Visszalépés a Főoldalra
TARTALOM
ELMÉLET ANYAGA
ELMÉLET, egyszerűen
FÓRUMOK
   
 

Őstörténetünkről

Az eltévedt időszámítás elméletéhez kapcsolódó őstörténeti cikkek.

 
    

   
 
Pecze László : A „marha, marha” csatakiáltás

A római írásban fennmaradt marha szó még önmagában nem bizonyítja, hogy magyar nyelvű nép élt ezen a területen ekkortájt, de mint lehetőséget ezt sem szabad elvetnünk.



Folytatás >>
Cimkék :


Dátum: 2010.02.07.. Szerző: Pecze László  (18 hozzászólás) Nyomtatható változat     Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  


László Gyula : A kettős honfoglalásról

  Tíz esztendeje már, hogy először fogalmaztam meg szakemberek és érdeklődők számára a kettős honfoglalás felismerését. Azóta számtalan előadásban és könyvben, írásban és szóban tárgyaltam újra és újra. A sok ismétlés azonban könnyen felületességre vezethet, közben az érvek önkéntelenül is egyszerűsödhetnek, amint ez általános tapasztalat. Így a História szerkesztőségének felkérése is azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy a sokat ismételt érvek veszítenek meggyőző erejükből, sőt esetleg unalmasakká válnak. Megkísérlem tehát új oldalról megvilágítani a kérdést. Gondolom, akiket részleteiben érdekel egyik vagy másik tétel, megnézik a Gyorsuló idő sorozatban erről megjelent könyvemet (Magvető, 1978).

Folytatás >>
Cimkék :


Dátum: 2010.02.07.. Szerző: László Gyula  Nyomtatható változat     Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  


Harmatta János : A magyar honfoglalás írásos kútfői

A magyar honfoglalással kapcsolatos forrásművek igen gyér számúak, éppen ezért ismeretük különösen fontos. Közülük az arab-perzsa földrajzírók a honfoglalás előtti magyarság szállásterületeiről, politikai és katonai helyzetéről közölnek értékes adatokat. A bizánci kútfők a honfoglalás közvetlen előzményei és egyes részletei szempontjából fontosak. A nyugati forrásmunkák a honfoglalást megelőző nyugati hadjáratoknak, a magyarok frank és morva kapcsolatainak és a honfoglalás főbb szakaszainak megismerését segítik elő. Végül ide sorolhatók a középkori magyar krónika- és gesztairodalom termékei, amelyek ugyan részletesen leírják a magyar honfoglalás történeti eseményeit, de mivel adataikat jórészt szájhagyományból vagy énekmondók elbeszéléseiből merítették, csak alapos kritikával használhatók fel mint történeti források.

Folytatás >>
Cimkék :


Dátum: 2010.02.17.. Szerző: Harmatta János  (1 hozzászólás) Nyomtatható változat     Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  


Gáspár Róbert - Mészáros Anita : Az uráli nyelvcsalád népességének genetikája a mitokondriális DNS vizsgálatok alapján


Bevezetés



Immár bő tíz esztendeje annak, hogy elindultak azok a népesség-genetikai vizsgálatok, melyeknek célja az volt, hogy feltérképezzék a finnugor nyelvcsaládba tartozó populációk genetikai bélyegeit. A tanulmány ezen vizsgálatok eredményeképpen publikált tudományos közleményeket próbálja meg röviden összefoglalni. Az áttekintés során választ keresünk azokra a kérdésekre is, hogy milyen sajátosságok jellemzőek a különböző finnugor népességekre, illetve hogy az azonos nyelvcsaládba tartozó populációk között vajon a meglévő a nyelvi rokonság mellett genetikai kapcsolatok is megfigyelhetőek-e.


A tanulmány behívása  : IDE KATTINTVA (pdf formátum)

Folytatás >>
Cimkék :


Dátum: 2010.02.18.. Szerző: Gáspár Róbert - Mészáros Anita  Nyomtatható változat     Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  


MAGYAR TUDOMÁNY cikke : Genetika és (magyar) őstörténet

Archeogenetikai vizsgálatok a Kárpát-medence 10. századi népességén


A cikk a  Magyar Tudomány, 2008/10  számában jelent meg.

A cikk szerzői:
Bogácsi-Szabó Erika  PhD,
tudományos munkatárs, MTA Szegedi Biológiai Kp. Genetikai Int., Szeged
Csányi Bernadett  PhD,
tudományos munkatárs, MTA Szegedi Biológiai Kp. Genetikai Int., Szeged
Tömöry Gyöngyvér PhD,
tudományos munkatárs,  Régészeti Int. Archeogenetikai Laboratórium, Bp., MTA Szegedi Biológiai Kp. Genetikai Int., Szeged
Blazsó Péter 
tudományos segédmunkatárs,  MTA Szegedi Biológiai Kp., Genetikai Int., Szeged
Csősz Aranka 
tudományos segédmunkatárs,  MTA Régészeti Int. Archeogenetikai Laboratórium
Kiss Dóra 
fiatal kutatói ösztöndíjas,  MTA Régészeti Int. Archeogenetikai Laboratórium
Langó Péter 
tudományos segédmunkatárs,   MTA Régészeti Intézet
Köhler Kitti
tudományos segédmunkatárs,  MTA Régészeti Intézet
Raskó István 
MTA doktora, igazgató,  MTA Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézet, Szeged

Folytatás >>
Cimkék :


Dátum: 2010.02.18.. Szerző: MAGYAR TUDOMÁNY cikke  Nyomtatható változat     Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  


Grover S. Krantz : Az európai nyelvek földrajzi kialakulása

Ősi Örökségünk Alapítvány Budapest, 2000
A mű eredeti címe és kiadója: Geographical Development of European Languages Peter Lang Publishing Inc. New York 1988
Fordította: Imre Kálmán


 TARTALOM

A fordító előszava
Első fejezet - Bevezetés
Második fejezet - Periférikus vándorlások
Harmadik fejezet - Újkőkori terjeszkedés Európában
Negyedik fejezet - Faji arányok
Ötödik fejezet - Germán költözködés
Hatodik fejezet - Az ellatinosítás módja
Hetedik fejezet - Szláv terjeszkedés
Nyolcadik fejezet - Végső korrekció
Kilencedik fejezet - Következtetések
Függelék
Bibliográfia
Ábrák jegyzéke
Név- és tárgymutató

Folytatás >>
Cimkék :


Dátum: 2010.02.22.. Szerző: Grover S. Krantz  (30 hozzászólás) Nyomtatható változat     Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  


Radics Géza : EREDETÜNK és ŐSHAZÁNK
Radics Géza EREDETÜNK és ŐSHAZÁNK borítóI. rész: Bevezető - A finnugor származáselmélet - A szittya-hun származástudat.

II. rész: A sumér származáskérdés - Az egyiptomi származáselmélet.

III. rész: A "kettős honfoglalás" elmélete - A "griffes-indások" - Az őstelepes földműves nép.

IV. rész: A korai őstelepesek.

V. rész: Ősnyelvek új látószögből - A kétnyelvűség kérdése - A magyar nyelv az emberiség ősnyelve? - Utószó gyanánt - Forrásmunkák
Folytatás >>
Cimkék :


Dátum: 2010.02.26.. Szerző: Radics Géza  (3 hozzászólás) Nyomtatható változat     Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  


Radics Géza : Kiegészítő gondolatok az Eredetünk és őshazánk című tanulmányhoz

   Földünket az elmúlt egymillió évben négy nagy eljegesedési hullám sújtotta: Günz, Mindel, Riss és Würm. A két első jégkornak egy, míg a két utóbbinak két melegebb időszakasza volt. A jégkorok közötti felmelegedések rövidebbek és különböző hőmérsékletűek voltak. A Mindel és Riss eljegesedés közötti felmelegedés időszaka alatt például a Rajnában és Szajnában vízilovak úszkáltak. Ezúttal nekünk - magyaroknak - az utolsó jégkort követő időszak éghajlati, vízrajzi, valamint a növényzet és az állatvilág alakulását kell vizsgálódásunk középpontjába helyezni. Megkülönböztetett figyelemmel kell szemelőt tartani a Kárpát-medence földrajzi elhelyezkedését és természeti adottságait az emberi létfenntartást illetően. Mi, magyarok szeretjük emlegetni, hogy e szempontból a Kárpát-medence a földkerekség egyik legkiválóbb tájegysége. Így volt ez ezer évekkel ezelőtt is, a termelő életforma hajnalán.

Folytatás >>
Cimkék :


Dátum: 2010.02.26.. Szerző: Radics Géza  Nyomtatható változat     Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  


Tóth Imre : Magyar őstörténet

Előszó helyett:

Átvettük?

 

Finnugor-török alapokon álló nyelvészeink és történészeink mára több könyvtárnyi irodalmat hordtak össze, és ezt, mint állításaikat önmagában igazoló tényt igyekeznek a nyilvánossággal elfogadtatni. Lehetne is ebben valami, ha az egész tudományuk valós alapokra épülne, nem pedig hipotézisekre, előítéletekre, és hamis következtetésekre. Irományaikban rengeteg az egymásra hivatkozás, melyek nyomán a többiektől idézett tévedések szép lassan igazságokká, tényekké „nemesednek". Magabiztosságuk időnként annyira túlteng, hogy még az egyéb tudományos területek kutatásainak eredményeit is megkérdőjelezik a sajátjukra hivatkozva! Így fordulhatott elő például az, hogy Luigi Cavalli-Sforza és társai magyarokat is érintő nemzetközi genetikai kutatásainak eredményeit kétségbe vonta egyik jeles finnugristánk: „Honti László mutatott rá: az amerikai tudós és szerzőtársai úgy írtak az uráli nyelvcsaládba tartozó népek elterjedéséről, hogy a finnugrisztika másfél évszázada világszerte művelt tudományából egyetlen munkát idéztek, ...míg a még tágasabb diszciplináéból, az uralisztikából egyet sem..."


 


A tanulmány teljes anyaga megtekinthető pdf formátumban, ide kattintva...

Folytatás >>
Cimkék :


Dátum: 2010.02.26.. Szerző: Tóth Imre  Nyomtatható változat     Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  


Marjalaki Kiss Lajos : Történeti Tanulmányok

   Árpád foglalása idején Magyarország túlnyomó része, főleg a Duna-Garam vonalától keletre fekvő tájak névadó, de paraszti sorban élő lakossága - Anonymus földrajzi nevei alapján - nem lehetett más, mint magyar, mert hiszen a IX századi bolgár-szláv és cseh uralmat jelző szláv névanyag eltörpül a nagyobb földrajzi tárgyakat jelölő, tehát ősibb ugor-magyar nevek tömegében. Ne felejtsük el, hogy a két oláh fejedelemség, Moldva és Havasalföld lakossága legalább 700 év óta szinte kizárólag oláh nyelvű, ennek dacára folyóneveiknek legfeljebb egyheted része oláh elnevezésű - még mai nap is. Megjegyzendő, hogy ez a hetedrésznyi oláh értelmű víznév is a kisebb folyókból, vagy patakokból tevődik össze.

Folytatás >>
Cimkék :


Dátum: 2010.02.26.. Szerző: Marjalaki Kiss Lajos  Nyomtatható változat     Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  


Cser Ferenc-Darai Lajos : MAGYAR FOLYTONOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN


BEVEZETÉS: AZ ŐSTÖRTÉNETI SZENZÁCIÓK HÁTTERE



Nagy adósságokat halmozott fel az őstörténet kutatás és ugyanakkor nagy hazugságokat. Mert mindig a legegyszerűbb dolgokat a legnehezebb elhinni, és ugyanakkor a legnagyobb hazugságokat talán a legkönnyebb. Ez legalábbis egy idő óta törvényszerű gyakorlatnak látszik. Okát bizonyára az emberek között jelentkező elképesztő anyagi különbségekből eredő nehézségek, és erőforrás hiányok között kell keresnünk, amikor könnyen érvényre jut a józan ész erejét gyengítő, korlátozó hatalmi befolyás. Igen elgondolkodtató, hogy a közvetlenül ismert múltban erősödött fel ez a durván beavatkozó irányzat, holott a történelem azt hirdeti a mai emberiségről, hogy összehasonlíthatatlanul nagyot fejlődött a közvetlenül elérhetetlen múlt embereihez képest.


A tanulmány teljes anyaga megtekinthető pdf formátumban, ide kattintva...

Folytatás >>
Cimkék :


Dátum: 2010.02.26.. Szerző: Cser Ferenc-Darai Lajos  Nyomtatható változat     Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  


Cser Ferenc : Gyökerek

Töprengések a magyar nyelv és nép Kárpát-medencei
származásáról.

© Cser Ferenc, Melbourne, 2000
Szerzői Kiadás.
Tipográfia: Cser Ferenc


A mű teljes anyaga megtekinthető pdf formátumban, ide kattintva...

Folytatás >>
Cimkék :


Dátum: 2010.02.27.. Szerző: Cser Ferenc  (14 hozzászólás) Nyomtatható változat     Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  


Tábori László : Egy alig ismert ókori világbirodalom: Párthia
Tábori László: Az alig ismert ókori világbirodalom Pártia

Részlet az Előszóból:
   A Kr.e. IL, század második harmadában feltűnik egy "szkíta" törzs az óperzsa birodalom egyik adófizető kerületének helyén. Az Arsakida dinasztia vezetésével - amely egyike volt a hét nagycsaládnak, vagy nemzetségnek -, "honfoglalást" hajt végre. Felveszi a tartomány nevét, és új nyelvet kezd beszélni. Nemsokára Pártia, a három meglévő mellett (Kína, India, Róma), a világ negyedik nagyhatalma.
 
Az Eufrátesztől a Hindukusig terjedő birodalom területén sok nép élt, ezek több vallást gyakorolnak, sokféle nyelven beszélnek, többféleképpen temetkeznek. Róma képtelen tovább terjeszkedni Kelet felé; állandó harcot folytat Pártiával. A párthusok a sztyeppei népek harcművészetével harcolnak, egész életüket a lovon töltik, száguldó lovas hadseregeiket felszabadítóként üdvözlik a sivatagi arabok, a palmüriaiak, e nabateusok és a palesztinai zsidók. Több fővárosuk volt, írásukat csak néhány évtizede ismerjük, sajátságos művészetet fejlesztettek ki. Irodalmuk szóbeli hagyományban, igricek, - énekmondók, -énekmondók-, révén terjedt. Uralkodóik oldalági rokonai az örmény trónra és a vazallus államok élére kerültek, hadvezéreik feltűntek a bizánci hadseregben.

Folytatás >>
Cimkék :


Dátum: 2010.02.27.. Szerző: Tábori László  Nyomtatható változat     Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  


Dr. Aradi Éva : A HUNOK INDIÁBAN – A HEFTALITÁK TÖRTÉNETE

UTÓSZÓ


                   Engedtessék meg, hogy a történelmi adatok és a fehér hunok indiai utódai mai életének, vallásának, szokásainak ismertetése után a könyv tanulságait levonjam és az Utószóban saját véleményemet és gondolataimat megfogalmazzam. Először az indiai történetírással kapcsolatos dolgokról, majd az indoszkíták-heftaliták feltételezett és sok tudós által elfogadott rokonságáról, végül a hazai magyarság kutatás múltbeli és jelen állapotáról szeretnék szólni.

Folytatás >>
Cimkék :


Dátum: 2010.06.20.. Szerző: Dr. Aradi Éva  (1 hozzászólás) Nyomtatható változat     Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  


Bakay Kornél : A Kárpát-medence őstörténete

(Megjelent: Kapu 16/2003, 6-7., 41-45.)

Húnok, avarok, magyarok a Duna-Tisza partjain

Ezerhatszáz esztendővel ezelőtt világtörténelmi jelentőségű változások következtek be Eurázsia térségében. Megszületett Atilla, a húnok nagykirálya, másrészt Mundzsuk, Atilla édesatyja, Oktár és Ruga hún uralkodók első ízben egyesítették a Kárpát-medencét. Sem az őskorban, sem a római korban erre soha nem került sor. A szkítáknak sem sikerült. S bár katonai erejüknél fogva birtokolhatták volna Európa más tájait is, a hunok, akárcsak később az avarok és a magyarok, csak ezt a földet tekintették a sajátjuknak, ahol azután megtelepedtek, ahol temetkeztek, ahol hadaik hátországát kiépítették.

Ez az igazi nagy fordulat a Kárpát-medence őstörténetében! A korábbiakban láttuk, hogy ezredéveken át szoros kapcsolat volt kelet felé és nyugat felé, ámde nem azért, mert a Kárpátok övezte térség az eurázsiai sztyeppe legnyugatibb része volt. Erről szó sincs! A Nagyföld ezredéveken át, egészen a XIX. századig nagyobbrészt vízjárta ártér volt, nem pedig mongol pusztaság.

 

Folytatás >>
Cimkék :


Dátum: 2011.03.30.. Szerző: Bakay Kornél  Nyomtatható változat     Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  


Bakay Kornél : Őstörténet-kutatásunk jelen állapotáról

(Megjelent: A honfoglaló magyarság állama, kultúrája és az ősi vastermelés. II. konferencia.
Somogyfajsz, 1998, 19-20.)

A nem szakemberek előtt is nyilvánvaló, hogy az őstörténet mindenhol stratégiai és nemzeti tudomány s ennél fogva mind a művelői, mind pedig az olvasói vagy résztvevői számára adott a kötődésből következő érzelmi viszonyulás és a pártossá. Ez egyáltalán nem ellentétes a tudományossággal, bármennyire is ezt akarják sugalmazni és elhitetni a néhány évvel ezelőtt még magukat büszkén marxista történészeknek nevező "mérvadó szakkollégák". A történelem célja kezdettől a megismerés, a történettudományé viszont szűkebben a MÚLT megismerése.

Így tehát mindazok, akik a magyar nép őstörténetével foglalkoznak, lényegében akaratuktól részben függetlenül, két nagy csoportra oszlanak. Az egyik csoport képviselői az un. tárgyilagos, érzelemmentes és a nemzetével szemben el nem kötelezett "hivatalos és mérvadó irányzat" hívei közé tartoznak, akiket röviden és az egyszerűség kedvéért ma finnugristáknak nevezhetünk.

Folytatás >>
Cimkék :


Dátum: 2011.04.01.. Szerző: Bakay Kornél  Nyomtatható változat     Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  


Bakay Kornél : A székelyek eredete

(Elhangzott 2003, november 18-án Budapesten a MOM Művelődési Központban.)


  Ezerkilencszáznyolcvanhétben végre megjelent három vaskos kötetben Erdély története, ám a székelyekről mindösszesen négy oldalnyi szöveg szól! Az is tele bizonytalansággal és kérdőjeles sejttetésekkel. Csatlakozott török nyelvű népesség, akik csak a XIII. században települtek le a mai Székelyföldön, A főszerkesztő: Köpeczi Béla, a vonatkozó rész szerzője: Bóna István.
Jóllehet a székelyekről szóló irodalom hatalmas, minden józanul gondolkodó magyar ember megdöbben, ha végigfut a magyar történettudomány eddigi "eredményein". Arra a kérdésre ugyanis: kik a székelyek? a következő válaszokat olvashatja: gepida szolgák maradványai, kitelepített határőrök, hadifoglyok maradékai, kazáriai kabarok, bitang besenyők, elmagyarosodott bolgár-török eszkilek. Lehetséges ez? Józan ésszel felfogható ez?

Folytatás >>
Cimkék :


Dátum: 2011.04.01.. Szerző: Bakay Kornél  Nyomtatható változat     Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  


Bakay Kornél : Etnikai és hatalmi viszonyok a Kárpát-medencében a VIII-IX. században

(Megjelent: A honfoglaló magyarság állama, kultúrája és az ősi vastermelés. VI. konferencia.
Somogyfajsz, 2002, 41-48. és Polisz 66/2002, 7-12.)

A Kárpát-medence históriáját a mérvadó történész-csoportok általában sem nem képesek, sem nem hajlandók egy zárt földrajzi egységként kezelve megírni. Abból indulnak ki, hogy külön történelme volt a később Dunántúlnak nevezett Pannóniának, külön történelme volt a Tiszántúlnak és a Felvidéknek, külön Erdélynek és természetesen a Délvidéknek is. A római birodalom végéig valóban nem jött létre egységes főhatalom ebben a csodálatos természeti egységben, hiszen a rómaiak Pannónia és Moesia provincián kívül csak egy rövidebb, átmeneti ideig voltak képesek birtokolni Dáciát. Első ízben Kr.sz. után (kerekítve) 400 táján valósult meg a Kárpát-medence egyesítése, mégpedig a húnok által.

A Pax Hunnica, teljes pompájában, félévszázadnál alig tartott tovább, a húnkori lakosság azonban (elsősorban a szarmatának nevezett hatalmas tömegű népesség), biztosan tovább élt az Alföldön. Hogy az egységesen szarmatának nevezett számos néptörzs mindegyike iráni nyelvet beszélt-e, máig el nem döntött, nyitott kérdés. A régészeti adatok azonban (elsősorban a sírformák, különösen a padmalyos forma) sokkal erőteljesebb rokonságot mutatnak a későbbi lakossággal, mintsem hogy ne kiemelten törődjünk ezzel a fontos kérdéssel.

Folytatás >>
Cimkék :


Dátum: 2011.04.02.. Szerző: Bakay Kornél  Nyomtatható változat     Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  


Bakay Kornél : A kihirdetett magyar őstörténet alkonya

(Elhangzott Győrben, 2004. január 22-én)

Az elmúlt félévszázad alatt a magyar emberek többségéből is kiveszett a történeti érzék, a történeti tudat, kiveszett az érdeklődés a valós, az igazi, a meg nem tagadott ősi múltunk iránt. Nem csoda ez, hiszen a mai hatvan éven aluliak nemzedékeit a kommunista uralom marxista-leninista történelmi materializmusával etették hosszú évtizedeken át, amely tévtan szerint mindenki hitvány reakciós és sovén nacionalista, aki törődik a múlttal, aki szereti a hazáját, akinek fáj az, hogy 84 év óta nincsen igazi Magyarország, aki hiányolja, hogy 1945 óta nincs tiszta értékrend a társadalomban, aki aggódva kesereg azon, hogy csakhamar elfogyunk, mert nincs természetes szaporodás, (már csak tíz milliónyian vagyunk az államhatárok között és 12,5 milliónyian a Kárpátmedencében), aki büszke akar lenni arra, hogy magyar.

Folytatás >>
Cimkék :


Dátum: 2011.04.02.. Szerző: Bakay Kornél  (2 hozzászólás) Nyomtatható változat     Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  


Kiszely István : A magyar nép őstörténete

(Mit adott a magyarság a világnak)

"Itt az Írás, forgassátok érett ésszel, józanon."

(Kölcsey Ferenc)

Az oldal a Magyar Elektronikus Könyvtár anyaga alapján készült.

Folytatás >>
Cimkék :


Dátum: 2010.08.19.. Szerző: Kiszely István  (2 hozzászólás) Nyomtatható változat     Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  


Bakay Kornél : Népünk eredete és Kárpát-medencei állama

  Nincsen olyan nép, amelynek őstörténete ne volna homályos és ködös, magyarán bizonytalan vagy bizonyíthatatlan. S ez nem azért van így, mert a kutatók hanyagok, tehetségtelenek, közönyösek vagy felületesek, hanem azért, mert a források nagyon szűkösek, hiányosak, nem egyértelműek (azaz: többféleképpen értelmezhetők), vagy a legősibb időkre nézvést egyáltalán nincsenek.
  Nyilvánvalóan mindez a magyar népre is vonatkozik, sőt! fokozott mértékben vonatkozik. Miért? Azért, mert a magyarság nem tagja természetszerűen sem a negro-szaharai, sem az ausztroázsiai, sem az indoeurópai (árja) népek hatalmas családjának, sem a koreai-ajnu vagy a mongol-kínai típusú nyelvű népeknek, sem az amerikai ősnyelvű népeknek, sem az indopacifikus nyelvű népcsoportoknak, ugyanakkor nem sorolható az un. elszigetelt nyelveken beszélő etnikumok (eszkimók, baszkok, tarmániaiak, etc.) rokonságába sem. A máig megfejtetlen eredetű, kihalt sumér és etruszk népek iránti vonzódás már ennek alapján is több, mint érthető, bár mindezidáig sem a nyelvi, sem a genetikai rokonság nem volt meggyőzően igazolható. Természetesen nemcsak nyelvi rokonságról van szó, hanem legfőképpen és elsősorban etnikai (genetikai) és kulturális rokonságról.

Folytatás >>
Cimkék :


Dátum: 2011.04.21.. Szerző: Bakay Kornél  Nyomtatható változat     Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  


Bakay Kornél : A magyarság múltja és jövendője a Kárpát medencében

A magyarok Szentföldje


  A Bibliában Izajás próféta könyvében olvashatjuk (14,1.): "Az Úr megkönyörül Jákobon, ismét kiválasztja Izraelt s visszatelepíti őket az ő földükre." A Jordán folyótól a Földközi-tengerig terjedő területet, az egykori Kánaánt és a filiszteusok által lakott földet, azaz Palesztinát nevezték a szent iratok Szent Földnek (Das Heilige Land), amelyet Isten kiválasztott népe kapott örökül s amelyhez a zsidók ezredévek óta ragaszkodnak, amelyről soha nem mondtak le, s amelyről soha nem is mondhatnak le, noha az izraeli királyságot az asszírok Krisztus születése előtt 722-ben, Judát a babilóniaiak Kr.sz. előtti 586-ban, tehát kerekítve közel két és fél ezredévvel ezelőtt, felszámolták, megsemmisítették s csak 2534 év múltán, 1948-ban születhetett újjá. Ez a Szentföld mindig idegen népek és hatalmak kemény és ellenséges szorításában élt, ahová a zsidók, jó háromezer évvel ezelőtt, bevándoroltak.

Folytatás >>
Cimkék :


Dátum: 2011.04.23.. Szerző: Bakay Kornél  Nyomtatható változat     Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  


 
    

 
Generálás ideje: 0.02 mp 

Mottó:

A tévedés be nem ismerése a megoldástól való elfordulással egyenlő és csak árt mindenkinek. Az idő pedig olyan mint víz, előbb-utóbb a felszínre dobja, ami nem oda való.

(Nemtom)


Kezelők
 BEMUTATKOZÁS
 LEXIKON

Online könyvrendelés
Fotóalbumok
Linkek, társoldalak Honlap statisztika

Keresés honlapon


Felhasználónév:

Jelszó:


Téma bevezető és tartalma


Ma érvényes évszámok

Jelenlegi:2017
Etióp:2009
Kopt:1733
Iszlám:1438
Perzsa:1396
Zsidó:5777
Indiai:1939
Bizánci:7525
Örmény:1465

Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

Eltévedt évszámok

Jézus születésétől számolt
TévesHelyes
20241777
Arszakida éra
TévesHelyes
22642017
Szeleukida éra
TévesHelyes
23282081
Róma alapításának érája
TévesHelyes
27702523
Nabú-nászir-éra
TévesHelyes
27642517
Olimpiai éra
TévesHelyes
698 ol. 1 év633 ol. 1 év

Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

Információk
 
Ugrás_a_cikk_oldalára

 

Unsoft.hu


Levél a webmesternek


Egyiptomi kopt naptár

Etióp naptár

Iszlám naptár

Honlapok
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Eltévedt időszámítás
  Mocsáry Évelőkertészet
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Elektro-Tec, Gyöngyös
  Ősmagyar nyelvek
  Meglátások
  Eurochess
  Hevessakk
  Agriasakk
  Boricsev Oleg
  Mellár Mihály: Kitalált a kitalált középkor az...
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Tomory Gábor Néptánciskola
  Borostyán Néptáncegyüttes
  Csibészke Néptáncegyüttes
  Mákvirág Néptáncegyüttes
  A gyöngyösi Ringsted utca oldala
  Évelő növények, évelő virágok
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Egyszerű játékok a sakktáblán
  Szkíta Főnix
  The Scythian Phoenix

Statisztika
Te vagy itt a(z)
2431884
látogató!
Ma  1028,
ebben a hónapban
19906 látogató volt.
Jelenleg
1 regisztrált tag
és 46 vendég olvas minket.

Üdvözlöm oldalamon!

Oldalt eddig 2431884 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:133
Látogatók összesen 617 alkalommal szóltak a fórum 9 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
LL.kedõ
Gondol-f
enteje
trilla
Teupoko

Mai legolvasottabbak
Pontosítás egy hihetetlennek tűnő gondolathoz  (5)
HA ILLIGNEK IGAZA VAN...  (5)
1. Bevezető  (4)
2. Az elmélet alapjai  (4)
3. Évszámok titkai  (4)
4. A fantomkor  (4)
Heribert Illig: A kitalált középkor. A történelem nagy időhamisítása című munkájának ismertetése és kritikája  (4)
I. Bevezető  (4)
VI. Eltévedt időszámítás csillagászati bizonyítása  (4)
VIII. Összefoglalás  (4)