Hozzászóló | Cím: Az európai nyelvek földrajzi kialakulása |
murcielago Vendégként Dátum: 2023.09.13. 03:57 5.hozzászólás | Jómagam nagy Krantz-rajongó volnék (és részemről óriások igenis éltek a Földön). Csak sajnálni lehet, hogy az „alternatív” történészek nem méltatják és terjesztik az egyes finn-ugor nyelvek Kárpát-medencéből történő kirajzásának modellezését, nem beszélve a magyar nyelv ősiségének modell-szintű bizonyításáról. |
Hozzászóló | Cím: A „marha, marha” csatakiáltás |
Szomor Vendégként Dátum: 2021.01.24. 20:09 4.hozzászólás | Ha valakit saruval, csizmával azonosítanak, az sértés. Megdobálni vele szintén. Mintha lemarházná az illetőt. |
Hozzászóló | Cím: A „marha, marha” csatakiáltás |
Esküdt Vendégként Dátum: 2020.07.09. 16:38 3.hozzászólás | Utánajártam a középperzsának nevezett „merha” szónak”, de nem találtam. Úgy tűnik, nincs ilyen. A hindiben ellenben létezik „merha” (határ) szó, de ez sehogyan sem illik ide. A perzsában van „marg” (halál) szó, de ez sem ide való. Ammianus Marcellinus szövegében „marha” szerepel, s tartalma szerint e jászi (szkíta) szó nagyon is illik a helyzethez. Az ügy tanulsága: nem szerencsés a valóságot vágyainkkal helyettesíteni. A szkíták nem lesznek irániak csupán ezért, mert mi azt szeretnénk. |
Hozzászóló | Cím: A „marha, marha” csatakiáltás |
Esküdt Vendégként Dátum: 2020.06.30. 20:31 2.hozzászólás | Sajnos Ammianus Marcellinus a marha szó latin megfelelőjét nem említi. Nem kellene most találgatnunk, ha mégis megteszi: „… csizmáját az emelvényhez hajította, kiáltván »marha, marha«, ami náluk a háború jele…” – értelme pedig latin nyelven caudex, stipes.
Jeleseinknek természetesen erre is lenne válaszuk, például: A marha latinul bos, pecus stb.; jászi atyánkfia nyilván erre gondolt.
Nos, felebarátaim, nem szerencsés érzelmek felől közelíteni a tudományhoz. |
Hozzászóló | Cím: A „marha, marha” csatakiáltás |
Zoltán Vendégként Dátum: 2019.02.03. 21:15 1.hozzászólás | A keresett szó kiejtve nem \"Marha\" hanem \"Merha\" - ami középperzsában/perzsa nyelven álnok kígyót jelent, árulót. |
Ma érvényes évszámok
Jelenlegi | : | 2024 |
Etióp | : | 2017 |
Kopt | : | 1741 |
Iszlám | : | 1446 |
Perzsa | : | 1403 |
Zsidó | : | 5785 |
Indiai | : | 1946 |
Bizánci | : | 7533 |
Örmény | : | 1472 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Téves évszámok
Jézus születésétől számolt (i.e.7) | |
Téves | Helyes |
2031 |
1784 |
Arszakida éra | |
Téves | Helyes |
2271 |
2024 |
Szeleukida éra | |
Téves | Helyes |
2336 |
2089 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Civilizációk téves évszámai
Róma alapításától számolt évek | |
Téves | Helyes |
2777 |
2530 |
Egyiptomi Nabú-nászir-éra | |
Téves | Helyes |
2771 |
2524 |
A görög olimpiai éra | |
Téves | Helyes |
700 ol. 0 év |
635 ol. 0 év |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Fontosabb évszámok
Az új | Történelmi események | A régi |
ÚR e. 516 | A görög időszámítás kezdete | BC 776 |
ÚR e. 252 | A marathoni csata | BC 490 |
ÚR e. 242 | A thermopülai csata | BC 480 |
ÚR e. 209 | A szalamiszi csata | BC 449 |
ÚR e. 190 | A peloponnészoszi háború | BC 431 |
ÚR e. 75 | Nagy Sándor halála | BC 323 |
ÚR e. 65 | Szeleukida időszámítás | BC 312 |
ÚR/AD 1 | Arszakida időszámítás | BC 247 |
ÚR/AD 175 | Spartacus rabszolgafelkelése | BC 73 |
ÚR/AD 203 | Julius Caesar naptárreformja | BC 45 |
ÚR/AD 204 | Julius Caesar halála | BC 44 |
ÚR/AD 220 | Római császárkor kezdete | BC 27 |
ÚR/AD 239 | Augusztus népszámlálása | BC 08 |
ÚR/AD 247 | Mai időszámítás előtti 1. év | BC 01 |
ÚR/AD 248 | Mai időszámítás szerinti 1. év | AD 01 |
ÚR/AD 531 | Diocletianus császár ur. | AD 284 |
ÚR/AD 572 | Niceai zsinat | AD 325 |
ÚR/AD 622 | Hidzsra (Mohamed futása) | ugyanaz |
ÚR/AD 642 | Római Bir. kettészakadása | AD 395 |
ÚR/AD 700 | Attila halála | AD 453 |
ÚR/AD 723 | Az ókor vége | AD 476 |
ÚR/AD 774 | Justinianus császár ur. | AD 527 |
ÚR/AD 784 | Római időszám. megszűnése | AD 537 |
ÚR/AD 800 | Nagy Károly megkoronázása | ugyanaz |
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.