma Athénban. | |
| Úr. e. 156-154 | I. e. 403-401 |
| Demokrácia visszaállítása Attikában. | |
| Úr. e. 154-153 | I. e. 401-400 |
| Az ifjabb Kürosz lázadása. | |
| Úr. e. 152 | I. e. 399 |
| Szókratészt halálra ítélik. | |
| Úr. e. 148 | I. e. 395 |
| Korinthoszi háború kezdete. Spárta és a perzsa támogatású Athén, Théba, Korinthosz, Argosz között. | |
| Úr. e. 140 | I. e. 387 |
| Békekötés Spárta és Perzsia között. | |
| Úr. e. 131 | I. e. 378 |
| Athén létrehozza a második tengeri szövetségét. | |
| Úr. e. 124 | I. e. 371 |
| Leuktrai csata. | |
| Úr. e. 115 | I. e. 362 |
| Matineiai ütközet. | |
| Úr. e. 110-108 | I. e. 357-355 |
| Háború Athén és szövetségesei között. | |
| Úr. e. 112-89 | I. e. 359-336 |
| II. Philipposz uralma Macedóniában. | |
| Úr. e. 91 | I. e. 338 |
| A khairóneiai ütközet | |
| Úr. e. 90 | I. e. 337 |
| Korinthoszi szövetség megalakulása | |
| Úr. e. 89-76 | I. e. 336-323 |
| Nagy Sándor uralkodása | |
| Úr. e. 87 | I. e. 334 |
| Granikoszi csata | |
| Úr. e. 86 | I. e. 333 |
| Isszoszi csata | |
| Úr. e. 85 | I. e. 332 |
| Nagy Sándor meghódítja Szíriát, Föníciát és Egyiptomot. | |
| Úr. e. 84 | I. e. 331 |
| Gaugamélai csata, Nagy Sándor felveszi az Ázsia királya címet. | |
| Úr. e. 79 | I. e. 326 |
| Az indiai hadjárat. | |
| Úr. e. 77 | I. e. 324 |
| Szuzai menyegző. | |
| Úr. e. 76 | I. e. 323 |
| Nagy Sándor 33 évesen meghal. | |
| Úr. e. 76-54 | I. e. 323-301 |
| Diadokhoszok (örökösök) háborúinak kora. | |
| Úr. e. 68 | I. e. 315 |
| Szeleukosz Nikotór győzelme, a szeleukida időszámítás kezdete I. e. 312/11 (Úr. 66) | |
| Úr. e. 54-217 | I. e. 301-30 |
| A Ptolemaiosz dinasztia uralkodása. | |
| Úr. e. 1-Úr. 25 | I. e. 247-221 |
| III. Ptolemaiosz Eurgetész uralkodása. | |
| Úr. 32 | I. e. 215 |
| Róma-ellenes szövetség a karthágói Hannibál és a makedón V. Philipposz (Fülöp) között. | |
| Úr. 32-42 | I. e. 215-205 |
| Az első makedón háború. | |
| Úr. 42-55 | I. e. 205/4-192 |
| Nábisz türannisza Spártában, a helóták egyenjogúvá tétele a spártaiakkal. | |
| Úr. 47-50 | I. e. 200-197 |
| A második makedón háború. | |
| Úr. 76-79 | I. e. 171-168 |
| A harmadik makedón háború. | |
| Úr. 79 | I. e. 168 |
| Püdnai csatában a rómaiak megsemmisítik a makedón birodalmat. | |
| Úr. 193-217 | I. e. 54-30 |
| VIII Kleopátra uralkodása. | |
| Úr. 217 | I. e. 30 |
| Kleopátra halálával az utolsó hellenisztikus monarchia, Egyiptom elbukik, a hellenisztikus korszak vége. | |
A római korszak, ősidőktől a császárság koráig
| Úr e. 8. sz | I. e. 10.sz . | |
| Első települések a Palatínuson | ||
| Úr e. 7. sz | I. e. 9.sz. | |
| Települések a Capitolium-, Esquilinus-, Quirinalis- és a Viminalis-dombon | ||
| Úr e. 6.sz | I. e. 8.sz. | |
| A Tiberis-folyó menti dombok települései Róma néven egyesülnek. | ||
| Úr e. 506 | AUC. 1 | I. e. 753 |
| Róma alapításának éve a legenda szerint | ||
| Úr e. 503-263 | I. e. 750–510 | |
| A monda szerinti hét király időszaka | ||
| Úr e. 263 | AUC. 244 | I. e. 510 |
| Az utolsó etruszk király, Tarquinius Superbus elűzése, a mondabeli királykor vége. A római köztársaság és Karthágó közötti (1) szerződés: a Földközi-tenger nyugati medencéjében a kereskedés monopóliumát elismeri Róma, a rómaiak és szövetségesei sértetlenségét a punok. | ||
| Úr e. 251-246 | I. e. 498–493 | |
| A latin háborúk végén Róma elismeri a latin városok autonómiáját | ||
| Úr e. 247 | I. e. 494 | |
| Kivonulás a Szent-hegyre (Mons Sacer: az Aventinus), a néptribunusi intézmény létrehozása. A plebejus hadsereg megszervezése | ||
| Úr e. 204-202 | I. e. 451–449 | |
| A decemvírek bizottságot alakítanak a tizenkét táblás törvény létrehozására | ||
| Úr e. 159-149 | AUC. 348-358 | I. e. 406–396 |
| Utolsó háború Veii ellen, a rómaiak elfoglalják és lerombolják a várost. Lehetséges az északi terjeszkedés. Megindul a gallok, samnisok népvándorlása. | ||
| Úr e. 140 | I. e. 387 | |
| A gallok betörése Itáliába; Brennus elfoglalja és megsarcolja Rómát. (Vae victis! Jaj a legyőzötteknek!) | ||
| Úr e. 133-tól | I. e. 380-tól | |
| Erős falgyűrű, az újjáépített város hét dombja (Róma) köré | ||
| Úr e. 120 | I. e. 367 | |
| A Licinius–Sextius-féle földtörvény, mely kedvez a plebejusoknak. Minden hivatal elérhető a plebejus felső réteg számára (dictator censor, praetor. papi tisztségek) | ||
| Úr e. 107 | I. e. 354 | |
| Római–samnis szövetség a gallok ellen és a szomszédok féken tartására | ||
| Úr e. 96-94 | I. e. 343–341 | |
| Az első samnis háború, római győzelem | ||
| Úr e. 93-91 | AUC. 414-416 | I. e. 340–338 |
| A latin háború | ||
| Úr e. 79-55 | AUC. 428-450 | I. e. 326–304 |
| A második samnis háború; I. e. 321 / Úr e. 74 római vereség a caudiumi hágónál. „Szégyeniga” alatt vonulhatnak el | ||
| Úr e. 79 | I. e. 326 | |
| Poetelius törvénye: az adósrabszolgaság megszüntetése Rómában | ||
| Úr e. 65 | AUC. 442 | I. e. 312 |
| Appius Claudius cenzorsága. Az első vízvezeték és a capuai országút (Via Appia) építése | ||
| Úr e. 59 | I. e. 306 | |
| Róma és Karthágó közötti (3) szerződés | ||
| Úr e. 51-43 | I. e. 298–290 | |
| A harmadik samnis háború, római győzelem (a samnis, etruszk, kelta, sabin, lucanus, umber szövetség tagjait külön-külön győzi le). I. e. 295 / AUC 459 / Úr e. 48 béke az etruszkokkal. | ||
| Úr e. 40 | I. e. 287 | |
| Hortensius törvénye. A népgyűlés határozatai azonos rangra emelkednek a szenátus határozataival (leges), a patriciusok összeolvadnak a gazdagabb plebejusokkal, kialakul az új uralkodó osztály, a nobilitas. | ||
| Úr e. 38-35 | I. e. 285–282 | |
| A kelták elleni harcokkal Róma biztosítja uralmát Közép-Itáliában. | ||
| Úr e. 35-25 | I. e. 282–272 | |
| Róma és Tarentum háborúja, amelybe beavatkozik az epirusi király, Pyrrhus | ||
| Úr e. 33-25 | AUC. 475-482 | I. e. 279–272 |
| Háború Pürrhosz ellen, „pürroszi győzelem” Ausculumnál. Róma győzelme. Harci szövetség Róma és Karthágó között. Tarentum kapitulációja. | ||
| Úr e. 18 | AUC. 489 | I. e. 265 |
| Az etruszk Volsinii elfoglalása. Róma befejezi Itália meghódítását | ||
| Úr e.17-Úr u. 6 | AUC. 490-513 | I. e. 264–241 |
| Az első pun háború; a római hajóhad győz a Mylaenál, Economusnál és Aegatusnál. Karthágó lemond Szicíliáról, így az első római provincia lett. | ||
| Úr e. 1 | I. e. 248 | |
| Az arszakida időszámítás előtti első év | ||
| Úr u. 1 | I. e. 247 | |
| Az arszakida időszámítás első éve | ||
| Úr u. 7 | I. e. 240 | |
| Az etióp időszámítás első éve. III Ptolemaios naptárreformja, ahol először fogalmazódik meg a szökőnap. Az etiópok időszámításába nem került be plusz 247 év. | ||
| Úr u. 10 | I. e. 238 | |
| Szardíniát Rómához csatolják, Korzikát elfoglalják | ||
| Úr u. 19-20 | I. e. 229–228 | |
| Az első illír háború, a tengeri kalózkodás megszüntetése | ||
| Úr u. 29 | I. e. 219 | |
| A második illír háború | ||
| Úr u. 30-46 | I. e. 218–202 | |
| A második pun háború | ||
| Úr u. 32 | AUC. 538 | I. e. 216 |
| A cannaei csatában a római történelem legsúlyosabb veresége Hannibáltól | ||
| Úr u. 37 | AUC. 543 | I. e. 211 |
| „Hannibal ante portas” | ||
| Úr u. 46 | AUC. 552 | I. e. 202 |
| Római győzelem a zamai csatában (202). Karthago lemond Hispaniáról, hadisarcot fizet | ||
| Úr u. 33-43 | AUC. 539-549 | I. e. 215–205 |
| Az első makedón háború | ||
| Úr u. 38 | AUC. 544 | I. e. 210 |
| Szicília Rómáé (Szürakuszai és Agrigentum meghódításával) | ||
| Úr u. 48-51 | AUC. 554-557 | I. e. 200–197 |
| A második makedón háború. A római agresszió a Földközi-tenger keleti térségében. Római győzelem a künoszkefalai ütközetben | ||
| Úr u. 56-60 | I. e. 192–188 | |
| A szír (Szeleukida) háború III. Antiokhosz ellen. Róma győzelme a magnesziai csatában. Az apameiai békével Róma a Földközi-tenger keleti medencéjének ura | ||
| Úr u. 77-80 | AUC. 583-586 | I. e. 171–168 |
| A harmadik makedón háború. Római győzelem a püdnai csatában. Makedóniát római tartománnyá szervezik | ||
| Úr u. 94 | I. e. 154 | |
| A luzitánok és a keltibérek felkelése Viriatus vezetésével | ||
| Úr u. 99-102 | AUC. 605-608 | I. e. 149–146 |
| A harmadik pun háború, Karthágó lerombolása (Cato: „Ceterum censeo Carthaginem esse delendam”) és bevetése sóval. Africa provincia. | ||
| Úr u. 102 | I. e. 146 | |
| Korinthosz lerombolása és Görögország meghódítása | ||
| Úr u. 112-116 | I. e. 136–132 | |
| Az első szicíliai rabszolgafelkelés Eunus vezetésével | ||
| Úr u. 114-115 | I. e. 134–133 | |
| Scipio meghódítja Numantiát (Hispánia), amely 154 óta a Viriatus vezette szabadságharc központja | ||
| Úr u. 115 | I. e. 133 | |
| Tiberius Gracchus tribunátusa. A latifundiumok felosztására irányuló demokratikus népmozgalom kezdete. III. Attalosz végrendeletében Rómára hagyja Pergamont | ||
| Úr u. 116-117 | I. e. 132–130 | |
| Arisztonikosz felkelése Pergamonban | ||
| Úr u. 125-126 | I. e. 123–122 | |
| Gaius Gracchus tribunátusa. Az agrártövény felújítása, mozgalmát leverik | ||
| Úr u. 135-147 | I. e. 113–101 | |
| Háború a germán kimberek és teutonok ellen, sorozatos vereségek. Marius hadseregreformja (104) után sikeres visszavágások (102 és 101-ben) | ||
| Úr u. 137-143 | I. e. 111–105 | |
| Jugurtha numídiai király elleni háború, római kudarcok, majd Marius befejezi a háborút (106); a királyt kiadják Sullának (105). A jugurthai birodalom keleti részéből: Numidia provincia | ||
| Úr u. 157 | I. e. 91 | |
| Livius Drusus Minor a gracchusi tervek felújítása, őt is meggyilkolják | ||
| Úr u. 157-159 | I. e. 91–89 | |
| Szövetséges háború, megkapják a polgárjogot (lex Plautia Papiria). | ||
| Úr u. 160-164 | I. e. 88–84 | |
| Az első háború Mithridatész ponthusi király ellen Kisázsiában és Görögországban (a polgárháborúk kezdete) | ||
| Úr u. 160 | AUC. 666 | I. e. 88 |
| Epheszoszi éjszaka: 80000 római lemészárlása Kis-Ázsiában. Sulla sikeres (optimaták) államcsínye, seregével elfoglalja Rómát. | ||
| Úr u. 161-166 | I. e. 87–82 | |
| Marius híveinek (a néppártiak) uralma | ||
| Úr u. 165-166 | I. e. 83–82 | |
| A második mithridatészi háború | ||
| Úr u. 166-169 | I. e. 82–79 | |
| Sulla diktatúrája, az elítéltek listájának kifüggesztése (proscriptio). Végül önként lemond a hatalomról, visszavonul, 78 / 676 / 178-ban meghal. | ||
| Úr u. 171-177 | I. e. 77–71 | |
| Pompeius küzdelmei a Marius-pártiakkal Hispániában | ||
| Úr u. 174-184 | I. e. 74–64 | |
| A harmadik mithridatészi háború. Lucullus ellen fellázad a hadsereg, a szenátus visszahívja (68-ban); Pompeius vezetésével Róma győz. | ||
| Úr u. 175-177 | AUC. 681-683 | I. e. 73–71 |
| A Spartacus-féle rabszolgafelkelés. | ||
| Úr u. 178 | AUC. 684 | I. e. 70 |
| Crassus és Pompeius consulsága, Sulla törvényeit érvénytelenítik (tribunusi hatalom; bírói poszton senatori, lovagi osztozás az utánuk következő censussal; a plebiscitumok törvényerejűek). | ||
| Úr u. 181-184 | I. e. 67–64 | |
| Pompeius befejezi a tengeri kalózok elleni hadjáratot; győz keleten és új rendet hoz: új provinciák (Pontus, Szíria és Cilicia) és cliens államok. | ||
| Úr u. 185-186 | I. e. 63–62 | |
| Catilina-féle összeesküvés, Cicero leleplezi. | ||
| Úr u. 188 | AUC. 694 | I. e. 60 |
| Az első triumvirátus: Pompeius, Caesar és Crassus | ||
| Úr u. 190-198 | I. e. 58–50 | |
| Caesar Galliai hadjárata | ||
| Úr u. 199-203 | AUC. 705-709 | I. e. 49–45 |
| Caesar polgárháborúja a Róma feletti hatalomért. 49/ 705/199 január 10-én átkel a Rubicon folyón (alea iacta est). | ||
| Úr u. 200 | AUC. 706 | I. e. 48 |
| Pompeius veresége Pharszalosznál, Egyiptomba menekül, megölik. | ||
| Úr u. 201 | AUC. 707 | I. e. 47 |
| Caesar győz a ponthusi Pharnakész felett („Veni, vidi, vici” – jöttem, láttam, győztem). | ||
| Úr u. 203 | AUC. 709 | I. e. 45 |
| Caesar győz Mundánál Pompeius fiai felett, egyeduralmának kezdete. Örökös dictator, imperator. Juliánus naptár bevezetésének éve. | ||
| Úr u. 204 | AUC. 710 | I. e. 44 |
| Caesart március idusán meggyilkolják. Örököse Caius Octavianus, a későbbi Augustus császár. | ||
| Úr u. 205 | AUC. 711 | I. e. 43 |
| A második triumvirátus: Antonius, Lepidus, Octavianus | ||
| Úr u. 209-212 | AUC. 715-718 | I. e. 39–36 |
| A triumvirek egyezsége Sextus Pompeiusszal, majd összefogásuk ellene | ||
| Úr u. 217 | AUC. 723 | I. e. 31 |
| Az actiumi tengeri ütközet; Octavianus egyeduralma. 30-ban (Úr 217-ben) Alexandria elfoglalása, Antonius és Kleopátra (36-tól, Úr 223-tól házasok) öngyilkos lesz. Egyiptom római provincia. A császárság kora kezdődik, s tart 476-ig (Úr 723-ig) | ||
| Úr u. 221 | AUC. 727 | I. e. 27 |
| A principátus bevezetése. Octavianus egyeduralkodó a köztársaság leplében, aki formálisan helyreállítja a köztársaságot, valójában minden fontos magisztrátust egyesít személyében (imperator, proconsul, princeps senatus, tribunus plebis, pontifex maximus és egy új méltóság, amelyről a korszak a nevét kapja: princeps populi Romani; hatalmának alapja imperium maius és a tribunicia potestas) majd felveszi az Augustus nevet. Augustus külpolitikájának alapgondolata a Pax Romana. | ||
| Úr u. 221-254 | AUC. 727-759 | I. e. 27–I. u. 6-ig |
| Az első időszakban hódító jellegű háborúk (Hispania teljes meghódítása; Alpesek keleti vidéke, Pannonia provincia, Germania provincia alapítása) | ||
| Úr u. 230 | I. e. 18 | |
| Az erkölcsök törvényi szabályozása | ||
| Úr u. 231 | I. e. 17 | |
| Róma századévi ünnepségei; általános világbéke kihirdetése (pax Augusta) | ||
| Úr u. 235-239 | I. e. 13–9 | |
| Agrippa és/majd Tiberius leigázzák a pannonokat. Kialakul a Duna–Eufrátesz határvonal | ||
| Úr u. 239 | I. e. 9 | |
| A Békeoltár (Ara pacis Augustae) fölszentelése a Mars-mezőn | ||
| Úr u. 240 | AUC. 746 | I. e. 7 |
| Jézus születésének éve | ||
| Úr u.243-245 | AUC.749-751 | I. e. 4-2 |
| Heródes halálának valószínűsíthető évei (holdfogyatkozás alapján Úr 242) | ||
| Úr u. 247 | AUC. 753 | I. e. 1 |
| A Krisztus előtti időszámítás első éve | ||
| Úr u. 248 | AUC. 754 | I. u. 1 |
| Augustus uralkodásának 30. éve, amihez Krisztus utáni 1-t rendelték. | ||
| Úr u. 251 | I.sz.. 4. | |
| A sorra elhalt lehetséges utódok helyett Tiberiust adoptálja Augustus, így jelöli követőjévé. | ||
| Úr u. 253-261 | I.sz.. 6–14 | |
| Védekező háborúk: pannóniai és illyr lázadás; teutoburgi vereség a germánoktól. Augustus halála, istenné avatása. Katonalázadások (pannóniai és rajnai légiók) 14-ben (Úr 261-ben). | ||
| Úr u. 261-284 | AUC. 767-790 | I.sz.. 14–37 |
| Augustus halála. A Julius–Claudius-dinasztia (68-ig). Tiberius császár lett (szenátusi határozattal). | ||
| Úr u. 261 | AUC. 757 | I.sz.. 14 |
| A comitiák megszüntetése, a népet megfosztják tisztviselő-megválasztási jogaitól, a szenátusra ruházzák azt. | ||
| Úr u. 273 | AUC. 746 | I.sz. 26 |
| Jézus Krisztus keresztrefeszítése | ||
| Úr u. 284 | AUC. 757 | I.sz. 37 |
| Péter és Márk Jeruzsálemből elindul Rómába, vagyis a mártírok útjára lépnek! Az egyiptomi kopt időszámítás első éve, azaz a mártírok éve. A koptok időszámítása nem tartalmazza a plusz 247 évet. | ||
| Úr u. 284-288 | I.sz. 37–41 | |
| Caligula ugyan a néppel választatja a tisztviselőket, de megkezdi a principátus hellenisztikus (keleti) jellegű istenkirálysággá alakítását (Caesar és Isten). Megölik Caligulát. | ||
| Úr u. 288-301 | I.sz. 41–54 | |
| Claudius az augustusi hagyományokhoz tér vissza. A rendezett közigazgatás mellett kiépülnek udvari hivatalok (benne felszabadított rabszolgái nagy szerepével). Felesége gyilkolja meg (Agrippina) fia érdekében. | ||
| Úr u. 301-315 | I.sz. 54–68 | |
| Néró boldog évekkel kezd, majd cezarománia, legyilkoltatja környezetét, rokonságát. Végül öngyilkos lett. | ||
| Úr u. 306 | AUC. 812 | I.sz. 59 |
| Néró anyjának, Agrippinának halála | ||
| Úr u. 315-316 | I.sz. 68–69 | |
| A négy császár éve (Galba, Vitellius, Otho és Vespasianus). | ||
| Úr u. 316-343 | I.sz. 69–96 | |
| A Flavius-dinasztia | ||
| Úr u. 316-326 | AUC. 822-832 | I.sz. 69–79 |
| Vespasianus uralkodása | ||
| Úr u. 317 | AUC. 823 | I.sz. 70 |
| A zsidók 66-tól tartó felkelésének leverése, Vespasianus fia, Titusz elfoglalja Jeruzsálemet | ||
| Úr u. 326-328 | AUC. 832-834 | I.sz. 79–81 |
| Titus uralkodása alatt kitör a Vezúv (79, Úr 326), eltemeti Pompejit, Stabiaet, Herculaneumot | ||
| Úr u. 328-343 | AUC. 834-849 | I.sz. 81–96 |
| Domitianus uralkodása; kezdeti népszerűsége despotizmusba csap át: Dominus et Deus címet követel magának; végül palotaforradalom során meggyilkolják. A skót határfal megépítése (i.sz. 84, Úr 331). | ||
| Úr u. 343-439 | AUC. 849-945 | I.sz. 96–192 |
| Az adoptált császárok kora: dinasztikus elv helyett az örökbefogadás érvényesült | ||
| Úr u. 345 | AUC. 851 | I.sz. 98 |
| Nerva princeps a szenátus által, testőrségi lázadás után örökbe fogadja (97, Úr 344) Traianust. | ||
| Úr u. 345-364 | AUC. 851-870 | I.sz. 98–117 |
| Az első provinciai eredetű, utolsó római hódító császár. A dákok leigázója Dacia provincia. Arabia provincia. Armenia, Assyria és Mesopotamia provincia létrehozása. A Római Birodalom elérte legnagyobb kiterjedését. | ||
| Úr u. 364-385 | AUC. 870-891 | I.sz. 117–138 |
| Hadrianus feladja a keleti hódításokat, békepolitikát követ. Kiépül a limes (határ) vonala. A császári bürokrácia kiépítése. A közigazgatást az utazó császár ellenőrzi. A zsidók Bar Kochba-felkelésének Hadrianus Jeruzsálem elfoglalásával vet véget. | ||
| Úr u. 385-408 | AUC. 891-914 | I.sz. 138–161 |
| Békés politikáját folytatja Antoninus Pius. | ||
| Úr u. 408-427 | AUC. 914-933 | I.sz. 161–180 |
| Marcus Antonius filozófus-császár 169-ig (Úr 416-ig) Verusszal, örökbefogadás révén „testvérével” uralkodott, kettős császárság. Állandó harcokban kell védenie a birodalmat a pártusoktól, hatalmas pestisjárvány készteti békére, majd a germán markomannokkal szemben védekezik. Megkezdődik a hanyatlás fia alatt, aki társuralkodója 176-tól (Úr 423-tól), s akivel a dinasztikus elv érvényesül. | ||
| Úr u. 427-439 | I.sz. 180–192 | |
| Commodus Hercules és Mithrasz megtestesülésének képzeli magát, cezaromániás, akivel palotaforradalom végez. | ||
| Úr u. 440 | AUC. 946 | I.sz. 193 |
| A második négy császár éve, közülük Septimus Severus kerekedik felül (Pannoniából), és dinasztiát alapít: 193–235, (Úr 440-482). | ||
| Úr u. 440-458 | AUC. 946-964 | I.sz. 193–211 |
| Septimus Severus ötéves polgárháborút követően a parthusok ellen győztes hadjáratot vezet (198, Úr 445). A határőrségből a szenátust háttérbe szorító erő válik. Megszüntetik az adóbérlést és Róma ill. Itália előjogait. Fiai: Caracalla 198-tól (Úr 445-től) első társuralkodója, Geta (209-től Úr 456-tól) a második, de őt megöleti bátyja. 211–217-ben (Úr 458-464-ben) Caracalla császár egyeduralkodó. | ||
| Úr u. 459 | AUC. 965 | I.sz. 212 |
| Constitutio Antoniniana: egységes jog: megadja a teljes római polgárjogot a provinciák minden szabad lakosának. Harc a Rajnánál az alemannokkal, az Euphrátesznél a parthusokkal; megölik a császárt, Macrinus rövid uralkodása után Caracalla unokaöccsét, a szír napisten papját: Heliogabalust kiáltják császárrá. | ||
| Úr u. 465-469 | AUC. 971-975 | I.sz. 218–222 |
| Heliogabalus időszakában Baál-kultusz Rómában és nagyanyja befolyása. A testőrgárda végez velük. | ||
| Úr u. 469-482 | AUC. 975-988 | I.sz. 222–235 |
| Severus Alexander következik, akit anyja irányít. Parthus (231 Úr 478) és markomann (232 Úr 479) harcok után végez velük a fellázadt hadsereg Mainzban. | ||
| Úr u. 482-552 | AUC. 988-1058 | I.sz. 235–305 |
| A katonacsászárok időszaka: kipróbált helyi hadvezérek, akiket a hadsereg tesz császárrá, majd rövid uralkodás után rendszerint megölik. | ||
| Úr u. 482-485 | AUC. 988-991 | I.sz. 235–238 |
| Maximinus Thrax, legyőzi az alemannokat. A parthusokat legyőzi az Újperzsa Birodalom, a Szászánidák, már ők fenyegetnek, betörnek Metopotámiába 237-ben (Úr 484-ben). | ||
| Úr u. 485-491 | AUC. 991-997 | I.sz. 238–244 |
| Az afrikai helytartót, I. Gordianust kiáltották ki császárnak, de fiával együtt megölték, azért 14 éves unokája, III. Gordianus lett az uralkodó, aki leverte Thraxot, a perzsákat gót segédcsapatokkal meg tudta állítani (i.sz. 237 Úr 484). | ||
| Úr u. 491-496 | AUC. 997-1002 | I.sz. 244–249 |
| Philippus Arabs békét kötött a perzsákkal, de alulmaradt... | ||
| Úr u. 496-498 | AUC. 1002-1004 | I.sz. 249–251 |
| ...Deciusszal szemben; aki az első keresztényüldözés elrendelője (250), s elesett a gótokkal vívott harcokban... | ||
| Úr u. 498-500 | AUC. 1004-1006 | I.sz. 251–253 |
| ... majd Trebonianus Gallus békét kötött velük. | ||
| Úr u. 500-507 | AUC. 1006-1013 | I.sz. 253–260 |
| Valerianus folytatja a védekezést keleten, fiát (Gallienust) a nyugati területek társuralkodójává teszi. Apja Észak-Afrikában fogságba esik. | ||
| Úr u. 507-515 | AUC. 1013-1021 | I.sz. 260–268 |
| Gallienus hadseregreformot vezet be. Sikeresen harcol a germánok ellen, de az egyes tartományok legiói vezéreiket kiáltják ki császárnak (253–268 a harminc zsarnok uralma). | ||
| Úr u. 515-572 | AUC. 1021-1078 | I.sz. 268–325 |
| Megkezdődik az illír császárok kora. | ||
| Úr u. 515-517 | AUC. 1021-1023 | I.sz. 268–270 |
| II. Claudius győz az alemannok, majd a gótok ellen, de a pestis végez vele. | ||
| Úr u. 517-522 | AUC. 1023-1028 | I.sz. 270–275 |
| Aurelianus császár helyreállítja a birodalom egységét; Dominus et Deus (UR és Isten) címet vesz fel, és bevezeti az államvallássá tett császárkultusszal összefonódó napkultuszt. Sol invictus: a legyőzhetetlen Nap. | ||
| Úr u. 522-523 | AUC. 1028-1029 | I.sz. 275–276 |
| Tacitus császár. | ||
| Úr u. 523-529 | AUC. 1029-1035 | I.sz. 276–282 |
| Probus követi, megerősíti a dunai és rajnai határvédvonalat. | ||
| Úr u. 529-531 | AUC. 1029-1031 | I.sz. 282–284 |
| Carus győztes harcokat vív a perzsákkal, de fiaival együtt meggyilkolják őket. | ||
| Úr u. 531-552 | AUC. 1031-1058 | I.sz. 284–305 |
| Diocletianus birodalmi reformja, decentralizációval könnyít a birodalmi közigazgatás terhein. Tetrarchiát hoz létre (két augustus, két caesar), övé a kelet rész Nicomedia központtal. Róma nem császári székváros többé, a szenátus elveszti minden befolyását. 297-ben (Úr 544-ben) 12 közigazgatási körzetre osztja a birodalmat, és 101 provinciára. Abszolutisztikus monarchia lett a birodalom: dominatus (istencsászár, uralkodói öltözettel és császári tanáccsal); alattvalókkal, röghöz és korporációkhoz kötött hadsereget ellátó „néppel”. 304–305-ben (Úr 551-552-ben) az utolsó nagy keresztényüldözés. 305-ben (Úr 552-ben) augustustársával együtt lemondanak. A tetrarchia összeomlik a társcsászárok közti háborúval. A britanniai légiók jelöltje a kereszt jelével győz 312-ben (Úr 559-ben). | ||
| Úr u. 560 | I.sz. 313 | |
| Milánói edictum, melyben Constantinus és uralkodótársa, Licinius engedélyezik a keresztények szabad vallásgyakorlását. | ||
| Úr u. 571-584 | I.sz. 324–337 | |
| Nagy Constantinus egyeduralkodó (totius orbis imperator) | ||
| Úr u. 572 | AUC. 1078 | I.sz. 325 |
| Niceai zsinat a császár elnökletével keresztény püspökök első egyetemes zsinata. Arius követőit eretneknek minősítik, jóllehet a germánok az ő hitét veszik fel. | ||
| Úr u. 575-620 | AUC. 1081-1126 | I.sz. 328–373 |
| Athanasius alexandriai püspök harca az arianizmus ellen | ||
| Úr u. 577 | AUC. 1083 | I.sz. 330 |
| Byzantiumból Constantinopolis (Konstantinápoly) néven a pogány Róma keresztény ellenpárja, a birodalom fővárosa lett. Tökéletesíti az abszolutisztikus államot, jellemzőek a keleti ceremóniák, a bürokrácia. Fej- és földadó bevezetése, elkülönült katonai és polgári hatalom, kötelező öröklődő szakmák a polgároknál. Értékálló aranyvaluta veretése. | ||
| Úr u. 584-608 | AUC. 1084-1114 | I.sz. 337–361 |
| II.Constantinus győzött az örökségért folytatott testvérharcban, egyeduralkodó lett. Az egyház számára kötelező az arianizmus. Utódja unokaöccse, akivel kihal a dinasztia, s aki, mivel ragaszkodik a pogány vallásokhoz és kultuszokhoz, a hitehagyott melléknevet kapja. | ||
| Úr u. 608-610 | AUC. 1114-1116 | I.sz. 361–363 |
| Julianus Apostata. Követője, Jovianus elveszíti Armeniát | ||
| Úr u. 588-630 | AUC. 1116-1136 | I.sz. 341–383 |
| Wulfila püspök keresztény hitre téríti a gótokat, lefordítja nekik a Bibliát | ||
| Úr u. 611-622 | AUC. 1128 | I.sz. 364–375 |
| I. Valentinianust az udvar emeli császárrá, testvérét (Valens) pedig ő teszi társuralkodóvá. Helyreállítják a rajnai határvonalat és a britanniai Hadrianus-falat | ||
| Úr u. 622 körül | AUC. 1128 körül | I.sz. 375 körül |
| A hunok elpusztítják a keleti gótok dél-oroszországi birodalmát. Megindul a népvándorlás. A Kárpát-medencében megjelennek a László Gyula kettős honfoglalás elméletében említett korai avarok első hullámai. | ||
| Úr u. 622-625 | AUC. 1128-1131 | I.sz. 375–378 |
| Valens követi bátyját, majd miután elvész a hadrianopoliszi csatában Gratianus követi őt. Szigorú törvények a pogányok és eretnekek ellen. | ||
| Úr u. 625-630 | AUC. 1131-1136 | I.sz. 378–383 |
| A 376-os (Úr 623-os) letelepítési szerződéssel a birodalomba költözött vizigótok fellázadnak. 379-ben (Úr 626-ban) keleti társuralkodója I.Theodosius. Az osztrogótok Pannóniában, a vizigótok Makedóniában telepednek le. A korai avarok megjelenése a Kárpát-medencében (László Gyula). | ||
| Úr u. 622 | AUC. 1128 | I.sz. 375 |
| Mohamed futása, a hidzsra. Az iszlám időszámítás első éve. Ez az éra sem tartalmazza a plusz 247 évet. | ||
| Úr u. 627 | AUC. 1133 | I.sz. 380 |
| Thesszalonikéi ediktum betiltja az arianizmust keleten, az athanaszianizmus válik államvallássá.. | ||
| Úr u. 638 | AUC. 1144 | I.sz. 391 |
| A kereszténység válik államvallássá, betiltanak minden pogány kultuszt. | ||
| Úr u. 639 | AUC. 1145 | I.sz. 392 |
| Arbogasr, Theodosius frank hadvezére megöli II.Valentinianust. Eugeniust a nyugati területek császárává nevezik ki. Visszahozzák a pogány kultuszokat. | ||
| Úr u. 641-642 | AUC. 1147-1148 | I.sz. (379–) 394–395 |
| Nagy Theodosius egyeduralkodó. I. Theodosius halálát követően a Római Birodalom végleg két részre oszlik. | ||
| Úr u. 651-től | AUC. 1157-től | I.sz. 404-től |
| A nyugati rész központja Ravenna | ||
| Úr u. 655-697 | AUC. 1161-1203 | I.sz. 408–450 |
| II.Theodosius, keletrómai császár, székhelyét hatalmas erődítménnyé építi (412–439 Úr 659-686 ), a római jog első kodifikációja fűződik nevéhez (Codex Theodosianus). | ||
| Úr u. 657 | AUC. 1163 | I.sz. 410 |
| Alarik vizigót vezér kirabolja Rómát | ||
| Úr u. 673 körül | AUC. 1176 | I.sz. 425 körül |
| A Kárpát-medencei központtal létrejön a hun birodalom. A griffes-indás avarok megjelenése a Kárpát-medencében (László Gyula) | ||
| Úr u. 681-700 | AUC. 1187-1206 | I.sz. 434–453 |
| Attila hatalmas hun birodalma | ||
| Úr u. 698 | AUC. 1204 | I.sz. 451 |
| Catalaunumi csata. A következő évben Attila Rómáig vonul, ami kérdésessé teszi Aëtius állítólagos catalaunumi győzelmét. | ||
| Úr u. 700 | AUC. 1206 | I.sz. 453 |
| Attila halála. A hun birodalom belső hatalmi harcok miatt szétesik. A Kárpát-medence történelme a továbbiakban avar korszaknak tekinthető. | ||
| Úr u. 702 | AUC. 1208 | I.sz. 455 |
| Meggyilkolják III.Valentinianus császárt, aki féltékenységből előző évben megölette Aetiust. Geiserich vandáljai kifosztják Rómát. | ||
| Úr u. 723 | AUC. 1229 | I.sz. 476 |
| Odoaker germán vezér lemondatja Romulus Augustulust, az utolsó nyugatrómai császárt. Az ókor vége, a középkor kezdete. | ||
| Úr u. 721-738 | I.sz. 474-491 | |
| Zénon, bizánci császár uralkodása | ||
| Úr u. 736 | I.sz. 489 | |
| Zénon Itáliára szabadítja Theodorichot, aki megveri Odoakert Isonzónál. Odoaker bezárkózik Ravenna várába, két év múlva Theodorich megöleti. Itália a keleti gót birodalom része. | ||
| Úr u. 738-773 | I.sz. 493-526 | |
| Theodorich itáliai uralma | ||
| Úr u. 736-765 | I. sz.. 491-518 | |
| I. Anastasius uralkodása | ||
| Úr u. 774 | AUC. 1280 | I.sz..527 |
| Justinianus trónra lép | ||
| Úr u. 784 | AUC. 1290 | I.sz. 537 |
| Justinianus eltörli a consuli hivatalt, a hivatalnokok sorára alapuló (eponim) római időszámítás jegyzésének alapja megszűnik. | ||
| Úr u. 812 | I.sz. 565 | |
| Justianus halála | ||
| Mindkettőben: Úr u. 862 | ||
| Árpád népének első megjelenései a Kárpát-medencében és a környező területeken. | ||
| Mindkettőben: Úr u. 895 | ||
| Árpád népének végleges betelepedése a Kárpát-medencébe. Körülbelül innen, pontosnak tekinthető az európai történelem időskálája. | ||
| Mindkettőben: Úr u. 960 | ||
| Létrejön a Német-Római birodalom. Ottót császárrá koronázzák. | ||
| Mindkettőben: Úr u. 1054 | ||
| Végleges egyházszakadás a római és az ortodox egyház között. | ||
| Mindkettőben: Úr u. 1071 | ||
| A szeldzsuk törökök legyőzik a bizánci hadakat Manzikertnél, mire Kis-Ázsia elvész. A normannok megszerzik az utolsó itáliai birtokokat is. | ||
| Mindkettőben: Úr u. 1096 | ||
| Megindulnak a keresztes háborúk a Szentföld felszabadítására. | ||
Ebben a fejezetben a Kárpát-medence plusz 247 év nélküli történetének fontosabb eseményei találhatóak, érdekes epizódokkal kiegészítve.
| Úr. e. 35000-7000 | i. e. 35000-7000 | |
| A mai ember első megjelenése a medencében kb. 35 000 évvel ezelőttre tehető, és az itt feltalált leletek néhány fő kultúrkörhöz tartoznak Ezek a helyi Bükk-Szeleta, az Aurignac és a Gravetti kultúrák. A jégkorszak végétől, kb. 10-12 ezer évvel ezelőtt kezdődő felmelegedés során új területek válnak lakhatóvá. | ||
| Úr. e. 7000-5000 | i. e. 7000-5000 | |
| Az első gazdálkodás nyomai fedezhetőek fel az i..e. VII. – VI. évezredben virágzó Körös-Starčevo kultúrában, ahol földműveléssel, halászattal és háziiparral foglalkoztak. Felfedezhetőek a szarvasmarha háziasításának nyomai is. | ||
| Úr. e. 5500-4500 | i. e. 5500-4500 | |
| A vonaldíszes kerámiák kultúrája követi az i.e. VI és V. évezred között. Nevét a kerámiák párhuzamos vonalakból álló motívumairól kapta. Óriási méretű faházakat építettek, és azonos típusú agyagedényeket használtak. Állataik a juh, kecske és a szarvasmarha. | ||
| Úr. e. 4500-3500 | i. e. 4500-3500 | |
| Az i.e. V. évezredben, Erdélyben Vinča–Torsos-kultúra népét találjuk. A Maros-menti kultúra területén talált szenzációs tatárlakai lelet komoly dilemmát jelent a nemzetközi történettudomány számára. A kis táblákon ugyanis nagy valószínűséggel írásjelek találhatóak, amelyek a mezopotámiai írásbeliség kezdeténél ezer évvel korábbiak, és így az emberi történelem talán legkorábbi írásos emlékének tekinthetők. Folytatása viszont nem ismert. | ||
| Úr. e. 4000-2500 | i. e. 4500-2500 | |
| A rézkorban, i. e. V–III. évezred között megnőtt a temetők szerepe, szigorú rendszerben és sok melléklettel temették el a halottakat, pl. a budakalászi agyag kocsi, arcos edények (korai miskakancsók) stb. A rézkor végén számos kőkör készült a kőkörök kultúrájában. | ||
| Úr. e. 2500-500 | i. e. 2500-800 | |
| A Kárpát-medencei bronzkor az i.e. III. évezred közepétől az i. e. IX. század végéig tartott. A bronzeszközök fokozatosan kiszorítják a rézeszközöket. A Kárpát-medencében a jobb minőségű antimon ötvözetű bronzot állították elő, ami a vaseszközök megjelenése után is sokáig versenyképes fém volt. A medence nagy részén az i.e. XIV. századtól a halomsíros kultúra volt jelen. | ||
| Úr. e. 1900-300 | i. e. 1900-500 | |
| A vaskor kezdete i.e. 1900 körül datálható. Az első feltárt vashámor maradványai a Tátrában vannak. A vaskor korai szakasza, a hallstatti kultúra, Úr VI-III (i.e. VIII-V) századig tartott, amelyre nagy anyagi és szellemi gazdagság jellemző. Megjelennek az első név szerint ismert illír és kelta népek. | ||
| Úr e. 300 körül | i.e. 560 körül | |
| A korábban itt élő kimmereket a szkíta közösségek váltják fel. Törzseik, amelyeket az ókori források a szigünnáknak (szegények népe?) és agatürszöknek nevezik, több évszázadon keresztül az Alföld és az Erdélyi-medence meghatározó népessége volt. A következő kétszáz évben a régészeti leletek alapján feltételezhető, hogy a szkíták fokozatosan összeolvadtak a környező népekkel. A beolvadás szinte állandó jelenség lesz a Kárpát-medence letelepedett népei és hódítók kapcsolatában. | ||
| Úr e. 50 körül | i.e. 300 körül | |
| Az egész Kárpát-medence a bevándorló kelta törzsek uralma alá került. | ||
| Úr 238 | i.e. 9 | |
| Augustus császár uralkodása idején Róma kitolja a határvonalat a Duna vonaláig, és a Kárpát-medence nyugati felén létrejön a Pannónia provincia. | ||
| Úr 261 | i.sz. 14 | |
| Augustus császár halála. | ||
| Úr 267 | i.sz. 20 | |
| Állandó tábor Aquicumban. A Duna-Tisza közét az iráni származású szarmata – jazig (jász?) lovasnomád nép szállja meg. | ||
| Úr 414 | i.sz. 167 | |
| Szarmata törzsek támadása a dunai tartományok ellen. A népvándorlás első hullámai. | ||
| Úr 466 | i.sz. 212 | |
| Caracalla császár. Hadjárat a jazigok (jászok?) ellen a Duna mentén. | ||
| Úr 517 | i.sz. 270 | |
| A nyugati gótok (vizigótok) letelepednek Dáciában (Erdély). | ||
| Úr 531 | i.sz. 284 | |
| Diocletianus császár uralkodásának kezdete. | ||
| Úr 542 | i.sz. 295 | |
| Diocletianus alatt Pannóniát négy tartományra osztják | ||
| Úr 575 | i.sz. 328 | |
| Vandálok jelennek meg Pannóniában | ||
| Úr 606 | i.sz. 359 | |
| Egy figyelemre méltó érdekes nyelvi emléket hagyott ránk Ammianus Marcellinus „Rerum gesterum libri qui supersunt” című művében: „Amikor a császár megjelent az emelvényen, és barátságos hangon éppen megszólítani készült, s úgy akart hozzájuk beszélni, mint a jövőben engedelmes alattvalóihoz, egyikük éktelen haragra lobbanva az emelvény felé hajította a csizmáját, és ezt kiáltotta „marha, marha”, ami náluk csatakiáltásként hangzik. Erre az egész gomolygó tömeg arrafelé tódult, és hirtelen magasba emelve a barbár zászlót, vad üvöltéssel egyenesen a császár felé rohant, aki a magasból letekintve mindenféle ide-oda futkosó tömeget látott feléje közeledni dárdákkal, kivont kardokkal, kopjákkal.” II. Constantius, aki Úr. 584-608 (i.sz.337-361) között uralkodott, Úr 606-ban (i.sz. 359-ben) hadjáratot vezetett a mai Bácska területére, hogy a szarmata belháborúba beavatkozzon. A háború után egy magas töltésről beszédet mondott a katonáinak. A beszéd hallatán a töltést építők közül valaki haragra gerjedve, levette a saruját és császárhoz vágta „marha, marha” kiáltás kíséretében. A császár megijedt a felé tóduló tömegtől és trónszékét hátrahagyva elszaladt. Nagy megtorlás követte a rendzavarást. A kiáltást az író egyfajta csatakiáltásként őrizte meg. Természetesen több nyelvből is megpróbálták származtatni a szó jelentését, mivel magyar itt még nem jöhet szóba, annak ellenére, hogy az élethelyzet tökéletesen megfelel a kifejezés mai értelmének. Sokat nem kell hozzáfűzni, de nagy valószínűséggel az egykor élt, feldühödött jász-szarmata atyafi - köztünk szólva - egyszerűen lemarházta a római császárt. | ||
| Úr 622 | i.sz. 375 | |
| A hunok átkelnek a Volgán, és nyugat felé szorítják a nyugati gótokat. A népvándorlás kezdete. | ||
| Úr 627 (630) | i.sz. 380-385 | |
| Megjelennek azok a lovasnomád népek a Kárpát-medencében, amelyeket korai hunokként azonosítanak. A Kárpát-medence történetének egyik sarokpontja és László Gyula „kettős honfoglalás” elméletében a korai avar kor kezdő dátuma. | ||
| Úr. 670-től | i.sz. 425 | |
| Ruga hun fejedelem a Kárpát-medencébe teszi át a székhelyét. Kialakul a hun birodalom. Fontos sarokpont, ami pontosan László Gyula „kettős honfoglalás" elméletének i.sz. 670-re jelzett griffes-indás első honfoglalásának kezdeti időpontjához illeszkedik. | ||
| Úr 683 | i.sz. 434 | |
| Meghal Ruga fejedelem. Utódja Buda, aki Attilával osztozkodik a trónon. | ||
| Úr 698 | i.sz. 451 | |
| A katalaunumi csata, még ugyanebben az évben kelet-római császárrá koronázzák II. Marcianust. | ||
| Úr 699-ban | i.sz. 452 | |
| Attila megtámadja Itáliát, és egészen Ravennáig nyomul előre. | ||
| Úr. 700-ban | i.sz. 453 | |
| Attila meghal, és röviddel utána a Rajnától az Urálig terjedő hun birodalom a belső hatalmi harcok miatt szétesik. | ||
| Úr. 720-ban | i.sz. 473 | |
| A Pannóniából kivonuló keleti-gótok részben Galliában, részben a Kelet-Római Birodalomban telepednek le. A Kárpát-medencében elkezdődik az a kor, amit ma avar korszaknak tartanak; a longobárdok, gepidák, avarok és Baján kagán kora. A griffes-indás népesség letelepedett és élte életét Árpád magyarjainak megjelenéséig. | ||
| Úr. 723-ban | i.sz. 476 | |
| A germán Odoaker elfoglalja Rómát, és Romulus Agustulust megfosztja hatalmától, a császári jelvényeket Konstantinápolyba küldi. A történelmi korszakokban ezt az időpontot az ókor végének és a középkor kezdetének nevezik. | ||
| Úr. 784-ben | i.sz. 537 | |
| Justinianus (kelet-római császár, Úr 774-től ) törli a már csak a nevében létező konzuli hivatalt, amivel egyúttal Róma városának (A.U.C) eponim alapú időszámítása is megszakad. A birodalmak új időszámítás után néznek, és most nincs több száz év a római éra megszakadása és az új érák bevezetése között. Bizánc a világ születése szerinti időszámítást vezeti be. A zsidóság szintén egy saját világérát kezd el számolni. Az okmányok érája, ismertebb nevén a szeleukida-időszámítás háttérbe szorul. Az iszlám a Mohamed halála óta eltelt éveket számolja. Mindezek ellenére szélesebb körben a nehézkes uralkodói időszámítást (annus regni) és az indictio-ciklusok számolását alkalmazzák. | ||
| Úr. 812 | i.sz. 565 | |
| Justinianus meghal. Az európai történelem a mai korból nézve itt ért a sötét középkorba, amit valamikor a XI-XIV. század során Krisztus születési évének meghatározásával és hibás beillesztésével hoztak létre. Nem lehet tudni, mi történt a következő 100-120 évben, amit a plusz 247 év betoldása 350-370 évre tolt szét. Minden bizonnyal vannak olyan támpontok, amik segítenek tisztázni a korszak eseményeit. Európa az Úr 812 utáni években van, a mai időszámítás szerint is. A római birodalom maradványa a szétesés és újjászerveződés évszázadát éli. A kisázsiai, az afrikai területek és Hispánia az iszlám térhódításával egy növekvő birodalom részévé válnak. Különböző európai népek kisebb-nagyobb királyságokban, fejedelemségekben kezdenek önálló életet, de a nagy birodalmak még nem alakulnak ki. Komolyabb új történelmi fogódzót egyik hatalom sem tud nyújtani a jelen számára. Hiába keresnek később legendás államalapítókat (Európa atyja), latin örökségre épül minden, ami e korban létrejön (újlatin nyelvek, államalakulatok, vallás). A kalandozó magyarság is egy szilárd központi hatalom nélküli, hatalmi harcokkal zsúfolt Európát talál, amikor megjelenik a Kárpát-medencében. A kalandozások egy része e hatalmi harcokban történő szerződéses részvételt takar valamelyik fél oldalán. A szerződésekben is jelen lehet, és terjed az „Úr időszámítása”. A korabeli források már honfoglalás előttről, Úr. 860-tól többször tesznek említést a magyar seregek átvonulásáról, villámgyors támadásairól. | ||
| Úr. 870-től | Ugyanaz. | |
| A Kárpát-medence kiadó. A magyarság vezérei a Don környéki területeikről szemet vetnek Attila volt birodalmára, amit örökség jogán maguknak vallanak. A 890-es években jelennek meg a Kárpát-medencében. | ||
| Úr 895-896 | Ugyanaz. | |
| Végleges bevonulás Pannóniába. Igazolva az Úr 891-es bizánci napfogyatkozással. | ||
| Úr 907. | Ugyanaz. | |
| A pozsonyi csata. A magyar történelemkönyvek az 1990-es évekig nem tartalmazzák. Az ütközet tétje az volt, hogy meg tudja-e őrizni a hatalmát Árpád népe a Kárpát-medencében. | ||
| Úr. 900-tól 960-ig: | Ugyanaz. | |
| A kalandozások kora. | ||
| Úr 962-ben | Ugyanaz. | |
| I. Ottó császárrá koronázásával létrejött a német-római birodalom, ami a magyar kalandozások elleni védekezés egyik lehetséges eredménye. | ||
| Úr. 970 után | Ugyanaz. | |
| Géza fejedelem idejére a magyarság itt találta magát egy idegen kultúrkörben, és korábbi jelentős hadi fölénye az új birodalmakkal szemben eltűnt. A magyarok hadereje a folyamatos kalandozások és a letelepedett életmód miatt jelentősen gyengült, és természetesen kiismerték őket, amit lehet, hogy csak a vezetőik látnak, de a nyugat szerencsére még nem érzékel. Nincs más út, csak a kereszténység. Régi kultúráját feláldozza a túlélés érdekében. | ||
| Úr. 972-ben | Ugyanaz. | |
| II. Ottó német társcsászár és Teophanu bizánci hercegnő házasságával a magyarokra nézve egy veszélyes szövetség volt kibontakozóban. | ||
| Úr. 973 márciusában | Ugyanaz. | |
| Géza megbízásából, egy tizenkét főemberből álló magyar követség jelent meg Quedlinburgban I. Ottó császár előtt békekötés és keresztény hittérítők kérése ügyében. | ||
| Úr 997-ben | Ugyanaz. | |
| Géza fejedelem meghal. Hatalmi harc indul a régi és új rend között, amiből István (Vajk) kerül ki győztesen a német lovagok segítségével. | ||
| Úr 1000. | Ugyanaz. | |
| Az év karácsonyán Istvánt megkoronázzák, és létrejön a magyar állam. | ||
A kereszténység felvételének egyik feltétele a pogányság teljes eltörlése, annak ellenére, hogy ez valamelyik keleti kereszténység, de mindenképp egyistenhit volt. Azonban az elmúlt száz év alatt a praktikus, jól használható „Úr időszámítása” már ismertté vált a kereszténység országaiban, és a Krisztus születése szerinti dátumkezelésnek hitt éra kezdi kiszorítani az uralkodói időszámítást.
A további évszámok azonosak a mai kronológia évszámaival.
TARTALOMJEGYZÉK
AZ ELMÉLET
III. A valódi betlehemi csillag
IV. Misztikumok, összefüggések, elemzések, feloldások
V. A valódi Dionysius-i húsvéttábla
VI. Az Úr megnevezés párhuzama
VIII. Kérdések, válaszok, gondolatok
AZ ELMÉLET ÉRDEKESSÉGEI
A KÉPES KRÓNIKA ZAVAROS ÉVSZÁMAI
A PÁRTUS IDŐSZÁMÍTÁS FOGYATKOZÁSAI
KÖNYVBEN NEM SZEREPLŐ ANYAGOK
TÉVIDŐ - az eltévedt időszámítás blogja...
ŐSHONOS ŐSTÖRTÉNET: KIK VAGYUNK?
FORRÁSMUNKÁK GYŰJTEMÉNYE
DIONYSIUS - EREDETI LATIN NYELVEN
A fórumokhoz regisztráció nélkül is hozzá lehet szólni, egy tetszőleges azonosító és email megadásával.
| A fórum címe | Ut. hozzászólás | Beíró neve | Db |
| OLVASÓI HOZZÁSZÓLÁSOK | 2021.09.16. | Mleonóra | 13 |
| SZERZŐI MEGJEGYZÉSEK, HÍREK, ÚJDONSÁGOK | 2021.08.23. | A szerző | 18 |
| Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS elméletéhez | 2021.06.12. | szekeress | 21 |
| Őshonos őstörténet: KIK VAGYUNK? | 2021.01.24. | Szomor | 11 |
 | Hozzászólások száma: 63 db | ||
Ma érvényes évszámok
Jelenlegi | : | 2021 |
Etióp | : | 2014 |
Kopt | : | 1738 |
Iszlám | : | 1442 |
Perzsa | : | 1400 |
Zsidó | : | 5782 |
Indiai | : | 1943 |
| : | 7530 | |
Örmény | : | 1469 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Téves évszámok
Jézus születésétől számolt (i.e.7) | |
| Téves | Helyes |
2028 |
1781 |
Arszakida éra | |
| Téves | Helyes |
2268 |
2021 |
Szeleukida éra | |
| Téves | Helyes |
2333 |
2086 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Civilizációk téves évszámai
Róma alapításától számolt évek | |
| Téves | Helyes |
2774 |
2527 |
Egyiptomi Nabú-nászir-éra | |
| Téves | Helyes |
2768 |
2521 |
A görög olimpiai éra | |
| Téves | Helyes |
699 ol. 1 év |
634 ol. 1 év |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Fontosabb évszámok
| Az új | Történelmi események | A régi |
| ÚR e. 516 | A görög időszámítás kezdete | BC 776 |
| ÚR e. 252 | A marathoni csata | BC 490 |
| ÚR e. 242 | A thermopülai csata | BC 480 |
| ÚR e. 209 | A szalamiszi csata | BC 449 |
| ÚR e. 190 | A peloponnészoszi háború | BC 431 |
| ÚR e. 75 | Nagy Sándor halála | BC 323 |
| ÚR e. 65 | Szeleukida időszámítás | BC 312 |
| ÚR/AD 1 | Arszakida időszámítás | BC 247 |
| ÚR/AD 175 | Spartacus rabszolgafelkelése | BC 73 |
| ÚR/AD 203 | Julius Caesar naptárreformja | BC 45 |
| ÚR/AD 204 | Julius Caesar halála | BC 44 |
| ÚR/AD 220 | Római császárkor kezdete | BC 27 |
| ÚR/AD 239 | Augusztus népszámlálása | BC 08 |
| ÚR/AD 247 | Mai időszámítás előtti 1. év | BC 01 |
| ÚR/AD 248 | Mai időszámítás szerinti 1. év | AD 01 |
| ÚR/AD 531 | Diocletianus császár ur. | AD 284 |
| ÚR/AD 572 | Niceai zsinat | AD 325 |
| ÚR/AD 622 | Hidzsra (Mohamed futása) | ugyanaz |
| ÚR/AD 642 | Római Bir. kettészakadása | AD 395 |
| ÚR/AD 700 | Attila halála | AD 453 |
| ÚR/AD 723 | Az ókor vége | AD 476 |
| ÚR/AD 774 | Justinianus császár ur. | AD 527 |
| ÚR/AD 784 | Római időszám. megszűnése | AD 537 |
| ÚR/AD 800 | Nagy Károly megkoronázása | ugyanaz |
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.