Visszalépés a Főoldalra
TARTALOM
ELMÉLET ANYAGA
ELMÉLET, egyszerűen
FÓRUMOK
   
 
<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>

  
      Nyomtatható változat    Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez!


Kertész IstvánTéma : Kapcsolódó írások
 

Ókori napfogyatkozások


Babona és tudomány


Boleslaw Prus világszerte ismert és a megfilmesítés óta még népszerűbb regénye, „A fáraó" a Kr. e. 11. századi Egyiptom forrongó világába viszi olvasóját. Dúl a harc a reformokért rajongó ifjú uralkodó és a konzervatív papság között. Ez utóbbi vezére, Herihór a tudós papok által előre megállapított napfogyatkozás idejére élezi ki a konfliktust, hogy azután a fáraót támogató tömeget az égi jelenség által keltett babonás félelem kihasználásával törje meg. A regény egyik csúcspontja a jelenet: Herihór megjelenik a néptől körülvett memphiszi Ptah-templom falán, és fennhangon az istenekhez fohászkodik. „A következő pillanatban, valahonnan a templom fölött, emberfölötti hang csattant fel: - Elfordítom arcomat ettől az átkozott néptől: boruljon sötétség a földre!


És rettenetes dolog történt: míg a hang beszélt, a nap szemlátomást elvesztette fényét! És az utolsó szóra olyan sötét lett, mint éjszaka. Az égen felragyogtak a csillagok, a nap helyén fekete korong sötétlett, körülötte láng-gyűrű."


Sötétség a Nílus felett?

Az Amon-papság hatalmát felülkerekedni segítő napfogyatkozás éppúgy az írói képzelet szüleménye, mint annak feltételezése, hogy az egyiptomi vagy akár az ahhoz hasonlóan nagy hírű babilóni csillagászat képes lett volna a nap-fogyatkozások előrejelzésére. Ami pedig egyáltalán a napfogyatkozás megemlítését illeti, azt - mint rossz előjelet - az egyiptomi források általában mellőzték. Csupán egy korántsem egyértelmű utalásból tudunk részleges napfogyatkozásról Kr. e. 610-ből. Egy papirusz szövege szerint I. Pszammetik múmiájának őrzője így szólt: „Az Ég elnyelte a Napot." A következő híradás több mint ezer esztendő múltán már az egyiptomi keresztények, a koptok egyik írásában olvasható, amely Kr. u. 601-ből jelez napfogyatkozást.

Az előbbi példáknál több hasznot jelent az a feljegyzés, amely az asszír történelem egy szakaszának kronológiai rendjét a történészek számára megállapíthatóvá tette. Az asszírok úgynevezett limmu-listákat állítottak össze, amelyek az egyes éveket a legmagasabb rangú kormánytisztviselők nevével jelölték. Az egyik lista ezt a megállapítást tartalmazza: „Pur-Sagale, Guzana helytartójának limmu-éve idején lázadás volt Assur városában. Szimánu [május-június] hónapban napfogyatkozás volt." Modern számítások szerint Mezopotámiában Kr. e. 763. június 15-én lehetett teljes napfogyatkozást megfigyelni. Ezután a történészek a nevezett helytartó hivatali évének pontos dátumához jutva képessé váltak az őt megelőző, illetve követő helytartók és az általuk szolgált uralkodók hivatali idejének korrekt meghatározására is.

A bölcs Thalész

A római természettudós, az idősebb Plinius (élt Kr. u. 23/24-79) „A természet históriája" (Historia naturalis) című művében többek között így értekezett a napfogyatkozásról: „A görögök közül a milétoszi Thalész volt az első, aki a 48-dik olümpiai játékok negyedik évében megjósolta az Alüattész királysága alatt, Róma alapításától számított 170-dik évben bekövetkező napfogyatkozást. Ezután következett Hipparkhosz, aki - mintha a természet kérte volna fel tanácsadójának - 600 évre előre megállapította... a két égitestnek [Hold és Nap] útját... Valóban kiváló személyiségek ezek, akik a halandó emberek képességeit túlszárnyalva felfedik a hatalmas isten titkos törvényeit, és felvilágosítják az emberek beteges képzeletét, hogy ne reszkessenek az égitestek fogyatkozásakor vagy a csillagok lehullásakor, és ne tekintsék ezeket a jelenségeket szerencsétlenség előjeleinek."

A tudomány ezen felvilágosult barátja, aki maga a Vezúv hírhedt kitörésekor vesztette életét, okkal-joggal óv a babonától, ám a tudomány mai állása szerint már kevesebb alappal tulajdonít Thalésznak olyan érdemet, hogy előre jelezte a Kr. e. 584. május 29-én bekövetkezett napfogyatkozást. Erre Thalész - minden tudományos értékét figyelembe véve - sem lehetett képes. Az ugyancsak Plinius által említett Hipparkhosz vonatkozásában már más a helyzet. Ő a Kr. e. 2. század legkiemelkedőbb görög csillagásza volt, akinek geocentrikus rendszere a Kr. u. 2. századi Ptolemaiosz kidolgozásában maradt ránk.

Thalész nevét a Kr. e. 584-es teljes napfogyatkozással először Hérodotosz (élt kb. Kr. e. 484-426), „a történetírás atyja" kapcsolta össze. Amikor a görög-perzsa háborúk históriáját taglaló művében az előzmények között a perzsákat egykor rabságban tartó médek királya, Küaxarész és a lüd uralkodó, Alüattész háborúját ismertette, ezt írta: „Dúlt a háború anélkül, hogy egyik a másik fölébe kerekedett volna, amikor is a hatodik évben egy ütközet alkalmával a nappal éjszakává változott. A milétoszi Thalész előre megjósolta az iónoknak, hogy a nap eltűnik majd, sőt az évét is megmondta, amelyben azután a jelenség valóban be is következett. Mikor a lüdek és a médek látták, hogy a nappal éj szakává változik, abbahagyták a harcot, s mindkét oldalon hajlottak már a békekötésre."

Noha ma már nem hiszik el, hogy Thalész valóban megjósolta a napfogyatkozás pontos idejét, azért a történet maga érdekes, és rámutat arra, néha még hasznos is lehet a babona. Hiszen ebben az esetben egy csata befejezéséhez vezetett. Hérodotosz aztán egy másik napfogyatkozásról is hírt adott: „A [perzsa] sereg Szardíszban töltötte a telet, és tavasszal felkészülve megindult Abüdosz felé. Induláskor azonban a nap elhagyta helyét az égen és eltűnt, noha nem volt felhős az idő, sőt ragyogóan derűs volt az ég, és a nappal éjszakává változott. Xerxészt e jelenség láttán rémület töltötte el, és megkérdezte a mágusokat, mire magyarázzák. A mágusok azt felelték, hogy az isten így adja a hellének tudtára, hogy cserbenhagyja városaikat, mert a hellének jósistene a Nap, ahogy a perzsáké a Hold. Xerxész megnyugodott a magyarázattól, és parancsot adott az előnyomulás folytatására."

Evvel a történettel az a baj, hogy Kr. e. 480-ban, amikor a Xerxész vezette inváziós perzsa had Kis-Ázsiából megindult a görög anyaország felé, nem volt azon a területen megfigyelhető napfogyatkozás. Volt viszont Kr. e. 478. február 17-én. A hellén történetíró nyilván erről rendelkezett valamiféle információval, amit a rá jellemző dramaturgiai érzékkel épített be Xerxész hadjáratának leírásába.

A görög fénykor napfogyatkozása

A hellén polisztársadalom virágkorának végét a Kr. e. 431 és 404 között tartó peloponnészoszi háborúval szokták jelezni, amelynek során az Athén vezette délosz-attikai és a Spárta által irányított peloponnészoszi koalíció véres küzdelme magával sodorta a görögség többségét. A tragikus események eljövetelét a természet is jelezte a maga módján. Thuküdidész (élt kb. Kr. e. 460-395), a háború krónikása a harcok kezdő évéről írván erről értesít: „Ugyanezen a nyáron újhold idején - mert úgy látszik, ez a jelenség csak akkor lehetséges - a nap délután tájban elsötétedett, majd visszanyerte teljes fényét, de előbb holdsarló alakúnak látszott, és közben néhány csillag is láthatóvá vált."

A baljós esemény pontos időpontja Kr. e. 431. augusztus 3. Minden bizonnyal erre vonatkozik Plutarkhosz Periklészről írt életrajzának következő részlete: „Amikor a hajók legénysége már a helyén volt, és Periklész is felszállt három evezősoros hajójára, napfogyatkozás kezdődött, majd a nap teljesen elsötétedett. A csodásnak vélt égi jelenség az emberekben félelmet keltett, s Periklész látta, milyen rémület fogja el hajója kormányosát, és mennyire megzavarodik. Köpenyét ekkor a kormányos szeme elé tartotta, sőt a fejét is betakarta vele, aztán megkérdezte tőle, vajon ezt félelmetesnek vagy valami szörnyű esemény jelének tartja-e. Midőn a kormányos nemmel felelt, Periklész így szólt: »Nos, mi a különbség a kettő között? Legfeljebb, hogy ami az elsötétedést okozza, nagyobb a köpenyemnél.«"

Periklész - ha hinni lehet az előbbi anekdotának - bölcs fölénnyel szállt szembe a babonás félelemmel. 18 évvel később azonban akkori sztratégosz utóda, Nikiasz már kevesebb eszességről tett tanúbizonyságot. Őt nem a Nap, hanem a Hold fogyatkozása zavarta meg. Kr. e. 413. augusztus 27. éjszakáján teljes holdfogyatkozás következett be. Emiatt az athéni vezér elhalasztotta Szicíliában kudarcot szenvedett serege visszavonását. A késedelem azután az ő és hada teljes pusztulását vonta maga után. A holdfogyatkozásról szóló feljegyzések egyébként - a napfogyatkozásról hírt adó értesítésekhez hasonlóan - kiváló támpontot szolgáltatnak ókori események pontos datálásához. Két antik ütközet időpontját is így tudjuk megállapítani. Kr. e. 331. szeptember 20-án a holdfogyatkozás éppen 11 nappal előzte meg a nevezetes gaugamélai összecsapást, amelyben Nagy Sándor utoljára zúzta szét a perzsa sereget, és lett ennek következtében a Perzsa Birodalom teljhatalmú ura. Holdfogyatkozást észleltek Kr. e. 168. június 20. éjszakáján is, melyre két napra Püdnánál a rómaiak szétverték a makedón király, Perszeusz hadát.ú

Forrás: História 1999/07.
A cikk linkje: http://www.tankonyvtar.hu/historia-1999-07/historia-1999-07-okori

 

Kertész István


  
    Nyomtatható változat    Küldd el ismerősödnek ezt a cikket! Szólj hozzá ehhez a cikkhez!

Sz:webmester
Idő:2010.02.13.
Olv.:828
Cimkék:

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>
 
    

  
 
 
    

   
 

Eddigi hozzászólások:

A cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára =>


 
    

   
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.
Ne feledd: azok a szavak, amelyekkel minősítesz valakit, többet mondanak rólad, mint akiről beszélsz!
Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)

Extra mosolyok:
(Egérrel megfogva behelyezhetőek a szövegbe.)

Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
Ez a programok által bevitt veszélyes tartalmak beírásának megelőzésére szolgál.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)



 
    

 
Generálás ideje: 0.04 mp 

Mottó:

A tévedés be nem ismerése a megoldástól való elfordulással egyenlő és csak árt mindenkinek. Az idő pedig olyan mint víz, előbb-utóbb a felszínre dobja, ami nem oda való.

(Nemtom)


Kezelők
 BEMUTATKOZÁS
 LEXIKON

Online könyvrendelés
Fotóalbumok
Linkek, társoldalak Honlap statisztika

Keresés honlapon


Felhasználónév:

Jelszó:


Téma bevezető és tartalma

Kapcsolódó írások
Forrásanyagok, amelyek az 'eltévedt időszámítás' létrejöttében, illetve bizonyításában kiemelt szerepet kaptak. Ezek nélkül nincs kételkedés, és nincs elmélet.



Ma érvényes évszámok

Jelenlegi:2017
Etióp:2009
Kopt:1733
Iszlám:1438
Perzsa:1396
Zsidó:5777
Indiai:1939
Bizánci:7525
Örmény:1465

Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

Eltévedt évszámok

Jézus születésétől számolt
TévesHelyes
20241777
Arszakida éra
TévesHelyes
22642017
Szeleukida éra
TévesHelyes
23282081
Róma alapításának érája
TévesHelyes
27702523
Nabú-nászir-éra
TévesHelyes
27642517
Olimpiai éra
TévesHelyes
698 ol. 1 év633 ol. 1 év

Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

Információk
 
Ugrás_a_cikk_oldalára

 

Unsoft.hu


Levél a webmesternek


Egyiptomi kopt naptár

Etióp naptár

Iszlám naptár

Honlapok
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Eltévedt időszámítás
  Mocsáry Évelőkertészet
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Elektro-Tec, Gyöngyös
  Ősmagyar nyelvek
  Meglátások
  Eurochess
  Hevessakk
  Agriasakk
  Boricsev Oleg
  Mellár Mihály: Kitalált a kitalált középkor az...
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Tomory Gábor Néptánciskola
  Borostyán Néptáncegyüttes
  Csibészke Néptáncegyüttes
  Mákvirág Néptáncegyüttes
  A gyöngyösi Ringsted utca oldala
  Évelő növények, évelő virágok
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Egyszerű játékok a sakktáblán
  Szkíta Főnix
  The Scythian Phoenix

Statisztika
Te vagy itt a(z)
2375215
látogató!
Ma  771,
ebben a hónapban
29830 látogató volt.
Jelenleg
0 regisztrált tag
és 7 vendég olvas minket.

Üdvözlöm oldalamon!

Oldalt eddig 2375215 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:133
Látogatók összesen 616 alkalommal szóltak a fórum 9 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
LL.kedõ
Gondol-f
enteje
trilla
Teupoko

Mai legolvasottabbak
V. Fantomévek nélkül  (8)
Napfogyatkozások és a történelem  (8)
Könyvbemutató: 2010 március 10. 16.00 Gyöngyös, Városi Könyvtár  (7)
Ó-orosz (Nesztor) őskrónikáról  (7)
A TÖRTÉNELMI RÉTESTÉSZTA - újragyúrva  (7)
Egy alig ismert ókori világbirodalom: Párthia  (7)
Sándor: 247 évvel vertek át bennünket  (6)
2. Az elmélet alapjai  (6)
A „marha, marha” csatakiáltás  (6)
I. Bevezető  (5)