Visszalépés a Főoldalra
TARTALOM
ELMÉLET ANYAGA
ELMÉLET, egyszerűen
FÓRUMOK
   
 
<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>

  
      Nyomtatható változat    Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez!


Szekeres SándorTéma : Az eltévedt időszámítás elmélete
 

VIII. Összefoglalás


Eltévedt időszámítás

Mottó:...ha jó úton jársz, a megoldásra  előbb-utóbb rátalálsz...

 

 

A mai időszámításunk az egykori pártus birodalom arszakida időszámítása és 2009-t írunk. Az etiópok időszámítása isz. 7-ben indult, III. Ptolemaiosz idejében és 2001-t írnak. Az egyiptomi koptok Péter és Márk Rómába indulásától, másképp írva a „mártírok évétől”, isz. 284-től számolják érájukat, és 1725-öt írnak. Az iszlám 622-ben indul, a hidzsra évével, és 1430-at írnak, kicsivel többet, mintha napévben lenne, mivel holdévet használnak. Jézus pedig isz. 240-ben (vagy a körül) született és 272-ben halt kereszthalált. A római kor 247 évvel előbbre jön, a Julián naptárt a 203. évben vezették be. Caesar pedig i.sz. 204. év márciusának idusán halt meg.

 

 A négy időskála elhelyezkedése egymáshoz viszonyítva.

 


Összehasonlításhoz a következő ábrán látható a mai állapot.

 

 

    Nem feltételezem, hogy az általam megadott évszámok hajszálpontosak, mivel a napfogyatkozások azt mutatják, hogy néhányukat újra kell értékelni, de a fantomkor létrejöttének logikai vonala végigkövethető.

Következzen a Bevezetőben feltett három kérdés válasza.

 

  1. Elterjedhetett-e a pártusok időszámítása a kora középkorban, Jézus születése szerinti időszámításként?

  A pártus birodalom „Úr születésétőlkezdetű időszámítása az egykor szkítának nevezett birodalmon és valószínűleg a Kárpát-medencén keresztül, az oda beáramló pártusokkal rokon népek közvetítésével fokozatosan ismertté válik a keresztény területeken. Elterjedését két jellemzője segíti. Az egyik a megjegyezhető és könnyen követhető évszámítása. A másik pedig a neve, amiért Krisztus születésétől számított éveknek vélik. Szélesebb körű ismertsége feltehetőleg mégis az 1054-es nagy egyházszakadás után teljesedik ki, amikor is az elszakadási folyamat része lehetett egy másféle időszámítás bevezetésének igénye.

 

2. Létrejöhetett-e benne a „kitalált középkor” elméletében leírt kérdéses korszak, és hogyan?

  Az általános elterjedése után, az 1. évszám helyét, Jézus vélt születési évét, megkeresik a Biblia evangéliumi írásainak elemzésével a római korban, és Augusztus uralkodásának 28. évéhez kötik. A művelet 247 évvel korábbra teszi Jézus születését, vele együtt az egész római kort. A 800-as évek végének eseményei nem kötődnek a római korhoz, ezért maradnak a helyükön. A két korszak közé 247 többlet év kerül az 560-as éveket követően, az akkor megszakadt római időszámítás után. A fantomkor feltehetőleg bekerül azokba az időszámításokba is, amelyek első évét utólag, hipotetikusan állapították meg. Azok az időszámítások, amelyek egy valós első évtől indulnak (pl. az iszlám, kopt), tiszták maradnak.

   A történelmi források kutatásai során lassan kitöltődik a fantomkor, az események széthúzásával, illetve egymás utáni dátumozásával és néhány mesés történettel. Az egész korszak hitelesebbé válik a helyes időszámításokban rögzített események betoldásával, amivel a valós és valótlan történelem összekeveredik Az események helyretételével és valódi helyük, értékük és fontosságuk tisztázásával a zavaros századok eltűnnek. Az Úr időszámításában az ókor vége 723-ra kerül (i.sz. 476).

   3. Található-e bizonyíték arra, hogy a mai időszámításunk valóban az egykori pártus birodalom időszámítása?

  Kálti Márk Képes krónikája évszámainak és dátumneveinek átfogalmazása azt igazolja, hogy valakik észrevették a problémát az időszámítással, illetve, hogy Kézai Simon évszámai a pogány korból származnak és a hun uralkodó, Attila 700-ban halt meg.

    Gergely pápa tíz napos módosítása így már eléri Caesar korát, és a 203. évi tavaszi napéjegyenlőség időpontja március 21. 2145, és ott is marad még húsz évig.

     A szökőévek szinkronizálásával az i.sz. 8. éve, az AUC. 761. éve és az Úr 255. éve találkozik, ami egy év elcsúszást jelent szökőévnél, de a különböző évkezdetek miatt átkerült, illetve kerülhetett át a következő évre, a mai helyére. A kopt, etióp és a római időszámításban ugyanakkor van (volt) a szökőév, egy évvel előttünk.

    A holdciklus 19-es évszámával a 247 maradék nélkül osztható. A cáfolni igyekvőknek egyik fontos érve, mely szerint AUC. 709-es évben január 1-én újhold volt, most ott van Úr. 203. január elsején, talán pontosabban is, mint a jelenlegi i.e. 45-ben

  Az etióp és egyiptomi kopt időszámítások titokzatos eredete felfedte titkát, és mindkettő kezdete egy valós eseményhez köthető. 

   A korai hunok és Attila hun birodalmának 247 évvel előrehozott évszámai pontosan illeszkednek László Gyula kettős honfoglalás elméletében lefektetett korai avarok 630-as és a griffes-indás avarok 670-es, régészeti leletekből megerősített évszámaihoz.

     Az i.sz. 174. évi fogyatkozások a babiloni agyagtáblán található ékírásos szövege alapján egyértelműen igazolódni látszik, hogy a mai időszámításunk az arszakida időskála.

    A nap és holdfogyatkozás beazonosítása során előkerültek Hérodotosz elveszett napfogyatkozásai a peloponnészoszi háború új fogyatkozásával együtt, mind helyszínben, mind időben egyezve, csak 240 évvel később. Figyelmet érdemlő még az Úr. 272. november 20-i fogyatkozás Jeruzsálemben, ami Jézus kereszthalálának éve lehet. Meglett az idősebb Plinius által leírt, Vespasianus és fia konzuli évének egymás utáni nap- és holdfogyatkozása, pontosan az általa leírtaknak megfelelően. Ezekkel együtt kilenc olyan fogyatkozás került elő, amit eddig irodalmi kitalálásnak vélt az utókor. A nap- és holdfogyatkozások azt mutatják, hogy a görögök olimpiai érája csak 240 évvel, a mezopotámiai hivatalnoklisták kora pedig 231 évvel jön közelebb korunkhoz.

Sok kérdés maradt nyitva.

   A szeleukida időszámítás és környékének évszámításai, valamint a Föld forgástengelyének precessziójára alapuló ellenérv sem került még górcső alá.

   A mezopotámiai területekről több érdekes nap- és holdfogyatkozás sorozat maradt ki.

   Dionysius Exiguus húsvéttáblázata készülhetett 247 évvel később, és az új helyen is pontosan illeszkedik minden adata, kivéve a húsvétvasárnapokat. A szökőévben hétfőre esnek. Ezért egyelőre kimaradt a könyvből.

    A BM 34034 és a BM 45745 számú agyagtáblák 175-ös évszámának majd kétéves eltérése is pontosításra szorul. Ha a táblákon  174-nek vagy 173-nak is értelmezhető az évszám, akkor elképzelhető, hogy a szökőévek problémája is megoldódik, mivel feltételezett áttételére a néggyel osztható évekhez nincs szükség, és ebben az esetben Dionysius 247 évvel később készítette táblázatait.

   A fantomkor „történelmét” teljes egészében elkerültem, és nem is volt szándékom elmerülni benne.

   A téma rengeteg kutatnivalót biztosít minden vállalkozó kedvű műkedvelőnek és szakembernek.

 

 

Szekeres Sándor


  
    Nyomtatható változat    Küldd el ismerősödnek ezt a cikket! Szólj hozzá ehhez a cikkhez!

Sz:webmester
Idő:2010.06.04.
Olv.:212
Cimkék:

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>
 
    

  
 
 
    

   
 

Eddigi hozzászólások:

A cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára =>


Hozzászóló neve: SzekeresSCikkek 241. hozzászólásaIdeje: 2011.08.07. 10:04  
Kedves Archlord!

Az a kijelentés, hogy mi hoztuk volna be, itt nincs leírva, csak az, hogy Kárpát-medencén keresztül - az ide beáramló népek közvetítésével - terjedt el.

Hozzászóló neve: Archlord VendégkéntCikkek 240. hozzászólásaIdeje: 2011.08.06. 06:27  
Ezt is mi, magyarok hoztuk be?
Ez már egy kicsit túlzásnak hangzik ebben a mai magyarkodó hangulatban is.

Hozzászóló neve: SzekeresSCikkek 227. hozzászólásaIdeje: 2011.06.23. 03:59  
Kedves Paracletos!

Jobbára kerülöm a magas politika felé küldött polémiákban való részvételt, de az Ön mondandójához csatlakoznom kell, és egyetértek azzal, hogy jó lenne a múltbéli zagyvaságainktól megszabadulni és végre tiszta vizet önteni őstörténetünk poharába.

Hozzászóló neve: Paracletos VendégkéntCikkek 225. hozzászólásaIdeje: 2011.06.09. 17:43  
Gratulálok és sok szerencsét munkájához!

Az a legnagyobb baj hogy már nem tudjuk hovatartozásunkat feldolgozni, nem csak jelenünk korrupciója, hanem múltunk hazugságságai miatt sem.
Jó lenne végre szembenézni mindazon ellentmondásokkal, amelyek a múltunkból erednek és mérgezik jelenünket.
Örülök, hogy egyre több embernek nyílik, ki a szeme s látják másképp helyzetünket, létünket s fontosságunkat a régmúltban és a mában.

Remélhetőleg, ez a munka is segít sok embertársunknak másképp látni múltunkat és vele együtt jelenünket.

Paracletos

Hozzászóló neve: SzekeresSCikkek 170. hozzászólásaIdeje: 2011.04.18. 05:05  
Ez érdekes kérdés. Dionysius évszámításával az a gond, hogy nem tudni mi alapján következtette ki, adta meg, ugyanis csak egyféle kijelentésről van szó:
'Megállapította, hogy a Diocletianus szerinti éra 248. éve azonos a Krisztus születésétől számított 532. évvel.' (Hahn)
Ennyi.

Az evangéliumok leírását úgy is lehet értelmezni, hogy akkor, abban az időben egy napfogyatkozás volt.
Ha a szöveget következetesen értelmezzük, akkor természetesen ez nem lehet napfogyatkozás.
Ha feltételezzük, hogy az időtartamot, az esemény jelenségeit - mint oly sokszor a hasonló példákban - a hírt adók eltúlozták, akkor viszont lehetett egy napfogyatkozás, továbbá, a lejegyzők csak évtizedek múltán vetették papírra, pergamenre, és az emlékezet emiatt tette csak egy időpontra Jézus halálával:
ez alapján kijelenthető, hogy 'esetleg' ide a 272. november 20.-i fogyatkozás felelne meg.

Igen, néhányét ismerem, amelyek a természetes kételkedés mellett inkább pozitívak.

Hozzászóló neve: nemtom VendégkéntCikkek 168. hozzászólásaIdeje: 2011.04.17. 09:13  
I. Geláz csupán kíváncsiságból bízta volna meg a születés időpontjának kiszámítására?
Sajnos még mindig nem értem: ha a Nap elsötétedésének az oka erős felhősödés, hogy jön a képbe a napfogyatkozás?

Más irányú kérdésem: ismeri-e az elméletével kapcsolatosan olyan tudósembernek a véleményét, akit az államunk etet?

Hozzászóló neve: SzekeresSCikkek 167. hozzászólásaIdeje: 2011.04.17. 04:42  
Az Evangéliumokat jóval Jézus halála után vethették papírra, emiatt a néhány esemény emlékezete összemosódhatott, és egyidejűnek tüntethettek fel Jézus halálával.

Utolsó vacsora: szerencsés esetben talán, de ezt a területet még nem elemeztem.

Exiguus: A származás végül egy lényegtelen, azért találhatták fontosnak megjegyezni, mert több Dionysius is élt.
Számítgatása annyiban, hogy szerintem, és az eltévedt időszámítás szerint valóban létrehozta táblázatait – szemben a kitalált középkor elméletével, ami kitalált személynek minősíti őt.
Viszont ezt az időszámítást sehol nem használták. Még a neve is más, mint az elterjedtnek: Anno dominice incarnationis (Az Úr megtestesülésének….évében.)
Az elterjedté pedig: Anno domini (Úr … évében)

Hozzászóló neve: nemtom VendégkéntCikkek 166. hozzászólásaIdeje: 2011.04.16. 19:57  
Tehát a 272-es napfogyatkozás már majdnem világos, mindenesetre az Evangéliumokban nincs nyoma.
Még annyi megjegyzést engedjen meg, hogy Lukácsnál a Nap elsötétedése kifejezés szerepel - legalábbis a magyar fordításban (Lk 23,45), nem pedig az ég elsötétedése, amellyel egyidőben még földrengés is bekövetkezett (Mt 27, 52). Ennyi véletlen már csodaszámba megy.

Az utolsó vacsora Pészah első napján (Mt 26,17) volt, és csütörtökre esik. Ez alapján ki lehet következtetni az évszámot?

Érdekes, hogy mindenhol megemlítik Exiguus szkíta származását, mintha ez jelentene számukra bármit is. Esetleg az ő számítgatása kulcskérdés.

Örülök hogy nem vette az eddigieket kekeckedésnek.

Hozzászóló neve: SzekeresSCikkek 165. hozzászólásaIdeje: 2011.04.16. 15:31  
Tulajdonképen nem sok, és emiatt a hangsúlyt is igyekeztem egy határozatlan 'talán'-ra helyezni, ami lehet, hogy nem annyira sikerült.

Mint Jézusról is, erről is a szentírásokból és az apokrifokból tudunk. Mivel ezeket mégiscsak korabeli, talán kortársnak is nevezhető emberek jegyeztek le, forrásként is el lehet fogadni vagy értelmezni.

Jézus korának beazonosításában ez a napfogyatkozás nem nevezhető biztos támpontnak.
Az igazi a betlehemi csillag rejtélyének feloldása...(lenne)..., de az egy másik történet lesz.


Hozzászóló neve: nemtom VendégkéntCikkek 164. hozzászólásaIdeje: 2011.04.16. 14:46  
Érthető. Így viszont van jelentősége ennek a napfogyatkozásnak, valamint milyen iratból tudunk róla?
Köszönöm a gyors választ!

Hozzászóló neve: SzekeresSCikkek 163. hozzászólásaIdeje: 2011.04.16. 14:30  
Kedves Nemtom!

272. november 20-án volt egy napfogyatkozás Jeruzsálem vonalán.
Ez természetesen csak úgy lehet/szabad értelmezni, hogy abban az évben volt, amikor Jézus feltehetőleg meghalt, és nem a halála napján, ami Húsvét idejére esett.

A Nap háromórás elsötétedését legfeljebb egy rendkívűl erős felhősődés okozhatta.
Ilyen időtartamú sötétséget egy fogyatkozás sem hozhat létre.

Hozzászóló neve: nemtom VendégkéntCikkek 162. hozzászólásaIdeje: 2011.04.16. 13:28  
Kérdésem: Minek a fogyatkozása volt 272 nov. 20-án? Ugyanis Jézus húsvétolni ment Jeruzsálembe, amely egy tavaszi ünnep (Niszán 15-21). Egyébként az Evangéliumok szerint megközelítően 3 órán keresztül tartott a Nap elsötétedése.

 
    

   
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.
Ne feledd: azok a szavak, amelyekkel minősítesz valakit, többet mondanak rólad, mint akiről beszélsz!
Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)

Extra mosolyok:
(Egérrel megfogva behelyezhetőek a szövegbe.)

Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
Ez a programok által bevitt veszélyes tartalmak beírásának megelőzésére szolgál.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)



 
    

 
Generálás ideje: 0.06 mp 

Mottó:

A tévedés be nem ismerése a megoldástól való elfordulással egyenlő és csak árt mindenkinek. Az idő pedig olyan mint víz, előbb-utóbb a felszínre dobja, ami nem oda való.

(Nemtom)


Kezelők
 BEMUTATKOZÁS
 LEXIKON

Online könyvrendelés
Fotóalbumok
Linkek, társoldalak Honlap statisztika

Keresés honlapon


Felhasználónév:

Jelszó:


Téma bevezető és tartalma

Az eltévedt időszámítás elmélete
Az elmélet szerint a mai időszámításunk az egykori pártus birodalom keletkezésétől számított éra, amelyet egy - ma már magyarnak számító - félreértett kifejezés miatt terjedt el.



Ma érvényes évszámok

Jelenlegi:2017
Etióp:2009
Kopt:1733
Iszlám:1438
Perzsa:1396
Zsidó:5777
Indiai:1939
Bizánci:7525
Örmény:1465

Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

Eltévedt évszámok

Jézus születésétől számolt
TévesHelyes
20241777
Arszakida éra
TévesHelyes
22642017
Szeleukida éra
TévesHelyes
23282081
Róma alapításának érája
TévesHelyes
27702523
Nabú-nászir-éra
TévesHelyes
27642517
Olimpiai éra
TévesHelyes
698 ol. 1 év633 ol. 1 év

Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

Információk
 
Ugrás_a_cikk_oldalára

 

Unsoft.hu


Levél a webmesternek


Egyiptomi kopt naptár

Etióp naptár

Iszlám naptár

Honlapok
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Eltévedt időszámítás
  Mocsáry Évelőkertészet
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Elektro-Tec, Gyöngyös
  Ősmagyar nyelvek
  Meglátások
  Eurochess
  Hevessakk
  Agriasakk
  Boricsev Oleg
  Mellár Mihály: Kitalált a kitalált középkor az...
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Tomory Gábor Néptánciskola
  Borostyán Néptáncegyüttes
  Csibészke Néptáncegyüttes
  Mákvirág Néptáncegyüttes
  A gyöngyösi Ringsted utca oldala
  Évelő növények, évelő virágok
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Egyszerű játékok a sakktáblán
  Szkíta Főnix
  The Scythian Phoenix

Statisztika
Te vagy itt a(z)
2429182
látogató!
Ma  1278,
ebben a hónapban
17204 látogató volt.
Jelenleg
0 regisztrált tag
és 22 vendég olvas minket.

Üdvözlöm oldalamon!

Oldalt eddig 2429182 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:133
Látogatók összesen 617 alkalommal szóltak a fórum 9 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
LL.kedõ
Gondol-f
enteje
trilla
Teupoko

Mai legolvasottabbak
A Kárpát-medence őstörténete  (12)
A „marha, marha” csatakiáltás  (11)
Sándor: 247 évvel vertek át bennünket  (9)
Meg nem történt történelem?  (8)
Könyvajánló: Eltévedt időszámítás  (7)
III. Évszámok titkai  (7)
Caius Plinius Secundus Természettudományának 2. könyve  (7)
Az eltűnt 300 év nyomában  (7)
A történelem hamisítása  (6)
A naptár  (6)