Visszalépés a Főoldalra
TARTALOM
ELMÉLET ANYAGA
ELMÉLET, egyszerűen
FÓRUMOK
   
 
<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>

  
      Nyomtatható változat    Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez!


Gáspár RóbertTéma : Kapcsolódó írások
 

A caesari naptárreform és a szaktudósok


Gáspár Róbert: A caesari naptárreform és a szaktudósok

 

„... tanulmányaim közben fenn akadtam azon a kicsiny bogocskán, a melyen mások úja átsiklott,
nehézséget találtam ott, a hol mások könnyen és fennakadás nélkül tovább haladtak...”

dr. Finály Henrik 1882.

Gáspár Róbert

A caesari naptárreform és a szaktudósok

avagy

Mire elég és mire nem elég Caesar 90 napja

Az i.e. 45. évi, március 21-ei tavaszi napéjegyenlőség bizonyítása
a szakirodalom segítségével

 

 

I.

A kitalált középkor problémakör kapcsán újra és újra felmerül az a kérdés, hogy 2048 évvel ezelőtt, i. e. 45-ben, avagy a római időszámítás szerint a.u.c. 709-ben - mely év a Julián- naptár bevezetésének éve is egyben - melyik naptári napra esett a tavaszi napéjegyenlőség égi jelensége. Hogy ez a kérdés kulcskérdés, azt nem csak Heribert Illig, de elméletének ellenzői is pontosan tudják:

„...Feltették Illignek a kérdést: mire alapozza, hogy Caesar korában márc. 21-én volt a napéjegyenlőség? Ezen áll vagy bukik ugyanis az egész elmélet....” [1]

A téma iránt érdeklődő (nevezzük műkedvelőnek) mit tehet ilyenkor? Előveszi a naptártörténettel foglalkozó irodalmat, és a bennük szereplő adatok alapján konstatálja, hogy Illig úgy téved, ahogy illik! Azaz a fenti, kérdéses időpontban, március 25-én, esetleg 24-én volt a napéjegyenlőség, ami a niceai zsinat időpontjáig, azaz Kr.u. 325-ig a Julián- naptár pontatlansága miatt visszacsúszott március 21-re, és ekkor a zsinati atyák rögzítették ezt az „elcsúszott” dátumot, mint új évsarokpontot. Tehát itt van az eltűnt 3 nap.

Hunnivári Zoltán Hungár naptár című könyvének elolvasása után azonban kicsit alaposabban utánanéztem a témának, és világossá vált, hogy jelen tudásunk szerint a fenti mondat egyetlen tétele sem valós! Azaz amakkor nem volt 24/25-én, [2] emekkor nem volt már 21-én, és emitt az atyák nem rögzítettek semmit.

A feltételezett i.e. 45. martius 25-ei tavaszi napéjegyenlőség (MEQ) abból ered, hogy a régi római köztársasági naptárban - mely i.e. 45-ig volt érvényben - ezt a napot tekintették a tavaszi napéjegyenlőség naptári helyének. [3] Viszont ez a dátum nem tud „visszacsúszni” a niceai zsinat idejében lévő állítólagos MEQ időpontig, azaz március 21-ig, csupán 22-ig. (Tudjuk, a Julián- naptár hibája 128 évenként kb. 1 nap [4] .) Ezért jelzik több helyütt 25-e helyett inkább a 24-ei dátumot, mellyel a fenti művelet már elvégezhető (24-3=21). Hunnivári Zoltán számításai, valamint a különböző számítógépes csillagászati programok [5] viszont egyértelműsítik a 2048 évvel ezelőtti MEQ időpontot, ami nem más, mint március 23. Illig „21-jét” már ismerve konstatálhatjuk, hogy több lehetséges befutónk van 1 helyre (21, 23, 24, 25). Felmerülhet bennünk a kérdés: a problémakörre utaló közvetlen források (pl. Caesar rendelete) hiányában kiszámítható-e egyáltalán a napéjegyenlőség az évi időpontja.

 

 

II.

Meglepő, de a „hivatalos” szakkönyvekben és irodalomban található adatokból világosan és egyértelműen igazolni tudtam a március 21-ei MEQ dátumot, i.e. 45-ben. Nézzük őket sorjában:

„...Julius Caesar idejére (Kr.e. 1. század) a naptári tavaszi napéjegyenlőség már három hónappal, pontosan 90 nappal tért el a csillagászatitól.” [6]

„Az i.e. 47. évben a felhalmozódott hibák már 3 hónapnyi időt értek el.” [7]

„..., így Kr.e. 47-ben már 3 hónapot siet a naptár, ami az évszakok és a hónapok megszokott kapcsolatát is erősen megbolygatta...” [8]

„...Kr. sz. előtti 47-re a valóságos tropikus évtől már 67 nappal tértek el. Ezért Julius Caesar elrendelte, hogy Kr. születése előtti 46-ban 23 + 67 nappal ki kell egészíteni a naptárt (Annus confusus). Ez lett a Julianus naptár...” [9]

„A római N. idővel teljesen összezavarodott és Kr.e. 47. a mercedonius 23 napján túl még 67 napot tért el a tropikus évtől” [10]

„A konfúzió utolsó éve, Kr. e. 46, összesen 445 napot számlált; 90 szökőnapra volt már szükség ahhoz, hogy a napévvel való összhang helyreálljon!” [11]

„Caesar korára már 90 nap volt az eltérés a római év és a valódi napév között.” [12]

„Julius Caesar idejében a naptár és a napév között már 90 nap eltérés volt. I.e. 46-ban J. Caesar a felgyülemlett 90 nap eltérés kiküszöbölése céljából a következő év hosszát 445 naposnak vette, ...” [13]

„Emiatt Julius Caesar uralkodásának idejére már 90 napos eltérés adódott a naptárban.” [14]

„A Julián-naptárat Julius Caesar vezette be Kr.e. 45-ben, hogy megreformálja a régi római naptárat, amely Caesar idejében mintegy 90 napot késett, …” [15]

„...a naptár dátumai 80 nappal futottak előre az évszakokhoz, a napéjegyenlőséghez és a napfordulóhoz képest.” [16]

 „...s a csillagászati aequinoctiumot 80 nappal előbb jelezte a naptár. A consulok, a kik a naptár szerint 46 januárius 1-én léptek hivatalukba, tényleg már 47 október 13-án kezdték meg működésüket.” [17]

„Mindenekelőtt a régi számításból eredő hiba kiküszöbölésére a 46. év november és december hónapjai közé két rendkívüli hónapot iktatott, minek folytán a nap- és holdév közötti különbség kiegyenlítésére szokásos 23 napos február hónapnak is hozzáadásával a 46. év kivételesen 445 napból állt (annus confusionis). Ezzel ki volt küszöbölve a helytelen naptárszámításból az évszakok beállta tekintetében keletkezett zűrzavar.” [18]

„This power was abused for political ends and at the time of Julius Caeser the civil equinox was three months away from the astronomical equinox.„ [19]

„In order to restore the vernal equinox to the 25th of March, the place it occupied in the time of Numa, he ordered two extraordinary months to be inserted between November and December in the current year,...” [20]

„...to bring the calendar in step with the equinoxes, was achieved by inserting two additional months between the end of November and the beginning of December. This insertion amounted to an addition of 67 days, making a year of no less than 445 days and causing the beginning of March, 45 B.C. in the Roman republican calendar, to fall on what is still called January 1 of the Julian Calendar." [21]

EZEK A SZAKIRODALOM ÉS A SZAKTUDÓSOK, TEHÁT AZ AKADÉMIAI TUDOMÁNY ÁLTALÁNOSAN ELFOGADOTT TÉZISEI.

A tekintélyes mennyiségű idézet olvasása közben ne lepődjünk meg azon az ellentmondáson, hogy a szükségesnek ítélt beiktatást egyik szerző 80, míg a másik 90 naposnak adja meg.

A szakirodalom szerint a régi - a Julián- naptárt megelőző - római köztársasági naptár 4 éves periódusa így nézett ki: 355 – 377 – 355 - 378 nap. (Látjuk, hogy 22 illetve 23 napos szökőhónapokkal (Intercalaris, Mercedonius) lett kiegészítve minden második év.) E 4 éves ciklusok adták ki az átlag év hosszát: 366 ¼ nap (1465/4=366 ¼). Ez, mint látjuk, több mint 1 nappal hosszabb volt, mint a mi évünk. Ezt az évek alatt felgyülemlő évi 1 napos pontatlanságot úgy korrigálták, hogy 23 évenként kihagytak egy intercalaris hónapot („24 éves forduló”). [22] EZ TÉNY.

„Sosigenes azt javasolta, hogy a tavaszi napéjegyenlőséget helyezzék vissza eredeti napjára, amely abban az időben március 25-én volt” [23]

I.e. 46-ban, az ún. „zűrzavar utolsó évében” 80 nap volt az eltérés a tavaszkezdet és annak naptári helye, március 25. között. A „+10 nap” hozzáadására (80+10=90 nap) a 355 napos év 365 naposra való kiegészítése céljából volt szükség, azaz, hogy a zűrzavaros év utáni évben a kívánt és tényleges naptári helyére kerüljön a MEQ, és ne mindjárt 10 napos csúszással kezdődjön el a reformév (i.e. 45.). Tehát az i.e. 46-os év kezdetén 80 nap volt a csúszás, amihez +10 beiktatandó napot hozzátettek (mivel az évhossz 355 napos volt 365 helyett).

Így már világos az összefüggés, hogy miért 90 (=80+10) napos betoldás volt szükséges. EZ TÉNY.

„Ezért Caesar, hogy a hivatalos és a tropikus évet egyeztesse, elrendelte, hogy az a.u.c. 708. évében (Kr.e. 46) 23 napot iktassak februarius 23. után, 67 napot pedig november és december közé rendelt iktatni, amivel ez az év 445 naposra növekedett.” [24]

Tehát a 90 (=23+67) napos betoldás után ezen év (i.e. 46.) napjai 445 (=23+67+355) napot tettek ki, a tavaszi napéjegyenlőséget március 25-re kívánták helyezni, valamint ehhez a dátumhoz viszonyítva volt 80 napos a naptár eltérése.

EZEK A SZAKIRODALOM ÁLTAL ÁLLÍTOTT TÉNYEK.

 

 

III.

Vajon a fenti adatokból rekonstruálható-e, hogy i.e. 46-ban, az a.u.c. 708. évében melyik napra esett a tavaszi napéjegyenlőség? IGEN, mivel minden információnk megvan ahhoz, hogy napra pontosan meghatározzuk a Szoszigenészék által „bemért” MEQ dátumot.

Az i.e. 46. év hónapszerkezete a következőképpen alakult: [25]

Januarius 29.
Februarius 28.
Mercedonius - szökőhónap, mivel ez egyébként is szökőév volt + 23 nap
Martius 31.
Aprilis 29.
Maius 31.
Iunius 29.
Quintilis 31.
Sextilis 29.
September 29.
October 31.
November 29.
Undecember + 33 nap
Duodecember + 34 nap
December 29.
   
Összesen: 445 nap

Az, hogy ez az év éppen szökőév volt, nem jelent problémát, hiszen a 23 napot egyszerűen beépítették a 90 napos „pótlásba”, amint látjuk a fentiekből. EZ TÉNY.

Martius 25-hez 80 napot kellene hozzáadnunk, hogy megtaláljuk a csillagászati napéjegyenlőség napját ebben az évben. Mivel azonban mercedonius (szökő)hónapban ebből már 23 napot „behoztunk”, a 80-as érték lecsökken 57 napra. Ezek alapján a keresett nap, a MEQ ez évi időpontja: maius (május) 22.:

Hónap

Hónap-hossz

Martius 25 + 57 nap

Martius

31

6

Aprilis

29

29

Maius

31

22

Összesen:

57 nap

A 2 póthónap beiktatása után az új Julián-év, az i.e. 45-ös, elvileg már rendben indult. EZ TÉNY. Azaz a tavaszi napéjegyenlőség a helyére került. Na de hova? Martius 25-re, vagy 24-re vagy martius 21-re? A válasz: mindkettőre! Hogyan lehetséges ez?

Ha hozzáadunk az i.e. 46-ban megállapított maius 22-éhez 1 tropikus évet, azaz 365 napot (az 5 óra 48 percet nem tudjuk mihez adni, hiszen órára pontosan nem tudunk számolni adatok/források hiányában!), akkor ez az új Julián- naptárban, i.e. 45-ben martius (március) 21-re fog esni:

Hónap

Hónap-hossz

1 tropikus év maius 22-től számítva

Maius

31

9

Iunius

29

29

Quintilis

31

31

Sextilis

29

29

September

29

29

October

31

31

November

29

29

Undecember

33

33

Duodecember

34

34

December

29

29

Januarius

31

31

Februarius

29+1

29+1

Martius

31

21

Összesen:

365 nap

Ha eme újév a régi római köztársasági naptár hónapszerkezetével menne tovább, akkor ez martius (március) 25–ére esne:

Hónap

Hónap-hossz

1 tropikus év maius 22-től számítva

Maius

31

9

Iunius

29

29

Quintilis

31

31

Sextilis

29

29

September

29

29

October

31

31

November

29

29

Undecember

33

33

Duodecember

34

34

December

29

29

Januarius

29

29

Februarius

28

28

Martius

31

25

Összesen:

365 nap

A magyarázat a két naptár hónapszerkezetében rejlik:

Új Julián- naptár i.e. 45-ben:
Januarius: 31 napos
Februarius: 29 [26] +1 (szökőnap) = 30 napos
Martius: 31 napos
82. nap az évben = március 21.

 

Régi római köztársasági naptár (ha folytatódott volna!) i.e. 45-ben:
Januarius: 29 napos
Februarius: 28 napos
Martius: 31 napos
82. nap az évben = március 25.

 

Tehát a tárgyévben a naptár(ak) 82. napja(i) a tavaszi napéjegyenlőség naptári helye(i).

A mi szempontunkból természetesen a Julián adat és naptár a fontos!

Lehetséges, hogy Caesarék úgy kívánták a naptárat rendezni, hogy a (csillagászati) évkezdetre következő 82. napon kerüljön sor a (csillagászati) tavasz kezdetére? Természetesen lehetséges ez is. EZ EGY, A FENTIEKBŐL LEVONHATÓ FELTÉTELEZÉS, NEM TÉNY.

 

IV.

Még egy apró, de fontos momentum. Vajon Szoszigenészék miért szökőévvel indították új naptárukat? Az egyik magyarázat az lehet, hogy a beiktatott 90 nap ellenére még nem a kívánt helyére került a MEQ. Azért kellett szökőévvel kezdeni, hogy ne martius 22-re essen a tavaszkezdet az új naptárban. Ez a szökőnap jelezheti - esetleges - ragaszkodásukat a március 21-ei dátumhoz! Hogy miért, az talán arra vezethető vissza, hogy Szoszigenész - aki az új naptár atyja volt Caesar mellett - Alexandriából származott, ahol e korban egyes elképzelések szerint március 21. (természetesen az egyiptomi naptárból átszámítva!) volt érvényben, mint tavaszkezdet. [27]

 

Összegzés

Aki azt állítja, hogy i.e. 46-ban (a.u.c. 708.) 90 napot iktattak be a 355 napos naptárba, mivel a tavaszi napéjegyenlőség eseménye 80 napot csúszott ekkor naptári helyéhez, március 25-éhez képest, az azt állítja, hogy Caesar naptárában a tavaszi napéjegyenlőség március 21-én következett be!

 Még egyszer kiemelném, hogy a naptárra vonatkozó fenti számításokat az arról szóló hivatalos adatok alapján végeztem el, nem önálló hipotézisem. A szaktudósok megadták a műveletet, én pedig (csak) elvégeztem magát a számítást. Ebben az esetben Fodor István „szakszerű és objektív” minősítése [28] , úgy érzem, nem rám vonatkozik, bár a hivatalos akadémiai besorolásba (műkedvelő, dilettáns, időmachinátor, történelmi ködevő, lázálmokat kergető…) nyilvánvalóan jómagam is beletartozom, de - képletesen szólva - a 2+2 az akkor is 4 marad.

Megjegyezném, hogy az elmélet ellenzői közül többen lehetségesnek tartják a március 21-ei tavaszkezdetet, már a niceai zsinat állítólagos döntése előtt is. Illig német kritikusa is elismeri:

„Elfogadott, hogy a niceai zsinat idején a tavasz természetes és hagyományos első napját március 21-ére tették, és akkor egyáltalán nem logikai ellentmondás, ha megállapítjuk, hogy a római birodalomban Augusztusz ideje óta a tavaszt egyesek március 25-én ünnepelték, mások március 21-én, megint mások március 1-én, és megint mások akkor, mikor közvetlenül megfigyelhették az elérkeztét. ” [29]

Magyar részről:

„Ugyanakkor tény, hogy mind Caesar-nál, mind Nicea-ban, mind XIII. Gergely pápánál március 21. a tavaszi napéjegyenlőség időpontja! ” [30]

Tehát ha a tanulmányomban előadottak igaznak is bizonyulnak, az természetesen nem jelenti automatikusan a kitalált középkor hipotézis valódiságát. A kérdéskör ennél sokkal összetettebb. Ha esetleg nem is bizonyul tarthatónak a kitalált középkor elmélete, érdemes az általa felvetett témákat újra megvizsgálni, mert ebből a tudomány és mi is profitálhatunk.

„Mindezek után mi a megoldás? … A kérdésre akkor lehetne megnyugtatóan válaszolni, ha az eredeti források alapján, és a modern tudományos (csillagászati) eredmények ismeretében megvizsgálná valaki, hogy mit tett Caesar, mit csináltak XIII. Gergely emberei, módosította-e a naptárat Augustus császár, mert erre is van néhány homályos utalás, illetve történt-e naptárreform a niceai zsinaton 325-ben? ”

Mit is tehetnénk hozzá az idézethez? Következő tanulmányokban az alábbi témákat járnánk körül: az ókori csillagászati mérések pontossága, a Julián-naptárral és az évsarokpontokkal kapcsolatos ókori források, az augustusi naptárreform, és a niceai zsinattal kapcsolatos elméletek.

 

2004. március 21.

 

 



[1] Index internetes fórum : Kitalált középkor topic (dr. Lecter)

[2] A szakirodalomnak a caesari tavaszkezdetre vonatkozó ellentmondó állításai összegyűjtve olvashatóak a Hungár naptár 60. oldalán. Az ott olvasható állítások sorát lehetne folytatni további idézetekkel is: BAKAY Kornél: A Kitalált középkor - A történelem nagy időhamisítása (KAPU): -24., A História folyóiraton (2003/2) belül egyszerre 2 variáció is előfordul: BARLAI Katalin: A naptárkészítés problémái – 23., ZSOLDOS Attila: A történelem hamisítása – 24., HETESI Zsolt (csillagász, ELTE TTK csillagászati tanszék): Hogyan jött létre jelenlegi naptárunk (Rubicon 2003/5.) - 23. Az, hogy a március 23., mint 2048 évvel ezelőtti MEQ időpont bekerült a köztudatba, HUNNIVÁRI Zoltán könyvének köszönhető. Ezt, mint láthatjuk, a legfrissebb hivatalos kutatás is magáévá tette!

[3] SCHALK Gyula: Idők-Korok-Naptárak, 30. oldal, HETESI Zsolt (csillagász, ELTE TTK csillagászati tanszék): Hogyan jött létre jelenlegi naptárunk (Rubicon 2003/5. 21. oldal), J. I. SUR: Elbeszélések a naptárról, 97. oldal

[4] HETESI Zsolt (csillagász, ELTE TTK csillagászati tanszék): Hogyan jött létre jelenlegi naptárunk (Rubicon 2003/5. 21. oldal), SCHALK Gyula: Idők-Korok-Naptárak, 31. oldal

[5] Egy egyszerű napéjegyenlőség és napforduló számító program az Interneten: www.codeguru.com/date_time/Seasons.zip

[6] SCHALK Gyula: Idők-Korok-Naptárak, 29. oldal

[7] HAHN István: Naptári rendszerek és időszámítás, 52. oldal

[8] GRYNAEUS András régész, dendrokronológus: cikk a www.gondola.hu-ról

[9] BAKAY Kornél: A Kitalált középkor - A történelem nagy időhamisítása (KAPU)

[10] Révai Nagy Lexikon. XIV. kötet

[11] BARLAI Katalin: A naptárkészítés problémái (História 2003/2)

[12] HETESI Zsolt (csillagász, ELTE TTK csillagászati tanszék): Hogyan jött létre jelenlegi naptárunk (Rubicon 2003/5. 21. oldal)

[13] DALOS Endre: Naptár és az időszámítás (Magyar Amatőrcsillagászok Baráti Köre)

[14] MARIK Miklós: Csillagászat, 51. oldal

[15] Az idő története / Silke ACKERMANN: A története és használata, 050. oldal

[16] J. I. SUR: Elbeszélések a naptárról, 97. oldal

[17] Nagy képes világtörténet , XXIII. fejezet. Caesar győzelmei, uralma és halála

[18] SZENTPÉTERY Imre: A kronológia kézikönyve, 26. oldal

[19] Calendopaedia - The Roman Calendar

[20] Calendopaedia - The Julian Calendar

[21] "The Western Calendar and Calendar Reforms" in the Encyclopedia Brittanica

[22] FINÁLY Henrik: Az ősrómai naptár és a német tudósok (Erdélyi Muzeum 1882. 3. és 4. sz.): 110. oldal, BARLAI Katalin: A naptárkészítés problémái (História 2003/2.)

[23] J. I. SUR: Elbeszélések a naptárról, 97. oldal

[24] SCHALK Gyula: Idők-Korok-Naptárak, 29. oldal

[25] J. I. SUR: Elbeszélések a naptárról, 89., 93., 97. oldal, HAHN István: Naptári rendszerek és időszámítás, 52. oldal, SCHALK Gyula: Idők-Korok-Naptárak, 29. oldal

[26] A február a Julián- naptár indításánál eredetileg 29 napos volt a szaktudósok szerint. HETESI Zsolt (csillagász, ELTE TTK csillagászati tanszék): Hogyan jött létre jelenlegi naptárunk (Rubicon 2003/5. 21. oldal), SCHALK Gyula: Idők-Korok-Naptárak, 30. oldal

[27] Arno BORST: Das Buch der naturgeschichte. Plinius und seine Leser im Zeitalter des Pergamentes. (1995), Heribert ILLIG: Kitalált középkor, 309. oldal

[28] FODOR István (régész, tanszékvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem): Képtelenségek könyve (Rubicon 2003/5. 63. oldal) „…s bedőlnénk a régi naptári időszámítással kapcsolatban végzett hókuszpókuszainak,…”

[29] Franz KROJER: Kiegészítés a Dr. Heribert Illig úrnak írt nyílt levelemhez (Fordította: Lacza Bertalan ) 1999. október

[30] GRYNAEUS András régész, dendrokronológus (aki nem tagja az Akadémiának): Ki lopja el az idő(nke)t? - néhány rendhagyó megjegyzés Illig könyve kapcsán (www.gondola.hu)

 





Gáspár Róbert


  
    Nyomtatható változat    Küldd el ismerősödnek ezt a cikket! Szólj hozzá ehhez a cikkhez!

Sz:webmester
Idő:2008.10.04.
Olv.:465
Cimkék:

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>
 
    

  
 
 
    

   
 

Eddigi hozzászólások:

A cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára =>


Hozzászóló neve: Csétomi VendégkéntCikkek 266. hozzászólásaIdeje: 2012.05.12. 12:43  
Nem egyszerű végigkövetni és kizárólag szuperlatívuszokkal szabad illetni!
Valóban zseniális!!

Hozzászóló neve: Tornác VendégkéntCikkek 248. hozzászólásaIdeje: 2011.10.19. 08:33  
Zseniális!

Hozzászóló neve: Sándor VendégkéntCikkek 110. hozzászólásaIdeje: 2010.10.20. 07:23  
Illig tud erről a tanulmányról?
Munkáiban nem látom nyomát annak, hogy idézné, pedig ez a munka valóban igazolja a naptárproblémákat.
Gratulálok Gáspár Róbertnek!

Hozzászóló neve: Csidar VendégkéntCikkek 102. hozzászólásaIdeje: 2010.10.15. 22:17  
Meg kell hagyni, itt figyelni kell, de nagyon.
Mégis rossz az a fránya időszámítás?

Hozzászóló neve: webmesterCikkek 1. hozzászólásaIdeje: 2008.10.05. 06:38  
A cikk szerzőjét nem sikerült elérnem, ezért ezúton kérem utólagos engedélyét a tanulmányának a honlapon történő megjelentetésére.

 
    

   
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.
Ne feledd: azok a szavak, amelyekkel minősítesz valakit, többet mondanak rólad, mint akiről beszélsz!
Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)

Extra mosolyok:
(Egérrel megfogva behelyezhetőek a szövegbe.)

Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
Ez a programok által bevitt veszélyes tartalmak beírásának megelőzésére szolgál.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)



 
    

 
Generálás ideje: 0.03 mp 

Mottó:

A tévedés be nem ismerése a megoldástól való elfordulással egyenlő és csak árt mindenkinek. Az idő pedig olyan mint víz, előbb-utóbb a felszínre dobja, ami nem oda való.

(Nemtom)


Kezelők
 BEMUTATKOZÁS
 LEXIKON

Online könyvrendelés
Fotóalbumok
Linkek, társoldalak Honlap statisztika

Keresés honlapon


Felhasználónév:

Jelszó:


Téma bevezető és tartalma

Kapcsolódó írások
Forrásanyagok, amelyek az 'eltévedt időszámítás' létrejöttében, illetve bizonyításában kiemelt szerepet kaptak. Ezek nélkül nincs kételkedés, és nincs elmélet.



Ma érvényes évszámok

Jelenlegi:2017
Etióp:2010
Kopt:1734
Iszlám:1438
Perzsa:1396
Zsidó:5778
Indiai:1939
Bizánci:7526
Örmény:1465

Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

Eltévedt évszámok

Jézus születésétől számolt
TévesHelyes
20241777
Arszakida éra
TévesHelyes
22642017
Szeleukida éra
TévesHelyes
23292082
Róma alapításának érája
TévesHelyes
27702523
Nabú-nászir-éra
TévesHelyes
27642517
Olimpiai éra
TévesHelyes
698 ol. 1 év633 ol. 1 év

Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

Információk
 
Ugrás_a_cikk_oldalára

 

Unsoft.hu


Levél a webmesternek


Egyiptomi kopt naptár

Etióp naptár

Iszlám naptár

Honlapok
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Eltévedt időszámítás
  Mocsáry Évelőkertészet
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Elektro-Tec, Gyöngyös
  Ősmagyar nyelvek
  Meglátások
  Eurochess
  Hevessakk
  Agriasakk
  Boricsev Oleg
  Mellár Mihály: Kitalált a kitalált középkor az...
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Tomory Gábor Néptánciskola
  Borostyán Néptáncegyüttes
  Csibészke Néptáncegyüttes
  Mákvirág Néptáncegyüttes
  A gyöngyösi Ringsted utca oldala
  Évelő növények, évelő virágok
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Egyszerű játékok a sakktáblán
  Szkíta Főnix
  The Scythian Phoenix

Statisztika
Te vagy itt a(z)
2494611
látogató!
Ma  617,
ebben a hónapban
22841 látogató volt.
Jelenleg
0 regisztrált tag
és 18 vendég olvas minket.

Üdvözlöm oldalamon!

Oldalt eddig 2494611 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:133
Látogatók összesen 617 alkalommal szóltak a fórum 9 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
LL.kedõ
Gondol-f
enteje
trilla
Teupoko

Mai legolvasottabbak
Földalatti krónikáink különös története  (15)
I. Bevezető  (10)
II. Az elmélet alapjai  (7)
Az európai nyelvek földrajzi kialakulása  (7)
De Die Natali Liber ad Q. Caerellium (latin nyelvű)  (6)
VI. Eltévedt időszámítás csillagászati bizonyítása  (6)
IV. Az Úr időszámítása és a fantomkor  (6)
VII. A nap- és holdfogyatkozások  (6)
A naptárkészítés problémái  (6)
KÉPES KRÓNIKA (CHRONICON PICTUM)  (6)