Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag

 
   

M:2021.11.10. 13:02

A múlt újraírt évszámai

…ha jó az út, amin jársz, szembe fog jönni a megoldás…

A pártus időszámítás fogyatkozásai

A British Múzeumban őrzött két ékírásos, az ókori Folyamköz területéről származó agyagtáblán ugyanannak az évnek - egy időszámítás 175-ik esztendejének - csillagászati eseményeit jegyezték fel az egykor élt babiloni csillagászpapok. A múzeum szakértői egy napfogyatkozás és egy holdfogyatkozás részleges leírását találták meg az agyagtáblákon.

Az évszám mellett pedig Arsaces neve olvasható. Az elmélet szerint a mai időszámításunk az egykori pártus birodalom arszakida érája. Ennélfogva a megtalált évszámnál lennie kell a mai időszámításunkban egy nap- és egy holdfogyatkozásnak.

 

1. Az agyagtáblák adatai


A fejezet forrásanyagát F. R. Stephenson Historical eclipses and Earth’s rotation című könyvéből merítettem, aminek címét magyarra talán következőképpen lehetne fordítani: Történelmi fogyatkozások és a Föld forgása. A könyv témája ugyan a csillagászat és a geofizika területét érinti, de az idézett történelmi források hitelessége elfogadott. Következzenek a könyvben található adatok:

A napfogyatkozás adatai

A British Múzeum BM 34034SE 175, month XII2.-The 29th, solar eclipse. When it began on the south-west side, in 18 deg daytime in the morning it became entirely total (TIL ma TIL ti gar AN). (It began) at 24 deg after sunnse. [BM 34034 (= LBAT 1285), Rev. 24-28; trans Hunger- (1995).] (F. R. Stephenson: Historical eclipses and Earth’s rotation. 129 oldal) és a BM 45745SE 175, [king] Arsaces, [month XII2]. The 29th, at 24 deg after sunrise, solar eclipse; when it began on the south and west side, [...] [Ven]us, Mercury and the Normal stars were visible; Jupiter and Mars, which were in their period of invisibility, were visible in its eclipse [...] it threw off (the shadow) from west and south to north and east; 35 deg onset, maximal phase and clearing; in its eclipse, the north wind hich was set [to the west? side blew ...]. [BM 45745 (= LBAT 429), Rev. 13'-15'; trans.. Sachs és Hunger Ill, p. 185.] (F. R. Stephenson: Historical eclipses and Earth’s rotation. 129-130 oldal) számú agyagtáblái alapján, F. R. Stephenson bemutat egy mezopotámiai napfogyatkozást.

SE 175, [király] Arsaces, [hónap XII2]. 29-én, 24 fokkal [kb. 96 perccel] a napkeltét követően, a napfogyatkozás kezdődött, a délnyugati oldalon, [?] [Ven] us, Merkúr, és a szokásos csillagok láthatóak, a Jupiter és a Mars, amelyek ekkor láthatatlanok voltak, látható a napfogyatkozáskor [?]."

A szeleukida időszámítás 175. évére jelzett esemény az i. e. 136. április 15-i napfogyatkozással lett azonosítva. Az évszám megközelítőleg illeszkedik, és az SE 175-ös év az időszámítás előtti 136/137-es évnek felel meg. A fogyatkozás sávja jól láthatóan áthalad az egykori Mezopotámia területén. A napfogyatkozás kora reggeli időpontban kezdődött, így megfelel az ókori leírásnak. Alább az i.e. 136. április 15-i napfogyatkozás ábrája:

 

A holdfogyatkozás adatai

A BM 45745 és a BM 34034 számú agyagtáblák hátoldalának töredezett szövegrészében is olvasható egy utalás holdfogyatkozásra, amelyet valamelyik hónap 15. napjának éjszakáján figyelt meg az egykori szemlélő. Ez tulajdonképpen nem is információ, hiszen a holdfogyatkozások a naptár jellegéből adódóan, rendszerint a hónap közepén következnek be, 15-e körül. A napfogyatkozások pedig az újholdhoz igazodó hónap kezdetekor, azaz elseje környékén. Az ékírásos szöveget többféle értelmezéssel idézik az egyes szerzők, olykor a beazonosított fogyatkozáshoz igazítva a jelentésüket, amit talán nem is szabad felróni nékik.

A BM 45745Night of the 15th, moonrise to sunset 8 degrees 40’ clouds, I did not watch; all ni[ght…] 15 degrees of night maximal phase; when it began to clear, it cleared in 18 degrees of night from east to north and west […] stood there, the remainder of the planets did not stand there; 3 1 cubits in front of Alfa Lib it was eclipsed at…
F.R. Stephenson and J.M. Steele, Astronomical Dating of Babylonian Texts Describing the Total Solar Eclipse of s.e. 175. 55-69 oldal, (57 oldal)
agyagtáblán csak egy 15-i nappal kapcsolatos töredékes szövegrészlet található:

A 15-én éjszaka a Hold felkeltét és napnyugtát 8 fok 40 ' felhők,.. nem tudtam nézni, valamennyi ne [m ...] 15 fokos éjszakai maximális fázis…, amikor kezdett világossá…, hogy elszámolni az éjszakai 18 fok keletről északra és nyugati [...] ott állt, a többi a bolygók nem álltak ott ….3 és fél könyök előtt Alfa Lib volt háttérbe szorította a ...

Itt nincs szó konkrétan holdfogyatkozásról, de a „15 fokos éjszakai maximális fázis,… amikor kezdett világossá” szövegrészt egy halvány utalásként figyelembe lehet venni. Ha eltekintünk ettől, akkor azt sem lehet tudni, hogy melyik hónapról van szó.

A BM 34034 Year 175 (SE) month XIII/2 15 moon rise to sunset When a Cor culminated, lunar eclipse,beginning on the south-east side. In 18 (?) deg of night it made 7 fingers. At 1 (?) beru before sunrise. [BM 34034 (=LBAT 1285), Rev. 17-23; fordította.: Huber, p 69] F. R. Stephenson: Historical eclipses and Earth’s rotation. 188. oldal. tábla hátoldalán már határozott utalást lehet találni F. R. Stephenson könyvének 188. oldalán:

(SE) 175 év XIII/2 hónap 15-én…… Amikor az α-Cor tetőzött, holdfogyatkozás, attól a dél-keleti oldalán. 18 (?) fokkal az éjszaka... 7 ujjnyit.  Egy (?) beruval napkelte előtt

[BM 34034 (= LBAT 1285), Rev. 17-23; ford.: Huber, p 69]

A hónap csak egy feltétezett adat, mint ahogyan az α-Cor (Vadászebek csillagkép?) is. A szerző valószínűleg hozzá akarta illeszteni az i.e. 136. évi napfogyatkozáshoz a dátumot. A beru a fokhoz hasonló babiloni mértékegység és harminc fokkal egyenlő (egy fok kb. négy perc), ami így két órának felel meg.

Stephenson könyvében az i.e. 136. április 1-i holdfogyatkozást rendeli ide. A mintegy 70 %-os fedést elérő részleges fogyatkozás napkelte előtt körülbelül másfél órával kezdődött, ami nincs egy beru, azaz két óra. A Szaturnusz bolygó jól látható volt ekkor, de az agyagtáblán nem található róla adat.

 

Az eddig leírtak alapján a megfeleltetés több ponton is vitatható. A kutatók érthető okok miatt szeleukida (SE) évszámként értelmezték - talán nem is tehettek mást - de ez nem lehet akadálya egy újraértelmezésnek. Vizsgáljuk meg azokat az adatokat, amelyek kétségessé teszik az i.e. 136-os évi fogyatkozással történő azonosítást. Elsőként a babiloni naptár rendszerével ismerkedjünk meg, és az április 15-i dátum megfeleltetésével.

 


2. A babiloni naptár


Az ókori babiloni naptár úgynevezett luniszoláris naptár, ami a Hold járására alapult, az év hosszát pedig a Nap járásához igazították. Az év tizenkét holdhónapból állt, melyek első napja az újhold nyugati égbolton történő első megjelenésének napja volt. Az év a tavaszi napéjegyenlőség napjához igazodva kezdődött. Körülbelül háromévente egy hónapot beiktattak, ezzel igazodva a szoláris év hosszához. A babiloni naptár egy normál éve 354 napos volt. Alább a babiloni naptár hagyományos, tizenkét hónapos évének táblázata.

 

A szökőévekben plusz egy hónapot illesztettek be, vagy a VI. hónap után, amit második Ululu-ként neveztek és 29 (30) napos volt, vagy a XII. hónap után második Addaru-ként, ami 30 (29) napos volt.

 

Babilonban ekkor az i. e. 5. század elején bevezetett tizenkilenc éves ciklust használták, amelyben hét szökőhónap volt, a 3., 6., 8., 11., 14., 17. és a 19. évben. A 17. évben két Ululu hónap volt, a többiben pedig két Addaru. A ciklus eredményeképpen az első hónap (Niszannu) első napja soha nem távolodott el a tavaszponttól. Alább a babiloni naptár 19 éves ciklusának táblázata:

A szökőhónapot minden esetben az uralkodó jelölte ki, természetesen a tudósainak tanácsára, és rendszerint az előző hónapban. A szökőhónapok változó beillesztésével a mezopotámiai naptár egyfajta mozgó jelleget kapott. Az egész rendszer legfontosabb feladata az évkezdet meghatározása volt. A naptári év első napját minél közelebb akarták helyezni, illetve tudni a tavaszi napéjegyenlőséghez, azaz a mai március 20/21 környékére. Az ideális esetben az első hónap, a Niszannu tizenötödike – a telihold napja - a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltére esett.

A következő táblázat a 19 éves ciklus évkezdeteinek elcsúszását tartalmazza a 21-i napéjegyenlőségtől, napokban kifejezve. Az első év nulláról indul, és a ciklus végén, a 19. év után ismét nulla lesz. Ha az első évnek március 21-e az első napja, akkor csak a nyolcadik évnél lépi túl a kívánatos dátumot, akkor is csak két nappal. A ciklus többi éve jóval 21-e előtt kezdődik.

 

A Niszannu hónap elseje - az egykori babiloni naptár évkezdete - a mai naptárunk szerinti február 23-a és március 23-a között mozgott. Soha nem került át április hónapba. Az eddig leírtak alapján a megfeleltetés első vitatható tétele, hogy áprilisi hónap közepére esett volna az akkori babiloni év kezdete.

Az i.e. 136. év cikluson belüli babiloni éve pedig csak egy 2. Addaru szökőhónapot tartalmazó év lehet. Azaz a 3., 6., 9., 11., 14., vagy a 19. év közül az egyik. A legkedvezőbb eset, ha a 136-os év a 19-es sorszámú a ciklusban, és akkor az év kezdete március 21-re esett volna.

Ezek alapján: az i.e. 136. év április 15-e nem lehet 2. Addaru hónap 29. napja, hiszen az évkezdet április 17-re esne, ami ellentmond a babilóniai naptár rendjének.

Ekkora eltérést az egykori csillagászok hozzá nem értésére sem lehetne ráfogni. A több száz, vagy ezer évig folyamatosan végzett pontos megfigyelések leírásai nem ebbe az irányba mutatnak. Nem ezt mutatja a XI. században megreformált mai perzsa naptár sem, amelyet az óriási mennyiségű megfigyelés során megalapozott tudás segítségével alakítottak ki. A naptár számottevő hibája állítólag 2 millió év múlva fog jelentkezni, szemben a Gergely-naptár négy-nyolcezer évével.

Fontos információ a továbbiakhoz és a fogyatkozások napjának helyes megfeleltetéséhez:

Babilonban, illetve Mezopotámiában a nap mindig napnyugta után kezdődött, és estétől estéig tartott. A babiloni nap a mai naptárunk szerinti előző nap estéjétől - mondhatnánk aznapot is - a következő nap estéjéig tartott.

 

Az áprilisi évkezdetet - úgy gondolom - sikerült hitelesen megkérdőjelezni. A következőkben járjuk körül a 175-ös évszám beazonosítását, származtatását.

 


3. Az évszám és az időszámítás neve


Az agyagtáblák fordításakor volt egy kisebb bizonytalanság az évszámok körül. A fordítás kommentárjában F. R. Stephenson: Historical eclipses and Earth’s rotation. 64-68, 129-131, 136-137 oldal leírják, hogy először csak a 75-ös évszámban voltak bizonyosak, és az 1-es számot később azonosították.

Meghatározóan fontos információ, hogy az évszámot a BM 34034 számú, az holdfogyatkozást leíró agyagtábla tartalmazza. A napfogyatkozás évszáma ez alapján lett 175-ként meghatározva.

Véleményem szerint az agyagtábla évszáma nem íródhatott szeleukida időszámításban. A táblán együtt szereplő 175-ös év és az Arsaces név kizárja ezt a lehetőséget. Két Arsaces nevű uralkodót ismer a história, akik közül az első i.e. 247-211, (ÚR/AD 1-36) a második i.e. 211-185 (ÚR/AD 36-62) között uralkodott. Ekkor már egyik sem élt.

A mezopotámiai területek i.e. 136-ban (ÚR/AD 111.) már valóban a pártus birodalomhoz tartoztak, de ekkor I. Mitridatész volt a király, és ez a 111. év az arszakidák érájában.

A mai értelemben vett arszakida időszámítás 175. évének az i.e. 72 felel meg, és a források szerint Szinatrukész uralkodott. A babiloni részen a 72-es év körül, i.e. 61. szeptember 9-én, és i.e. 79. március 17-én volt nagyobb fedésű fogyatkozás, de egyik sem volt teljes azon a részen, így az agyagtáblák fogyatkozásai nem kapcsolhatók az i.e. 72-es évhez, de kétszáz évnyi távolságban sem található megfelelő napfogyatkozás.

A szeleukida éra 175. évét és az Arsaces nevet nem köti össze semmi. Mivel egy időszámítás lett elnevezve az Arszakidák dinasztiájáról, az agyagtáblán található Arsaces név csak az időskála nevét jelentheti.

 

A következő megválaszolandó kérdés, hogy az adott évszámnál van-e az agyagtáblák leírásainak megfelelő nap- és holdfogyatkozás. Az arszakidák időszámításában lejegyzett napfogyatkozást megtalálni a mai időszámításunk szerinti azonos évszámnál, erőteljes igazolása lenne az elméletnek. Ez lesz a következő fejezet témája.

 


4. Az arszakida időszámítás napfogyatkozása


Az elmélet szerint a mai időszámításunk az Arszakidák időskálája, ezért magától értetődik, hogy a 175. évi napfogyatkozást a maiban kell keresni. Található is egy a kérdéses időpont közelében, igaz egy évvel korábban, i.sz. 174. február 19-én, de ezen kívül semmi más nem szól ellene. Arra, hogy miért 174 a napfogyatkozás évszáma és nem 175, később visszatérünk. Alább az i.sz. 174. február 19-i napfogyatkozás képe és mellette az összehasonlításhoz az i. e. 136. április 15-i napfogyatkozás:

 

A helyszín Mezopotámia, és a kora reggeli időpontban kezdődött a fogyatkozás. Annak a kérdésnek az eldöntéséhez, hogy az új jelölt eleget tesz-e a kívánalmaknak, az ékírásos agyagtáblák többi adatának elemzésére is szükség van. A következők olvashatóak, illetve értelmezhetőek az ékírással írt táblákról:

...24 fokkal a napkeltét követően, a napfogyatkozás kezdődött...

A fok-nak nevezett babiloni egység körülbelül négy perces időtartam, ami azt jelenti, hogy a fogyatkozás kb. másfél órával - 96 perccel - a napfelkelte után kezdődött.

...a Vénusz, Merkúr, és a szokásos csillagok láthatóak...

Feltehetőleg a napfelkelte előtti égbolt állapotát jelzi. A babiloni csillagászok gyakran fel szokták tüntetni a fényesebb csillagok jelenlétét is, és a „szokásos” szó valószínűleg azt jelentheti, hogy ilyenek nem voltak láthatóak.

...a Jupiter és a Mars, ekkor láthatatlan időszakukban voltak,...és láthatóvá váltak napfogyatkozáskor.

A „láthatatlan időszak” kifejezése vagy a horizont alatti állapotot, vagy a nappali égbolton való tartózkodást jelentheti.

 

A két szóban forgó fogyatkozás, a BC 136-os és az AD 174-es évek napfogyatkozások folyamatának két szakaszát hasonlítjuk össze a StelláriumA Stellarium szabad, nyílt forráskódú számítógépes planetáriumprogram. (Honlap: https://stellarium.org/hu/) program segítségével. A két szakasz, a napfelkelte és a teljes fogyatkozás állapota.

 

A napkelték összehasonlítása

Az alábbi ábrán jól látható, az i.e. 136-os évnél a napfelkelte előtt csak a Mars bolygót észlelhette volna egy rövid ideig az egykori csillagászpap. A szövegben említett Jupiter valóban nem látható, de a Merkúr és a Vénusz bolygó sem, pedig azoknak ott kellene lenniük. Ez nem egyezik a megfigyelés ismert adataival.

A fenti ábrán, a 174-es évben, már jóval napkelte előtt látható volt a Vénusz és a Merkúr is, és fényesebb csillag sincs a közelben, pontosan úgy, ahogyan az egykori csillagnéző lejegyezte a fordítás szerint.

 

A napfogyatkozás kezdetének összehasonlítása

A két napfelkelte ideje között több mint egy óra különbség van, a februári és az áprilisi időpontok miatt. A szimulációk azt mutatják, hogy a napkelte és a teljes fogyatkozás között eltelt idő az i.e. 136. évi eseménynél kb. egy órával több a 174. évinél. Az i. sz. 174-es évnél ez kb. körülbelül 2 óra. A forrás 96 percet jelez, amihez az észlelési idő eltéréseit figyelembe véve, a 174-es év fogyatkozása esik közelebb.

 

A legnagyobb fedés állapotának összehasonlítása

A legnagyobb fedés közeli állapotot vizsgálva további érdekes következtetések vonhatók le. Az alábbi ábra a vitatott 136-os év napfogyatkozását mutatja a teljes takarás állapotában. A négy bolygó valóban ott van a képen, de megjelenésük rendje más, mint ahogyan az agyagtáblán szerepel. Ráadásul a napkoronában tartózkodó Jupiter láthatósága megkérdőjelezhető. Összefoglalva, az időszámítás előtti 136. április 15-i napfogyatkozás itt megismert folyamata nem illeszkedik az ékírásos szövegben leírtakhoz. A bolygók másképp jelennek meg, mint ahogyan a korabeli csillagász lejegyezte.

A fenti képen az arszakida időskála 174. február 19-i fogyatkozás teljes takarású állapota látható. Újra láthatóvá vált a Merkúr és a Vénusz az egykori szemlélő számára, valamint láthatta az említett két bolygót a Marsot és a Jupitert. A Szaturnusz ugyan ott van a képen, amit vagy nem látott az egykor élt csillagászpap, vagy az erről szóló szöveg a tábla sérült részén szerepel. Ugyanakkor a 136-os évnél is látható volt a Szaturnusz, de a nyugati égbolton.

A két fogyatkozás részleteinek összehasonlítása alapján ki lehet jelenteni, hogy a kettő közül az i. sz. 174. évi napfogyatkozás folyamata felel meg az ékírásos forrásokban leírtaknak, egyúttal a mai és az arszakida időskála azonossága is igazolódni látszik.

 

A szöveg fordítása ugyan 2. Addaru 29. napjára jelzi, de az ékírásos szövegek fordításánál feltehetőleg jelen volt a külső körülményeket is számításba vevő szubjektivitás, ami igyekezett az i. e. 136-os évi fogyatkozáshoz igazodni.

Véleményem szerint ez egy szökőév tizenkettedik, azaz első Addaru (Addaru I.) hónapja volt. Így a rá következő második Addaru (Addaru II.) hónap után, pontosan március 20/21-re esik a Niszannu hónap első napja, és egyúttal a fentebb említett „ideális eset” következik be, hogy a Niszannu 15. napján telihold van.

Ebben az esetben a szóban forgó 175-ös év a cikluson belül vagy a tizenegyes vagy a tizenkilences sorszámú lehetett.

 


5. Az arszakida időszámítás holdfogyatkozása


Ahogy már volt szó róla a fejezet elején ismertetett forrásoknál, az agyagtáblák hátoldalának töredezett szövegrészében van egy utalás holdfogyatkozásra, amelyet valamelyik hónap 15. napjának éjszakáján figyelt meg az egykori szemlélő. A BM 45745 tábla szövegében nincs határozott adat, mint ahogyan Stephenson állítja is könyvében. A „15 fokos éjszakai maximális fázis,… amikor kezdett világossá” szövegrészt látja halvány utalásként. A BM 34034-es tábla szövegéből már több információt kapunk. Például a 175-ös évszám innét származik, ugyanakkor a hónap itt is csak feltételezett adat.

175 év [XII/2] hónap 15-én…… Amikor az [α-Cor] tetőzött, holdfogyatkozás, attól a dél-keleti oldalán. 18 ...fokkal az éjszaka... 7 ujjnyit.  Egy ... beruval napkelte előtt

Az eredetileg iderendelt i.e. 136. április 1-i holdfogyatkozással nincs különösebb probléma, de nekünk ÚR/AD 174 körül kell keresnünk egy megfelelő holdfogyatkozást, lehetőleg napkelte előtti időpontban. Láss csodát, van.

A 174. évben egy holdfogyatkozás volt, mégpedig augusztus 29-ről 30-ra virradó éjszaka, és teljes. Előtte pedig ÚR/AD 173. március 17-én, de nem volt látható a kérdéses területről.

A 174. augusztus 30-i teljes holdfogyatkozás adatai a NASA honlapjáról, az egyetemes időben megadva (UT). Az ókori Babilonban vagyunk - a mai Irak területén - ahol a helyi idő körülbelül három-négy órával több.

Belépés a félárnyékba

:

00.01

Belépés a teljes árnyékba

:

00.58

Napkelte a megfigyelőhelyen

:

02.00

Teljes fedés ideje

:

02.14

Kilépés a teljes árnyékból

:

04.08

Kilépés a félárnyékból

:

05.06

A baloldali ábra a holdfogyatkozás kezdetét szemlélteti, a jobboldali pedig a fogyatkozó Hold lenyugvása előtti percekben készült. A napkelte a valószínűsíthető megfigyelőhelyen az egyetemes idő (UT) szerint körülbelül 02.00-kor következett be. A megfigyelés helyének bizonytalansága miatt, a helyi idő szerint 500 és 600 között lehetett. Mivel ugyanazt a tetszőleges időt kell hozzáadni mindegyik adathoz, talán nem is fontos.

A képek alján lévő időpontokból látható, hogy a holdfogyatkozás kezdete és a napkelte között kb. két óra telt el, azaz egy beru, ahogyan BM 34034-es tábla ékírásos szövegének fordításában szerepel.

Szembetűnő különbség ugyan nincs a 136-os és a 174-es év holdfogyatkozásai között, de az utóbbi mégis pontosabban illeszkedik az agyagtáblán lejegyzett folyamathoz.

 


6. Az ékírásos táblák és az évszám


A bizonyítások eddig arra irányultak, hogy melyik év fogyatkozása felel meg jobban a leírásnak, ami után mindig marad egy kis kétség, hogy mégis a kevésbé illeszkedő a jó megoldás. Különösen, hogy a többnyire sérült ékírásos táblák adatai részlegesek, és sokszor több szakértő egyetértésén alapul, hogy a kérdéses részt hogyan értelmezzék. Nem a hozzáértésüket kérdőjelezem meg - nem is merném, sőt, a legnagyobb tisztelettel tekintek szakértelmükre - csak megjegyzem, hogy ennek a kutatásnak ilyenek a körülményei. A tévedés, illetve egyféle értelmezési szubjektivitás lehetősége mindig jelen lehet, akár a BC 136-os évi fogyatkozások felé, akár az ÚR/AD 174/175-ös fogyatkozások felé történik. Azonban ne feledjük, a táblákon jelen lévő Arsaces név igen erőteljesen tereli a megoldást a mai időszámításunk szerinti évszámhoz.

A British Múzeum BM 34034 számú agyagtáblájának frontoldala és átírása

A British Múzeum BM 34034 számú agyagtáblájának hátoldala és átírása

 

Fent a British Múzeum BM 34034 számú agyagtáblájának font- és hátoldali képe, valamint szövegének átírásaiForrás: BM 34034, H. Hunger, 2006, ADRT Vol. VI. Goal Year Texts, No. 69.. Mérete körülbelül tízszer tizenkét centiméter. Ebből a jól láthatóan sérült, megkopott tenyérnyi táblácskából kell a tudósoknak kiszedni az évezredes titkokat. Nem könnyű feladat és nagyon kevesen értenek hozzá.

Ahogyan már korábban jeleztük, az évszámot - az arszakida időskála 175. évét - a BM 34034 számú, a holdfogyatkozást leíró agyagtábla tartalmazza. Mivel a babiloni évváltás a mi időszámításunk szerint 174. márciusában volt, így a február 19.-i napfogyatkozás még az előző évhez tartozik, ami az arszakida időskála 174. éve. A napfogyatkozás alapján az adott év Addaru hónap 29. napja 174. év február 18/19-vel esik egybe, azaz február 18-i napnyugtától február 19-i napnyugtáig tart. Ennek megfelelően kiszámolva, a 174. év augusztus 29/30-a Ululu 15-re esik, a forrásban szereplő dátumnak megfelelően.

Alább látható a tárgyalt naptári időszak táblázata, egymás mellett a babiloni hónapok és a mai naptárunk megfelelő napjai. Sárga háttérrel a két fogyatkozás napjai. Mai naptárunk 174. éve nincs feltüntetve a hónapok felett, de a babiloni év 174-ről 175-re történő váltása jól látható.

Egy apró módosítás azonban bekerült a naptárba. A második Addaru hónapot 30 naposra jelzik, de abból, hogy az uralkodó rendelte el az előző hónapban a beszúrását, feltételezhető, hogy nem mindig tartották be, és hol 30, hol 29 napos volt attól függően, hogyan lehetett pontosabban újhold napjára illeszteni a hónap elejét. Ismerünk 26 napos Addaru betoldást is. Itt a második Addaru 29 naposként lett figyelembe véve. A harminc napos Addaru II. esetén Ululu 14-re esne az augusztus 30-i holdfogyatkozás, holott 15-én lett jelezve. Ugyanakkor feltehetőleg éltek azzal a lehetőséggel, hogy 21-re tegyék az évkezdetet, Nisszanu elsejét.

Adalék az adott év csillagászati időpontjaihoz: a 174. február 19-e utáni következő újhold március 20-án, 18 óra 30 perc körül következett be. A tavaszi napéjegyenlőség ebben az évben március 21-én, 22 óra 13 perckor, az egyetemes idő szerint.

Az agyagtábla adatai szerint az i.sz. 174. március 21-i Nisannu elsejével már a 175-ös évébe lépett a babiloni naptár arszakida időszámítása. Arra a kérdésre, hogy miért van kilenc hónap különbség a feltételezés szerint ugyanannak az időszámításnak két vonala között - az európai időskála és az eredetinek mondható folyamközi vagy arszakida időskála - nehéz elfogadható választ adni. A mai időszámítás évkezdetét Gergely pápa tette január elsejére 1582-ben. Így plusz egy évről van szó, amire még keresni kell a magyarázatot.

Az eltérés persze a különböző évkezdetek közti váltás során is létrejöhetett a bevezetés előtti évezrednyi időtartamban. Azt sem ismerjük, hogy mennyire kapcsolódott szervesen a pártus birodalom eredeti időszámítása és az európai folytatása.

A jobboldali képen a BM 45745-ös agyagtábla képe, amely a napfogyatkozás részletesebb leírását tartalmazza. Ezen is jól láthatóak a sérülések, amelyek igencsak megnehezíthették a fordítók dolgát. Nem elképzelhetetlen, hogy a hiányzó évek titka itt rejtőzik valahol.

Kérdés, hogy mekkora szerepe volt a szubjektív megitélésnek, hogy a 136-os számhoz illesszék az ékírásos évszámot. Ahogyan már volt róla szó, az előző fejezetben, a kommentár szerint először csak a 75-ös évszámban voltak bizonyosak, és az 1-es számot később azonosították. Vajon az a 75-ös valóban 75 volt, vagy csak azért 175, mert 136 és 175 összege egyenlő 311-el, ami a szeleukida időszámítás kezdő éve. A 174-nél viszont hiányzott volna egy év.

Ott, akkor ez logikus döntés volt a fordítók részéről, hisz nem volt más alternatíva. A teljes napfogyatkozások ugyanazon helyszínen ritka vendégek. Gyakran száz évnél is több telik el, hogy ismét lássanak egy teljeset ugyanott. Még ritkább az olyan eseménysor, ahol megjelenik mellette egy holdfogyatkozás. A másik lehetőség, hogy a mai időszámításban keressék a fogyatkozásokat, nem hiszem, hogy megfordult a fejükben.

 

 

Az eddig leírtak alapján kijelenthető, hogy a British Múzeum BM 45745 és a BM 34034 számú agyagtáblái a mai időszámításunk 174. évében bekövetkezett nap- és holdfogyatkozás leírását tartalmazzák. Az pedig kizárható, hogy a babiloni papok Jézus Krisztus születésétől számolt években dátumozták volna agyagtábláikat, és ismereteink szerint nincs más időszámítás, ami ekkor indult volna a folyamközi részen.

 


 

 

TARTALOMJEGYZÉK

AZ ELMÉLET

Bevezetés

I. Időszámításunk kérdőjelei

II. A valódi időszámításunk

III. A valódi betlehemi csillag

IV. Misztikumok, összefüggések, elemzések, feloldások

V. A valódi Dionysius-i húsvéttábla

VI. Az Úr megnevezés párhuzama

VII. A felismerés kora

VIII. Kérdések, válaszok, gondolatok

Utószó

AZ ELMÉLET ÉRDEKESSÉGEI

A KÉPES KRÓNIKA ZAVAROS ÉVSZÁMAI

MÁRCIUS 21 VAGY MÁRCIUS 25

A HÚSVETTÁBLA ELLENTMONDÁSAI

A VALLÁSALAPÍTÓK PÁRHUZAMAI

A PÁRTUS IDŐSZÁMÍTÁS FOGYATKOZÁSAI

A KRONOLÓGIA SAROKPONTJAI

ÖSSZEHASONLÍTÓ KRONOLÓGIA

 

FORRÁSJEGYZÉK

 


 

KÖNYVBEN NEM SZEREPLŐ ANYAGOK

TÉVIDŐ - az eltévedt időszámítás blogja...

ŐSHONOS ŐSTÖRTÉNET: KIK VAGYUNK?

AZ ELMÉLET KISLEXIKONA

 


 

FORRÁSMUNKÁK GYŰJTEMÉNYE

Középkori krónikák

Időszámítások és naptárak

Őstörténetünkhöz

DIONYSIUS - EREDETI LATIN NYELVEN

 


 

 

 

 

A fórumokhoz regisztráció nélkül is hozzá lehet szólni, egy tetszőleges azonosító és email megadásával.

A fórum címe Ut. hozzászólás Beíró neve Db
OLVASÓI HOZZÁSZÓLÁSOK 2021.09.16.Mleonóra13
SZERZŐI MEGJEGYZÉSEK, HÍREK, ÚJDONSÁGOK 2021.08.23.A szerző18
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS elméletéhez 2021.06.12.szekeress21
Őshonos őstörténet: KIK VAGYUNK? 2021.01.24.Szomor11


Hozzászólások száma: 63 db
 
 

Beírás az alábbi fórumba:

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS elméletéhez




Humán ellenőrző kód:
Másik_kód_kérése
Írd be ide a fenti képen látható kódot. A kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat


 
STATISZTIKA
TÁRSOLDALAK
ELÉRÉSEK
REGISZTRÁCIÓ

Felhasználónév:

Jelszó:


 

Ma érvényes évszámok


Jelenlegi

:

2021

Etióp

:

2014

Kopt

:

1738

Iszlám

:

1442

Perzsa

:

1400

Zsidó

:

5782

Indiai

:

1943

Bizánci:

7530

Örmény

:

1469


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Téves évszámok


Jézus születésétől számolt (i.e.7)

TévesHelyes

2028

1781

Arszakida éra

TévesHelyes

2268

2021

Szeleukida éra

TévesHelyes

2333

2086


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Civilizációk téves évszámai


Róma alapításától számolt évek

TévesHelyes

2774

2527

Egyiptomi Nabú-nászir-éra

TévesHelyes

2768

2521

A görög olimpiai éra

TévesHelyes

699 ol. 1 év

634 ol. 1 év


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Fontosabb évszámok


Az újTörténelmi eseményekA régi
ÚR e. 516A görög időszámítás kezdeteBC 776
ÚR e. 252A marathoni csataBC 490
ÚR e. 242A thermopülai csataBC 480
ÚR e. 209A szalamiszi csataBC 449
ÚR e. 190A peloponnészoszi háborúBC 431
ÚR e. 75Nagy Sándor halálaBC 323
ÚR e. 65Szeleukida időszámításBC 312
ÚR/AD 1Arszakida időszámításBC 247
ÚR/AD 175Spartacus rabszolgafelkeléseBC 73
ÚR/AD 203Julius Caesar naptárreformjaBC 45
ÚR/AD 204Julius Caesar halálaBC 44
ÚR/AD 220Római császárkor kezdeteBC 27
ÚR/AD 239Augusztus népszámlálásaBC 08
ÚR/AD 247Mai időszámítás előtti 1. évBC 01
ÚR/AD 248Mai időszámítás szerinti 1. évAD 01
ÚR/AD 531Diocletianus császár ur.AD 284
ÚR/AD 572Niceai zsinatAD 325
ÚR/AD 622Hidzsra (Mohamed futása)ugyanaz
ÚR/AD 642Római Bir. kettészakadásaAD 395
ÚR/AD 700Attila halálaAD 453
ÚR/AD 723Az ókor végeAD 476
ÚR/AD 774Justinianus császár ur.AD 527
ÚR/AD 784Római időszám. megszűnéseAD 537
ÚR/AD 800Nagy Károly megkoronázásaugyanaz

 
 
A könyv címlapja

 

Unsoft.hu


Levél a webmesternek

 
  Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag
  GONDOLGOK
  FORRÁSOK
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  ENNEAGRAM önismereti rendszer
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Elektro-Tec, Gyöngyös
  Ősmagyar nyelvek
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Heves megyei sakkélet
  Gyöngyösi ENERGIA SC sakkegyesülete
  Meglátások
  Boricsev Oleg
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  A gyöngyösi Ringsted utca oldala
  Évelő növények, évelő virágok
  Dionysius Exiguus latin nyelvű munkái
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Szekeres Sándor: Egyszerű játékok a sakktáblán
  Szkíta Főnix
  The Scythian Phoenix
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Chess Quotes
  Laws of Chess
  Chess piece names
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
  Sakkfigurák nevei más nyelveken
 

Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

és a betlehemi csillag

A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.