Tweet
M:2021.11.10. 13:11
A múlt újraírt évszámai
…ha jó az út, amin jársz, szembe fog jönni a megoldás…
Összehasonlító kronológia
Baloldalon, vastagon kiemelve az ÚR/AD időszámítása szerinti évek, jobboldalon a mai téves kronológia évszámai. Középen, a saját időszámítás szerinti évek vannak feltüntetve, ha ismert. A vastagon szedett szöveg a história fontosabb eseményei.
| Úr. e. 947-937 | I. e. 1194-1184 |
| A trójai háború hagyományos időpontja. | |
| Úr. e. 900 körül | I. e. 1100 körül |
| A vaskorszak kezdete Göröghonban. | |
| Úr. e. VIII. század | I. e X. század |
| Spárta alapítása | |
| Úr. e. VI. század | I. e VIII. század |
| Athénban megszűnik a királyi hatalom, a társadalom élére a nemzetiségi arisztokrácia kerül. | |
| Úr. e. 529 | I. e 776 |
| Az első olümpiai verseny, amelyről írásos feljegyzés maradt, később a görög időszámítás támpontja a halüszi csata napfogyatkozása alapján, ami most 261 évvel előbbre kerül. (Úr. 515-re?) | |
| Úr. e. 507 | I. e. 754 |
| A spártai ephoroszok listájának kezdete. | |
| Úr. e. 436 | I. e. 683 |
| Az arkhónok választásának kezdetei Athénban az arisztokrácia köréből. | |
| Úr. e. 374 | I. e. 621 |
| Drakón arkhón működése, az athéni jog rögzítése írásban. | |
| Úr. e. 347 | I. e.594 |
| Szolón arkhónsága, az adósrabszolgák felszabadítása, teherlerázás. | |
| Úr. e. 324 | I. e. 585 |
| A halüszi csata. Kronológiai sarokpont. Az új időpont az Úr. e. 324. 05. 23-i napfogyatkozással megerősítve. | |
| Úr. e. 283 | I. e.530 |
| Spárta létrehozza a peloponnészoszi szövetséget. | |
| Úr. e. 261 | I. e.508 |
| Kleiszthenész reformjainak kezdete, és szerződés Athén és Perzsia között. | |
| Úr. e. 253-246 | I. e.500-493 |
| Ión városok fölkelése. | |
| Úr. e. 245-201 | I. e. 492-448 |
| Görög-perzsa háborúk kora. | |
| Úr. e. 248-205 | I. e.495-452 körül |
| I. Alexandrosz uralkodása Macedóniában. | |
| Úr. e. 245 | I. e.492 |
| Mardoniosz perzsa hadvezér sikertelen hadjárata Hellasz ellen, de meghódítja Trákiát | |
| Úr. e. 243 | I. e. 490 |
| A maratoni csata. | |
| Úr. e. 236/235 | I. e.483/482 |
| Themisztoklész arkhónsága. | |
| Úr. e. 241. | I. e. 480 |
| I. Xerxész vesztes hadjárata; csata Thermopülainál és Szalamisznál tengeri ütközet; Hérodotosz elveszett napfogyatkozása Úr. e. 241. június 15-én. | |
| Úr. e. 231/230 | I. e. 478/477 |
| Déloszi (attikai-tengeri) szövetség kialakulása. | |
| Úr. e. 224 | I. e. 471 |
| Themisztoklészt cserépszavazással (obulus) száműzik. | |
| Úr. e. 221 körül | I. e. 468 körül |
| Kimón győzelme az Eurümedón folyónál. | |
| Úr. e. 217 | I. e. 464 |
| Földrengés Spártában, nagy helóta felkelés, a harmadik messzéniai háború (458-ig. Úr. e. 211-ig ) | |
| Úr. e. 214 | I. e. 461 |
| Ephialtészt meggyilkolják politikai ellenfelei. | |
| Úr. e. 207 | I. e.454 |
| Az athéni flotta megsemmisülése Egyiptomnál. | |
| Úr. e. 208. 03.13 | I. e. 449 |
| Artaxerxesz szalamiszi csatája. Hérodotosz másik elveszett napfogyatkozása, Úr. e. 208. 03. 13-án | |
| Úr. e. 201/200 | I. e. 449/448 |
| Békekötés a perzsák és a görögök között, a Kalliász-féle béke. | |
| Úr. e. III. század körül | I. e 5. század közepe |
| Periklész virágkora Athénban. | |
| Úr. e. 198 | I. e. 445 |
| Athén és Spárta között harmincéves (Periklész-féle) béke. | |
| Úr. e. 184-157 | I. e. 431-404 |
| Peloponnészoszi háború Az új időpont Úr. e. 190. március 14-i napfogyatkozással megerősítve. | |
| Úr. e. 182 | I. e. 429 |
| Periklész halála. | |
| Úr. e. 174 | I. e. 421 |
| Nikiász-féle béke Athén és Spárta között ötven évre (de 414-re {Úr. e. 167-re} véget ér) | |
| Úr. e. 165 | I. e. 412 |
| Spárta pénzügyi segítséget kapott a perzsáktól. | |
| Úr. e. 158-120 | I. e. 405-367 |
| I.Dionüszosz Szirakuza türannosza a szicíliai görögök egyesítésére törekszik; Szicília birtoklásáért harcol a karthágóiak ellen | |
| Úr. e. 157 | I. e. 404 |
| Athén kapitulációja. | |
| Úr. e. 157-156 | I. e. 404-403 |
| Harminc zsarnok uralma Athénban. | |
| Úr. e. 156-154 | I. e. 403-401 |
| Demokrácia visszaállítása Attikában. | |
| Úr. e. 154-153 | I. e. 401-400 |
| Az ifjabb Kürosz lázadása. | |
| Úr. e. 152 | I. e. 399 |
| Szókratészt halálra ítélik. | |
| Úr. e. 148 | I. e. 395 |
| Korinthoszi háború kezdete. Spárta és a perzsa támogatású Athén, Théba, Korinthosz, Argosz között. | |
| Úr. e. 140 | I. e. 387 |
| Békekötés Spárta és Perzsia között. | |
| Úr. e. 131 | I. e. 378 |
| Athén létrehozza a második tengeri szövetségét. | |
| Úr. e. 124 | I. e. 371 |
| Leuktrai csata. | |
| Úr. e. 115 | I. e. 362 |
| Matineiai ütközet. | |
| Úr. e. 110-108 | I. e. 357-355 |
| Háború Athén és szövetségesei között. | |
| Úr. e. 112-89 | I. e. 359-336 |
| II. Philipposz uralma Macedóniában. | |
| Úr. e. 91 | I. e. 338 |
| A khairóneiai ütközet | |
| Úr. e. 90 | I. e. 337 |
| Korinthoszi szövetség megalakulása | |
| Úr. e. 89-76 | I. e. 336-323 |
| Nagy Sándor uralkodása | |
| Úr. e. 87 | I. e. 334 |
| Granikoszi csata | |
| Úr. e. 86 | I. e. 333 |
| Isszoszi csata | |
| Úr. e. 85 | I. e. 332 |
| Nagy Sándor meghódítja Szíriát, Föníciát és Egyiptomot. | |
| Úr. e. 84 | I. e. 331 |
| Gaugamélai csata, Nagy Sándor felveszi az Ázsia királya címet. | |
| Úr. e. 79 | I. e. 326 |
| Az indiai hadjárat. | |
| Úr. e. 77 | I. e. 324 |
| Szuzai menyegző. | |
| Úr. e. 76 | I. e. 323 |
| Nagy Sándor 33 évesen meghal. | |
| Úr. e. 76-54 | I. e. 323-301 |
| Diadokhoszok (örökösök) háborúinak kora. | |
| Úr. e. 68 | I. e. 315 |
| Szeleukosz Nikotór győzelme, a szeleukida időszámítás kezdete I. e. 312/11 (Úr. 66) | |
| Úr. e. 54-217 | I. e. 301-30 |
| A Ptolemaiosz dinasztia uralkodása. | |
| Úr. e. 1-Úr. 25 | I. e. 247-221 |
| III. Ptolemaiosz Eurgetész uralkodása. | |
| Úr. 32 | I. e. 215 |
| Róma-ellenes szövetség a karthágói Hannibál és a makedón V. Philipposz (Fülöp) között. | |
| Úr. 32-42 | I. e. 215-205 |
| Az első makedón háború. | |
| Úr. 42-55 | I. e. 205/4-192 |
| Nábisz türannisza Spártában, a helóták egyenjogúvá tétele a spártaiakkal. | |
| Úr. 47-50 | I. e. 200-197 |
| A második makedón háború. | |
| Úr. 76-79 | I. e. 171-168 |
| A harmadik makedón háború. | |
| Úr. 79 | I. e. 168 |
| Püdnai csatában a rómaiak megsemmisítik a makedón birodalmat. | |
| Úr. 193-217 | I. e. 54-30 |
| VIII Kleopátra uralkodása. | |
| Úr. 217 | I. e. 30 |
| Kleopátra halálával az utolsó hellenisztikus monarchia, Egyiptom elbukik, a hellenisztikus korszak vége. | |
A római korszak, ősidőktől a császárság koráig
| Úr e. 8. sz | I. e. 10.sz . | |
| Első települések a Palatínuson | ||
| Úr e. 7. sz | I. e. 9.sz. | |
| Települések a Capitolium-, Esquilinus-, Quirinalis- és a Viminalis-dombon | ||
| Úr e. 6.sz | I. e. 8.sz. | |
| A Tiberis-folyó menti dombok települései Róma néven egyesülnek. | ||
| Úr e. 506 | AUC. 1 | I. e. 753 |
| Róma alapításának éve a legenda szerint | ||
| Úr e. 503-263 | I. e. 750–510 | |
| A monda szerinti hét király időszaka | ||
| Úr e. 263 | AUC. 244 | I. e. 510 |
| Az utolsó etruszk király, Tarquinius Superbus elűzése, a mondabeli királykor vége. A római köztársaság és Karthágó közötti (1) szerződés: a Földközi-tenger nyugati medencéjében a kereskedés monopóliumát elismeri Róma, a rómaiak és szövetségesei sértetlenségét a punok. | ||
| Úr e. 251-246 | I. e. 498–493 | |
| A latin háborúk végén Róma elismeri a latin városok autonómiáját | ||
| Úr e. 247 | I. e. 494 | |
| Kivonulás a Szent-hegyre (Mons Sacer: az Aventinus), a néptribunusi intézmény létrehozása. A plebejus hadsereg megszervezése | ||
| Úr e. 204-202 | I. e. 451–449 | |
| A decemvírek bizottságot alakítanak a tizenkét táblás törvény létrehozására | ||
| Úr e. 159-149 | AUC. 348-358 | I. e. 406–396 |
| Utolsó háború Veii ellen, a rómaiak elfoglalják és lerombolják a várost. Lehetséges az északi terjeszkedés. Megindul a gallok, samnisok népvándorlása. | ||
| Úr e. 140 | I. e. 387 | |
| A gallok betörése Itáliába; Brennus elfoglalja és megsarcolja Rómát. (Vae victis! Jaj a legyőzötteknek!) | ||
| Úr e. 133-tól | I. e. 380-tól | |
| Erős falgyűrű, az újjáépített város hét dombja (Róma) köré | ||
| Úr e. 120 | I. e. 367 | |
| A Licinius–Sextius-féle földtörvény, mely kedvez a plebejusoknak. Minden hivatal elérhető a plebejus felső réteg számára (dictator censor, praetor. papi tisztségek) | ||
| Úr e. 107 | I. e. 354 | |
| Római–samnis szövetség a gallok ellen és a szomszédok féken tartására | ||
| Úr e. 96-94 | I. e. 343–341 | |
| Az első samnis háború, római győzelem | ||
| Úr e. 93-91 | AUC. 414-416 | I. e. 340–338 |
| A latin háború | ||
| Úr e. 79-55 | AUC. 428-450 | I. e. 326–304 |
| A második samnis háború; I. e. 321 / Úr e. 74 római vereség a caudiumi hágónál. „Szégyeniga” alatt vonulhatnak el | ||
| Úr e. 79 | I. e. 326 | |
| Poetelius törvénye: az adósrabszolgaság megszüntetése Rómában | ||
| Úr e. 65 | AUC. 442 | I. e. 312 |
| Appius Claudius cenzorsága. Az első vízvezeték és a capuai országút (Via Appia) építése | ||
| Úr e. 59 | I. e. 306 | |
| Róma és Karthágó közötti (3) szerződés | ||
| Úr e. 51-43 | I. e. 298–290 | |
| A harmadik samnis háború, római győzelem (a samnis, etruszk, kelta, sabin, lucanus, umber szövetség tagjait külön-külön győzi le). I. e. 295 / AUC 459 / Úr e. 48 béke az etruszkokkal. | ||
| Úr e. 40 | I. e. 287 | |
| Hortensius törvénye. A népgyűlés határozatai azonos rangra emelkednek a szenátus határozataival (leges), a patriciusok összeolvadnak a gazdagabb plebejusokkal, kialakul az új uralkodó osztály, a nobilitas. | ||
| Úr e. 38-35 | I. e. 285–282 | |
| A kelták elleni harcokkal Róma biztosítja uralmát Közép-Itáliában. | ||
| Úr e. 35-25 | I. e. 282–272 | |
| Róma és Tarentum háborúja, amelybe beavatkozik az epirusi király, Pyrrhus | ||
| Úr e. 33-25 | AUC. 475-482 | I. e. 279–272 |
| Háború Pürrhosz ellen, „pürroszi győzelem” Ausculumnál. Róma győzelme. Harci szövetség Róma és Karthágó között. Tarentum kapitulációja. | ||
| Úr e. 18 | AUC. 489 | I. e. 265 |
| Az etruszk Volsinii elfoglalása. Róma befejezi Itália meghódítását | ||
| Úr e.17-Úr u. 6 | AUC. 490-513 | I. e. 264–241 |
| Az első pun háború; a római hajóhad győz a Mylaenál, Economusnál és Aegatusnál. Karthágó lemond Szicíliáról, így az első római provincia lett. | ||
| Úr e. 1 | I. e. 248 | |
| Az arszakida időszámítás előtti első év | ||
| Úr u. 1 | I. e. 247 | |
| Az arszakida időszámítás első éve | ||
| Úr u. 7 | I. e. 240 | |
| Az etióp időszámítás első éve. III Ptolemaios naptárreformja, ahol először fogalmazódik meg a szökőnap. Az etiópok időszámításába nem került be plusz 247 év. | ||
| Úr u. 10 | I. e. 238 | |
| Szardíniát Rómához csatolják, Korzikát elfoglalják | ||
| Úr u. 19-20 | I. e. 229–228 | |
| Az első illír háború, a tengeri kalózkodás megszüntetése | ||
| Úr u. 29 | I. e. 219 | |
| A második illír háború | ||
| Úr u. 30-46 | I. e. 218–202 | |
| A második pun háború | ||
| Úr u. 32 | AUC. 538 | I. e. 216 |
| A cannaei csatában a római történelem legsúlyosabb veresége Hannibáltól | ||
| Úr u. 37 | AUC. 543 | I. e. 211 |
| „Hannibal ante portas” | ||
| Úr u. 46 | AUC. 552 | I. e. 202 |
| Római győzelem a zamai csatában (202). Karthago lemond Hispaniáról, hadisarcot fizet | ||
| Úr u. 33-43 | AUC. 539-549 | I. e. 215–205 |
| Az első makedón háború | ||
| Úr u. 38 | AUC. 544 | I. e. 210 |
| Szicília Rómáé (Szürakuszai és Agrigentum meghódításával) | ||
| Úr u. 48-51 | AUC. 554-557 | I. e. 200–197 |
| A második makedón háború. A római agresszió a Földközi-tenger keleti térségében. Római győzelem a künoszkefalai ütközetben | ||
| Úr u. 56-60 | I. e. 192–188 | |
| A szír (Szeleukida) háború III. Antiokhosz ellen. Róma győzelme a magnesziai csatában. Az apameiai békével Róma a Földközi-tenger keleti medencéjének ura | ||
| Úr u. 77-80 | AUC. 583-586 | I. e. 171–168 |
| A harmadik makedón háború. Római győzelem a püdnai csatában. Makedóniát római tartománnyá szervezik | ||
| Úr u. 94 | I. e. 154 | |
| A luzitánok és a keltibérek felkelése Viriatus vezetésével | ||
| Úr u. 99-102 | AUC. 605-608 | I. e. 149–146 |
| A harmadik pun háború, Karthágó lerombolása (Cato: „Ceterum censeo Carthaginem esse delendam”) és bevetése sóval. Africa provincia. | ||
| Úr u. 102 | I. e. 146 | |
| Korinthosz lerombolása és Görögország meghódítása | ||
| Úr u. 112-116 | I. e. 136–132 | |
| Az első szicíliai rabszolgafelkelés Eunus vezetésével | ||
| Úr u. 114-115 | I. e. 134–133 | |
| Scipio meghódítja Numantiát (Hispánia), amely 154 óta a Viriatus vezette szabadságharc központja | ||
| Úr u. 115 | I. e. 133 | |
| Tiberius Gracchus tribunátusa. A latifundiumok felosztására irányuló demokratikus népmozgalom kezdete. III. Attalosz végrendeletében Rómára hagyja Pergamont | ||
| Úr u. 116-117 | I. e. 132–130 | |
| Arisztonikosz felkelése Pergamonban | ||
| Úr u. 125-126 | I. e. 123–122 | |
| Gaius Gracchus tribunátusa. Az agrártövény felújítása, mozgalmát leverik | ||
| Úr u. 135-147 | I. e. 113–101 | |
| Háború a germán kimberek és teutonok ellen, sorozatos vereségek. Marius hadseregreformja (104) után sikeres visszavágások (102 és 101-ben) | ||
| Úr u. 137-143 | I. e. 111–105 | |
| Jugurtha numídiai király elleni háború, római kudarcok, majd Marius befejezi a háborút (106); a királyt kiadják Sullának (105). A jugurthai birodalom keleti részéből: Numidia provincia | ||
| Úr u. 157 | I. e. 91 | |
| Livius Drusus Minor a gracchusi tervek felújítása, őt is meggyilkolják | ||
| Úr u. 157-159 | I. e. 91–89 | |
| Szövetséges háború, megkapják a polgárjogot (lex Plautia Papiria). | ||
| Úr u. 160-164 | I. e. 88–84 | |
| Az első háború Mithridatész ponthusi király ellen Kisázsiában és Görögországban (a polgárháborúk kezdete) | ||
| Úr u. 160 | AUC. 666 | I. e. 88 |
| Epheszoszi éjszaka: 80000 római lemészárlása Kis-Ázsiában. Sulla sikeres (optimaták) államcsínye, seregével elfoglalja Rómát. | ||
| Úr u. 161-166 | I. e. 87–82 | |
| Marius híveinek (a néppártiak) uralma | ||
| Úr u. 165-166 | I. e. 83–82 | |
| A második mithridatészi háború | ||
| Úr u. 166-169 | I. e. 82–79 | |
| Sulla diktatúrája, az elítéltek listájának kifüggesztése (proscriptio). Végül önként lemond a hatalomról, visszavonul, 78 / 676 / 178-ban meghal. | ||
| Úr u. 171-177 | I. e. 77–71 | |
| Pompeius küzdelmei a Marius-pártiakkal Hispániában | ||
| Úr u. 174-184 | I. e. 74–64 | |
| A harmadik mithridatészi háború. Lucullus ellen fellázad a hadsereg, a szenátus visszahívja (68-ban); Pompeius vezetésével Róma győz. | ||
| Úr u. 175-177 | AUC. 681-683 | I. e. 73–71 |
| A Spartacus-féle rabszolgafelkelés. | ||
| Úr u. 178 | AUC. 684 | I. e. 70 |
| Crassus és Pompeius consulsága, Sulla törvényeit érvénytelenítik (tribunusi hatalom; bírói poszton senatori, lovagi osztozás az utánuk következő censussal; a plebiscitumok törvényerejűek). | ||
| Úr u. 181-184 | I. e. 67–64 | |
| Pompeius befejezi a tengeri kalózok elleni hadjáratot; győz keleten és új rendet hoz: új provinciák (Pontus, Szíria és Cilicia) és cliens államok. | ||
| Úr u. 185-186 | I. e. 63–62 | |
| Catilina-féle összeesküvés, Cicero leleplezi. | ||
| Úr u. 188 | AUC. 694 | I. e. 60 |
| Az első triumvirátus: Pompeius, Caesar és Crassus | ||
| Úr u. 190-198 | I. e. 58–50 | |
| Caesar Galliai hadjárata | ||
| Úr u. 199-203 | AUC. 705-709 | I. e. 49–45 |
| Caesar polgárháborúja a Róma feletti hatalomért. 49/ 705/199 január 10-én átkel a Rubicon folyón (alea iacta est). | ||
| Úr u. 200 | AUC. 706 | I. e. 48 |
| Pompeius veresége Pharszalosznál, Egyiptomba menekül, megölik. | ||
| Úr u. 201 | AUC. 707 | I. e. 47 |
| Caesar győz a ponthusi Pharnakész felett („Veni, vidi, vici” – jöttem, láttam, győztem). | ||
| Úr u. 203 | AUC. 709 | I. e. 45 |
| Caesar győz Mundánál Pompeius fiai felett, egyeduralmának kezdete. Örökös dictator, imperator. Juliánus naptár bevezetésének éve. | ||
| Úr u. 204 | AUC. 710 | I. e. 44 |
| Caesart március idusán meggyilkolják. Örököse Caius Octavianus, a későbbi Augustus császár. | ||
| Úr u. 205 | AUC. 711 | I. e. 43 |
| A második triumvirátus: Antonius, Lepidus, Octavianus | ||
| Úr u. 209-212 | AUC. 715-718 | I. e. 39–36 |
| A triumvirek egyezsége Sextus Pompeiusszal, majd összefogásuk ellene | ||
| Úr u. 217 | AUC. 723 | I. e. 31 |
| Az actiumi tengeri ütközet; Octavianus egyeduralma. 30-ban (Úr 217-ben) Alexandria elfoglalása, Antonius és Kleopátra (36-tól, Úr 223-tól házasok) öngyilkos lesz. Egyiptom római provincia. A császárság kora kezdődik, s tart 476-ig (Úr 723-ig) | ||
| Úr u. 221 | AUC. 727 | I. e. 27 |
| A principátus bevezetése. Octavianus egyeduralkodó a köztársaság leplében, aki formálisan helyreállítja a köztársaságot, valójában minden fontos magisztrátust egyesít személyében (imperator, proconsul, princeps senatus, tribunus plebis, pontifex maximus és egy új méltóság, amelyről a korszak a nevét kapja: princeps populi Romani; hatalmának alapja imperium maius és a tribunicia potestas) majd felveszi az Augustus nevet. Augustus külpolitikájának alapgondolata a Pax Romana. | ||
| Úr u. 221-254 | AUC. 727-759 | I. e. 27–I. u. 6-ig |
| Az első időszakban hódító jellegű háborúk (Hispania teljes meghódítása; Alpesek keleti vidéke, Pannonia provincia, Germania provincia alapítása) | ||
| Úr u. 230 | I. e. 18 | |
| Az erkölcsök törvényi szabályozása | ||
| Úr u. 231 | I. e. 17 | |
| Róma századévi ünnepségei; általános világbéke kihirdetése (pax Augusta) | ||
| Úr u. 235-239 | I. e. 13–9 | |
| Agrippa és/majd Tiberius leigázzák a pannonokat. Kialakul a Duna–Eufrátesz határvonal | ||
| Úr u. 239 | I. e. 9 | |
| A Békeoltár (Ara pacis Augustae) fölszentelése a Mars-mezőn | ||
| Úr u. 240 | AUC. 746 | I. e. 7 |
| Jézus születésének éve | ||
| Úr u.243-245 | AUC.749-751 | I. e. 4-2 |
| Heródes halálának valószínűsíthető évei (holdfogyatkozás alapján Úr 242) | ||
| Úr u. 247 | AUC. 753 | I. e. 1 |
| A Krisztus előtti időszámítás első éve | ||
| Úr u. 248 | AUC. 754 | I. u. 1 |
| Augustus uralkodásának 30. éve, amihez Krisztus utáni 1-t rendelték. | ||
| Úr u. 251 | I.sz.. 4. | |
| A sorra elhalt lehetséges utódok helyett Tiberiust adoptálja Augustus, így jelöli követőjévé. | ||
| Úr u. 253-261 | I.sz.. 6–14 | |
| Védekező háborúk: pannóniai és illyr lázadás; teutoburgi vereség a germánoktól. Augustus halála, istenné avatása. Katonalázadások (pannóniai és rajnai légiók) 14-ben (Úr 261-ben). | ||
| Úr u. 261-284 | AUC. 767-790 | I.sz.. 14–37 |
| Augustus halála. A Julius–Claudius-dinasztia (68-ig). Tiberius császár lett (szenátusi határozattal). | ||
| Úr u. 261 | AUC. 757 | I.sz.. 14 |
| A comitiák megszüntetése, a népet megfosztják tisztviselő-megválasztási jogaitól, a szenátusra ruházzák azt. | ||
| Úr u. 273 | AUC. 746 | I.sz. 26 |
| Jézus Krisztus keresztrefeszítése | ||
| Úr u. 284 | AUC. 757 | I.sz. 37 |
| Péter és Márk Jeruzsálemből elindul Rómába, vagyis a mártírok útjára lépnek! Az egyiptomi kopt időszámítás első éve, azaz a mártírok éve. A koptok időszámítása nem tartalmazza a plusz 247 évet. | ||
| Úr u. 284-288 | I.sz. 37–41 | |
| Caligula ugyan a néppel választatja a tisztviselőket, de megkezdi a principátus hellenisztikus (keleti) jellegű istenkirálysággá alakítását (Caesar és Isten). Megölik Caligulát. | ||
| Úr u. 288-301 | I.sz. 41–54 | |
| Claudius az augustusi hagyományokhoz tér vissza. A rendezett közigazgatás mellett kiépülnek udvari hivatalok (benne felszabadított rabszolgái nagy szerepével). Felesége gyilkolja meg (Agrippina) fia érdekében. | ||
| Úr u. 301-315 | I.sz. 54–68 | |
| Néró boldog évekkel kezd, majd cezarománia, legyilkoltatja környezetét, rokonságát. Végül öngyilkos lett. | ||
| Úr u. 306 | AUC. 812 | I.sz. 59 |
| Néró anyjának, Agrippinának halála | ||
| Úr u. 315-316 | I.sz. 68–69 | |
| A négy császár éve (Galba, Vitellius, Otho és Vespasianus). | ||
| Úr u. 316-343 | I.sz. 69–96 | |
| A Flavius-dinasztia | ||
| Úr u. 316-326 | AUC. 822-832 | I.sz. 69–79 |
| Vespasianus uralkodása | ||
| Úr u. 317 | AUC. 823 | I.sz. 70 |
| A zsidók 66-tól tartó felkelésének leverése, Vespasianus fia, Titusz elfoglalja Jeruzsálemet | ||
| Úr u. 326-328 | AUC. 832-834 | I.sz. 79–81 |
| Titus uralkodása alatt kitör a Vezúv (79, Úr 326), eltemeti Pompejit, Stabiaet, Herculaneumot | ||
| Úr u. 328-343 | AUC. 834-849 | I.sz. 81–96 |
| Domitianus uralkodása; kezdeti népszerűsége despotizmusba csap át: Dominus et Deus címet követel magának; végül palotaforradalom során meggyilkolják. A skót határfal megépítése (i.sz. 84, Úr 331). | ||
| Úr u. 343-439 | AUC. 849-945 | I.sz. 96–192 |
| Az adoptált császárok kora: dinasztikus elv helyett az örökbefogadás érvényesült | ||
| Úr u. 345 | AUC. 851 | I.sz. 98 |
| Nerva princeps a szenátus által, testőrségi lázadás után örökbe fogadja (97, Úr 344) Traianust. | ||
| Úr u. 345-364 | AUC. 851-870 | I.sz. 98–117 |
| Az első provinciai eredetű, utolsó római hódító császár. A dákok leigázója Dacia provincia. Arabia provincia. Armenia, Assyria és Mesopotamia provincia létrehozása. A Római Birodalom elérte legnagyobb kiterjedését. | ||
| Úr u. 364-385 | AUC. 870-891 | I.sz. 117–138 |
| Hadrianus feladja a keleti hódításokat, békepolitikát követ. Kiépül a limes (határ) vonala. A császári bürokrácia kiépítése. A közigazgatást az utazó császár ellenőrzi. A zsidók Bar Kochba-felkelésének Hadrianus Jeruzsálem elfoglalásával vet véget. | ||
| Úr u. 385-408 | AUC. 891-914 | I.sz. 138–161 |
| Békés politikáját folytatja Antoninus Pius. | ||
| Úr u. 408-427 | AUC. 914-933 | I.sz. 161–180 |
| Marcus Antonius filozófus-császár 169-ig (Úr 416-ig) Verusszal, örökbefogadás révén „testvérével” uralkodott, kettős császárság. Állandó harcokban kell védenie a birodalmat a pártusoktól, hatalmas pestisjárvány készteti békére, majd a germán markomannokkal szemben védekezik. Megkezdődik a hanyatlás fia alatt, aki társuralkodója 176-tól (Úr 423-tól), s akivel a dinasztikus elv érvényesül. | ||
| Úr u. 427-439 | I.sz. 180–192 | |
| Commodus Hercules és Mithrasz megtestesülésének képzeli magát, cezaromániás, akivel palotaforradalom végez. | ||
| Úr u. 440 | AUC. 946 | I.sz. 193 |
| A második négy császár éve, közülük Septimus Severus kerekedik felül (Pannoniából), és dinasztiát alapít: 193–235, (Úr 440-482). | ||
| Úr u. 440-458 | AUC. 946-964 | I.sz. 193–211 |
| Septimus Severus ötéves polgárháborút követően a parthusok ellen győztes hadjáratot vezet (198, Úr 445). A határőrségből a szenátust háttérbe szorító erő válik. Megszüntetik az adóbérlést és Róma ill. Itália előjogait. Fiai: Caracalla 198-tól (Úr 445-től) első társuralkodója, Geta (209-től Úr 456-tól) a második, de őt megöleti bátyja. 211–217-ben (Úr 458-464-ben) Caracalla császár egyeduralkodó. | ||
| Úr u. 459 | AUC. 965 | I.sz. 212 |
| Constitutio Antoniniana: egységes jog: megadja a teljes római polgárjogot a provinciák minden szabad lakosának. Harc a Rajnánál az alemannokkal, az Euphrátesznél a parthusokkal; megölik a császárt, Macrinus rövid uralkodása után Caracalla unokaöccsét, a szír napisten papját: Heliogabalust kiáltják császárrá. | ||
| Úr u. 465-469 | AUC. 971-975 | I.sz. 218–222 |
| Heliogabalus időszakában Baál-kultusz Rómában és nagyanyja befolyása. A testőrgárda végez velük. | ||
| Úr u. 469-482 | AUC. 975-988 | I.sz. 222–235 |
| Severus Alexander következik, akit anyja irányít. Parthus (231 Úr 478) és markomann (232 Úr 479) harcok után végez velük a fellázadt hadsereg Mainzban. | ||
| Úr u. 482-552 | AUC. 988-1058 | I.sz. 235–305 |
| A katonacsászárok időszaka: kipróbált helyi hadvezérek, akiket a hadsereg tesz császárrá, majd rövid uralkodás után rendszerint megölik. | ||
| Úr u. 482-485 | AUC. 988-991 | I.sz. 235–238 |
| Maximinus Thrax, legyőzi az alemannokat. A parthusokat legyőzi az Újperzsa Birodalom, a Szászánidák, már ők fenyegetnek, betörnek Metopotámiába 237-ben (Úr 484-ben). | ||
| Úr u. 485-491 | AUC. 991-997 | I.sz. 238–244 |
| Az afrikai helytartót, I. Gordianust kiáltották ki császárnak, de fiával együtt megölték, azért 14 éves unokája, III. Gordianus lett az uralkodó, aki leverte Thraxot, a perzsákat gót segédcsapatokkal meg tudta állítani (i.sz. 237 Úr 484). | ||
| Úr u. 491-496 | AUC. 997-1002 | I.sz. 244–249 |
| Philippus Arabs békét kötött a perzsákkal, de alulmaradt... | ||
| Úr u. 496-498 | AUC. 1002-1004 | I.sz. 249–251 |
| ...Deciusszal szemben; aki az első keresztényüldözés elrendelője (250), s elesett a gótokkal vívott harcokban... | ||
| Úr u. 498-500 | AUC. 1004-1006 | I.sz. 251–253 |
| ... majd Trebonianus Gallus békét kötött velük. | ||
| Úr u. 500-507 | AUC. 1006-1013 | I.sz. 253–260 |
| Valerianus folytatja a védekezést keleten, fiát (Gallienust) a nyugati területek társuralkodójává teszi. Apja Észak-Afrikában fogságba esik. | ||
| Úr u. 507-515 | AUC. 1013-1021 | I.sz. 260–268 |
| Gallienus hadseregreformot vezet be. Sikeresen harcol a germánok ellen, de az egyes tartományok legiói vezéreiket kiáltják ki császárnak (253–268 a harminc zsarnok uralma). | ||
| Úr u. 515-572 | AUC. 1021-1078 | I.sz. 268–325 |
| Megkezdődik az illír császárok kora. | ||
| Úr u. 515-517 | AUC. 1021-1023 | I.sz. 268–270 |
| II. Claudius győz az alemannok, majd a gótok ellen, de a pestis végez vele. | ||
| Úr u. 517-522 | AUC. 1023-1028 | I.sz. 270–275 |
| Aurelianus császár helyreállítja a birodalom egységét; Dominus et Deus (UR és Isten) címet vesz fel, és bevezeti az államvallássá tett császárkultusszal összefonódó napkultuszt. Sol invictus: a legyőzhetetlen Nap. | ||
| Úr u. 522-523 | AUC. 1028-1029 | I.sz. 275–276 |
| Tacitus császár. | ||
| Úr u. 523-529 | AUC. 1029-1035 | I.sz. 276–282 |
| Probus követi, megerősíti a dunai és rajnai határvédvonalat. | ||
| Úr u. 529-531 | AUC. 1029-1031 | I.sz. 282–284 |
| Carus győztes harcokat vív a perzsákkal, de fiaival együtt meggyilkolják őket. | ||
| Úr u. 531-552 | AUC. 1031-1058 | I.sz. 284–305 |
| Diocletianus birodalmi reformja, decentralizációval könnyít a birodalmi közigazgatás terhein. Tetrarchiát hoz létre (két augustus, két caesar), övé a kelet rész Nicomedia központtal. Róma nem császári székváros többé, a szenátus elveszti minden befolyását. 297-ben (Úr 544-ben) 12 közigazgatási körzetre osztja a birodalmat, és 101 provinciára. Abszolutisztikus monarchia lett a birodalom: dominatus (istencsászár, uralkodói öltözettel és császári tanáccsal); alattvalókkal, röghöz és korporációkhoz kötött hadsereget ellátó „néppel”. 304–305-ben (Úr 551-552-ben) az utolsó nagy keresztényüldözés. 305-ben (Úr 552-ben) augustustársával együtt lemondanak. A tetrarchia összeomlik a társcsászárok közti háborúval. A britanniai légiók jelöltje a kereszt jelével győz 312-ben (Úr 559-ben). | ||
| Úr u. 560 | I.sz. 313 | |
| Milánói edictum, melyben Constantinus és uralkodótársa, Licinius engedélyezik a keresztények szabad vallásgyakorlását. | ||
| Úr u. 571-584 | I.sz. 324–337 | |
| Nagy Constantinus egyeduralkodó (totius orbis imperator) | ||
| Úr u. 572 | AUC. 1078 | I.sz. 325 |
| Niceai zsinat a császár elnökletével keresztény püspökök első egyetemes zsinata. Arius követőit eretneknek minősítik, jóllehet a germánok az ő hitét veszik fel. | ||
| Úr u. 575-620 | AUC. 1081-1126 | I.sz. 328–373 |
| Athanasius alexandriai püspök harca az arianizmus ellen | ||
| Úr u. 577 | AUC. 1083 | I.sz. 330 |
| Byzantiumból Constantinopolis (Konstantinápoly) néven a pogány Róma keresztény ellenpárja, a birodalom fővárosa lett. Tökéletesíti az abszolutisztikus államot, jellemzőek a keleti ceremóniák, a bürokrácia. Fej- és földadó bevezetése, elkülönült katonai és polgári hatalom, kötelező öröklődő szakmák a polgároknál. Értékálló aranyvaluta veretése. | ||
| Úr u. 584-608 | AUC. 1084-1114 | I.sz. 337–361 |
| II.Constantinus győzött az örökségért folytatott testvérharcban, egyeduralkodó lett. Az egyház számára kötelező az arianizmus. Utódja unokaöccse, akivel kihal a dinasztia, s aki, mivel ragaszkodik a pogány vallásokhoz és kultuszokhoz, a hitehagyott melléknevet kapja. | ||
| Úr u. 608-610 | AUC. 1114-1116 | I.sz. 361–363 |
| Julianus Apostata. Követője, Jovianus elveszíti Armeniát | ||
| Úr u. 588-630 | AUC. 1116-1136 | I.sz. 341–383 |
| Wulfila püspök keresztény hitre téríti a gótokat, lefordítja nekik a Bibliát | ||
| Úr u. 611-622 | AUC. 1128 | I.sz. 364–375 |
| I. Valentinianust az udvar emeli császárrá, testvérét (Valens) pedig ő teszi társuralkodóvá. Helyreállítják a rajnai határvonalat és a britanniai Hadrianus-falat | ||
| Úr u. 622 körül | AUC. 1128 körül | I.sz. 375 körül |
| A hunok elpusztítják a keleti gótok dél-oroszországi birodalmát. Megindul a népvándorlás. A Kárpát-medencében megjelennek a László Gyula kettős honfoglalás elméletében említett korai avarok első hullámai. | ||
| Úr u. 622-625 | AUC. 1128-1131 | I.sz. 375–378 |
| Valens követi bátyját, majd miután elvész a hadrianopoliszi csatában Gratianus követi őt. Szigorú törvények a pogányok és eretnekek ellen. | ||
| Úr u. 625-630 | AUC. 1131-1136 | I.sz. 378–383 |
| A 376-os (Úr 623-os) letelepítési szerződéssel a birodalomba költözött vizigótok fellázadnak. 379-ben (Úr 626-ban) keleti társuralkodója I.Theodosius. Az osztrogótok Pannóniában, a vizigótok Makedóniában telepednek le. A korai avarok megjelenése a Kárpát-medencében (László Gyula). | ||
| Úr u. 622 | AUC. 1128 | I.sz. 375 |
| Mohamed futása, a hidzsra. Az iszlám időszámítás első éve. Ez az éra sem tartalmazza a plusz 247 évet. | ||
| Úr u. 627 | AUC. 1133 | I.sz. 380 |
| Thesszalonikéi ediktum betiltja az arianizmust keleten, az athanaszianizmus válik államvallássá.. | ||
| Úr u. 638 | AUC. 1144 | I.sz. 391 |
| A kereszténység válik államvallássá, betiltanak minden pogány kultuszt. | ||
| Úr u. 639 | AUC. 1145 | I.sz. 392 |
| Arbogasr, Theodosius frank hadvezére megöli II.Valentinianust. Eugeniust a nyugati területek császárává nevezik ki. Visszahozzák a pogány kultuszokat. | ||
| Úr u. 641-642 | AUC. 1147-1148 | I.sz. (379–) 394–395 |
| Nagy Theodosius egyeduralkodó. I. Theodosius halálát követően a Római Birodalom végleg két részre oszlik. | ||
| Úr u. 651-től | AUC. 1157-től | I.sz. 404-től |
| A nyugati rész központja Ravenna | ||
| Úr u. 655-697 | AUC. 1161-1203 | I.sz. 408–450 |
| II.Theodosius, keletrómai császár, székhelyét hatalmas erődítménnyé építi (412–439 Úr 659-686 ), a római jog első kodifikációja fűződik nevéhez (Codex Theodosianus). | ||
| Úr u. 657 | AUC. 1163 | I.sz. 410 |
| Alarik vizigót vezér kirabolja Rómát | ||
| Úr u. 673 körül | AUC. 1176 | I.sz. 425 körül |
| A Kárpát-medencei központtal létrejön a hun birodalom. A griffes-indás avarok megjelenése a Kárpát-medencében (László Gyula) | ||
| Úr u. 681-700 | AUC. 1187-1206 | I.sz. 434–453 |
| Attila hatalmas hun birodalma | ||
| Úr u. 698 | AUC. 1204 | I.sz. 451 |
| Catalaunumi csata. A következő évben Attila Rómáig vonul, ami kérdésessé teszi Aëtius állítólagos catalaunumi győzelmét. | ||
| Úr u. 700 | AUC. 1206 | I.sz. 453 |
| Attila halála. A hun birodalom belső hatalmi harcok miatt szétesik. A Kárpát-medence történelme a továbbiakban avar korszaknak tekinthető. | ||
| Úr u. 702 | AUC. 1208 | I.sz. 455 |
| Meggyilkolják III.Valentinianus császárt, aki féltékenységből előző évben megölette Aetiust. Geiserich vandáljai kifosztják Rómát. | ||
| Úr u. 723 | AUC. 1229 | I.sz. 476 |
| Odoaker germán vezér lemondatja Romulus Augustulust, az utolsó nyugatrómai császárt. Az ókor vége, a középkor kezdete. | ||
| Úr u. 721-738 | I.sz. 474-491 | |
| Zénon, bizánci császár uralkodása | ||
| Úr u. 736 | I.sz. 489 | |
| Zénon Itáliára szabadítja Theodorichot, aki megveri Odoakert Isonzónál. Odoaker bezárkózik Ravenna várába, két év múlva Theodorich megöleti. Itália a keleti gót birodalom része. | ||
| Úr u. 738-773 | I.sz. 493-526 | |
| Theodorich itáliai uralma | ||
| Úr u. 736-765 | I. sz.. 491-518 | |
| I. Anastasius uralkodása | ||
| Úr u. 774 | AUC. 1280 | I.sz..527 |
| Justinianus trónra lép | ||
| Úr u. 784 | AUC. 1290 | I.sz. 537 |
| Justinianus eltörli a consuli hivatalt, a hivatalnokok sorára alapuló (eponim) római időszámítás jegyzésének alapja megszűnik. | ||
| Úr u. 812 | I.sz. 565 | |
| Justianus halála | ||
| Mindkettőben: Úr u. 862 | ||
| Árpád népének első megjelenései a Kárpát-medencében és a környező területeken. | ||
| Mindkettőben: Úr u. 895 | ||
| Árpád népének végleges betelepedése a Kárpát-medencébe. Körülbelül innen, pontosnak tekinthető az európai történelem időskálája. | ||
| Mindkettőben: Úr u. 960 | ||
| Létrejön a Német-Római birodalom. Ottót császárrá koronázzák. | ||
| Mindkettőben: Úr u. 1054 | ||
| Végleges egyházszakadás a római és az ortodox egyház között. | ||
| Mindkettőben: Úr u. 1071 | ||
| A szeldzsuk törökök legyőzik a bizánci hadakat Manzikertnél, mire Kis-Ázsia elvész. A normannok megszerzik az utolsó itáliai birtokokat is. | ||
| Mindkettőben: Úr u. 1096 | ||
| Megindulnak a keresztes háborúk a Szentföld felszabadítására. | ||
Ebben a fejezetben a Kárpát-medence plusz 247 év nélküli történetének fontosabb eseményei találhatóak, érdekes epizódokkal kiegészítve.
| Úr. e. 35000-7000 | i. e. 35000-7000 | |
| A mai ember első megjelenése a medencében kb. 35 000 évvel ezelőttre tehető, és az itt feltalált leletek néhány fő kultúrkörhöz tartoznak Ezek a helyi Bükk-Szeleta, az Aurignac és a Gravetti kultúrák. A jégkorszak végétől, kb. 10-12 ezer évvel ezelőtt kezdődő felmelegedés során új területek válnak lakhatóvá. | ||
| Úr. e. 7000-5000 | i. e. 7000-5000 | |
| Az első gazdálkodás nyomai fedezhetőek fel az i..e. VII. – VI. évezredben virágzó Körös-Starčevo kultúrában, ahol földműveléssel, halászattal és háziiparral foglalkoztak. Felfedezhetőek a szarvasmarha háziasításának nyomai is. | ||
| Úr. e. 5500-4500 | i. e. 5500-4500 | |
| A vonaldíszes kerámiák kultúrája követi az i.e. VI és V. évezred között. Nevét a kerámiák párhuzamos vonalakból álló motívumairól kapta. Óriási méretű faházakat építettek, és azonos típusú agyagedényeket használtak. Állataik a juh, kecske és a szarvasmarha. | ||
| Úr. e. 4500-3500 | i. e. 4500-3500 | |
| Az i.e. V. évezredben, Erdélyben Vinča–Torsos-kultúra népét találjuk. A Maros-menti kultúra területén talált szenzációs tatárlakai lelet komoly dilemmát jelent a nemzetközi történettudomány számára. A kis táblákon ugyanis nagy valószínűséggel írásjelek találhatóak, amelyek a mezopotámiai írásbeliség kezdeténél ezer évvel korábbiak, és így az emberi történelem talán legkorábbi írásos emlékének tekinthetők. Folytatása viszont nem ismert. | ||
| Úr. e. 4000-2500 | i. e. 4500-2500 | |
| A rézkorban, i. e. V–III. évezred között megnőtt a temetők szerepe, szigorú rendszerben és sok melléklettel temették el a halottakat, pl. a budakalászi agyag kocsi, arcos edények (korai miskakancsók) stb. A rézkor végén számos kőkör készült a kőkörök kultúrájában. | ||
| Úr. e. 2500-500 | i. e. 2500-800 | |
| A Kárpát-medencei bronzkor az i.e. III. évezred közepétől az i. e. IX. század végéig tartott. A bronzeszközök fokozatosan kiszorítják a rézeszközöket. A Kárpát-medencében a jobb minőségű antimon ötvözetű bronzot állították elő, ami a vaseszközök megjelenése után is sokáig versenyképes fém volt. A medence nagy részén az i.e. XIV. századtól a halomsíros kultúra volt jelen. | ||
| Úr. e. 1900-300 | i. e. 1900-500 | |
| A vaskor kezdete i.e. 1900 körül datálható. Az első feltárt vashámor maradványai a Tátrában vannak. A vaskor korai szakasza, a hallstatti kultúra, Úr VI-III (i.e. VIII-V) századig tartott, amelyre nagy anyagi és szellemi gazdagság jellemző. Megjelennek az első név szerint ismert illír és kelta népek. | ||
| Úr e. 300 körül | i.e. 560 körül | |
| A korábban itt élő kimmereket a szkíta közösségek váltják fel. Törzseik, amelyeket az ókori források a szigünnáknak (szegények népe?) és agatürszöknek nevezik, több évszázadon keresztül az Alföld és az Erdélyi-medence meghatározó népessége volt. A következő kétszáz évben a régészeti leletek alapján feltételezhető, hogy a szkíták fokozatosan összeolvadtak a környező népekkel. A beolvadás szinte állandó jelenség lesz a Kárpát-medence letelepedett népei és hódítók kapcsolatában. | ||
| Úr e. 50 körül | i.e. 300 körül | |
| Az egész Kárpát-medence a bevándorló kelta törzsek uralma alá került. | ||
| Úr 238 | i.e. 9 | |
| Augustus császár uralkodása idején Róma kitolja a határvonalat a Duna vonaláig, és a Kárpát-medence nyugati felén létrejön a Pannónia provincia. | ||
| Úr 261 | i.sz. 14 | |
| Augustus császár halála. | ||
| Úr 267 | i.sz. 20 | |
| Állandó tábor Aquicumban. A Duna-Tisza közét az iráni származású szarmata – jazig (jász?) lovasnomád nép szállja meg. | ||
| Úr 414 | i.sz. 167 | |
| Szarmata törzsek támadása a dunai tartományok ellen. A népvándorlás első hullámai. | ||
| Úr 466 | i.sz. 212 | |
| Caracalla császár. Hadjárat a jazigok (jászok?) ellen a Duna mentén. | ||
| Úr 517 | i.sz. 270 | |
| A nyugati gótok (vizigótok) letelepednek Dáciában (Erdély). | ||
| Úr 531 | i.sz. 284 | |
| Diocletianus császár uralkodásának kezdete. | ||
| Úr 542 | i.sz. 295 | |
| Diocletianus alatt Pannóniát négy tartományra osztják | ||
| Úr 575 | i.sz. 328 | |
| Vandálok jelennek meg Pannóniában | ||
| Úr 606 | i.sz. 359 | |
| Egy figyelemre méltó érdekes nyelvi emléket hagyott ránk Ammianus Marcellinus „Rerum gesterum libri qui supersunt” című művében: „Amikor a császár megjelent az emelvényen, és barátságos hangon éppen megszólítani készült, s úgy akart hozzájuk beszélni, mint a jövőben engedelmes alattvalóihoz, egyikük éktelen haragra lobbanva az emelvény felé hajította a csizmáját, és ezt kiáltotta „marha, marha”, ami náluk csatakiáltásként hangzik. Erre az egész gomolygó tömeg arrafelé tódult, és hirtelen magasba emelve a barbár zászlót, vad üvöltéssel egyenesen a császár felé rohant, aki a magasból letekintve mindenféle ide-oda futkosó tömeget látott feléje közeledni dárdákkal, kivont kardokkal, kopjákkal.” II. Constantius, aki Úr. 584-608 (i.sz.337-361) között uralkodott, Úr 606-ban (i.sz. 359-ben) hadjáratot vezetett a mai Bácska területére, hogy a szarmata belháborúba beavatkozzon. A háború után egy magas töltésről beszédet mondott a katonáinak. A beszéd hallatán a töltést építők közül valaki haragra gerjedve, levette a saruját és császárhoz vágta „marha, marha” kiáltás kíséretében. A császár megijedt a felé tóduló tömegtől és trónszékét hátrahagyva elszaladt. Nagy megtorlás követte a rendzavarást. A kiáltást az író egyfajta csatakiáltásként őrizte meg. Természetesen több nyelvből is megpróbálták származtatni a szó jelentését, mivel magyar itt még nem jöhet szóba, annak ellenére, hogy az élethelyzet tökéletesen megfelel a kifejezés mai értelmének. Sokat nem kell hozzáfűzni, de nagy valószínűséggel az egykor élt, feldühödött jász-szarmata atyafi - köztünk szólva - egyszerűen lemarházta a római császárt. | ||
| Úr 622 | i.sz. 375 | |
| A hunok átkelnek a Volgán, és nyugat felé szorítják a nyugati gótokat. A népvándorlás kezdete. | ||
| Úr 627 (630) | i.sz. 380-385 | |
| Megjelennek azok a lovasnomád népek a Kárpát-medencében, amelyeket korai hunokként azonosítanak. A Kárpát-medence történetének egyik sarokpontja és László Gyula „kettős honfoglalás” elméletében a korai avar kor kezdő dátuma. | ||
| Úr. 670-től | i.sz. 425 | |
| Ruga hun fejedelem a Kárpát-medencébe teszi át a székhelyét. Kialakul a hun birodalom. Fontos sarokpont, ami pontosan László Gyula „kettős honfoglalás" elméletének i.sz. 670-re jelzett griffes-indás első honfoglalásának kezdeti időpontjához illeszkedik. | ||
| Úr 683 | i.sz. 434 | |
| Meghal Ruga fejedelem. Utódja Buda, aki Attilával osztozkodik a trónon. | ||
| Úr 698 | i.sz. 451 | |
| A katalaunumi csata, még ugyanebben az évben kelet-római császárrá koronázzák II. Marcianust. | ||
| Úr 699-ban | i.sz. 452 | |
| Attila megtámadja Itáliát, és egészen Ravennáig nyomul előre. | ||
| Úr. 700-ban | i.sz. 453 | |
| Attila meghal, és röviddel utána a Rajnától az Urálig terjedő hun birodalom a belső hatalmi harcok miatt szétesik. | ||
| Úr. 720-ban | i.sz. 473 | |
| A Pannóniából kivonuló keleti-gótok részben Galliában, részben a Kelet-Római Birodalomban telepednek le. A Kárpát-medencében elkezdődik az a kor, amit ma avar korszaknak tartanak; a longobárdok, gepidák, avarok és Baján kagán kora. A griffes-indás népesség letelepedett és élte életét Árpád magyarjainak megjelenéséig. | ||
| Úr. 723-ban | i.sz. 476 | |
| A germán Odoaker elfoglalja Rómát, és Romulus Agustulust megfosztja hatalmától, a császári jelvényeket Konstantinápolyba küldi. A történelmi korszakokban ezt az időpontot az ókor végének és a középkor kezdetének nevezik. | ||
| Úr. 784-ben | i.sz. 537 | |
| Justinianus (kelet-római császár, Úr 774-től ) törli a már csak a nevében létező konzuli hivatalt, amivel egyúttal Róma városának (A.U.C) eponim alapú időszámítása is megszakad. A birodalmak új időszámítás után néznek, és most nincs több száz év a római éra megszakadása és az új érák bevezetése között. Bizánc a világ születése szerinti időszámítást vezeti be. A zsidóság szintén egy saját világérát kezd el számolni. Az okmányok érája, ismertebb nevén a szeleukida-időszámítás háttérbe szorul. Az iszlám a Mohamed halála óta eltelt éveket számolja. Mindezek ellenére szélesebb körben a nehézkes uralkodói időszámítást (annus regni) és az indictio-ciklusok számolását alkalmazzák. | ||
| Úr. 812 | i.sz. 565 | |
| Justinianus meghal. Az európai történelem a mai korból nézve itt ért a sötét középkorba, amit valamikor a XI-XIV. század során Krisztus születési évének meghatározásával és hibás beillesztésével hoztak létre. Nem lehet tudni, mi történt a következő 100-120 évben, amit a plusz 247 év betoldása 350-370 évre tolt szét. Minden bizonnyal vannak olyan támpontok, amik segítenek tisztázni a korszak eseményeit. Európa az Úr 812 utáni években van, a mai időszámítás szerint is. A római birodalom maradványa a szétesés és újjászerveződés évszázadát éli. A kisázsiai, az afrikai területek és Hispánia az iszlám térhódításával egy növekvő birodalom részévé válnak. Különböző európai népek kisebb-nagyobb királyságokban, fejedelemségekben kezdenek önálló életet, de a nagy birodalmak még nem alakulnak ki. Komolyabb új történelmi fogódzót egyik hatalom sem tud nyújtani a jelen számára. Hiába keresnek később legendás államalapítókat (Európa atyja), latin örökségre épül minden, ami e korban létrejön (újlatin nyelvek, államalakulatok, vallás). A kalandozó magyarság is egy szilárd központi hatalom nélküli, hatalmi harcokkal zsúfolt Európát talál, amikor megjelenik a Kárpát-medencében. A kalandozások egy része e hatalmi harcokban történő szerződéses részvételt takar valamelyik fél oldalán. A szerződésekben is jelen lehet, és terjed az „Úr időszámítása”. A korabeli források már honfoglalás előttről, Úr. 860-tól többször tesznek említést a magyar seregek átvonulásáról, villámgyors támadásairól. | ||
| Úr. 870-től | Ugyanaz. | |
| A Kárpát-medence kiadó. A magyarság vezérei a Don környéki területeikről szemet vetnek Attila volt birodalmára, amit örökség jogán maguknak vallanak. A 890-es években jelennek meg a Kárpát-medencében. | ||
| Úr 895-896 | Ugyanaz. | |
| Végleges bevonulás Pannóniába. Igazolva az Úr 891-es bizánci napfogyatkozással. | ||
| Úr 907. | Ugyanaz. | |
| A pozsonyi csata. A magyar történelemkönyvek az 1990-es évekig nem tartalmazzák. Az ütközet tétje az volt, hogy meg tudja-e őrizni a hatalmát Árpád népe a Kárpát-medencében. | ||
| Úr. 900-tól 960-ig: | Ugyanaz. | |
| A kalandozások kora. | ||
| Úr 962-ben | Ugyanaz. | |
| I. Ottó császárrá koronázásával létrejött a német-római birodalom, ami a magyar kalandozások elleni védekezés egyik lehetséges eredménye. | ||
| Úr. 970 után | Ugyanaz. | |
| Géza fejedelem idejére a magyarság itt találta magát egy idegen kultúrkörben, és korábbi jelentős hadi fölénye az új birodalmakkal szemben eltűnt. A magyarok hadereje a folyamatos kalandozások és a letelepedett életmód miatt jelentősen gyengült, és természetesen kiismerték őket, amit lehet, hogy csak a vezetőik látnak, de a nyugat szerencsére még nem érzékel. Nincs más út, csak a kereszténység. Régi kultúráját feláldozza a túlélés érdekében. | ||
| Úr. 972-ben | Ugyanaz. | |
| II. Ottó német társcsászár és Teophanu bizánci hercegnő házasságával a magyarokra nézve egy veszélyes szövetség volt kibontakozóban. | ||
| Úr. 973 márciusában | Ugyanaz. | |
| Géza megbízásából, egy tizenkét főemberből álló magyar követség jelent meg Quedlinburgban I. Ottó császár előtt békekötés és keresztény hittérítők kérése ügyében. | ||
| Úr 997-ben | Ugyanaz. | |
| Géza fejedelem meghal. Hatalmi harc indul a régi és új rend között, amiből István (Vajk) kerül ki győztesen a német lovagok segítségével. | ||
| Úr 1000. | Ugyanaz. | |
| Az év karácsonyán Istvánt megkoronázzák, és létrejön a magyar állam. | ||
A kereszténység felvételének egyik feltétele a pogányság teljes eltörlése, annak ellenére, hogy ez valamelyik keleti kereszténység, de mindenképp egyistenhit volt. Azonban az elmúlt száz év alatt a praktikus, jól használható „Úr időszámítása” már ismertté vált a kereszténység országaiban, és a Krisztus születése szerinti dátumkezelésnek hitt éra kezdi kiszorítani az uralkodói időszámítást.
A további évszámok azonosak a mai kronológia évszámaival.
TARTALOMJEGYZÉK
AZ ELMÉLET
a) A középkori krónikák és szövegezésük
c) A Képes Krónika évszámainak titka
d) Kapcsolat a krónikák számai között
e) Ellenpróbák: Anonymus és a Tárih-i Üngürüsz
c) Az összetévesztés egyéb nyomai
III. A valódi betlehemi csillag
IV. Misztikumok, összefüggések, elemzések, feloldások
a) A hígított korszak szindróma
b) A helyretett időskála évszámai
7. A világérák és a konzuli évek
9. A szökőévek illeszkedéséről
V. A valódi Dionysius-i húsvéttábla
1. Álláspontok, amit ma ismerünk
d) Az első Krisztus utáni évszám hitelessége
g) Átszerkesztés: tízedik vagy tizenharmadik?
VI. Az Úr megnevezés párhuzama
2. Kik voltak a napkeleti bölcsek?
3. Az emberiség pedig lassan felnő...
VIII. Kérdések, válaszok, gondolatok
AZ ELMÉLET ÉRDEKESSÉGEI
A KÉPES KRÓNIKA ZAVAROS ÉVSZÁMAI
A PÁRTUS IDŐSZÁMÍTÁS FOGYATKOZÁSAI
3. Az évszám és az időszámítás neve
4. Az arszakida időszámítás napfogyatkozása
A nap- és holdfogyatkozásokról
A tárgyalt fogyatkozások táblázatai
1. Puransagale napfogyatkozása
2. II. Artaxerxes napfogyatkozása
A görög olimpiai éra fogyatkozásai
1. Archilochus napfogyatkozása
2. A halüszi csata napfogyatkozása
3. A görög-perzsa háborúk napfogyatkozásai
Róma kultúrkörének fogyatkozásai
1. C. M. Rutilus és T. M. Torquatus fogyatkozása
2. Gaugamélai csata holdfogyatkozása
5. A pydnai csata holdfogyatkozása
7. Heródes halálának holdfogyatkozása
8. Cornelius és Messala napfogyatkozása
10. A pannóniai lázadás holdfogyatkozása
13. A Vespasianusok kettős fogyatkozásai
16. Hadrianus és Salinator napfogyatkozása
17. Tiberianus és Dione napfogyatkozása
20. Fogyatkozás Mezopotámiában
21. Fogyatkozás júniusban, Úrnapján
22. Szent Jeromos napfogyatkozása
23. Arcadius és Honorius napfogyatkozása
24. Alarik napfogyatkozása (forráshiányos)
KÖNYVBEN NEM SZEREPLŐ ANYAGOK
TÉVIDŐ - az eltévedt időszámítás blogja...
ŐSHONOS ŐSTÖRTÉNET: KIK VAGYUNK?
Tömören az őshonos őstörténetről
1. A genetikai származásunk és rokonaink
2. A letelepedettek és a hatalmi réteg
3. A nyelvi honfoglalás problémája
247 év ↭ AD (Anno Domini) ↭ albigensek ↭ anakronizmus ↭ Anonymus ↭ apokrif iratok ↭ aranyszám ↭ arszakida időszámítás ↭ Arszakidák ↭ Attila halálának éve ↭ Augustus császár ↭ avarok ↭ Az 525-ös év konzuljai ↭ Badiny Jós Ferenc ↭ BC (before Christ) ↭ betlehemi csillag ↭ bizánci világéra ↭ bogumilok ↭ Caesar, Julius ↭ census ↭ computus ↭ consul ↭ decemviri ↭ dictator ↭ diocletiánus éra ↭ Dionysius Exiguus ↭ domini ↭ egyházszakadás ↭ egyiptomi naptár ↭ Eltévedt időszámítás elmélete ↭ Eltévedt időszámítás (kiadvány) ↭ epakta ↭ eponim évjegyzés ↭ éra ↭ etióp időszámítás ↭ év ↭ évkezdet ↭ évkezdő nap ↭ évszámítás ↭ Flavius ↭ Fomenko, Anatolij Tyimofejevics ↭ Fomenko elmélete ↭ Gergely-naptár ↭ gesta ↭ Gesta Hungarorum (Anonymus) ↭ Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai) ↭ háromkirályok ↭ Hérodotosz ↭ hét (naptári) ↭ hidzsra ↭ holdfázis ↭ holdfogyatkozás ↭ holdtölte ↭ hó, hónap ↭ hónapok nevei ↭ honfoglalás ↭ hunok ↭ húsvét ↭ húsvéthétfő ↭ húsvéti vita ↭ húsvétszámítás ↭ húsvétvasárnap ↭ időszámítás ↭ idus ↭ Illig, Heribert ↭ imperator ↭ Ince pápa, III. ↭ indikció ↭ Inter Gravissimas ↭ iszlám időszámítás ↭ Jakab ősevangéliuma ↭ Jézus ↭ Jézus-Mani párhuzamok ↭ julián naptár ↭ kalendae ↭ kalendárium ↭ Kálti Márk ↭ katharok ↭ Képes Krónika ↭ kettős honfoglalás ↭ Kézai Simon ↭ Király csillaga ↭ kitalált középkor ↭ kopt időszámítás ↭ kronológia ↭ kronológiai évjelzések ↭ kronológiai sarokpont ↭ László Gyula ↭ Lukács evangéliuma ↭ mágusok ↭ manicheizmus ↭ Mani ↭ Márk evangélista ↭ Máté evangéliuma ↭ mezopotámiai (babiloni) naptár ↭ monumentum ancyranum ↭ nagypéntek ↭ nap ↭ napéjegyenlőség ↭ napjelölés ↭ napkeleti bölcsek ↭ naptár ↭ naptárreformok (történelmi) ↭ népszámlálás ↭ niceai zsinat ↭ nonae ↭ nulladik év ↭ Nyesztor-krónika ↭ örmény időszámítás ↭ pánik időszaka ↭ pártusok ↭ paulikiánusok ↭ Péter evangéliuma ↭ pontifex ↭ precesszió ↭ Quirinius ↭ Regulus ↭ Róma alapításának érája ↭ római naptár (köztársasági) ↭ sötét középkor ↭ szeleukida időszámítás ↭ szkíták ↭ Szoszigenész ↭ Teres Ágoston ↭ Úr ↭ ÚR időszámítása előtt (ÚR/BD) ↭ ÚR időszámítása szerint (ÚR/AD) ↭ Úr napja ↭ Verancsics Antal ↭ világérák ↭ Vízkereszt ↭ zsidó világéra ↭
FORRÁSMUNKÁK GYŰJTEMÉNYE
KÉZAI SIMON:
MAGYAROK KRÓNIKÁJA
KÁLTI MÁRK:
KÉPES KRÓNIKA (CHRONICON PICTUM)
ANONYMUS:
GESTA HUNGARORUM
Blaskovics József:
Tarih-i Üngürüsz
Blaskovics József:
Az 1740. évi Névtelen MAGYAR TÖRTÉNET, Macar Tárihi vagyis Madzsar Tárihi
Farkas János Nepomuk:
Csíki Székely Krónika
Einhard:
Nagy Károly császár élete
Rogerius mester :
Siralmas Ének (1243)
Grandpierre K. Endre-Grandpierre Attila:
Földalatti krónikáink különös története
Földes Péter:
ANONYMUS TITKOS KÖZLÉSEI
Hahn István:
Naptári rendszerek és időszámítás
Ponori Thewrewk Aurél:
Napfogyatkozások és a történelem
Kertész István:
Ókori napfogyatkozások
Barlai Katalin:
A naptárkészítés problémái
Schramm Judit:
A naptár
Gáspár Róbert:
A caesari naptárreform és a szaktudósok
Virág Attila:
Az ellentmondásos naptárreform
Hetesi Zsolt:
Hogyan jött létre jelenlegi naptárunk?
Publius Ovidius Naso:
Római naptár, a Fasti (részletek)
Szentpétery Imre:
CHRONOLOGIA. A közép- és újkori időszámítás vázlata
Rákos Péter:
Minden gimnazista tudja...
Pecze László:
A „marha, marha” csatakiáltás
László Gyula:
A kettős honfoglalásról
Harmatta János:
A magyar honfoglalás írásos kútfői
Gáspár Róbert - Mészáros Anita:
Az uráli nyelvcsalád népességének genetikája a mitokondriális DNS vizsgálatok alapján
MAGYAR TUDOMÁNY cikke:
Genetika és (magyar) őstörténet
Grover S. Krantz:
Az európai nyelvek földrajzi kialakulása
Radics Géza:
EREDETÜNK és ŐSHAZÁNK
Radics Géza:
Kiegészítő gondolatok az Eredetünk és őshazánk című tanulmányhoz
Tóth Imre:
Magyar őstörténet
Marjalaki Kiss Lajos:
Történeti Tanulmányok
Cser Ferenc-Darai Lajos:
MAGYAR FOLYTONOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
Cser Ferenc:
Gyökerek
Tábori László:
Egy alig ismert ókori világbirodalom: Párthia
Bakay Kornél:
A Kárpát-medence őstörténete
Bakay Kornél:
Őstörténet-kutatásunk jelen állapotáról
Bakay Kornél:
A székelyek eredete
Bakay Kornél:
Etnikai és hatalmi viszonyok a Kárpát-medencében a VIII-IX. században
Bakay Kornél:
A kihirdetett magyar őstörténet alkonya
Bakay Kornél:
Népünk eredete és Kárpát-medencei állama
Bakay Kornél:
A magyarság múltja és jövendője a Kárpát medencében
Timaru-Kast Sándor:
KELTA MAGYAROK, MAGYAR KELTÁK
Dr. Nagy Sándor:
A magyar nép kialakulásának története
DIONYSIUS - EREDETI LATIN NYELVEN
| ✎ Olvasói hozzászólások | szekeress (2022.02.03.) |
| ✎ Szerzői megjegyzések, hírek, újdonságok | A szerző (2022.02.02.) |
| ✎ Őshonos őstörténet: KIK VAGYUNK? | Szomor (2022.01.14.) |
| TÉVIDŐ - az eltévedt időszámítás blogja... | |
| Online könyvrendelés... | |
Ma érvényes évszámok
Jelenlegi | : | 2022 |
Etióp | : | 2014 |
Kopt | : | 1738 |
Iszlám | : | 1443 |
Perzsa | : | 1401 |
Zsidó | : | 5782 |
Indiai | : | 1944 |
Bizánci | : | 7530 |
Örmény | : | 1470 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Téves évszámok
Jézus születésétől számolt (i.e.7) | |
| Téves | Helyes |
2029 |
1782 |
Arszakida éra | |
| Téves | Helyes |
2269 |
2022 |
Szeleukida éra | |
| Téves | Helyes |
2333 |
2086 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Civilizációk téves évszámai
Róma alapításától számolt évek | |
| Téves | Helyes |
2775 |
2528 |
Egyiptomi Nabú-nászir-éra | |
| Téves | Helyes |
2769 |
2522 |
A görög olimpiai éra | |
| Téves | Helyes |
699 ol. 2 év |
634 ol. 2 év |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Fontosabb évszámok
| Az új | Történelmi események | A régi |
| ÚR e. 516 | A görög időszámítás kezdete | BC 776 |
| ÚR e. 252 | A marathoni csata | BC 490 |
| ÚR e. 242 | A thermopülai csata | BC 480 |
| ÚR e. 209 | A szalamiszi csata | BC 449 |
| ÚR e. 190 | A peloponnészoszi háború | BC 431 |
| ÚR e. 75 | Nagy Sándor halála | BC 323 |
| ÚR e. 65 | Szeleukida időszámítás | BC 312 |
| ÚR/AD 1 | Arszakida időszámítás | BC 247 |
| ÚR/AD 175 | Spartacus rabszolgafelkelése | BC 73 |
| ÚR/AD 203 | Julius Caesar naptárreformja | BC 45 |
| ÚR/AD 204 | Julius Caesar halála | BC 44 |
| ÚR/AD 220 | Római császárkor kezdete | BC 27 |
| ÚR/AD 239 | Augusztus népszámlálása | BC 08 |
| ÚR/AD 247 | Mai időszámítás előtti 1. év | BC 01 |
| ÚR/AD 248 | Mai időszámítás szerinti 1. év | AD 01 |
| ÚR/AD 531 | Diocletianus császár ur. | AD 284 |
| ÚR/AD 572 | Niceai zsinat | AD 325 |
| ÚR/AD 622 | Hidzsra (Mohamed futása) | ugyanaz |
| ÚR/AD 642 | Római Bir. kettészakadása | AD 395 |
| ÚR/AD 700 | Attila halála | AD 453 |
| ÚR/AD 723 | Az ókor vége | AD 476 |
| ÚR/AD 774 | Justinianus császár ur. | AD 527 |
| ÚR/AD 784 | Római időszám. megszűnése | AD 537 |
| ÚR/AD 800 | Nagy Károly megkoronázása | ugyanaz |
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.