Visszalépés a Főoldalra
TARTALOM
ELMÉLET ANYAGA
ELMÉLET, egyszerűen
FÓRUMOK
   
 
<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>

  
      Nyomtatható változat    Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez!


Cser FerencTéma : Őstörténetünkről
 

Gyökerek


Töprengések a magyar nyelv és nép Kárpát-medencei
származásáról.

© Cser Ferenc, Melbourne, 2000
Szerzői Kiadás.
Tipográfia: Cser Ferenc


A mű teljes anyaga megtekinthető pdf formátumban, ide kattintva...

   

Cser Ferenc


  
    Nyomtatható változat    Küldd el ismerősödnek ezt a cikket! Szólj hozzá ehhez a cikkhez!

Sz:webmester
Idő:2010.02.27.
Olv.:1033
Cimkék:

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>
 
    

  
 
 
    

   
 

Eddigi hozzászólások:

A cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára =>


Hozzászóló neve: SzekeresSCikkek 306. hozzászólásaIdeje: 2016.05.22. 16:40  

Hm!
A szegény később kapta a szegény jelentést. Eredetileg, az eny képzőt elhagyva: szeg, szegi emberek. A magyar területek tele vannak szeg, sziget helynevekkel, (Salmiszeg ) ahol semmiféle sziget nem volt. Mindig is vizes, vizenyős terület volt a Kárpát-medence belseje. A szárazulatai voltak ezek a szigetek, szegek, és ezeket az embereket hívták szegényeknek. A kunhalmok egyfajta mentsvárak voltak a vízzel elborított vidékeken. stb. stb. 

Ugyanez Erdélyben a szék. 


Hozzászóló neve: Esküdt VendégkéntCikkek 305. hozzászólásaIdeje: 2016.05.22. 16:15  

Adataink sajnos ellentmondásosak. Herodotos szerint a sigynnai nevezetű nép a trákok birodalmától északra, az Istroson (Al-Dunán) túl lakott, s iráni eredetűnek vallotta magát: „E nép határai megközelítik az Adria vidékén élő henetoi nemzet földjeit; ők maguk azt mondják, ők méd telepesek”. Apollonios Rhodios szerint Laurion hatalmas puszta lapályán (a Havasalföldön), a Duna deltájának vidékén laktak. Strabon és Pseudo-Orpheus ellenben Kaukázus vidékinek mondja őket.

 

Tóth Imre szegénynek nevezi a szóban forgó nemzetséget. Talán igaza van, ám választhat egy nép díszesebb nevet is magának. Miért éppen szegénynek címezné magát?

 

Liddell és Scott (A Greek–English Lexicon) szerint a sigynes, sigynon stb. görögös kifejezés jelentése gerely, nyárs, szigony. Még az is lehet, jellemző fegyveréről nevezte el magát szigony népe. Fischer Károly (Erklärung der skythisch-sarmatischen Namen und Wörter aus der ungarischen Sprache. II. Band.) is erre hajlik. Következésképpen legyünk óvatosak, mert – Herodotost idézve – "Minden megtörténhet hosszú idők folyamán".


Hozzászóló neve: SzekeresSCikkek 304. hozzászólásaIdeje: 2016.05.22. 14:06  

Egyébként a nyelvi honfoglalást egyszerűen a fizika / matematika / hadászat törvényei szerint képtelenség végrehajtani. Akkor viszont csak déli irányból történő természetes terjeszkedéssel jöhetett ide, évezredek alatt. 

... és vallom, hogy mi vagyunk Hérodotosz szigünnái.  


Hozzászóló neve: SzekeresSCikkek 303. hozzászólásaIdeje: 2016.05.22. 14:01  

Az angolt se hagyd ki! Ez csepet sem vad-vájd ötlet.

Vajon many szavunk hajaz oda? Válasz:  any, hogy Varga Csaba könyvet írt róla. 

Csak példának írtam, de a many/any használatának szabályai is szinte ugyanazok. mint a magyarban.

Ha vannak szavaink keleten és nyugaton is, akkor maradni kell ott, ahol vagyunk...

 


Hozzászóló neve: Esküdt VendégkéntCikkek 302. hozzászólásaIdeje: 2016.05.22. 13:04  

Ha a magyarok nyelve a Kárpát-medencében született meg, hihető magyarázatot kell adnunk a kérdésre, hogyan került seregnyi szavunk lenyomata finnek, lappok, manysik, törökök, mongolok, japánok stb. nyelvébe. Európa és a Kárpát-medence legkorábbi lakói a crô-magnoni emberek voltak (kb. 40000 éve élnek földrészünkön), ők azonban nemigen jutottak túl Európa határain. Kik és hogyan terjesztették el szavaikat Ázsiában?

 

Nyelvünket, tegyük fel, a szkítáktól örököltük. Ők az utolsó eljegesedés idején Európa és Ázsia pusztaságait, a középső kőkorszakban pedig Kelet-Európa keleti felét lakták. Utóbb ismét szétterjedtek Eurázsia pusztáin. Számos európai és ázsiai néppel érintkeztek, közéjük beolvadtak stb., s ez megmagyarázná, hogyan kerültek szavaink ezekhez. A szkíta elődök azonban, bánatunkra, a Kárpát-medencében először csak i. e. 40003600. között telepedtek le. Őslakosok, ha úgy tetszik, a Duna völgyében azonban nem a legkorábbiak.

 

Finnek és ugorok lettek volna nyelvünk hordozói? Ők Kelet-Ázsiából rajzottak ki, Nyugat-Szibériában, illetve Északkelet-Európában csak 1300011000 évvel ezelőtt jelentek meg. Nemigen lehetünk rokonaik, mert a mai magyar népességben leszármazottaik csupán egy százalék arányban vannak jelen.

 

Ha a felsoroltak nem jöhetnek számításba, akkor talán az újkőkori jövevények lehettek nyelvünk hordozói. Éppenséggel e feltevésnek is vannak hívei. Ők sem kerülhetik meg azonban az alapvető kérdést. Miként lehetséges, hogy szavaink egyikét-másikát távoli népek nyelvében is felismerjük? Vagy mi vettük volna át ezeket? Hogyan?


Hozzászóló neve: Esküdt VendégkéntCikkek 301. hozzászólásaIdeje: 2016.05.22. 11:34  

Ős-Európa nyelve, állítja a nyelvtudósok egy része, nem lehetett indoeurópai. Az ősnyelvről azonban igen óvatosan nyilatkoznak. Határozott állásfoglalást ez ügyben – egy ősi nyelv volt vagy több, ragozó vagy hajlító stb. – forrásainkban nemigen találunk. Feltételezés szerint az indoeurópai nyelveket vagy a Nyugat-Ázsiából több hullámban érkező újkőkori gazdálkodók honosították meg Európában, vagy Kelet-Európa keleti felének őslakói, a szkíta elődök. Utóbbiak első csoportjai a kő-rézkorban költöztek be Délkelet-Európába, illetve a Kárpát-medencébe.

 

Sokal és munkatársainak vizsgálata e feltételezések egyikét sem erősíti meg. Sokal, R. R., Oden, N. L. and Thomson, B. A. (1992): Origins of the Indo-Europeans: Genetic evidence. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 89 (16): 7669–7673.

 

Léteznek természetesen ellenkező vélemények is. Ezek szerint már a crô-magnoni elődök is indoeurópai nyelveken fogalmazták meg mondanivalójukat.

 

Nyelv és genetika kapcsolatának ügyében magyar nyelvű tanulmányra nem tudok hivatkozni. Harding és Sokal eredményeit vázlatosan ekképpen lehetne összefoglalni. Az egymással közelebbi rokonságban álló, tőszomszédos európai népeknek jobbára nyelve is rokon. „Idegenek”, pl. a finnek és a lappok nyelve is idegen. A germán, a kelta és a román nyelveket beszélők általában szomszédai és rokonai is egymásnak. A szláv, ugor (magyar) és török nyelvűek ugyan rokonai egymásnak, nyelvük azonban különbözik. A görög, a baszk és a finnségi nyelvűek „különcök”. Harding, R. M. and Sokal, R. R. (1988): Classifcation of the European language families by genetic distance. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 85 (23): 9370–9372.


Hozzászóló neve: SzekeresSCikkek 300. hozzászólásaIdeje: 2016.05.22. 08:54  

Elfogadva!

Nyelvöröklés és genetika:
nem tudom mennyire ismerős a témában, de a nyelvi származásra lehetne-e ugyanazt a logikai vonalat alkalmazni, mint ahogyan  kikövetkeztették, hogy az ember Etiópiából származik?

A magyar nyelv igen előkelő helyen lenne.
Egyébként érdekes vonal az európai nyelvek névelőinek elemzése.

A link: https://hu.wikipedia.org/w iki/N%C3%A9vel%C5%91

Határozatlan és határozott névelők az európai nyelvekben. 

Ahhoz képest, hogy hivatalosan 895-ben 'jöttünk' be, érdekes a szinezet. 

 


Hozzászóló neve: Esküdt VendégkéntCikkek 299. hozzászólásaIdeje: 2016.05.22. 07:23  

A jobb megértés végett talán nem árt az előző hozzászóláshoz némi kiegészítést fűzni.

 

R1a1: Kelet-Európa keleti felének szkíta őstelepesei, ma jobbára szlávok és magyarok stb.;

R1b1: újkőkori bevándorlók, ma jobbára kelták és nyugat-európai népek;

I2a: Délkelet-Európa és Kelet-Európa nyugati felének őstelepesei. Egykor illírek, trákok stb., ma jobbára szlávok, magyarok stb.;

I1: Északnyugat-Európa őstelepesei, germánok.

 

A mai magyar népesség 28 százaléka Európa crô-magnoni őstelepeseitől (I csoport) származik, 46,5 százaléka Eurázsia őslakóitól (R csoport). Az R1b ág képviselői csak az újkőkorban költöztek Európába, ennélfogva őket ne vegyük számításba. (A többi csoport képviselői legalább a középső kőkor óta, 13000–11000 éve laknak Európa földjén.) A mai magyar népességnek eszerint mintegy 55 százaléka származik európai ősapáktól.

 

Felmerülhet még a kérdés, hol vannak a hunnak és töröknek nevezett ősök, Belső-Ázsia és Dél-Szibéria egykori lakói? Természetesen közöttünk. Az adatokból kilétükre következtetni lehet.

 

Hozzá kell tennem a mondottakhoz: elsősorban a tények és az eredmények érdekelnek, nincsen szándékomban vitát gerjeszteni. Tiszteletben tartom minden ember meggyőződését. Ha valaki őshonosnak tekinti a magyarságot a Kárpát-medencében, joggal teszi. Egyetlen kérdésen érdemes talán elgondolkodni, s azt esetleg megbeszélni: kitől örököltük nyelvünket?


Hozzászóló neve: Esküdt VendégkéntCikkek 298. hozzászólásaIdeje: 2016.05.21. 21:32  

Vágó-Zalán Andrea doktori értekezése szerint (A magyar populáció genetikai elemzése nemi kromoszomális markerek alapján) a magyar népességet tizennyolc (férfiúi) haplocsoport képviseli.

 

A leggyakoribb csoportok (hozzá zárójelben némi magyarázat):

R1a1 (Kelet-Európa keleti felének szkíta őstelepesei) 24,8%;

R1b1 (nyugat-ázsiai gazdálkodók, Európában elsősorban újkőkori jövevények) 18,7%;

I2a (Európa délkeleti felének crô-magnoni őstelepesei) 16,1%;

I1 (Európa északnyugati felének crô-magnoni őstelepesei) 7,4%.

 

A ritkább haplocsoportokat a következők képviselik:

R1* és R1a* (Eurázsia mamutvadászai) 2,6%;

R2 (az Indiai-félszigetre vélhetően a holocén időszak kezdetén bevándorolt kelet-európaiak) 0,4%;

E1b1b1a, E1b1b1b, E1b1b1c (észak-afrikai eredetű gazdálkodók, Európában elsősorban újkőkori jövevények) 5,6%;

G2a (Kaukázus vidéki gazdálkodók, Európában elsősorban újkőkori jövevények) 4,8%;

H1a (romák) 4,8%;

I*, I2b (Európa crô-magnoni őstelepesei) 4,4%;

J*, J2*, J2a2 (nyugat-ázsiai gazdálkodók, Európában elsősorban újkőkori jövevények) 9,5%;

N1c (Északkelet-Európa és Nyugat-Szibéria urálinak nevezett, vélhetően kelet-ázsiai eredetű népei) 0,9%.

 

A fentiekből következik: Európa őstelepesei (alighanem közülük kerültek ki a Kárpát-medence első gyarmatosai is) a mai magyar népességnek nagyjából 28 százalékát képviselik. Nyelvünket azonban – úgy tűnik – nem tőlük örököltük.


Hozzászóló neve: Mag Nemzete VendégkéntCikkek 247. hozzászólásaIdeje: 2011.10.03. 10:02  
Nyilvánosságra került a Tarih-i Üngürüsz ( a magyarok törökre fordított őstörténete .) megőrizte azt a jelentős és alapvető történelmi igazságot ,hogy a megyarok évezredek óta Pannóniában laknak és az innen ősi nyelvükkel és műveltségükkel kirajzott emberek újra és újra visszatértek ősi földjükre ,a Kárpát-medencébe . (László Gyula ). Ilyen volt ,mikor Attila érkezett hunjaival ,Baján az avar nép élén és Álmos ,majd Árpád vezetésével érkező katona magyar nép . A Tarih-i Üngürüsz határozottan őrzi azt a tényt ,hogy hazatérve velük azonos nyelvet beszélő népet találtak . Ugyan ezeket az adatokat őrzik a bizánci történelmi leírások (szabír magyarok ,Baráth Tibor ) sőt a rabbinikus iratok is .

Teljes cikk:

http://www.szittya.com/A%20tortenelem%20hamisitas.htm

Hozzászóló neve: Mag Nemzete VendégkéntCikkek 246. hozzászólásaIdeje: 2011.10.03. 09:55  
Ehhez kapcsolódó cikk, azok számára, aki csak hasonlóságnak vélik azt, ami nem hasonlóság, hanem azonosság!

Grandpierr​e Atilla: Rokonaink-​e a szkíták?

Éppen ezért legelőször azt vizsgáljuk meg, fennáll-e az Árpádkoriés a mai magyarság azonosságához hasonló kapcsolat a szkíták és a magyarokközött! A szkítákat Fodor István szerint is azok a szarmaták követik, akikFodor István szerint is a szkítákhoz nagyon hasonló nyelvet beszéltek.Régészeti leleteik is nagyon hasonlók. Mindez nem véletlen. A népnevek ugyanis az ókorban gyakran változtak, példáulaszerint, hogy ugyanabban az eurázsiai nagyalföldön élő népességben milyen nevűtörzsszövetség vált uralkodóvá. Másrészt szomszédai ugyanazt a népet gyakran más néven nevezték. Ugyanazt a népetpéldául, amelyet Kínában xiung-nu-nak, hunnak neveztek, amikor Európába érkezett, agörögök szkítának nevezték (lásd a 3. térképen: Ázsiai vándorlások). Vagyisugyanazt a népet nevezték Kínában hunnak, mint amit a görögökEurópában szkítának. A szarmaták pedig az ókori görög történetírók szerint a szkíták közvetlen leszármazottai, utódai, rokonai. Herodotosz szerint a szarmaták a szkíták és amazonokleszármazottai. Sztrabón nem különbözteti meg aszkítákat és a szarmatákat. Idősebb Plinius szerint aszarmaták a szkíták utódai. Ptolemaiosz Klaudiosz szerint a szarmaták és a szkíták egyugyanazonnép, csak a nevük különböző. Vagyis azókori görög történetírók szerint a szarmaták és a szkíták azonosak, illetveközvetlen leszármazási kapcsolatban állnak. A szarmaták egészen a hunokEurópába érkezéséig uralták az eurázsiai síkságot, és amikor ugyanezen hatalmastérség népe hun irányítás alá került, a hunokkal szövetséget kötöttek (http://en.wikipedia.org/wiki/Sarmatians).Nem véletlen tehát, hogy az Indiában lakó hunokat az európai szerzők a görögök nyomán gyakranszkítáknak, indoszkítáknak nevezték.A szkíta népnév tehát ahunok görög neve volt. Ugyanakkor az indiai hunok magukat európai feljegyzés szerint „mudgala”, „mudgara”, azaz„magyar” néven nevezték (lásd CzuczorGergely – Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, 2.kötet, 1736-1737. o.,”hun” címszó).

A szkíta-hun-magyar azonosság tehát akínai és indiai adatok alapján közvetlenül és egyértelműen igazolható.
.
.
.
.
A szkíták és a magyarok régészeti rokonságát már sokan alátámasztották.Ma élő legjelesebb őstörténészünk, Bakay Kornél ismegjegyezte, hogy az etelközi magyarok ivókürtjei (a csernyigovibölénykürtök) pontos másai a szkíta ivókürtöknek. A szkítákra jellemzőaranysüvegek meglétére utal Árpád népének leletei között talált beregszásziarany süvegcsúcs, amely a Magyar Nemzeti Múzeum 1996-os kiadványa szerint is aszkíta fémművességre emlékeztet.
.
.
.
.
A régészeti, történelmi, nyelvi, vallási ésnépzenei adatok tehát nem a szkíta-magyar rokonság lehetetlenségét, hanemegybehangzóan annak sokoldalúan megerősített fennállását igazolják, mégpedignem a részletkérdésekben, hanem éppen lényegében, alapvetően megerősítvekrónikáink hitelét, alátámasztva a szkíta-hun-magyarazonosságot.

Teljes cikk:

http://www.nemzetihirhalo.hu/index.php?lap=public&iro=almenu1&cikk=20

Hozzászóló neve: Mag Nemzete VendégkéntCikkek 245. hozzászólásaIdeje: 2011.10.03. 09:49  
A Tarih-i Üngürüsz is bizonyítja, mint az egyik legősibb ősgesztánk, hogy a Kárpát-medence mindig a mi népcsoportjainkkal volt tele, ahonnan kirajzottunk,s ahova HAZATÉRTÜNK! Kár e két részigazság közé mesterségesen ellentétet létrehozni.
A szkíta-hun-magyar azonosság éppen úgy igaz, mint a Kárpát-medencei őshonosságunk, hol itt a probléma?!S emellett természetesen vannak rokon szkíta nemzetek keleten is. A szkíta-hun-magyar egy és ugyanazon nép, kár ezt tagadni, s ráfogni, hogy ezek csak hasonlóak.

Hozzászóló neve: SzekeresSCikkek 244. hozzászólásaIdeje: 2011.09.22. 14:43  
Több kérdés is felvetődik, egyrészt magával a hozzászólással, másrészt a felvetett gondolattal kapcsolatban…

1. Vajon mi itt a kár? Egy konkrét személy ősei úgyis azok, akik… Ezen semmiféle szemlélet nem változtat. Az sem, ha letagadja a valódiakat, és az sem, ha beemel oda olyanokat, akikhez valójában semmi köze.


2. Ugyanakkor időben visszafelé, átlépve egy körülbelüli időhatárt, már nincs értelme ősöket megkülönböztetni, ugyanis valamennyi ettől korábban élőt nyugodtan tekinthetjük felmenőinknek.

…szinte biztosan állítható, hogy mind Árpádok, mind Attila kora azon a bizonyos időhatáron túl van, tehát őseink.

…de hogyan lehetne vizsgálni, hogy őseink közül mennyien voltak, akik őshonosak voltak és mennyien jöttek be keletről (vagy délről, nyugatról, északról)?

A genetika kutatói százalékosan fejezik ki a vizsgált alanyok származását. Hasonló módon, szintén százalékosan lehetne kifejezni felmenőink számát is.
Tehát egy ember őseinek száma 100%.
A genetika egyik kutatási vonala szerint kb. 60-70% őshonos, 20-28% nyugati vagy egyéb eredetre utal, és kb. 2% utal keleti eredetre. Az értékeket természetesen módosíthatják az egyre kifinomultabb kutatási eredmények, de a lényegen nem fog sokat változtatni.

Ez alapján kijelenteni, hogy mi keletről jöttünk be, hát…elég nagy badarság(nak tűnik)…

Én úgy gondolom, hogy mind Attila, mind Árpád népei jellemzően nomád kultúrával rendelkeztek, akik lassan beolvadtak az itt élő letelepedett kultúrába. Mivel a mai kultúránk letelepedettnek mondható, így valójában a letelepedett őshonos népességnek/kultúrának vagyunk utódai. A hangsúly a kultúra kifejezésen van.

A szkíta-hun-magyar azonossághoz:
...jellemzően nomád önazonosságú népekről van szó, akik rokonkultúrája ma jobbára keleten található, pár példát felsorolva: Kazahsztán, Türkmenisztán, Mongólia, stb...

Hozzászóló neve: Szkíta 77 VendégkéntCikkek 243. hozzászólásaIdeje: 2011.09.20. 08:26  
Őshazánk ténylegesen a Kárpát-medence, ahogy azt Cser Ferenc is megállapítja. Viszont sajnálatos, hogy Cser Ferenc tagadja a HAZATÉRŐ népcsoportjainkat, a szabírokat-szarmatákat- Atilla magyar hunjait-Árpád magyarjait. Tagadja a modern tudományok által is bebizonyított szkíta-hun-magyar azonosságot, ami felettébb káros. Ez legalább olyan káros, mint az, ha a sok bizonyítékot semmibe véve, valaki tagadja ősiségünket a Kárpát-medencében.

 
    

   
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.
Ne feledd: azok a szavak, amelyekkel minősítesz valakit, többet mondanak rólad, mint akiről beszélsz!
Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)

Extra mosolyok:
(Egérrel megfogva behelyezhetőek a szövegbe.)

Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
Ez a programok által bevitt veszélyes tartalmak beírásának megelőzésére szolgál.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)



 
    

 
Generálás ideje: 0.04 mp 

Mottó:

A tévedés be nem ismerése a megoldástól való elfordulással egyenlő és csak árt mindenkinek. Az idő pedig olyan mint víz, előbb-utóbb a felszínre dobja, ami nem oda való.

(Nemtom)


Kezelők
 BEMUTATKOZÁS
 LEXIKON

Online könyvrendelés
Fotóalbumok
Linkek, társoldalak Honlap statisztika

Keresés honlapon


Felhasználónév:

Jelszó:


Téma bevezető és tartalma

Őstörténetünkről
Az eltévedt időszámítás elméletéhez kapcsolódó őstörténeti cikkek.



Ma érvényes évszámok

Jelenlegi:2017
Etióp:2009
Kopt:1733
Iszlám:1438
Perzsa:1396
Zsidó:5777
Indiai:1939
Bizánci:7525
Örmény:1465

Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

Eltévedt évszámok

Jézus születésétől számolt
TévesHelyes
20241777
Arszakida éra
TévesHelyes
22642017
Szeleukida éra
TévesHelyes
23282081
Róma alapításának érája
TévesHelyes
27702523
Nabú-nászir-éra
TévesHelyes
27642517
Olimpiai éra
TévesHelyes
698 ol. 1 év633 ol. 1 év

Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

Információk
 
Ugrás_a_cikk_oldalára

 

Unsoft.hu


Levél a webmesternek


Egyiptomi kopt naptár

Etióp naptár

Iszlám naptár

Honlapok
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Eltévedt időszámítás
  Mocsáry Évelőkertészet
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Elektro-Tec, Gyöngyös
  Ősmagyar nyelvek
  Meglátások
  Eurochess
  Hevessakk
  Agriasakk
  Boricsev Oleg
  Mellár Mihály: Kitalált a kitalált középkor az...
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Tomory Gábor Néptánciskola
  Borostyán Néptáncegyüttes
  Csibészke Néptáncegyüttes
  Mákvirág Néptáncegyüttes
  A gyöngyösi Ringsted utca oldala
  Évelő növények, évelő virágok
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Egyszerű játékok a sakktáblán
  Szkíta Főnix
  The Scythian Phoenix

Statisztika
Te vagy itt a(z)
2375282
látogató!
Ma  838,
ebben a hónapban
29897 látogató volt.
Jelenleg
1 regisztrált tag
és 47 vendég olvas minket.

Üdvözlöm oldalamon!

Oldalt eddig 2375282 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:133
Látogatók összesen 616 alkalommal szóltak a fórum 9 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
LL.kedõ
Gondol-f
enteje
trilla
Teupoko

Mai legolvasottabbak
V. Fantomévek nélkül  (9)
Napfogyatkozások és a történelem  (8)
A TÖRTÉNELMI RÉTESTÉSZTA - újragyúrva  (8)
Könyvbemutató: 2010 március 10. 16.00 Gyöngyös, Városi Könyvtár  (7)
2. Az elmélet alapjai  (7)
Ó-orosz (Nesztor) őskrónikáról  (7)
A TÖRTÉNELMI RÉTESTÉSZTA nyújtása, avagy a töltelék dátumok titkai  (7)
A „marha, marha” csatakiáltás  (7)
Egy alig ismert ókori világbirodalom: Párthia  (7)
Sándor: 247 évvel vertek át bennünket  (6)