Visszalépés a Főoldalra
TARTALOM
ELMÉLET ANYAGA
ELMÉLET, egyszerűen
FÓRUMOK
   
 
<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>

  
      Nyomtatható változat    Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez!


Zsoldos AttilaTéma : Cáfolati cikkek
 

A történelem hamisítása


Heribert Illig "Kitalált középkor. A történelem legnagyobb időhamisítása" című könyve hetek óta vezeti a magyarországi sikerlistákat az ismeretterjesztő könyvek kategóriájában.

Oklevélhamisító császárok és pápa?

A kötet a német szerző két munkáját tartalmazza, amelyek végső soron ugyanazzal a hipotézissel hökkentik meg olvasójukat. Illig tézise röviden - és saját megfogalmazásában - a következő: "Az európai történelem VII., VIII. és IX. százada művileg beiktatott, minden valóságot és reális történést nélkülöző időszak. Ennek megfelelően maradék nélkül törlendő, majd az előtte és utána lévő történések közvetlenül, vagy kis eltéréssel összekapcsolandók." [...]

Naptárreform Kr. e. 45-ben és 1582-ben

Lássuk mindenekelőtt, hogy mi téveszthette meg Illiget! Érvelésében döntő szerepet kap annak bizonygatása, hogy XIII. Gergely pápa (1572-85) naptárreformja - amely a nyugati világban ma is használatos időszámítási módot bevezette - voltaképpen hibás, ám mégis összhangban van azokkal a csillagászati törvényekkel, amelyek a naptári rendszerünk alapjait adják. Illig az ellentmondás feloldására tett kísérlete során jutott el a munkája sarokpontját jelentő "hamisítás"-elmélet kidolgozásához.

A dolog megértése érdekében tanácsos röviden felidézni a mai naptári rendszerünk kialakulási folyamatának főbb csomópontjait. A naptárat, amelyet XIII. Gergely megreformált, Julius Caesar alakította ki Kr. e. 46-ban és vezette be 45-ben. A Caesar előtti idők római naptára a Hold járásán alapult, ám meglehetősen pontatlanul, ami számos zavar forrása volt. Ezek kiküszöbölése érdekében Caesar naptárreformot vezetett be. Az új naptár, melynek alapelveit egy Szoszigenész nevű csillagász dolgozta ki, 365 l/4 napban határozta meg az év hosszát, s a töredéknapokkal való számolás nehézkességét úgy kerülte meg, hogy kialakította a szökőévek ma is használatos rendszerét: három egymást követő év 365, míg a negyedik 366 napból áll. Az így létrejött, Julius Caesar után utóbb Julianus- naptárnak nevezett rendszer azonban még mindig nem követte elég pontosan a Föld Nap körüli keringésének idejét. Az eltérés 11 perc és 13 másodperc, ami elhanyagolhatónak tűnik ugyan, csakhogy az idő múlásával a különbség egyre halmozódik: hozzávetőleg 128 évenként ad ki 1 teljes napot.

Ez a hiba indokolta XIII. Gergely beavatkozását (1582) a naptári rendszerbe. A további felhalmozódás elkerülése érdekében átalakította a szökőévek rendjét, az addig felhalmozódott eltéréstől pedig úgy "szabadult meg", hogy elhagyott a naptárból 10 napot, s 1582. október 4. után mindjárt 15. következett.

Három nap hiányzik

Éppen ez az a pontja a Gergely-féle reformnak, ami szöget ütött Illig fejében. Könnyen belátható ugyanis, hogy Kr. e. 45 és Kr. u. 1582 - azaz Caesar és XIII. Gergely reformja - között eltelt 1627 év alatt nem 10, hanem kb. 13 napnyi eltérésnek kellett felhalmozódnia, hiszen 1627:128=12,71. (Ne gondoljuk persze, hogy ezen egyszerű matematikai művelet elvégzésére Illig előtt senki sem volt képes - ezt egyébiránt Illig sem állítja.)
@Body Text = A 10. és 13. nap közötti 3 napos "hiány" okozta nehézséget az uralkodó felfogás azzal magyarázza, hogy a Kr. u. 325-ben megtartott niceai (vagy görögösen nikaiai) egyetemes zsinat hozott egy rendelkezést, mely a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepének, a húsvétnak az egységes megünneplése érdekében módosította Caesar naptárát: az addigi március 24-i dátumról március 21-re hozták a tavaszi napéjegyenlőség időpontját. (A húsvét ugyanis változó ünnep: húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap, így aztán a Hold aktuális állásától függően 35 különböző napra eshet.) Ha valóban így történt, akkor ez a lépés "tüntette el" azt a három napot, amely a problémát okozza. [...]

Illig azonban egyszerűen nem hiszi el, hogy a niceai zsinat 325-ben hozott volna ilyen döntést, s ebben Illignek igaza is van: a zsinat által hozott kánonok (jogszabályok) között valóban nem szerepel a húsvét számítására vonatkozó előírás. De elkerülte Illig figyelmét, hogy a zsinat döntéseit fenntartó kéziratok közül néhányban szerepel egy Decretum Niceae de Pascha (Nicea döntése a húsvétról) címmel ismert irat is, mely viszont éppen az említett módon igazítja ki a naptárt.


Csillagászati érv

Felmerülhet azonban, hogy miért higgyünk egy bizonytalan keletkezésű iratnak inkább, mint Illignek. Nos, azért, mert a ma használatos naptár helyes - azaz "hamisítatlan" volta - könnyen ellenőrizhető egy csillagászati jelenség segítségével.

A Föld tengelye ugyanis nem mozdulatlan, hanem "rezeg", azaz ha a tengelyt képzeletben meghosszabítjuk, akkor az egy kört ír le. Ennek a mozgásnak a periódusa kb. 26 ezer év, ami azt jelenti, hogy ennyi idő alatt zárul be a kör. [...] Abban az esetben, ha Illig hipotézise helytálló lenne, a Kr. u. 614 előtti észlelések mintegy 4 foknyi eltérést mutatnának a mai állapotból kiszámítható értékekhez képest (mivel a 26 ezer éves periódusból következően valamivel több, mint 72 év alatt következik be 1 fokos elmozdulás az ég látszólagos képében). Csakhogy ilyen eltérés nincsen, mégpedig azért, mert manipuláció sem történt naptári rendszerünkkel.

A magyar honfoglalás

Ha ezek után mégis eljátszanánk azzal a gondolattal, hogy Heribert Illignek igaza van, akkor nemcsak Nyugat-Európa középkori történetét kellene újragondolnunk, hanem a Kárpát-medencéét is. Az eredmény némileg mellbevágó, hiszen eszerint az eddigi tudásunk szerint 895 és 900 között lezajlott Kárpát-medencei magyar honfoglalás sem történt meg - az esemény ugyanis kétségtelenül a vitatott időszakra esik -, azaz vagy a magyarság nem él jelenleg a Kárpát-medencében - hiszen mint Illig javallja, a 614 és 911 közötti események "maradék nélkül törlendők" -, vagy a honfoglalás időpontját szükséges 614 elé helyezni. [...]

Ha ragaszkodnánk Illig téziséhez, akkor számos nehézséggel kellene szembenéznünk. Felmerül mindenekelőtt az a kérdés, hogy - ha a magyarok valóban valamikor 614 előtt költöztek be a Kárpát-medencébe - miféle népességhez tartoznak azok a régészeti leletek, amelyeket eddig a honfoglaló magyarság emlékeinek gondoltunk. Ez a kérdés még csak megválaszolható lenne oly módon, ha feltételeznénk, hogy mindez mégis a magyar honfoglalók hagyatéka, csakhogy akkor a leleteket hibásan datálják a régészek a 9-10. századra, mert Illig szerint sokkal korábbiak. Ez esetben persze arra is választ kellene adnia, miképpen kerülhettek ezen sírok közül jó néhányba a "nem létező" 9. század "nem létező" uralkodói által veretett pénzérmék, amelyekről mindeddig azt hittük, hogy vagy a kalandozások zsákmányaként vagy kereskedelmi kapcsolatok révén kerültek a magyarok birtokába.

A sok ezer lelet közül elegendő csak egyetlen példát említeni, hogy belátható legyen a probléma súlya. Kiskunfélegyházán egy ház alapozása közben került napvilágra egy honfoglalás kori lovassír, melyben összesen 39 pénzérmét találtak, közöttük Vastag Károly (884-888) és Odo (888-898) nyugati frank uralkodók öt, illetve két dénárját. Az érmék lehetnének hamisítványok - persze, nem azok -, ám valaki akkor is a sírba helyezte azokat. A feltárást végző régész minden gyanú felett áll, hiszen a leletmentésre 1970-ben került sor, amikor Heribert Illig elmélete még meg sem született, így aztán bátran elvethető az a gondolat, hogy így akart volna bárki is ellenérvet biztosítani egy húsz évvel később megszülető hipotézis ellenében. Így állván a dolog, kénytelenek vagyunk azt feltételezni, hogy a "történelemhamisítók", tehát Bíborbanszületett Konstantin, esetleg III. Ottó, netán II. Szilveszter csempészte - talán nem személyesen, hanem "ügynökei" révén - a sírba az érméket. Ha így teszünk, akkor persze még azt is tudnunk kellene, hogy a két császár, illetve a pápa honnan ismerte a honfoglalók temetkezési helyeit, és miképpen voltak képesek, nyilván nagy titokban, a csalást lebonyolítani.

Ismeretterjesztés?

Mindezek alapján könnyen belátható, hogy egy afféle, a történelem meghamisítása érdekében szőtt összeesküvés, mint amilyet Heribert Illig feltételez, gyakorlatilag kivihetetlen.

Forrás: História 2003/02.
Link: http://www.historia.hu/archivum/2003/0302zsoldos.htm

 

Zsoldos Attila


  
    Nyomtatható változat    Küldd el ismerősödnek ezt a cikket! Szólj hozzá ehhez a cikkhez!

Sz:webmester
Idő:2010.02.03.
Olv.:896
Cimkék:

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>
 
    

  
 
 
    

   
 

Eddigi hozzászólások:

A cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára =>


Hozzászóló neve: SzekeresSCikkek 237. hozzászólásaIdeje: 2011.07.04. 06:32  
Kedves Péter!

A tegeződés természetesen rendben.
Sok hozzáfűzni valóm nincs, így jó, ahogyan leírtad, a szemléltetést is beleértve.
Azt hiszem csak értelmezési különbségek vannak mondanivalóink között.
Pl. a virtuális Tavaszpontot jelenleg a Halak csillagképbe teszik, ahová a Rák csillagképből hátrált, majd a továbbiakban körbejárja a csillagövet. Vagyis ~13000 év múlva a Föld átellenes pontján lesz...

Hozzászóló neve: KissPCikkek 236. hozzászólásaIdeje: 2011.07.03. 12:51  
Kedves Sándor!

Ha már így belebonyolódtunk, regisztráltam a honlapodon. Remélem, a tegezést nem tekinted tolakodásnak.

A 235-ös észrevételeid teljesen igazak akkor, ha a sziderikus évet tekintjük egy évnek, azaz azt az időt, amely alatt a föld egy teljes kört (ellipszispályát) megtesz a nap körül. Szerintem ugyanabban a logikai csapdában vagy, amelyben én is voltam, mert abban a hitben éltem, hogy egy év alatt a föld megkerüli a napot. De nem!

A(z éves) naptárak alapja ugyanis a tropikus év, amely egyébként megegyezne a sziderikus évvel, ha nem lenne precesszió. A precesszió miatt azonban a két tavaszpont között eltelt idő (ez a definíciója a tropikus évnek) eltér a teljes megkerülés idejétől, méghozzá úgy, hogy ha egyező a precesszió iránya a keringésével, akkor hosszabb lenne, de mivel ellenkező, ezért rövidebb.

Érdemes modellezni a kérdést, én is azt tettem. A nap egy könyv volt, a föld pedig egy mobiltelefon (az volt kéznél). A mobilt megdöntöttem, úgy hogy a dőlés iránya pont a leendő körbevezetés irányára érintőleges volt, majd ... Ha szükséges, leírom az egész modellezést, de szerintem leírás nélkül is kitalálható a dolog.

Szóval nem a tavaszpont lesz a föld másik oldalán (ez a sziderikus év használata esetén lenne így), hanem a föld jár be kevesebb utat, annyival kevesebbet, hogy 13 000 év múlva már egy fél körrel lesz késésben, és 26 000 év múlva lesz a kiindulóponttal azonos helyzetben.

Adatokkal alátámasztva:
Tropikus év 365,24 nap
Sziderikus (csillag) év 365,26 nap
Különbség (sziderikus - tropikus) 0,0142 nap
Hány év múlva tesz ki a különbség 1 napot? (1 / különbség) 70,61 év
Hány év múlva tesz ki a különbség 365,25 napot? (1 napos különbség * 365,25) 25791,94 év
És lám ki is jött a precessziós nagy év.

Az időszámítás tekintetében egyébként valóban lényegtelen, hol van a föld a nap körüli pályáján, már csak azért is, mert az év (tropikus) definíciója a két tavaszpont között eltelt idő, (amely során úgye nem jár be a föld egy teljes kört). A definícióból egyébként következik is, hogy a tavaszpont tavaszpont marad, azaz az, amit a modellkísérlettel be is lehet látni.

Jó modellezést kívánok, ha újabb észrevételem lesz (az elsőnél konstruktívabb), akkor jelentkezem.

Hozzászóló neve: SzekeresSCikkek 235. hozzászólásaIdeje: 2011.07.03. 09:21  
???
Kedves KissP!

Én azért az első bekezdésben leírtakat átgondolnám!

A tavaszpont lesz a Föld átellenes oldalán, nem?
A Föld Nap körüli pályán való elhelyezkedése lényegtelen ebben az esetben.

Hozzászóló neve: KissP VendégkéntCikkek 234. hozzászólásaIdeje: 2011.07.02. 16:06  
Sajnos kénytelen vagyok beismerni, hogy 231-es hozzászólásomban csacsiságot mondtam. 13 000 év múlva nem fognak helyet cserélni az évszakok, hanem a föld lesz a pályájának átellenes oldalán a tavaszpontkor. Tévedésem oka, hogy egy évnek azt az időt gondoltam, ami alatt a föld megkerüli a napot. Van is ilyen év, ezt sziderikus (csillag) évnek hívják. A naptárunk azonban nem erre, hanem az úgynevezett tropikus évre alapozódik, amely két tavaszpont között eltelt idő. Ez éppen a földtengely precessziója (és annak iránya) miatt rövidebb, mint a sziderikus év. Azaz tavaszpontkor a föld még nem ér el pályájának arra a pontjára, amelyen 1 évvel korábban volt.

Bővebben lásd: http://www.kislexikon.hu/ev.html

Ebből persze nem következik semmi különös (sem megerősítése, sem cáfolata az Illig elméletnek), ezt a kérdést csak azért gondoltam végig, nem indokolhatja-e a precesszió az eltolódást. Nos erre az a válasz, hogy nem.

Mindazonáltal Hetesi Zsolt cikkének (ugyanebben a blokkban) a precesszióval kapcsolatos cáfolata sem cáfolat, legfeljebb azt igazolja, hogy Hipparkosz óta valóban 2130 év telt el (ha az adatok helyesek). Ebből nem következik, hogy ne lennének zavarok az időszámításban.

Hozzászóló neve: SzekeresSCikkek 233. hozzászólásaIdeje: 2011.06.29. 01:42  
Az átgondolás kérése jogos, sőt kötelező az időszámítás pontosságát megkérdőjelező elméletnél…
…és talán szerencsésebb lenne csillagásztól hallani egy véleményt ezzel kapcsolatban.

Azt azért látni kell:
A naptár a Föld tengely körüli forgásából (nap) és a Nap körüli keringésének (év) időmértékeire alapul.
A precessziós mozgás pedig a Föld tengelyének imbolygása, amiben részt vesz a Föld fizikai tömege is, és csak annyiban vesszük észre, hogy a csillagok helyzete megváltozik az égbolton, illetve hosszabb távon KissP barátunk által leírtaknak megfelelően, lassan változni fognak az évszakok illetve az éghajlat.

A naptári tavaszpont, ha pontos a naptárunk, mindig ugyanoda esik, vagy inkább esne, ha a Nap körüli keringés ideje (az év) és a tengely körüli forgás hányadosa egész szám lenne.
Ez azonban nem egész szám, pl. a tropikus év, azaz két tavaszpont közti áthaladás közben eltelt idő 365,24218967 nap. Ezt a hibát/eltérést a szökőnapok rendszerével igyekszünk korrigálni. A juliánusi naptár 10 napos hibája amiatt keletkezett, hogy a tropikus év és használt naptár hossza jelentősen eltért.

Mivel a precessziós mozgás és a keringés plusz + a tengely körüli mozgás nem egyanaz a mozgásrendszer, a kitalált középkor cáfolói is csak a precessziós mozgás Hipparkhosz óta feltételezett/számított értékével igyekszenek ellenérveket gyártani.
Azonban a Hipparkhosz-i mérés jelentősen eltér a ma kiszámított értéktől. Hipparkhosz egy fokot adott meg 100 évenként, így a teljes körbe fordulás 36000 év lenne, míg a mai mérés kb 78 évre tesz egy fokot, és kb. 26000 évre jön ki. Ez jelentős hibahatárra utal, amibe az elmélet kérdéses 247 éve simán belefér.

Remélem, laikus csillagászként nem írtam nagy butaságot.

Hozzászóló neve: KissP VendégkéntCikkek 232. hozzászólásaIdeje: 2011.06.28. 15:45  
Némi kiegészítés az előbbiekhez, a következő link ábráján könnyebben elképzelhető a precesszió: http://mek.oszk.hu/04700/04744/html/kepek/02.jpg (a cikk linkje: http://mek.oszk.hu/04700/04744/html/naptarirendszerek0002.html).
Az A pontban, ami most a tavaszi napéjegyenlőség, 13000 év múlva az őszi lesz, mert akkor a tengely az ábrához képest balra fog dőlni. Azaz kb. 183 nappal eltolódott a naptár 13000 év alatt. Vagy nem?

Hozzászóló neve: KissP VendégkéntCikkek 231. hozzászólásaIdeje: 2011.06.28. 14:51  
228-as Molnár Pál úr hozzászólása (is) tetszik, a lényeget emelte ki a "hivatalos" tudósok lenéző stílusának. Ebben a stílusban hozzá lehetne tenni, hogy kár, hogy Zsoldos Attila történész (és nem pszihiáter) volta mellett az érettségit is elfelejtette, és a precessziós mozgást "rezgésnek" nevezte.
A gúnyt félretéve a precessziós mozgás megér egy átgondolást. A föld precessziója ugyanis nem csak azt jelenti, hogy a földtengely időnként más csillagképbe mutat, hanem azt is, hogy a "nagy" év felének megfelelő időszak alatt az évszakok helyet cserélnek, azaz kb. 13000 év múlva decemberben lenne kánikula, és júliusban havazna. Ennyi idő múlva ugyanis az északi félgömb kerül olyan helyzetbe, mint ma a déli.
Ha jól sejtem, ez a napéj egyenlőséget is befolyásolja, azaz azt a csillagászati eseményt, amelytől a naptár Gergely pápa idején "jó lett". Sajnos nem tudom a szükséges mértékig végiggondolni a kérdést, de talán Szekeres úr?

Hozzászóló neve: cartwrightCikkek 230. hozzászólásaIdeje: 2011.06.28. 05:53  
"A sok ezer lelet közül elegendő csak egyetlen példát említeni, hogy belátható legyen a probléma súlya. Kiskunfélegyházán egy ház alapozása közben került napvilágra egy honfoglalás kori lovassír, melyben összesen 39 pénzérmét találtak, közöttük Vastag Károly (884-888) és Odo (888-898) nyugati frank uralkodók öt, illetve két dénárját. Az érmék lehetnének hamisítványok - persze, nem azok -, ám valaki akkor is a sírba helyezte azokat."
Azért nincsen olyan sok ezer lelet, mert akkor nem csak ezt a példát hozta volna Zsoldos Attila. De ebből is rá lehet mutatni a hibás gondolkodásra, miszerint később élt (későbbre datált) uralkodók pénzeit találták a sírban. Az én meglátásom szerint miután ezen uralkodók is kb. 300 évvel azelőtt élhettek, meg a honfoglalás is előbb történt, nem meglepő hogy ilyen érmék kerültek a sírba. Itt is minden arról szól, hogyan datálták a régészek magát a sírt, és benne a leleteket. Tehát ha a "honfoglalás kori" sírt visszaminősítjük az avar korra és a frank pénzérméket is a helyükön kezeljük (úgyanis akkortájt egyáltalán nem nyomtak semmilyen évszámot a pénzekre, sőt egymás pénzeit is felülnyomták alkalmanként), mármint az időben, semmi probléma nem merül fel, a pénzeket előbb nyomták minthogy a sírba kerültek.

Hozzászóló neve: SzekeresSCikkek 229. hozzászólásaIdeje: 2011.06.24. 20:12  
Köszönöm!

A 'Pontosítás egy hihetetlennek tűnő gondolathoz' című cikkben leírom, hogy először én is tagadtam az összesküvés-elméletet (és tagadom ma is), és csak az időszámításunk és a sötét középkor problémájának felismerése után kezdtem ötletelni, de…

…mintha a cáfolati cikkben felfedezhető lenne az Ön által jelzett tájékozatlanság.
A hiányos információkra épített cáfolati cikket persze nem nehéz ’cáfolni’.

Hozzászóló neve: palibatir VendégkéntCikkek 228. hozzászólásaIdeje: 2011.06.24. 05:18  
offtopic:
Zsoldos Attila nem sokkal a "Kiatlált középkor" magyarországi megjelenése után a Kossuth Rádióban nyilatkozott - fültanúja voltam.
Élből visszautasította az elméletet, ami nekem egyébként az "avar" probléma miatt használhatónak tűnt.
A riport végén a riporternő gyanút fogott és megkérdezte: "Olvasta Ön a könyvet?"
Válasz:"Nem. Történészi, és nem pszichiátriai diplomám van".

Sok sikert a további munkához!
Molnár Pál

Hozzászóló neve: SzekeresSCikkek 222. hozzászólásaIdeje: 2011.06.02. 17:23  
Ha feltesszük, hogy Mohamed nem 622-ben futott, hanem 322-ben akkor viszont érthetővé válik sok minden, hiszen a mohamedán vallás és az ariánus kereszténység nagyon sokban hasonlít, ha ezen a vallási alapon tömegek szerveződnek észak-Afrikában az nagyon komoly probléma lehet, ilyen politikai háttérrel pedig érthető lenne Konstantín döntése.

Fordítva: az ariánusi kereszténység jön 622-höz.
A többi OK! Gáspár Róbert munkáját én is zseniálisnak tartom!



Hozzászóló neve: maci160Cikkek 221. hozzászólásaIdeje: 2011.06.02. 08:58  
Sziasztok!

Ha valakinek kétsége van az napéj egyenlőség időpontját illetően olvassa el a kapcsolódó cikkek között Gáspár Róbert naptár levezetését. Tudósokat megszégyenítő logika pontos következetes végig vezetés, amely megmutatja, hogy sok zavar azért keletkezett, mert a források a naptárváltás időszakában különböző naptárakra hivatkoznak.
Továbbá figyelmébe ajánlanám mindenkinek, hogy igazán nagy naptárreform csak kettő volt az egyik Cesaré a másik Gergelyé. Mindkét esetben egy régóta fennálló problémát szüntettek meg és mindkét esetben nagyon hosszú időt vett igénybe a végrehajtás előkészítése. Gergely reformjának érvényesüléséhez több évszázad kellett. Azt gondolom, hogy több olyan változtatás nem volt a naptárban amely napokat hagyott volna ki, egyrészt mert nem volt akkora az eltérés ami ezt indokolná, másrészt nem volt akkora hatalom, ill tekintély ami ezt keresztül vihette volna vita nélkül,tehát ha maradt volna ki nap arról tudnánk mert lenne irodalma.

DE akkor mi történt Niceában (325.) A zsinat célja egységes vallási alapok létrehozása a probléma az, hogy nagyon sok arianus szekta alakul, pl Konstantin is effelé hajlik leginkább.
Ennek ellenére betiltják az ariánus nézeteket, és eretnekségnek nyílvánítják az ariánus tanokat. De miért volt ez ilyen fontos jelenlegi történetírásunk alapján nem világos.
Ha feltesszük, hogy Mohamed nem 622-ben futott, hanem 322-ben akkor viszont érthetővé válik sok minden, hiszen a mohamedán vallás és az ariánus kereszténység nagyon sokban hasonlít, ha ezen a vallási alapon tömegek szerveződnek észak-Afrikában az nagyon komoly probléma lehet, ilyen politikai háttérrel pedig érthető lenne Konstantín döntése.
A másik számunkra fontosabb probléma a tavaszi napéj egyenlőség rögzítésének is hasonló oka volt. Mégpedig a húsvétot kellett elszakítani a zsidó húsvéttól.
Ez a rögzített napéj egyenlőséggel meg is valósult az esetleg megmaradó egyezések esetére pedig külön szabályt alkottak.
Tehát nem volt naptárreform, csupán a húsvét számítás feltételeit módosították.
Az azért valószínű hogy ekkor már 18-19.-e környékén állt be a tavaszpont, mert ha 21.-én lett volna nem kellett volna rögzíteni.
És azért azt ismerjük ha nincs probléma nem kell megoldani

Hozzászóló neve: SzekeresSCikkek 152. hozzászólásaIdeje: 2011.03.22. 15:36  
Arra rákérdeznék, hogy a hozzászólás kizárólag Illig elméletét veszi figyelembe, vagy kapcsolódik a jelen portál eredeti elméletéhez, az Eltévedt időszámításhoz?
Ugyanis ismétli az elmélet gondolatát a időszmításunk hibájával kapcsolatban.

Az összesküvés-elméletet nem kell cáfolni, azt valójában igazolni, bizonyítani kell, és minden esetben a vádlónak, itt például Illignek.
Az pedig nyugodtan kijelenthető, hogy jobbára csak a probléma létét igazolta, annak keletkezését viszont nem.

A magyarokkal kapcsolatban viszont meg vagyok győződve, hogy a mai népességünk ősei, azaz őseink zöme nem 600-as vagy a 900-as években költözött be a Kárpát-medencébe.

A 900-as években ezt a területet határozottan Turkianak nevezték, márpedig a turk-türk-török népesség még ma is megtalálható jelenünkben és karakteresen különböznek tőlünk, mind nyelvükben, mind genetikájukban...
Szinte megdöbbentő, hogy mennyire vak/süket a történeti tényekre őstörténetünk néhány kutatója...

Hozzászóló neve: LG VendégkéntCikkek 151. hozzászólásaIdeje: 2011.03.22. 11:40  
SZÓVAL...SEMMIKÉPPEN NEM HERIBERT ILLINGET SZERETNÉM "MEGVÉDENI" HISZEN SZEGÉNY MÉG A FŐ KÉRDÉST SEM VOLT KÉPES HELYESEN MEGFOGALMAZNI.

UGYANIS HA NEM AZT FELTÉTELEZNÉ, HOGY A KÉRDÉSES "BETOLDOTT" ESEMÉNYEK NEM TÖRTÉNTEK MEG, HANEM AZT, HOGY NEM AZON ÉVSZÁM SZERINT TÖRTÉNTEK MEG, MELY SZERINT "ELKÖNYVELJÜK" AZAZ A KÉRDÉSES KORT KISSÉ "SZÉTHÚZTÁK", AKKOR MÁRIS JÓ HIPOTÉZISÜNK VAN.

JELLEMZŐEN INNEN EGY MÉG ROSSZABB KÉRDÉS FELÉ MOZDULT EL ... HOGY "KI TETTE"...AMI MÁR SZÁNALMASAN ROSSZ KÉRDÉS, MERT ROSSZINDULATÚ SZÁNDÉKOSSÁGOT FELTÉTELEZ OTT AHOL VALÓSZÍNŰLEG CSAK JÓSZÁNDÉKÚ ERŐLKÖDÉS VOLT...AZOK RÉSZÉRŐL, AKIK FELFEDEZTÉK, HOGY TÉNYLEG NEM STIMMEL VALAMI AZ ÉVSZÁMOKKAL...HOGY HELYRE TEGYÉK.

MÉGIS ABBAN IGAZA VOLT, HOGY "VALAMI NEM STIMMEL" AZ ÉVSZÁMOKKAL...

Hozzászóló neve: LG VendégkéntCikkek 150. hozzászólásaIdeje: 2011.03.22. 11:25  
BOCSÁNAT DE TÉNYLEG CÁFOLAT MINDEZ?
"Ha ragaszkodnánk Illig téziséhez, "
(KÉRDÉS HOGY MELYIK FELVETÉSÉHEZ, MERT HA A "KITALÁLT ESEMÉNYEK" HELYETT A "NEM AKKOR TÖRTÉNT ESEMÉNYEKET" ALKALMAZZUK MINDJÁRT ELFOGADHATÓ A FELVETÉSE

"akkor számos nehézséggel kellene szembenéznünk. "
(ÉS MÁRIS EZEK A "NEHÉZSÉGEK" ELTŰNNEK)

"Felmerül mindenekelőtt az a kérdés, hogy - ha a magyarok valóban valamikor 614 előtt költöztek be a Kárpát-medencébe - miféle népességhez tartoznak azok a régészeti leletek, amelyeket eddig a honfoglaló magyarság emlékeinek gondoltunk."
(EZ SEM CÁFOLAT: HA VALAMI NEM AKKOR VOLT, ATTÓL MÉG VOLT!)

"Ez a kérdés még csak megválaszolható lenne oly módon, ha feltételeznénk, hogy mindez mégis a magyar honfoglalók hagyatéka, csakhogy akkor a leleteket hibásan datálják a régészek a 9-10. századra, "
(EZ AZ! NA UGYE HOGY MEGOLDHATÓ EGY KIS JÓZANSÁGGAL)

"mert Illig szerint sokkal korábbiak. Ez esetben persze arra is választ kellene adnia, miképpen kerülhettek ezen sírok közül jó néhányba a "nem létező" 9. század "nem létező" uralkodói által veretett pénzérmék, "
(MERT LÉTEZTEK, CSAK NEM AKKOR)
" amelyekről mindeddig azt hittük, hogy vagy a kalandozások zsákmányaként vagy kereskedelmi kapcsolatok révén kerültek a magyarok birtokába."

Hozzászóló neve: SzekeresSCikkek 47. hozzászólásaIdeje: 2010.05.19. 14:52  
Üdvözlöm!

Ez a cikk az Illig-féle ’kitalált középkor’ elméletének cáfolati írása. Illig megoldásával én sem értek egyet, de a probléma, amit meg akart oldani valós és szerintem bizonyított is.

Az a bizonyos három nap, nem egy ’mit számít három nap ide vagy oda’ tétel. Egy nap itt 128 év alatt gyűlik össze, és kb. 345 évről van szó. Ez már igen jelentős tétel

A hozzászólás többi része Illig ’korszak kitörlő’ összesküvés-elméletében leírt adatokhoz kapcsolódik, amit én teljes egészében tagadok, ezért magyarázni sem szeretném.

Legfeljebb annyit tennék hozzá, hogy az én meglátásom szerint a fantomkor minden eseménye megtörtént, megtörténhetett, de igen sok a tisztázandó esemény.


Hozzászóló neve: Pocke VendégkéntCikkek 46. hozzászólásaIdeje: 2010.05.19. 10:04  
Üdvözletem.
Én nem ragaszkodom egyik állásponthoz sem, de nem világos nekem néhány dolog.
Ha a húsvétot átrakták 24.-éről 21.-ére, akkor mi van? Október 4-e után október 15 következett? Akkor kit érdekel, hogy mikor ünnepelték a húsvétot? Az tavasszal van.

Mik azok a 614 előtti észlelések?
Honnan tudzák akkor 1°pontosan, hol áll a föld tengelye?

A honfoglalás kori sírokban talált érmék mit bizonyítanak? Azt, hogy Vastag Károly és Odó pénzének keletkezése megelőzte a temetést. Tehát az említett uralkodók regnálása megelőzte a honfoglalást. De attól még lehet téves a dátum a 884 és a 888 nem?
Azt meg ki mondta, hogy ezek az uralkodók nem létezte? Illig nem, mert az ő könyvét olvastam. Mi van akkor, ha a 7. században léteztek, csak utólag datáljuk őket a 9.századba?

 
    

   
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.
Ne feledd: azok a szavak, amelyekkel minősítesz valakit, többet mondanak rólad, mint akiről beszélsz!
Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)

Extra mosolyok:
(Egérrel megfogva behelyezhetőek a szövegbe.)

Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
Ez a programok által bevitt veszélyes tartalmak beírásának megelőzésére szolgál.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)



 
    

 
Generálás ideje: 0.14 mp 

Mottó:

A tévedés be nem ismerése a megoldástól való elfordulással egyenlő és csak árt mindenkinek. Az idő pedig olyan mint víz, előbb-utóbb a felszínre dobja, ami nem oda való.

(Nemtom)


Kezelők
 BEMUTATKOZÁS
 LEXIKON

Online könyvrendelés
Fotóalbumok
Linkek, társoldalak Honlap statisztika

Keresés honlapon


Felhasználónév:

Jelszó:


Téma bevezető és tartalma

Cáfolati cikkek
Mottó: 'Ami nem pusztít el, az megerősít!'
A jó ellenvélemény segít megtalálni az előttünk álló feladatokat.



Ma érvényes évszámok

Jelenlegi:2017
Etióp:2009
Kopt:1733
Iszlám:1438
Perzsa:1396
Zsidó:5777
Indiai:1939
Bizánci:7525
Örmény:1465

Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

Eltévedt évszámok

Jézus születésétől számolt
TévesHelyes
20241777
Arszakida éra
TévesHelyes
22642017
Szeleukida éra
TévesHelyes
23282081
Róma alapításának érája
TévesHelyes
27702523
Nabú-nászir-éra
TévesHelyes
27642517
Olimpiai éra
TévesHelyes
698 ol. 1 év633 ol. 1 év

Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

Információk
 
Ugrás_a_cikk_oldalára

 

Unsoft.hu


Levél a webmesternek


Egyiptomi kopt naptár

Etióp naptár

Iszlám naptár

Honlapok
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Eltévedt időszámítás
  Mocsáry Évelőkertészet
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Elektro-Tec, Gyöngyös
  Ősmagyar nyelvek
  Meglátások
  Eurochess
  Hevessakk
  Agriasakk
  Boricsev Oleg
  Mellár Mihály: Kitalált a kitalált középkor az...
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Tomory Gábor Néptánciskola
  Borostyán Néptáncegyüttes
  Csibészke Néptáncegyüttes
  Mákvirág Néptáncegyüttes
  A gyöngyösi Ringsted utca oldala
  Évelő növények, évelő virágok
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Egyszerű játékok a sakktáblán
  Szkíta Főnix
  The Scythian Phoenix

Statisztika
Te vagy itt a(z)
2375264
látogató!
Ma  820,
ebben a hónapban
29879 látogató volt.
Jelenleg
0 regisztrált tag
és 45 vendég olvas minket.

Üdvözlöm oldalamon!

Oldalt eddig 2375264 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:133
Látogatók összesen 616 alkalommal szóltak a fórum 9 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
LL.kedõ
Gondol-f
enteje
trilla
Teupoko

Mai legolvasottabbak
V. Fantomévek nélkül  (8)
Napfogyatkozások és a történelem  (8)
A TÖRTÉNELMI RÉTESTÉSZTA - újragyúrva  (8)
Könyvbemutató: 2010 március 10. 16.00 Gyöngyös, Városi Könyvtár  (7)
2. Az elmélet alapjai  (7)
Ó-orosz (Nesztor) őskrónikáról  (7)
Egy alig ismert ókori világbirodalom: Párthia  (7)
Sándor: 247 évvel vertek át bennünket  (6)
A magyar krónikák és a kitalált középkor  (6)
A TÖRTÉNELMI RÉTESTÉSZTA nyújtása, avagy a töltelék dátumok titkai  (6)